Kezdőlap Címkék CDU

Címke: CDU

Erősödnek a populisták Németországban

0

Minden harmadik német kész arra, hogy szélsőjobboldali vagy szélsőbaloldali populista pártra szavazzon – derül ki a Bertelsmann alapítvány és a Berlini Társadalomtudományi Központ most közzétett tanulmánya. A Populista Barométer a centrum gyengülését jelzi.

Már a tavaly őszi választások is a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták minden korábbinál gyengébb eredményeit mutatták, most ez még tovább csökkent négy százalékkal.

Mindössze a németek egyharmada kíván a centrum pártokra szavazni.

Ráadásul a centrum szavazóinak 13%-a nem zárja ki azt sem, hogy a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland pártra szavaz. A populisták a trójai faló szerepét játsszák a centrumban. Népszerű jelszavaikkal olyan rétegeket is elérnek, amelyek eddig centristának tartották magukat.

Teszt lesz az októberi választás Bajorországban, ahol a CSU valószínűleg elveszíti többségét. Előretörnek viszont a zöldek, akik 17%-ra számíthatnak, és a közszolgálati Deutsche Welle szerint koalíciót alkothatnak a CSU-val, hogy megakadályozzák az AfD bekerülését a hatalomba.

Ahogy a kereszténydemokraták és a keresztényszociálisok szavazókat veszítenek jobbra, úgy a szociáldemokraták balról néznek szembe fenyegetéssel.

Előretör a Linke, az egykori kommunista párt utóda és a zöldek, akik nem voltak hajlandóak koalícióra lépni Angela Merkellel.

Mit tehet a centrum, hogy ne folytatódjon szavazó táborának a lemorzsolódása? Mindenekelőtt szociális intézkedéseket hozhat – javasolja a Bertelsmann alapítvány és a Berlini Társadalomtudományi Központ tanulmánya. Sok szavazó hiányolja a szociális lakásokat. Felróják a kormánynak ezeknek a hiányát illetve azt, hogy miért a migránsok kapják meg részben ezeket. Az adórendszer változtatását is javasolja a tanulmány, mondván: túlságosan is megnőttek a társadalmi különbségek az elmúlt években Németországban. Ezt kifogásolják a bérből és fizetésből élők, akik eddig jórészt a centrumra szavaztak, de most a szélsőségek felé tájékozódnak.

Mi lesz Európával?

A populizmus a legtöbb uniós államban Európa-ellenes. Jól látszott ez a Brexit-népszavazáson Nagy Britanniában, vagy a legutóbbi választásokon Olaszországban vagy Magyarországon.

Németországban ezzel ellentétben a többség továbbra is kitart Európa mellett. Németország európai vezető szerepét helyesnek tartják.

Vannak szuverenista követelések, de ezek nem annyira Brüsszel, hanem inkább Washington vagy Peking ellen irányulnak. Az Európai Uniótól a németek az európai érdekek határozottabb képviseletét várják el. Fel van adva tehát a lecke Angela Merkel kancellárnak, akinek centrista kormánya mind kisebb szavazói támogatásra számíthat. A populisták nagy előnye, hogy bírálhatnak anélkül, hogy különösebben kézzelfogható alternatívákat megfogalmaznának. A jövő évi Európa parlamenti választások ebből a szempontból különösen kritikus lehet, mert könnyen összejöhet egy olyan parlament, amely döntésképtelennek bizonyul az Európai Unió számára döntő fontosságú kérdésekben.

A koalíció merkeli ereje

Angela Merkel nincs akkora bajban, mint azt sok magyar olvasó szeretné. Kormányválság van, pontosabban a nagykoalíció került veszélybe. Szinte pont egy éve (2017. szeptember 24) volt a német parlamenti választás, mely a Német Szövetségi Köztársaság 1949-es megalapítása óta a demokratikus parlamenti pártok legrosszabb eredményét hozta. A legnagyobb meglepetést a néhány hónappal korábban párttá alakult migráns-ellenes mozgalom, az Alternatíva Németországért (AfD) bejutása a berlini parlamentbe (Bundestag) volt, méghozzá 12,6 százalékos eredménnyel. Az első reakciók: valójában nem a többi pártoktól csábították el a szavazókat, hanem olyan szavazók jelentek meg, akik eddig nem vettek részt a választásokon.
A parlamentáris pártok már a 2017-es választás előtt jelezték, hogy nem hajlandók ezzel a szélsőséges alakulattal koalícióra lépni. Épp úgy elzárkóztak az kormányzási együttműködéstől, mint a kommunista (NDK) utódpártnak tartott Baloldaltól (die Linke). Ez tavaly ősszel nehéz helyzetbe hozta a kormányzásra engedélyt kapott addigi kancellár asszonyt, Angela Merkelt (CDU). Félévig tartott, míg egyezségre tudott jutni a csúfos vereséget szenvedett szociáldemokratákkal (SPD), amiben segítségére volt addigi külügyminisztere, a jelenlegi államelnök Frank-Walter Steinmeier (SPD). A megegyezés, a nagykoalíció megalakulása borítékolható volt, mert a német választók szerint a német gazdaság nem engedhet meg egy újabb választást, hiszen az nemcsak rengeteg (felesleges) pénzkidobást jelent, de az újabb kampány vagy másfél hónappal meghosszabbítja a kilátástalan tétlenséget, azaz a cégek, vállalatok nem tudnak tervezni, hiszen nincs költségvetés, hiányoznak az adótörvények, a kedvezmények, a szigorítások, azaz a gazdasági élet mozgató elemei.
Végül, Merkelnek idén (2018) márciusra sikerült fedél alá hozni a klasszikus (CDU/CSU + SPD) nagykoalíciót. A kancellár asszony eddig nagyon ügyesen kormányzott, vagy inkább lavírozott a koalíciós partnerek között. Napjainkra azonban nem csak a baloldallal, a szociáldemokratákkal (SPD), kell megküzdenie, hanem a testvérpárttal, a keresztényszociálisokkal (CSU) is. Horst Seehofer a bajor testvérpárt elnöke, és egyben a Merkel kormány belügyminisztere. Történelmi tény: a konzervatív, katolikus bajorok mindig is külön utas politikát és gondolkodást képviseltek. Furcsa nyelvjárásuk (akcentusuk) biztosítja, hogy sohasem lesz bajor kancellárja Németországnak. Ezt megpróbálta a modern idők legnagyobb bajorja, a keresztényszociális Franz-Josef Strauss (FJS) is, akinek be kellett látnia, hogy csak Bajorországban tud érvényesülni, de ott nagyon. Az NSZK többi része (különösen az északiak) képtelen elfogadni egy „déli” vezetést. Így állami, szövetségi szinten Seehofer is esélytelen.
Merkelnek, pedig nincs alternatívája. Még nem született meg. Vagy, ha igen, még nem lépett a színre. Az első komoly esélyt a hamarosan esedékes bajor és hesseni tartományi választások hozhatják. Már rebesgetnek neveket, sőt Berlinben már azt is kérdezik, hogy „ezt (a merkeli politikát) meddig lehet még csinálni?” A válasz egyértelmű: rövidtávon senki sem tervezi a kancellár asszony megbuktatását. Viszont az „uniós pártok” (CDU/CSU) veresége új helyzetet teremtene. Olyannyira, hogy sokan kizártnak tartják Merkel újraválasztását a CDU következő kongresszusán. A kancellár asszony párton belüli ellenfelei kivárnak, ill. várják a megfelelő pillanatot, ami csak a két őszi tartományi választás utánra várható, ill. következhet be. Ergo, a nagykoalíció továbbra is fenn fog állni, maradni.
Habár a legutóbbi közvéleménykutatás szerint a megkérdezettek 58 százaléka elégedetlen a nagykoalícióval, 54 százalék pedig Angela Merkellel. A közhangulatra jellemző, hogy a megkérdezettek 56 százaléka nem bízik a jelenlegi kormányzás fennmaradásában a parlamenti ciklus végéig. Ilyen rossz eredményt csak Trump elnöknél tapasztalt eddig a Szabadvilág.  Ez azért is érdekes, mert jelenleg mindkét ország (USA, Németország) gazdasága szárnyal.
Politikai (szélső)„jobbra” tolódás Németországban szinte kizárt dolog, mivel a parlamenti pártok (legalábbis eddig) nem hajlandók a szélsőségesekkel (die Linke, AfD) koalícióra lépni. Ez a nagykoalíció igazi összetartó (merkeli) ereje.

Stephen Elekes

Az osztrák kancellár is Orbán ellen fordult

0

Támogatja a Sargentini-jelentés elfogadását és azt is, hogy a Fideszt zárják ki az Európai Néppártból. A német CDU Manfred Weber véleményével ért egyet, miszerint a magyar kormány csak akkor számíthat jóindulatra, ha konkrét lépéseket tesz.

Sebastian Kurz az osztrák közszolgálati tévének adott interjút. Itt azt mondta: támogatja, hogy elindítsák a hetes cikkely szerinti eljárást a magyar kormány ellen, és ezt pártjának képviselői meg is fogják szavazni az Európai Parlamentben. Arról is beszélt, hogy

ha elindul az eljárás, akkor a Fideszt ki kell zárni az Európai Néppártból.

Az egyébként már korábbi találkozójukon egyértelművé vált, hogy a bevándorlás ellenzésén kívül a magyar és osztrák kormányfő sok mindenben nem ért egyet.

Közben az is kiderült, hogy a német CDU sem áll a magyar kormány mellé. A párt főtitkára ugyanis azt jelentette be, hogy támogatják Manfred Weber álláspontját a Sargentini-jelentéssel kapcsolatban.

Ő pedig azt mondta:

“a jogállamiságot, a véleményszabadságot, a terítéken lévő kérdéseket tekintve nincs kedvezmény az Európai Néppárt tagjainak”.

A CDU főtitkára szerint ez azt jelenti, hogy ha a magyar kormány nem tesz megfelelő lépéseket, akkor ők is támogatják a hetes cikkely szerinti eljárás megindítását.

A Sargentini-jelentés vitáját ma délután tartják az Európai Parlamentben, holnap pedig szavaznak is róla.

Optimista Merkel, de vajon igaza lesz-e?

0

Angela Merkel reményei szerint vasárnap este az általa vezetett CDU megállapodásra jut a Horst Seehofer belügyminiszter vezette bajor testvérpárttal, a CSU-val a menekültügyben kiéleződött vitában. A német kancellár erről egy ma este adásba kerülő televíziós interjúban beszélt. Nem csak belföldi partnerei „akadékoskodnak”, több uniós ország – köztük Magyarország – és öt, a brüsszeli csúcson kimunkált közös uniós tervben kulcsszerepet kapó közel-keleti és afrikai partnerország is ellentmondani látszik Merkelnek.

A ZDF televíziónak adott interjút Merkel azt megelőzően, hogy ma este sorsdöntőnek tartott tárgyalást folytat a bajor konzervatív testvérpárt vezetőivel – áll a Reuters tudósításában. A kancellár meggyőződését fejezte ki, hogy elegendőek lesznek a brüsszeli állam- és kormányfői csúcstalálkozón elért eredmények, hogy lezárják a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) közötti vitát. Merkel szerint

meglehetősen jó eredményeket sikerült elérni Brüsszelben uniós szinten és a társországokkal folytatott kétoldalú megbeszéléseken,

amelyek együttesen – mint fogalmazott – a CSU által szorgalmazott intézkedésekkel megegyező hatással járnak majd.

Ennek ellentmondni látszik, hogy a német hírportálok közül többen is azt írták:  Horst Seehofer szerint nem elégségesek a  brüsszeli  eredmények kettejük és az általuk vezetett pártok menekültügyi vitájának lezárásához.

Mint az MTI írja: a kancellár szerint a célokat illetően nincs vita, a CDU és a CSU is az EU-ba és a Németországba érkező menedékkérők számának csökkentésére, és az úgynevezett másodlagos migráció – a regisztrált menedékkérők EU-s tagállamok közötti mozgása – visszaszorítására törekszik. A vita a módszerekről szól – mutatott rá, aláhúzva:

továbbra is kitart amellett, hogy nem lehet egyoldalúan, egyeztetés nélkül és más országok terhére bevezetni határigazgatási szigorításokat.

Ugyanakkor a nemzetközi partnerek komoly fejfájásokat okozhatnak Merkelnek, aki – egy tegnap kiszivárgott levélben – azt állította, hogy 14 országgal megállapodott Brüsszelben arról, hogy azok hajlandók lesznek visszavenni Németországtól az elsőként nálunk regisztrált menedékkérőket. Ám több nevesített ország tagadta, hogy ilyen egyezséget kötött volna – Orbán Viktor mellett a cseh kormányfő és a lengyel elnök is cáfolt.

A problémát tovább fokozza, hogy öt kiszemelt partnerország (Egyiptom, Albánia, Marokkó, Tunézia és Algéria) is elutasította az ötletet, hogy a területükön hozzanak létre úgynevezett fogdótáborokat, amelyekbe az EU-ból deportált menekülteket helyeznék el.

Akárhogyan is, ma este sorsdöntő találkozót tart a Merkel vezette CDU és testvérpártja, a belügyminisztert adó CSU, amelyen eldőlhet a koalíció, és így végső soron Merkel sorsa. Mindenesetre a Bloomberg hírügynökség szerint kár volna temetni Merkelt, aki megőrizte azt a képességét, hogy olyan kompromisszumokat tud összekovácsolni, amelyek senkinek sem felelnek meg, mégis valamiképpen működnek. A Brüsszelben kiadott zárónyilatkozat kibékíti egymással Németország, Olaszország, illetve a keleti tagállamok igencsak ellentétes érdekeit és elégnek látszik ahhoz, hogy leszerelje a CSU további lázadását – áll a jelentésben.

Orbán barátja, Manfred Weber Juncker utódja szeretne lenni

0

Spitzenkandidat – jelölt a csúcsra – ez az Európai Néppárt frakcióvezetőjének nem is nagyon titkolt célja. “Erről csak novemberben döntünk Helsinkiben”- mondta mosolyogva a Politico tudósítójának a 45 éves politikus, aki egy új nemzedék képviselőjének tekinti magát.

Szűkebb pátriájában, Münchenben ülésezett az Európai Néppárt vezérkara, hogy felkészüljön az európai választásokra. Manfred Weber azt javasolta: a menekültkérdés legyen a kampány fő témája. Orbán Viktor az év elején ugyanezt javasolta Bajorországban, ahova meghívta a CSU a döntő fontosságú kormányalakítási tárgyalások előtt. Manfred Weber ugyancsak a CSU-nak és annak a fiatalabb nemzedéknek a tagja, mely ellentétben Angela Merkellel markánsan jobboldali politikát akar. Ezért hívta meg most most Münchenbe Sebastian Kurz osztrák kancellárt, aki alig múlt harminc éves és a szélsőjobboldali Szabadságpárttal alakított kormányt Bécsben.

Manfred Weber fő vetélytársa az Európai Néppártban Michel Barnier lehet.

Ő az EU fő tárgyalója a brexit ügyben. Ez előny lehetne, de valójában hátrány. Népszerűséget hozott ugyan Barnier-nek, de olyan hosszú a brexit menetrend, hogy ez megakadályozhatja pályázatát a csúcspozícióra, az Európai Bizottság elnöki posztjára.

Mit akar Angela Merkel? A kancellár nem fedte fel a kártyáit Münchenben. Minden bizonnyal kivár még, azonkívül egyeztetnie kell Emmanuel Macron francia elnökkel. Egy német az EU élén ugyanis olyan újdonság lenne, melyet nem mindenütt fogadnának szívesen. Ráadásul Manfred Weber nem volt korábban miniszterelnök, mint Juncker vagy Barroso.

Ahhoz persze, hogy az Európai Néppárt jelölhesse a bizottsági elnököt, még meg kell nyerni a választást. Erre hívta fel a figyelmet maga a legfőbb érdekelt, Manfred Weber Münchenben. Aki azért is javasolta a bevándorlás témáját, mert Ausztriában, Magyarországon és Olaszországban nagyon bejött annak a pártnak, amely ezt tűzte a zászlajára a választások során. Itáliában a szélsőjobb aratott, így került a kormányba a Liga. Az Európai Néppárt ezért akarja kijátszani a menekültkártyát az európai választásokon, nehogy a szélsőjobb megelőzze.

Apró gond, hogy megoldási javaslata az Európai Néppártnak sincs a migráns ügyben.

Magyarországon ez nem okozott gondot hiszen migránsok sincsenek, de Németországban és több más uniós államban nagyon is vannak. Közösen kell megoldást találnunk Európában – mondta Merkel Münchenben, ahol elismerte: az eddigi politika nem volt túlságosan sikeres.

Két héten belül megállapodhatnak Merkelék a nagykoalícióról

0

Vasárnap döntött a német szociáldemokraták (SPD) pártkongresszusa a hivatalos koalíciós tárgyalások megkezdéséről Angela Merkel kereszténydemokratáival (CDU) és a Bajor Keresztényszocialista Unióval (CSU). Ugyan a Martin Schulz vezette szocdemek nem éppen nagy szavazattöbbséggel bólintottak rá a tárgyalásokra, illetve még az egyeztetések után is lesz egy szavazás az SPD majd’ félmilliós párttagságán belül, a nagykoalíció végre szemmel látható közelségbe került. A körülményes koalícióról Horváth Istvánt, volt bonni nagykövetet és számos, a magyar-német kapcsolatokról szóló könyv szerzőjét kérdeztük.

Tíz nappal ezelőtt ért véget a CDU-CSU és az SPD maratoni tárgyalása, ahol elkészítették a hivatalos koalíciós tárgyalás tervezetét. A kishíján huszonnégy órás megbeszélésen a bevándorláspolitika és a szociális kohézió volt a központi téma, de a kidolgozott tervre még a szociáldemokrata pártkongresszusnak is áldását kellett adnia.

Ez meg is történt tegnap, amikor 56 százaléknyi igennel engedélyezték Schulzéknak a hivatalos egyeztetések megkezdését. A külső szemlélőnek meglehetősen körülményesnek tűnő folyamat azonban még a hivatalos tárgyalások befejeztével sem fog véget érni, így úgy tűnhet, hogy a tegnapi szavazás még egyáltalán nem jelenti azt, hogy megvalósul a nagykoalíció.

Erre a vélekedésre cáfolt rá Horváth István, volt német nagykövet, akit a nagykoalíciós huzavonáról kérdeztünk.

Horváth szerint a szociáldemokrata párton belül olyan kemény viták voltak, amelyek csak egy demokratikus párton belül lehetségesek. A választásokon súlyos vereséget szenvedtek, lényegesen meggyengültek az előző választásokhoz képest. Schulzék úgy látták helyesnek, hogy ebben a helyzetben

csak akkor tudnak megerősödni, ha visszavonulva, ellenzéki pozícióból politizálnak és megerősödnek a következő választásokra.

Ezt akkor jóvá is hagyta a kongresszus. Utána Merkelék elkezdtek tárgyalni a Jamaica-koalícióról, de nem tudtak megállapodni. A fő kérdésekben nem volt egység, a szabaddemokraták (FDP) pedig még jóval karácsony előtt felrúgták a koalíciós tárgyalásokat, így kialakult egy viszonylagos krízishelyzet.

Nem sikerült többségi kormányt alakítani, így három lehetősége maradt Merkeléknek: meggyőzni az SPD-t a nagykoalícióról, kisebbségi kormányt alakítani vagy új választásokat kiírni. Európa vezető országa viszont súlyos felelősséggel bír,

egy kisebbségi kormány pedig nem erősíti a németek pozícióját,

mert akkor tűrni kellene az ellenzéki pártok támadásait és úgy nehézkés kormányozni.

Martin Schulzék a nagykoalíció mellett döntöttek, de a feltételeket keményen megfogalmazták. A párton belül viszont nagy ellentét feszült, 74 százalék ellenezte a koalíció folytatását, továbbá a párt ifjúsági szervezete is mindenképpen az oppozíciós politizálás mellett állt. Persze volt olyan is, amiben egyetértettek, például abban, hogy az Európai Unió élén a németek és franciák kell hogy álljanak, de

a vita az utolsó pillanatig nyitva volt.

Végül a 646 delegált 56 százaléka szavazott a nagykoalíció mellett. Horváth István szerint a szociáldemokraták most totális felhatalmazással mennek a hivatalos tárgyalásokra, ugyanis az 56 százalék nem is olyan kevés. A volt nagykövet felidézte, hogy

1982-ben, amikor felbomlott a Helmut Schmidt vezette szociálliberális unió, mindössze 1 százalék döntött arról, hogy a szociáldemokraták együttműködésre léptek a CDU-val.

Horváth István a nagykoalíció jövőjéről azt jósolta, hogy a kedden kezdődő hivatalos tárgyalás már nem lesz annyira nehézkes, valószínűleg két héten belül megállapodnak a felek. A tárgyalásokat lezáró párttagsági szavazás már csak formalitás, van olyan fegyelmezett a párttagság, hogy

ha már egyszer jóváhagyták a nagykoalíciót, akkor nem fogják azt később leszavazni.

A német szociáldemokraták vasárnap döntenek

0

A szociáldemokraták vasárnap szavaznak arról, hogy vállaljanak-e újabb nagykoalíciót a CDU-CSU-val. Bár Martin Schulz, aki korábban ellenezte, végül elfogadta a nagykoalíciót, mondván,  Németországnak stabil kormányra van szüksége, de a szociáldemokraták igencsak megosztottak. A Jusok, a fiatalok szinte egy emberként ellenzik, hogy folytassák a nagykoalíciót Angela Merkel kancellárral.

 

Párizsban Angela Merkel megígérte Emmanuel Macron francia elnöknek, hogy Németországnak hamarosan stabil kormánya lesz. Ily módon Franciaország és Németország együtt irányíthatja a reformfolyamatot az Európai Unióban, és mindenekelőtt az eurozónán belül.

Németországban szeptemberben tartottak választásokat, és rekordidő alatt, azóta sem sikerült kormányt alakítani. Ehhez képest CDU egyik legtekintélyesebb politikusa, Wolfgang Schäuble nyugodt, hiszen a Focus magazinnak azt mondta:

nem katasztrófa, ha nem alakul új nagykoalíciós kormány.

Schäuble a korábbi kormányban pénzügyminiszter volt, jelenleg a parlament elnöke. Szerinte vannak más opciók is, igaz, nem fejtette ki, hogy mire gondol. Mint mondta,

Németország még mindig szenvedi a 2015-ös menekültválságot, amely a mostani politikai krízis egyik legfőbb oka. Leszögezte: Németország nem fogadhat be mindenkit!

A nagykoalíció újraalakításának az egyik legfőbb oka, hogy a CSU egészen másként ítéli meg a menekültügyet, mint a szociáldemokraták. Ez utóbbiak toleránsan kezelik az ügyet, miközben a keresztényszociális unió igyekszik a minimumra korlátozni a menekültek számát. Jellemző, hogy a CSU csúcstalálkozójának díszvendége január elején nem más volt, mint Orbán Viktor magyar miniszterelnök.

Antiszemitizmus elleni biztos

0

Németországban a zsidók jelentős része fél – idézte a kormányzó CDU a Frankfurter Allgemeine Zeitung felmérését a parlamentben, amikor megindokolták, hogy miért kell külön biztos az antiszemtizmus elleni harchoz.

A törvényjavaslatot a CDU-CSU, a szociáldemokraták, a szabaddemokraták és a zöldek terjesztették elő. A szélsőjobboldali Alternative für Deutschland megszavazta azt, de a szélsőbaloldali Die Linke tartózkodott, mert a törvényjavaslat elsősorban az iszlám vallású bevándorlókkal indokolta meg az új biztos szükségességét, pedig az antiszemitizmus távolról sem csak őket jellemzi. Németországban az antiszemita akciók 94%-át a hazai szélsőjobboldal követői hajtják végre – a belügyminisztérium hivatalos statisztikái szerint.

Az új biztos feladata mindenekelőtt az, hogy

összehangolja az antiszemitizmus elleni harcot Németországban.

Ezenkívül ő tartja majd a kapcsolatot a zsidó közösséggel, mely az utóbbi időben nyugtalansággal tapasztalja az antiszemita jelenségek elszaporodását Németországban. Amikor Donald Trump amerikai elnök elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának, több német városban is tüntetések voltak, melyeken elhangzottak antiszemita jelszavak is. Néhányan izraeli zászlókat is elégettek. Akkor merült fel a gondolat a Bundestagban, hogy szigorítani kell a törvényeket az antiszemita jelenségek visszaszorítására, és szükség van egy új parlamenti biztosra, aki összehangolja és irányítja az antiszemtizmus elleni harcot Németországban.

Orbán titkolja a “német testvérek” előtt, hogy Soros-tervvel riogatja a magyarokat

1

Decemberben Budapesten Ifjúság és Európa címmel tartott rendezvényt a német kereszténydemokrata CDU pártalapítványa, a Konrad Adenauer Stiftung (KAS), amelyre fiatal jobboldali-konzervatív politikusokat hívtak meg Németországból, valamint a közép-európai régióból. A rendezvény egyik előadója Paul Ziemiak, a Junge Union elnöke volt. A Junge Union a CDU ifjúsági szervezete, Ziemiakot pedig hű Merkel-párti politikusként tartják számon. Ziemiakkal a rendezvény után az Azonnali készített egy rövid interjút, amelyet a portál hozzájárulásával közlünk.

Szeretne egy Orbánt Németországnak is?

Nekünk ott van Angela Merkel, nincs szükségünk Orbán Viktorra.

Ez biztos?

Ez biztos.

Pedig az AfD azt mondja – és a választási eredmények alapján úgy tűnik, elég sokan egyetértenek velük –, hogy nem ártana, jobb lenne önöknek is Orbán.

Amit az AfD követel, az a mi politikafelfogásunkkal nem egyeztethető össze. Az AfD elég rossz irányba fejlődik, ott van például Bernd Höcke…

Björn Höcke.

(Felröhög.)

Az a neve, hogy Björn Höcke. A német köztévé viccműsora terjesztette el, hogy Bernd Höcke a neve. Ön is nagy rajongójuk eszerint.

Persze, Höckét nagyon zavarja, ha eltévesztik a nevét. Én most a CDU képviselőjeként ülök itt magukkal szemben. Az elmúlt tizenkét évben Németországért és Európáért nyújtott kormányzati teljesítményünkre csak büszkék lehetünk, mindenre találtunk megoldást, elég, ha csak a pénzügyi-gazdasági válságot nézzük. Most mindenki csak a menekültválságon vitatkozik, de mi kitaláltunk valamit arra is, természetesen részben Magyarország közreműködésével. A CDU-ban mindenki nagyon örül annak, hogy itt van nekünk Angela Merkel.

Van abban még öröm, hogy a Fidesz a magyar testvérpártja a CDU-nak?

Persze, jó hogy!

A Fidesz számos szimbolikus ügyben AfD-s pozíciókat képvisel.

Mint például?

Ismeri ön a Kopp Verlagot?

Nem.

Na ne mondja. A legnagyobb német szélsőjobbos-konteós könyvkiadó és hírportál.

Én nem hiszek összeesküvés-elméletekben.

Ezt elhisszük. Nemrég még a Spiegel is megírta, hogy a Fidesz-frakció szép számú könyvet rendelt a Kopp Verlag egyik sztárjától, Andreas von Rétyi ufókutató Soros Györgyről szóló könyvéből.

(Nevet.) De hol vannak a Fidesz és az AfD közötti hasonlóságok?

Hallott már a Soros-tervről?

Nem.

Nem mondták önnek a fideszesek, hogy ez ellen harcolnak most?

Nem.

Pedig a fél világot ő tartja a befolyása alatt, ha igaz, amit mondanak. Obama, Brüsszel, baloldal, talán még a CDU egyes részei is… ki tudja…

Erről most hallok először, így nem nagyon tudok mit hozzáfűzni.

Amit viszont tudok: a Fidesszel való kapcsolatunk nem csak az elmúlt egy évre nyúlik vissza. Nem szabad a közös történetünknek csak a legutolsó hónapjait nézni. Vagy épp az elmúlt hét évét. A Fidesz alapvetően egy jobboldali radikális párttal áll versenyben Magyarországon.

Amely egyre mérsékeltebb irányvonalat követ.

Igen, de még mindig szélsőségesebb, mint a Fidesz. Most a Jobbik a Fidesz fő ellenfele. A Fidesz az európai gondolat fontos tartóoszlopa Magyarországon. Rengeteg téren más nézeteket vallanak, mint a CDU, a Fidesz világnézetéhez a CSU például közelebb áll némelyest – de mi nem egy pártban, hanem csak egy pártcsaládban ülünk.

Nem érezte még azt, hogy kínos önöknek a Fidesz?

Nem.

Uniós színtéren sem?

Nem. De már csak azért sem, mert a „kínos” szó nem tartozik a politikai szókincsemhez, túl arrogáns ugyanis demokratikusan megválasztott politikusokra és képviselőkre nézve. De hagyjuk Magyarországot, nézzünk át Lengyelországra, ahol rengeteg kihívás elé állít minket a lengyel kormány. Külpolitikájuk Németországot érintő lépései nem könnyítik meg a helyzetünket, hogy finom legyek. De a „kínos” szót az ő esetükben sem használnám. Azt kell látni, hogy most az EU-ban egy alapvető kérdés van, amit mindenkinek meg kell válaszolnia: jobbítani vagy tönkretenni akarjuk?

Én mindenkivel készen állok beszélgetni, aki Európa jobbítását tűzi ki célul. Az a benyomásom, hogy a Fidesz – még ha számos kérdésben eltérő véleményen is van – egy alapvetően Európa-párti politikát folytat. Saját elképzelései vannak, de nem áll hozzá elutasítóan. A Fidesz vagy Emmanuel Macron francia elnök elképzelései lehetnek jók vagy rosszak – a lényeg, hogy erős Európát akarnak.

Hollik István KDNP-s országgyűlési képviselő az interjút megelőző pódiumbeszélgetésen nem nagyon tudott mit mondani a moderátor kérdésére, miszerint hogyan definiálná az európai identitást.

Ugye megértik, ha nem akarom értékelni a magyar politikusokat?

Persze.

De természetesen bármit kérdezhetnek tőlem.

Akkor olyat kérdezünk, ahol nem kell kitérnie. Ön a CDU ifjúsági szervezetének, a Junge Unionnak az első embere. Önök álltak ki először Bajorországban, azt követelve, hogy ne Horst Seehofer, hanem Markus Söder legyen a bajor tartományi miniszterelnök. Ő beválik majd az erősödő AfD ellen?

Az AfD erősödése nagy kihívás elé állít minket, de én éppen ezért következetesen nem az AfD-ről beszélek ilyenkor, hanem az emberekről, akik az AfD-re szavaztak. Nem érdekel engem az AfD.

Engem az érdekel, miben csalódtak a szavazóik, milyen gondjaik, félelmeik vannak, és hogy mi volt az, ami miatt elvesztettük a voksaikat. Az embereket különböző motivációk vezérlik egy pártra való szavazásnál: a szociáldemokratákhoz a társadalmi igazságosság, a CDU-hoz az Európa-kérdés és Merkel kancellár személyes kisugárzása vezeti az embereket.

A közvélemény-kutatások szerint az AfD-re a többség nem az általuk képviselt eszmék vagy épp a párt politikusai miatt szavaztak, hanem protestből. Mindenképpen vissza kell hódítanunk közülük azokat, akik korábban CDU- vagy CSU-szavazók voltak. Markus Söder ehhez nagyon jó esélyekkel fut neki, vele meglehet Bajorországban az abszolút többsége a CSU-nak. Nekem személyes célom, hogy a következő parlamentbe már ne kerüljön be az AfD.

Bizonyára olvasta a híreket, és látta, hogyan bírálta Karl Lagerfeld Angela Merkelt. A német divattervező azt mondta: szégyen, hogy miután a németek zsidók millióit gyilkolták meg, pár évtizeddel később beengedik az országba a zsidók ősellenségének millióit, a muszlimokat.

Az, hogy kinek adunk oltalmat, nem vallási hovatartozás kérdése. A német köztársasági elnök ragyogóan fogalmazott, amikor azt mondta: a szívünk nagy, de a lehetőségeink végesek. Nem vallási hovatartozási szempontok, hanem az alapvető emberiesség vezet minket. De ehhez az is hozzátartozik, hogy Európa egyedül nem tud mindenkit befogadni, aki erre rászorulna.

Forrás: Azonnali

Németország: készül a Jamaica-koalíció

0

Kormányalakítási tárgyalásokat kezdeményez a liberális FDP-vel és a Zöldekkel a CDU/CSU német jobbközép pártszövetség – jelentette be Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke a hétvégén. Eddig rendre arról beszélt, hogy valamennyi lehetséges koalíciós partnerrel, így a szociáldemokratákkal (SPD) is egyeztetni kell a kormányzati együttműködés lehetőségéről.

A kancellár a CDU/CSU közös ifjúsági szervezetének (Junge Union, JU) drezdai konferenciáján szombaton elmondott beszédében jelentette ki először, hogy a pártok színei alapján (CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld) elnevezett Jamaica-koalíció megkötése a célja. Eddig rendre arról beszélt, hogy valamennyi lehetséges koalíciós partnerrel, így a szociáldemokratákkal (SPD) is egyeztetni kell a kormányzati együttműködés lehetőségéről.

A JU tanácskozásán azt mondta, hogy

az SPD “belátható időn belül nem lesz kormányképes szövetségi szinten”,

ezért az FDP-vel és a Zöldekkel kell tárgyalni.

A tárgyalások nehezek lesznek, de mindent meg kell tenni azért, hogy “megbízható és stabil kormány” alakuljon – hangoztatta a CDU elnöke. Rámutatott, hogy ez a négy párt még soha nem kormányzott együtt szövetségi szinten.

CDU/CSU-FDP összetételű koalíció már volt, de a Zöldekkel még nincsenek tapasztalatok, ezért – mondta Merkel – a CDU-nak a JU kezdeményezésének megfelelően rendkívüli pártkongresszuson kell elfogadnia a koalíciós szerződést, ha sikerre vezetnek a tárgyalások.

Előbb viszont a CDU és a CSU viszonyát kell rendezni, legfőképpen

a bajor CSU által követelt menekültbefogadási felső határ ügyében kell megállapodásra jutni

– mondta a CDU elnöke. Kiemelte, hogy a két párt vezetőinek vasárnapi tárgyalásán “egy kis jó szándékkal” rendezni lehet a vitákat.

A testvérpártok egyeztetése vasárnap délelőtt kezdődött a CDU berlini székházában. A CDU küldöttségét Angela Merkel, a CSU küldöttségét Horst Seehofer pártelnök, bajor kormányfő vezeti.

Az első tárgyalások az FDP-vel és a Zöldekkel várhatóan csak az október 15-ei alsó-szászországi tartományi parlamenti választás után kezdődnek,

ha a CDU-nak és a CSU-nak sikerül megállapodnia a vitatott ügyekben és egységes irányvonalat tudnak kidolgozni a koalíciós tárgyalásokra. Arról egyelőre nem szivárogtak ki információk, hogy a CSU által követelt évi 200 ezer fős menekültbefogadási felső korlát kérdésében milyen kompromisszumról lehet szó.

MTI/FüHü

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK