Oroszország pénzügyi csődjéről a Nyugat dönthet

0
1022
twitter.com

Az a véleménye Lord Jim O’Neillnek, a jeles közgazdásznak, aki kitalálta a BRIC elnevezést. Putyin Oroszországa nem a jósolt úton járt, nem a felzárkózást választotta. A Nyugat pénzügyi csődbe kergetheti Oroszországot, amely olyan lejtmenetbe jut, melynek nem látszik a vége.

 

„Már csak IC maradt a BRIC-ből, mert sem Oroszország sem pedig Brazília nem tudta kihasználni a növekedési potenciálját. Ez szörnyen kiábrándító” – mondta a jeles közgazdász 2001-es jóslatairól a Der Spiegel tudósítójának.

*(A BRIC egy mozaikszó, melyet a gazdaságtanban használnak a gyorsan fejlődő Brazília, Oroszország, India és Kína megnevezésére (ezek angol kezdőbetűiből áll össze a mozaikszó).

Aki emlékeztette arra, hogy a professzor elég jól megjósolta Oroszország várható GDP-jét míg Kína messze felülmúlta a várakozást. Kína GDP növekedését hétszeresre jósolta húsz év alatt, de ehelyett tizennyolcszoros lett! Jim O’Neill mindkét országot befektetésre ajánlotta akkoriban.

„Nem azért találtam ki a BRIC elnevezést, hogy befektetésre ajánljam bár ezt sokan így értették. A kínaiak messze felülmúlták a jóslatomat. Az oroszok az első tíz évben növekedtek, de maguk adták meg a jelet a külvilágnak, hogy legyen óvatos. 2006-ban mindenki szeme láttára bebörtönözték Hodorkovszkijt és kisajátították a Jukoszt. Ez volt az a pillanat amikor a BRIC álom foszladozni kezdett.

2008-ban előadást tartottam Szentpéterváron a világgazdasági fórumon. Az oroszok azt várták tőlem, hogy megjósolom: hamarosan a világ öt legnagyobb gazdasága között lesznek. Én viszont figyelmeztető lövést adtam le egyenesen az orosz elit szívébe.

Az előadásom után  a hangulat a mélypontra jutott. Akkor jöttem rá, hogy Oroszország nagy bajban van, mert Putyin elitje összekeveri  az álmomat a valósággal, és semmit sem hajlandó tenni annak megvalósulása érdekében.

Azt mondtam el nekik, hogy a gazdaságuk nem függhet a végtelenségig az olaj és a földgáz exportjától. Így is lehet évi 2%-os növekedést produkálni egy darabig, de tartós fejlődéshez reformok kellenek. Meg kell oldani olyan problémákat mint a demográfia és a korrupció. Csakis úgy érhetnek el tartós növekedést, ha fokozzák a termelékenységet és lehetővé teszik új vállalkozások beindulását és becsalogatják a külföldi tőkét.”

Mit szólt az orosz elit ehhez a bírálathoz?

„Egyáltalán nem ezt akarták hallani. Azt gondolták, hogy Putyinnal rendben mennek a dolgok. Mindenki nagy stratégának tartotta Putyint. Én sohasem vettem be ezt a szöveget. Az igazság az, hogy a nagy pénzügyi válság 2008-ban előnyös volt Putyin számára, mert felvitte az olaj árát. Ezért ő továbbra is prosperitást ígérhetett az orosz népnek. Már akkor is nyilvánvaló volt, hogy ez a prosperitás megszűnik amint az olaj ára csökkenni kezd. Ez meg is történt 2014-ben és egészen mostanáig tartott.”

Hogy reagált a nagy stratéga az olajár csökkentésére?

„Nem csinálhatott reformokat, mert személyes vagyona és támogatóinak érdeke a status quo-hoz kötődött. Ezért aztán kiadta a jelszót: Tegyük újra naggyá Oroszországot! A gazdasági növekedés helyett az oroszok megkapták a nacionalizmust. Ezzel Putyin maga teremtette meg a gazdasági csőd lehetőségét!”

Elkerülheti-e Putyin azzal a pénzügyi csődöt, ha rubelben kéri az olaj és a földgáz árát?

„Szerintem az a valószínű, hogy a Kreml csökkenteni fogja az olaj és a földgáz exportját Nyugatra. Putyin akciója válasz a nyugati szankciókra. Nyomás alá akarja helyezni a nyugati vásárlókat hiszen azok kénytelenek lennének hatalmas mennyiségű rubelt venni az orosz Nemzeti Banktól, amelyiket épp lehetetlen helyzetbe akartak hozni a tartalékának befagyasztásával. Putyin rendkívüli mértékben függ a pénzügyi világpiactól, ahol a dollár a legfőbb tartalék valuta. Végső soron ezért van az, hogy a Nyugat dönt Putyin pénzügyi csődjéről. A diktátorok pedig a jövőben meg fogják gondolni, hogy miben tartsák a valutatartalékaikat. Nem véletlen, hogy csakis a demokráciák valutái szerepelnek a tartalékban világszerte. Kína felkészülhet, de Hszi Csinping elnöknek ehhez még reformokat kellene végrehajtania, és jelenleg nem épp erre irányulnak a szándékai.”

Mi van az arannyal? Putyinnak óriási aranytartalékai vannak, ez a hadi pénztára, ezenkívül mire jó ez?

„Az arany érdektelen! Elavult történelmi divat, mely még a negyvenes évekből maradt ránk. Csakis olyan kormányzatok tartalékolnak aranyat, melyeknek nincs önbizalmuk. Használni csak a háború finanszírozására lehet. Egyébként értelmetlen az arany felhalmozása.”

Mi aggasztja a leginkább?

„Az általános inflációs várakozás egyre növekszik. A nemzeti bankoknak ezért emelniük kell a kamatlábat akár 6% fölé is, ez pedig recessziót okozhat. Ez visszavethet minket a hetvenes évek stagflációjába. Churchill azt mondta, hogy

„sose hagyjunk kárbaveszni egy nagy válságot!”

Épp ezért azt gondolom, hogy nagy lehetőségek alakulnak ki a válságok nyomán. A másik az, hogy ilyenkor megmutatkozik az államok közötti együttműködés fontossága. Nagyon nem jó egyedül maradni. Különösen, ha valakit agresszornak bélyegeznek.

Harmadszor megtanulhatjuk, hogy a történelem nincs mindig a mi oldalunkon. A német gazdaság a legnagyobb Európában. Ha Németország felébred, és itt nemcsak a katonai reakcióra gondolok, akkor a függőségét lehetőséggé változtathatja a krízis eredményeképp – mondta a Der Spiegel tudósítójának Lord Jim O’Neill, a Goldman Sachs egykori vezető elemzője, aki a BRIC kifejezést kitalálta az ezredfordulón.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .