Kezdőlap Címkék Bevándorlás

Címke: bevándorlás

A muszlimok háromnegyede jól beilleszkedett Európában

Az alapvető jogok európai uniós hivatalának jelentése szerint a muszlim lakosság háromnegyede sikeresen beilleszkedett Európában. A megkérdezettek hetvenhat százaléka mondta azt, hogy erősen kötődik ahhoz az európai országhoz, amelyben él.

A beilleszkedés a legjobban a skandináv országokban megy: Finnország és Svédország van az élen a listán, de jól szerepelt Nagy-Britannia és Franciaország is. A két utóbbi államban, ahol igen jelentős muszlim közösség él, a szélsőjobboldali szervezetek gyakran hangoztatják, hogy nem sikerült a bevándorlók integrációja.

A jelentést közzétevő hivatal elnöke viszont arról beszélt Bécsben, hogy ez nem igaz. Az elnök elmondta, hogy a felmérését azután végezték, amikor Európa már túl volt az első nagy iszlamista merénylethullámon. 15 országban kérdeztek meg 10 527 iszlám vallású polgárt, akik már régóta Európában élnek. Sokan közülük már meg is szerezték az állampolgárságot.

„A muszlimok döntő többsége erősen kötődik a befogadó országhoz és elismeri annak jogrendjét. Tudomásul veszi, hogy neki kell alkalmazkodnia. Különösen igaz ez a bevándorló apák nemzedékére. A fiatalok körében kevésbé biztató a kép.” 

– mondta az európai alapjogok hivatalának igazgatója.

Több uniós államban viszont nem ilyen jó a helyzet. A beilleszkedés szempontjából Hollandia, Ausztria és Görögország a sereghajtó.

Ezekben az államokban a muszlimok nem érzik teljes jogú polgároknak magukat. A vizsgálat megmutatta, hogy sok helyen diszkriminálják őket: a megkérdezettek 39 százaléka számolt be ilyen esetről az elmúlt öt év során. Különösen a fátyol viselő nők érzik úgy, hogy az európai társadalom nem fogadja el őket (majdnem a megkérdezettek fele számolt be erről). 

A megkérdezettek 48 százaléka azt sem ellenezné, ha a gyermeke nem muzulmán partnert választana. A homoszexuálisokat a többség elfogadja, de 23% nem örülne annak, ha ilyen szomszédja lenne.

A jelentés is hangsúlyozza, hogy a muszlimok beilleszkedése az európai társadalomba hosszú folyamat, de

a többség tisztában van vele, hogy a magasabb életszínvonal azzal a követelménnyel is jár, hogy el kell fogadnia az európai jogrendet.

Ahol a kérdésben a válasz

A konzultáció, általános fogalma szerint, két vagy több, független és autonóm szereplő közötti önkéntes együttműködés, amelynek célja egymás véleményének, álláspontjának kölcsönös megismerése, befolyásolása; adott esetben közös vélemény kialakítása.

A nemzeti konzultáció meglehetősen megosztó téma a választók között. Vannak olyanok, akik csupán a szabad véleménynyilvánítás lehetőségét látják ezekben a kérdőívekben. Mások erőltetett és felesleges kampánytevékenységnek és egyszerű manipulációnak bélyegzik az Orbán kormány által 2010-ben életre hívott levelezősdit.

A nemzeti konzultáció egy politikai eszköz, egy kérdőív, melyet a kormány küld ki a legtöbb magyar választókorú állampolgárnak. A kérdőív kitöltése és visszaküldése megoldható hagyományosan postai úton és online platformon egyaránt. Ezek a kérdőívek a kormány által összeállított kérdéseket tartalmazzák.

A konzultációs kérdőívek funkciójukat tekintve sokrétűek. Finoman szólva a valóságtól távolabb álló értelmezés szerint a kormány egyszerűen csak kikéri az állampolgárok véleményét olyan kérdésekben, melyek sarokpontjait adják a politikai terveinek, törekvéseinek.

Egy másik, a realitással közelebbi kapcsolatot ápoló magyarázat szerint

a nemzeti konzultációk sokkal inkább a választások közötti időszak, politikai kampányának fontos elemeiként jelennek meg a kormányzati kommunikációban.

Ez a magyarázat nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a kormány valóban kíváncsi lenne az emberek véleményére. Azonban az állampolgárok véleményének megismerése, ebben a felfogásban csupán a sokadik helyen áll, a politikai racionalitás által kialakított hierarchiában.

Az adott politikai erő, jelen esetben a Fidesz-KDNP elsősorban a nemzeti értékek kifejezésére, szavazói mobilizálására és politikai témák kijelölésére alkalmazza a nemzeti konzultáció intézményét.

A konzultációban szereplő kérdések többsége egyszerűen megválaszolható. A közérthetőség végett az összetettebb gondolkodásra okot adó tartalmat csupán nyomokban lehet felfedezni a kérdések leírásában.

Kormány oldalról a konzultáció melletti érvek általánosan a demokratikus elvekből vezethetők le, miszerint a konzultációs kérdőív kitöltésével a választók kifejezhetik véleményüket, álláspontjukat, fontos politikai kérdésekben. Hozzájárulhatnak a választók a kormány politikájának alakításához.

Ahogyan az lenni szokott a kormány és az ellenzéki oldal abszolút másként tekintenek a nemzeti konzultáció, most már az évek alatt megtűrt, megszokott intézményére.

A kérdőívekkel kapcsolatban fontos kiemelendő tény, hogy a nemzeti konzultációk erősítik az egyes jövőben érvényesíteni kívánt törvények és intézkedések legitimitását.

A kormány könnyedén előhúzhatja a népakarat kártyáját amikor szükségesnek érzi. A pártszövetség kétharmados felhatalmazása mellé, időről időre hozzászegődik a konzultációkat kitöltő és visszaküldő, korántsem elhanyagolható tömegek hangja és akarata.

Az ellenzékkel szimpatizálók és az ellenzéki pártok a legtöbbször éppen a demokratikusság hiányát róják fel a rendszer leginkább meghatározó elemeként. A kormány érvelése a konzultációk mellett meg pont a demokratikusságra épül.

Mindenesetre a konzultáció egy roppant hatékony eszköz a Fidesz-KDNP saját szavazótáborának mobilizálására. A milliós nagyságrendű válaszból is látható, hogy nagy számban, elsősorban a Fidesz-KDNP pártszövetséggel szimpatizálók, élnek a konzultáció adta lehetőséggel.

A kormány a felsoroltak mellett gyakran érvel azzal, hogy a konzultációs kérdőívek fegyvertényezőt nyújtanak Brüsszellel, vagyis az Európai Unióval szemben.

Az ország szuverenitásának megerősítését és a választók egyértelmű akaratát tükrözik a nemzeti konzultációk eredményei. Ugyanez a retorika köszön vissza a hazai politika játszóterén is. Amikor az ellenzéki pártok bírálják a kormányt tevékenysége miatt, akkor a kormány gyakorta használja hivatkozási alapként a konzultációk eredményét és eredményességét.

Az ellenzék számára a konzultációkkal kapcsolatban az egyik leginkább szemet szúró negatívum az a felmerülő költségek mértéke.
Az időről időre kiküldött konzultációk költségei változók, azonban általában 200 millió és 1 milliárd forintnyi anyagi ráfordítás volt eddig a jellemző a már kiküldött konzultációk esetében.

Az ellenzék feleslegesnek és drágának tarja a nemzeti konzultációkat.

Elmondásuk szerint másra költenék a fentebb leírt közvagyont.

A másik legfontosabb konzultációk ellen felhozott érv szerint a konzultációt a kormány kampányra és az állampolgárok manipulálására használja. Már a kérdések megfogalmazása is arra utalhat, hogy a leírt eldöntendő kérdések magukban hordozzák a logikus és egyszerű választ, ami jellemzően a kormány akaratához áll közelebb.

A kérdőívek szakmaiságát is sokan vitatják. Mivel az egyszerűen megfogalmazott, közérthető kérdések a legtöbb esetben kiölik az esetlegesen szükséges szakmai hátteret, mely a választók segítségére lehetne a felelős döntés meghozatalában.

A magukat a kormány ellen meghatározó politikai pártok és szimpatizánsaik mindezek mellett korrupciót sejtenek a konzultációk megvalósítása mögött.

A tematizálás

A nemzeti konzultáció, mint eszköz tulajdonképpen egy kampányidőszakon kívül eső kampánytevékenységnek is megfeleltethető. Ezen okból kifolyólag fontos szerepet játszik a Fidesz-KDNP tematizáló tevékenységében. Amennyiben egy politikai erő képes tematizálni a közbeszédet, úgy elmondható róla, hogy különleges hatalom birtokosa.

A közvélemény tematizálása egy nagyon fontos, sőt elengedhetetlen tevékenység a politika világában.

Ami a különféle elterelő témák bedobálásában és témák aktualizálásában nyilvánul meg leginkább.

Amikor egy politikai erő egy megadott témát beemel a közbeszédbe és a politikai közösség fontos, közös ügyeként jelöli meg, akkor már tematizáló tevékenységet végez.

Nem is szükséges éveket visszautazni az időben, hogy találjunk egy olyan témát, melyet a kormány beemelt a közbeszédbe. A bevándorlás és Soros György elleni kampány, mely évek óta végig kísérte az emberek életét is ilyen. De ilyen volt a nyilatkozatok és intézkedések egész sorozata, mely az „állítsuk meg Brüsszelt” politikai szlogen alatt fut, még a mai napig is, változó intenzitással.

Az teljesen biztos, hogyha a kormány nemzeti konzultációt indít, a sajtó és a politikai elemzők éhes disznóként vetik rá magukat a kérdőívekre, hogy megfejtsék a kérdések mögötti szándékok kesze-kusza összefüggéseit.

Néhány kérdés, néhány értelmezés

A teljesség igénye nélkül, kiragadunk néhány kérdést a konzultációs kérdőívekből, hogy értelmezzük, milyen üzenetet közvetítenek a választók számára.
Egy kérdés a 2015-ben kiküldött nemzeti konzultációból, melynek címe: Nemzeti konzultáció a bevándorlásról és a terrorizmusról

„Sokféle véleményt lehet hallani az erősödő terrorcselekményekkel kapcsolatban. Ön mennyire tartja fontos kérdésnek a terrorizmus térnyerését (franciaországi vérengzés, az ISIS riasztó cselekményei) a saját élete szempontjából?”

Ezen kérdéssel kapcsolatban tudni, hogy a válaszadók 70,49%-a „nagyon fontos” választ jelölte meg, a „fontos” és „nem fontos” opciók ellenében. Ez a szám teljesen érthető a feltett kérdés tükrében.

Ennek oka egyszerű, maga a kérdés megfogalmazásának módja logikus választ rejt magában.

A világ sokféle kultúrát és népet tömörít, azonban egy fejlett, globalizálódott és civilizált társadalomban az állampolgárok alapvetőnek tartják biztonságuk fontosságát. Ebből következik, hogy az embereket igenis érdekli a terrorizmus témája. Önnön és szeretteik biztonságának féltéséből adódik, hogy követik a terrorizmussal kapcsolatos történéseket. A magyar politikai kultúra egyik legfőbb jellemzője is a biztonság utáni általános vágy. A magyar politikai kultúráról és jelentőségérő itt írtam bővebben.

Egy ehhez hasonló eszmefuttatás nélkül is evidens a válasz a legtöbb ember számára, illetve így már körvonalazódik a kérdés valódi célja, mely nem más, mint a politikai álláspont kifejezése és a választók fenyegetettség érzésének tudatos növelése.
A következő kérdés a 2011-ben kiküldött szociális konzultáció egyik kérdése.

„Vannak, akik azt javasolják, hogy az ország segély helyett inkább munkalehetőséggel segítse a munkanélkülieket. Mások szerint a segélyezés a megoldás a munkanélküliség problémájára. Ön mit gondol?”

A kérdés felvetése ebben az esetben releváns. A munkanélküliekkel való bánásmód megítélése egy igencsak megosztó téma. A kormány álláspontja azonban világos. A kormány jóléti politikája alapvetően konzervatívnak nevezhető. Mivel a legtöbb szociális támogatás és segély munkaviszonyhoz van kötve.

A munkanélküliek és a szociális hálón kívül rekedt társadalmi rétegeknek a kormány politikai víziója ellenséges lehet. Ezen konzultáció előre vetítette a politikai értelemben vett jövőt, mely később a közmunkaprogram képében vált valósággá.
Még két konzultációs kérdés a Nemzeti konzultációból, mely a családok védelméről címet viseli.

„Egyetért-e Ön azzal az alapértékkel, miszerint a gyermekeknek joguk van anyához és apához?”

Maga a kérdés egyszerű, azonban mélyebb tartalmat hordoz magában. A kérdés másként megfogalmazva úgy is hangozhatna, hogy: Egyetért-e Ön azzal az alapértékkel, miszerint gyermekeknek joguk van a Fidesz-KDNP által elismert, valódi családmodellhez, melyben egy anya és egy apa van, a gyermekek mellett. Mivel ismeretesek a kormány családpolitikai törekvései és álláspontja, meghatározható, hogy jelen esetben nem a nagyarányú válások számát kívánja csökkenteni a kormány, hanem sokkal inkább a tradicionális keresztény alapú családmodellt igyekszik elterjeszteni a köztudatban.

Ez természetesen nem foglalja magában a homoszexuális kapcsolatban élőket,

a gyermeküket egyedül nevelő, gondozó szülőket. A kívánatos családmodell az apa, anya és gyerekek köré épül.

Valószínűsíthető, hogy a jövőben a kívánatos családmodellt erősítő intézkedések nagyobb reflektorfényt kapnak. Ebbe persze a szegényebb rétegek nem férnek bele, hiszen akkor őket lélegeztetőgépre helyezné a kormány. A kormány egyik pillanatról a másikra, nem lenne képes megszüntetni a szegénységet Magyarországon. Ez egy túlontúl összetett és hosszútávú terv megvalósítását igénylő feladat, mely támadási felületet nyújt a többi politikai erőnek a Fidesz-KDNP kritizálására. A konzultáció sem foglalkozik a szegénység kérdésével. Ez nem is meglepő, hiszen a kormány nem akarja felszítani a kritikus érzelmeket a választók körében.

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a népességfogyást nem bevándorlással, hanem a családok erőteljesebb támogatásával kell orvosolni?”

Magyarország súlyos demográfiai problémákkal néz szembe. A népesség szapora fogyása és elöregedése, jelenleg is kihívásokat állít a teljes magyar társadalom és a kormány elé. Néhány évtizedes távlatban pedig a jelenlegi nyugdíjrendszer sem tartható fent.
Az aktív korú népesség fogyása és a teljes népesség körében tapasztalt alacsony születésszám korrigálására, a bevándorlás egy megoldás lehet, de a kormány szemében egy rossz megoldás.

A kormány élesen bevándorlásellenes szemléletmódja találkozik a magyar demográfiai valósággal. A bevándorlás és a család politika összefüggése ebben a kérdésben kerül kifejtésre.

A kérdés semmit nem vetít elő a jövőre nézve, amit eddig nem tudtunk volna. A kormány kommunikációjában ellenzi a bevándorlást és támogatja a hazai családokat.
Összességében elmondható, hogy a nemzeti konzultációk kérdései üzenet értékűek.
Mindegyik kérdés aszerint van kialakítva, hogy tükrözze a kormány álláspontját az egyes témákban. A legtöbb „helyes” válasz, mely egyenesen következik a kérdésből valójában az a válasz, amit a kormány tagjai is bejelölnek a konzultáció kitöltésekor.

A vakcinafejlesztő

Azt olvasom a berlini Tagesspiegel internetes oldalán, hogy engedélyeztetés előtt áll a német Biontech és az amerikai Pfizer cég közös vakcinája a koronavírus-fertőzés megelőzésére.

A német cég tulajdonosát, vezetőjét, aki mellesleg a mainzi egyetem orvosi karának professzora, és a rák elleni gyógyszerek kutatásában ért el eredményeket, melyek cégének is fő profilját képezik, történetesen Uğur Şahinnak hívják. Törökországból bevándorolt család gyermeke, apja már a kölni Ford-gyár munkása volt, amikor ő négyéves korában édesanyjával együtt követte. Felesége, akit a mainzi egyetem diákjaként ismert meg, szintén török bevándorló-családból származik. Természetesen anyanyelvi szinten beszélnek németül, lányuk meg már nyilván németnek született.
Azt már a magyar interneten olvasom, hogy Szijjártó külügyminiszter azzal reagál a két szörnyű franciaországi terrormerényletre, hogy „Európa, ébredj”, nem szabad senkit beengedni, meg kell állítani a bevándorlást, az afrikaiak maradjanak Afrikában, a közel- és közép-keleti muszlimok is ott, ahol születtek. A nem kevésbé szörnyű bécsi merénylet után is hasonló szellemben küldött szolidaritási üzenetet az osztrák kancellárnak Orbán miniszterelnök is.

Ne legyen kétségünk: a Fidesz propagandája újra a menekültellenesség erősítésére használja ki ezeket a merényleteket.

Ne jöjjön ide senki, zárjuk be Európát a bevándorlók elől, üzeni Nyugat-Európának és  harsogja itthonra Orbán, Szijjártó és minden emberük.
Nyugat-Európában azonban a multikulturalizmus évtizedek óta megváltoztathatatlan adottság. Az egykori vendégmunkások, bevándorlók és már Európában született leszármazottaik között vannak, akiket hátrányos, sokszor kilátástalannak tűnő helyzetükből fakadó frusztrációjuk a terroristák táborába vezet.

Ahogy a terroristák táborába vezeti sokféle frusztráció azokat a „fehéreket” is, akik Németországban muszlimokat, Magyarországon cigányokat gyilkoltak, gyilkolnak.

Miközben Nyugat-Európában vendégmunkások, bevándorlók, menekültek tízmilliói sikeresen integrálódtak és integrálódnak a befogadó társadalmakba. Nélkülük egy napig nem lenne működőképes a legtöbb nyugat-európai ország egészségügyi rendszere, ahol az orvosok között is sok a török, arab, lengyel, indiai, román és magyar bevándorló, a nővérek, asszisztensek között pedig még inkább.
De ott vannak a tudósok, a vállalkozók között is, mint a koronavírus-gyógyszert fejlesztő Uğur Şahin, ott vannak látványosan műsorvezetőként a televíziók képernyőjén, ott vannak az egész szolgáltató szférában, és ott vannak a gyárak munkapadjainál. Kiváltképp nagy szerepük van a kelet-európai vendégmunkásoknak a házi ápolásban Németországban és Ausztriában, illetve a mezőgazdasági idénymunkákban Közép- és Dél-Európában. A vendégmunkások, bevándorlók adó- és járulékbefizetései nélkül nem lenne egyensúlyban a társadalombiztosítás, hiszen kevés köztük a nyugdíjas, míg járulékot valamennyien fizetnek.

Amikor a bécsi rendőrség köszönetet mondott a város lakosainak a merényletet követő fegyelmezettségért, ezt a köszönetnyilvánítást tizenhárom nyelven,a multikulturális Bécs lakóinak nyelvein tette közzé, mint az osztrák rendőrség színeiben készült képen látható.

Ez pedig előbb-utóbb Magyarországon sem lesz másképpen. Az például, hogy a magyar egészségügyet az orvosok és ápolók hiánya sújtja, hogy a magyar mezőgazdaságban és házi ápolásban mennyire hiányoztak a koronavírus-járvány miatt idén a korábban ott jelen levő vendégmunkások, mindannyian tudjuk. Hosszabb távon működésképtelenné válhat az ország, ha elzárkózik a bevándorlás elől. Az első Orbán-kormány idején ezt még a Fidesz is tudta, akkor olyan demográfiai koncepciót dolgoztatott ki a Népességtudományi Intézettel, amely hosszú távra számolt számottevő bevándorlással.

Azután Orbán 2015 elején, a párizsi merénylet kapcsán rájött, hogy a durva bevándorló-ellenesség megerősítheti támogatottságát a magyar választók körében.

Masszív propagandával soha nem látott, még a régióban is egyedülálló mértékben fokozta az idegenellenességet az országban. A 2018-as parlamenti választás után meghirdette azt a „demográfiai kormányzást”, hogy bevándorlás helyett „belső erőforrásból”, a születésszám radikális növelésével kell elérni az országban a demográfiai egyensúlyt. Erről – és persze a középrétegek javára kialakított tartós újraelosztásról – szól az Orbán-kormányok úgy nevezett családpolitikája. Ez azonban hamis elképzelés. Minden demográfus tudja, hogy a népesedési trendek csak sok évtizedes távlatban befolyásolhatók.
A következő fél évszázadban hazai forrásból aligha lesz biztosítható különösen azoknak a szolgáltató ágazatoknak (egészségügy, ápolás, vendéglátás) mindenütt növekvő munkaerőigénye, ahol Nyugat-Európában nagy a bevándorlók szerepe.

Nemcsak elemi emberiességi, emberjogi szempontok szólnak tehát Orbán galád menekültpolitikája ellen, de hosszútávú gazdaságpolitikai, társadalompolitikai megfontolások is.

(Ceterum censeo: kíváncsi vagyok, mit mond majd minderről a hat ellenzéki párt készülő közös programja, aminek alapján közös listájukra kellene majd szavaznom.)

A britek is „migránsolnak”

Két éve 825 ezer személy szerzett uniós állampolgárságot, legtöbben Olaszországban. Marokkóiak és albánok vezetik a bevándorlók listáját. Érdekes, hogy több országban britek is bekerültek a top 3-ba. Magyarország túl sok útlevelet nem adott.

Két évvel ezelőtt 825 ezer 447 magánszemély szerzett uniós polgárságot az EU-ban (vagyis állampolgársággal együtt járó útlevelet) az Eurostat legfrissebb kimutatása szerint.

A legtöbb embert befogadó Olaszország volt (az EU-ban szerzett valamennyi állampolgárság 18 százaléka, 146 ezer), az Egyesült Királyság (15 százalék, 123 ezer), Németország (115 ezer) és Franciaország (114 ezer), Svédország 69 ezer és Spanyolország (66 ezer).

A befogadás legnagyobb kezdeményezettjei marokkóiak voltak

68 ezerrel, majd az albánok 58 ezerrel és az indiaiak 31 ezerrel következtek 2017-ben. Franciaország, Spanyolország és Olaszország (összesen 83 százalék) voltak a legtöbb marokkóinak útlevelet adó országok. Az albánok szinte mindegyike Görögországba és Olaszországba került, az indiaiak közül több, mint minden második a volt gyarmattartó Nagy-Britanniában telepedett le.

Az országonkénti bontás nagy egyenlőtlenségeket mutat.

Az aligha meglepő, hogy Magyarország nagyon kevés útlevelet adott,

a 2787 nagy része, 1757, Romániából érkezettekhez került. Ukrajnaiak (186) és szlovákiaiak (136) az első három.

A méretben és népességben hasonló Ausztria több, mint 9 ezer útlevelet bocsátott ki, legtöbbet (csaknem 1300-at) bosnyákok kapták. A 3500 csehországi bevándorló majdnem harmada ukrán, de viszonylag jelentős, 590 az oroszok száma. Szlovákia alig 645 embert fogadott be ily módon, az ukránok és a szerbek (nem egészen 130) a legtöbb. A térségi legnagyobb népességű Lengyelország 4200 embernek adott állampolgárságot, messze a legtöbbet (2400-at) ukrajnaiaknak. A horvátok közel 700 új állampolgárságából 300-at bosnyák kapott, ahogyan a szlovénok által kiadott (a kétmilliós népességhez képest arányaiban sok) 1560 útlevélből is csaknem ezret Románia nem adott bontást a 6800 állampolgárságról.

A miénkkel csaknem azonos népességű Svédország közel 70 ezer embert fogadott be állampolgársággal,

8 ezer feletti szírt és szomáliait, valamint 7 ezer hontalant a top 3 alapján. Lakosságszámához képest sok új állampolgára lett Finnországnak, de náluk minden ötödik orosz. A 8 ezernél több „új” ír listáját pedig a lengyelek vezetik, akik a briteknél is dobogósok az indiaiak és pakisztániak mögött.

Aligha függetlenül a Brexittől, már két éve is jelentősebb számú brit döntött az elvándorlás mellett. Több országban bekerültek a három legtöbb új állampolgár listájára. Németországban a másodikok (6800), alig többen, mint a lengyelek. Máltán minden tizedik útleveles (195) volt brit, a piciny Lettországban a másodikok 119-cel, és a majdnem 5 ezer befogadott luxemburgi állampolgár között is a harmadik legtöbb, 377 brit. Érdekes módon az íreknél a top 3-ban nincsenek, aminek fő oka a felmenőkkel kapcsolatos jogosultság hiánya.

Mától az interneten is alá lehet írni Orbán Viktor programját a bevándorlás megállítására

Online formában, az interneten is alá lehet írni Orbán Viktor hétpontos programját a bevándorlás megállítására – jelentette be Hidvéghi Balázs.

A kommunikációs igazgató elmondta, az elmúlt hetekben a Fidesz standjainál már több mint másfél millió aláírást sikerült összegyűjteni. Úgy látjuk, hogy a magyar emberek értik az európai parlamenti választás tétjét; nagy az érdeklődés és a támogatás a miniszterelnök programja mellett – fogalmazott.

Hidvéghi Balázs hangsúlyozta, nem túlzás azt állítani, sorsdöntő választás áll előttünk. Az európaiak jövőt választanak maguknak, arról kell döntenünk, hogy sikerül-e megváltoztatni a jelenlegi bevándorláspárti brüsszeli politikát – fűzte hozzá.

Nekünk Brüsszelben is Magyarország lesz az első, az a célunk, hogy olyan embereket küldjünk az Európai Parlamentbe, akik a nemezetek Európájának a gondolatát és gyakorlatát képviselik, és akik nemet mondanak a bevándorlásra – jelentette ki.

A kormánypárti politikus bejelentette, tekintettel a nagy érdeklődésre, a Fidesz úgy döntött, hogy a párt honlapján és Facebook-oldalán is elérhető lesz az online aláírást lehetővé tevő link. Arra kérünk mindenkit, hogy támogassa a miniszterelnök hétpontos programját a bevándorlás megállítására, támogassák a Fidesz jelöltjeit – jelentette ki a kommunikációs igazgató. Hidvéghi Balázs köszönetet mondott az eddig beérkezett támogatásért.

Trump felfüggeszti a segélyt

0

„Honduras, Guatemala és El Salvador azért kap pénzt az Egyesült Államoktól, hogy megakadályozza a migrációt. Ha a segély program jól működne, akkor nem jelentkezne ezen a héten is százezer migráns ezekből az országokból az USA határán!”- indokolta az elnök döntését Trump kabinetfőnöke a CNN hírtelevízióban.

Mick Mulvoney szerint Honduras, Guatemala és El Salvador nem tesz meg mindent azért, hogy menekült karavánok ne induljanak észak felé Mexikón keresztül az Egyesült Államokba. Trump elnök legutóbbi nyilatkozatában azzal fenyegetőzött, hogy lezáratja az USA és Mexikó 3200 kilométeres határát, hogy megakadályozza a migránsok határátlépését.
A demokrata ellenzék szenátorai és képviselői arra mutatnak rá Trump döntése kapcsán, hogy a segély programok felfüggesztése miatt csak még rosszabb lesz a helyzet a közép-amerikai országokban. Ennek következtében még az eddiginél is többen vágnak majd neki a hosszú vándorútnak, mely Közép Amerikából az Egyesült Államokba vezet.

Bréking (fék)nyúz, 2019. március 8. – Tudósítás a másik valóságból

0

Kövér László leleplezte, hogy újszerű, 21. századi hadviselés zajlik Európa ellen. Az Alapjogokért Központ bemutatta Brüsszel közelmúltban előterjesztett javaslatait, amelyek a bevándorlást ösztönzik. A Magyar Hírlap a szocik kampányát buktatja le.

Kövér László: a cél az európai közösség természetes identitásának a felszámolása

Az Országgyűlés elnöke szerint a napjainkban az erőforrásokért zajló világpolitikai küzdelemben „az alávetésre és kifosztásra szánt” Európa ellen egy újszerű, 21. századi hadviselés folyik, amelyben elsődlegesen nem a területet, hanem a tudatot akarják megszállni.

Kövér László a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) budapesti plenáris ülésén kiemelte: a cél az európai közösség természetes identitásának a felszámolása, aminek hiányában a közösségek és az egyének nem tudják felismerni, érvényesíteni és szükség esetén megvédeni érdekeiket sem, így könnyebben alávethetők és uralhatók. Ezért a természetes európai identitások védelmére hivatott minden intézmény – a család, a keresztény egyházak és a nemzeti államok – folyamatos politikai, jogi és mentális támadások célkeresztjében van.

Az Országgyűlés elnöke azt javasolta, hogy a Kárpát-Medencei Magyar Képviselők Fóruma – mint a legerősebb demokratikus felhatalmazással rendelkező nemzetpolitikai szervezet – 2020-tól kezdődően minden év márciusában fogadjon el az előző évre vonatkozóan egy közép-európai magyar identitásvédelmi jelentést, amelyet a szomszédos országok kormányai, valamint az Európai Unió vezető testületei rendelkezésére bocsátanak.

Kezdeményezte azt is, hogy a fórum kérje fel az Országgyűlést, valamint a magyar kormányt, hogy a 2020-as esztendőt nyilvánítsa a magyar nemzeti összetartozás évének. (MTI: Kövér: újszerű hadviselés zajlik Európa ellen)

Brüsszel a bevándorlást ösztönzi

Egy alapos összeállítást készített az Alapjogokért Központ az Európai Bizottság migrációval kapcsolatos legújabb állításai, valamint a tervezett intézkedései ellentmondásáról. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a videóban beszámol arról, hogy a Bizottság állításával ellentétben mind a „migránsvízumok”, mind a kötelező betelepítési kvóták, mind a migrációt támogató civilek többlettámogatása és a „renitens” bevándorlásellenes országok megbüntetése is a mai napig napirenden van, amelyeket az elmúlt időszak javaslatainak felidézésével is alátámasztott. Ennek kapcsán az igazgató elmondta, hogy amennyiben hasonló összetételű lesz a Bizottság az EP-választások után is, akkor ezeket a terveket meg fogják valósítani. (Origo: Dokumentumok bizonyítják, hogy az Európai Bizottság továbbra is támogatja a bevándorlást)

Komédia a szocialisták kampánya

Hogy nem száradt le a kezük, és folyt el a tinta, amikor az utódpárt prominensei kiírták a plakátjukra a haza és a szeretet szót!

Hogy nem szakadt rájuk a plafon, amikor lejegyezték, hogy az illegális bevándorlást le kell állítani, vagy a Trianon ejtette sebeket be kell gyógyítani!

És vajon hogyan néznek múltjuk tükrébe, miután kitalálták azt is, hogy azért kellenek aktivisták az uniós választásokra, mert a kormánypárt csalni szándékozik?

A képmutatás csimborasszója, hogy Európa legégetőbb problémájával, a bevándorlással kapcsolatban nem kínálnak valódi megoldást a szocialisták, csak maszatolnak, de elismerik annak valóságos voltát. A röhejes politikai evolúciójuknak köszönhetően ma már kijelentik azt is, hogy létezik „illegális bevándorlás”, ami ellen tenni kell. (Magyar Hírlap: Szocialista komédia)

Bréking (fék)nyúz, 2019. február 26. – Tudósítás a másik valóságból

0

Kovács Zoltán elmagyarázta, hogy az európai bürokraták büntetik azokat az országokat, amelyek nem értenek velük egyet a migráció kérdésében. Stefka István leleplezi a bírókat: a rendszerváltás után továbbra is a régi nómenklatúra elvtársai irányították a bíróságokat. A kormánypárti lapokból megtudhatjuk, hogy egy magyargyűlölő stylistot szerződtetett Márki-Zay.

Az európai bürokraták bevándorláspárti álláspontot képviselnek

A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár szerint az európai bürokraták – akárhogy tagadják – bevándorláspárti álláspontot képviselnek, és ha a tagállamok jelentős része nem is ért velük egyet, mindent megtesznek, hogy álláspontjuk érvényesüljön.

Kovács Zoltán a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt mondta, meg is büntetik azokat az országokat, amelyek nem értenek velük egyet. Például megvonják a fejlesztési támogatásokat és 270 ezer eurós büntetést szabnak ki rájuk – tette hozzá.

Közölte, az Európai Bizottság és egyes képviselőinek reakciója arról árulkodik, hogy Magyarország a tájékoztatási kampányban olyan témákat érintett, amelyek valósak.

Szerinte nem igaz, hogy az Európai Bizottság csak a tagállamokkal hoz döntést, ugyanis nem minden döntéshez van szüksége az Európai Tanács jóváhagyására és az egyes tagállamok egyetértésére. A bizottság ezeket a kiskapukat kihasználja, és befolyásolja a migráció alakulását – fogalmazott az államtitkár.

Kovács Zoltán kitért arra is: az európai bürokraták a migránskártyákra eddig több mint 110 millió eurót fordítottak, idén januárban pedig hatvanezer embernek utaltak pénzt. (MTI: Kovács Zoltán: az európai bürokraták bevándorláspárti álláspontot képviselnek)

Stefka István leleplezi a bírókat

A rendszerváltás utáni huszonkilencedik évben van egy testület, amit alig legyintett meg a változás szele.
Ez a testület a magyar bíróság, amelynek egy része továbbra is magában hordozza az egykori pártállam legrosszabb jellemzőit. Mindenkinél mindent jobban tud, tévedhetetlen, tekintélyelvű, nem lehet kritizálni, pártatlannak mondja magát, de nem az, nem lehet felülbírálni, a bíróság függetlenségének álarca mögött valójában meghatározó vezetői balliberálisok, részt vesznek a Soros-féle érzékenyítő továbbképzéseken és jelentős erőt képeznek a nép többsége által megválasztott, nemzeti gondolkodású kormánnyal szemben. (PestiSrácok: Átpolitizált bírók)

Magyargyűlölő stylist dolgozik Márki-Zaynak

Egy igazi ce­le­bet, az RTL-es Celeb va­gyok, ments ki innen bot­rány­hő­sét szer­ződ­tette a hód­me­ző­vá­sár­he­lyi pol­gár­mes­ter. A pro­vo­ka­tőr di­záj­ner, aki sze­rint a ma­gyar nép úgy, ahogy van, buta, azon­nal több­féle nyak­ken­dőt, öt­ven­féle dísz­zseb­ken­dőt ter­ve­zett a pu­ri­tán­sá­gá­ról el­hí­re­sült Márki-Zay­nak. Az uno­ka­test­vére még zok­nit is ka­pott!

Herczeg Zoltánt, unalmas és kekeckedő karakterét már a legelső adásban villámgyorsan kiszavazták a nézők. Nem győzött siránkozni emiatt, maradt volna még a dzsungelben.

Egy interjúban például kijelentette, hogy a magyar nép úgy, ahogy van, buta. Ilyeneket mondott: „A nép nem akar nevelődni, jó neki bután. A nép borzalmasan korlátolt.” (Ripost, 888: Márki-Zayt népszerűsíti a magyargyűlölő stylist)

Bréking (fék)nyúz, 2019. január 29. – Tudósítás a másik valóságból

0

A Fidesz szerint a bevándorláspárti erők próbálják az Európai Unió határait minél átjárhatóbbá tenni, a magyar utcai megmozdulások viszont gyakorlatilag elhaltak, mert az egész az ellenzék hazugságára épült. Azt is megtudhatjuk a Médianéző igazgatójától, hogy botránypolitizálásba menekültek az ellenzéki képviselők. Az Origo pedig közli velünk, hogy lebuktatta magát a Soros-egyetem.

Hidvégh: Soros politikai programja a határok megnyitása

A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint amíg máshol az illegális határátlépés az egyik legsúlyosabb bűncselekmény, addig a bevándorláspárti erők próbálják az Európai Unió határait minél átjárhatóbbá tenni.

Hidvéghi Balázs az M1 aktuális csatornán hangsúlyozta, ez egy politikai program, amely mögött Soros György áll.

Az Európa és a határok megvédése mellett határozottan kiálló politikusokat és pártokat a legsúlyosabb, legdurvább támadások érik – vélekedett.

Beszélt arról, hogy hétfőn levelet küldött többek között a holland zöldpárti Judith Sargentininek, Ska Keller német képviselőasszonynak, Anna Gomes portugál képviselőnek és Malin Björk svéd képviselőnek, amelyben arra kéri őket, hogy fogadják be országukba a röszkei tömegzavargás résztvevőjeként terrorcselekmény miatt elítélt Ahmed H.-t, ha már kampányoltak érte.

Az Ahmed H.-ért korábban kampányoló brüsszeli képviselők pártolják a kvótát, a migrációs javaslatcsomagot. Szerintük a migrációra épülő Európa a jövő, és azok az országok, akik ezt nem támogatják, nem demokratikusak, valamint a jogállammal is problémáik vannak – tette hozzá Hidvéghi Balázs.

Kitért arra is, az ellenzéktől a parlament tavaszi ülésszakában is várhatóak a tavaly év végihez hasonló akciók, az utcai megmozdulások viszont gyakorlatilag elhaltak, mert az egész az ellenzék hazugságára épült.

Kiemelte, a törvények mindenkire egyaránt vonatkoznak, ezért a törvénysértés vagy a hatalommal való visszaélés következményeket von majd maga után. (MTI: Hidvéghi: a bevándorláspárti erők minél átjárhatóbb határokat szeretnének)

Botránypolitizálásba menekültek az ellenzéki képviselők

A Médianéző igazgatója szerint az elmúlt időszakban „botránypolitizálásba” menekültek az ellenzéki képviselők, ezek után pedig kérdéses, képesek-e szélesebb tömegeket megszólítani az európai parlamenti választáson.

Boros Bánk Levente az M1 aktuális csatornán azt mondta, az ellenzék politikai szempontból mozgalmas tavaszt helyezett kilátásba, sztrájkokat és tüntetéseket ígértek, annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban bebizonyosodott, nem tudnak tömegeket mozgósítani.

Hozzátette: az ígért összefogást a többi között az ellenzéki képviselők között kialakult népszerűségi verseny akadályozza, élén a független képviselőkkel, míg a pártok érdeke az lenne, hogy minél több helyet foglaljanak el az európai parlamentben és később az önkormányzati választások során.

A baloldali pártok hétfőn megkezdődött főpolgármester-jelölti előválasztásának legnagyobb kérdése az, hogy a szavazók hogyan értékelik majd az egymással nem kompatibilis pártok összefogását – fogalmazott Boros Bánk Levente. (MTI: Médianéző: „botránypolitizálásba” menekültek az ellenzéki képviselők)

Nem üldözték el Soros György egyetemét

Az ellenzéki fake news média hetekig attól volt hangos, hogy a kormány elüldözte Soros György egyetemét Magyarországról. Ha ez igaz lenne, az egyetem biztos nem hirdetné magát a 2-es metró vonalán.

Mindössze az amerikai akkreditációjú képzéseit viszik Bécsbe, miután Magyarországon nem jogosultak tengerentúli diplomák kiadására.

A Soros-egyetemmel kapcsolatban már 1993 óta folyt jogi vita, a helyzet tisztázását végül a 2017-es felsőoktatási törvény rendezte. A jogszabály szerint ugyanis a hazánkban működő külföldi felsőoktatási intézmények csak akkor adhatnak ki külföldi diplomát, ha a származási országukban is működnek, és ott székhellyel rendelkeznek. (Magyar Idők, Origo: Lebuktatta magát a Soros-egyetem)

Bréking (fék)nyúz, 2019. január 17. – Tudósítás a másik valóságból

0

A 888 megírta, hogy Róma, Budapest és Varsó Európa új tengelye. Orbán tanácsadójától, Bakondi Györgytől pedig megtudhattuk, hogy az Európai Parlament folyamatosan nyomás alatt akarja tartani azon államokat, amelyek ellenzik a migrációt. Hidvéghi Balázs, a Fidesz szóvivője elmagyarázta, hogy Brüsszel azért ad a Soros-szervezeteknek több pénzt, hogy még több bevándorlót hozzanak be.

Egyértelművé kell tenni, ki az, aki támogatja, illetve ki az, aki ellenzi az illegális bevándorlást

Manapság már szinte nincs olyan állam Európában, ahol ne lenne téma az illegális bevándorlás. A közelgő EP-választások miatt egyre több politikus keresi szövetségeseit, Róma és Varsó között egyre szorosabb a viszony. Szakértők szerint a politikusok szeretnék egyértelművé tenni, hogy ki az, aki támogatja, illetve ki az, aki ellenzi az illegális bevándorlást.

Salvini az, aki karakteres politikai álláspontot képvisel a kérdésben, az ő nevéhez fűződik, hogy Olaszországban megváltozott a migráció megítélése. Salvini szövetségeseket keres, ami nem szól másról, mint egy felkészülésről az EP-választásra és arról, hogy minden ország beazonosítsa őt, mint a migrációt ellenző politikust. (888: Róma, Budapest és Varsó Európa új tengelye)

Az Európai Parlament folyamatosan nyomás alatt akarja tartani azon államokat, amelyek ellenzik a migrációt

Az Európai Parlamentnek két célja van: legálissá tenni a migrációt, és folyamatosan nyomás alatt tartani azon államokat, amelyek ezzel nem értenek egyet – mondta Bakondi György csütörtök reggel az M1 aktuális csatornán.

A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója elmondta, a 2015-ben kezdődő migrációs válságnak súlyos politikai következményei lettek, mert az egyes európai országok állampolgárai úgy ítélték meg, hogy ami addig történt, az nem jó.

Hozzátette, azért mérséklődhetett 2015-höz képest – amikor több százezer ember vonult át Magyarországon is – a migrációs nyomás, mert egy sor ország védekezni kezdett, s az olasz-líbiai útvonalon 80 százalékkal csökkent a migránsok száma.

Ezzel párhuzamosan Spanyolországban 120 százalékkal több migráns érkezett tavaly, aminek hatására a helyi kormány is szigorú intézkedéseket vezetett be – mondta. (MTI: Bakondi: az Európai Parlament legálissá tenné a migrációt)

Soros György diktáltja a brüsszeli migrációs politikát

A Fidesz szerint az Európai Parlament (EP) mai döntései újra rávilágítanak arra, hogy gyakorlatilag Soros György diktáltja a brüsszeli migrációs politikát, ugyanis az EP megszavazta, hogy az európai emberek pénzéből ezután több száz millió euróval több pénzt adjanak a Soros-szervezeteknek – mondta Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója.

A kormánypárti politikus hozzátette: arra is készülnek, hogy akár a brüsszeli bevándorláspárti politikával szembemenő tagállamoktól is pénzt vegyenek el, hogy aztán ezeket az összegeket a bevándorláspárti Soros-szervezeteknek adják.

Kijelentette: Brüsszel azért akar a Soros-szervezeteknek több pénzt adni, hogy azok még több bevándorlót hozzanak be Európába.

Hidvéghi Balázs szerint ez egy újabb bizonyíték arra, hogy az Európai Parlament jelenlegi, bevándorláspárti többsége lépésről-lépésre a Soros-terv szerint halad. (MTI: Hidvéghi: Brüsszel azért ad a Soros-szervezeteknek több pénzt, hogy még több bevándorlót hozzanak be)

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!