Kezdőlap Címkék Darák Péter

Címke: Darák Péter

Orbán beszólt, oda az igazság?

A független igazságszolgáltatás utolsó bástyáját döntheti le a hatalom azzal, hogy létrehozza a közigazgatási bíróságot, amely „kényes” politikai ügyekben dönthet. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó jogszociológus, Kormány Attila az ELTE ÁJK adjunktusa szerint, ha a kormány valóban létrehozza a közigazgatási bíróságot, akkor az azt jelenti, hogy már minden olyan intézményt sikerül felszámolnia, amely Orbán Viktor kormányának hatalmát korlátozni tudná. 

 

A közelmúltban éles pengeváltás volt a kormányfő és a Kúria elnöke között, mert a bíróság is szabálytalannak ítélte a levélben leadott külhoni szavazatokat. Orbán Viktor szerint ezzel súlyosan beavatkozott a választásokba. Ez tekinthető a bíróság elleni politikai támadásnak? 

KA

Tekinthető, ámbár véleményszabadság van, s nyilván Orbán Viktor is azt mond, amit akar. Mégis, ha az ország miniszterelnöke vádolja meg a Kúriát a választásokba való beavatkozással, akkor az nagyon súlyos vád. A kijelentésben benne foglaltatik az a „casus beli”, amelyre alapozva megkezdhetik a bírósági szervezet struktúrájának jelentős átalakítását, amelyre egyébként az igazságügy miniszter szerint készül is a kormányzat. Ezért különösen fontosnak tekinthető, hogy a Kúria elnöke, Darák Péter megvédte az intézményt, hisz a bíróság csak a jogszabályoknak megfelelően döntött.

A helyzet azért is kényes, mert a kormány dönt a Kúria elnökének személyéről, s ezt a kijelentést tekinthetjük fenyegetésnek is? 

Valóban, továbbá láthatjuk azt is, hogy a fékek és ellensúlyok rendszerét biztosító összes intézmény vezetője – ahelyett, hogy független lenne – már lojális a mai rendszerhez, ami végső soron veszélyezteti a demokrácia működését. Egyébként pedig a Kúria elnöke bár fontos posztot tölt be, de a kormányzati akarat megvalósítását akadályozni aligha képes, legfeljebb némileg késleltetni tudja azt.  A bíróságok ellen egyre szaporodó támadások viszont egyértelműen azt jelezhetik, hogy roham indult az utolsó olyan intézmény ellen, amely a jelenlegi kormányzattól valóban független működésre törekszik. Mindennek fényében tehát a kormányfő Kúriát ért vádja veszélyt jelez.

Nehezíti a helyzetet, hogy a most berendezkedő Orbán kormánynak politikai kontrollja már nincs a parlamentben, s a hatalmi ágak közül jóformán csak a bíróság jelenthet korlátot. Gondolja, hogy képes lesz ezt a hatalom elviselni?

Ma még kénytelen ezt tudomásul venni, hisz az említett döntés, tehát a szavazatok megsemmisítése is jelzi, hogy születhet olyan ítélet, amely az állam működése számára kényelmetlen. Viszont meghallgatásán az igazságügy-miniszter Trócsányi László bejelentette, hogy a kormány létre akarja hozni az úgynevezett közigazgatási bíróságokat, ahol a hatalom számára kényes ügyeket tárgyalnák, ezeket a hagyományos bírói rendszerből kiemelnék, s az ítéleteket az újonnan toborzott bírák hoznák meg.  Ez a terv arra utal, hogy a kormány szándéka szerint minden intézményt felszámol, amely akadályozhatja őt a hatalom gyakorlásban. Vagyis a ma érvényes ítélkezési gyakorlat, a bírák autonóm döntései már kezdenek nagyon kellemetlenné válni a hatalom számára. Ezért hoznának létre egy olyan garnitúrát, amely a jelenleginél sokkal lojálisabban kezelné az úgynevezett kényes ügyeket.

Bár Ön azt mondja, hogy a mai bíróság autonóm, de a közvélemény mégis bizalmatlan a bírói fórumokkal szemben. Miért van ez így?

Minden ellenkező köznapi vélekedés ellenére ma még a bíróságok függetlenül ítélkeznek. Hisz olyan, a kormányzat számára kényelmetlen döntés is megszülethetett, mint a levélben leadott szabálytalan szavazatok megsemmisítése, amely Orbán Viktor haragját kiváltotta. A polgárok bizalma az utóbbi években nemcsak a bíróságokban rendült meg. Az emberek ma már nem bíznak azokban az intézményekben sem, amelyek egyébként az érdekeik érvényre juttatásában segíthetné őket. A polgárok bizalmatlanok a hatalmi rendszer intézményeivel szemben, amely mindeközben igyekszik kiiktatni a hatalom mozgásterét korlátozó intézményeket. Az általános bizalmatlanság minden autoriter rendszer sajátja, nálunk a megkérdezettek alig több mint fele bízik meg például a MTA-ban, amelyik pedig a legnagyobb bizalmi tőkével rendelkezik. A politikusokban meg lassan már senki.

Az előző Orbán kormány idején is felmerült már az a terv, hogy a politikai ügyeket, tehát a „kiemelt gazdasági, politikai faktorral rendelkező” eseteket közigazgatási bíróságok tárgyalják. Ezt akkor elvetették, de most ismét előkerült? 

Igazából csak annyi történt, hogy az előző ciklusban addigra már elolvadt a kormány kétharmada, amire a tervet megvalósították volna, emiatt az elképzelés – a többi minősített többséget igénylő döntésekkel együtt – lekerült a napirendről. A jelenlegi kétharmad birtokában azonban újra megpróbálják megvalósítani a közigazgatási bíróság vitatható tervét.

Egyébként a közigazgatási bíróság tervét szakmai érvekkel támadta az a Handó Tünde, aki Szájer József felesége, Orbán Viktor baráti köréhez tartozik, s nem utolsó sorban az Országos Bírói Hivatal elnöke.  Ennek ellenére létrejöhet ez a bíróság?

A probléma ott kezdődik, hogy egy magát jogállamnak, a demokratikus működést szem előtt tartó országban a kormánypárt egy prominens személyének felesége nem lehetne elnöke a bírói hivatalnak. Ha mégis megtörténik, akkor ott baj van, mert akkor már a pártatlanság látszatára sem adnak.

Egyébként pedig az elmúlt nyolc év gyakorlata azt mutatta, hogy nincsenek szilárd elvi álláspontok, a ma érvényes álláspont nem azt jelenti, hogy holnap nem annak ellenkezője fog megvalósulni. A kormány kizárólagos szempontja, hogy senki és semmi ne legyen a hatalom útjában. Már az sem elég, ha a hatalomhoz lojális ember vezeti a bíróságok felett regnáló csúcsszervet.

Bár a Fidesznek erről sincs írott programja, de a hírek szerint a Kúriát a már Fidesz-befolyás alatt működő Alkotmánybíróságba olvaszthatják, az Országos Bírói Hivatal pedig a minisztérium egyik osztálya lehet, s nem lesz fizetésemelés, ha forrong a bírói kar. Ezek a hírek nagyon bomlasztóak?

Természetesen, hiszen a bírák is ebben a világban élnek, nem pedig elefántcsonttoronyban. Az igazságszolgáltatásban dolgozókat – ahogy bármely foglalkozás embereit – befolyásolni lehet, ha a szakmát bizonytalanságban tartják. És most ez történik.

Egyelőre ugyanis senki nem tudja, hogy mi lesz a rendszer sorsa. De az a magyar jogfejlődéstől idegen lenne, ha megpróbálnák egybe gyúrni a konkrét ügyekben döntő bírói kart az alkotmányos, a politikát vastagon érintő ügyekben ítéletet mondó taláros testülettel. Ez még több lehetőséget adna a politikával való összefonódásra, szóval az ötlet elég morbid és hosszú távon szerintem ártalmas lehet.

Az is rövid póráznak számítana, ha a bírói rendszer igazgatását az igazságügy- minisztérium végezné?

Számos európai országban így működik a bíróságok igazgatása, önmagában ez nem ördögtől való ötlet, ha egyébként demokratikus légkörben élnénk. A Kádár rendszerben a bíróságok igazgatását az igazságügyi minisztérium látta el, de képesek voltak önálló hatalmi ágként működni a korszak második felében. „Leszólni” legfeljebb a hetvenes évek elejéig lehetett, a szocialistának nevezett diktatúra utolsó éveiben már nem tudunk ilyen esetről. 

Most ugye önálló hivatala van a bírói igazgatásnak, még akkor is, ha a vezetője a már említett Handó Tünde pártatlansága nehezen vitatható. Ilyen körülmények között rossz íze lenne, ha ismét a minisztérium lenne a felügyelet?

Igen, mert egyszer ezt már kipróbáltuk és a jelenlegi helyzetben csak tovább szűkülne a bírói autonómia. A hivatal elnöke, Handó Tünde és a bírói tanács között – amely az igazságszolgáltatás érdekeit hivatott képviselni – azért van villongás, mert a bírák megelégelték a törvénysértő döntéseket, az egyes bírák ellen indított fegyelmiket és a bíróságok kézi vezérlését. A minap nem jogerős ítélet is született arról, hogy az OBH elnöke jogellenes határozatokat hozott, amikor önkényesen válogatott bírói pályázatok között. Az OBH elnökét ellenőrizni hivatott Országos Bírói Tanács legutóbb már Handó menesztésének kezdeményezését is kilátásba helyezte.

Ez rendszerszintű problémának látszik, miközben az egykori igazságügy- minisztertől, Navracsics Tibortól tudjuk, hogy ilyen a magyar demokráciában nincs.   

Ezzel a kijelentéssel azért sokan vitatkoznának, hiszen a centrális erőtér építése 2010 után elkezdődött, s mára eljutott oda, hogy már csak a bíróságok tekinthetőek a független intézmények utolsó bástyájának, ahonnan még korlátozni lehet a kormányzati hatalmat. S tegyük hozzá az országnak már “papírja van” erről, hiszen az EU számos szerve állapította meg, hogy a jogállamiságot rendszerszintűen sérti meg a hatalom. Úgy tűnik, a gőzhenger nem áll le, ezzel pedig a dél-amerikai banánköztársaságok, és a távol-keleti autoriter rendszerek elképesztő hibridje kezd létrejönni. Ma már ott járunk, hogy a 2011-ben elfogadott alaptörvényt – amely hemzseg a dogmatikai, logikai, nyelvtani hibáktól – már többször módosították, mint az 1982-est kínai alkotmányt. Mindezt azért, mert ma a hatalmi klikk érdeke az, hogy a szabályokat folyamatosan az érdekeikhez igazítsák, s valójában senkit nem érdekel, hogy a választópolgárok mit szeretnének. Egy nagyon furcsa helyzetbe kerültünk: az állami médiumok totális elfoglalásával ma már csak a propaganda szólamok jutnak el a magyarok egy jelentős részéhez, honfitársainknak egy hamis képük van a világról, szörnyű ezt megállapítani, de ennél még a kínai állami médiumok is szabadabban működnek, miközben Kína ténylegesen egy diktatúra.

Fleck Zoltán: A civil kurázsi tört elő a bírákból

Nem politikai, hanem szakmai szembenállás vezetett oda, hogy Handó Tündéhez hű bírákat nem szavaztak be a bírói tanácsba – mondta Fleck Zoltán a Független Hírügynökségnek. A jogszociológus szerint a bírák ráébredtek arra, hogy saját presztízsükről van szó, s mint ilyenkor annyiszor, előtört a civil kurázsi.

Hosszú idő telt el, amióta átalakították a bírósági rendszert és irányítást, mára beállt a modell, de sokan bíztak abban, hogy a személyes képességek kompenzálják az egyszemélyi vezetést, a túlzott centralizációt – az elismert jogszociológus szerint ez volt az előzménye a hétfő estébe nyúlt „lázadásnak”.

A lejáró hatéves mandátumú Országos Bírói Tanács (OBT) új tagjainak megválasztásakor több olyan tagot delegáltak a testületbe, akik az utóbbi időben személyesen is szembe kerültek Handó Tündével, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökével (Szájer József fideszes EP-képviselő felesége, Orbán Viktor személyes baráti körének tagja).

A választás előtt a hallgatóság értékelése szerint „gyújtó hangvételű” beszédet mondott Darák Péter, a Kúria elnöke, aki arra biztatta a jelenlévőket, hogy határozott és saját véleménnyel rendelkező jelölteket válasszanak, s egyúttal emlékeztetett az OBT meglévő jogosítványaira is.

Fleck Zoltán úgy értékeli a történteket, hogy Handó Tünde (és rajta keresztül a kormány)

berakta embereiket a bírósági rendszerbe,

már a helyi szintig sikerült kicserélni a vezetőket, ami sok lett a bírói karnak. Az is, hogy Handó 3-4 éves gyakorlatú saját embereit helyezte fontos pozíciókba, s a személyes lojalitás előtérbe helyezése a szakmai tudás kárára sérti az alapvetően konzervatív szakma szokásait. (Fleck szerint több ilyen bírát nem szavaztak be a testületbe hétfőn.)

Darák Péter kúriai elnök állítólag mozgósító szavainak nyilván fontos szerepük volt – mondta a jogtudós.

Fleck úgy érzékeli a hangulatot a bírák körében, hogy romlónak ítélik a tágabb értelemben vett munkakörülményeket. Úgy látják, hogy az OBH a hatékonyságra hivatkozva igyekszik bürokratává silányítani őket. A minőségi munkához és a bírói felelősséghez nagy fokú döntési és munkaszervezési önállóság jár, tiltakoznak, ha ezt akarják felül csorbítani.

A történelem során mindig az váltotta ki a legnagyobb ellenállást, amikor gépnek akarják a bírákat lefokozni (például bizonyos előírt ítélkezési móddal), s ha mindehhez inkompetens vezetés társul – mondta Fleck. Ezért szerinte nem politikai, hanem szakmai szembenállás, ami történt. Néha még autoriter rendszerekben is előfordul, hogy

a bírák fellépnek saját autonómiájuk védelmében

– szögezte le.

A jogszociológus úgy látja, hogy az OBT nem lesz képes a jövőben se ellensúlyozni az egy személyi vezetést, mert szervezetszociológiai értelemben gyengék. Nincs állandó vezetésük, ez rotációs alapon történik, nincs saját apparátusuk, munkahelyükön törvényszéki elnökük pedig jó eséllyel Handó kinevezettje.

Mégis fontos, szimbolikus jelzésnek tartja, arról, hogy előtört a civil kurázsi, ami a bírói munka fontos eszköze. Az, hogy lehet nyíltan szembeszegülni.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK