Kezdőlap Címkék Bevándorlás

Címke: bevándorlás

Bréking (fék)nyúz, 2019. január 17. – Tudósítás a másik valóságból

0

A 888 megírta, hogy Róma, Budapest és Varsó Európa új tengelye. Orbán tanácsadójától, Bakondi Györgytől pedig megtudhattuk, hogy az Európai Parlament folyamatosan nyomás alatt akarja tartani azon államokat, amelyek ellenzik a migrációt. Hidvéghi Balázs, a Fidesz szóvivője elmagyarázta, hogy Brüsszel azért ad a Soros-szervezeteknek több pénzt, hogy még több bevándorlót hozzanak be.

Egyértelművé kell tenni, ki az, aki támogatja, illetve ki az, aki ellenzi az illegális bevándorlást

Manapság már szinte nincs olyan állam Európában, ahol ne lenne téma az illegális bevándorlás. A közelgő EP-választások miatt egyre több politikus keresi szövetségeseit, Róma és Varsó között egyre szorosabb a viszony. Szakértők szerint a politikusok szeretnék egyértelművé tenni, hogy ki az, aki támogatja, illetve ki az, aki ellenzi az illegális bevándorlást.

Salvini az, aki karakteres politikai álláspontot képvisel a kérdésben, az ő nevéhez fűződik, hogy Olaszországban megváltozott a migráció megítélése. Salvini szövetségeseket keres, ami nem szól másról, mint egy felkészülésről az EP-választásra és arról, hogy minden ország beazonosítsa őt, mint a migrációt ellenző politikust. (888: Róma, Budapest és Varsó Európa új tengelye)

Az Európai Parlament folyamatosan nyomás alatt akarja tartani azon államokat, amelyek ellenzik a migrációt

Az Európai Parlamentnek két célja van: legálissá tenni a migrációt, és folyamatosan nyomás alatt tartani azon államokat, amelyek ezzel nem értenek egyet – mondta Bakondi György csütörtök reggel az M1 aktuális csatornán.

A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója elmondta, a 2015-ben kezdődő migrációs válságnak súlyos politikai következményei lettek, mert az egyes európai országok állampolgárai úgy ítélték meg, hogy ami addig történt, az nem jó.

Hozzátette, azért mérséklődhetett 2015-höz képest – amikor több százezer ember vonult át Magyarországon is – a migrációs nyomás, mert egy sor ország védekezni kezdett, s az olasz-líbiai útvonalon 80 százalékkal csökkent a migránsok száma.

Ezzel párhuzamosan Spanyolországban 120 százalékkal több migráns érkezett tavaly, aminek hatására a helyi kormány is szigorú intézkedéseket vezetett be – mondta. (MTI: Bakondi: az Európai Parlament legálissá tenné a migrációt)

Soros György diktáltja a brüsszeli migrációs politikát

A Fidesz szerint az Európai Parlament (EP) mai döntései újra rávilágítanak arra, hogy gyakorlatilag Soros György diktáltja a brüsszeli migrációs politikát, ugyanis az EP megszavazta, hogy az európai emberek pénzéből ezután több száz millió euróval több pénzt adjanak a Soros-szervezeteknek – mondta Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója.

A kormánypárti politikus hozzátette: arra is készülnek, hogy akár a brüsszeli bevándorláspárti politikával szembemenő tagállamoktól is pénzt vegyenek el, hogy aztán ezeket az összegeket a bevándorláspárti Soros-szervezeteknek adják.

Kijelentette: Brüsszel azért akar a Soros-szervezeteknek több pénzt adni, hogy azok még több bevándorlót hozzanak be Európába.

Hidvéghi Balázs szerint ez egy újabb bizonyíték arra, hogy az Európai Parlament jelenlegi, bevándorláspárti többsége lépésről-lépésre a Soros-terv szerint halad. (MTI: Hidvéghi: Brüsszel azért ad a Soros-szervezeteknek több pénzt, hogy még több bevándorlót hozzanak be)

Nemcsak éheztetik, verik is a menekülteket a magyar határnál

0

Az Európa Tanács kínzás elleni bizottságának jelentése szerint Magyarországnak felül kell vizsgálnia a menedékkérők elszállásolását biztosító tranzitzónákra vonatkozó szabályozását, és véget kell vetni a kísérő nélküli kiskorúak fogva tartásának.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (amelynek semmi köze az Európai Unióhoz) tájékoztatása szerint a jelentés a szakbizottságnak a Röszke és Tompa mellett található tranzitzónákban tett legutóbbi, 2017. október végi látogatásának tapasztalatait összegzi.

A jelentés szerint tranzitzónák felszereltsége jó, elfogadható feltételeket biztosít a menedékkérőknek – ugyanakkor aggódnak amiatt, minden menedékkérő kénytelen itt maradni, amíg kérelmüket elbírálják,

a helyiségek zárkákra emlékeztetnek,

így a környezet nem alkalmas emberek, különösen gyerekek elszállásolására.

A nem sokkal a jelentést készítők érkezése előtt a határ szerbiai oldalára toloncolt illegális bevándorlók közül sokan arra panaszkodtak, hogy

magyar rendőrök megverték őket, amit a delegáció orvosszakértőjének véleménye is alátámasztott.

A hvg.hu úgy tudja, hogy a jelentésben több konkrét esetet le is írnak: volt, akit összerugdostak, másokat ütöttek-vertek, többeket kutyákkal félemlítettek meg – volt, akit egy rendőrkutya meg is harapott. Egy kisebb csoport arról számolt be, hogy amikor elfogták őket, akkor a férfiakat ököllel, a nőket gumibottal verték.

A bizottság szerint korábban nem folyt olyan eljárás, amely felmérte volna az erőszakos kitoloncolást követő bántalmazás kockázatát, és azt tanácsolta, hogy a magyar hatóságok vessenek véget a bevándorlók visszaküldésének.

Az Európa Tanács közleménye szerint az illetékes magyar hatóságok a jelentésre adott hivatalos válaszukban azt írták, hogy a jelentés egyebek mellett „számos, a tényekkel ellentétes állítást tartalmaz, amelyek természete inkább politikai, mintsem szakmai”.

„A magyar hatóságok válaszából egyértelműen kitűnik, hogy a jelentésben felvetett aggodalmak továbbra is érvényesek”

– idézi a közlemény az ET kínzás elleni bizottságának elnökét, Mikola Gnatovszkijt, aki reméli, hogy a szakbizottság delegációjának év végén tervezett következő látogatása lehetőséget biztosít a felvetett kulcsfontosságú kérdések megvitatására a helyzet javítása érdekében.

Nemrég egyébként az is kiderült, hogy a menedékkérők egy részét éheztették is a tranzitzónában. Erről itt olvashat bővebben.

A német belügyminiszter is az utcára ment volna

0

A belügyminiszter elítélte a neonáci tüntetőket Chemnitzben, de továbbra is a bevándorlást nevezte a legfontosabb politikai problémának Németországban.

Egy utcai összetűzés után két menedékkérő megkéselt egy férfit, aki belehalt a sérüléseibe. Ezután a szélsőjobboldal az utcára vonult a keletnémet városban, több ezren érkeztek az egész országból, sokan közülük neonáci karlendítésekkel vonultak és Hitlert éltették.

Horst Seehofer belügyminiszter, a CSU (a CDU bajor testvérpártja) elnöke most azt mondta a Rhein-Zeitung című lapnak: ő maga is az utcára vonult volna, ha nem lenne miniszter. A neonáci tüntetőket viszont elítélte, azt mondta a bíróság majd elítéli őket. Németországban ugyanis a második világháború vége óta tilos az ilyen náci szimbólumok használata.

Seehofer szerint a bevándorlás a legfontosabb politikai probléma ma Németországban.

A CSU eddig minden választást megnyert Bajorországban, de a közelgő újabb szavazáson megszoríthatja őt az Altetnative für Deutschland szélsőjobboldali párt. Seehofer szerint a hagyományos pártok népszerűsége tovább csökkenhet, ha nem változtatnak a bevándorláspolitikájukon.

Emiatt kezdett hetekig tartó koalíciós vitát is Angela Merkellel, amiből viszont

Seehofer jött ki sokkal rosszabbul:

ugyan a két jobboldali párt népszerűsége történelmi mélypontot ért el, de így is Merkel a második legnépszerűbb német politikus, míg Seehofer kedveltsége nagyot zuhant.

Angela Merkel egyébként Seehofernél jóval határozottabban ítélte el a chemnitzi szélsőjobboldali tüntetéseket.

Szijjártó Péter most a svéd nagykövetet kérette be

0

Több svéd miniszter és a nagykövet is bírálta az elmúlt napokban a magyar kormányt. Ezért Szijjártó bekérette a nagykövetet.

Margot Wallström svéd külügyminiszter tegnap a Twitteren azt írta: Orbán Viktor miniszterelnök és Matteo Salvini olasz belügyminiszter a demokraták és a baloldal ellen alakítanak szövetséget.

Heléne Fritzon svéd bevándorlásügyi miniszter pedig szemináriumon bírálta Magyarország menekültpolitikáját. Mint mondta, egy találkozón emlékeztette Magyarország külügyminiszterét 1956-ra, amikor Svédország lelkesen fogadott be magyar menekülteket. A svéd miniszter szerint

elvárás lenne, hogy Magyarország ugyanilyen módon vállaljon felelősséget az EU közös menekültpolitikájában.

Szijjártó Péter ugyanúgy reagált, ahogy a hasonló bírálatokra korábban is. Azt mondta: „a bevándorláspárti svéd kormány újabb támadást indított Magyarország ellen”.

Szerinte Orbán és Salvini nem a demokraták, hanem az illegális bevándorlás ellen küzdenek. Azt is mondta: a svéd bevándorlásügyi miniszter egyenlőségjelet tett az 1956-os magyar menekültek és az illegális bevándorlók közé, és szerinte „aki ilyet tesz, az történelemhamisítást követ el”.

Nemrég

Svédország beszállt a Magyarország ellen az Európai Bíróságon a civiltörvény indított perbe,

méghozzá a felperes oldalán.

Szijjártó beszélt arról is, hogy Niclas Trouvé, Svédország budapesti nagykövete azt nyilatkozta a közelmúltban, hogy „várja Magyarország elítélését, vagyis egyértelműen a Soros-szervezetek oldalára állt”, ezért bekérette a diplomatát a minisztériumba.

A svéd nagykövet egyébként a 444-nek adott interjút, és többek között azt mondta: a bevándorlás nem fenyegetés, hanem egy jó lehetőség, ami hosszú távon hazája hasznára válik. Nem tart attól, hogy a keresztény kultúra veszélyben lenne, az viszont neki is feltűnt, hogy milyen sötét képet fest Svédországról a kormánypropaganda.

Mértékletes, nem diktátorozó ellenzéket szeretne Ungár Péter

0

Megbukott az eddigi ellenzéki politika, váratlant kell húzni, és ez a mértékletesség, írja az LMP-s politikus. Szerinte a migráció ügyében nem szégyen egyetérteni a Fidesszel, a diktátorozás nem vezet sehova, a „hangos kiabálással” az ellenzék a Fidesz szavazóit is minősíti, és inkább ki kell nevetni a hiszterizálást. Bírálta a baloldali, liberális értelmiséget is. Ungár Péter később már arról is beszélt: a békülékeny hang ellenére markáns különbségek vannak a Fidesz és az LMP között, Orbán Viktor pedig árulást követett el. A Jobbikkal való szövetségkötést megfontolná.

A saját tulajdonában lévő azonnali.hu-n megjelent hosszú cikkében Ungár Péter azt írja,

„az ellenzéki politika Magyarországon megbukott”,

be kell fejezni a kudarc magyarázását, „valami váratlant” kell húzni, ugyanakkor mértékletesnek kell lenni.

Mint írja, minden bírálat és düh jogos, ami az ellenzéket (beleértve őket magukat is) éri, hiszen nem találták meg a Fidesz politikájának az ellenszerét. szerinte az igazi probléma az, hogy

„az ellenzék még mindig nem a kudarc okait keresi, hanem a kudarcot magyarázza,”

és vagy a másikat hibáztatják, vagy azon keseregnek, hogy nem beszéltek eleget Mészáros Lőrinc „közpénzátalakításáról”.

Ungár Péter szerint „Magyarországon nagyjából mindenki tudja, hogy Mészáros Lőrinc kicsoda, és kinek mit csinál. Hogy milyen az egészségügy. Hogy rossz az oktatás.” Ennek ellenére a Fideszre szavaznak, mert jobb választásnak tartják:

„A kormány rendet és határozottságot, az ellenzék káoszt mutatott.”

Szerinte az ellenzék szembeállítása, miszerint Orbán és Európa között kell választani, csak az egyre nagyobb arányú vereségre alkalmas. Azt írja: nem működik az ellenzéki pártstruktúra, és „újat kell mondani, akár úgy is, hogy szembemegyünk saját média-értelmiségünk, a duruzsoló osztály elvárásaival”.

Ahogy írja: ennél rosszabb ugyanis már nehezen lesz.

Arról is ír, hogy a Fidesz a migrációs válságnak köszönheti leginkább az újabb kétharmadot, amely az egész euroatlanti világban meghatározó kérdés. Ungár szerint „az, hogy a korlátlan bevándorlás nem jó dolog, az, hogy a menekültválság egyben bevándorlási válság is, ma már ténykérdés.” Ebben szerinte az LMP és a Jobbik egyetért.

Szerinte kudarcot vallottak akkor, amikor a migráció lett a kampány központi témája, hibáztak, amikor ebben partnerek voltak. Úgy fogalmaz: „egyszerre kell megnézni, hogy miért engedtük, hogy a Fidesz narratívája uralja az egész magyar politikát, de meg kell nézni azt is, hogy mit rontottunk el a Fidesz által szabott kereteken belül. Mert egy ilyen kormányzás utáni újabb kétharmados vereség csak úgy történhetett meg, hogy mind a két hibát elkövettük.”

Szerinte

„ez a vita nem elsősorban a migrációról, hanem a fejlett demokráciák általános válságáról szólt:”

sokan úgy érzik, hogy nincs demokratikus kontroll olyan folyamatok felett, amelyek következményeivel együtt kell élni. Ez szerinte a globalizációhoz kapcsolódik, azt írja: „az a kontrollvesztettség lényege, hogy nem mindenki és minden globalizálódik egyformán és egyszerre.”

Szerinte ennek volt a következménye a brexit. Úgy fogalmaz: „Ma az etnikai-kulturális homogenitás azért válhat értékké, mert sokak számára ez a garanciája annak, hogy a globalizáció nem ér el mindent.”

Ki kell szerinte mondani,

„az EU néppárti vezetése nem kezelte a migrációs válságot.”

Ungár Péter szerint az ellenzék másik problémája sokkal súlyosabb: lassan húsz éve Orbán Viktor határozza meg a magyar politika kereteit, a többiek lassan reagálnak, és nem tudnak mást mondani, mint azt, hogy le kell győzni Orbánt – arról viszont nem érvelnek, hogy miért.

Azt írja: a Fidesz politizál, az ellenzék moralizál, ezzel pedig a Fidesz-szavazókat is minősítik:

„senki nem tesz többet az ellenzéknél a Fidesz most már szinte hárommilliós táborának egyben tartása érdekében.”

Ungár Péter egyetért Vona Gáborral abban, hogy Orbán jól ismeri a magyar társadalmat. De szerinte az sem megoldás, ha a „balliberális konszenzus dinoszauruszain” nevetgélnek. Úgy fogalmaz, hogy sokan „nem a demokráciát védik, hanem az életrajzukat”, és sok kinyilatkoztatás csak a hatalomról szól: hogy ez a kör legalább az ellenzéket irányítani tudja.

Azok, akik a pártoktól a véleményformálókon át a médiáig meghatározták az ellenzéki politikát, szerinte nem akarnak változtatni, pedig

„ha le akarjuk győzni a Fideszt, új ellenzékre van szükség.

Nem feltétlenül új pártokra, mert abból már van bőven elég, de új politikára” – írja. Úgy véli, hogy az ellenzék csak akkor lehet sikeres, ha kilép az orbáni narratívából, mert a diktatúra kiabálásával csak erősebbnek látszik a Fidesz, nem használ az sem, ha arról beszélnek, mennyit lopnak, és az sem, ha mindenben az ellenkezőjét mondják, mert akkor is arról vitáznak, amiről a Fidesz. Ezért szerinte váratlant kell húzni.

Ezt Ungár Péter szerint mértékletességgel lehet megtenni, vagyis nem szabad a szavazóit butának, megtévesztettnek nevezni,

nem érdemes diktátorozni.

A mértékletesség szerinte már 2002-ben is nyerő volt, ez ugyanis olyasvalami, amire a Fidesz nem képes. Az is probléma, hogy az ellenzék nem tudja már fokozni a jelzőit, és „magából csinál bohócot”, amikor havonta temeti a demokráciát.

El kellene szerinte magyarázni, miért fontos a sajtószabadság, nem csak kiabálni, hogy veszélyben van. A kormány szent háborúnak tekinti a politikát, ahol nem megengedett a kompromisszum. Ungár azt írja:

nem partnernek kell lenni a hiszterizálásban, hanem ki kell nevetni.

Ír az esetleges ellenzéki együttműködésről is, de szerinte „aki továbbra is morális alapon összefogást követel és kinyilatkoztat, az semmit nem tanult az elmúlt évek hibáiból”.

Az ATV Egyenes Beszéd című műsorában aztán Ungár Péter azt mondta: tarthatatlan, hogy az ellenzéki politizálás úgy megy tovább, mint a választások előtt, és nem foglalkoznak a kudarc okaival. Megismételte, hogy harsányságban nem tudják túlszárnyalni a kormányoldalt, a szellemi polgárháborút, amelyben „mindkét oldal részt vett”, csitítani kell.

Beszélt arról, hogy Medgyessy Péter 2002-es győzelmében benne volt az is, hogy elismerte: a Fidesz nem csinált mindent rosszul. Szerinte ha az ellenzék mindig mindenben támad, akkor nem tudja felhívni a figyelmet az általa fontosnak tartott dolgokra.

A migrációval kapcsolatban azt mondta:

„kicsit kezd abból elegem lenne, hogy mindig mindent Orbán Viktorhoz kell viszonyítani.”

Úgy fogalmazott: őt nem érdekli, Orbán mit mondott a migrációról. Az embertelenségekkel nem ért egyet. Ő egyébként Orbánt úgy írná le, mint valakit, „akinek megvolt a lehetősége, hogy önmértékletes államférfi legyen, és nem az lett.”

Szerinte demokrácia van, választáson legyőzhető a kormány, bár „az alkotmányos keretek jelentős részét a kormány szétfeszítette”. Diktatúrázni akkor kell, amikor van jelentősége, ha állandóan ez történik, az jelentékteleníti a szó értékét.

Szerinte az már eldőlt, hogy a migráció lesz az EP-kampány központi témája, és mint mondta, lesz olyan, amivel egyet fognak érteni a Fidesszel.

Azt mondta: a békülékeny hang ellenére markáns különbségek vannak a Fidesz és az LMP politikájában. Beszélt arról, hogy az EU jobboldali vezetése és Orbán Viktor azt ígérték, hogy az emberek úgy fognak élni, mint nyugaton, és ez nem valósult meg. Szerinte

ezzel árulást követtek el,

mint ahogy például szerinte a felvidéki magyarokat is elárulta a kormány.

Azt is mondta, hogy a miniszterelnök hiába hirdetett szabadságharcot az Unióval szemben, nem küzdött például az uniós agrárpolitika megreformálása és a génmódosítás ellen. Szerinte az is probléma, hogy a „dinoszauruszok” (az ő szavaival a 28 éve ugyanazt mondó értelmiségiek) tőlünk függetlenként kezelik az Európai Uniót.

Szerinte

fel kell tárni a Fidesznek azt a hazugságát, hogy „ők az Európai Unió ellenzékei”,

pedig részt vesznek a vezetésében. Például ugyan Orbán Viktor nemet mondott Junckerre, de aztán megszavazta az Európai Bizottságot, a Fidesz ráadásul a legnagyobb európai pártcsalád tagja.

A Jobbikkal kapcsolatos esetleges szövetségről azt mondta: ő hisz abban, hogy emberek meg tudják változtatni a véleményüket. Mint mondta, a Jobbik finomított az EU-val kapcsolatos álláspontján, és bár még nem tudja megmondani, hogy pontosan mi is most az, de közelített az LMP-éhez. Szerinte

„megfontolandó javaslat a Jobbikkal való szövetségkötés,”

de erről még tárgyalni fognak a pártban. Némi iróniával azt is mondta: idén még lesz legalább egy, de inkább két kongresszusa az LMP-nek. Mint mondta: szavazókat a Fidesztől kell átcsábítani.

A nap kérdése: El kell-e látni a menedékkérőket?

0

Éheztették a menedékkérők egy részét a magyar tranzitzónában, az erről szóló hírek a nemzetközi sajtóba is bekerültek. Az ügyről itt olvashat bővebben, de a véleményét is elmondhatja: Ön szerint morális kötelessége-e az államnak gondoskodni a menedékkérők ellátásáról, akik a tranzitzónát nem hagyhatják el?

This poll is no longer accepting votes

Biztosítania kell a magyar államnak, hogy a menedékkérők kapjanak enni a tranzitzónákban?
×

Végül beengedték Iványi Gábort a tranzitzónába

0

Igaz, ehhez az kellett, hogy egy parlamenti képviselő is elkísérje.

A hét elején a tranzitzónában éheztetett menedékkérőknek akart ételt vinni az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke – akkor nem engedték be. Most viszont a DK parlamenti képviselőjével, Gréczy Zsolttal együtt mentek el Röszkére és Tompára is.

Amint a Facebookon közzétett videójukból kiderül, most azt mondták nekik, hogy „minden tökéletesen rendben van”. Tompán nem fogadták el az általuk vitt élelmiszert, Röszkén viszont igen. Azt mondják,

szeretnék, ha szúrópróbaszerű ellenőrzés lenne.

Iványi Gábor a videón arról beszél, hogy gyakorolni kellene a vendégszeretetet, civil szervezetként és egyházként is elfogadhatatlan számára, hogy ki vannak rekesztve a tranzitzónákból. Szerinte ha nem engedi meg a hatóság a bejutást, akkor rejtegetni valója van.

Mint mondta, az étel megvonása tiltás, és ez ellen tiltakozik. Az se közömbös számára, hogy Magyarországról milyen kép alakul ki a világban.

Az éheztetett menedékkérők ügyében a Helsinki Bizottság a strasbourgi bírósághoz fordult, amely kötelezte a magyar kormányt, hogy biztosítsa az ellátást. Ezután „jogi kiskaput” is sikerült találniuk a hatóságoknak, így most minden menedékkérő kap enni. Az ügyről ide kattintva olvashat bővebben.

Az uniós befizetések leállításával fenyegetőznek az olaszok

0

Ha a többi tagállam nem vesz át menedékkérőket, akkor nem fizetik be a hozzájárulásukat a közös uniós kasszába, ezt mondta a nagyobbik kormánypárt vezetője.

A nagyobbik olasz kormánypárt, a populista Öt Csillag Mozgalom vezetője, Luigi Di Maio miniszterelnök-helyettes azt mondta az olasz közmédiának: „Az Európai Unióban problémák vannak, ha nem sikerül megoldást találni 170 ember befogadására.

Ne szórakozzanak velünk.”

Di Maio egy Cataniában veszteglő hajóra utalt, amelyen menedékkérők vannak, akiket az olasz kormány nem akar befogadni. Mint mondta, az Európai Bizottság egy hét alatt egyszer sem nyilatkozott a csoport sorsáról, és szeretné, ha végre döntés születne – például a mai informális brüsszeli találkozón.

Luigi Di Maio megismételte korábbi kijelentéseit, miszerint, ha az EU nem lép és nem osztja szét a hajón lévő menedékkérőket a tagállamok között,

Olaszország leállítja befizetéseit az európai uniós kasszába.

„Tudni fogjuk, mire költsük ezt a pénzt” – mondta.

Di Maio évi 20 milliárd euróról beszélt, az MTI viszont más források alapján azt írja: Olaszország a 2010 és 2016 közötti időszakban összesen 37 milliárdot fizetett az EU-ba. Matteo Salvini olasz belügyminiszter évi 6 milliárd eurós olasz befizetésről nyilatkozott.

Az olasz parti őrség egyik hajója nyolc napja mentett ki 177 embert a Földközi-tengerből. Az olasz infrastrukturális és közlekedési miniszter hétfőn megengedte, hogy a hajó kikössön Cataniában, de csak 27 gyerek szállhatott le róla. A felnőttek partra lépését ugyanis a szélsőjobboldali belügyminiszter megtiltotta, sőt, a hajót hatósági gyűrűvel vették körül.

Egy ügyész, Salvini nevének említése nélkül, arról beszélt, hogy

ezért akár eljárást is lehetne indítani.

Válaszul a belügyminiszter pártjának, a Ligának az egyik politikusa azzal fenyegetőzött, hogy ha ez megtörténik, akkor a Liga tagjai elmennek az ügyészekért otthonaikba.

Salvini közben a Corriere della Serának azt nyilatkozta: Orbán Viktorral tárgyal majd a napokban, hogy megoldást lehessen találni az Európába tartó menedékkérők visszavitelére. Szerinte nem ejtették túszul a cataniai hajón lévő embereket.

Beszélt arról is, hogy korábban

az EU 35 ezer menedékkérő áthelyezését ígérte az olasz kormánynak,

ehhez képest eddig 12 ezer embert vettek át.

Éppen ez az a pont, ahol egyébként, bármennyire is szövetségesnek tartja magát Salvini és Orbán, kibékíthetetlen ellentét van a két kormány között. Az olaszok ugyanis ragaszkodnak ahhoz, hogy a többi tagállam kötelező jelleggel, akár kvóták alapján vegyen át tőlük menedékkérőket, a magyar kormány viszont mereven elutasítja ezt.

Az Európai Bizottság egyik szóvivője egyébként azt válaszolta az olasz fenyegetésre, hogy „nem segítenek, nem visznek közelebb a megoldáshoz a nem konstruktív kommentek, pláne nem a fenyegetések. (…) Az EU egy szabályközösség, működése szabályokon alapul, nem fenyegetéseken.”

Jogi kiskapu kell, hogy ne éheztessék a menedékkérőket?

Több menedékkérőt is éheztettek a tranzitzónákban, az üggyel már a strasbourgi bíróság is foglalkozott.

Éheztetik a menedékkérőket a magyar tranzitzónákban, erről szóltak a hírek az elmúlt hetekben. Az ügyet a Magyar Helsinki Bizottság tárta fel, a botrány a nemzetközi sajtóba is bekerült, több országban is írtak róla.

Júliustól ugyanis új menekültügyi szabályozás van érvényben Magyarországon: ennek értelmében Szerbia biztonságos országnak számít (pedig az ENSZ Menekültügyi Főigazgatósága szerint nem az), vagyis,

minden onnan érkező ember menedékkérelmét elutasítják.

Ahogy a Helsinki Bizottság szakértője, Zádori Zsolt a Független Hírügynökségnek elmondta, ez nem is normál eljárás keretében történik, hanem úgynevezett elfogadhatósági eljárásról van szó. Ez azt jelenti, hogy miután beengedik a határon (sokszor hónapokig) várakozó menedékkérőt a tranzitzónába, meghallgatják, megnézik, melyik országokon át jött, és ha van köztük biztonságos harmadik ország, akkor „nem elfogadhatóként” el is utasítják a kérelmet.

Miután ez megtörtént, a menedékkérő idegenrendészeti eljárás alá kerül. A menedékkérelem elutasítása ellen van lehetőség fellebbezni, három napig. A kérelem elutasítása után azonban rögtön kötelező tartózkodási helyet jelölnek ki a menedékkérőnek, méghozzá a röszkei vagy a tompai tranzitzónának egy külön részlegét.

Itt viszont már nem jár a menedékkérőknek ellátás. Vagyis,

enni sem kapnak,

kivéve a kismamákat és a gyerekeket. A Helsinki Bizottság olyan esetről is tud, hogy étkezési időben a gyerekeket elválasztották a szüleiktől, nehogy a családtagok meg tudják osztani az ételt.

Élelmiszert viszont a menedékkérők csak úgy tudnának szerezni maguknak, ha elhagynák a tábort – amely csak Szerbia felé nyitott.

Volt, aki próbált ételt vinni a menedékkérőknek, például Iványi Gábor – de nem engedték be. Elment a tranzitzónához Hadházy Ákos is, aki a Facebookon azt írta utána: negyedórás tanácskozás után beengedték, majd beszélhetett az igazgatóval is, aki azt mondta neki, „jelenleg” nincs éheztetett menedékkérő.

Azt viszont elismerte, hogy

„korábban valóban voltak olyanok, akik néhány napig nem kaptak élelmet”,

de szerinte nekik voltak tartalékaik. Ugyanakkor az igazgató azt is mondta Hadházynak: „a törvény szerint rövidesen sokan lesznek ellátás nélkül hagyott menekültek a tábor területén”.

Az idegenrendészeti eljárás végén, ahogy Hadházy fogalmazott, rendezetten, papírokkal át kell adni az elutasított menedékkérőt a szerb hatóságoknak – akik azonban nem veszik vissza őket. Így aztán magyar menekülttáborba kell vinni őket, és valódi eljárást lefolytatni.

Kivéve persze, ha az éheztetés miatt a menedékkérő már korábban úgy döntött, hogy elhagyja a tranzitzónát,

ezt viszont csak úgy teheti meg, ha visszamegy Szerbiába.

A kormány szerint minden rendben volt az ügyben, a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményében azt írja, „a magyar törvények világosan kimondják”, hogy mindenkinek, „aki menedékkérő státuszban tartózkodik a tranzitzónában, jár és biztosított az ellátás”. Erre a magyar állam évente fejenként több mint 700 ezer forintot költ (ez kevesebb mint napi 2000 forintot jelent). Ha valakinek viszont elutasították a kérelmét, akkor el kell hagynia a tranzitzónát.

A közlemény szerint nincs botrány, csak „a Soros-szervezetek újabb hazugsága, lejárató akciója” az egész.

Csakhogy az ügyben a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság is lépett, és

kötelezte Magyarországot, hogy gondoskodjon a menedékkérőkről.

A Magyar Helsinki Bizottság fordult a bírósághoz, nyolc konkrét eset miatt. A bíróság végül mind a nyolc esetben elrendelte, hogy kapjanak ételt a menedékkérők. Ahogy közleményükben írják: „A döntések arra alapultak, hogy az élelem megtagadása az embertelen bánásmód tilalmába ütközik, illetve a bíróság – szintén a valóságnak megfelelően – fogva tartási helynek tekinti a tranzitzónákat, ahol az államot ellátási kötelezettség terheli.”

A Helsinki Bizottság azt is írja: a bizottság ügyvédei arról is tudomást szereztek, hogy a hatóság „megtalálta a jogi kiskaput” ahhoz, hogy a menedékkérők mégiscsak kaphassanak enni. Ahogy Zádori Zsolt fogalmazott,

„megoldották okosban”,

csakhogy ezt nem lehet jogállaminak nevezni.

Annyi történt ugyanis, hogy most már nem jelölnek ki kötelező tartózkodási helyet az idegenrendészeti eljárás alá került menedékkérőknek, vagyis nem különítik el őket a táborban. Így aztán jelenleg ugyanolyan ellátásban részesülnek ők is, mint azok, akiknek még nem utasították el a kérelmét.

Pártot alapít a Migration Aid, hogy elkerülje a különadót

0

A pártoknak ugyanis nem kell bevándorlási különadót fizetniük. „A kormány által terjesztett sötétség” ellen akarnak küzdeni.

A Migration Aid volt az a szervezet, amely leleplezte a civilek ellen folytatott lejárató akciót, amelyet, mint utóbb kiderült, egy izraeli hírszerzőcég hajtott végre.

Most a Facebookon azt írják, hogy „a fideszhatalom és holdudvara” három éve próbálkozik azzal, hogy

„minden létező eszközzel ellehetetlenítse”

a munkájukat: hazudnak róluk, törvényekkel akarják megfélemlíteni őket, külföldi titkosszolgálatot uszítanak rájuk.

Július végén a parlament elfogadta az ún. bevándorlási különadóról szóló törvényt: azoknak a segélyszervezeteknek, amelyek a törvény hatálya alá tartoznak, a kapott adományok összege után 25%-os adót kell fizetniük, és ez a tárgyi adományokra is vonatkozik. Azt írják: ha valaki odaadja nekik a használt nadrágját, akkor annak értékét fel kell becsülniük, és az összeg negyedét be kell fizetniük adóként.

Úgy fogalmaznak: „Az ezzel járó adminisztrációs teher teljesen ellehetetlenítené a munkánkat,

egy nagyobb mennyiségű használtruha adomány után pedig akár százezres nagyságrendű befizetési kötelezettségünk keletkezne,

holott ezek az adományok utána rászoruló családokhoz kerülnek.”

Ezért arra kérik támogatóikat, hogy a még a törvény életbe lépése, augusztus 25-e előtt juttassák el hozzájuk adományaikat.

Emellett viszont kihasználnák azt, hogy a törvény értelmében pártokra és pártalapítványokra nem vonatkozik a bevándorlási különadó. Így a szervezet vezetője, Siewert András és a Migration Aid több önkéntese

augusztus 20-án bejelentik az Éjjeli Őrség nevű politikai párt megalapítását.

Azt írják, „elképesztő, de 2018-ban egy EU-s országban pártot kell alapítani ahhoz, ha civilek emberségből segíteni akarnak rászoruló menekült embertársaikon. Ha pedig már úgy alakult, hogy ez maradt az utolsó jogi opció a segítésre, kiterjesztjük a tevékenységeinket és más területeken is felvesszük a kesztyűt a kormány által terjesztett sötétséggel szemben.”

A párt nevét egyébként a Trónok Harca sorozatból vették. Facebook-oldala már működik is.

ÚJ DIMENZIÓBA LÉP A MIGRATION AID ÉS A HATALOM HARCAHárom éve próbálkozik azzal a fideszhatalom és holdudvara, hogy…

Közzétette: Migration Aid – 2018. augusztus 16., csütörtök

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK