Kezdőlap Címkék Bevándorlás

Címke: bevándorlás

Emberi jogok, migráció, előítéletek és környezetvédelem a Szigeten

0

Társadalmi célú üzeneteket népszerűsítenek, ezért hívták életre a Love Revolution kampányt, amely a programkínálatra is hatással van.

A fesztivál szervezői közleményükben azt írják: a Sziget közössége 25 éve azért alakult, hogy együtt létrehozzanak egy ideiglenes álomállamot, amely Európában központja lett a kultúrák találkozásának. Itt nem kérdés az egyén szabadságának tisztelete, a lelkiismeret és életmód szabadságának joga, a szabad véleménynyilvánítás vagy a megismerés szabadsága és a környezet tisztelete.

A Love Revolution kezdeményezés főbb céljai közé tartozik

az erőszak- és félelemnélküliség, az élhető Föld, az alapvető emberi jogok érvényesülése, az előítéletek és a kirekesztés megszüntetése.

Az Afro-Latin-Reggae Faluban például például One hour – One love címmel naponta kezdődnek beszélgetések, amelyek témái például az ökoszisztéma megóvása, a környezettudatos fogyasztás és életmód, a klímaváltozás, de vizsgálják a rasszizmus és tolerancia, nacionalizmus és multikulturalizmus, migráció és integráció kérdéseit is.

Az egyik leglátványosabb program a Szigeten a Nagy Utcaszínház. Idén a Wired Aerial Theatre angol társulat As the world tipped című előadása is látható lesz, amely a környezettudatosság fontosságára hívja fel a figyelmet.

A Sétáló utcaszínházak közt érkezik a Kamchátka társulat,

előadásuk az emberi jogokkal is foglalkozik.

A Sátor határok nélkül a budapesti Néprajzi Múzeum és a párizsi Nemzeti Bevándorlástörténeti Múzeum közös programhelyszíne, ahol a téma a menekülés és befogadás, közösség és család, szerelem és szex, beavatás és beavatkozás lesz.

Az ArtZone helyszínén újrahasznosított anyagokból készülnek tárgyak, felhívva a figyelmet a környezettudatos életmódra és az ökológiai lábnyom csökkentésének fontosságára.

Az idei Sziget Fesztivál augusztus 8-tól 15-ig tart.

Orbán: Az Európai Bizottság napjai meg vannak számlálva

1

A miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt erről. Ismét beszélt „álcivil” szervezetekről, az ENSZ migrációs tervezetéről és az akkumulátorainak feltöltéséről is.

Orbán Viktor reagált a Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárásra és arra is, hogy a testület javaslata szerint 6000 eurót adnának menekültenként a befogadó országoknak. Azt mondta: nem tulajdonít jelentőséget a bizottság mostani döntéseinek, hiszen szerinte minden, mostani kezdeményezés már kifutott az időből.

Szerinte azt a módszert kell megtalálni,

“hogyan lavírozzunk, evickéljünk” el a jövő év májusáig,

amikor lejár a mostani Bizottság mandátuma. Azt mondta: a jövőben olyan Európai Bizottság kell, amely „nem a határokat megvédő országokat bünteti”.

Elvi kérdésnek nevezte, mire fordítja az Unió „az emberek pénzét”, és veszélyes gondolkodásnak nevezte azt, ha azt „migránsoknak adnák oda”.

Valójában egyébként, ahogy az még az MTI tudósításából is kiderül, erről szó sincs: az Európai Bizottság azoknak a tagállamoknak adna pénzt, akik hajlandóak menekülteket befogadni.

A miniszterelnök a világ egyik legstabilabb országának nevezte politikai szempontból Magyarországot, mondván, nincs egyetlen olyan ország sem, ahol egy kormány háromszor egymás után tudott volna kétharmados többséggel nyerni. A politikai stabilitás előnyét pedig szerinte be lehet váltani, világossá lehet tenni a világban, hogy a magyar kormány politikája kiszámítható.

Sikeresnek nevezte az elmúlt heteket, amikor külföldi vezetőkkel találkozott, szerinte

ez az országot erősebbé teszi és a gazdaságra is jó hatással van,

mivel a befektetők is tudhatják, hogy a politika felől nem terheli kockázat vállalkozásaikat.

A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban azt mondta: amíg kereszténydemokrata kormánya van az országnak, a nyugdíjak vásárlóértéke megmarad. Szerinte az időseknek apránként szinte teljes egészében visszaadták azt az összeget, amelyet a szocialista kormányok vettek el tőlük.

Orbán Viktor stabilnak nevezte a magyar gazdaságot és azt a modellt, amelyet 2010 után épített ki a kormány. Ugyanakkor ismét arról beszélt, hogy a világgazdaságban feltűntek már a “sötét felhők”, bár senki nem mondja ki, hogy válság közelít.

Orbán arra számít, hogy az Egyesült Államok, Ausztrália és Magyarország után további államok lépnek ki az ENSZ migrációval kapcsolatos tárgyalásaiból, ott ugyanis a kibocsátó országok vannak többségben, így szerinte a folyamat támogatóinak érdeke érvényesül.

Bár az ENSZ döntéseinek nincs közvetlen hatása az emberek életére, a kormányok azokat mégsem hagyják figyelmen kívül. Szerinte

a bevándorlás ügyében nem lehet felelőtlen nyilatkozatokat tenni,

olyan dokumentumokat előállítani, amely „a tagok egy részének érdekével ellentétes”.

Orbán úgy véli, hogy bár jogilag nehéz majd kikényszeríteni, az ENSZ tervezetét a “puha hatalom” eszközének nevezte, amely befolyásolja a közgondolkodást. “Nem mindenkinek jár egyformán az ébresztőórája” – mondta.

Steve Bannonnak, Donald Trump amerikai elnök korábbi tanácsadójának új európai, szélsőjobboldali mozgalmáról azt mondta: sok sikert kíván az amerikai konzervatív eszmék terjesztéséhez, mert eddig csak a liberális volt hallható.

Beszélt arról is, hogy nem emlékszik az elmúlt 30 évben olyan évre, amikor az Egyesült Államok ne avatkozott volna be a magyarországi vitákba, leggyakrabban alapítványokon keresztül szólnak bele más országok belügyeibe. Ezt a tevékenységet a modern világ olyan tulajdonságának nevezte, amellyel szemben nehéz védekezni.

Mint mondta, Magyarország úgy védekezik, hogy átláthatóságot kér. Állítása szerint 67 “álcivil szervezetet” finanszíroznak a Soros-alapítványok, a magyar választóknak pedig szerinte tudniuk kell, hogy „kiket finanszíroz Soros György” vagy éppen „Brüsszel” azért, hogy „beleszóljanak a belügyekbe”.

Azt is megemlítette, hogy szombat délelőtt előadást tart a Tusnádfürdői Nyári Szabadegyetemen, hétfőn azonban megkezdi szabadságát. Mint mondta:

“az erőim végén vagyok, rám fér, hogy feltöltsem az akkumulátorokat”.

A munkát augusztus végén, szeptember elején kezdik újra.

A nap kérdése: Egyetért az ENSZ-ről szóló kormányzati döntéssel?

0

Magyarország kilép az ENSZ globális migrációs csomagjának elfogadási folyamatából – ezt jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Ennek okairól ide kattintva olvashat bővebben, itt viszont szavazhat arról, egyetért-e ezzel a döntéssel.

Egyetért azzal, hogy Magyarország kilép az ENSZ migrációs csomagjának elfogadási folyamatából?

Már az ENSZ is veszélyes a magyar kormány szerint

0

Magyarország kilép az ENSZ globális migrációs csomagjának elfogadási folyamatából – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kormányülés utáni sajtótájékoztatóján Budapesten.

“Számunkra Magyarország és a magyar emberek biztonsága az első számú kérdés”, és ez a dokumentum teljes mértékben ellentétes az ország biztonsági érdekeivel – ezt mondta Szijjártó Péter. Hozzátette: a kormány álláspontja szerint az ENSZ globális migrációs csomagja ellentétes a józan ésszel és az európai biztonság helyreállításának szándékával is.

Szerinte

Magyarország nem tartja magára nézve irányadónak azokat a célokat és elveket, amelyeket ez a csomag kinyilvánít,

továbbá nem vesz részt az ENSZ-tagállamok állam- és kormányfőinek decemberi marrákesi csúcstalálkozóján, és ha végül az ENSZ közgyűlése határoz a dokumentumról, akkor Magyarország nemmel fog szavazni.

A magyar kormány úgy véli, hogy a csomag ösztönzi a migrációt, “milliók számára jelenthet inspirációt arra, hogy meginduljanak”. Szerinte a csomagnak az az alapállása, hogy a migráció jó és kivédhetetlen jelenség. A kormány ezt az alapvetést elfogadhatatlannak tartja, és olyan rossz folyamatként tekint a migrációra, amelynek rendkívül súlyos biztonsági aspektusai vannak – mondta Szijjártó.

Szerinte az ENSZ tagállamainak döntő többsége „kibocsátója a migrációs folyamatoknak”, a dokumentum alapvető emberi jogként tekint a migrációra, ami “homlokegyenest ellentétes egyébként a nemzetközi jogban megfogalmazottakkal”. A csomagból azokat a pontokat emelte ki, miszerint a bevándorlókat a saját állampolgároknak biztosítottal azonos minőségű szolgáltatásokat kell biztosítani, illetve, hogy a határvédelem emberi jogi kérdés is.

A vita során végig arról volt szó, hogy a dokumentum nem kötelező.

A sajtótájékoztatón felvetették neki, hogy a dokumentum a tagállamok által elfogadott, a menekültek és migránsok kezelésmódjáról szóló New York-i egyezményre épít, fenntartja az államok szuverenitását, és kijelenti, hogy egyetlen állam sem képest egyedül kezelni a migrációt.

Szijjártó szerint viszont a tervezet a tagokat nemzeti akciótervek létrehozására biztatja. Mint mondta, ez nem egyenlő a kötelezővé tétellel, de

bizalmatlan és ezért döntöttek a kilépés mellett.

Arról egyébként, hogy miről is szól valójában az ENSZ migrációs csomagja, itt írtunk korábban.

Unión kívüli menekülttáborokat javasol Ausztria

0

Az Európai Unió belügyminiszterei csütörtökön vitatják meg a menekültkérdést. Bár Németországban Angela Merkel kancellár és Horst Seehofer belügyminiszter nagy nehezen rendezte ellentéteit, de a menekültkérdés távolról sem tekinthető megoldottnak az Európai Unióban.

Az uniós vezetők közül többen az Európai Unión belül hoznának létre menekültközpontokat, de Ausztria, az EU soros elnöke szívesebben látná ezeket a táborokat az unió határain kívül. A Politico európai kiadása megszerezte az osztrák javaslatot, melyet a belügyminiszterek elé terjesztenek majd csütörtökön. Eszerint

a menekülttáborok az unió határain kívül lennének.

Úgy ahogy azt Sebastian Kurz kancellár júniusban javasolta.

Azt viszont, hogy hol nyílnának ezek a táborok, egyelőre nem tudni. Korábban Albánia felkínálta a lehetőséget, hogy nagy menekülttábor-rendszert hoz létre, ha cserébe felgyorsulnak a csatlakozási tárgyalások. De mivel kiderült, hogy a közeljövőben nem számíthatnak uniós tagságra, ezért vissza is léptek a javaslattól.

A líbiai kormány, amely eleve csak az ország egy részét uralja, közölte: képtelen ilyen táborok fenntartására – vagyis komoly pénzt várna érte cserébe. Egyiptomban azt mondják, van már több millió menekültjük, többet nem tudnak fogadni.

Mindenki a törökökkel kötött uniós megállapodásra mutogat,

miszerint Törökország évente hárommilliárd eurót kap, hogy ne engedje tovább Európába a menedékkérőket.

Ilyen körülmények között nem lesz könnyű dolga a belügyminisztereknek találkozón. A leginkább érintettek, Németország, Olaszország, Franciaország és Ausztria miniszterei előre egyeztetnek, hogy csütörtökön valamiféle közös állásponttal állhassanak elő. Az is igaz persze, hogy a mostani nem hivatalos találkozó, így végleges döntések nem is születhetnek.

A nap kérdése: Milyen migránsokról beszélt Orbán? Szavazzon!

0

Angela Merkellel közösen tartott sajtótájékoztatóján Orbán Viktor azt mondta: ha nem védené nyolcezer fegyveres éjjel-nappal a magyar határt, akkor Magyarországon keresztül „napi 4-5 ezer migráns” menne Németországba. Ugyanakkor a hivatalos jelentések szerint van, hogy napokig nem akarja egy ember sem illegálisan átlépni a magyar határt.

Honnan jött a szám? Szavazzon!

Ön szerint Orbán Viktor honnan szedte a 4-5 ezres számot?

Ausztria új uniós menekültpolitikát akar

0

Senki se kérhessen menedéket az Európai Unió határain belül – ezt akarja Ausztria elfogadtatni az EU többi tagállamával. Sebastian Kurz kancellár közben arról beszélt, hogy a külső határok védelmének jelenlegi megoldatlan helyzete miatt szerinte be kell vezetni a határellenőrzést Szlovénia és Ausztria között.

Bécsben az uniós tagállamok diplomatái között kiosztottak egy olyan dokumentumot, amely felvázolja az Ausztria által tervezett új menekültpolitikát egészen 2025-ig. Ezt a titkos dokumentumot valaki eljuttatta a Le Monde-nak.

Az derül ki belőle, hogy Kurz radikálisan új menekültpolitikát akar, amely közel áll a visegrádi országok terveihez. A terv

szinte kizárólag a biztonság szempontjait hangsúlyozza, a humanitárius szempontokat alig említi.

Ráadásul Ausztria speciális földrajzi szerepéből indul ki: “ide csak helikopteren érkezhetnek menedékkérők” – szerepel a dokumentumban. Maximális határvédelmet és minimális befogadást javasol.

A dokumentum szerint a menedékkérők jelentős része olyan fiatalember, akinek az értékrendje messze áll az európaitól, és hajlamos arra, hogy a saját értékrendjét akár erőszakosan is rákényszerítse másokra. Ezért az osztrákok azt javasolják, hogy

csak az kaphasson a jövőben menedékjogot, aki esküt tesz arra, hogy tiszteletben tartja az Európai Unió értékrendjét.

Kurz közben bécsi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az osztrák-német egyeztetés kulcsfontosságú kérdés Ausztria számára. Bár szeretné elkerülni, de szerinte a külső határok védelmének jelenlegi megoldatlan helyzetére való tekintettel Szlovénia és Ausztria között be kell vezetni a határellenőrzést.

Mint mondta, soros uniós elnökségének ideje alatt Ausztria egy biztonságos Európa megteremtésén fog dolgozni, elsődleges feladatnak tekintve az illegális migráció visszaszorítását. “Ausztria védelmet nyújtó Európát akar, amelyhez gyors és gyakorlati, európai megoldásokra van szükség. Ez Európa jövőjébe vezetett befektetés” – mondta.

Az osztrák elnökség a külső határok védelmét kiemelt fontosságúnak tartja, ennek érdekében támogatja az unió határvédelmi ügynökségének (Frontex) a megerősítését – ahogy erről az uniós csúcson is volt szó. Emellett

szorosabb együttműködésre törekszik a szomszédos, különös tekintettel az észak-afrikai országokkal,

amelyekkel Ausztria egy csúcstalálkozó előkészítésén dolgozik.

Szerinte a migrációt nem csak kezelni kell, hanem megoldást kell rá találni, elsősorban a külső határok védelmével, emellett megegyezésre van szükség a partnerországokkal a nemzetközi védelemre nem jogosultak visszafogadásáról, amely az embercsempészet ellen folyatott harcban is fordulatot hozhat.

A dublini rendszer reformjában nem számít áttörésre, mint mondta, a visszaküldés gyakorlati megvalósításán továbbra is dolgozni kell, de ezt megelőzően a partner- és tranzitországokkal eredményt hozó megbeszélésre kell törekedni, valamint dűlőre kell jutni az unión kívüli befogadó központok kérdésében is.

Az 500 milliós Európai Unióban jelenleg 3 és fél millió menedékkérő tartózkodik. Ez a lakosság kevesebb mint egy százaléka, az eloszlásuk ugyanakkor nagyon egyenlőtlen. Korábban a legtöbben Németországba és Svédországba érkeztek,

most viszont a déli országokra hárul a legnagyobb teher.

Sebastian Kurz korábban azzal is fenyegetőzött, hogy ha az olaszok nem akadályozzák meg, hogy a menedékkérők onnan Ausztria felé induljanak, akkor kész katonákat vezényelni a Brenner-hágóra. A Le Monde szerint így Ausztria nehezen fogja egyeztetni az EU menekültpolitikáját.

Intenzív vitát folytatott Angela Merkel és Orbán Viktor

0

Utána azt mondták: sok mindenben egyetértettek, a migráció kérdésében viszont nagyon eltérő a megközelítésük. Orbán Viktor azt mondta: ennek ellenére készen áll az együttműködésre. A migrációról még a sajtótájékoztatón is vitatkoztak, többször is érezhető volt köztük a feszültség.

Angela Merkel és Orbán Viktor közös sajtótájékoztatót tartott berlini tárgyalásuk után. Ezt a német kancellár azzal kezdte, hogy intenzív vitát folytattak, amely során bizonyos ügyekben egyetértettek, de voltak véleménykülönbségek is.

Mint mondta, folyamatosan növekvő gazdasági kapcsolatok vannak a két ország között, főleg az autógyártásban, a kereskedelmi volumen évi 50 milliárd euró, Magyarország pedig kedvező beruházási célpont. A technológia és kutatás területén szorosabban szeretnének együttműködni.

Angela Merkel beszélt arról is, hogy Németország sose fogja elfelejteni a határnyitást 1989-ben, valamint arról, hogy nem támogatják a protekcionizmust, így az amerikai védővámokat sem – ebben is egyetértettek.

A migráció kérdésében viszont komoly véleménykülönbségek vannak.

Mint a kancellár mondta: nagyon eltér a megközelítésük a felelősség, és elosztási mechanizmus területén, egyetértenek viszont az uniós határvédelmi ügynökséggel, a Frontexszel és a közös észak-afrikai projektekkel kapcsolatos kérdésekben.

Angela Merkel szerint összességében a tárgyalás gyümölcsöző volt, még akkor is, ha

a jogállamiságot és a Velencei Bizottság javaslatait Orbán Viktor nem úgy látja, mint ő.

Orbán Viktor is azzal kezdte, hogy intenzív megbeszélést folytattak, baráti hangvétellel. Ő is beszélt a 30 évvel ezelőtti határnyitásról és a gazdasági kapcsolatokról, mint mondta, „mi egy munkaalapú gazdaságot építünk”, ezt segíti az együttműködés, a beruházási és kereskedelmi számokat fantasztikusnak nevezte, szerinte is az innováció területén kell szorosabb együttműködés. Beszélt arról is, hogy növelni lehetne az Andrássy Egyetem súlyát és tevékenységét.

MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs

A védelmi dimenzióról azt mondta, hogy Magyarország elsők között javasolta egy közös európai hadsereg létrehozását, és szeretnénk, ha német cégek vennének részt a magyar hadsereg modernizálásában. Később egy kérdésre válaszolva ezt bővebben ki is fejtette: a NATO-vállalásoknak megfelelően Magyarország is növeli védelmi kiadásait, ehhez német cégekkel írnak alá szerződéseket. Azt is szeretné, hogy

közép-európai NATO-parancsnokság jöjjön létre Magyarország területén,

Németország mentorálásával.

A migrációról azt mondta: „világossá vált, amit eddig is tudtunk(…): máshonnan nézzük a világot”, de szoros együttműködésre törekednek, amire ő készen áll. Úgy fogalmazott: biztosította a kancellárt, hogy „a magyar déli határ védve van”, és ez így is marad.

A menedékkérők visszaküldésével kapcsolatban Angela Merkel azt mondta, hogy kevesen érkeznek, akiket Magyarországon vesznek nyilvántartásba. Mint mondta, hosszan tárgyaltak erről, a magyar álláspont az, hogy nem Magyarország az illetékes, mivel az ide érkező menedékkérők általában Görögországban lépnek be először az EU területére, de

„azt mondtuk, lehet erről beszélni”.

Orbán Viktor szerint Magyarország álláspontja évek óta változatlan, azért épített kerítést, hogy visszanyerje az ellenőrzést a saját országa felett, ahova senki nem léphet be törvénytelenül, szerinte ez Németországot is védi. Úgy fogalmazott: terhet veszünk le a németek válláról.

Mint mondta, jogi természetű vitáról van, nem Magyarország az első uniós belépési pontja a menedékkérőknek, Görögországban viszont gyakran nem regisztrálják őket. Szerinte Magyarország célja az, hogy „a Schengen által védett belső piac” működhessen. Mint mondta: nem Magyarország dolga regisztrálni a menedékkérőket, de megtesszük, szerinte viszont

nem ide kell visszaküldeni őket, hanem az első belépési pontra, vagyis Görögországba.

Angela Merkel válaszul azt mondta, hogy bár a vízi határt sokkal nehezebb védeni, mint a szárazföldit, elismerik, hogy Magyarország fontos feladatot lát el a külső határ védelmében, de mindig arra kell gondolni, hogy emberekről van szó.

Az Európai Uniónak pedig az emberiesség az egyik alapelve, és

a külső határ védelme nem azt jelenti, hogy teljesen elzárjuk magunkat.

Emellett nagyon fontos, hogy az érkező embereket nem szabad kihasználni, és nem szabad hagyni, hogy az embercsempészek legyenek az urak. Mint mondta: ha az értékeinket fenn akarjuk tartani, nem tekinthetünk el attól, hogy ezeknek az embereknek segítségre van szükségük.

Orbán erre úgy válaszolt, hogy arra adnak különböző válaszokat, hogyan lehet humánusan segíteni, és szerinte az EU által adott segítségből nem szabad, hogy bárki is azt a következtetést vonja le, hogy ide kell jönnie. Ezért szerinte oda kell vinni a segítséget, ahol a problémák vannak, ebben van kettőjük között a nézetkülönbség.

MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs

Angela Merkel erre emlékeztette, hogy az EU megvédése szempontjából fontos volt a törökökkel való egyezmény, de ennek része volt az is, hogy bizonyos számú menedékkérőt átvesz az Unió. Mivel most az afrikai országokkal kellene hasonló megállapodást kötni,

fontos, hogy biztosítani kell annak lehetőségét, hogy legyen, aki legálisan érkezhet Európába,

különben ilyen egyezményt nem lehet az Afrikai Unióval kötni.

Orbán még beszélt arról, hogy szerinte méltánytalan, hogy Németországban sokszor vádolják Magyarországot a szolidaritás hiányával, miközben 8 ezer fegyveres védi a határt, különben szerinte „napi 4-5 ezer migráns” jönne naponta Németországba. Szerinte Magyarország ettől védi meg Németország, és ez szolidaritás.

Angela Merkel zárszóként erre annyit mondott: a külső határok védelmét el is ismerik.

A magyar menekültellenességgel a problémákat akarják elfedni

0

Hosszú elemzésben foglalkozik a kanadai közszolgálati média a magyarországi helyzettel. Azt írják, hogy a Stop Soros csak a jéghegy csúcsa, az ország az autoriter uralom felé halad, ugyanakkor uniós szankciók fenyegetik.

Hosszú ideje most a legnehezebb humanitárius ügyekkel foglalkozni Európában, miután több országba is menedékkérők ezrei érkeztek, így kezdődik a CBC elemzése, amely azzal folytatódik, hogy

Magyarországon még börtön is fenyegeti a civileket, pusztán azért, mert végzik a munkájukat.

Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság menekültprogramjának igazgatója azt mondta: „A saját kormányunk fenyegetésnek tekint minket.”

A cikk leírja, mi mindent tesz büntethetővé a Stop Soros, és ír a 25 százalékos különadóról is. Gyulai szerint ezzel a kormány lehetőséget kap, hogy elhallgattassa az emberi jogi szakértőket, jogászokat, akik pedig csak azt akarják, hogy betartsák az európai és magyar törvényeket.

A CBC szerint Orbán Viktor vezette a küzdelmet a törvények elfogadásáért. A kampányban is a bevándorlás volt a fő témája, a választáson pedig harmadszor is „földcsuszamlásszerű” győzelmet aratott. Írnak arról is, hogy

Soros György régóta célpontja a kormánynak,

megemlítik a „Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén”-plakátkampányt, és azt is, hogy a Fidesz összeesküvés-elméleteket terjeszt, miszerint Soros György hozza titokban Európába a menekülteket.

A CBC-nek ezt Draskóczy Dániel történész egyenesen az 1984 orwelli világához hasonlította: „Itt egy idős zsidó, akit gyűlölni kell, noha nem is tudod, hogy valójában létezik-e.” Írnak arról is, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány elköltözteti irodáit Magyarországról.

Az elemzésben azt is leírják, hogy

jelentősen csökkent a beadott menedékjogi kérelmek száma,

2018-ban eddig mindössze 325-öt nyújtottak be, és a magyar statisztikák szerint összesen 3555 menekült él az országban. Draskóczy Dániel szerint egy nem létező ügyből kreálták az ország legfontosabb problémáját.

A CBC Fidesz-szavazókkal is beszélt, egyikük azt mondta: „A bevándorlás volt a legnagyszerűbb, amit Orbán remélhetett”, növelte a népszerűségét, és nem kellett például az egészségüggyel foglalkoznia, mert semmi más nem érdekelte az embereket.

A szegedi Fidesz-szavazó arról is beszélt, hogy korábban támogatta a bevándorlást, de aztán videókat látott arról, hogy viselkednek, és ez megváltoztatta a véleményét. Ugyanakkor azt, hogy kire szavaz, az is meghatározta, hogy nagyon kevés választási lehetőség maradt.

A CBC szerint

a Fidesz jobbközép párt volt, de most már átvette a Jobbik helyét a szélsőjobboldalon.

Írnak arról is, hogy az Európai Parlament megszavazta: induljon el a hetes cikkely szerinti eljárás Magyarországgal szemben, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága pedig szégyenletesnek és nyíltan idegengyűlölőnek nevezte a Stop Sorost – Pintér Sándor belügyminiszter szerint viszont „így lehet megakadályozni, hogy Magyarország bevándorlóország legyen”.

A CBC szerint Orbán megelőzte Donald Trumpot a falépítéssel, hiszen amikor az amerikai elnök 2016-ban erről beszélt, akkor Magyarországon már javában épült a kerítés a szerb határon. Azt is megemlítik, hogy hasonlítanak a médiához való viszonyban is.

A kanadaiaknak Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezetője is nyilatkozott. Azt mondta, azért szavazták meg a törvényt, hogy biztonságosak legyenek a határok, de úgy érzi, csak azért volt rá szükség, hogy a felszínen tartsa a bevándorlás kérdését, miközben gazdasági és szociális gondok vannak.

Beszámolnak arról is, hogy

Orbán illiberális demokráciát épít,

amelynek Orosz- és Törökország a mintája, és az intolerancia egyre több formában jelentkezik, például a Billy Elliot musical körüli vitában.

Gyulai szerint ma a menekültek vannak a célkeresztben, de „holnap már bárki lehet”, például azok, akik az egészségügy borzasztó állapotát kritizálják.

EU: Viták a csúcson avagy csúcson a viták

A két fő téma a bevándorlás szabályozása és az Unió reformja, amelynek része a költségvetés is. Nem valószínű, hogy sikerül átfogó megállapodásokat kötni. Vannak országok, amelyek az egyik témában támogatják egymást, a másikban viszont élesen szemben állnak.

Ma kezdődik az Európai Tanács, vagyis az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek szokásos kétnapos találkozója. Ennek fő témája, ahogyan azt Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is írta a résztvevőknek tegnap küldött levelében, a migráció lesz. Tusk szerint

nincs sok idő a migrációs válság megoldására, mivel az elősegítette számos populista politikai erő felemelkedését,

és az Európai Uniónak ezért minél előbb be kell bizonyítania, hogy képes a helyzet rendezésére.

Nem csak a bevándorlás kérdésében várhatók azonban éles viták. Ahogy Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense a Független Hírügynökségnek nemrég elmondta, két fontos téma vár döntésre az unióban: a dublini rendszer, vagyis a bevándorlás szabályozásának reformja mellett a költségvetésről és az EU reformjáról is dönteni kell.

De nézzük előbb a bevándorlást, amellyel kapcsolatban

rengeteg különböző érdek csap majd össze.

Donald Tusk levelében azt írta: javaslatot fog tenni a Földközi-tengerből kimentett menedékkérők biztonságos elhelyezésére és arra, hogy kérelmüket Európán kívül létrehozandó központokban bírálják el.

Ez például egy olyan pont, amelyet többen támogathatnak, hiszen hasonló javaslatot tett Emmanuel Macron francia elnök is. A Deutsche Welle szerint ezt több tagállam is támogatja – a probléma az, hogy pont az érintett országok utasítják el. Edi Rama albán miniszterelnök már be is jelentette: nem akarnak ilyen táborokat az ország területén. Így állítólag többek között Líbiát próbálják az uniós tagállamok rávenni, hogy, persze jelentős összegű támogatásért cserébe, ott hozzanak létre ilyen központokat.

Angela Merkel és Giuseppe Conte központi szereplő lesz.
Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan

Ebben az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának és a Nemzetközi Migrációs Szervezetnek a segítségére is számítanak. A két szervezet már most is működtet olyan központokat Líbiában és Nigerben, ahol különválaszthatják a nemzetközi védelemre szoruló menekülteket az Európába tartó gazdasági bevándorlóktól.

Az is szóba került, hogy ezek a központok a Földközi-tenger lakatlan szigetein legyenek, a franciák, spanyolok és olaszok pedig azt is el tudnák képzelni, hogy az uniós kikötőkben legyenek ilyen befogadóközpontok.

Arra is megoldást kell találni, hogy mi legyen a már az Unió területén lévő menedékkérőkkel.

Németországban például komoly kormányválság van emiatt. Angela Merkel pártjának, a CDU-nak a bajor testvérpártja, a CSU a koalíció felrúgásával fenyegetőzik, ha nem sikerül gyors megoldást találni a kérdésre.

A németek elsősorban a másodlagos migrációt akarják megakadályozni, vagyis azt, hogy azok, akik már az Unió területén vannak, átmenjenek egy másik országba: jellemzően az ő céljuk Németország vagy valamelyik skandináv tagállam. Emellett azt is akarják, hogy vissza lehessen küldeni a menedékkérőket oda, ahol először átlépték az uniós határt.

Itt kerülnek szembe a németek az olaszokkal.

Az olaszokhoz érkezik ugyanis a legtöbb menedékkérő, ők viszont pont azt akarják, hogy ne maradjanak náluk.

Ezzel kapcsolatban az olasz kormány be is terjesztett egy tervet, amely többek között azt tartalmazza, hogy minden tagállamnak részt kell vállalnia a terhekből, és egy kötelező szétosztási rendszert (ha úgy tetszik, kvótát) javasolnak.

Ez az, amit viszont a visegrádi országok utasítanak el egyértelműen.

Pedig az eddigiekről az olaszok és a németek várhatóan meg tudnának egyezni, hiszen így részben mindkét kormány kívánsága teljesülne, és ezt több más ország, például a franciák is tudnák támogatni. Emmanuel Macron egyébként egyenesen azt javasolta, hogy szankcionálni kellene azokat, akik nem vesznek részt a szolidaritásban.

Ha létrejön ez a megállapodás, az alighanem megmentené Angela Merkelt is – ugyanakkor kétséges, hogy a visegrádi országok ebbe belemennek-e.

A Newsweek szerint egyenesen az a kérdés, hogy

„a szélsőjobboldali magyar miniszterelnök szabotálja-e a Merkel megmentésére irányuló tervet”.

De persze hiba lenne azt mondani, hogy csak a V4-ek tudják megfúrni ezt a megegyezést, hiszen Macron is elismerte: egyelőre csak javaslatokról beszélnek. Angela Merkel pedig kedden be is jelentette: nem készül el a találkozón egy, a bevándorlást uniós szinten szabályozó csomag. Hét pontról tárgyaltak, eddig ötben értenek egyet. A másik kettő viszont pont a két legnehezebb: a menekültügyi eljárások szabályozása és a szolidaritási mechanizmus.

Merkel egyébként azt is javasolja, és ebben például a következő fél évben az Unió soros elnöki tisztségét betöltő Ausztria kancellárja, Sebastian Kurz is támogatja, hogy az ügyben valóban tenni akaró országok

kössenek két-, háromoldalú megállapodásokat,

bevonva akár a menedékkérők származási és tranzitországait is.

Amiben viszont gyakorlatilag mindenki egyetért, az uniós part- és határvédelmi ügynökség (Frontex) és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) megerősítése. A tervezett közös közleménynek az Euractiv által megszerzett vázlata szerint azt ki akarják mondani:

„Annak az előfeltétele, hogy az EU migrációs politikája működjön, az, hogy hatékony legyen a határellenőrzés.”

A menedékkérők szétosztásával kapcsolatban pedig a Politico szerint várhatóan Ausztriát kérik majd fel arra, hogy dolgozzon még ennek a tervén.

Mivel Magyarországon már évek óta gyakorlatilag nincsenek menedékkérők, ezért

a találkozó másik fő témája sokkal inkább érintheti az országot.

Ez pedig a költségvetés és az EU reformja. A már a Független Hírügynökség által is ismertetett Merkel-Macron terv azt szeretné, ha az eurózónához tartozó országok szorosabbá tennék az integrációt, többek között közös költségvetést vezetnének be, amelynek része lenne, hogy a gazdagabb régiók segítik a szegényebbeket.

Mark Rutte holland miniszterelnök kulcsfigura lehet.
Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger

Ez viszont sokaknak nem tetszik. Az elégedetlenek egyik vezetője Mark Rutte, a liberális holland miniszterelnök, aki szerint az EU „nem jótékonysági intézmény”, a déli szegény országoknak nem a gazdagabb északiak pénzén kell talpra állni. Elutasítja a közös költségvetést, szerinte jobban és hatékonyabban működő Unióra van szükség, szigorúbb szabályokkal.

Kevesebb pénzt szánna agrártámogatásokra és strukturális alapokra,

sőt, ezek folyósítását jogállami és korrupcióellenes feltételekhez kötné – látható tehát, hogy ez a kérdés miért érinti igen érzékenyen Magyarországot.

Rutte ötleteit is többen támogatják, leginkább az írek, a skandinávok és a balti államok, de Sebastian Kurz is erről beszélt egy interjúban, igaz, ő Macron ötleteit is jónak nevezte.

A két fő téma mellett várhatóan szóba kerül még a Brexit és az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi háború. Utóbbival kapcsolatban Donald Tusk a cikk elején idézett levelében azt írta: hatalmas nyomás alatt vannak a transzatlanti kapcsolatok Donald Trump amerikai elnök politikája miatt, és nem csak a kereskedelmi kérdésekben nagyok a nézeteltérések. Szerinte „fel kell készülni a legrosszabb forgatókönyvekre”.

Az ellentétek tehát nagyok, több törésvonal is húzódik az uniós tagállamok között, nem véletlen, hogy Tusk az elmúlt néhány nap alap alatt személyesen látogatott meg több mint féltucatnyi európai vezetőt, másokkal meg telefonon tárgyalt. A legfontosabb ügyekben így sem várható átfogó megállapodás a csúcstalálkozón.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK