Kezdőlap Címkék CDU

Címke: CDU

Jön az uniós atombomba?

A nukleáris energia visszatérését sürgetik Németországban. Három megmaradt atomerőművét márciusban zárta be Németország, de ma már az ellenzéki CDU vezére arról beszél, hogy ez hiba volt. Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője pedig a Politicoban közös európai nukleáris védőernyőt sürgetett.

“Fekete nap volt Németország számára az utolsó atomerőmű bezárása múlt márciusban” – mondja ma Friedrich Merz. A CDU elnöke szerint újra be kellene kapcsolni a három utoljára maradt atomerőművet, mert az olaj és a földgáz ára túlságosan magas, a nukleáris energia pedig kevésbé szennyezi a környezetet mint a fosszilis energiahordozók. A német kormány, melyben a zöldek is fontos szerepet játszanak, továbbra is elutasítja a nukleáris energiát:

”Az energiagazdálkodással foglalkozó cégek már átállították a rendszerüket, továbbra is elutasítják a nukleáris energiát. Ez ugyanis nagyon kockázatos technológia, a radioaktív hulladék pedig még évezredekig  gondokat okozhat a környezetvédelemben”

– nyilatkozta a közszolgálati Deutsche Wellenek Steffi Lemke környezetvédelmi miniszter.

Németországban a nukleáris hulladék ügye mindmáig megoldatlan. Az ezzel foglalkozó állami ügynökség szerint 2046-ban készülhet el egy nagy tároló, melynek a költségei meghaladnák az 5,5 milliárd eurót. Jelenleg még a helyszínt sem jelölték ki, mert egyetlen település sem akarja, hogy a közelében nukleáris hulladéktároló épüljön. Régebben sok európai állam Oroszországba szállította a nukleáris hulladékot, de ez a lehetőség  Putyin Ukrajna elleni agressziója óta megszűnt.

Jelenleg a világ 32 országában 421 atomreaktor működik. Ez a szám elég stabil, mert bár építenek új atomreaktorokat, de sok régit pedig bezárnak. Kína, Franciaország, az USA, Nagy Britannia, Oroszország és Magyarország  és néhány más ország kitart az atomerőművek mellett.

Lesznek-e újra atomerőművek Németországban?

“Senki se építene új atomerőművet Németországban, mert a költségek túlságosan magasak lennének. Csak akkor építhetnek atomerőművet valahol, ha a közvélemény azt helyesli, mert ehhez nagy állami támogatás kell” – hangsúlyozza a környezetvédelmi miniszter Berlinben.

Kisebb nukleáris erőművek  katonai céllal

Észak Korea épít ilyeneket, de más államokban is lehet hasonló jelenséget tapasztalni – írja a Deutsche Welle. Észak Korea immár nukleáris hatalom, amely nemzeti jövedelmének legnagyobb részét erre költi feláldozva a lakosság életszínvonalát. Ezt nyilvánvalóan nem lehet megcsinálni az Európai Unióban, de Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője az Európai parlamentben mégiscsak közös uniós atomfegyverkezési programot javasolt. A bajor CSU politikus a brüsszeli Politiconak elmondta, hogyha jön Trump, akkor az USA már lemondhat a nukleáris védőernyőről Európa fölött, így ezt az Európai Uniónak  kellene megteremtenie. Honnan lenne erre elég pénz? Az ötletgazda Macron elnöknek megvan erre is az elképzelése: az Európai Unió kötvényeket bocsáthatna ki, és ebből fedezné Ukrajna támogatását és esetleg a közös uniós atomernyő csillagászati költségeit.

Ursula von der Leyen Orbán támogatása nélkül is ismét a brüsszeli bizottság vezetője lehet

Orbán Viktor miniszterelnök immár nem bízik Ursula von der Leyenben, és ezért nem biztos, hogy támogatni fogja akkor, ha újra pályázik a brüsszeli bizottság elnökének posztjára – közölte a rászorulókkal Orbán Balázs politikai igazgató, aki ebben az esetben eljátszotta a His Master’s Voice szerepét.

Ursula von der Leyen is tudja nem is számít Orbán Viktor voksára, ha máshonnan nem, hát a brüsszeli Politico is részletesen beszámolt Orbán Balázs nyilatkozatáról. Ebben elsősorban arról esett szó, hogy a magyar miniszterelnök továbbra is bízik abban, hogy a jobboldali pártok a szélsőjobbal kötnek koalíciót az Európai Parlamentben, és ebben az esetben meghatározó erejű csoportosulás jöhetne létre. Az európai közvélemény jobboldali fordulata új brüsszeli bizottságot eredményezne, és ebben az esetben nemcsak Orbán Viktor nem támogatná Ursula von der Leyen újraválasztását, de mások sem. Ezenkívül pedig megindulhatnának az európai pénzek Magyarország irányában – erről nem beszélt Orbán Balázs, de a miniszterelnököt ez érdekli elsősorban hiszen a jelenlegi gazdasági válságban óriási szükség lenne az eurómilliárdokra. Jól mutatja a válsághelyzetet, hogy a magyar kormány az utolsó percben jelezte: nagyon is igényt tart az európai helyreállítási hitelekre, amelyek kamatlába jóval alacsonyabb mint amilyet Magyarország a nemzetközi pénzpiacokon el tudna érni.

Nincs vétó

Orbán Viktornak ezúttal peche van: a brüsszeli bizottság elnökének megválasztásához elég a minősített többség, nem kell teljes konszenzus. Vagyis

a magyar miniszterelnök nem gyakorolhatja kedvenc sportját, a vétózást.

Jelenleg a tagállamok többsége Ursula von der Leyen újraválasztását támogatja. Washington felajánlotta Ursula von der Leyennek a NATO főtitkári posztját, de nem valószínű, hogy a német politikus ezt elfogadná. Baráti körben állítólag úgy nyilatkozott, hogy a katonákból teljesen elege lett amikor hadügyminiszter volt Németországban.

Orbán Viktor másik elképzelése, a nagy jobboldali – szélsőjobboldali pártkoalíció sem úgy alakul, ahogy azt a magyar miniszterelnök elképzelte. Való igaz, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője tárgyal Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel valamiféle együttműködésről, de arról szó sincs, ami Orbán Viktor alapgondolata volt: együttműködés az Alternative für Deutschland mozgalommal, melyben neonáci csoportok is helyet kaptak. Annak idején ez vezetett a szakításhoz Orbán Viktor és Merkel kancellár között. Ezért lépett ki Orbán az Európai Néppártból mielőtt kirúgták volna. Most mind Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője mind pedig Merz, a CDU vezetője megerősítette:

nincs együttműködés az Alternative  für Deutschlanddal!

Nem véletlen ez az elszánt szembeszállás azzal a mozgalommal, mely nem utasítja el a náci örökséget. Németország ma éppúgy gazdasági válságban van mint a harmincas években bár ennek a krízisnek a társadalmi hatásait az állam még képes enyhíteni. A stagnáló gazdaság hozza föl az Alternative für Deutschland mozgalmat éppúgy mint Adolf Hitler mozgalmát a harmincas években. Az Alternative für Deutschland éppúgy nemzeti alapon áll mint Orbán Viktor miközben Giorgia Meloni Európa és USA-barát.

Orbán Viktorral egyetlen uniós tagállam sem kíván együttműködni.

Furcsa végeredmény ez egy olyan politikusnak, aki a magyar parlament európai ügyekkel foglalkozó bizottságát vezette a kilencvenes években.

Orbán Viktor Európa és USA ellenessége sokba kerül Magyarországnak miközben Kína és Oroszország barátsága nem hoz túlságosan sokat a konyhára. Pekingből mindenesetre megüzenték Orbán Viktornak: pénzügyi válság esetén rájuk ne számítson! Adnak ők hitelt, de csak piaci áron vagyis méregdrágán.

A Török Áramlatot is fel akarták robbantani az ukránok

0

Januártól már csak a Török Áramlaton keresztül jöhet az orosz földgáz Magyarországra, mert az ukránok felmondták a tranzitot. Az ukránok robbanthatták fel múlt szeptemberben az Északi Áramlat vezetéket, hogy megakadályozzák az orosz földgáz eljutását az Európai Unióba.

Minden bizonyíték erre utal – írja a Der Spiegel, amely komoly nyomozást szentelt az ügynek hiszen a csaknem egy évvel ezelőtt végrehajtott merénylet miatt Németország egész energiabiztonsága veszélybe került. Hasonló akciót Ukrajna a Török Áramlat ellen is tervez, ez pedig már a magyar energiabiztonságot is érintheti.

“Az akcióval csapást akartak mérni az állam működésére, ez támadás volt az állam biztonsága ellen” – így fogalmazta meg a jogi tényállást a német szövetségi bíróság. A vizsgálat teljesen titokban zajlik. Miért?

“Németország háború utáni történetében ez a legfontosabb vizsgálat a potenciális politikai következményei miatt”

– nyilatkozta egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú állambiztonsági tiszt a hamburgi lapnak.

A vizsgáló csoport tagjainak szigorúan tilos beszélgetni az ügyről még rendőr kollégáikkal is. Az ST – állami terrorizmus – 24 csapat azért dolgozik titokban, mert nagyon nagy a tét: ha kiderül, hogy az oroszok hajtották végre a merényletet, akkor ez háborús bűncselekmény. A NATO alapszerződés ötödik paragrafusa szerint: ha egy tagállam infrastruktúráját kritikus mértékben megrongálják, akkor életbe léphet a kölcsönös védelem.

Ha az ukránok voltak, akkor mi lesz az Ukrajnának nyújtott támogatással: a Leopard harckocsikkal és a többi fegyverrel? Ha az USA segítséget nyújtott az akcióhoz, akkor ez a NATO végét jelentheti?

A német kormány pragmatikusan áll az egész ügyhöz: ”nekem egyből az jutott az eszembe, hogy miképpen tudnánk hatékonyabban megvédeni magunkat” – nyilatkozta a belügyminiszter asszony. Nancy Faeser arra a nyilvánvaló tényre mutatott rá, hogy

“egy ilyen akció a kritikus fontosságú infrastruktúra ellen óriási hatással lehet az emberek életére.”

A Der Spiegel és a közszolgálati ZDF televízió több mint kéttucat oknyomozó újságíróból állított össze csapatot, hogy kiderítse: mi történt valójában csaknem egy éve? Ki robbantotta fel az Északi Áramlat 1 vezetéket, amely a tenger alatt köti össze Németországot Oroszországgal, és amelynek nagy jelentősége volt az egész Európai Unió földgáz ellátásában?  Az újságíró csapat bejárta szinte az egész világot: az Egyesült Államoktól Ukrajnáig, Moldovától Franciaországig.

Andromeda ködben

Az Andromeda nevű hajón vitték a robbanóanyagot a vízalatti gázvezetékhez, ezért ennek az útját vizsgálták nagyon alaposan. A jelek egyértelműen Ukrajna irányába mutatnak. Sokan idegen zászló hadműveletről beszélnek és írnak a merénylet kapcsán, de a bizonyítékok egyértelműen Ukrajnára utalnak – hangsúlyozza a Der Spiegel.

Kérdőjelek persze maradnak így is: miért nem tüntették el az Andromedát a merénylet után? Miért nem tengeralattjárót használtak hiszen így a búvároknak 80 métert kellett merülniük a robbanó anyagokkal együtt?

A német rendőrök januárban találták meg az Andromedát, és szerencséjük volt, mert az akció nyomait azonosítani tudták. Nyomozó kutyák kutakodtak a hajó fedélzetén, és megtalálták amit a rendőrök kerestek: a robbanóanyagok nyomát.

A felsőbb hatóságok kezdetben kétkedtek: egy ilyen átlagos hajó képes lenne ilyen akcióra?

A különleges rendőri nyomozó csoport bebizonyította: az Androméda szeptember 6-án útnak indult Warnemündéből, hogy felderítse a körülményeket, majd visszatért oda az akció végrehajtása után szeptember 26-án.

Ki bérelte ki a hajót? Egy varsói utazási iroda, melynek sem címe sem telefonszáma sincs. A cég egy 54 éves nő nevén van, aki Kijevben él. A nő kijevi telefonszámát felhívták az oknyomozó újságírók, de amikor közölték, hogy a Der Spiegel és a ZDF nevében érdeklődnek, akkor lecsapták a kagylót. Néhány nap múlva viszont felhívta őket “egy ukrán rendőrtiszt”, aki szabályosan megfenyegette őket.

Titkosszolgálati szervezésre utal, hogy a robbantó csapat román útlevelekkel igazolta magát amikor felszállt a hajóra.

Az állítólagos főnök, Stefan Marcu Moldovában fogadta az újságírókat. Felismeri az útlevelet, de az régi, már lejárt. Azt a tűzbe dobta. Csakhogy valaki mégiscsak azzal az útlevéllel igazolta magát a kikötőben – valószínűleg hamisítvány volt. Az útlevél Stefan Marcu nevére szólt, de a fénykép egy huszonéves katonát ábrázolt. Az újságírók kinyomozták: ő Valeri K, aki Dnyipro városában született, és a 93-as gépesített dandár katonája Ukrajnában.

A robbanóanyagot nem Warnemünde kikötőjében szállították a fedélzetre hanem egy eldugott kis kikötőben, Wiekben. Amikor az újságírók ott érdeklődtek, akkor visszakérdezett a kikötő főnöke: ugyanazt a helyet szemelték ki mint a terroristák?

Nem szívesen beszéltek az Andromedáról a kis kikötőben, de az kiderült: két Diesel motort is vettek, és beszerelték a hajóba.

“Ne csináljátok!” – üzente Amerika

A lengyel kormány hevesen bírálta az Északi Áramlat vezetékeket. Az ország erős embere, Jaroslaw Kaczynski egyenesen a Hitler-Sztálin paktumhoz hasonlította a gázvezetéket Oroszország és Németország között. 1939-ben a náci Németország és a kommunista Szovjetunió felosztotta egymás között Lengyelországot.

A német újságírók Gdanskban érdeklődtek a robbantásos akció után, de falba ütköztek:

”Semmiféle bizonyíték sincsen arra, hogy lengyel állampolgár is részt vett volna az Északi Áramlat vezeték felrobbantásában”

– mondta az illetékes ügyész. Aki elmondta, hogy a lengyel határőrség igazoltatta a hajó utasait. A hajó ugyanis kikötött egy lengyel kikötőben, de az ügyész szerint “semmit sem vittek fel a fedélzetre.”

Az Északi Áramlat vezetékek 1224 kilométer hosszúak, az első vezeték 2012 óta szállított földgázt Németországba, több mint 60 milliárd köbmétert évente.

Az Európai Unió földgáz felhasználásának 16%-a érkezett a vezetéken keresztül Oroszországból. A második vezetéknek 55 milliárd köbméter volt az éves kapacitása, de sohasem működött. Nemcsak a lengyelek, de az amerikaiak és az ukránok is nagyon ellenezték az orosz gázvezetékeket.

Tavaly szeptember 26-án két robbanás tette tönkre az Északi Áramlat 1 vezetéket.

Később a GSG 9 német elit alakulat búvárai lemerültek, hogy felmérjék a károkat és nyomok után kutassanak.

Olyan mint Hollywoodban: látványos profi munka volt – állapította meg a német elit alakulat, amely kizárta annak lehetőségét, hogy amatőrök ügyködhettek volna.

Nem világos viszont, hogy miért robbantották fel kétszer is az Északi Áramlat 1 vezetéket miközben a másik vezetéket épen hagyták. A búvárok a mélyben valószínűleg összetévesztették a két vezetéket – mondták el szakértők az oknyomozó újságírónak.

A holland titkosszolgálat figyelmeztette az USA-t és Németországot, hogy Ukrajna szabotázs akciót készít elő az Északi Áramlat vezetékek ellen. Honnan tudták? A holland titkosszolgálat profi a kiber hadviselésben, és persze elsősorban az oroszokat figyeli, de észrevette ezt a tervezett ukrán akciót is.

A hollandok információi szerint Zaluzsnyij ukrán vezérkari főnök adta ki a parancsot az akcióra, de Zelenszkij elnököt nem tájékoztatta erről.

Az amerikaiakat viszont minden bizonnyal igen.

Miért nem reagált a német kormány a figyelmeztetésre? A titkosszolgálat jelentette az ukrán akció tervet, de Berlinben a kormány úgy vélte: nincs jelentősége az ügynek. Sem a rendőrséget nem tájékoztatták sem azt a német céget, amely a vezetékek biztonságáért felelős. A robbantások után elsőként Habeck energia minisztert tájékoztatták a kormányból, de bár ő egyben alkancellár is: semmit sem hallott a tervezett ukrán akcióról.

Mit csináltak az amerikaiak?

A figyelmeztetés a készülő ukrán akcióról nyáron érkezett, a washingtoni kormány egyből reagált: ne csináljátok! – ezt üzenték Kijevnek. Csakhogy az amerikai figyelmeztetést nem vették komolyan Ukrajnában, ahol emlékeztek arra, hogy az USA mennyire hevesen ellenezte a Németországot és Oroszországot összekötő gázvezetékeket.

Miért csinálhatták az ukránok?

Moszkvát akarták megfosztani jelentős jövedelmi forrástól – mondták biztonságpolitikai szakértők a Der Spiegelnek. A másik cél az lehetett, hogy Putyint végképp megfosszák attól, hogy a földgázzal zsarolja Németországot. Mi lesz így a német rendőrség vizsgálatával? Ukrajnában nem nyomozhatnak.

Jens Plötner, a német kancellár egyik tanácsadója nyíltan megkérdezte Zelenszkij elnök tanácsadójától: mit tud az ügyről? Andrij Jermak, az ukrán elnök tanácsadója, főnökéhez hasonlóan mindent tagadott.

A német kormány csapdába került, mert nem akar változtatni politikáján: Ukrajna támogatásán. Ugyanakkor viszont itt van egy bűnügy, amely egyértelműen Ukrajna felelősségére utal. Wolfgang Schmidt, a kancellár kabinetfőnöke tartja kézben a dolgokat. Őt informálják a vizsgálatról, nyilvánvalóan beszámol a kancellárnak, de másoknak nem.

Berlinben sokan úgy vélik: az oroszok hajtották végre az akciót, és azután az ukránokra terelték a gyanút. Az ellenzéki CDU biztonságpolitikai szakértője például erről van meggyőződve. Roderick Kiesewetter szerint ez egy idegen zászló titkosszolgálati művelet volt, melyet Moszkvából irányítottak.

“Minden opciót vizsgálunk: az orosz szálat is ellenőriztük, de semmilyen bizonyítékot eddig nem találtunk, a bizonyítékok Ukrajna irányába mutatnak”

– mondta Otte szövetségi ügyész a Bundestag belügyi bizottsága előtt.

Az ukránok nem állnak le: titkosszolgálati körökben forgó információk szerint a Fekete tenger alatt húzódó Török Áramlat felrobbantását is tervezték Kijevben – írja a Der Spiegel. Ez nagyon sok ország érdekét és energiabiztonságát sértené – beleértve Magyarországot is.

Orbán kontra Németország

“A magyar társadalom sokkal pluralistább, szabadabb és békésebb mint a német társadalom” – nyilatkozta a magyar miniszterelnök a Budapester Zeitung című lapnak.

„Szó bennszakad, hang fennakad,
Lehellet megszegik.”

Orbán Viktor szerint “a következő 10-20 évben egyre több nyugat-európai polgár költözik majd Magyarországra, mert ez egy biztonságos, keresztény és a hagyományokra büszke ország.”

Ez az Orbán által megjósolt európai skanzen talán vonzó lehet a nyugat-európai kisnyugdíjasoknak, akiknek a nyugdíja sokkal többet ér Magyarországon mint otthon. Bár hogyha figyelembe veszik a magyar egészségügy állapotát, akkor lelkesedésük némiképp lelohadhat. Jelenleg magyarok százezrei élnek és dolgoznak vagy tanulnak Németországban, ahol az életszínvonal lényegesen magasabb mint Magyarországon. Erről az apróságról a magyar miniszterelnök megfeledkezett. Számára ugyanis csak a pénz és a politika fontos. Mi következik ebből? Ahhoz, hogy a hatalmát megtarthassa szüksége van Németország támogatására és az uniós milliárdokra.

“Beáldoztuk az AfD-hez fűződő kapcsolatot”

Orbán ideológia elvbarátja ideológiai szempontból az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali mozgalom lenne, amely tele van neonácikkal. Csakhogy Németországban nem paktálnak a pártok a neonácikkal. Ezért az Alternative für Deutschland karanténban van.

Orbán erről így vallott:” kénytelenek vagyunk feláldozni az AfD-hez fűződő kapcsolatokat a lehető legjobb kormányzati kapcsolatok oltárán.”

A magyar miniszterelnök a napokban találkozott Olaf Scholz kancellárral. A szociáldemokrata politikus feltehetően fel is hívta erre a magyar miniszterelnök figyelmét. Orbán pedig kérni ment Olaf Scholz kancellárhoz: járuljon hozzá az uniós milliárdok kiutalásához. A választ nem ismerjük. Az viszont érdekes, hogy utána Orbán így nyilatkozott a német szociáldemokratákról:

“az SPD a legmagyarellenesebb párt Európában.”

A német kormányt pedig, melyet három párt alkot: szociáldemokraták, zöldek és liberálisok, “egy világ választja el a magyar kormánytól.” Ezért azután nem csoda, ha

“komoly erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy áthidalhassuk a két ország között egyre több területen meglévő különbségeket.”

Mi a helyzet a CDU-val, amely Angela Merkel idejében még védelmezte Orbánt az pluralistábbban?

“Magyar szempontból a CDU ma már baloldali párt” – nyilatkozta Orbán Viktor, aki szerint a CSU-ra sem számíthat immár. Pedig a bajor keresztényszociális mozgalom vezetősége még nem is oly rég meghívta a magyar miniszterelnököt, hogy megtárgyalják a migráns ügyeket. Ma már rájuk sem számíthat Orbán, aki szerint ennek oka az, hogy “Németország multikulturális társadalom lett.”

Ukrajna – a mindenkivel háborúzó Orbán békegalamb lett

“A háborúkat gyenge államférfiak is kiválthatják, de erősek kellenek a békefolyamat kezdeményezéséhez és a háborúk lezárásához” – mondta a miniszterelnök Ukrajnáról.

Az orosz agresszió bírálatával nem fárasztotta magát viszont utalt a gyenge államférfiakra, akiket be lehet helyettesíteni Zelenszkijre és Bidenre.

Orbán minden valószínűség szerint arra számít, hogy az USA-ban a republikánusok győznek a novemberi választáson. Ők hajlanak arra, hogy tárgyalásokat sürgessenek Putyinnal. Szakértőjük, a 99 éves Kissinger régóta javasol amerikai-orosz tárgyalásokat Ukrajna feje fölött.

“Nem ukrán-orosz tárgyalásokkal ér véget a háború, ehhez amerikai-orosz alkura van szükség, de ez csak akkor jöhet létre, ha mindkét félnek egyértelműen érdeke a béke.”

Az unió szerepe

Orbán állást foglalt amellett, hogy az Európai Uniónak fokoznia kell katonai szerepvállalását.

“Az USA helyét is betölthetné ott, ahonnan az amerikaiak kivonulnak.”

Ukrajnában?

Mikor kaphatja meg Magyarország az uniós eurómilliárdokat? “Magyarországot nem lehet pénzügyileg sarokba szorítani “ – nyilatkozta a magyar miniszterelnök. Aki pontosan tudja: Magyarország már ott van a sarokban!

Orbán Viktor arra számít, hogy “az év végéig aláírhatjuk a szerződéseket az Európai Unióval, de azt nem tudom megmondani, hogy a pénz valóban érkezik-e majd. Feltételezem, hogy az év végéig felszabadítják a nekünk járó pénzt” – mondta a magyar miniszterelnök a Budapester Zeitungnak.

Tájkép választás után

Németországban a jamaikai koalícióról folytatott tárgyalások előtt egyre nő a kritika Armin Laschet-tal szemben. Haseloff miniszterelnök sajnálja a keleti nagy veszteségeket. Röttgen külpolitikus a párt újjászervezését kéri.

Reiner Haseloff, Szász-Anhalt miniszterelnöke szerint az Unió választási vereségének oka Kelet-Németországban rejlik. „A kelet döntött a választás mellett” – mondta a CDU politikusa.

„Ha a keleti CDU nem ért volna el tíz százalékponttal kevesebbet mint a CDU nyugaton akkor az Unió győztes lett volna a szövetségi választásokon”

– mondja Haseloff. Nyugat nélkül Németországban senki sem nyerhet, „de Kelet nélkül még mindig veszíthet”.

Haseloff az Unió legjobb jelöltjét, Armin Laschetet okolja a kelet-német államokban elért gyenge eredményért . „Soha nem titkoltam, ki lesz jobb Keleten” – mondta. Véleménye szerint a CSU főnöke Markus Söder volt , aki szintén az Unió kancellári jelöltségét kérte.

A vasárnapi általános választásokon az Unió csak a második legerősebb erő volt az SPD mögött, a szavazatok 24,1 százalékával, és jelentős veszteségeket szenvedett. A gyenge választási eredmény ellenére a párt a hétvégén egy jamaikai koalícióról szeretne tárgyalni a zöldekkel és az FDP -vel. Anja Karliczek (CDU) szövetségi oktatási miniszter egységet sürgetett. „Az ország lakosságának mintegy negyede szavazott ránk” – mondta a Funke médiacsoport újságjainak. – Joggal várja el tőlünk, hogy igazoljuk a belénk vetett bizalmat.

A CDU külső szakértője, Norbert Röttgen időközben kritizálta pártja állapotát. A súlyos vereséget gyorsan meg kell oldani – mondta a Tagesspiegelnek. Ennek a folyamatnak meg kell történnie, függetlenül attól, hogy az Unió a kormány része lesz-e vagy ellenzékbe kerül.

 „Ha ez világos, akkor beszélnünk kell a vezetők átrendezéséről is.”

Most őszintén meg kell mondani, amit egyébként mindenki tud – tette hozzá Röttgen. A jelölt elfogadásának hiánya volt a fő témája a választási kampánynak. Armin Laschet is tudja ezt. ”De nem elég „csak egy embert megváltoztatni ”. A megújítási folyamatnak átfogónak kell lennie, és magában kell foglalnia a pártot, a parlamenti csoportot, a tartalmat, a kommunikációt és a személyzetet.

Egyelőre azonban Laschetnek meg kell tartania a közelgő tárgyalásokat a zöldekkel és az FDP-vel. „A lényeg ezen a ponton az, hogy tudjunk beszélni.”

Röttgen előtt Friedrich Merz , a CDU gazdaságpolitikusa már bíróság elé állította pártját. Többek között azzal vádolta, hogy lusta lett gondolkodni. A „Bild” arról is beszámolt, hogy bizonyos feltételek mellett nyitva tartja új jelölését pártja elnöki posztjára. Merz vesztett Laschet-tel a CDU elnöki posztjáért folytatott versenyben.

Daniel Günther, Schleswig-Holstein miniszterelnöke is felszólított az Unió újrapozicionálására a „Neue Osnabrücker Zeitung” -ban. Miután eldőlt a kormánykoalíció kérdése, és az Uniónak ellenzékbe kell lépnie, „akkor mindent át kell gondolni”.

A végeredmény még közel sem végleges

A CDU elnöksége szavazott és Armint Laschetet, a párt elnökét akarja kancellár-jelöltnek. Volt nagy civakodás, de végül csak az bizonyosodott be, hogy a párt nagyon sok fontos dolgot nélkülöz, az ellenzék nagy örömére – állapította meg kommentárjában a jobboldali konzervatív német lap vezető szemleírója. Úgy látja, ez esetben az ördög nem a részletekben rejlik, hanem az egész helyzetben.

Vajon Markus Söder komolyan gondolta, hogy miután többször a CSU legrosszabb választási eredményeit érte el Bajorországban, és rövid CSU-elnöksége és miniszterelnöksége alatt körülbelül minden nézetet, továbbá annak ellenkezőjét is képviselte már, hogy a CDU vezetése csupán néhány felmérés hatására elveti az éppen megválasztott pártelnököt?

Persze nagy baj van a CSU-nál. A jelek szerint Armin Laschet valóban azt hiszi, hogy egy elnökségi döntéssel, amelynek megszavazásában fontos tartományi pártelnökök, valamint a párt parlamenti képviselői nem vettek részt, kikiáltathatja magát királynak, mégpedig egy olyan bajor versenytárssal szemben, akinek egyedüliként van esélye arra, hogy megtartsa az unió számára a kancellári tisztséget és a képviselői mandátumokat?

Laschet, akit nem ismer senki, és akinek minimális a népszerűsége, meg akarja fúrni Södert, aki magasra jutott az országos népszerűségben?

Laschet a maga kamikaze-vonalával a saját egója ápolása érdekében kockáztatja a CDU szakadását, és ezt támogatja a párt szövetségi elnöksége. Ez a csapat tényleg azt hiszi, hogy ezt megúszhatja? Nagy baj van a CDU-nál!

Söder a hétfői bejelentésével, amely szerint a nagy testvérpárt elnökségére bízza az uniós pártok sorsát, mobilizálta a CDU-ban Laschet ellenfeleit.

A CDU-elnökség vitája megmutatta, hogy sokan pánikban vannak. Számosan igyekeztek a döntést lefelé eltolni mindenféle fórumokra. Így a CDU olyan párt képét mutatta, amely nélkülözi a vezetési képességeket, és ezzel még láthatóbbá teszi Söder vezetői lendületét.

Igaz, hogy erről a lendületről sem lehet pontosan tudni, hogy miben áll néhány velős kijelentésen kívül. Ebben a helyzetben olyan emberre lenne szükség, aki képes átugrani a saját árnyékát. Söder nem válaszolt arra, hogy akkor is elfogadja-e a CDU döntését, ha Laschet győzelmi aránya 60:40 lesz? A szavazás eredménye nem áll annyira messze ezektől a számoktól, hogy teljesen ki lehetne zárni: lázadás tör ki fontos tartományi szervezetekben.

Laschet bemutatkozott már hatalmi politikusként, de helyzete nem szilárd. Nyugalom csak akkor lesz, ha az egész CDU-CSU-s tábor államférfiúi nagyvonalúságot tud tanúsítani, és ki tud állítani egy Laschet/Söder csapatot, amely kész minden lehetőt megtenni, hogy a választáson megakadályozza a zöldek és a vörösök győzelmét. A CDU most, hónapokkal a választás előtt viszálykodónak és elbizonytalanodottnak mutatkozik, és így indul a kampányba.

Talán meg kellene kérdezni Merkelt, hogy nem akarja-e mégis folytatni?

Mindenesetre a CDU eddig még mindig egészen jól került ki a viszálykodó, kocsmai jelenetekben bővelkedő fázisaiból, de addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik, és most közeledhet ez a pillanat.

A vita hasznos lehet, ha tisztázza a viszonyokat. A tisztító vihar azonban mindeddig elmaradt. Az ellenzék számára az indulásnál előnyt jelent, hogy az eddigi legfontosabb német kormánypárt ennyire ideges a választás előtt, és ezt fogják tudni értékelni a zöldek, de az FDP-ben is sokan.

(Ford.:Ara-Kovács Attila)

Bocsánatot kérni

Példátlan dolog történt tegnapelőtt, tegnap és ma Berlinben. Tegnapelőtt délután – a szokásos módon – megtartotta szokásos konferenciáját a tartományi miniszterelnökökkel a szövetségi kormány: Merkel kancellár, Scholz pénzügyminiszter, alkancellár, Spahn egészségügyi miniszter. A téma: a további járványügyi intézkedések.

A járvány kezdete, tavaly március óta rendszeresen ebben a körben döntenek a járványügyi intézkedésekről, aminek az az oka, hogy a korlátozó intézkedések – kijárási korlátozások, iskolabezárások – tartományi hatáskörbe tartoznak, a tartományokhoz tartozik a korlátozások betartását ellenőrző rendőrség. Három hete még a fokozatos nyitásról állapodtak meg azzal, hogy az egyes városokban, járásokban kimutatott fertőzöttséghez igazítják az esetleges enyhítést illetve szigorítást. Azután a járványhelyzet – a brit mutáció terjedése miatt – újra exponenciális módon romlott, és emiatt most újra szigorításról kellett tárgyalni. A szokásostól eltérően nem sikerült estére befejezni a tanácskozást: este, majd éjszaka szüntetet rendeltek el, és csak hajnalra jutottak dűlőre. Már az esti híradásokból megtudhattuk:

felmerült, hogy a húsvéti ünnepekre teljes lezárást rendelnek el, mégpedig nem három, hanem öt napra: csütörtöktől hétfőig minden leáll azzal, hogy csak szombaton nyitnak ki az élelmiszerüzletek. A tanácskozáson ezt tegnap, kedden hajnalban el is határozták.

Ma, szerdán délben azután váratlanul rövid sajtótájékoztatót tartott Merkel kancellár, és bejelentette: délelőtt rendkívüli egyeztetést tartott a tartományi miniszterelnökökkel és a parlamenti pártok frakcióvezetőivel, mivel úgy kellett döntenie: a húsvéti öt napos leállás elmarad, mert nem megvalósítható. Nem állhatnak le ilyen prompt módon a szállítások, nem rövidíthető le így az élelmiszerboltok nyitva tartása stb.

Merkel elismerte, hogy hiba történt, ami tovább növeli a bizonytalanságot az országban, és hozzátette: ő maga követte el a hibát, amiért mindenkitől bocsánatot kér.

A többi, a hét elején elhatározott intézkedés érvényben marad.

Ezt követően a szászországi és a baden-württembergi miniszterelnök olyan nyilatkozatot tett, hogy a hibás döntés a kancellár és a tartományi miniszterelnökök közös hibája volt, együttesen felelősek a hibáért. (A szászországi miniszterelnök CDU-s, a baden-württembergi viszont az ellenzéki zöldekhez tartozik.)

Az ellenzéki pártok többsége elismeréssel fogadta Merkel lépését, csak a Balpárt és a szélsőjobboldali AfD vetette fel, hogy a kancellár kérjen bizalmi szavazást a Bundestagban, s csak az AfD ütött meg élesen elutasító hangot. A sajtó elég élesen bírálja a Merkel-kormány járványkezelését, miközben a húsvéti leállás visszavonását elismerően fogadják.

A történet önmagában is érdekes, de számunkra különösen tanulságos.

Hallottunk olyat a járvány kezdete óta, hogy a kormány bármiben elismerte volna, hogy hibázott?

Elismerte-e valaki is, hogy hiba volt a tisztiorvosi szolgálat felszámolása még a harmadik Orbán-kormány, Lázár János minisztersége idején? Merthogy a tesztelés, a fertőzöttek nyomon követése éppen a tisztiorvosi hálózat feladata lett volna, és nem a rendőrségé. Elismerte-e valaki, hogy hiba volt a tizenhatezer lélegeztetőgép beszerzése?

Kért-e valaki bocsánatot az erre elfecsérelt százmilliárdokért?

Elismerte-e valaki, hogy hiba volt augusztus végén arra helyezni a hangsúlyt, hogy „Magyarországnak működnie kell”, és egészen november elejéig tartózkodni érdemi korlátozások bevezetésétől, noha azt még a kormány egyes tanácsadói is, mint Jakab Ferenc pécsi virológus, is sürgették?

Kért-e bocsánatot bárki, amiért Magyarországon még nézők előtt rendeztek labdarúgó kupamérkőzéseket akkor, amikor sehol máshol a civilizált világban?

Elismerték-e, hogy hiba volt a nyitásról hirdetni „nemzeti konzultációt” akkor, amikor már számolni lehetett a harmadik hullám indulásával?

Amikor az ellenzék arra figyelmeztet, hogy a lakosságarányos Covid-halálozások száma Magyarországon a legmagasabbak közé tartozik a világon, Gulyás miniszter a parlamentben azzal válaszol, hogy a Covid miatti többlethalálozás százalékos aránya alacsonyabb nálunk, mint sok nyugati országban. Ez ugyan igaz, de ez azért van így, mert nálunk a járvány előtt is jóval magasabb volt a halálozások népességhez viszonyított aránya, mint a fejlettebb országokban. Ezért lehet az abszolút számban magasabb többlethalálozás százalékosan magasabb. Ez

a statisztikai játék mutatja: hogyan menekül a kormány a súlyos helyzet miatti felelősségétől.

Mindannyian tudjuk, hogy sem Orbán, sem más fideszes politikus nem ismert el semmilyen hibát, folyamatosan a járvánnyal szembeni sikeres védekezéssel dicsekednek. Tudjuk, ehhez vagyunk szokva. Itt be is fejezhetném, de sajnos hozzá kell tennem valamit.

Nemcsak a kormány hibázott a járvány ügyében. Nemcsak Orbán kezdett el akkor beszélni a nyitásról, amikor a harmadik hullámmal kellett számolni. Nem,

ezt ellenzékiek kezdték: először Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő állt elő azzal, hogy nyitni kell, mert a turisztikai szektor nem viseli már el a korlátozásokat, azután a Momentum politikusai folytatták, majd Jakab Péter dörögte a parlamentben, hogy „adják vissza az életünket”.

Még szerencse, hogy a DK és a Párbeszéd nem szállt be ebbe. Az előbbieknek el kellene ismerniük, hogy ezek hibás kezdeményezések voltak, ellenzékben is lehet hibázni. Angela Merkelről vegyenek példát, ne Orbán Viktorról.

Armin Laschet, aki az első csatát megnyerte, de a háborút még nem

Frank császári leszármazottként újságíró, parlamenti képviselő, tartományi miniszterelnök múlttal lett Angela Merkel utóda a CDU élén. Ezzel csatát nyert a kancellári tisztet jelentő háborút még nem.

Berlinben január 16-án megválasztották Angela Merkel (66) örökösét, a német Kereszténydemokrata Unió, a CDU új elnökét Armin Laschet-et (59). Laschet katolikus családból származik, a feleségét a templomi kórusban ismerte meg, és a gyermektelen Merkellel ellentétben három gyerekük született, két fiú és egy lány. A BLIKK szerint az egyetlen nagyobb botrányát az egyik fia hozta össze, aki egy divatcég lobbistájaként közreműködhetett abban, hogy a cég állami megrendeléseket kaphasson maszkgyártásra. A fiú egyébként modell és blogger, amiből apja is profitál, mivel az ő divattanácsainak köszönheti, hogy elegáns és fiatalos az öltözködése. Lachet a karrierjét újságíróként kezdte, ezt követően először német parlamenti képviselő, majd európai parlamenti képviselő lett. A tartományi kormányokban is jelentős szerepet vállalt, 2017-ben Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke lett. Alacsony termete miatt a kollégái a hátamögött hobbitnak csúfolják, de a „török Ármin” becenevet is kiérdemelte, amiért jó viszonyt ápolt a bevándorló közösségekkel.

Armin Laschet büszkén vallja, hogy, a családfáját bizonyítottan vissza tudja vezetni Nagy Károly frank császárig.

Bár Laschet az első csatát megnyerte, de az igazi megmérettetések még várnak rá. Két hónap múlva két helyen is tartományi választások lesznek, majd el kell nyernie a párt kancellárjelölti tisztségét is, hogy ősszel a németországi választásokat megnyerve valóban Merkel örökébe léphessen.

Facebook

A szakértők szerint, Merkelhez képest nem várható nagy változás a német–magyar kapcsolatokban Merkelhez képest. Úgy vélik, fontosak számára a német cégek, a német munkahelyek, és ezt Laschet Magyarországon is képviselni fogja.

A FüHü korábbi cikke: https://fuhu.hu/orban-es-a-cdu/

Orbán a probléma maga

Ismét nem jött be Orbán reménye. Előbb Orbán lélektársa, Trump maradt alul és néhány napon belül dicstelenül hagyhatja el a Fehér Házat, míg szombaton Friedrich Merz szorult kisebbségbe a CDU elnöki pozíciójáért vívott versengésben, pedig Orbán az ő győzelmében bízva húzta-halasztotta a kenyértörést az EPP-vel.

Egy hét és két megrendítő ütés

Biden győzelme után Armin Laschet is nyert, aki egyértelműen Merkel középutas politikájának folytatója. Laschetnek arra is megnőtt az esélye, hogy az ország következő kancellárjává váljon a Bundestag szeptember 26-ára kitűzött választáson. Nem túl bíztató jövőkép ez az autokratizmusra hajló magyar kormányfő számára. 

Mostantól Laschetnek meg kell küzdenie  a pártcsalád renitens tagjával, a Fidesszel. A magyar kormányzópárt jóideje csak fejfájást okoz az Európai Néppártnak (EPP). Donald Tusk, az EPP vezetője röviden üdvözölte a küldötteket a CDU szombati virtuális kongresszusán, és felszólította a CDU-t, hogy foglaljon egyértelmű álláspontot a Fidesszel folytatott vitában.

„Az EPP-ben mindenki nagyra értékeli a CDU türelmét és kitartását, de amikor a „közös értékeink” megvédéséről van szó, nehéz döntések várnak az EPP-re” – mondta Tusk, anélkül, hogy kifejezetten megnevezte volna Orbán Viktor pártját.

„Az Ön pártjának egyértelmű álláspontja meghatározó lesz, és ezért aranyat ér majd” – mondta az EPP elnöke, hozzátéve, hogy biztos abban, hogy „ebben az esetben sem fog minket cserbenhagyni”. Az EPP tagsága Orbán pártját – egyelőre – csak felfüggesztette, míg a párt kizárására tett kísérletek kudarcot vallottak a német keresztény pártok – a CDU és a CSU – hozzáállása miatt.

Tusk – aki régóta szorgalmazza a Fidesz kizárását az EPP-ből – elismerte, hogy mindig számíthat a CDU-ra.

„Nagyrészt nektek is köszönhető, hogy a szabadság, az őszinteség, az átláthatóság, az igazság és az ész nem veszett el az autoriter irányzatok, a korrupció, a hazugság és a populizmus elleni küzdelemben” – mondta Tusk a kereszténydemokratáknak.

A CDU kormányzási módja „nem csak Németországnak, hanem egész Európának előnyére volt” – mondta Tusk, aki példaként hozta fel Németország keleti szomszédait, a balkáni országokat és Ukrajnát.

„Ha nem veszítettük el a hitet, hogy az egyesített Európának van jövője, és értékeinknek van értelme, ez az önök következetességének, türelmének és egyszerűen tisztességének is köszönhető”

– mondta Tusk, megköszönve a CDU-nak a nehéz helyzetekben megtett következetes politikai kiállását.

Orbán és a CDU

Amerika után Németországban is elbukott a magyar miniszterelnök kedvenc jelöltje. Donald Trump a végóráit éli a Fehér Házban. Németországban a CDU élére Angela Merkel és nem Orbán Viktor jelöltjét választották meg.

A magyar kormánypárti sajtó nem is titkolta, hogy a markánsan jobboldali, Merkellel szembenálló Mercket látná szívesen a CDU vezetőjeként. Az erőviszonyokat Németországban is rosszul mérte fel a magyar miniszterelnök: a mérsékelt Armin Laschet futott be, aki minden tekintetben Angela Merkel óvatos középutas politikáját kívánja követni mind Németországban mind pedig az Európai Unióban.

Savanyú a szőlő

Orbán Viktor gratulált a CDU új elnökének: „Meggyőződésem, hogy a Fidesz és a CDU nagy hagyományokkal bíró együttműködése az elmúlt két és fél évtizedben nagymértékben hozzájárult a magyar-német kapcsolatok fejlődéséhez, országaink kiemelkedő gazdasági sikereihez. Ennek szellemében várakozással tekintek az előttünk álló közös munka elé, és biztosíthatom, hogy kölcsönös tiszteleten alapuló, pragmatikus együttműködésünk továbbvitelében a jövőben is számíthat jómagam és a Fidesz támogatására.”

Két dolgot érdemes kiemelni: a gazdasági együttműködést és a pragmatizmust. Európáról szó sem esik pedig függőben a Fidesz kizárása az Európai Néppárttól. Ez pedig elsősorban a CDU-tól függ.

Armin Laschet most a CDU elnöke lett, de nem biztos, hogy ő lesz a kancellár is Merkel után. Mindenesetre komoly szava lesz abban, hogy a nagyobbik német kormánypárt milyen viszonyt ápol Orbán Viktorral, akinek munka kapcsolata Angela Merkellel „pragmatikus” volt…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK