Kezdőlap Címkék Biden

Címke: Biden

USA, és a fizetésképtelenség réme

Az amerikai pénzügyminisztérium arra figyelmeztetett, hogy az adósságplafon megemelése nélkül a kormány elfogyhat a forrásokból, és június 1-jén fizetésképtelenné válhat. Ezt Janet Yellen pénzügyminiszter nyilatkozta a kongresszus vezetőinek írt levelében – írja a Financial Times.

„A legutóbbi szövetségi adóbevételek áttekintése után a legjobb becslésünk az, hogy június elejéig, és potenciálisan már június 1-jéig nem tudjuk továbbra is teljesíteni a kormány összes kötelezettségét, hacsak a Kongresszus addig nem emeli vagy felfüggeszti az adósságplafont – mondta Yellen.

Megjegyezte: a Pénzügyminisztérium értékelése az adóbevételekre vonatkozó legfrissebb adatokon alapul, de

„nem lehet biztosan megjósolni, hogy a Pénzügyminisztérium mikor nem tudja kifizetni a kormány számláit”.

Az adósságplafon, vagyis a szövetségi hitelfelvételi korlát emeléséről szóló vita örök kérdéssé vált Washingtonban. A Biden-kormányzat és a republikánusok közötti ellentét azonban felkeltette az aggodalmakat, hogy a kormány valóban fizetésképtelenség felé tart.

Yellen levelének hírére a Fehér Ház megerősítette, hogy Joe Biden amerikai elnök felhívta Kevin McCarthy republikánus házelnököt, hogy meghívja őt egy május 9-i találkozóra a Fehér Házba a kongresszusi vezetőkkel. A meghívás a Fehér Ház stratégiájának változását jelzi, amely azt követelte a republikánusoktól, hogy emeljék meg az államadósság plafonját, és korábban ragaszkodott ahhoz, hogy a kérdés nem kerül megvitatásra.

Most azonban Biden kénytelen tárgyalóasztalhoz ülni, miután a képviselőház republikánusai a múlt héten elfogadták azt a törvényjavaslatot, amely megemeli az államadósság plafonját, és legalább jövőre halasztja a fizetésképtelenség kockázatát.

A törvényjavaslat, amely a GOP prioritásainak hosszú listáját és a kiadáscsökkentési tervet is tartalmazza, nem fog átmenni a demokraták által ellenőrzött szenátusban.

Az üzleti vezetők és a saját pártjának tagjai azonban sürgették Bident, hogy a törvényjavaslatot használja kiindulópontként a másik oldallal folytatott tárgyalásokhoz.

A törvényjavaslat, amely a GOP prioritásainak hosszú listáját és a kiadáscsökkentési tervet is tartalmazza, nem fog átmenni a demokraták által ellenőrzött szenátusban. Az üzleti vezetők és a saját pártjának tagjai azonban sürgették Bident, hogy a törvényjavaslatot használja kiindulópontként a másik oldallal folytatott tárgyalásokhoz.

Továbbra sem világos, hogy a demokrata vezetők készek-e tárgyalni a hitelfelvételi limit emeléséről. Chuck Schumer, a szenátus demokrata többségi vezetőjének szóvivője azt mondta, hogy a május 9-i ülésen „egy új, alapértelmezett megelőzésről szóló törvény elfogadását vitatják meg”.

Yellen arra is figyelmeztetett, hogy még a fizetésképtelenség veszélye is megrázhatja a piacokat, és sokkhullámokat küldhet az egész amerikai gazdaságra.

Ki vethet véget a háborúnak Ukrajnában?

David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete cinikusnak minősítette a magyar kormány állásfoglalását az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

Egy magyar-ukrán beszélgetés során az USA nagykövete hangsúlyozta “csakis Putyin orosz elnök fejezheti be a háborút azzal, hogy kivonul Ukrajnából.” David Pressman idézte az Egyesült Államok külügyminiszterét, aki korábban kijelentette:

”ha Putyin véget vet a harcnak, akkor a háborúnak van vége, ha Ukrajna hagyná abba a harcot, akkor Ukrajnának lenne vége.”

Blinken amerikai külügyminiszter pontosan tudja, hogy Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából anélkül, hogy kockára ne tenné a hatalmát sőt talán az életét is. Azzal, hogy az USA Ukrajna győzelmét saját céljának tekinti voltaképp megerősíti Biden akaratlan bejelentését:

“meg akarjuk buktatni Putyint!.”

Később visszavonták ezt, de elég nyilvánvaló, hogy Joe Biden nem véletlenül szólta el magát hiszen már hatalomra jutása után 2021-ben közölte: az USA-nak két stratégiai ellenfele van Oroszország és Kína.

A tűzszünet hívei

Az Egyesült Államokkal szemben Kína tűzszünetet akar Ukrajnában, erről tárgyalt egy órán keresztül Hszi Csin-ping elnök Zelenszkij ukrán államfővel telefonon. A kínai elnök ideje nagyon be van osztva, ezért az egyórás telefon arra utal, hogy Pekingnek komoly szándéka a közvetítés, melyet annál is könnyebben megtehet, mert Hszi Csin-ping elnök nemrég három napon át tárgyalt Moszkvában. Senki nem tudja, hogy pontosan miről, de az nyilvánvaló, hogy ő az egyetlen vezető a világban, aki nyomást gyakorolhat Putyinra, aki szorult helyzetében mindinkább rá van utalva Kínára. Macron francia elnök egyáltalán nem véletlenül Pekingben fogalmazta meg, hogy “nem leszünk az USA vazallusai”. Lula brazil elnök pedig Pekingben egyenesen felszólította a Nyugatot, hogy ne szállítson fegyvert Ukrajnának, és ösztönözze Zelenszkij elnököt a kompromisszumra. Válaszul Jake Sullivan USA nemzetbiztonsági tanácsadó szóvivője orosz propagandának nevezte a brazil elnök javaslatát.

Kína párizsi nagykövete egy televíziós vitában azt találta mondani, hogy Ukrajnának el kell fogadnia: a Krím Oroszországhoz tartozik!

Diplomata ritkán mond ilyesmit felsőbb engedély nélkül. A kínaiak tesztelik a közvéleményt: mi az, amit elfogadhatónak tartanak Nyugaton?

Az USA-nak mind nehezebb elfogadtatni álláspontját a szövetségeseivel, mert immár senki sem hisz Ukrajna háborús győzelmében.

Az európaiak és a japánok megvétózták azt az amerikai javaslatot, mely a G7 csúcs minden résztvevőjét arra kötelezte volna, hogy szakítsa meg a kereskedelmi kapcsolatot Oroszországgal.

Sőt Berlinben bejelentették: hamarosan közös kínai-német kormányülés lesz Berlinben.

Biden diplomáciájának az a baja, hogy éppúgy zsákutcába jutott mint Putyin: nem győzhet, de nem is veszíthet. Közben pedig folyik a háború Ukrajnában, ahol már amerikai okos bombát is robbantottak Bahmut körül. Már csak okos döntéshozók hiányoznak Kijevben és Washingtonban – Moszkváról már nem is beszélve.

Európa és Japán nem akar teljesen szakítani Oroszországgal

A londoni Financial Times úgy értesült, hogy Franciaország, Németország és Japán nem fogadta el azt az amerikai javaslatot, hogy tiltsanak be minden exportot Oroszországba.

A totális javaslatot az USA és Nagy Britannia terjesztette elő a G7 csúcsértekezletre. A hét nyugati nagyhatalom vezetői ezúttal Hirosimában találkoznak május 19 és 21 között. Az Egyesült Államok és Nagy Britannia teljes mértékben szeretné elszigetelni Oroszországot, amely agresszív háborút folytat Ukrajnában. A másik öt állam azonban nem kívánja mindenben követni az USA hidegháborús vonalát.

Macron elnök ezt nyíltan meg is mondta amikor Pekingben kijelentette:

nem akarunk az Egyesült Államok vazallusai lenni.

Németország és Olaszország óvatosabb ezen a téren, de ők sem akarnak szakítani Oroszországgal. Berlusconi, Olaszország ex miniszterelnöke, akinek pártja tagja az olasz kormánykoalíciónak továbbra is baráti kapcsolatot ápol Putyin elnökkel. Az ukrajnai háború immár tizennégy hónapja tart, és sehol sincsen nyoma sem annak, hogy hamarosan véget érhetne. Külföldön azonban mind kevésbé hisznek az ukrán vezetés ígéretének, hogy egy tavaszi hadjárat eredményeképp legyőzik az orosz hadsereget. Biden elnök csapata már programot dolgozott ki, hogy miképp magyarázzák majd el a közvéleménynek: miért nem érte el célját az ukrán offenzíva. Biden újra elnök szeretne lenni, így a számára igen fontos valamiféle siker Ukrajnában, de ennek a valószínűségét egyre csekélyebbnek látják a katonai szakértők.

Kínai szakítópróba

Hirosimában Kína lehet a legfőbb vitatéma hiszen az USA már 2021-ben deklarálta: Peking az első számú stratégiai ellenfél. Csakhogy Kína az Európai Unió legfontosabb gazdasági partnere. Ráadásul Peking nem akar hidegháborús konfliktust a nyugati világgal, mert úgy véli: az idő neki dolgozik. Gazdasági, technológiai téren akarja legyőzni az Egyesült Államokat és a Nyugatot. Ennek megfelelően a kínaiak együttműködést kínálnak az Európai Uniónak miközben az Egyesült Államok azt szeretné, ha Brüsszel is csatlakozna ahhoz a kereskedelmi háborúhoz, melyet az USA Kína ellen immár évek óta folytat.

Az amerikai diplomácia dilemmája az, hogy vezető szerepe a nyugati világban a hidegháborúhoz kötődik. Ha véget érne a háború Ukrajnában, akkor az európai szövetségesek jórésze újra vígan kereskedne Oroszországgal. Ezt egyébként most is sokan megteszik, csak nem közvetlenül hanem Törökországon vagy épp Kazahsztánon át kereskednek Moszkvával. Pekinggel pedig végképp nem kívánják megszakítani a gazdasági kapcsolatokat.

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter kijelentette, hogy a nemzetbiztonság felülírja a gazdasági érdekeket. Az európai nagyhatalmak viszont nem érzékelik a kínai fenyegetést, és épp ezért nem kívánják nemzetbiztonsági okokból leépíteni gazdasági kapcsolataikat Kínával.

Ez a G7 csúcs a szokásosnál érdekesebbnek ígérkezik, mert az USA nem könnyen vergődhet zöldágra szövetségeseivel. Végül emlékeztetőül érdemes megjegyezni, hogy nem is oly rég a G7 még G8 volt, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök is ott ült “barátai“ között.

16 millió euró az ukrán gabonatilalom felmondásáért

Ezt ajánlja Brüsszel a magyar kormány – amely más uniós államokhoz hasonlóan leállította az ukrán gabona importját -, a gabonatilalom feloldásáért 16 millió eurós kompenzációt   ajánl a tilalom feloldásáért.

Nem csak a gabonáért hanem más mezőgazdasági cikkek piacra engedéséért is folyik az alku. Az Európai Unió mezőgazdasági alapjából érkezne 100 millió euró az érintett országokba. Lengyelország 39, Románia 30, Magyarország 16, Bulgária 10 és Szlovákia 5 millió eurót kapna.

Kérdés, hogy melyik uniós állam fogadja el ezt a megoldást? Magyarország és Szlovákia valójában csakis ezért lobbizott, de Lengyelországban és Romániában komoly gazda tüntetések voltak. Ennek pedig lehetnek politikai következményei. Lengyelországban idén választásokat tartanak, és a kormány az ellenzékkel körülbelül egyenlő  támogatottságra számíthat. A konzervatív kormány politikai hátországa a vidéki Lengyelország, amely a katolikus egyház szellemi irányítása alatt áll. Pontosan itt jelentenek közvéleményformáló erőt a nagygazdák, akik gabonát termesztenek, és akik nem bírják a versenyt az olcsó ukrán áruval. A lengyel kormány sziklaszilárd politikai szövetségese Zelenszkij ukrán elnöknek, de figyelembe kell vennie az őt támogató gazdák érdekeit, és nemcsak rövid távon.

Mi lesz a tervezett lengyel-ukrán államszövetséggel?

Blinken amerikai külügyminiszter mesterterve az, hogy Lengyelország és Ukrajna valamiféle laza államszövetséget alkotna. Lengyelország ily módon továbbra is a NATO védelme alatt maradna, de Ukrajna formálisan nem lépne be az észak-atlanti szervezetbe viszont Lengyelországon keresztül megkapna minden támogatást az orosz fenyegetéssel szemben. Stoltenberg NATO főtitkár legutóbb Kijevben azt közölte ugyan, hogy Ukrajnának helye van a NATO-ban, Orbán Viktor fel is horkant: micsoda!! – de ez csak PR.

Valójában megállapodás csakis az USA és Oroszország között lehet. Régebben ez könnyebben ment: Hitler és Sztálin megállapodott a régióról, és Lengyelország megszűnt 1939-ben. Eltűnt a Versailles-i békeegyezmény szörny szülöttje – mondta akkor Molotov szovjet külügyminiszter, és a lengyelek mindmáig nem felejtették el Moszkvának ezeket a szavakat. Azt még kevésbé, hogy Lengyelországot a náci Németország és a kommunista Szovjetunió felosztotta. Így alakultak ki a mai Ukrajna határai. Erre is kevesen kívánnak emlékezni pedig az ukrán nemzeti gondolat fő központja: Lviv-Lvov-Lemberg ekkor lett Ukrajna része.

Hitler és Sztálin után Churchill érkezett a régió újrafelosztására. Nem tart majd cinikusnak minket az utókor? – kérdezte a brit miniszterelnök Sztálint, aki csak legyintett. Jaltában ezt a megállapodást szentesítették: miután az USA-nak szüksége volt a szovjet hadosztályokra Japán ellen, ezért simán belementek abba, hogy a szovjet csapatok által megszállt területek hosszú távra is Moszkva irányítása alá kerüljenek.

A tervezett lengyel-ukrán államszövetség most az USA előretolt bázisa lenne Oroszországgal szemben. Egyúttal pedig finom figyelmezetetés Franciaországnak és Németországnak: nincs európai szuverenitás!

A Biden adminisztráció gazdasági NATO-t akar, melyet Washingtonból irányítanak. Csakhogy ehhez pénz is kellene mint a Marshall segély a második világháború után. Az Egyesült Államok költségvetési hiánya akkora, hogy Washington nem vállalhatja fel a projekt finanszírozását hiszen az IMF és a Világbank szerint 411 milliárd dollárba kerülne Ukrajna helyreállítása, ha mostanában véget érne a háború. A másik szponzor az Európai Unió lenne, amely alárendelt szerepben, de fizetőképes maradna. Csakhogy a gabonaválság is megmutatta: az erkölcsi szolidaritás Ukrajnával pillanatok alatt elillan, ha gazdasági érdekről van szó. Ki akar békekölcsönt Ukrajna javára az USA-ban vagy az Európai Unióban? Senki. Ingyen viszont csak a halál jön…

Majdnem kudarcba fulladtak a lengyel-ukrán gabona tárgyalások

Maga a tárgyalásokat folytató lengyel mezőgazdasági miniszter jelentette be, hogy hosszas egyeztetés után, az a közbülső megállapodás született a két ország miniszterei között, hogy lengyel piacra nem kerül ukrán gabona, de zavartalan folyósót biztosítanak az országon történő átszállításra más országokba.  Lengyelország után Magyarország és Szlovákia is leállította az olcsó ukrán gabona behozatalát. Az Európai Unió tiltakozik, mert garantálta a vámmentességet Ukrajnának.

Brüsszel egy évre felfüggesztette a vámot Ukrajnával szemben, hogy így támogassa az orosz agresszióval küzdő országot, amely a háború előtt a világ egyik legnagyobb gabona exportőre volt. A vámmentességet kihasználva a kereskedők nem a korábbi afrikai és közel-keleti piacokra szállították az olcsó ukrán gabonát hanem eladták azt a közép-európai országokban. Ennek kettős hatása lett: egyrészt mérsékelte az inflációt, és ennek az állam és a fogyasztók örvendeztek hiszen a pékáru mindenütt szörnyen megdrágult, a gazdák viszont felháborodtak hiszen nem bírták az árversenyt. Lengyelországban idén választásokat tartanak, ezért a konzervatív kormányzat ugyancsak odafigyel a gazdák gondjaira hiszen ők jelentik a legstabilabb választói támogató réteget. Így bár Lengyelország Ukrajna legkövetkezetesebb támogatója, leállították a gabona importot. Megkezdődtek a tárgyalások, melyek során közbülső megállapodás született. Kérdés mit fog szólni ehhez Brüsszel, mert ez uniós szabályozás alá tartozna.

“Addig fogunk dolgozni amíg 100%-os garanciát nem kapnak a lengyel gazdák” – jelentette ki Lengyelország mezőgazdasági minisztere. Robert Telus szerint csakis akkor lesz megállapodás, ha Lengyelország csak tranzit ország lesz, minden ukrán gabonát másutt adnak el.

A két csendestárs: Magyarország és Szlovákia ugyanígy gondolja, de valójában sokkal inkább uniós kárpótlást szeretne kapni. Brüsszel utalt is rá, hogy a gazdák  kaphatnak  pénzt abból az alapból, amelyikből az ukrajnai háború következményeit hárítják el.

Mi lesz a megbonthatatlan lengyel-ukrán barátsággal?

A gabonaválság a két szomszédos állam között épp akkor robbant ki amikor Zelenszkij elnök Varsóban tárgyalt – jól mutatva azt, hogy a lengyel-ukrán együttműködésben sok ugyan a közös érdek, de gazdasági tekintetben legalább ennyi a megosztó tényező is. Gondoljunk arra, hogyha Ukrajna az Európai Unió teljes jogú tagja lesz, akkor mezőgazdasági exportja letarolhatja az egész régiót, mert a híres ukrán csernozjom jobb termést ad, és a birtok nagyság sokkal nagyobb mint Lengyelországban vagy Magyarországon. Az amerikaiak és a kínaiak hatalmas birtokokat vásároltak föl – éppúgy mint a hollandok vagy a franciák -, ezért óriási a versenyelőny az ukrán oldalon.

Blinken, az USA külügyminisztere egységes lengyel-ukrán katonai blokkot képzel el az orosz fenyegetés semlegesítésére. Ameddig az USA és az Európai Unió pénzeli ezt a katonai együttműködést, addig ez nem Kijev és Varsó gondja, de mi lesz hosszútávon? Ha Ukrajna megvédésének a hasznát a nagybefektetők – USA, gazdag nyugat-európai államok és Kína – élvezik viszont az árat Közép Európának kell viselnie, akkor a lelkesedés hamar elolvadhat Lengyelországban is. Nélkülük pedig nem működik a Blinken terv. Amely valamiféle cordon sanitaire-t akar létrehozni Oroszország határainál. Ennek a Skandináviától egészen a Balkánig húzódó rendszernek lenne a kulcs eleme a lengyel- ukrán katonai együttműködés.

Ki profitál a hidegháborúból?

Mindenekelőtt az Egyesült Államok, amely 2021-ben Biden elnök hatalomra kerülése után meghirdette az új amerikai hidegháborús stratégiát: Oroszország és Kína immár stratégia ellenfél!

Putyin agressziója Ukrajna ellen újra helyreállította az USA vezető szerepét a nyugati világban – annak minden előnyével együtt.

Csakhogy az USA távolról sem oly erős már mint a második világháború után amikor a hidegháború a versenyképtelen kommunista Szovjetunióval és Kínával állította szembe

– érvel az idén már 100 éves Kissinger.

Kína immár modern világhatalom, amely sokkal inkább képes befolyásolni a nemzetközi fejleményeket mint a Szovjetunió és Kína az első hidegháború idején. Jól látják ezt az Egyesült Államok gazdasági vezetői: a Federal Reserve Board elnöke, Jerome Powell sokéves szünet után tárgyalt Washingtonban a pekingi jegybank elnökével. Yellen amerikai pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy bármikor hajlandó Pekingbe utazni, csak Biden elnök engedélyére vár. A gazdasági együttműködést javasolja Peking is vagyis az ajtó nyitva áll a globális gazdaság új szakasza előtt. Washingtonban még nem döntöttek: együttműködés vagy hidegháború. Macron elnök Pekingből figyelmeztette az Egyesült Államokat: Európának nem érdeke a hidegháború.

A globális fellendüléshez tűzszünet kellene Ukrajnában, ez az USA döntésén múlik elsősorban. Ha lesz tűzszünet belátható időn belül, akkor elkerülhető a hidegháború. Ha nem, akkor újrakezdődhet a kevéssé kívánatos korszak, melyről Krisztallina Georgieva, az IMF főnökasszonya így beszélt:

”A hidegháborúban hideg van. Én Bulgáriában születtem, emlékszem a nélkülözésre és az elnyomásra.

Kérem a nagyhatalmakat, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy ne legyen újra hideg, sem háború!”

Mit keresett a CIA igazgatója Szaúd Arábiában?

Mohamed bin Szalman trónörökös kést szúrt  Biden amerikai elnök hátába – írta a New York-i Bloomberg amikor az OPEC+ bejelentette: jelentős mértékben csökkentik az olaj kitermelését, hogy ezzel megemeljék az olaj árát.

A cél a hordónkénti 100 dollár, jelenleg még 85 az ár. Ez pedig kevés Oroszországnak, amely jelentős részben az olaj exportjából finanszírozza az ukrajnai háborút. Ráadásul az oroszok csak olcsóbban tudják eladni a maguk olaját a szankciók miatt. A CIA igazgatója, aki korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt, nyilvánvalóan arról érdeklődött Rijádban: Szaúd Arábia miért támogatja Oroszországot? Szaúd Arábia 1945 óta fontos szövetségese az Egyesült Államoknak a Közel Keleten, ahol a sivatagi királyságnak vannak a legnagyobb és olcsón kitermelhető olaj készletei. Ezért a Jaltából hazatérő Roosevelt elnök is megállt Szaúd Arábiában, hogy paktumot kössön Szaúd királlyal. Amely mindmáig működik is, de a kapcsolat egyre kevésbé alakul úgy, ahogy az USA szeretné: Washington diktál és a sivatagi királyság úgy alakítja az olaj árat, ahogy az az Egyesült Államoknak jó.

Mohamed bin Szalman trónörökös, már tavaly is kikosarazta Biden elnököt, aki személyesen elutazott hozzá, hogy megkérje az olajkitermelés növelésére. Most pedig csökkentik az olaj kitermelést.

Miért zavarja ez különösen Biden elnököt? Mert 80-on túl új választási kampányra készül. Népszerűségét alaposan kikezdheti a magas olajár. Nemcsak úgy, hogy a kutakon drágább lesz a benzin hanem úgy is, hogy az infláció miatt a Federal Reserve Board emeli a kamatlábat, és ezzel lassítja a gazdasági növekedést. Sok család és vállalkozás pedig a csőd szélére kerülhet a magasabb kamat miatt.

A kínai kapcsolat

Nemrég Szaúd Arábiában járt Hszi Csin-ping elnök, és több szerződést is aláírt. A többi között arról, hogy az olaj egy részéért Szaúd Arábia dollár helyett jüant is elfogad. A dollár erejét a világgazdaságban jelentős részben az adja, hogy az USA rávette Szaúd Arábiát és rajta keresztül az OPEC országait, hogy csakis dollárt fogadjanak el az olajért és a földgázért. Peking csökkenteni akarja a dollár függést, és ebben jó partnerre talált Szaúd Arábiában. A kínaiak cserébe összehoztak egy béke egyezményt Szaúd Arábia ősi ellenségével Iránnal, amely egyébként már régóta jüanban kereskedik Kínával. Mindez az Egyesült Államok súlyának csökkenését jelzi a Közel Keleten, ahol a térséggel határos afganisztáni csúfos kivonulás egyáltalán nem erősítette meg az amerikaiak presztízsét.

Milyen Szaúd Arábia kapcsolata Kínával és Oroszországgal, melyeket az USA stratégiai ellenfélnek tekint? Eziránt érdeklődött William Burns CIA igazgató Rijádban. Mit válaszoltak neki, azt nem tudhatjuk, de az biztos: Szaúd Arábia immár nem fogadja el az alárendelt szerepet, márpedig ha az USA Izrael mellett legfontosabb szövetségese a térségben meginog, akkor az egész Közel Kelet másképp tekinthet a jövőben Washingtonra, és vigyázó szemét mindinkább Kínára vetheti.

Orbán Viktor  2547 napja kormányoz rendeleti úton

Azért nem hívták meg Washingtonba a demokrácia csúcstalálkozóra Magyarországot – hangsúlyozta David Pressman amerikai nagykövet – mert az Unión belül Orbán Viktor 2547 napja rendeleti úton kormányoz, ami ugyebár nem egészen demokratikus módja egy uniós ország irányításának.

A NATO tagállamok közül csak Magyarország és Törökország nem szerepel a meghívottak között, mert mindkét államban jelentős “a demokrácia deficit”. Magyarországon először a pandémia miatt hirdetett veszélyhelyzetet Orbán Viktor, majd pedig következett Putyin agressziója Ukrajna ellen.

A probléma az, hogy mindkettő sok európai államot érintett, de sehol nem hirdettek vészhelyzetet csak Magyarországon.

A vészhelyzet az állampolgári jogok jelentős felfüggesztését teszi lehetővé, és felhatalmazza arra a kormányt, hogy a hadsereget bevonja a belpolitikába. A Covid járvány idején katonák is részt vettek az oltási kampányban, ezt mindenki láthatta is. Azt viszont, hogy a katonák éles lőszert is kaptak a pandemia idején nem sietett közölni a kormány. Kire lőttek volna a katonák a pandémia idején? A Covid vírusra?

Mire hivatkozik az Orbán kormány?

Arra, hogy Washingtonban a Biden adminisztráció utálja Orbán Viktort, mert a magyar miniszterelnök Donald Trumpot támogatja. Hasonló helyzet alakult ki Izraelben, ahol Benjamin Netanjahu miniszterelnök részben Orbán Viktor hatására reformokat kezdett, amelyek korlátozták volna a Legfelső Bíróság hatáskörét, de a nagy tüntetések hatására felfüggesztette a változtatásokat.

Biden amerikai elnök telefonon beszélt Netanjahuval, hogy rávegye a reformok leállítására. Az izraeli miniszterelnök, aki jó kapcsolatot ápol Orbán Viktorral azért akarja korlátozni a Legfelső Bíróság hatáskörét, mert korrupciós vizsgálatok folynak ellene és ebbe belebukhat.

Orbán is ettől tart bár semmiféle korrupciós vizsgálat sem folyik ellene jelenleg, de erre bármikor sor kerülhet.

Az amerikai nagykövetség szorgosan gyűjti az adatokat, és már igen vastag a korrupciós dosszié, amely Orbán Viktor családjának vagyonosodását dokumentálja. Bukarestben Laura Codruta Kövesi főügyész épp az amerikai nagykövetség dossziéira támaszkodva vizsgálódott az elit köreiben, és sok korrupt román vezetőt le is buktatott. A román politikai elit végül őt is megbuktatta, de megválasztották európai főügyésznek. Orbán Viktor óvatosan távol tartja az országot  az európai főügyészségtől, mert tudja, hogy egy alapos vizsgálat a politikai halálát jelentené. Polt Péter magyar főügyész Orbán embere, ő nem indít vizsgálatot. Az amerikai nagykövetség folyamatosan figyelmezteti Orbán Viktort: eddig és ne tovább!

Orbán azért ül biztosan a nyeregben, mert nincs hozzá képest politikai alternatíva Magyarországon. 

Egyelőre…

Biden-Netanjahu szóváltás

0

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerdán kihívóan reagált Biden elnök éles bírálatára kormánya vitatott igazságügyi átalakítási tervével kapcsolatban, és kijelentette, hogy Izrael „szuverén ország”, amely maga hozza meg döntéseit.

Miközben a hetek óta tartó csendes diplomáciai nyomás a szövetségesek közötti ritka nyílt vitába robbant ki, Netanjahu izraeli ellenfelei azzal vádolták, hogy veszélyezteti az Egyesült Államokkal fennálló régóta fennálló és kritikus kapcsolatát, ami ronthatja az ország képességét, hogy szembenézzen a ijesztő biztonsági kihívásokkal, beleértve Irán nukleáris helyzetét.

„Több mint 40 éve ismerem Biden elnököt, és nagyra értékelem Izrael iránti régóta fennálló elkötelezettségét” – mondta Netanjahu a Twitteren angolul közzétett nyilatkozatában. De hozzátette:

„Izrael szuverén ország, amely döntéseit népe akarata szerint hozza meg, és nem külföldről érkező nyomásra, beleértve a legjobb barátokat is.”

Netanjahu megjegyzései, amelyeket először az irodája adott ki Izraelben szokatlan időpontban, hajnali 1 órakor, azután hangzott el, hogy Biden azt mondta újságíróknak, hogy „nagyon aggódik” az izraeli események miatt. Az elnök megjegyzései az Egyesült Államok izraeli nagykövetének keddi javaslatára érkeztek, miszerint Netanjahu  hamarosan szívesen látnák Washingtonban.

Rekord nagyságú katonai költségvetés az USA-ban

Biden megadóztatná az energiaóriásokat és az USA gazdag polgárait. Ez derül ki abból a 6.800 milliárd dolláros jövő évi költségvetési tervezetből, melyet az Egyesült Államok elnöke most tett közzé.

Biden megnövelné az olaj és földgáz óriások társasági adókulcsát, és több adót szedne a gazdagoktól. Az ellenzéki republikánusok kihívásként értékelik a 2024-es költségvetést, melyet megpróbálnak mindenképp módosítani. Az USA rekord összeget, több mint 800 milliárd dollárt költene katonai célra.

25%-os lenne a legalacsonyabb adókulcs, mellyel a gazdag amerikaiaknak adózniuk kellene. Az olaj és földgáz óriások adókulcsát 21%-ról 28%-ra emelnék. Trump elnöksége előtt ez 35% volt, de a republikánus elnök, aki azzal dicsekedett a választási kampány során, hogy évek óta nem fizetett adót, jelentős adócsökkentéssel kezdte meg gazdaságpolitikájának megvalósítását 2017-ben.

Biden viszont növelné az adókat, mert a költségvetés hiánya miatt gyorsan növekszik az Egyesült Államok államadóssága. A tervezett költségvetés így is deficites: a 6800 dolláros kiadással szemben mindössze 5000 milliárd dolláros bevétel áll.

Biden ugyanakkor azt ígéri, hogy amennyiben elfogadják ezt a költségvetést, és a demokraták megőrzik a Fehér Házat a következő ciklusra is, akkor 3000 milliárd dollárral csökkenhet az államadóság ebben az évtizedben.

A CNBC gazdasági portál ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy

Biden várhatóan indul az elnökválasztáson, ezért ez a költségvetés már tulajdonképp választási program is.

Erre célzott a Fehér Ház költségvetési hivatalának igazgatója amikor közölte, hogy “arra kérjük a gazdagokat és a big businesst, hogy tisztes módon vállaljanak részt a terhekben. Úgy változtatjuk meg az adórendszert, hogy az a munkavállalóknak kedvezzen, és ne a gazdagoknak. Mindenképp el akarjuk kerülni, hogy egy dollármilliárdos kisebb adót fizessen mint egy tanár vagy tűzoltó. Ez éles kontraszt a republikánusok adó filozófiájával” – hangsúlyozta Shalanda Young, a költségvetési hivatal igazgatója.

Milyen szociális intézkedéseket tervez Biden?

Egyrészt jobban támogatják a a csecsemőgondozási programokat, másrészt pedig 35 dolláros ársapkát húznak az inzulinra.

Cecilia Rouse, az elnök gazdasági tanácsadó testületének elnöke így foglalta össze a szociális intézkedések várható gazdasági hatásait:

“A szülési segély és a csecsemő gondozás  támogatása lehetővé teszi, hogy az anyák előbb visszatérjenek a munkaerőpiacra, és ily módon javulhat a termelékenység.”

Vita a republikánusokkal

Biden elnök sürgeti az ellenzéket, hogy készítsen maga is költségvetést, és aztán vitassák meg a kettőt. A republikánusok, akik többségben vannak a képviselőházban, azt mondják, hogy májusra lesz kész az ő költségvetési tervezetük.

“Akkor leülhetünk, és sorról sorra megvizsgálhatjuk a költségvetési tervezeteket, és a kongresszusban megvitathatjuk azokat, és kiküzdhetjük a végső változatot” – mondta Joe Biden. Vannak persze határok, melyeket a demokraták nem akarnak átlépni:

“szó sem lehet a szociális támogatások csökkentéséről”

– hangsúlyozta a Fehér Ház költségvetési igazgatója.

Amiben viszont nem várható késhegyig menő  vita az a katonai költségvetés, mely minden eddigi rekordot megdönt: 2024-re az Egyesült Államok 835 milliárd dolláros kiadást tervez ezen a téren. Az indok: az ukrajnai háború, melynek elsőszámú fegyver szállítója az USA, és a gyors ütemben növekvő kínai katonai költségvetés, mely  – a pekingi Global Times beszámolója szerint – 7,2%-kal növekszik majd.

Az amerikai alkotmány értelmében az elnöknek kell benyújtania a költségvetést a kongresszusnak, amely csak akkor emelkedik törvényerőre, ha a honanyák és honatyák erre igent mondanak. Vajmi kevés az esély arra, hogy eredeti formájában elfogadják Biden elnök költségvetési tervezetét hiszen még az adósság plafon megemeléséről sem sikerült megállapodni a republikánusokkal – írja a CNBC gazdasági portál.

Az Egyesült Államokban a pénzügyi év október elsején kezdődik.

Ki robbantotta fel az Északi Áramlat 1 és 2 vezetéket?

Az ukrán titkosszolgálathoz köthető csoportok – állítja a New York Times és a Die Zeit hírszerző forrásokra hivatkozva. A robbantások, melyek tönkretették az Oroszország és Németország közötti tengeralatti földgáz vezetéket még múlt szeptemberben következtek be. Azóta folyt a vizsgálat.

A Nyugat az oroszokat vádolta, Moszkva pedig azt állította, hogy a britek hajtották végre a titkos akciót az USA kérésére. Orosz hekkerek feltörték Liz Truss akkori brit miniszterelnök levelezését, és abban találtak erre utaló jeleket. Most pedig az USA ukrajnai háborúját támogató New York Times állt elő az újabb verzióval: olyan ukrán akció volt, melyet a kijevi kormányzathoz kapcsolódó csoportok hajtottak végre. Ezt az információt semmilyen kormányzati szerv nem erősítette meg. Ráadásul a robbantásnak kimondottan az USA az első számú haszonélvezője. Az már a kezdet kezdetén világossá vált, hogy állami akcióról volt szó, mert olyan technikai felkészültséget igényelt a robbantás a tengerben, amellyel magánszervezetek nem rendelkeznek.

Érdekes időzítés

Biden elnök nemrég járt Kijevben, ahol további támogatást ígért Ukrajnának 500 millió dollár értékben. Az USA elnöke tárgyalt Zelenszkij elnökkel a háború befejezésének lehetőségéről, de teljesen titokban.

Amikor a kínaiak közzétették a béketervüket, akkor Biden leszólta azt mondván: ha Putyinnak tetszett, akkor mi jó lehet benne? Peking azzal vágott vissza, hogy megkérdezte: hol az amerikai béketerv? Vang Ji, Kína első számú diplomatája, aki Münchenben a biztonságpolitikai világkonferencián találkozott Blinken amerikai külügyminiszterrel, a sajtónak elmondta: titokban az USA, az európai nagyhatalmak és Kína tárgyalt az oroszokkal az ukrajnai konfliktus lezárásáról, de aztán az amerikaiak visszaléptek valamilyen oknál fogva.

Most viszont ezzel a kínos leleplezéssel a sarokba szoríthatnák Zelenszkij elnököt, aki a végső győzelemről beszél, és nem hajlandó tárgyalni Vlagyimir Putyinnal. Az Egyesült Államokban csökkenőben van Ukrajna támogatottsága, és a mostani kínos leleplezés csak felgyorsíthatja ezt a folyamatot. Csakhogy egy tűzszünet a jelenlegi frontvonalak mentén az ukránok számára egyenlő lenne  a vereséggel. De bízhatnak e az ukránok abban, hogy a tavaszra bevetésre kész új, még korszerűbb fegyverzettel kikényszeríthetnek jobb területi pozíciókat az oroszoktól? Aligha, mivel, ha Putyin visszavonulót rendelne el  az eddig elfoglalt területek bármelyikéről, az számára egyenlő lenne a teljes bukással.

Közben a katonai szakértők zöme megállapítja: patthelyzet alakult ki a fronton.

Győzelmet sem az oroszok sem az ukránok nem arathatnak.

A koreai félszigeten 1953-ban hirdettek tűzszünetet.

Béke azóta sincs, de a fegyverek hallgatnak.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!