Kezdőlap Címkék Brexit

Címke: brexit

A britek többsége várja a külföldi munkaerőt

0

A Brexit után is várja a britek zöme a szakképzett uniós munkaerőt és a mezőgazdasági munkásokat – derül ki egy közvélemény-kutatásból. A tavaly a kilépésre szavazók nagy része is ezt pártolja. A kormány álláspontját viták tarkítják.

A válaszadók 86 százaléka támogatja, hogy a szakképzett külföldi EU-állampolgárok – orvosok, kórházi ápolók, tudósok, kutatók, informatikusok, üzleti-pénzügyi szakértők, építőipari szakmunkások, sőt képesített bárpultosok is – a Brexit után a jelenlegihez hasonló,

vagy akár még nagyobb számban vállalhassanak munkát Nagy-Britanniában

– derül ki egy közvélemény-kutatásból.

A felmérést készíttető British Future szakértői kiemelték: azok körében is 82 százaléknyian támogatják, hogy legalább ennyi, vagy még több magasan szakképzett külföldi EU-munkaerő érkezzen, akik a brit EU-tagságról tavaly nyáron tartott népszavazáson a kilépésre voksoltak. A közvélemény-kutatás tanúsága szerint a britek többsége felmérte a külföldi mezőgazdasági idénymunkások alkalmazásának fontosságát is: 63 százalékuk szeretné, ha a szezonra más EU-országokból érkező külföldi gyümölcsszedők a brit EU-tagság megszűnése után is a mostani vagy még nagyobb számban vállalhatnának munkát Nagy-Britanniában.

A brit mezőgazdasági termelők szövetségének (NFU) elnöke, Meurig Raymond idei éves kongresszusukon kijelentette: a brit agráriumnak évi 85 ezer, 2021-ben már 90 ezer idénymunkásra lesz szüksége, és e munkavállalók nagyon nagy többsége a kelet-európai EU-országokból érkezik. Raymond szerint ha a brit mezőgazdaság az EU-tagság megszűnése után nem fér hozzá e munkaerőhöz,

„a földeken fog elrothadni a termés”.

A British Future számára készült új felmérés szerint azonban a britek többsége más területeken már nem támogatja az alacsony szakképesítésű külföldi EU-munkavállalók alkalmazását: a válaszadók 64 százaléka szeretné ezek beáramlásának korlátozását. Az országos átlagon belül azok 50 százaléka is így nyilatkozott, akik a tavalyi EU-referendumon a bennmaradásra szavaztak.

A brit kormány eddig ismert álláspontja szerint

a brit EU-tagság 2019 tavaszára várható megszűnésével véget ér a munkavállalók szabad beáramlása is az Európai Unió tagállamaiból,

bár a kérdésben többször egymásnak is ellentmondó vélemények jelentek meg. Amber Rudd belügyminiszter például a Financial Times című londoni üzleti-gazdasági napilapban nemrégiben közölt írásában arról biztosította a brit üzleti szektort és a külföldi EU-állampolgárokat, hogy a brit EU-tagság megszűnése után „sem zárulnak be hirtelen az ajtók”, mivel Nagy-Britanniának is érdeke, hogy „a legtehetségesebb, legjobb” munkavállalók számára vonzó helyszín maradjon.

A külföldieket, különösen a kelet-európaiakat éppen az állítólagosan általuk elfoglalt munkahelyek miatt támadtak súlyos támadások. Legutóbb erről írtunk.

MTI/FüHü

Brexit: gyorsan fogy idő

0

Minél hamarabb el kell kezdeni a komoly tárgyalásokat, az Egyesült Királyságnak pedig tisztáznia kell az álláspontját az uniós kilépés legfőbb kérdéseit illetően – ezt mondta Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója a kiválás feltételeiről szóló egyeztetések harmadik fordulójának megnyitása előtt Brüsszelben.

Michel Barnier
Forrás: Wikimedia Commons

Barnier azt mondta, minél előbb véget ér a bizonytalanság, annál hamarabb meg lehet kezdeni a tárgyalást a jövőbeli kapcsolatokról és a kereskedelmi kérdésekről. Ehhez azonban

a briteknek a jelenleg megvitatásra váró ügyekben teljesen világossá kell tenniük az álláspontjukat.

Arról is beszélt, hogy teljes az egyetértés a Brexit után bennmaradó “huszonhetek” között abban, hogy fontos az úgynevezett szakaszos megközelítés.

David Davis
Forrás: Wikimedia Commons

David Davis brit Brexit-ügyi miniszter az MTI tudósítása szerint azt mondta: az előrelépéshez mindkét fél részéről “rugalmasságra és képzelőerőre” van szükség. Arról is beszélt, hogy országa minden kérdésben – az állampolgári jogokat, a fennmaradó brit pénzügyi kötelezettségeket és az ír-északír határellenőrzést illetően is – előrehaladást szeretne elérni a héten. Szerinte

a cél, hogy a jövőbeli megállapodás mindkét félnek javára váljon.

Az első egyeztetést június 19-én tartották, de akkor mindössze a menetrendről egyeztek meg, az első “igazi”, négynapos tárgyalási forduló július közepén volt.

A Politico diplomáciai forrásokra hivatkozva arról írt, hogy amennyiben az Egyesült Királyság ezúttal sem áll elő a javaslatával arra vonatkozóan, hogy miként számolják ki az EU-val szemben fennmaradó kötelezettségek összegét, akkor megfeneklenek a mostani egyeztetések.

A “huszonhetek” vezetői októberben döntenek majd róla, hogy megfelelő ütemben haladnak-e az egyeztetések a kilépéssel kapcsolatos legfőbb kérdésekről ahhoz, hogy megkezdődhessenek a kereskedelmi tárgyalások. Sajtóhírek szerint

Brüsszelben egyre többen kételkednek benne, hogy októberben tovább tudnak lépni, ugyanis egyelőre több kérdésben is komoly nézetkülönbségek vannak a felek között.

Az Egyesült Királyságban tavaly júniusban tartottak népszavazást az ország EU-tagságáról, amelyen a választók 52 százaléka a kilépésre szavazott. A Lisszaboni Szerződés 50. cikke értelmében az uniós tagság a kilépési szerződés hatályba lépésével, vagy annak hiányában a távozási szándék (2017. március 29-ei) bejelentése után két évvel szűnik meg, de a kiválási tárgyalások a tagállamok konszenzusos döntésével meghosszabbíthatók.

Saját Schengent javasol a brit miniszterelnök az íreknek

0

Theresa May a Brexit után különmegállapodásra készül Írországgal.

A Sunday Telegraph ír arról, hogy Theresa May abban bízik: ha lehetővé teszi az ír állampolgároknak a határellenőrzés nélküli beutazást Nagy-Britanniába, Leo Varadkar ír miniszterelnök személyében

kulcsfontosságú szövetségesre tesz szert a Brexitről szóló tárgyalásokon.

Az Egyesült Királyság uniós tagsága várhatóan 2019 márciusában szűnik meg.

Az MTI által idézett cikk szerint az ír kormányfő többször is aggódott amiatt, hogy a brit kabinet mindeddig nem kötelezte el magát amellett, hogy nem állítják vissza a határellenőrzést az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és az Ír Köztársaság között, noha ez az egyik legfontosabb kérdés a brit európai uniós tagságról szóló tárgyalásokon.

Theresa May
Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Az Egyesült Királyság és Írország ugyan nem tagja az EU belső határellenőrzését lebontó schengeni övezetnek, de

már évtizedekkel ezelőtt kétoldalú megállapodást kötött, amelynek alapján a két ország között gyakorlatilag megszűnt a határellenőrzés.

A Telegraph szerint a brit kormány javaslatában az szerepel, hogy

Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti határra biztonsági kamerákat és automata rendszámfelismerő-technológiát telepítenének,

így oldva meg az ellenőrzést. A zökkenőmentes áruforgalom fenntartása érdekében a brit kormány továbbá javasolni fogja a “megbízható kereskedők” rendszerének létrehozását. Az ebben szereplő vállalkozások szabadon szállíthatnak árut az ír sziget két része között.

Írországból évente hozzávetőleg húszezren mennek Nagy-Britanniába dolgozni. A brit európai uniós tagság megszűnése után az EU-s állampolgárok útlevél-ellenőrzés nélkül léphetnek be az Egyesült Királyságba, de csak turistaként, munkát nem vállalhatnak. Az íreknek viszont utóbbit is lehetővé tennék.

Itt tart az alku?

0
Forrás: Public Domain Pictures

Állítólag csak 40 milliárd eurót fizetne az Egyesült Királyság a Brexitért. Az Európai Unió viszont 100 milliárddal kezdte az alkut, de most már hatvannál tart.
London kész 40 milliárd eurót fizetni az Európai Uniónak a kilépési megállapodás részeként – írta honlapján a Sunday Telegraph című brit konzervatív vasárnapi lap három névtelenül nyilatkozó londoni kormányforrásra hivatkozva.

A lap szerint a brit kormány magas beosztású hivatalnokai arra a következtetése jutottak, hogy ez az ajánlat – amely most első ízben lett számszerűsítve – az egyetlen lehetőség a Brexit-tárgyalásokon kialakult patthelyzet feloldására. Az újság szerint Nagy-Britannia ekkora összeget csak egy szélesebb körű megállapodás keretében hajlandó kifizetni, amely tartalmazza a kereskedelmi megállapodást is az EU-val.

“Ami a tárgyalási folyamatot illeti, az egyszerűen nem működik.

Számunkra ismert, hogy az álláspontjuk (Brüsszelben) 60 milliárd euró, de az alsó határ valójában 50 milliárd. A miénk közelebb áll a 30 milliárd euróhoz, de a tényleges végösszeg 40 milliárd euró körül mozog, még ha a nyilvánosság és a politikusok még nem is tartanak ennél”

– idézi a brit lap egy név nélkül megszólaló magas rangú kormányilletékest.

Az EU-val folytatott tárgyalásokért felelős tárca egyelőre nem fűzött kommentárt a lapértesüléshez. Michel Barnier eddig nem volt hajlandó elárulni, hogy mekkora összeg szerepel a “válási számlán”. Korábban az a hír terjedt el, hogy az EU a fennálló brit kötelezettségek rendezésére 100 milliárd euró nagyságrendű összeget követel majd Londontól, amire a Brexit-ügyi miniszter úgy reagált, hogy annyit az Egyesült Királyság egészen biztosan nem fog fizetni.

London számára a pénzügyi kötelezettségek rendezése a tárgyalások egyik sarkalatos pontja. Az Európai Unió viszont addig nem hajlandó a kiválás utáni kapcsolatokról tárgyalni, míg a kilépés alapvető vitás kérdéseiben nem sikerült kellő haladást elérni.

Az idő amúgy nem Londonnak dolgozik, mert az ország uniós tagsága jelen állás szerint 2019 márciusában mindenképpen megszűnik, akár sikerül megállapodni a kilépésről, akár nem, és ezt csak a többi 27 uniós tagállam egyhangú döntésével lehet elhalasztani.

MTI/FüHü

Lengyelországba látogatott a leendő walesi herceg és neje

0

Vilmos, az angol királynő unokája és neje a két pici gyerekkel azért látogatott el Lengyelországba, hogy jelezze: Nagy Britannia uniós távozása után is fontosnak tartják a kapcsolatok fenntartását azzal országgal, melynek fiai a második világháború idején az angolok oldalán küzdöttek.

Vilmos és Katalin a stutthofban haláltábort is meglátogatta. A Lengyelország északi részén található táborban a nácik 110 ezer foglyot őriztek rémes körülmények között. Közülük 65 ezren meghaltak. Egy részük gázkamrákban, másik részük pedig a nélkülözés és a betegségek következtében. A halálos áldozatok közül 28 ezer volt zsidó.

Vilmost és Katalin két olyan egykori zsidó fogoly vezette körül a lágerben, akik túlélték a szörnyű megpróbáltatásokat és jelenleg Londonban élnek. Nagy-Britanniában jelentős zsidó közösség él, közülük sokan a holocaust elől menekültek vagy épp a túlélők közül kerülnek ki.

Nagy-Britannia legnagyobb nemzeti kisebbsége jelenleg a lengyel.

Több mint 800 ezer lengyel állampolgár él a brit szigeteken. Róluk is szó volt, amikor Vilmos és Katalin Lech Walesa-val találkozott Gdanskban. Megkoszorúzták a Szolidaritás emlékművét. 1970-ben a rendőrség belelőtt a tüntető munkásokba, sokan meghaltak és megsebesültek.

A Nagy-Britanniában élő lengyel közösséget aggasztja, hogy mi lesz a Brexit után. Voltak már rémes incidensek amikor lengyeleket inzultáltak az Egyesült Királyságban. Egyikük meg is halt. Ezt követően Nagy-Britannia külügyminisztere Varsóba látogatott, hogy megnyugtassa a háborgó közvéleményt. Közölte: Nagy Britannia megvédi az uniós polgárokat és döntő többségük tovább folytathatja az életét az Egyesült Királyságban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK