Kezdőlap Címkék CNN

Címke: CNN

Trump miatt kellett visszahívni egy CIA-ügynököt a Kremlből?

A CNN hírtelevízió exkluzív anyagában azt állítja, hogy az amerikai hírszerzés kénytelen volt kivonni egyik legfőbb informátorát Oroszországból, miután Trump elnök szigorúan titkos izraeli hírszerzési információkat osztott meg Lavrov orosz külügyminiszterrel a Fehér Házban.

Az eset még 2017-ben történt, de most került nyilvánosságra. A Fehér Ház és a CIA természetesen sietett cáfolni a CNN állításait. Ugyanígy tett Moszkva is, de az oroszok azért közzétettek néhány érdekes információt is.

A CIA orosz ügynöke Putyin közelében dolgozott

Oleg Szmolenkov 2010 előtt Oroszország washingtoni nagykövetségén töltött be tisztséget és minden bizonnyal a hírszerzés munkatársa volt. Az Egyesült Államokból hazatérve az elnöki hivatalba került. Harmadosztályú államtanácsos lett- írja a kormányhű Rt.com. 2017 nyarán Montenegróba ment nyaralni. Azután eltűnt.

A CNN leleplezése valószínűleg összefügg azzal, hogy Donald Trump javítani kívánja az USA kapcsolatait Oroszországgal, miután az ellene vizsgálódó ügyész nem tudott bizonyítékkal szolgálni arra, hogy az elnökválasztás idején az oroszok segítettek volna a győzelem elérésében. Trump jelezte: a következő G7 csúcsra, melyet Miamiban rendeznek meg, szívesen látná Putyin elnököt is. Az orosz államfőt azért zárták ki a nagyhatalmi csúcsról, mert 2014-ben Oroszország annektálta a Krím félszigetet.

Ráadásul tavaly, amikor közzétették az USA új biztonságpolitikai koncepcióját, abból kiderült: Kína mellett Oroszországot tekintik stratégiai ellenfélnek. Trumpot mindez nem zavarja, mert tudja: a kémek háborúja attól függetlenül folytatódik, hogy közben az államfők tárgyalnak egymással. Az USA szeretné megakadályozni Kína és Oroszország stratégiai szövetségét, ezért békejobbot kínál Putyinnak. Aki gondosan mérlegeli a körülményeket, de nyilvánvalóan szívesen eleget tesz Trump  meghívásának.

Incidens a Perzsa-öbölben

0

Iráni hajók megpróbáltak elfogni egy brit tankert a Perzsa(Arab)-öbölben – idézte a Fox televízió szerdán este Bill Urban századost, az Egyesült Államok Középső Parancsnoksága (CENTCOM) szóvivőjét.

A szóvivő elmondta: az amerikai haderő figyelemmel kísérte a történéseket. Majd hangsúlyozta, hogy “a nemzetközi hajózás szabadságának biztosítása nemzetközi megoldást követel”.

A Fox televízió mellett a CNN hírtelevízió is jelentette szerdán este, hogy a Perzsa(Arab)-öbölben a Hormuzi-szoros közelében öt iráni őrhajó, amely feltételezhetően az iráni Forradalmi Gárdához tartozott, megpróbált elfogni egy brit olajszállító teherhajót. A tanker éppen a Hormuzi-szoroshoz közelített, amikor az irániak irányváltásra és megállásra szólították fel. A brit királyi tengerészet egyik fregattja kísérte a tankert, és azonnal távozásra szólította fel az iráni őrnaszádokat, amelyek távoztak is.

Haszan Róhani iráni elnök szerdán – az incidens előtt – figyelmeztette az Egyesült Királyságot, hogy következményei lesznek a Szíriába tartó és nyersolajat szállító iráni tanker múlt héten történt feltartóztatásának Gibraltárnál. “Kimondom, hogy a britek keltik a bizonytalanságot, és majd később megtapasztalják ennek a következményeit” – fogalmazott az iráni elnök a teheráni kormányülésen.

Joseph Dunford tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője kedden Washingtonban újságírókat arról tájékoztatott, hogy az amerikai kormányzat katonai koalíciót szeretne kovácsolni az Irán és Jemen közelében lévő vízi utak ellenőrzésére. A tájékoztatón jelen volt Mike Pompeo külügyminiszter és Mark Esper, a védelmi tárca ügyvezető minisztere is. Dunford tábornok közölte: Washington már folytatja a megbeszéléseket a szövetségeseivel annak egyeztetésére, hogy összeállhat-e a koalíció, és ha igen, hány ország részvételével, annak érdekében, hogy biztosítsák a hajózás szabadságát a Hormuzi-szorosban és a Báb el-Mandeb-szorosban.

(MTI)

CNN: A jövő héten lezárulhat a Mueller-vizsgálat

A CNN értesülése szerint a jövő héten lezárhatják a Robert Mueller vezette különleges bizottság vizsgálatait a Donald Trump kampánycsapatának munkatársai és oroszok közötti esetleges összejátszásról a 2016-os elnökválasztási kampány idején.

A vizsgálatok lezárását a bizottság munkáját felügyelő igazságügyi minisztérium vezetője,  William Barr jelenti be és a kongresszus elé terjeszti a bizottság bizalmas összefoglaló jelentését. Az illetékes igazságügyi tárca nem kívánta kommentálni a hírtelevízió értesüléseit.

Szenátusi meghallgatásán Barr a Mueller-bizottság munkájáról szólva hangsúlyozta a törvényhozóknak, hogy a lehetséges mértékben “átlátható” lesz és “a szabályoknak és a törvényeknek megfelelően” hozza nyilvánosságra a bizottság vizsgálatainak eredményeit.

A különleges bizottságra vonatkozó szabályok értelmében Muellernek “bizalmas” jelentést kell átnyújtania az igazságügyi miniszternek. Barr a szenátusi meghallgatásakor egyértelművé tette, hogy a jelentés egészét nem hozza nyilvánosságra. Az előírások szerint Muellernek a jelentésben részletesen indokolnia kell, hogy miért emeltetett vagy nem emeltetett vádat a vizsgált személyek ellen.

Az amerikai sajtóban a vizsgálattal kapcsolatban hetek óta tartanak a találgatások.

A kötelezettség betartása

Talán sohasem volt annyira megosztott az amerikai politika, benne a két nagy párt (demokrata vs. republikánus), és a köztük feszülő mély ellentét (és ellenségeskedés), mint az Trump elnök megválasztása óta tapasztalható.

A mindig liberálisabbnak, megértőbbnek, szociálisan érzékenyebbnek mutatkozó és annak elkönyvelt demokraták mintha megváltoztak volna, és mást sem akarnának, mint ellehetetleníteni az elnököt. Erre pedig szinte mindennap találnak valami okot, alkalmat, ellentétben az elmúlt évtizedekkel, amikor csak az elnökválasztás évében (négyévenként) lendültek bele maguk fényezésébe, no meg az ellenfél szapulásába.

A telekommunikáció is megváltozott

A demokraták kisajátították a CNN-t, amit a magyar média csak nem akar észrevenni, hiszen állandóan erre a magán-tv-társaságra hivatkoznak, onnan veszik a Trumpot „bíráló” amerikai híreket. Emlékeztetőül. A CNN nemzetközi változatát, a CNN International-t 1985-ben alapította Ted Turner (Jane Fonda későbbi férje 1991-2001), abból a megfontolásból, hogy a hazáján (USA) kívül élő, utazó, nyaraló, stb. amerikaiakhoz anyanyelvükön naponta jussanak el elsősorban a hazai hírek, sportesemények. Erre a jó minőségű szállodai kábeltévék bizonyultak a legmegfelelőbbnek. Ezért is lett a neve „Kábeltévé Hír Hálózat” (Cable News Network = CNN).

1991-ben az Öböl-háború idején vált világszerte ismertté ez a tévé-csatorna, mely helyszíni adásaival vált valóban népszerűvé. Aztán a világeseményekről elsőként és egyenes adásban jelentkező hírcsatorna lassan elveszítette vonzerejét: a helyszínről jelentkezésben rejlő hitelességet és gyorsaságot. Például napjainkban egyáltalán nem számol be a kelet-ukrajnai állapotokról, az ott folyó harcokról. Helyette Trump elnök megnyilatkozásaira reagál igen behemót módon naponta akár többször is. Egy belpolitikai hír televízió lett, ráadásul a demokrata párt szócsöve.

A konzervatívok (republikánusok) pedig – a szinte csak Amerikában fogható, legnézettebb hírcsatorna, a Fox News Channel mellett tették le a voksot. A tv-állomás a jelszavakra koncentrált, amivel nézőit próbálta magához csábítani. Ilyen volt a „Fair and Balanced” (Fair és kiegyensúlyozott), majd a „Most Watched. Most Trusted” (A legtöbbet nézett és legmegbízhatóbb), ill. a „We report. You decide.” (Mi tudósítunk, Ön dönt) szlogen.

Az iraki háború idején, ill. az azt követő elnökválasztások idején a csatorna meglehetősen kritikus volt Bill Clinton-nal és Obama-val szemben, ugyanakkor George W. Bush-t pozitívan állította be. Ma is hasonló a helyzet Donald Trump megítélésével.

Trump elnök egyik legelszántabb politikai bírálója a magyar származású milliárdos, George Soros

A közismert filantróp (= emberbarát, aki jótékonykodással segít embertársain) a nemes célok mellett rengeteget költ, és költött a demokrata párti jelöltek támogatására.  2012-ben egymillió dollárt adott a „Super PAC” nevű lobby-csoportnak Obama elnök újraválasztására. 2013-ban 25 ezer dollárral támogatta Hillary Clintont, majd 2015-ben még egymilliót adott a női elnökjelöltnek. A választási hajrában pedig még 8,5 millió dollárral segítette Hillary elnökké választását.

Természetes, hogy ezzel nem lopta be magát az ugyancsak milliárdos jelenlegi amerikai elnök szívébe. Viszont, mindketten amerikaiak, és az amerikai értékeket (a demokrácia alapját, az alkotmányt, a fékek és egyensúlyok elvét, stb.) szem előtt tartva, azt mindketten betartják. Például egy amerikai egyetem elűzése Soros szülőföldjéről, érthetetlen (és megdöbbentő) a tengerentúlról nézve. Mike Pompeo külügyminiszter mostani (kelet-)európai útja új alapokra akarja helyezni azt, amit a demokraták „elrontottak”. Például Obama alatt semmibe vették a szélsőjobboldali, nacionalista magyar miniszterelnököt. Miközben a budapesti amerikai nagykövetség ügyvivője nevetségessé tette azokat a magyar hivatalnokokat, akik megpróbálták eltussolni a már akkor meglévő korrupciós ügyeket, amikről a Magyarországon működő amerikai cégek jelentettek hazájuk nagykövetségének.

Tavaly aztán Trump elnök egy régi barátját, a 80 éves ékszermágnás David Cornstein-t, jelölte ki budapesti nagykövetnek azzal a feladattal, hogy új kapcsolatot építsen ki Orbán Viktorral. Cornstein már bemutatkozásakor közölte, hogy nyilvánosan nem fogja kritizálni a magyar miniszterelnököt.

A kötelezettségek betartása azonban prioritás

A Trump kormány azt is jelezte, hogy új megközelítést kíván alkalmazni: az eddigi (demokrata) bírálatok és a helyi politikai vezetés figyelmen kívül hagyása helyett, a kötelezettségek betartásának akar prioritást adni. Különben a budapesti kormánnyal ugyanez, a „kötelezettségek be-nem-tartása” a fő problémája az EU-nak is.

Orbán tettei és szavai migráns ügyben, a „keresztény kultúra” elleni fenyegetettség hangoztatása, valamint a kerítés építés az országhatáron, Donald Trump-hoz hasonló retorikát képvisel, amihez az amerikai külügy hozzáteszi (és kiemeli): a kötelezettségek betartása a legfontosabb a térségben növekvő orosz és kínai befolyással szemben.

Nem véletlenül mondta az amerikai külügyminiszter a Szíjjártóval közösen tartott budapesti sajtóértekezletén, hogy „ha nem vagyunk itt, akkor mások fognak megjelenni”

Az USA-t és kormányát, no meg az amerikai külügyet továbbra is Moszkva európai befolyása aggasztja, annak ellenére, hogy Trump elnök állandóan dicséri Putyint. Az EU-tagállam és NATO-tag Magyarország miniszterelnökének baráti kapcsolata az orosz elnökhöz sokak szerint Budapestet kiszolgáltathatja és Moszkva kémkedésre használhatja fel, ami aztán sok minden másban befolyásolhatja Európát.

Nem értik, a magyar kormány miért akarja befolyásolni a médiát és ügyészséget

Washingtonból a Trump kormány ugyancsak értetlenül szemléli, hogy Budapest miért akarja befolyásolni a médiát és ügyészséget, miért akar rá nyomást gyakorolni. Hogyan lehet azért börtönre ítélni bárkit, mert máson pl. egy (illegális) menekülten, akar segíteni? Pont most, amikor Mike Pompeo külügyminiszter kelet-európai látogatása a Vasfüggöny lebontásának 30. évfordulójával esik egybe. Arra kellene emlékezni, ami a szabadság és a szuverenitás jelképe, amikor a rab népek a nyugati demokráciát választották, amitől 40 éven keresztül aknazárral és szögesdróttal voltak elzárva, és idén 30 éve hirdették meg, hogy csatlakoznak a NATO-hoz és az Európai Unióhoz.  Mindezt annak az amerikai külügyminiszternek a villámlátogatása teszi emlékezetessé, aki a legrégebbi és leghíresebb amerikai katonai akadémián, a West Point-on végzett, és mint az US Army tisztje Nyugat-Németországban szolgált a Vasfüggöny idején.

Hála a sárga mellényeseknek Macron megnyerheti az európai választást

0

A hetek óta tartó tiltakozó mozgalom jelentősen meggyengítette a francia köztársaság elnökét. Aki őszintén beszélt a problémákról Egyiptomban, ahova a hazai válság ellenére mégiscsak elutazott.

Macron elnök: vékony jégen táncolok!

Bár a hétvégén csak 69 ezer sárga mellényes tüntetett Franciaországban, de a köztársasági elnök elismerte, hogy az emberek “történelmi okokból elégedetlenek az anyagi helyzetükkel és a demokrácia állásával”. Az előző hétvégén még több mint 80 ezren tiltakoztak Franciaországban Macron elnök reformjai ellen, melyekkel versenyképesebbé szeretné tenni hazáját és az egész Európai Uniót.

A sárga mellényesek mozgalma miatt Macron elnök eredetileg le akarta mondani egyiptomi látogatását, de azután mégiscsak elment Kairóba. Ott nyilatkozott a francia sajtónak arról, hogy tisztában van vele: szociális válság bontakozott ki sok európai országban, ahol a globalizáció kihívását nem tudták megfelelően kezelni. A francia elnök országos vitát kezdeményezett erről. Macron maga is résztvesz ezeken a vitákon éppúgy mint a miniszterelnök és a kormány tagjai. Egyidejűleg tüntetést szerveztek Párizsban “a köztársaság megvédésére “. Ezen nem vettek részt túlságosan sokan, de megmutatták, hogy a sárga mellényesek nem számíthatnak általános társadalmi támogatásra Franciaországban, ahol hetek óta minden hétvégén tiltakoznak a sárga mellényesek az életszínvonal stagnálása és a tervezett reformok ellen.

From hero to zero

Így foglalta össze Macron politikai pályafutását a CNN, amely pedig szimpatizál a liberális elnökkel, aki bátran szembeszáll, ha kell Trump elnökkel is. De vajon csakugyan vége lenne Macron politikai pályájának? Épp ellenkezőleg – állítja Nicholas Vinocur, aki a brüsszeli Politico-ban fejtette ki a véleményét. Szerinte pontosan azok fáznak rá a sárga mellényesek támogatására, akik a leginkább aktívak voltak ezen a téren: a szélsőjobb és a szélső bal!

A sárga mellényesek önálló listán indulnak az európai választásokon

Ingrid Levasseur ápolónő a listavezető, aki a mérsékelt irányzat egyik képviselője. 10 jelöltet indítanak a sárga mellényesek, akik máris a harmadik helyre ugrottak a népszerűségi listán: 13%-ot kapnának, ha ma lennének a választások. Az első helyen azonban továbbra is Macron mozgalma áll 22,5%-al! Kik a nagy vesztesek: Marine Le Pen és Jean-Luc Mélenchon. A szélsőjobb 2,5%-ot, a szélsőbal 1,5%-ot veszített. Híveik közül ugyanis sokan úgy gondolkodnak mint a sárga mellényesek. Macron mozgalmában ez a szám minimális. A liberális közép tehát profitálhat a sárga mellényes mozgalom sikeréből, és ez hatással lehet az egész Európai Unióra.

Eunuch legyek, vagy hidzsra

Eunuch (csonkítás következtében nemzésre képtelen férfi) legyek a katari Raudat Rashid egyik illegális háremében, vagy hidzsra (India legfeltűnőbb, de legnehezebben megfogható szexuális kisebbsége) a Bhujaria fesztiválon, ha a tüntetések híranyagait – miként a Fidesz-KDNP gajdicsolja – Soros György, vagy a balliberális hisztériázók késztetésére jelentették volna meg az alábbi nevezetes külhoni sajtóorgánumok:

a BBC főoldalára is kikerült,
a The Guardian is foglalkozott a pénteki budapesti eseményekkel,
a The Nation is beszámolt a történésekről,
a Sydney Morning Herald is hírt adott a demonstrációról.
aztán még kevéssel előtte tudósítottak:
a Le Monde,
a York Times saját anyaggal,
a BBC, és
a CNN is.

A teljesség igénye nélkül, csak tájékozódási pontokként adtam mindezt közre, mivel Hollik kormányszóvivő szerint a tüntetésekben az “ellenzéket Soros György pénzzel és saját NGO-in keresztül támogatja, hiszen Soros György célja a bevándorlást ellenző kormányok gyengítése és megbuktatása”.

Boldog Karácsonyt, oszt jónapot

Háború vagy béke – Kissinger Pekingben

0

Hszi Csinping elnök fogadta az amerikai diplomácia veteránját, a csaknem százéves külügyminisztert, aki kibékítette az Egyesült Államokat a kínai kommunistákkal még Mao elnök idejében. Az USA és Kína viszonya a leglényegesebb a világbéke szempontjából – mondta Kissinger Pekingben a China Daily beszámolója szerint. Most Kína első embere arra készül, hogy találkozik Donald Trumppal Argentínában, a G 20 csúcsértekezleten. Közben dúl a kereskedelmi háború. Trump azzal fenyegetőzik, hogy minden kínai importot büntető vámmal sújt, ha nem lesz megegyezés Argentínában. A tét nagy hiszen a globális gazdaság két titánja küzd egymással.

 

Vasfüggöny ereszkedhet le az USA és Kína között. Erre figyelmeztetett Hank Paulson egykori amerikai pénzügyminiszter. Az Egyesült Államokban sokan vannak, akik válópert sürgetnek Kínával, mert Pekinget tekintik fő ellenfélnek. Ha Kína nem változtat az eddigi szokásain, akkor felerősödhetnek a hangok arra, hogy új vasfüggöny ereszkedjen le Kína körül – hangsúlyozta az USA volt pénzügyminisztere a CNN szerint.

Hszi Csinping kínai elnök azt hangoztatta, hogy Kína akkor tud megállapodni az Egyesült Államokkal, ha Washington figyelembe veszi Peking saját érdekeit is! Hszi Csinping elnök és Donald Trump nemrég telefonbeszélgetést folytatott egymással. Ezt követően Trump kijelentette: a kínaiak nagyon meg akarnak állapodni – e kijelentés nagyon nagy önbizalomra vall, aminek legalábbis szóban és twittben nincs híján az elnök. A két elnök legközelebb Argentínában találkozik egymással a G 20 csúcstalálkozón november végén. Az előkészítés gőzerővel folyik. Szerdán Washingtonban Kína első számú diplomatája John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadóval tárgyalt. Yang Jiechi /Jang Csiecsi/ tagja a Politikai Bizottságnak vagyis rangban a külügyminiszter fölött áll.

Pénteken magasrangú kínai küldöttség érkezik Washingtonba, ahol megkezdődik az amerikai-kínai stratégiai egyeztetés. Ott lesznek a katonák és a diplomaták mindkét részről. A kínai hadsereget a hadügyminiszter képviseli. Neki ez a dolga. Pekingben a hadügyminiszter nem a hadsereg valóságos feje, hanem egyfajta diplomáciai küldetést lát el. Ő tárgyal a külföldi katonai vezetőkkel. A fegyveres erők irányítása a Központi Katonai Bizottság kezében van. Ennek feje nem más mint maga Hszi Csinping elnök, Kína első embere. A kereskedelmi háború könnyen valóságos háborúvá válhat – figyelmeztetett nemrég Jack Ma. Kína leggazdagabb embere, az Alibaba alapító atyja a múlt kínos tapasztalatait idézte éppúgy mint most Kissinger Pekingben. Ezért Trump és Hszi Csinping találkozójának igen nagy a tétje Argentínában, ahol a G 20 csúcson a világ nagyhatalmainak vezetői szemtől szembe kerülnek egymással és a történelmi felelősségükkel.

Külföldi gyors sajtószemlénk

0

Bőséges terjedelemben, vezető helyen számolnak be a hírügynökségek és hírtelevíziók a Strasbourgban ma tartott, történelminek nevezett szavazásról. Majdnem minden híradás megemlíti, hogy elfogyott a türelem Orbán politikája iránt, még a szövetségesei körében is. Gyorsszemlénk következik.

DW: történelmi szavazás

Vezető helyen, nagy terjedelemben számol be Orbán strasbourgi vereségéről a Deutsche Welle, amely feszült légkörűnek nevezi a szavazást az Európai Parlamentben. A voksolás előtt bizonytalan volt, hogy Orbán EP-beli szövetségesei, a Néppárt tagjai hogyan döntenek. Habár az EU és Orbán már korábban is többször összecsaptak a menekültüggyel és a migrációs politikával összefüggő kérdésekben,

a szerdai szavazás ennél szélesebb körben demonstrálja az aggodalmakat a magyar demokrácia és jogrend állapotát illetően

– írja  német hírügynökség, amely történelminek nevezi a lépést.

Bloomberg: Gyengülő forint és Orbán

A forint gyengülése és tőzsdei lejtmenet követte a Sargentini-jelentés nagy többséggel történt elfogadását – írja a hírügynökség. A Sargentini-jelentésről és keddi, majd szerdai strasbourgi fejleményekről beszámolva rámutat:

az EP szavazás eredménye gyengíti Orbán politikai védelmét, amiatt élvezett, hogy a Fidesz a kereszténydemokrata csoport, az Európai Néppárt tagja.

CNN: Nem tűrünk téged tovább

Ugyancsak a vezető hírek között számol be az EP-ben történtekről az amerikai hírtelevízió, amely szerint az eddigi egyedülálló lépés annak a mély nyugtalanságnak a következménye, amely Orbán Viktor keményvonalas miniszterelnök politikájával szemben érzékelhető Európa számos részén. A CNN  többi között a Stop Sorost említi azon lépések között, amelyek megtétele miatt  Brüsszel egyre nagyobb össztűz alá vette Orbánékat, akiket azonban eddig megvédett az Európai Néppárt. De Orbán keddi beszéde után – amelyben zsarolással is megvádolta a Sragentini-jelentést – láthatóan elfogyott a türelem

Roberta Metsola, máltai  néppárti képviselő még kedden este azt mondta a CNN-nek, hogy Orbán hajthatatlan.

Ő eddig hallgatott, s a mostani reakciója – mutat rá a CNN – sokak szemét felnyitotta, s felálltak és kijelentették: Nem tűrünk téged tovább!

AP: Orbán nem vette figyelembe a bírálatokat

Orbán évek óta figyelmen hagyta a nemzetközi közösségek legtöbb bírálatát, amelyekkel elítélték a magyar választási rendszer, a médiaszabadság, az igazságszolgáltatás függetlensége terén tett lépéseket, továbbá a menedéket kérőkkel és a migránsokkal való rossz bánásmódot és a civilek tevékenységének a korlátozását célzó politikát – írja az amerikai hírügynökség.

Reuters: Erőteljesebb reakció jött

Habár az EU többször is tiltakozott, mindezidáig zömmel nem sikerült megállítani a bírálói által növekvő tekintélyelvűségnek mondottakat. De a nacionalizmus és a populista politikusok számának a gyarapodása a blokkon belül erőteljesebb reakciót eredményezett.

Koreanapló 14. – A média és a szakértők

Az ominózus műhold felvétel, ami okán Észak-Korea ellen újabb bizalmatlansági válság alakult ki, június 28 -án látott napvilágot. Meg nem nevezett amerikai katonai szakértők állítólag ennek a felvételnek az alapján azt állítják, hogy urániumot állít elő Észak. Más katonai szakértők meg azt állítják, nekik sincs nevük, hogy Észak-Korea máris elkezdte a hazudozást a meglévő hordozórakéták számát és lokációját illetően. Megint noname források azt állítják, hogy megdönthetetlen bizonyítékaik vannak arra, hogy Észak-Korea továbbra is atomfegyvert fejleszt.

Ezt aztán lehozta a CNN, az NBC, majd a Washington Post is, átkerült a Reutershez, onnan meg terjed, mint a pestis. Mindezt huszonnyolcadikától máig sikerült a nemzetközi sajtónak elérnie.

Ugyanakkor nem látta senki a „megdönthetetlen bizonyítékokat”, nem tudjuk kik a források, a koreai állami hírügynökség szerint négy, azaz négy ember hipotetikus feltevéseiről beszélünk. A koreai állam tudja, kik azok, de nem mondja el, ugyanakkor jelenleg nem találják az erre vonatkozó feltételezéseket megalapozottnak, márpedig ha valakinek ezt fontos tudni, azok mi vagyunk, azaz a mi országunk illetékes szervei, és minden bizonnyal tudják is, de nem úgy, ahogy azt az amerikai sajtó lehozta.

Szó szerint azt mondta a koreai elemző a Yonhap News televíziós adásában, hogy „a műhold kép alapján levont következtetés valódiságának valószínűsége igen alacsony”.

A további kijelentések pedig még egy ilyen műhold felvétellel sincsenek alátámasztva, azok csak úgy vannak…

Mindazonáltal mai televíziós interjújában John Bolton azt nyilatkozta, hogy kidolgoztak egy tervet, ami alapján Észak-Korea atomfegyvereinek javát mindössze egy év alatt le lehet szerelni. Ezen a héten emiatt Pompeo ismét Pjanjángba utazik, hogy a részleteket megvitassa Kim Dzsong Unnal, sőt Sang Kim, a Fülöp szigeti amerikai nagykövet idejön Dél-Koreába, és részt vesz a Pánmundzsamban folyó tárgyalásokon Északkal.

Észak- és Dél-Korea újabb forró drótot nyit, illetve hoz helyre, ez pedig a haditengerészeti forródrót.

Dél-Korea nem telepít a két ország határára modern rövid hatótávolságú fegyvereket, melyek telepítése régóta előkészület alatt állt.

A napokban írta alá a két Korea a vasútfejlesztési megállapodást, azaz vasútvonal épül Szaulból kiindulva „V” alakban keleten fel egész Szibériáig, nyugaton feleannyi távolságig, a tenger mentén.

Ezzel párhuzamosan autópályát is létesítenek.

A szétszakított koreai családok találkozójára augusztusban kerül sor, erről is született megegyezés, és újabb közös sportcsapatok alakulnak különböző sportágakban, világversenyekre készülve.

Észak-Korea 200 amerikai katona maradványait szolgáltatta ki az Egyesült Államoknak, szintén a napokban.

A hirtelen bizalmatlanságnak, melyet még Bolton sem oszt, vélhetőleg az az oka, hogy a szingapúri találkozó óta látszólag nem történt semmi Észak-Koreában, nem robbantottak fel látványosan semmit, ellenben elment Kim pénzt kérni Kínába, mert nem tud nekiállni leszerelni semmit, amíg annak nincs meg az anyagi fedezete, nem véletlen repült szégyenszemre kölcsön repülővel Szingapúrba, és nem véletlen az sem, hogy az ottani költségeket Szingapúr nagyvonalúan kifizette helyette.

Már a luxus fenntartására sincs pénz, pedig arra azért a híresen büszke Észak-Korea mindig is nagyon adott, most kérni jár Kínába.

Tessék csak szépen visszanézni a felvételeket Si Dzsin Ping és Kim Dzsong Un legutóbbi, és az azt megelőző találkozásukról. Ordít a különbség.

Az egy éves tervet azért dolgozták ki Boltonék, hogy Észak mielőbb szabadulhasson az ENSZ szankciók alól, és elkezdődhessenek a déli beruházások, ahogy Kína, Amerika, de még Japán is szeretne befektetni oda.

Japán folyamatosan feljelenti Kínát az ENSZ-nél, mert teherautóforgalom bonyolódik a Kínai-Északi határon. Jól látni, hogy mezőgazdasági segítség érkezik, nem más, mégis, ez a szankciók megszegése papíron, és Japán kötelességének érzi eljátszani a feljelentős házmester szerepét, pedig elsősorban ő könnyebbülhet majd meg, ha valóban eltűnnek az atomfegyverek Észak-Koreából.

Jelenleg tehát az a patthelyzet áll fenn, hogy a leszerelésben segítene Dél is, Kína is, még Amerika is, de nem teheti, mert az ENSZ szankciókat ezzel megszegné. Kína azért ad, amit tud, de őt meg Japán vegzálja ezért.

Ennek az áldatlan állapotnak a megoldása okán érkezik Pompeo, Sang Kim, és csodák csodája még John Bolton, a nagy szkeptikus is ezen igyekszik változtatni.

Úgy tűnik másrészt, hogy ezek a feltevések, híresztelések nem is igazán a békefolyamat ellen készültek, sokkal inkább Trump elnök hiteltelenítésére. Kétségtelen, hogy Donald Trump egy érdekes figura az amerikai elnökök sorában, de talán nem érdemes egy érzékeny, alakulóban lévő, nagyon fontos békét feláldozni azért, hogy ő megbukjon. Bukjon meg egy kicsit később, valami másért, de itt legyen végre béke.

A szó komoly fegyver, azok akik abból élnek, talán bánhatnának vele óvatosabban is.

A Gyermekvasútról ír a CNN

0

“Nem mondhatni a leggyorsabbnak a világon, de az biztos, hogy a legaranyosabb” – állítja a budapesti Gyerekvasútról készített terjedelmes anyagában a CNN.

 

Az utazás rovatban megjelent, sok képpel illusztrált cikk szerzője nem mondhatni elfogulatlannak: magyar származású édesanyjával utazott ugyanis végig az egykor Úttörővasút vonalán. A cikk arra buzdítja az utazókat, hogy próbálják ki a Gyermekvasutat, amelynek történetét is felvázolva, idézi édesanyját, aki örömmel konstatálta, hogy továbbra is ugyanúgy látják el a szolgálatot a gyerekek mint a rendszerváltás előtt, sőt, a nap utolsó menetrendrend szerint indított szerelvényen a szolgálatukat letevő,

s a végállomásra utazó gyerekek ugyanazokat  dalokat éneklik gitárkísérettel, mint sok tíz évvel ezelőtt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK