Kezdőlap Címkék Brexit

Címke: brexit

Bréking nyúz, február 12. – Tudósítás a másik valóságból

0

Soros György és Juhász Péter uralja ma a kormánymédia alternatív valóságát.

Döbbenetes leleplezés Völner Pál államtitkártól a Magyar Időkben

„Az igazságszolgáltatás munkáját nem próbálhatják meg befolyásolni, eltéríteni magukat civilnek nevező, valójában külföldi érdekeket szolgáló szervezetek – mondta a miniszterhelyettes.

Úgy folytatta: az utóbbi időben többször is előfordult, hogy idegen szempontokat képviselő szereplők kísérletet tettek arra, hogy ilyen vagy olyan módon beavatkozzanak a magyar ítélkezésbe, átalakítsák a joggyakorlatot, elszakítsák az ítéleteket a hazai jogi hagyományoktól, megfontolásoktól.

– A beavatkozók valójában a modern kor talárt öltő zsoldosai, többüket Soros György amerikai milliárdoshoz lehet kötni – mondta Völner Pál, majd leszögezte: az ilyen résztvevők magyarországi működését minden körülmények között meg kell akadályozni.”

Az Origónál sajátosan értelmezték Soros György brexitről írt cikkét, de maguk is megzavarodtak kicsit

„52 százalék szavazott az EU-s tagság ellen, ez 17 410 742 szavazatot jelentett.

48 százalék szavazott az EU-ban maradás mellett, ami 16 141 241 szavazatot jelentett.

Magyarán egy nagy legitimációjú döntés született, ahol a kilépéspártiak diadalmaskodtak. A nép döntött, a politikai elitnek pedig nem maradt más hátra, mint hogy a népszavazás eredményének megfelelően cselekedjen.

Igen ám, de itt van a magát a demokrácia első számú védelmezőjének tekintő Soros György, aki mit tesz ebben a helyzetben?

Olyanokat ír a Mail on Sundayben, amit egy közepes területű, közép-afrikai ország diktátora is megirigyelhetne:

„A résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége voksolt csak az unióból való kilépésre” – utalva arra, hogy milyen kevéssel győztek a kilépéspártiak.”

A Ripost nem engedi el Juhász Péter válását

„Az Együtt párt­el­nöke, a hír­hed­ten ag­resszív po­li­ti­kus ele­inte min­dent ta­gadni pró­bált, de aztán az előke­rült bi­zo­nyí­té­kok ha­tá­sára meg­tört és rész­le­ges be­is­merő val­lo­mást tett. (…)

A politikus nem csak egykori élettársával volt erőszakos, de a nő jogi képviselőivel is. Az asszony új párját pedig rendszeresen fenyegette. Közvetetten a gyerekeit is folyamatos lelki nyomás alatt tartotta. Az iratok szerint a gyerekeket Juhász Péter többször meg is próbálta elrabolni.”

A Pesti Srácok állítólag olvasói fotók alapján „oknyomozott” Juhász Péterről

„Miközben az Együtt párt elnöke, Juhász Péter válásának brutális körülményein hüledezik a sajtó, a PestiSrácok.hu egyik olvasója fotókat küldött szerkesztőségünkbe, amin az látszik, hogy nem csak az Igazmondó Alapítvány Saabját, hanem egy hétszemélyes, új rendszámú Lancia-t is használ a politikus. Olvasónk arról is tájékoztatott, hogy Juhász az I. kerületi Aladár utca egyik villaépületében bérel lakást, potom négyszázezer forintért. Körbejártuk, vajon megteheti-e ezt az az ember, akinek saját elmondása szerint alig van bevétele, könyöradományokból él, rezsijére, a telefonszámlájára, sőt, még borotvára sincs pénze. Az Együtt elnöke igazi hungarikum, mert talán az egyetlen hazai – saját meghatározása szerint – jogvédő, akiről jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy fokozottan veszélyes a társadalomra. Juhásznak – akinek ugyancsak hivatalos papírja van arról, hogy szolgálatokat tesz a  gyilkosságokért elítélt hírhedt maffiózónak, Portik Tamásnak – csak a kormánypárti politikusokról jut eszébe a korrupció, miközben az általa gründolt, de alaposan lepapírozott alapítványának a létezése dokumentumain kívül semmi nyoma nincs, financiális helyzete azonban egyre jobb. Az átlátható, korrupciómentes közéletért harcoló társaságnak sem nyilvános telefonszáma, sem honlapja, de még elérhető e-mail címe sincs. Az alapítványhoz közel álló forrásaink a PestiSrácok.hu-nak azt mondták, nem véletlen, hogy sorra  cserélődnek le a kuratóriumi elnökök.”

Fantasztikus lehetőség a 888-on

„Az elmúlt hetekben, hónapokban több olvasónk is azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy leközölnénk-e az írását a 888.hu oldalán.

Annak érdekében, hogy ez lehetővé váljon, létrehoztuk a 889 című rovatot, hogy Te is megmutathasd magadat, ha ilyesfajta kedvet érzel.”

Soros György benntartaná a briteket az EU-ban

0

A demokrácia aláásásával támadnak, pedig soha nem titkoltam, hogy a maradáspártiakat támogattam a brexittel szemben – írta Soros György a Mail on Sunday-ben. A cikkben a milliárdos tulajdonképpen az őt ért támadásokra reagálva megmagyarázza, miért annyira fontos számára Nagy-Britannia sorsa és EU-ban maradása, hogy pénzt is áldoz erre.

Soros azzal kezdi, hogy gyerekként a nácik elől kellett bujkálnia a családjával, majd a kommunista diktatúra fojtogató légköre elől menekült el Magyarországról, hogy Angliában leljen menedékre. Azt írja, hogy ily módon korán megtapasztalhatta, mennyire sokat számít az, hogy milyen politikai légkör uralkodik egy országban. A kilenc év alatt, amit Angliában töltött, az ország rajongójává vált, és hiába költözött 1956-ban az USA-ba, továbbra is a „szívében maradt” Nagy-Britannia.

„Még mindig van házam Londonban, és az év egy részét itt töltöm” – írja. Soros, akit külföldiként túl nagy befolyással vádolnak, Ruper Murdoch-hoz hasonlítja magát, aki amerikai állampolgár, de elkötelezett brexitpárti. „Az a jó, hogy mi, „külföldiek” mindketten örömmel létesítettünk rengeteg munkahelyet az Egyesült Királyságban” – írja.

Soros hangsúlyozza, hogy fiatalemberként nagy hatással volt rá, amit Angliában tapasztalt, és a nyitott társadalmak eszméje iránt is itt köteleződött el. Ezért alapított meg az Open Society Foundations-t (Nyílt Társadalom Alapítvány), és ezért költötte a vagyona jelentős részét a demokrácia eszméjének terjesztésére, és az elnyomottak megsegítésére – írja. Büszkén támogatta a Best for Britain-t is, akik az Európai Unióban maradás mellett álltak ki.

„A brexitet tragikus hibának tartom”

– írja Soros, aki szerint az Egyesült Királyság a lehető legjobban járt az EU-val a brexit előtt, hiszen tagja volt az uniónak, de megtarthatta saját valutáját. Végzetes hibának tartja, hogy népszavazást tartottak a kérdésről, mert az ilyen szavazások szerint sokszor vezetnek rossz döntésekhez, hiszen az embereket könnyen félrevezetik, és igazából a jelenlegi rendszer iránti elégedetlenségüket fejezik ki a szavazáskor, de nem gondolkodnak el a döntés következményein.

„Azért mert egy helyzet nem kielégítő, nem jelenti, hogy nem lehet rosszabb” – írja Soros, hozzátéve, hogy szerinte ez történt most Nagy-Britanniában is. A brexit a milliárdos értékelése szerint az EU és a britek számára is vesztes helyzetet eredményezett, hiszen mindkét fél meggyengül a kiválással. Soros megítélése szerint az elkövetkező fél évben ez nyilvánvalóvá válik, ahogy az elválás ténylegesen is megkezdődik. Ráadásul ez a folyamat évekre leköti majd az EU-t és a briteket is, holott egyesített erővel kéne harcolniuk külső erők, például az orosz befolyás ellen.

Soros szerint a döntés még visszafordítható, és azok, akik az EU egyben maradásáért küzdenek, a teljes támogatását élvezik. Soros György a cikkben arra reagált, hogy a héten támadások érték amiatt, hogy a hírek szerint pénzzel támogatná a Best for Britain nevű, az EU-ban maradásért kampányoló szervezetet.

A Telegraph című konzervatív napilap írta meg, hogy Soros 400 ezer fontot (140 millió forintot) adományozott a Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül a Best for Britain számára, és a lap értesülése szerint a szervezet hamarosan kampányt is indít a kilépési folyamat leállítására. A Telegraph cikke nyomán a Daily Mail „szennyes pénznek” nevezte Soros támogatását, és követelte, hogy Soros György „takarodjon” a brit belpolitikából – írja az MTI. Soros a Daily Mail támadására a lap vasárnapi kiadásának kommentrovatában reagált, az imént összefoglalt írással.

120 perc – 2018. január 27. 10:00

0

Fidesz: az antiszemitizmusnak nincs helye a közéletben

A holokauszt emléknapján kiadott közleményében Hidvéghi Balázs kommunikációs igazgató azt írja: a tragédia az egész nyugati világ lelkiismeretén nyomott hagyott, a párt pedig „elítéli az antiszemitizmus minden formáját és kiáll az emberi méltóság védelme mellett”.

A britek többsége újra szavazna a brexitről

16 százalékkal vannak többen azok Nagy-Britanniában, akik szerint újra népszavazást kellene tartani az ország Európai Unióból való kiválásáról. A többség úgy gondolja, a kiválás rossz hatással lesz ország gazdaságára. (Guardian)

Egyre jobban árad a Szajna Párizsban

A folyó vízszintje több méterrel van az ilyenkor megszokott fölött, a nagy esők miatt. A folyóparti házak és üzletek tulajdonosait már riasztották, hogy elöntheti őket a víz. Az elővárosokban százakat kitelepítettek. (BBC)

120 perc – 2018. január 25. 12:00

0

Nem miséznek Horthyért a holokauszt emlélnapján

Osztie Zoltán, a Belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánia-templom plébánosa a Szemlélek blognak elmondta, hogy mégsem tartják meg a Holokauszt Nemzetközi Emléknapján a szentmisét, illetve a megemlékezést Horthy Miklós kormányzóról. (FüHü).

Tilos pszichológiailag tesztelni a menedékkérő melegeket

Az Európai Unió Bírósága mai ítélete szerint a szexuális-érzelmi irányultság pszichológia tesztekkel történő vizsgálata jogsértő, ezért azokat nem lehet figyelembe venni a menedékjogi eljárásban. (Fühü)

18 brit cég már Hollandiába menekült a brexit elől

Nagy-Britanniából Hollandiába tette át a telephelyét tavaly 18 cég. A másfél tucat cég 19 millió eurót fektetett be a hollandiai áttelepüléssel és 483 új munkahelyet hozott létre. (MTI)

Viszonylag későn lett gömbölyded az emberi koponya

A Homo sapiens evoluciója során viszonylag későn alakult ki az emberi agy mai, gömbölyded alakja  – állapította meg egy német kutatócsoport. A kutatók a Homo sapiens, vagyis a modern ember húsz egyedének koponyamaradványait vizsgálták meg, a legidősebb lelet nagyjából 300 ezer éves volt. (Reuters)

Másfélezer terrorista élhet Németországban

Megközelítette az 1500-at a nyilvántartott potenciális terroristák száma Németországban. A múlt év végén 773 ember szerepelt a fokozottan veszélyes, terrorcselekmény elkövetésére hajlandó személyek listáján, további 707 ember azok közé tartozik, akik hajlandóak közvetlenül támogatni merényletek elkövetőit. (MTI)

120 perc – 2017. január 17. 12:00

0

Az LMP az erdélyi magyarok autonómiatörekvése mellett

Az LMP a Régiók Bizottságához fordul az erdélyi magyarság autonómia törekvései melletti kiállásként. Erről Keresztes László Lóránt, az LMP pécsi önkormányzati képviselője és a Régiók Európai Bizottságának tagja beszélt. Sajtótájékoztatóján leszögezte: sajnálatos módon beigazolódnak a félelmek, miszerint kiéleződnek a román politikai szereplők részéről a magyarellenes hangok. Az LMP álláspontja szerint Európában számos helyen láthatunk példákat a jól működő autonómiákra, és ez az érintett térségek számára pozitív hatással járt. (FüHü)

Orbán a felelős

Nemcsak mi érezzük, mások is látják: a Freedoom House jelentése szerint Magyarország az Európai Unió legkevésbé demokratikus országa lett. A migránsokat titokban betelepítő Fidesz szerint nyilván ezt is Soros Györgyre kenné, de a valóság az, hogy mindezért Orbán Viktor a felelős – szögezi a Jobbik közleménye. Orbán visszahozta a pártállami időket. Európa legszabadságszeretőbb nemzetének hazáját Európa legdiktatórikusabb országává, a félelem országává tette.

Juncker szeretné, ha az Egyesült Királyság visszatérne az EU-ba

Nem lehet akadálya, hogy az Egyesült Királyság végül tagja maradjon az Európai Uniónak, ha a britek esetleg meggondolják magukat –jelentette ki Strasbourgban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, hozzátéve, ha nem is így történik, szeretné, hogy a szigetország egyszer visszatérjen az EU-ba. Az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén leszögezte: a britek távozása katasztrófa, vesztes helyzet minden fél számára. (MTI)

 

 

Mi lesz az EU költségvetésével a brexit után?

0

Kétnapos tanácskozást tartanak erről Brüsszelben. Az új költségvetés számtalan problémát felvet, csökkenteni kell a kiadásokat és növelni a befizetéseket Günther Oettinger pénzügyi biztos szerint.

Oettingernek kell betömnie azt az évi 9 milliárd eurós lyukat, ami a brit kilépés után az uniós költségvetésben tátong. Nem könnyíti meg a helyzetét, hogy

sok régió plusz pénzt követel azon a címen, hogy a brit kilépés számára külön veszteséggel jár.

A Politico európai kiadása megszerzett egy dokumentumot, amelyet az Európai Bizottságnak küldtek egyes – főként dél-európai – régiók és városok. Ebben mind arra hivatkoznak, hogy számukra a brexit külön áldozattal jár, amit szerintük az Európai Uniónak kompenzálnia kellene, például úgy, hogy különleges alapot hoz létre.

Mások a migráció miatt várnak segítséget az Európai Uniótól, mondván, hogy

az sokkal jobban sújtja Olaszország vagy Görögország egyes régióit, mint a többieket.

Az EU költségvetésének egy másik fontos vitapontja a mezőgazdaság. Legutóbb már Emmanuel Macron francia elnök is elismerte, hogy ez az ágazat érdemtelenül sokat kap az uniós költségvetésből. Vagyis mindenképp csökkenés várható.

Az uniós költségvetés legnagyobb befizetője jelenleg Németország, nagyon sok függ attól, hogy ők mennyit vállalnak magukra a közös kassza terheiből. A pénzügyi biztos, Oettinger is német, szerinte májusig meg kell egyezni az új uniós költségvetésben. Addig minden uniós tagállam fővárosába ellátogat, hogy megvitassa a helyi vezetőkkel, mit akarnak elérni.

Korábbi nyilatkozataiban Oettinger utalt rá:

a jövőben nagyobb pénzügyi fegyelmet várnak el azoktól az államoktól, melyek pénzt kapnak az EU-tól.

Ha nem hajtják végre a szükséges változtatásokat a tagállamok, akkor az források megvonását kockáztatják.

120 perc – 2018. január 15. 18:00

0

Kizárják az MSZP-ből a Márki-Zay Péter ellen induló jelöltet

A szocialisták volt jelöltje és önkormányzati képviselője, Hernádi Gyula bejelentette, hogy függetlenként elindult az időközi polgármester-választáson. Az MSZP ezután a hvg.hu információi szerint kizárja a pártból a politikust, mondván, lépése a Fidesz érdekét szolgálja. (hvg.hu)

A román miniszterelnök szerint ő nem beszélt akasztásról

Mihai Tudose
(MTI/EPA/Bogdan Cristel)

Mihai Tudose azt mondta: fenntartja álláspontját, hogy semmilyen szinten nem lehet szó Románia valamely részének autonómiájáról. Szerinte, amikor a zászlón való lengést említette, az állami hatóságokra utalt, amelyeknek alkalmazniuk kell a törvényt, Úgy fogalmazott: „az ő mandátumuk fog a zászló mellett lobogni, ha nem szereznek érvényt a törvénynek. Erről beszéltem, nem valakinek a felakasztásáról.” (MTI)

EB: Uniós fellépésre van szükség az álhírek terjedése ellen

Közel 40 tagú munkacsoport vizsgálja, milyen intézkedésekkel lehetne azonosítani és korlátozni az internetet elárasztó hamis közléseket. A tervek szerint a várhatóan áprilisra elkészülő szakértői jelentés képezi majd az alapját a jövőbeli uniós stratégiának. Marija Gabriel digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos szerint az álhírek a demokráciát veszélyeztetik. (MTI)

Emmi: több résztvevő a Köznevelés-stratégiai Kerekasztalon

Újabb szereplőkkel kibővülve folytatja munkáját kedden a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal, a testület ülésén az ingyenes nyelvvizsgáról, KRESZ-vizsgáról a diákhitel változásokról és az iskolafejlesztésekről is szó lesz. (MTI)

Skóciának milliárdokba kerülne a kemény Brexit

A skót kormány szerint komoly károkat okozna, ha Nagy-Britannia megállapodás nélkül lépne ki az Európai Unióból. A legkedvezőtlenebb forgatókönyv szerint 2030-ra a skót GDP 8,5 százalékkal maradna el attól, mintha tagok maradnának. (MTI)

Ismét engedélyezett a nemzetközi forgalom a kurdisztáni repülőtereken

Az iraki kormány hétfőn feloldotta a tavaly szeptember végén az autonóm iraki Kurdisztán repülőtereire vonatkozóan életbe léptetett rendeletét, amely leállította a nemzetközi forgalmat ezeken. (MTI)

Ez volt ma – 2018. január 9.

0

Fokozatosan emelkednek a fizetések az áruházláncokban, hónapok óta rühfertőzés terjed egy budapesti kórházban, elévült a Polanski elleni egyik vád, és az EU brexit utáni költségvetéséről tárgyaltak Brüsszelben.

Kúsznak felfelé az áruházi bérek

A nagy munkaerőhiányra válaszul fokozatosan emelkednek a fizetések az áruházláncokban, bár jelentős különbségek tapasztalhatók, bár nehéz a tájékozódás, mert sok cég nem közöl adatokat a bérekről. A változatos összetételű alapbér plusz juttatások alapján az adatokat nyilvánossá tevő láncok közül a legrosszabbnak a Tesco ajánlata látszik, pedig az áruházlánc a sztrájkok után béremelésben állapodott meg a szakszervezetekkel.

Betegek és ápolók lettek rühesek a fővárosi kórházban

A Szent Margit Kórház ápolási osztályán több beteg és ápoló is rühes lett. Egy dolgozó szerint már október óta küzdenek a fertőzéssel. A Jobbik később közleményt adott ki a hírre reagálva, ebben azt írják, hogy a kormány szégyene, hogy ilyesmi megtörténhet egy magyar kórházban.

Jogerős: két évre börtönbe megy Geréb Ágnes

Két tragikus otthonszülési eset évek óta húzódó pere fejeződött be azzal, hogy elutasította a perújítási kérelmet a Fővárosi Ítélőtábla kedden, így jogerős a Geréb Ágnes ügyében 2012-ben hozott ítélet.

A Jobbik útja – 3. A zsidózástól a „zsidósimogatásig”

A Jobbikról szóló cikksorozatunk harmadik részében azzal foglalkoztunk, hogyan jutott el a rasszistának és antiszemitának tartott párt a különböző botrányai keresztül a néppártosodás igényével odáig, hogy elnöke, Vona Gábor már gesztusokat is kész tenni a hazai cigányság és zsidóság felé.

Elévült a Polanski elleni egyik vád

Nem emel újabb vádat Roman Polanski ellen a Los Angeles-i ügyészség, mivel az 1975-ben történt szexuális zaklatás, amelyről a közelmúltban tett feljelentést az áldozat, már elévült. Októberben jelentették fel a most 84 éves filmrendezőt. Egy nő azt állította, hogy Polanski tízéves korában, egy fotózáson molesztálta őt. Polanski, aki ellen 1978 óta van érvényben elfogatóparancs egy másik ügy miatt Amerikában, ügyvédjén keresztül tagadta a vádakat.

Korrupció miatt előzetesben az egykori vezérkari főnök

Letartóztatták a 66 éves Fang Fenghui tábornokot, és korrupció miatt vizsgálatot indítottak ellene. Fang Fenghui a Központi Katonai Tanács illusztris tagja volt. A fegyveres erők legfelső vezetésének átvilágítását Hszi Csinping elnök rendelte el.

Nehéz helyzetbe kerül az EU költségvetése a brexittel

Nagy-Britannia kiválásával már nem elég, ha a tagállamok a GDP 1 százalékát fizetik be az EU-nak – erről volt szó azon a brüsszeli konferencián, amelynek fő témája a 2020 és 2027 közötti hétéves időszakra vonatkozó keretköltségvetés volt. Lázár János kijelentette, hogy Magyarország kész a GDP 1,2 százalékára emelni a hozzájárulását.

Nehéz helyzetbe kerül az EU költségvetése a brexittel

0

A tagállamoknak többet kell befizetniük mint a GDP 1 százaléka – mondta Jean Claude Juncker egy brüsszeli konferencián, amelynek fő témája a 2020 és 2027 közötti hétéves időszakra vonatkozó keretköltségvetés – immár Nagy-Britannia nélkül.

Kérdés, hogy mi lesz az EU költségvetésével 2019 után, hiszen évente 12-13 milliárd euró esik ki a britek távozásával az EU pénzügyi biztosa szerint. A német Günther Oettinger feladata lesz, hogy összekalapozza a pénzt – lehetőség szerint még az Európa parlamenti választások előtt. Günther Oettinger az elkövetkező hónapokban körbejárja az EU fővárosait, hogy személyesen egyeztessen a tagállamok vezetőivel. A befizetési hajlandóság nem mondható általánosnak: minden tagállam sokallja a pénzt, melyet az EU tőle kapni szeretne. Még az olyanok is, mint Lengyelország és Magyarország, melyek a legnagyobb haszonélvezői a jelenlegi rendszernek.

A májusra tervezett költségvetést viszont már egészen új alapon állítják össze. Részben a brexit miatt, de ott van a Macron eurózónára koncentráló terve is. Brüsszelben kínos alkudozásra számítanak annak ellenére, hogy a gazdasági konjunktúra kedvező. Günther Oettingernek minden bizonnyal meg kell dolgoznia azért, hogy összeállítsa az EU új költségvetését, mely immár nem tartalmazza Nagy-Britannia befizetéseit.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter felszólalásában kijelentette, Magyarország kész a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,2 százalékára emelni a hozzájárulását, ahogyan a kelet-közép-európai régió több más állama is.

A brexit utáni időkre készül a brit diplomácia

0

Miközben Theresa May miniszterelnök közös védelmi egyezményt ír alá Lengyelországgal, Boris Johnson brit külügyminiszter Moszkvában tárgyal. Öt év óta ez az első ilyen látogatás az orosz fővárosban.

Londonban nemcsak gazdaságilag, de a diplomáciában is készülnek a brexitre. Mit jelent a független brit diplomácia?

Például azt, hogy miközben az Európai Unió brüsszeli bizottsága beindítja a jogi atombombát a lengyel kormánnyal szemben, Theresa May miniszterelnök nyugodtan Varsóba megy és ott tárgyal a lengyel vezetőkkel. Közös védelmi egyezményt ír alá a lengyelekkel akkor, amikor az EU épp azt ünnepli, hogy végre sikerült közös védelmi stratégiát megalkotnia. Varsóban, ahol mindinkább a lengyel szuverenitást hangsúlyozzák az uniós érdekekkel szemben, örömmel fogadnak minden hasonló kísérletet.

Moszkvát és Londont pedig sok minden szembeállította egymással az elmúlt öt évben. Európában elsősorban Ukrajna volt a vízválasztó: Nagy-Britannia sem fogadta el a Krím annektálását, a másik forró pont pedig Szíria volt: míg az oroszok jelentős katonai erőkkel támogatták Bassár-el Aszad elnököt, addig Nagy-Britannia az USA-hoz hasonlóan a másik oldalon állt. Van tehát miről tárgyalnia Boris Johnson brit külügyminiszternek Moszkvában, ahol örülnek annak, hogy az USA egyik fontos szövetségese náluk vendégeskedik miközben, miközben az amerikaiakkal több szempontból is feszült az oroszok kapcsolata.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!