Kezdőlap Címkék CDU

Címke: CDU

Orbán kontra Németország

“A magyar társadalom sokkal pluralistább, szabadabb és békésebb mint a német társadalom” – nyilatkozta a magyar miniszterelnök a Budapester Zeitung című lapnak.

“Szó bennszakad, hang fennakad,
Lehellet megszegik.”

Orbán Viktor szerint “a következő 10-20 évben egyre több nyugat-európai polgár költözik majd Magyarországra, mert ez egy biztonságos, keresztény és a hagyományokra büszke ország.”

Ez az Orbán által megjósolt európai skanzen talán vonzó lehet a nyugat-európai kisnyugdíjasoknak, akiknek a nyugdíja sokkal többet ér Magyarországon mint otthon. Bár hogyha figyelembe veszik a magyar egészségügy állapotát, akkor lelkesedésük némiképp lelohadhat. Jelenleg magyarok százezrei élnek és dolgoznak vagy tanulnak Németországban, ahol az életszínvonal lényegesen magasabb mint Magyarországon. Erről az apróságról a magyar miniszterelnök megfeledkezett. Számára ugyanis csak a pénz és a politika fontos. Mi következik ebből? Ahhoz, hogy a hatalmát megtarthassa szüksége van Németország támogatására és az uniós milliárdokra.

“Beáldoztuk az AfD-hez fűződő kapcsolatot”

Orbán ideológia elvbarátja ideológiai szempontból az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali mozgalom lenne, amely tele van neonácikkal. Csakhogy Németországban nem paktálnak a pártok a neonácikkal. Ezért az Alternative für Deutschland karanténban van.

Orbán erről így vallott:” kénytelenek vagyunk feláldozni az AfD-hez fűződő kapcsolatokat a lehető legjobb kormányzati kapcsolatok oltárán.”

A magyar miniszterelnök a napokban találkozott Olaf Scholz kancellárral. A szociáldemokrata politikus feltehetően fel is hívta erre a magyar miniszterelnök figyelmét. Orbán pedig kérni ment Olaf Scholz kancellárhoz: járuljon hozzá az uniós milliárdok kiutalásához. A választ nem ismerjük. Az viszont érdekes, hogy utána Orbán így nyilatkozott a német szociáldemokratákról:

“az SPD a legmagyarellenesebb párt Európában.”

A német kormányt pedig, melyet három párt alkot: szociáldemokraták, zöldek és liberálisok, “egy világ választja el a magyar kormánytól.” Ezért azután nem csoda, ha

“komoly erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy áthidalhassuk a két ország között egyre több területen meglévő különbségeket.”

Mi a helyzet a CDU-val, amely Angela Merkel idejében még védelmezte Orbánt az pluralistábbban?

“Magyar szempontból a CDU ma már baloldali párt” – nyilatkozta Orbán Viktor, aki szerint a CSU-ra sem számíthat immár. Pedig a bajor keresztényszociális mozgalom vezetősége még nem is oly rég meghívta a magyar miniszterelnököt, hogy megtárgyalják a migráns ügyeket. Ma már rájuk sem számíthat Orbán, aki szerint ennek oka az, hogy “Németország multikulturális társadalom lett.”

Ukrajna – a mindenkivel háborúzó Orbán békegalamb lett

“A háborúkat gyenge államférfiak is kiválthatják, de erősek kellenek a békefolyamat kezdeményezéséhez és a háborúk lezárásához” – mondta a miniszterelnök Ukrajnáról.

Az orosz agresszió bírálatával nem fárasztotta magát viszont utalt a gyenge államférfiakra, akiket be lehet helyettesíteni Zelenszkijre és Bidenre.

Orbán minden valószínűség szerint arra számít, hogy az USA-ban a republikánusok győznek a novemberi választáson. Ők hajlanak arra, hogy tárgyalásokat sürgessenek Putyinnal. Szakértőjük, a 99 éves Kissinger régóta javasol amerikai-orosz tárgyalásokat Ukrajna feje fölött.

“Nem ukrán-orosz tárgyalásokkal ér véget a háború, ehhez amerikai-orosz alkura van szükség, de ez csak akkor jöhet létre, ha mindkét félnek egyértelműen érdeke a béke.”

Az unió szerepe

Orbán állást foglalt amellett, hogy az Európai Uniónak fokoznia kell katonai szerepvállalását.

“Az USA helyét is betölthetné ott, ahonnan az amerikaiak kivonulnak.”

Ukrajnában?

Mikor kaphatja meg Magyarország az uniós eurómilliárdokat? “Magyarországot nem lehet pénzügyileg sarokba szorítani “ – nyilatkozta a magyar miniszterelnök. Aki pontosan tudja: Magyarország már ott van a sarokban!

Orbán Viktor arra számít, hogy “az év végéig aláírhatjuk a szerződéseket az Európai Unióval, de azt nem tudom megmondani, hogy a pénz valóban érkezik-e majd. Feltételezem, hogy az év végéig felszabadítják a nekünk járó pénzt” – mondta a magyar miniszterelnök a Budapester Zeitungnak.

Tájkép választás után

Németországban a jamaikai koalícióról folytatott tárgyalások előtt egyre nő a kritika Armin Laschet-tal szemben. Haseloff miniszterelnök sajnálja a keleti nagy veszteségeket. Röttgen külpolitikus a párt újjászervezését kéri.

Reiner Haseloff, Szász-Anhalt miniszterelnöke szerint az Unió választási vereségének oka Kelet-Németországban rejlik. “A kelet döntött a választás mellett” – mondta a CDU politikusa.

“Ha a keleti CDU nem ért volna el tíz százalékponttal kevesebbet mint a CDU nyugaton akkor az Unió győztes lett volna a szövetségi választásokon”

– mondja Haseloff. Nyugat nélkül Németországban senki sem nyerhet, “de Kelet nélkül még mindig veszíthet”.

Haseloff az Unió legjobb jelöltjét, Armin Laschetet okolja a kelet-német államokban elért gyenge eredményért . “Soha nem titkoltam, ki lesz jobb Keleten” – mondta. Véleménye szerint a CSU főnöke Markus Söder volt , aki szintén az Unió kancellári jelöltségét kérte.

A vasárnapi általános választásokon az Unió csak a második legerősebb erő volt az SPD mögött, a szavazatok 24,1 százalékával, és jelentős veszteségeket szenvedett. A gyenge választási eredmény ellenére a párt a hétvégén egy jamaikai koalícióról szeretne tárgyalni a zöldekkel és az FDP -vel. Anja Karliczek (CDU) szövetségi oktatási miniszter egységet sürgetett. “Az ország lakosságának mintegy negyede szavazott ránk” – mondta a Funke médiacsoport újságjainak. – Joggal várja el tőlünk, hogy igazoljuk a belénk vetett bizalmat.

A CDU külső szakértője, Norbert Röttgen időközben kritizálta pártja állapotát. A súlyos vereséget gyorsan meg kell oldani – mondta a Tagesspiegelnek. Ennek a folyamatnak meg kell történnie, függetlenül attól, hogy az Unió a kormány része lesz-e vagy ellenzékbe kerül.

 “Ha ez világos, akkor beszélnünk kell a vezetők átrendezéséről is.”

Most őszintén meg kell mondani, amit egyébként mindenki tud – tette hozzá Röttgen. A jelölt elfogadásának hiánya volt a fő témája a választási kampánynak. Armin Laschet is tudja ezt. ”De nem elég „csak egy embert megváltoztatni ”. A megújítási folyamatnak átfogónak kell lennie, és magában kell foglalnia a pártot, a parlamenti csoportot, a tartalmat, a kommunikációt és a személyzetet.

Egyelőre azonban Laschetnek meg kell tartania a közelgő tárgyalásokat a zöldekkel és az FDP-vel. „A lényeg ezen a ponton az, hogy tudjunk beszélni.”

Röttgen előtt Friedrich Merz , a CDU gazdaságpolitikusa már bíróság elé állította pártját. Többek között azzal vádolta, hogy lusta lett gondolkodni. A “Bild” arról is beszámolt, hogy bizonyos feltételek mellett nyitva tartja új jelölését pártja elnöki posztjára. Merz vesztett Laschet-tel a CDU elnöki posztjáért folytatott versenyben.

Daniel Günther, Schleswig-Holstein miniszterelnöke is felszólított az Unió újrapozicionálására a „Neue Osnabrücker Zeitung” -ban. Miután eldőlt a kormánykoalíció kérdése, és az Uniónak ellenzékbe kell lépnie, “akkor mindent át kell gondolni”.

A végeredmény még közel sem végleges

A CDU elnöksége szavazott és Armint Laschetet, a párt elnökét akarja kancellár-jelöltnek. Volt nagy civakodás, de végül csak az bizonyosodott be, hogy a párt nagyon sok fontos dolgot nélkülöz, az ellenzék nagy örömére – állapította meg kommentárjában a jobboldali konzervatív német lap vezető szemleírója. Úgy látja, ez esetben az ördög nem a részletekben rejlik, hanem az egész helyzetben.

Vajon Markus Söder komolyan gondolta, hogy miután többször a CSU legrosszabb választási eredményeit érte el Bajorországban, és rövid CSU-elnöksége és miniszterelnöksége alatt körülbelül minden nézetet, továbbá annak ellenkezőjét is képviselte már, hogy a CDU vezetése csupán néhány felmérés hatására elveti az éppen megválasztott pártelnököt?

Persze nagy baj van a CSU-nál. A jelek szerint Armin Laschet valóban azt hiszi, hogy egy elnökségi döntéssel, amelynek megszavazásában fontos tartományi pártelnökök, valamint a párt parlamenti képviselői nem vettek részt, kikiáltathatja magát királynak, mégpedig egy olyan bajor versenytárssal szemben, akinek egyedüliként van esélye arra, hogy megtartsa az unió számára a kancellári tisztséget és a képviselői mandátumokat?

Laschet, akit nem ismer senki, és akinek minimális a népszerűsége, meg akarja fúrni Södert, aki magasra jutott az országos népszerűségben?

Laschet a maga kamikaze-vonalával a saját egója ápolása érdekében kockáztatja a CDU szakadását, és ezt támogatja a párt szövetségi elnöksége. Ez a csapat tényleg azt hiszi, hogy ezt megúszhatja? Nagy baj van a CDU-nál!

Söder a hétfői bejelentésével, amely szerint a nagy testvérpárt elnökségére bízza az uniós pártok sorsát, mobilizálta a CDU-ban Laschet ellenfeleit.

A CDU-elnökség vitája megmutatta, hogy sokan pánikban vannak. Számosan igyekeztek a döntést lefelé eltolni mindenféle fórumokra. Így a CDU olyan párt képét mutatta, amely nélkülözi a vezetési képességeket, és ezzel még láthatóbbá teszi Söder vezetői lendületét.

Igaz, hogy erről a lendületről sem lehet pontosan tudni, hogy miben áll néhány velős kijelentésen kívül. Ebben a helyzetben olyan emberre lenne szükség, aki képes átugrani a saját árnyékát. Söder nem válaszolt arra, hogy akkor is elfogadja-e a CDU döntését, ha Laschet győzelmi aránya 60:40 lesz? A szavazás eredménye nem áll annyira messze ezektől a számoktól, hogy teljesen ki lehetne zárni: lázadás tör ki fontos tartományi szervezetekben.

Laschet bemutatkozott már hatalmi politikusként, de helyzete nem szilárd. Nyugalom csak akkor lesz, ha az egész CDU-CSU-s tábor államférfiúi nagyvonalúságot tud tanúsítani, és ki tud állítani egy Laschet/Söder csapatot, amely kész minden lehetőt megtenni, hogy a választáson megakadályozza a zöldek és a vörösök győzelmét. A CDU most, hónapokkal a választás előtt viszálykodónak és elbizonytalanodottnak mutatkozik, és így indul a kampányba.

Talán meg kellene kérdezni Merkelt, hogy nem akarja-e mégis folytatni?

Mindenesetre a CDU eddig még mindig egészen jól került ki a viszálykodó, kocsmai jelenetekben bővelkedő fázisaiból, de addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik, és most közeledhet ez a pillanat.

A vita hasznos lehet, ha tisztázza a viszonyokat. A tisztító vihar azonban mindeddig elmaradt. Az ellenzék számára az indulásnál előnyt jelent, hogy az eddigi legfontosabb német kormánypárt ennyire ideges a választás előtt, és ezt fogják tudni értékelni a zöldek, de az FDP-ben is sokan.

(Ford.:Ara-Kovács Attila)

Bocsánatot kérni

Példátlan dolog történt tegnapelőtt, tegnap és ma Berlinben. Tegnapelőtt délután – a szokásos módon – megtartotta szokásos konferenciáját a tartományi miniszterelnökökkel a szövetségi kormány: Merkel kancellár, Scholz pénzügyminiszter, alkancellár, Spahn egészségügyi miniszter. A téma: a további járványügyi intézkedések.

A járvány kezdete, tavaly március óta rendszeresen ebben a körben döntenek a járványügyi intézkedésekről, aminek az az oka, hogy a korlátozó intézkedések – kijárási korlátozások, iskolabezárások – tartományi hatáskörbe tartoznak, a tartományokhoz tartozik a korlátozások betartását ellenőrző rendőrség. Három hete még a fokozatos nyitásról állapodtak meg azzal, hogy az egyes városokban, járásokban kimutatott fertőzöttséghez igazítják az esetleges enyhítést illetve szigorítást. Azután a járványhelyzet – a brit mutáció terjedése miatt – újra exponenciális módon romlott, és emiatt most újra szigorításról kellett tárgyalni. A szokásostól eltérően nem sikerült estére befejezni a tanácskozást: este, majd éjszaka szüntetet rendeltek el, és csak hajnalra jutottak dűlőre. Már az esti híradásokból megtudhattuk:

felmerült, hogy a húsvéti ünnepekre teljes lezárást rendelnek el, mégpedig nem három, hanem öt napra: csütörtöktől hétfőig minden leáll azzal, hogy csak szombaton nyitnak ki az élelmiszerüzletek. A tanácskozáson ezt tegnap, kedden hajnalban el is határozták.

Ma, szerdán délben azután váratlanul rövid sajtótájékoztatót tartott Merkel kancellár, és bejelentette: délelőtt rendkívüli egyeztetést tartott a tartományi miniszterelnökökkel és a parlamenti pártok frakcióvezetőivel, mivel úgy kellett döntenie: a húsvéti öt napos leállás elmarad, mert nem megvalósítható. Nem állhatnak le ilyen prompt módon a szállítások, nem rövidíthető le így az élelmiszerboltok nyitva tartása stb.

Merkel elismerte, hogy hiba történt, ami tovább növeli a bizonytalanságot az országban, és hozzátette: ő maga követte el a hibát, amiért mindenkitől bocsánatot kér.

A többi, a hét elején elhatározott intézkedés érvényben marad.

Ezt követően a szászországi és a baden-württembergi miniszterelnök olyan nyilatkozatot tett, hogy a hibás döntés a kancellár és a tartományi miniszterelnökök közös hibája volt, együttesen felelősek a hibáért. (A szászországi miniszterelnök CDU-s, a baden-württembergi viszont az ellenzéki zöldekhez tartozik.)

Az ellenzéki pártok többsége elismeréssel fogadta Merkel lépését, csak a Balpárt és a szélsőjobboldali AfD vetette fel, hogy a kancellár kérjen bizalmi szavazást a Bundestagban, s csak az AfD ütött meg élesen elutasító hangot. A sajtó elég élesen bírálja a Merkel-kormány járványkezelését, miközben a húsvéti leállás visszavonását elismerően fogadják.

A történet önmagában is érdekes, de számunkra különösen tanulságos.

Hallottunk olyat a járvány kezdete óta, hogy a kormány bármiben elismerte volna, hogy hibázott?

Elismerte-e valaki is, hogy hiba volt a tisztiorvosi szolgálat felszámolása még a harmadik Orbán-kormány, Lázár János minisztersége idején? Merthogy a tesztelés, a fertőzöttek nyomon követése éppen a tisztiorvosi hálózat feladata lett volna, és nem a rendőrségé. Elismerte-e valaki, hogy hiba volt a tizenhatezer lélegeztetőgép beszerzése?

Kért-e valaki bocsánatot az erre elfecsérelt százmilliárdokért?

Elismerte-e valaki, hogy hiba volt augusztus végén arra helyezni a hangsúlyt, hogy „Magyarországnak működnie kell”, és egészen november elejéig tartózkodni érdemi korlátozások bevezetésétől, noha azt még a kormány egyes tanácsadói is, mint Jakab Ferenc pécsi virológus, is sürgették?

Kért-e bocsánatot bárki, amiért Magyarországon még nézők előtt rendeztek labdarúgó kupamérkőzéseket akkor, amikor sehol máshol a civilizált világban?

Elismerték-e, hogy hiba volt a nyitásról hirdetni „nemzeti konzultációt” akkor, amikor már számolni lehetett a harmadik hullám indulásával?

Amikor az ellenzék arra figyelmeztet, hogy a lakosságarányos Covid-halálozások száma Magyarországon a legmagasabbak közé tartozik a világon, Gulyás miniszter a parlamentben azzal válaszol, hogy a Covid miatti többlethalálozás százalékos aránya alacsonyabb nálunk, mint sok nyugati országban. Ez ugyan igaz, de ez azért van így, mert nálunk a járvány előtt is jóval magasabb volt a halálozások népességhez viszonyított aránya, mint a fejlettebb országokban. Ezért lehet az abszolút számban magasabb többlethalálozás százalékosan magasabb. Ez

a statisztikai játék mutatja: hogyan menekül a kormány a súlyos helyzet miatti felelősségétől.

Mindannyian tudjuk, hogy sem Orbán, sem más fideszes politikus nem ismert el semmilyen hibát, folyamatosan a járvánnyal szembeni sikeres védekezéssel dicsekednek. Tudjuk, ehhez vagyunk szokva. Itt be is fejezhetném, de sajnos hozzá kell tennem valamit.

Nemcsak a kormány hibázott a járvány ügyében. Nemcsak Orbán kezdett el akkor beszélni a nyitásról, amikor a harmadik hullámmal kellett számolni. Nem,

ezt ellenzékiek kezdték: először Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő állt elő azzal, hogy nyitni kell, mert a turisztikai szektor nem viseli már el a korlátozásokat, azután a Momentum politikusai folytatták, majd Jakab Péter dörögte a parlamentben, hogy „adják vissza az életünket”.

Még szerencse, hogy a DK és a Párbeszéd nem szállt be ebbe. Az előbbieknek el kellene ismerniük, hogy ezek hibás kezdeményezések voltak, ellenzékben is lehet hibázni. Angela Merkelről vegyenek példát, ne Orbán Viktorról.

Armin Laschet, aki az első csatát megnyerte, de a háborút még nem

Frank császári leszármazottként újságíró, parlamenti képviselő, tartományi miniszterelnök múlttal lett Angela Merkel utóda a CDU élén. Ezzel csatát nyert a kancellári tisztet jelentő háborút még nem.

Berlinben január 16-án megválasztották Angela Merkel (66) örökösét, a német Kereszténydemokrata Unió, a CDU új elnökét Armin Laschet-et (59). Laschet katolikus családból származik, a feleségét a templomi kórusban ismerte meg, és a gyermektelen Merkellel ellentétben három gyerekük született, két fiú és egy lány. A BLIKK szerint az egyetlen nagyobb botrányát az egyik fia hozta össze, aki egy divatcég lobbistájaként közreműködhetett abban, hogy a cég állami megrendeléseket kaphasson maszkgyártásra. A fiú egyébként modell és blogger, amiből apja is profitál, mivel az ő divattanácsainak köszönheti, hogy elegáns és fiatalos az öltözködése. Lachet a karrierjét újságíróként kezdte, ezt követően először német parlamenti képviselő, majd európai parlamenti képviselő lett. A tartományi kormányokban is jelentős szerepet vállalt, 2017-ben Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke lett. Alacsony termete miatt a kollégái a hátamögött hobbitnak csúfolják, de a „török Ármin” becenevet is kiérdemelte, amiért jó viszonyt ápolt a bevándorló közösségekkel.

Armin Laschet büszkén vallja, hogy, a családfáját bizonyítottan vissza tudja vezetni Nagy Károly frank császárig.

Bár Laschet az első csatát megnyerte, de az igazi megmérettetések még várnak rá. Két hónap múlva két helyen is tartományi választások lesznek, majd el kell nyernie a párt kancellárjelölti tisztségét is, hogy ősszel a németországi választásokat megnyerve valóban Merkel örökébe léphessen.

Facebook

A szakértők szerint, Merkelhez képest nem várható nagy változás a német–magyar kapcsolatokban Merkelhez képest. Úgy vélik, fontosak számára a német cégek, a német munkahelyek, és ezt Laschet Magyarországon is képviselni fogja.

A FüHü korábbi cikke: https://fuhu.hu/orban-es-a-cdu/

Orbán a probléma maga

Ismét nem jött be Orbán reménye. Előbb Orbán lélektársa, Trump maradt alul és néhány napon belül dicstelenül hagyhatja el a Fehér Házat, míg szombaton Friedrich Merz szorult kisebbségbe a CDU elnöki pozíciójáért vívott versengésben, pedig Orbán az ő győzelmében bízva húzta-halasztotta a kenyértörést az EPP-vel.

Egy hét és két megrendítő ütés

Biden győzelme után Armin Laschet is nyert, aki egyértelműen Merkel középutas politikájának folytatója. Laschetnek arra is megnőtt az esélye, hogy az ország következő kancellárjává váljon a Bundestag szeptember 26-ára kitűzött választáson. Nem túl bíztató jövőkép ez az autokratizmusra hajló magyar kormányfő számára. 

Mostantól Laschetnek meg kell küzdenie  a pártcsalád renitens tagjával, a Fidesszel. A magyar kormányzópárt jóideje csak fejfájást okoz az Európai Néppártnak (EPP). Donald Tusk, az EPP vezetője röviden üdvözölte a küldötteket a CDU szombati virtuális kongresszusán, és felszólította a CDU-t, hogy foglaljon egyértelmű álláspontot a Fidesszel folytatott vitában.

“Az EPP-ben mindenki nagyra értékeli a CDU türelmét és kitartását, de amikor a “közös értékeink” megvédéséről van szó, nehéz döntések várnak az EPP-re” – mondta Tusk, anélkül, hogy kifejezetten megnevezte volna Orbán Viktor pártját.

“Az Ön pártjának egyértelmű álláspontja meghatározó lesz, és ezért aranyat ér majd” – mondta az EPP elnöke, hozzátéve, hogy biztos abban, hogy “ebben az esetben sem fog minket cserbenhagyni”. Az EPP tagsága Orbán pártját – egyelőre – csak felfüggesztette, míg a párt kizárására tett kísérletek kudarcot vallottak a német keresztény pártok – a CDU és a CSU – hozzáállása miatt.

Tusk – aki régóta szorgalmazza a Fidesz kizárását az EPP-ből – elismerte, hogy mindig számíthat a CDU-ra.

“Nagyrészt nektek is köszönhető, hogy a szabadság, az őszinteség, az átláthatóság, az igazság és az ész nem veszett el az autoriter irányzatok, a korrupció, a hazugság és a populizmus elleni küzdelemben” – mondta Tusk a kereszténydemokratáknak.

A CDU kormányzási módja “nem csak Németországnak, hanem egész Európának előnyére volt” – mondta Tusk, aki példaként hozta fel Németország keleti szomszédait, a balkáni országokat és Ukrajnát.

“Ha nem veszítettük el a hitet, hogy az egyesített Európának van jövője, és értékeinknek van értelme, ez az önök következetességének, türelmének és egyszerűen tisztességének is köszönhető”

– mondta Tusk, megköszönve a CDU-nak a nehéz helyzetekben megtett következetes politikai kiállását.

Orbán és a CDU

Amerika után Németországban is elbukott a magyar miniszterelnök kedvenc jelöltje. Donald Trump a végóráit éli a Fehér Házban. Németországban a CDU élére Angela Merkel és nem Orbán Viktor jelöltjét választották meg.

A magyar kormánypárti sajtó nem is titkolta, hogy a markánsan jobboldali, Merkellel szembenálló Mercket látná szívesen a CDU vezetőjeként. Az erőviszonyokat Németországban is rosszul mérte fel a magyar miniszterelnök: a mérsékelt Armin Laschet futott be, aki minden tekintetben Angela Merkel óvatos középutas politikáját kívánja követni mind Németországban mind pedig az Európai Unióban.

Savanyú a szőlő

Orbán Viktor gratulált a CDU új elnökének: “Meggyőződésem, hogy a Fidesz és a CDU nagy hagyományokkal bíró együttműködése az elmúlt két és fél évtizedben nagymértékben hozzájárult a magyar-német kapcsolatok fejlődéséhez, országaink kiemelkedő gazdasági sikereihez. Ennek szellemében várakozással tekintek az előttünk álló közös munka elé, és biztosíthatom, hogy kölcsönös tiszteleten alapuló, pragmatikus együttműködésünk továbbvitelében a jövőben is számíthat jómagam és a Fidesz támogatására.”

Két dolgot érdemes kiemelni: a gazdasági együttműködést és a pragmatizmust. Európáról szó sem esik pedig függőben a Fidesz kizárása az Európai Néppárttól. Ez pedig elsősorban a CDU-tól függ.

Armin Laschet most a CDU elnöke lett, de nem biztos, hogy ő lesz a kancellár is Merkel után. Mindenesetre komoly szava lesz abban, hogy a nagyobbik német kormánypárt milyen viszonyt ápol Orbán Viktorral, akinek munka kapcsolata Angela Merkellel “pragmatikus” volt…

Nyit e a CDU?

Jó két héttel ezelőtt, a félresiklott türingiai miniszterelnök-választás kapcsán írtam ugyanitt: „A türingiai történet azonban arra kényszeríti a CDU–CSU-t és az FDP-t, hogy tegye fel a kérdést magának: három évtizeddel az NDK és a Német Szocialista Egységpárt megszűnése, a Balpártnak a demokratikus német politikába való szemmel látható beilleszkedése után indokolt-e ugyanúgy kizárnia a politikai együttműködést a Balpárttal, mint az AfD-vel?”

A CDU türingiai tartományi szervezete most megválaszolta a kérdést. Nem elsőre. Amikor a Balpárt tett egy igazán nagyvonalú ajánlatot a CDU-nak: alakuljon néhány hónapra átmeneti tartományi kormány egy korábbi CDU-s miniszterelnök vezetésével, összesen három miniszterrel, majd írják ki az új választást, ezt a CDU még nem fogadta el.

De másodszorra már átlépte a Rubicont.

A három baloldali párt (Balpárt, szociáldemokraták és zöldek) és a CDU újabb tárgyalásán abban állapodtak meg, hogy március elején néhány CDU-s képviselő (nem az egész frakció) megszavazza a balpárti miniszterelnök újraválasztását, majd néhány hónap múlva újra kiírják a tartományi választást. Tehát ugyanaz a tartományi frakció, amely február elején még a szélsőjobboldali AfD-vel összejátszva választott meg a balpárti Ramelowval szemben egy FDP-s politikust miniszterelnöknek, és ezzel magára vonta az egész demokratikus közvélemény haragját (beleértve a CDU vezetéséét és Angela Merkel kancellárét, aki „megbocsáthatatlannak” nevezte az eljárást), most kész hozzájárulni a balpárti miniszterelnök megválasztásához.

Ez igazi fordulat.

Azaz egyelőre csak lenne, mert a CDU több vezető politikusa minősítette megengedhetetlennek immár ezt is, és a tagság egy része is velük ért egyet. Angela Merkel még nem foglalt állást. Nem tudjuk még, mi lesz a végkifejlet. Hadd idézzem a Spiegel kommentárját a helyzetről.

Ki vonhatná most komolyan kétségbe, hogy a Ramelow-féle balpárt és a Höcke-féle AfD között hatalmas különbség van? (Björn Höcke a türingiai AfD vezetője, akit a CDU-ban is fasisztának tekintenek, joggal.)

Ez igazán egyszerű: az előbbiek támogatják az államrendet, az utóbbiak lebontanák azt. Azoknak a pártoknak, amelyek a német demokrácia és a német köztársaság talaján állnak, képesnek kell lenniük az együttműködésre.

“Azokat a pártokat, amelyek megvetik a demokráciát és a köztársaságot, ki kell zárni az együttműködésből.”

Még azt is hozzáteszik:

„Világos, van a Balpártban néhány őrült: az NDK-hoz vonzódnak, a diktátorok barátai, Putyin hívei. Ezek az emberek azonban nem határozzák meg a párt arculatát. Az AfD-ben is akad néhány ember, akit jóakaratúan mérsékeltnek lehet tekinteni. De nem ők határozzák meg azt a pártot. Ez a különbség.

Erre mondanák a Fideszben, hogy kettős mérce. Pedig éppen hogy nem az, a posztkommunista eredetű Balpárt elfogadja a demokratikus államrendet, a szélsőjobboldali AfD megkérdőjelezi azt. Ugyanúgy, ahogy a Magyar Szocialista Párt a demokratikus alkotmányosság talaján áll, az AfD magyarországi megfelelője, a Fidesz pedig köztudottan nem.

“Török” Armin lesz Merkel utóda?

2017 óta Armin Laschet Németország legnépesebb tartományának miniszterelnöke. Koalícióban kormányoz a szabad demokratákkal. Az 58 éves egykori újságíró a mérsékeltek jelöltje lehet a kancellár asszony posztjára miután a kijelölt utód visszalépett.

Észak Rajna Vesztfália tele van vendégmunkásokkal, mindenekelőtt törökökkel, akik az első nagy hullám idején érkeztek Németországba. Armin Laschet jól kijön velük, ezért is kapta a “Török” becenevet. Mindez hasznos lehet hiszen sok egykori vendégmunkás családja immár német állampolgár vagyis szavazatával támogathatja a kereszténydemokratákat, akik a legutóbbi választásokon általában leszerepeltek.

Migráns ügyben Merkel álláspontját osztja

A toleráns Armin Laschet sziklaszilárdan kitart a kancellár asszony mellett annak ellenére, hogy a CDU-n belül is sok bírálat érte emiatt Angela Merkelt. Mindenekelőtt régi ellenfele, Friedrich Merck vall markánsan eltérő álláspontot a migráns kérdésben. De nemcsak abban. Friedrich Merck lehetségesnek tartja az együttműködést az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali párttal. Vagyis helyesli azt a szövetséget, mely Thüringiában létrejött: a jobboldal – beleértve az Altetnative für Deutschland pártot is – összefogott a baloldal ellen. Egy napig élt csak ez a koalíció, mert a berlini pártközpontok megvétózták az együttműködést a szélsőjobboldallal. Csakhogy a berlini koalíció: a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták együttműködése mind kevésbé népszerű. A két nagy párt lefelé tart. Új koalíciós partnereket kell találni.

A koalíciós együttműködés mestere

Armin Laschet azért lehet megfelelő utóda Merkel kancellárnak, mert elfogadható partnernek tartják őt a liberális szabaddemokraták (FDP) és a feljövőben levő zöldek is. Egy ilyen nagyobb koalíció meg tudná akadályozni az Alternative für Deutschland előretörését és bekerülését a hatalomba. Ez nemcsak Németországnak, de egész Európának is érdeke hiszen a kontinens első számú gazdasági nagyhatalmáról van szó.

Thüringia elsodorta a CDU elnökét

Váratlanul bejelentette lemondását a CDU elnöki posztjáról Annagret-Krann Karrenbauer: nem akar kancellárjelölt lenni, s a két tisztség együtt jár egymással. Német jelentések szerint a múlt heti thüringiai miniszterelnök-választási botrány áll a háttérben: az, hogy AfD-támogatással lett miniszterelnök az FDP jelöltje.

Nem akar indulni a kancellári tisztségért a jövő évi választáson – jelentette be a német CDU elnöke a párt elnökségi ülésé reggel – írta meg a Der Spiegel online verziója. Mivel Németországban a kancellár a kormányt vezető párt elnöke, az AKK-nak nevezett politikus döntése mindkét tisztséget érinti. Nyáron még levezényli a a kancellárjelöltséget a pártban, aztán távozik a CDU éléről. Angela Merkel kancellár kérésére a védelmi miniszteri posztot viszont megtartja.

AKK szavaiból kiderült, hogy a múlt heti thüringiai botrány miatt lép le. A keleti tartományban az addigi SPD-Balpárt-Zöldek alkotta kormányt új koalíció váltotta volna, és az egykori NDK utódpátjának politikusát az FDP embere váltotta volna. Csakhogy Thomas Kemmerichet úgy emelték a miniszterelnöki székbe, hogy a harmadik fordulóban a neonácinak tekinthető AfD visszalépett saját jelöltjétől és a CDU is – addigi tartózkodását feladva – Kemmerich mellé állt. (Ezzel egy mandátumnyi többséggel alakulhatott volna új kormány is.)

Általános vélemény szerint a CDU tudott az AfD cseléről, és lepaktált az AfD-vel. Az országos botrány láttán egy nap elteltével lemondott Kemmerich. A CDU a problémát új választással kívánja megoldani, de a helyi szervezet szembe helyezkedik a berlini központtal; az idő előtti választáshoz kétharmad kell a tartományi parlamentben, de ez a CDU nélkül nincs meg, csak az AfD-vel együtt. AKK a jelentés szerint azt mondta, hogy „rendezetlen kapcsolat van a CDU és az AfD, valamint és a baloldal között”. A CDU hivatalosan – és AKK is – mindeddig szigorúan elzárkózott mind a Balpárttal, mind az AfD-vel való együttműködéstől.

Krann-Karrenbauert 2018. decemberében emelték a CDU élére, ő Merkel egyik legrégebbi munkatársa, korábban a kormánypárt főtitkára volt. Merkel célja az volt három évi átmenettel gondoskodjanak az ő visszavonulásáról, ezért választották szét időlegesen a pártelnöki és kancellári tisztséget. AKK azonban nem bizonyult jó választásnak, nem sikerült megállítani a CDU térvesztését, és személyes „varázsa” is hiányzik a széles körű társadalmi háttérhez.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK