Kezdőlap Címkék Bevándorlás

Címke: bevándorlás

Mértékletes, nem diktátorozó ellenzéket szeretne Ungár Péter

0

Megbukott az eddigi ellenzéki politika, váratlant kell húzni, és ez a mértékletesség, írja az LMP-s politikus. Szerinte a migráció ügyében nem szégyen egyetérteni a Fidesszel, a diktátorozás nem vezet sehova, a „hangos kiabálással” az ellenzék a Fidesz szavazóit is minősíti, és inkább ki kell nevetni a hiszterizálást. Bírálta a baloldali, liberális értelmiséget is. Ungár Péter később már arról is beszélt: a békülékeny hang ellenére markáns különbségek vannak a Fidesz és az LMP között, Orbán Viktor pedig árulást követett el. A Jobbikkal való szövetségkötést megfontolná.

A saját tulajdonában lévő azonnali.hu-n megjelent hosszú cikkében Ungár Péter azt írja,

„az ellenzéki politika Magyarországon megbukott”,

be kell fejezni a kudarc magyarázását, „valami váratlant” kell húzni, ugyanakkor mértékletesnek kell lenni.

Mint írja, minden bírálat és düh jogos, ami az ellenzéket (beleértve őket magukat is) éri, hiszen nem találták meg a Fidesz politikájának az ellenszerét. szerinte az igazi probléma az, hogy

„az ellenzék még mindig nem a kudarc okait keresi, hanem a kudarcot magyarázza,”

és vagy a másikat hibáztatják, vagy azon keseregnek, hogy nem beszéltek eleget Mészáros Lőrinc „közpénzátalakításáról”.

Ungár Péter szerint „Magyarországon nagyjából mindenki tudja, hogy Mészáros Lőrinc kicsoda, és kinek mit csinál. Hogy milyen az egészségügy. Hogy rossz az oktatás.” Ennek ellenére a Fideszre szavaznak, mert jobb választásnak tartják:

„A kormány rendet és határozottságot, az ellenzék káoszt mutatott.”

Szerinte az ellenzék szembeállítása, miszerint Orbán és Európa között kell választani, csak az egyre nagyobb arányú vereségre alkalmas. Azt írja: nem működik az ellenzéki pártstruktúra, és „újat kell mondani, akár úgy is, hogy szembemegyünk saját média-értelmiségünk, a duruzsoló osztály elvárásaival”.

Ahogy írja: ennél rosszabb ugyanis már nehezen lesz.

Arról is ír, hogy a Fidesz a migrációs válságnak köszönheti leginkább az újabb kétharmadot, amely az egész euroatlanti világban meghatározó kérdés. Ungár szerint „az, hogy a korlátlan bevándorlás nem jó dolog, az, hogy a menekültválság egyben bevándorlási válság is, ma már ténykérdés.” Ebben szerinte az LMP és a Jobbik egyetért.

Szerinte kudarcot vallottak akkor, amikor a migráció lett a kampány központi témája, hibáztak, amikor ebben partnerek voltak. Úgy fogalmaz: „egyszerre kell megnézni, hogy miért engedtük, hogy a Fidesz narratívája uralja az egész magyar politikát, de meg kell nézni azt is, hogy mit rontottunk el a Fidesz által szabott kereteken belül. Mert egy ilyen kormányzás utáni újabb kétharmados vereség csak úgy történhetett meg, hogy mind a két hibát elkövettük.”

Szerinte

„ez a vita nem elsősorban a migrációról, hanem a fejlett demokráciák általános válságáról szólt:”

sokan úgy érzik, hogy nincs demokratikus kontroll olyan folyamatok felett, amelyek következményeivel együtt kell élni. Ez szerinte a globalizációhoz kapcsolódik, azt írja: „az a kontrollvesztettség lényege, hogy nem mindenki és minden globalizálódik egyformán és egyszerre.”

Szerinte ennek volt a következménye a brexit. Úgy fogalmaz: „Ma az etnikai-kulturális homogenitás azért válhat értékké, mert sokak számára ez a garanciája annak, hogy a globalizáció nem ér el mindent.”

Ki kell szerinte mondani,

„az EU néppárti vezetése nem kezelte a migrációs válságot.”

Ungár Péter szerint az ellenzék másik problémája sokkal súlyosabb: lassan húsz éve Orbán Viktor határozza meg a magyar politika kereteit, a többiek lassan reagálnak, és nem tudnak mást mondani, mint azt, hogy le kell győzni Orbánt – arról viszont nem érvelnek, hogy miért.

Azt írja: a Fidesz politizál, az ellenzék moralizál, ezzel pedig a Fidesz-szavazókat is minősítik:

„senki nem tesz többet az ellenzéknél a Fidesz most már szinte hárommilliós táborának egyben tartása érdekében.”

Ungár Péter egyetért Vona Gáborral abban, hogy Orbán jól ismeri a magyar társadalmat. De szerinte az sem megoldás, ha a „balliberális konszenzus dinoszauruszain” nevetgélnek. Úgy fogalmaz, hogy sokan „nem a demokráciát védik, hanem az életrajzukat”, és sok kinyilatkoztatás csak a hatalomról szól: hogy ez a kör legalább az ellenzéket irányítani tudja.

Azok, akik a pártoktól a véleményformálókon át a médiáig meghatározták az ellenzéki politikát, szerinte nem akarnak változtatni, pedig

„ha le akarjuk győzni a Fideszt, új ellenzékre van szükség.

Nem feltétlenül új pártokra, mert abból már van bőven elég, de új politikára” – írja. Úgy véli, hogy az ellenzék csak akkor lehet sikeres, ha kilép az orbáni narratívából, mert a diktatúra kiabálásával csak erősebbnek látszik a Fidesz, nem használ az sem, ha arról beszélnek, mennyit lopnak, és az sem, ha mindenben az ellenkezőjét mondják, mert akkor is arról vitáznak, amiről a Fidesz. Ezért szerinte váratlant kell húzni.

Ezt Ungár Péter szerint mértékletességgel lehet megtenni, vagyis nem szabad a szavazóit butának, megtévesztettnek nevezni,

nem érdemes diktátorozni.

A mértékletesség szerinte már 2002-ben is nyerő volt, ez ugyanis olyasvalami, amire a Fidesz nem képes. Az is probléma, hogy az ellenzék nem tudja már fokozni a jelzőit, és „magából csinál bohócot”, amikor havonta temeti a demokráciát.

El kellene szerinte magyarázni, miért fontos a sajtószabadság, nem csak kiabálni, hogy veszélyben van. A kormány szent háborúnak tekinti a politikát, ahol nem megengedett a kompromisszum. Ungár azt írja:

nem partnernek kell lenni a hiszterizálásban, hanem ki kell nevetni.

Ír az esetleges ellenzéki együttműködésről is, de szerinte „aki továbbra is morális alapon összefogást követel és kinyilatkoztat, az semmit nem tanult az elmúlt évek hibáiból”.

Az ATV Egyenes Beszéd című műsorában aztán Ungár Péter azt mondta: tarthatatlan, hogy az ellenzéki politizálás úgy megy tovább, mint a választások előtt, és nem foglalkoznak a kudarc okaival. Megismételte, hogy harsányságban nem tudják túlszárnyalni a kormányoldalt, a szellemi polgárháborút, amelyben „mindkét oldal részt vett”, csitítani kell.

Beszélt arról, hogy Medgyessy Péter 2002-es győzelmében benne volt az is, hogy elismerte: a Fidesz nem csinált mindent rosszul. Szerinte ha az ellenzék mindig mindenben támad, akkor nem tudja felhívni a figyelmet az általa fontosnak tartott dolgokra.

A migrációval kapcsolatban azt mondta:

„kicsit kezd abból elegem lenne, hogy mindig mindent Orbán Viktorhoz kell viszonyítani.”

Úgy fogalmazott: őt nem érdekli, Orbán mit mondott a migrációról. Az embertelenségekkel nem ért egyet. Ő egyébként Orbánt úgy írná le, mint valakit, „akinek megvolt a lehetősége, hogy önmértékletes államférfi legyen, és nem az lett.”

Szerinte demokrácia van, választáson legyőzhető a kormány, bár „az alkotmányos keretek jelentős részét a kormány szétfeszítette”. Diktatúrázni akkor kell, amikor van jelentősége, ha állandóan ez történik, az jelentékteleníti a szó értékét.

Szerinte az már eldőlt, hogy a migráció lesz az EP-kampány központi témája, és mint mondta, lesz olyan, amivel egyet fognak érteni a Fidesszel.

Azt mondta: a békülékeny hang ellenére markáns különbségek vannak a Fidesz és az LMP politikájában. Beszélt arról, hogy az EU jobboldali vezetése és Orbán Viktor azt ígérték, hogy az emberek úgy fognak élni, mint nyugaton, és ez nem valósult meg. Szerinte

ezzel árulást követtek el,

mint ahogy például szerinte a felvidéki magyarokat is elárulta a kormány.

Azt is mondta, hogy a miniszterelnök hiába hirdetett szabadságharcot az Unióval szemben, nem küzdött például az uniós agrárpolitika megreformálása és a génmódosítás ellen. Szerinte az is probléma, hogy a „dinoszauruszok” (az ő szavaival a 28 éve ugyanazt mondó értelmiségiek) tőlünk függetlenként kezelik az Európai Uniót.

Szerinte

fel kell tárni a Fidesznek azt a hazugságát, hogy „ők az Európai Unió ellenzékei”,

pedig részt vesznek a vezetésében. Például ugyan Orbán Viktor nemet mondott Junckerre, de aztán megszavazta az Európai Bizottságot, a Fidesz ráadásul a legnagyobb európai pártcsalád tagja.

A Jobbikkal kapcsolatos esetleges szövetségről azt mondta: ő hisz abban, hogy emberek meg tudják változtatni a véleményüket. Mint mondta, a Jobbik finomított az EU-val kapcsolatos álláspontján, és bár még nem tudja megmondani, hogy pontosan mi is most az, de közelített az LMP-éhez. Szerinte

„megfontolandó javaslat a Jobbikkal való szövetségkötés,”

de erről még tárgyalni fognak a pártban. Némi iróniával azt is mondta: idén még lesz legalább egy, de inkább két kongresszusa az LMP-nek. Mint mondta: szavazókat a Fidesztől kell átcsábítani.

A nap kérdése: El kell-e látni a menedékkérőket?

0

Éheztették a menedékkérők egy részét a magyar tranzitzónában, az erről szóló hírek a nemzetközi sajtóba is bekerültek. Az ügyről itt olvashat bővebben, de a véleményét is elmondhatja: Ön szerint morális kötelessége-e az államnak gondoskodni a menedékkérők ellátásáról, akik a tranzitzónát nem hagyhatják el?

Biztosítania kell a magyar államnak, hogy a menedékkérők kapjanak enni a tranzitzónákban?

Végül beengedték Iványi Gábort a tranzitzónába

0

Igaz, ehhez az kellett, hogy egy parlamenti képviselő is elkísérje.

A hét elején a tranzitzónában éheztetett menedékkérőknek akart ételt vinni az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke – akkor nem engedték be. Most viszont a DK parlamenti képviselőjével, Gréczy Zsolttal együtt mentek el Röszkére és Tompára is.

Amint a Facebookon közzétett videójukból kiderül, most azt mondták nekik, hogy „minden tökéletesen rendben van”. Tompán nem fogadták el az általuk vitt élelmiszert, Röszkén viszont igen. Azt mondják,

szeretnék, ha szúrópróbaszerű ellenőrzés lenne.

Iványi Gábor a videón arról beszél, hogy gyakorolni kellene a vendégszeretetet, civil szervezetként és egyházként is elfogadhatatlan számára, hogy ki vannak rekesztve a tranzitzónákból. Szerinte ha nem engedi meg a hatóság a bejutást, akkor rejtegetni valója van.

Mint mondta, az étel megvonása tiltás, és ez ellen tiltakozik. Az se közömbös számára, hogy Magyarországról milyen kép alakul ki a világban.

Az éheztetett menedékkérők ügyében a Helsinki Bizottság a strasbourgi bírósághoz fordult, amely kötelezte a magyar kormányt, hogy biztosítsa az ellátást. Ezután „jogi kiskaput” is sikerült találniuk a hatóságoknak, így most minden menedékkérő kap enni. Az ügyről ide kattintva olvashat bővebben.

Az uniós befizetések leállításával fenyegetőznek az olaszok

0

Ha a többi tagállam nem vesz át menedékkérőket, akkor nem fizetik be a hozzájárulásukat a közös uniós kasszába, ezt mondta a nagyobbik kormánypárt vezetője.

A nagyobbik olasz kormánypárt, a populista Öt Csillag Mozgalom vezetője, Luigi Di Maio miniszterelnök-helyettes azt mondta az olasz közmédiának: “Az Európai Unióban problémák vannak, ha nem sikerül megoldást találni 170 ember befogadására.

Ne szórakozzanak velünk.”

Di Maio egy Cataniában veszteglő hajóra utalt, amelyen menedékkérők vannak, akiket az olasz kormány nem akar befogadni. Mint mondta, az Európai Bizottság egy hét alatt egyszer sem nyilatkozott a csoport sorsáról, és szeretné, ha végre döntés születne – például a mai informális brüsszeli találkozón.

Luigi Di Maio megismételte korábbi kijelentéseit, miszerint, ha az EU nem lép és nem osztja szét a hajón lévő menedékkérőket a tagállamok között,

Olaszország leállítja befizetéseit az európai uniós kasszába.

“Tudni fogjuk, mire költsük ezt a pénzt” – mondta.

Di Maio évi 20 milliárd euróról beszélt, az MTI viszont más források alapján azt írja: Olaszország a 2010 és 2016 közötti időszakban összesen 37 milliárdot fizetett az EU-ba. Matteo Salvini olasz belügyminiszter évi 6 milliárd eurós olasz befizetésről nyilatkozott.

Az olasz parti őrség egyik hajója nyolc napja mentett ki 177 embert a Földközi-tengerből. Az olasz infrastrukturális és közlekedési miniszter hétfőn megengedte, hogy a hajó kikössön Cataniában, de csak 27 gyerek szállhatott le róla. A felnőttek partra lépését ugyanis a szélsőjobboldali belügyminiszter megtiltotta, sőt, a hajót hatósági gyűrűvel vették körül.

Egy ügyész, Salvini nevének említése nélkül, arról beszélt, hogy

ezért akár eljárást is lehetne indítani.

Válaszul a belügyminiszter pártjának, a Ligának az egyik politikusa azzal fenyegetőzött, hogy ha ez megtörténik, akkor a Liga tagjai elmennek az ügyészekért otthonaikba.

Salvini közben a Corriere della Serának azt nyilatkozta: Orbán Viktorral tárgyal majd a napokban, hogy megoldást lehessen találni az Európába tartó menedékkérők visszavitelére. Szerinte nem ejtették túszul a cataniai hajón lévő embereket.

Beszélt arról is, hogy korábban

az EU 35 ezer menedékkérő áthelyezését ígérte az olasz kormánynak,

ehhez képest eddig 12 ezer embert vettek át.

Éppen ez az a pont, ahol egyébként, bármennyire is szövetségesnek tartja magát Salvini és Orbán, kibékíthetetlen ellentét van a két kormány között. Az olaszok ugyanis ragaszkodnak ahhoz, hogy a többi tagállam kötelező jelleggel, akár kvóták alapján vegyen át tőlük menedékkérőket, a magyar kormány viszont mereven elutasítja ezt.

Az Európai Bizottság egyik szóvivője egyébként azt válaszolta az olasz fenyegetésre, hogy “nem segítenek, nem visznek közelebb a megoldáshoz a nem konstruktív kommentek, pláne nem a fenyegetések. (…) Az EU egy szabályközösség, működése szabályokon alapul, nem fenyegetéseken.”

Jogi kiskapu kell, hogy ne éheztessék a menedékkérőket?

Több menedékkérőt is éheztettek a tranzitzónákban, az üggyel már a strasbourgi bíróság is foglalkozott.

Éheztetik a menedékkérőket a magyar tranzitzónákban, erről szóltak a hírek az elmúlt hetekben. Az ügyet a Magyar Helsinki Bizottság tárta fel, a botrány a nemzetközi sajtóba is bekerült, több országban is írtak róla.

Júliustól ugyanis új menekültügyi szabályozás van érvényben Magyarországon: ennek értelmében Szerbia biztonságos országnak számít (pedig az ENSZ Menekültügyi Főigazgatósága szerint nem az), vagyis,

minden onnan érkező ember menedékkérelmét elutasítják.

Ahogy a Helsinki Bizottság szakértője, Zádori Zsolt a Független Hírügynökségnek elmondta, ez nem is normál eljárás keretében történik, hanem úgynevezett elfogadhatósági eljárásról van szó. Ez azt jelenti, hogy miután beengedik a határon (sokszor hónapokig) várakozó menedékkérőt a tranzitzónába, meghallgatják, megnézik, melyik országokon át jött, és ha van köztük biztonságos harmadik ország, akkor „nem elfogadhatóként” el is utasítják a kérelmet.

Miután ez megtörtént, a menedékkérő idegenrendészeti eljárás alá kerül. A menedékkérelem elutasítása ellen van lehetőség fellebbezni, három napig. A kérelem elutasítása után azonban rögtön kötelező tartózkodási helyet jelölnek ki a menedékkérőnek, méghozzá a röszkei vagy a tompai tranzitzónának egy külön részlegét.

Itt viszont már nem jár a menedékkérőknek ellátás. Vagyis,

enni sem kapnak,

kivéve a kismamákat és a gyerekeket. A Helsinki Bizottság olyan esetről is tud, hogy étkezési időben a gyerekeket elválasztották a szüleiktől, nehogy a családtagok meg tudják osztani az ételt.

Élelmiszert viszont a menedékkérők csak úgy tudnának szerezni maguknak, ha elhagynák a tábort – amely csak Szerbia felé nyitott.

Volt, aki próbált ételt vinni a menedékkérőknek, például Iványi Gábor – de nem engedték be. Elment a tranzitzónához Hadházy Ákos is, aki a Facebookon azt írta utána: negyedórás tanácskozás után beengedték, majd beszélhetett az igazgatóval is, aki azt mondta neki, „jelenleg” nincs éheztetett menedékkérő.

Azt viszont elismerte, hogy

„korábban valóban voltak olyanok, akik néhány napig nem kaptak élelmet”,

de szerinte nekik voltak tartalékaik. Ugyanakkor az igazgató azt is mondta Hadházynak: „a törvény szerint rövidesen sokan lesznek ellátás nélkül hagyott menekültek a tábor területén”.

Az idegenrendészeti eljárás végén, ahogy Hadházy fogalmazott, rendezetten, papírokkal át kell adni az elutasított menedékkérőt a szerb hatóságoknak – akik azonban nem veszik vissza őket. Így aztán magyar menekülttáborba kell vinni őket, és valódi eljárást lefolytatni.

Kivéve persze, ha az éheztetés miatt a menedékkérő már korábban úgy döntött, hogy elhagyja a tranzitzónát,

ezt viszont csak úgy teheti meg, ha visszamegy Szerbiába.

A kormány szerint minden rendben volt az ügyben, a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményében azt írja, „a magyar törvények világosan kimondják”, hogy mindenkinek, „aki menedékkérő státuszban tartózkodik a tranzitzónában, jár és biztosított az ellátás”. Erre a magyar állam évente fejenként több mint 700 ezer forintot költ (ez kevesebb mint napi 2000 forintot jelent). Ha valakinek viszont elutasították a kérelmét, akkor el kell hagynia a tranzitzónát.

A közlemény szerint nincs botrány, csak „a Soros-szervezetek újabb hazugsága, lejárató akciója” az egész.

Csakhogy az ügyben a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság is lépett, és

kötelezte Magyarországot, hogy gondoskodjon a menedékkérőkről.

A Magyar Helsinki Bizottság fordult a bírósághoz, nyolc konkrét eset miatt. A bíróság végül mind a nyolc esetben elrendelte, hogy kapjanak ételt a menedékkérők. Ahogy közleményükben írják: „A döntések arra alapultak, hogy az élelem megtagadása az embertelen bánásmód tilalmába ütközik, illetve a bíróság – szintén a valóságnak megfelelően – fogva tartási helynek tekinti a tranzitzónákat, ahol az államot ellátási kötelezettség terheli.”

A Helsinki Bizottság azt is írja: a bizottság ügyvédei arról is tudomást szereztek, hogy a hatóság „megtalálta a jogi kiskaput” ahhoz, hogy a menedékkérők mégiscsak kaphassanak enni. Ahogy Zádori Zsolt fogalmazott,

„megoldották okosban”,

csakhogy ezt nem lehet jogállaminak nevezni.

Annyi történt ugyanis, hogy most már nem jelölnek ki kötelező tartózkodási helyet az idegenrendészeti eljárás alá került menedékkérőknek, vagyis nem különítik el őket a táborban. Így aztán jelenleg ugyanolyan ellátásban részesülnek ők is, mint azok, akiknek még nem utasították el a kérelmét.

Pártot alapít a Migration Aid, hogy elkerülje a különadót

0

A pártoknak ugyanis nem kell bevándorlási különadót fizetniük. „A kormány által terjesztett sötétség” ellen akarnak küzdeni.

A Migration Aid volt az a szervezet, amely leleplezte a civilek ellen folytatott lejárató akciót, amelyet, mint utóbb kiderült, egy izraeli hírszerzőcég hajtott végre.

Most a Facebookon azt írják, hogy „a fideszhatalom és holdudvara” három éve próbálkozik azzal, hogy

„minden létező eszközzel ellehetetlenítse”

a munkájukat: hazudnak róluk, törvényekkel akarják megfélemlíteni őket, külföldi titkosszolgálatot uszítanak rájuk.

Július végén a parlament elfogadta az ún. bevándorlási különadóról szóló törvényt: azoknak a segélyszervezeteknek, amelyek a törvény hatálya alá tartoznak, a kapott adományok összege után 25%-os adót kell fizetniük, és ez a tárgyi adományokra is vonatkozik. Azt írják: ha valaki odaadja nekik a használt nadrágját, akkor annak értékét fel kell becsülniük, és az összeg negyedét be kell fizetniük adóként.

Úgy fogalmaznak: „Az ezzel járó adminisztrációs teher teljesen ellehetetlenítené a munkánkat,

egy nagyobb mennyiségű használtruha adomány után pedig akár százezres nagyságrendű befizetési kötelezettségünk keletkezne,

holott ezek az adományok utána rászoruló családokhoz kerülnek.”

Ezért arra kérik támogatóikat, hogy a még a törvény életbe lépése, augusztus 25-e előtt juttassák el hozzájuk adományaikat.

Emellett viszont kihasználnák azt, hogy a törvény értelmében pártokra és pártalapítványokra nem vonatkozik a bevándorlási különadó. Így a szervezet vezetője, Siewert András és a Migration Aid több önkéntese

augusztus 20-án bejelentik az Éjjeli Őrség nevű politikai párt megalapítását.

Azt írják, „elképesztő, de 2018-ban egy EU-s országban pártot kell alapítani ahhoz, ha civilek emberségből segíteni akarnak rászoruló menekült embertársaikon. Ha pedig már úgy alakult, hogy ez maradt az utolsó jogi opció a segítésre, kiterjesztjük a tevékenységeinket és más területeken is felvesszük a kesztyűt a kormány által terjesztett sötétséggel szemben.”

A párt nevét egyébként a Trónok Harca sorozatból vették. Facebook-oldala már működik is.

ÚJ DIMENZIÓBA LÉP A MIGRATION AID ÉS A HATALOM HARCAHárom éve próbálkozik azzal a fideszhatalom és holdudvara, hogy…

Közzétette: Migration Aid – 2018. augusztus 16., csütörtök

Valóban nő a bűnözés, ha sok a bevándorló?

A kormánypropaganda egyik kedvenc, az orosz dezinformációs kampányokból átemelt toposza, hogy Nyugat-Európa több országában már gyakorlatilag élni sem lehet, olyan szintű a bűnözés a bevándorlás miatt, míg Magyarország a béke szigete. Megnéztük, hogy az adatok mennyire támasztják ezt alá. Spoiler: semennyire.

Kezdjük Németországgal, a kormánypropaganda egyik kedvenc célpontjával, amellyel kapcsolatban nemrég kiderült, hogy a magyar állami tévé híradójában „bevándorlóktól rettegő állampolgárokként” bemutatott németek valójában a szélsőjobboldali, populista AfD párt politikusai voltak.

A Welt Am Sonntag néhány hónapja közzétette a rendőrségi adatokat, amelyekből az derült ki, hogy Németországban

évtizedek óta nem csökkent olyan arányban a bűnözés, mint 2017-ben.

Közel 10, egészen pontosan 9,6 százalékkal kevesebb bűncselekmény történt, mint egy évvel korábban. A legnagyobb arányban a zsebtolvajlások és a betörések száma esett, de a propagandában előszeretettel a bevándorlókhoz kötött erőszakos bűncselekmények száma is csökkent, 2,4 százalékkal.

A gyilkosságok és a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények száma ugyanakkor nőtt. Ami viszont fontos adat: az összesen mintegy 5 millió 762 ezer esetből mindössze 736 ezer volt a nem németek által elkövetett bűncselekmények száma (ez egy év alatt 22,8 százalékos csökkenés). A rendőrség szerint

az összes kategóriában a német bűnelkövetők vannak többségben.

A statisztikák alapján egyébként Angela Merkel vissza is szólt Donald Trumpnak, amikor a valósággal gyakran ambivalens viszonyban lévő amerikai elnök azt állította, hogy Németországban növekszik a bűnözés. Horst Seehofer belügyminiszter pedig májusban arról beszélt: Németország biztonságosabb országgá vált. 100 ezer lakosra 6982 bűncselekmény jutott tavaly: ez harminc éve a legalacsonyabb szám.

Nézzük meg Ausztriát is, ha már a kampányban Lázár János is ellátogatott Bécsbe. Az Osztrák Bűnügyi Hivatal statisztikái szerint

tíz éves mélypontra süllyedt a bűncselekmények száma.

2018 első felében mintegy 229 ezer esetet regisztráltak, ez 10 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi év első felében – az akkori adat is sokéves mélypontot jelentett. Itt is csökkent az erőszakos bűncselekmények száma, nőtt viszont az interneten elkövetett csalásoké, valamint a „vágó- illetve szúrófegyverrel elkövetett támadások és a szexuális bűncselekmények száma. Ez utóbbinál azonban minden ország esetén fontos elmondani, hogy a metoo-mozgalom hozzájárulhatott ahhoz, hogy egyre többen mernek beszélni ilyen esetekről, míg korábban sok ügy titokban maradt.

Ausztriában

a gyanúsítottak 40 százaléka külföldi, de csak kis részük (7 százalékuk) menedékkérő.

A legtöbb külföldi gyanúsított Romániából, Németországból és Szerbiából érkezett, utánuk jönnek az afgánok, de Magyarország is szerepel ezen a listán, a hetedik helyen, 4737 bűnözővel.

Svédország is kedvenc célpontja a kormánypropagandának, főleg a nemi erőszakok magas számát szeretik hangsúlyozni a magyar megszólalók – és nem csak a magyarok, a szélsőjobboldal egyik kedvenc toposza ez mindenhol.

A svéd Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács adatai szerint a menekülthullám csúcspontja után, 2015 októbere és 2016 januárja között

1 százalék volt a bűnelkövetők között a menedékkérők aránya, miközben a teljes lakosságnak 1,6 százalékát tették ki.

Az Aftonbladet adatai szerint pedig például a gyilkosságokat tekintve Svédország kifejezetten jól áll az amerikai statisztikákhoz képest, a no-go zónának leírt Malmö és Stockholm is messze elmarad a veszélyesebb amerikai városoktól.

A nemi erőszakok száma valóban magas, de ennek okai sokkal szerteágazóbbak annál, mint amit a propaganda sulykol, miszerint „a migránsok megerőszakolják a nőket”. Svédországban egyrészt sokkal szigorúbbak a szabályok, másrészt a kultúra miatt sokkal többen fordulnak szexuális erőszak ügyében a rendőrség,

sokkal kevesebb ügy marad titokban.

Ha pedig valaki azzal tesz feljelentést, hogy három hónapon keresztül mindennap megerőszakolta a barátja vagy a férje, azt 90 külön esetnek tekintik – ezért is ilyen magas a szám.

Amikor tavaly a svéd bevándorlás- és igazságügyi miniszter Magyarországon járt, beszélt is az ilyen bűncselekményekről. Azt mondta: a bejelentett nemi erőszakok száma évek óta 6000 körül van.

Ami viszont tény, hogy Svédországban gyakran vannak bandaháborúk, ezeknek azonban kevés köze van a bevándorláshoz. Ezeket viszont nem csak a magyar, hanem az orosz propaganda is kihasználja: egy tavalyi tanulmány szerint az oroszok valóságos információs háborút vívnak azért, hogy Svédországot minél veszélyesebb helynek tudják bemutatni.

És hogy egy kicsit a magyar adatokról beszéljünk: a kormány szereti azt hangoztatni, hogy „Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa” – közben viszont

a gyilkosságok száma Európában Magyarországon az egyik legmagasabb.

Minden országot tekintve a 2016-ra vonatkozó adatok a legfrissebbek: ezek szerint 100 ezer lakosra Ausztriában 0,66, Hollandiában 0,55, Németországban 1,17, Franciaországban 1,31 gyilkosság jutott, Magyarországon viszont 2,05 – ez ráadásul a 2010-es 1,38-hoz képest komoly növekedést jelent.

Merkel nemet mond a határrevízióra a Balkánon

0

A német kancellár szerint az illegális migráció jelentette problémát a gyökerénél kell kezelni, a megoldás csak az Európai Unióval és azokkal az országokkal együtt lehetséges, amelyekből a menedékkérők érkeznek.

A határokat megállapították és sérthetetlenek – ezt hangsúlyozta a német kancellár azon a sajtótájékoztatón, amelyet Bosznia-Hercegovina miniszterelnökével, Denis Zvizdiccsel tartott Berlinben. Ugyanakkor azt is mondta: továbbra is biztosítani kell az EU-csatlakozás lehetőségét a térség országainak.

A határok ügye a Balkánon a vegyes lakosság miatt kényes kérdés. Alekszandar Vucsics szerb kormányfő például szeretné, ha Koszovó szerbek által lakott északi részét Szerbiához csatolnák. Koszovó lakosságának a döntő többsége albán, de mintegy 10% a szerbek aránya. Hashim Thaçi koszovói elnök is elképzelhetőnek tart határrevíziót, de ő elsősorban a Szerbiában élő albán kisebbségre gondol. Bosznia-Hercegovinában is igen vegyes a lakosság. Vagyis

bármilyen határrevízió sok érdeket sértene és felidézné egy újabb háború veszélyét.

A két kormányfő természetesen sokat beszélt a migrációs helyzetről is. Angela Merkel szerint Boszniának is fel kell ez ellen lépni, ehhez Németország támogatást nyújt, de ennek “nem lehet az az eredménye, hogy teljesülnek mindazok kívánságai, akik illegálisan érkeznek” az országba.

Mint mondta: a “problémát a gyökerénél kell kezelni”, a megoldás csak az Európai Unióval és azokkal az országokkal együtt lehetséges, amelyekből a menedékkérők érkeznek. Szerinte azt kell megvizsgálni, hogy milyen okok miatt érkeznek emberek illegális úton Bosznia-Hercegovinába, és

tenni kell ezeknek az okoknak a megszüntetéséért.

Jelenleg Görögország mellett főleg Szerbiából érkeznek bevándorlók, ezért “meg kell néznünk, hogy mik lehetnek az okok, és ha a vízummentességgel összefüggő visszaélésekről van szó, akkor ezt is ki kell vizsgálni” – mondta a kancellár Denis Zvizdic azon megjegyzésével kapcsolatban, hogy az érkezők jelentős része Szerbia felől lépi át a határt, ahová turistavízummal utaznak be.

Angela Merkel szerint az Európai Unió igyekszik mindent megtenni Bosznia-Hercegovina támogatásáért, és Németország is segítséget nyújt azért, hogy “emberséges bánásmódban” legyen része az érkezőknek.     Azt viszont

“természetesen nem szeretnénk, hogy a menedékkérők szabadon megválaszthassák, hová mennek”

– mondta Angela Merkel, kiemelve, hogy az illegális migráció helyett legális eljárást kell találni.

Denis Zvizdic arról beszélt, hogy országának szakmai, technikai és pénzügyi támogatásra van szüksége a Frontex európai uniós határvédelmi szervezettől és más közösségi intézményektől. Az idén eddig mintegy 10 ezer menedékkérő érkezett az országba, és nagyjából hatezren ugyan már el is hagyták az országot. Mint mondta, Bosznia-Hercegovina a migrációs helyzet emberséges kezelésére törekszik és “az európai megoldás része akar maradni”.

Bréking nyúz, augusztus 8. – Tudósítás a másik valóságból

0

A Figyelő szerint Vona Gábor magamutogató, a Magyar Idők megint sorosozik, az Origo és a Ripost migránsozik, a 888 a Magyar Tudományos Akadémiát támadja – kevés fantázia volt ma az alternatív valóságban.

A Figyelőnek Vona Gáborról volt mondanivalója

„A választáson csúfos vereséget szenvedett Jobbik bukott elnöke láthatóan nem tud élni a nyilvánosság figyelme nélkül. Az önmagát fecskének képzelő ex-pártelnök egy könnyfakasztónak szánt, de inkább meglehetősen mókásra sikeredett monológgal üzent követőinek közösségi oldalán. Mókás, mert a 180 fokot forduló bukott politikus úgy tesz, mintha korábban nem egy szélsőjobboldali párt elnöke lett volna, hanem minimum egy Gandhi.

A pártját választási bukásba hajszoló Vona beszél saját idealizmusáról, holott bevallottan elvette pártja lelkét, az emberekben lévő jóságról, holott büszkén vonult a Magyar Gárda élén, és beszél egy új reformkor eljöveteléről, holott nemhogy Kossuth vagy Széchenyi lába nyomába se ér, de még egy választást sem tudott megnyerni. (…)

A szeretet és az emberi jóság önjelölt zászlóvivője szemrebbenés nélkül eladta pártját Simicska Lajosnak, remélve, hogy pénzzel megveheti a választók szimpátiáját, ám a választást nem a pénz, hanem a magyar emberek döntik el. A Simicska-biznisszel a Jobbik elveszítette addig fennen hangoztatott “tiszta párt”-jellegét és olyan anyagi helyzetbe került, mely igencsak megnehezíti a párt működését.

Az egykor szélsőjobboldali eszméket hirdető, pártját szétverő, de ma már Heller Ágnes kedvencévé vedlő Vonánál láthatóan csak egy dolog állandó: a szüntelen és céltalan magamutogatás.”

A Magyar Idők szerint „Sorosék” a nagykövetségeket „vették célba”

„Soros NGO-i már áprilisban, a Fidesz–KDNP újabb kétharmados győzelmét követően lobbitevékenységbe kezdtek a Budapestre akkreditált nagyköveteknél, ügyvivőknél a civil szervezetek működését, átláthatóságát szabályozó hazai jogszabályokkal szemben.

Április 13-án a Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Transparency International Magyarország és a K-Monitor vezetői több állam diplomatájával is találkoztak, amit több nagykövet a Twitteren meg is osztott.

Volkmar Wenzel, Németország magyarországi nagykövete bejegyzésében úgy fogalmazott: „A nyílt, pluralista és demokratikus társadalom számára elengedhetetlen civil szervezetekkel folytattunk párbeszédet, amelyek munkájukhoz jogilag garantált, szabad mozgásteret igényelnek.””

Az Origónál már megint megbízható forrásnak számít egy szélsőjobboldali álhíroldal

A Mauerstrasse és Dresdner utcák kereszteződésénél, a vasútállomás közelében 5 migráns elkezdte őket hangosan szidalmazni, majd megütötték a férfit.

A verekedés közben a kutya megharapta az egyik támadó lábát, erre a migránsok elmenekültek – írja a Voice of Europe német forrásokra hivatkozva.

A pár leírása alapján a rendőrség azonosította a migránsokat, és az ötből négyet már őrizetbe vettek.”

A Ripost szerint „a mig­rán­sok miatt ki­szo­rul­nak az em­be­rek a stran­dok­ról”

„Már több mint két hete hőségriadó van életben Németországban. A tartósan 35 fok feletti nyári forróságot a legkönnyebb a vízparton lehet elviselni. Aki nem teheti meg, hogy ilyenkor elutazzon, az legszívesebben a helyi strandokra jár. Illetve csak járna. Egyre több német városban jelzik a fürdők vezetői, hogy kevesebb a német vendég. (…)

A német városokba költöző muszlim migránsok ugyanis más szabályok szerint élnek. A nők nem mutatkozhatnak fürdőruhában, ezért sokan burkinit hordanak. A szegényebb bevándorlók azonban nem engedhetik meg maguknak, hogy burkinit vegyenek, ezért leggingsben, pólóban, biciklis nadrágban mennek a vízbe. A rendszeres hangoskodás mellett tehát már a higiéniai kérdések is elriasztják a németeket attól, hogy igénybe vegyék a nekik építtetett strandokat.”

A 888-nak nem tetszik, hogy a Magyar Tudományos Akadémia áthallásos posztot tett ki a Facebookra

„Azt már régóta tudni lehet, hogy az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja lényegében egy baloldali kifizetőhely, hiszen önjelölt CEU-s és ELTE-s “professzorok” a magyar közösség számára irreleváns kutatásokkal foglalkoznak. Ezért a liberális világszemlélet alapján a szexuális kisebbségek társadalmi helyzete, a gendertudomány és a befogadás foglalkoztatja az MTA kutatóit.

Most a Magyar “Tudományos” Akadémia meglehetősen áthallásosan idézi a Rákosi-korszakot. A közösségi oldalukra feltöltött fényképen felidézik, hogy az egykor szebb napokat is látott intézményt a kommunisták meg akarták szüntetni.”

Így készülnek a civilek a különadóra

Néhány héten belül hatályba lép az úgynevezett bevándorlási különadó. Megkerestünk több civil szervezetet, amelyek, kiindulva abból, hogy a kormánypropaganda célpontjainak számítanak, érintettek lehetnek. Arról kérdeztük őket, hogyan készülnek a különadóra.

A múlt héten jelent meg a Magyar Közlönyben a bevándorlási különadó bevezetéséről szóló törvénymódosítás, amelyet nem sokkal korábban fogadott el az Országgyűlés. Mivel a törvény a kihirdetést követő 31. napon lép hatályba, ez azt jelenti, hogy ez már augusztus végén megtörténik.

Az adót „a bevándorlást segítő magyarországi tevékenység” vagy a „Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet bevándorlást segítő tevékenységének anyagi támogatása” után kell fizetni, mértéke 25 százalék.

A törvény szerint bevándorlást segítő tevékenységnek számít a bevándorlás előmozdításával összefüggő médiakampány, médiaszeminárium, hálózat működtetése vagy „a bevándorlást pozitív színben feltüntető propagandatevékenység”. Nem kell fizetni pártoknak, valamint olyan szervezeteknek, amelyek adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonossági alap biztosítja.

Az elmúlt időszakban

több civil szervezet is a kormánypropaganda célpontjává vált:

volt, amelyiknek felmatricázták a székházát, másokat a Figyelő listázott. A szervezetek közül többen nemrég a Parlamentnél tartottak tüntetést.

Megkerestünk több szervezetet is, amelyek, kiindulva a korábbi támadásokból, a célpontjai lehetnek a különadónak.

Az Amnesty International emberi jogi szakértője és médiafelelőse, Demeter Áron azt mondta: jogászi szempontból nehéz értelmezni a törvényszöveget, de szerinte lehet, hogy cél is volt, hogy homályos legyen. Úgy fogalmazott:

„a politikai hisztéria miatt érinthet minket is a törvény.”

Most azon gondolkodnak, hogy milyen jogi lehetőségeik vannak. A törvény hatályba lépése után várhatóan az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulnak majd.

Mint mondta, az adótörvényeknél korlátozottak az Alkotmánybíróság jogkörei, de ha alapvető jogsérelem áll fenn, akkor azokat is vizsgálhatják.

Alapvető jogsérelmet pedig nem csak ők látnak, hanem a Társaság a Szabadságjogokért is. Kapronczay Stefánia ügyvezető igazgató a Független Hírügynökségnek azt írta: ők nem folytatnak olyan tevékenységet, amely a törvény hatálya alá esnek, ugyanakkor

„a bevándorlási adó nem más, mint szólásszabadság-korlátozás.”

Úgy fogalmazott: minden társadalmi kérdésben elengedhetetlennek tartják a különböző álláspontok ütköztetését. „A kormánynak természetesen jogában áll egyet nem érteni azokkal, akik a bevándorlás pozitív oldalairól beszélnek, sőt vitába is szállhat vele” – írta. Szerinte ugyanakkor a kormánynak a döntései pozitív és negatív következményeit is mérlegelni kell, egyes vélemények megadóztatása viszont ezt teszi lehetetlenné.

Mint írta: „pont azoknak civil szervezeteknek az elhallgattattása lehet az eredmény, amelyek évtizedes tapasztalattal rendelkeznek.”

Hasonlóan érvelt a Magyar Helsinki Bizottság szakértője, Zádori Zsolt is. Ő azt mondta a Független Hírügynökségnek, hogy „érintheti” a tevékenységük környezetét a különadó, de ettől még nem változtatnak az eddigi munkájukon, amelynek „egyik legfontosabb része a menedékkérőknek nyújtott jogi segítség”.

Mint mondta, ehhez a forrásokat az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és Európai Unió biztosítja – a törvényből pedig az következik, hogy

ezekre a szervezetekre nem vonatkozik a különadó,

„ha hinni lehet a törvény mondatainak”. Ha viszont eljárás indul ellenük vagy támogatóik ellen, akkor ők is minden lehetséges jogi fórumot igénybe vesznek majd.

Az Alkotmánybíróság és a strasbourgi emberi jogi bíróság mellett még uniós fórumokat említette, hiszen hiába tagállami hatáskör az adópolitika, ebben az esetben egy különleges adóról van szó, amelyet azért kell például fizetni, ha valaki a kormányéval ellentétes véleményt fogalmaz meg a migrációról. Ez pedig

a véleményszabadság korlátozása, ami miatt újabb kötelezettségszegési eljárás is indulhat,

ráadásul az alaptörvénnyel is ellentétes.

De, mint mondta, nem tudni, valójában mit tervez a kormány, kiszámíthatatlan, mennyire akarnak élni a fenyegetéssel. Úgy fogalmazott: amíg a bíróságok függetlenek, addig bennük, illetve az EU-ban, az Európa Tanácsban lehet bízni. Szerinte itt egy politikai propagandaakcióról van szó, ami „civilizált jogállamban nem elfogadható, de itt így működik a kormányzás”.

A Menedék Egyesület igazgatója, Kováts András annyit mondott a Független Hírügynökségnek: ők nem készülnek sehogy az adóra, mivel, ahogy ők értelmezik a jogszabályt, az az ő tevékenységeiket nem érinti. Ha viszont „valami mégis történik”, akkor persze ők is mérlegelni fogják a lehetőségeiket.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK