Kezdőlap Címkék Bevándorlás

Címke: bevándorlás

Merkel nemet mond a határrevízióra a Balkánon

0

A német kancellár szerint az illegális migráció jelentette problémát a gyökerénél kell kezelni, a megoldás csak az Európai Unióval és azokkal az országokkal együtt lehetséges, amelyekből a menedékkérők érkeznek.

A határokat megállapították és sérthetetlenek – ezt hangsúlyozta a német kancellár azon a sajtótájékoztatón, amelyet Bosznia-Hercegovina miniszterelnökével, Denis Zvizdiccsel tartott Berlinben. Ugyanakkor azt is mondta: továbbra is biztosítani kell az EU-csatlakozás lehetőségét a térség országainak.

A határok ügye a Balkánon a vegyes lakosság miatt kényes kérdés. Alekszandar Vucsics szerb kormányfő például szeretné, ha Koszovó szerbek által lakott északi részét Szerbiához csatolnák. Koszovó lakosságának a döntő többsége albán, de mintegy 10% a szerbek aránya. Hashim Thaçi koszovói elnök is elképzelhetőnek tart határrevíziót, de ő elsősorban a Szerbiában élő albán kisebbségre gondol. Bosznia-Hercegovinában is igen vegyes a lakosság. Vagyis

bármilyen határrevízió sok érdeket sértene és felidézné egy újabb háború veszélyét.

A két kormányfő természetesen sokat beszélt a migrációs helyzetről is. Angela Merkel szerint Boszniának is fel kell ez ellen lépni, ehhez Németország támogatást nyújt, de ennek “nem lehet az az eredménye, hogy teljesülnek mindazok kívánságai, akik illegálisan érkeznek” az országba.

Mint mondta: a “problémát a gyökerénél kell kezelni”, a megoldás csak az Európai Unióval és azokkal az országokkal együtt lehetséges, amelyekből a menedékkérők érkeznek. Szerinte azt kell megvizsgálni, hogy milyen okok miatt érkeznek emberek illegális úton Bosznia-Hercegovinába, és

tenni kell ezeknek az okoknak a megszüntetéséért.

Jelenleg Görögország mellett főleg Szerbiából érkeznek bevándorlók, ezért “meg kell néznünk, hogy mik lehetnek az okok, és ha a vízummentességgel összefüggő visszaélésekről van szó, akkor ezt is ki kell vizsgálni” – mondta a kancellár Denis Zvizdic azon megjegyzésével kapcsolatban, hogy az érkezők jelentős része Szerbia felől lépi át a határt, ahová turistavízummal utaznak be.

Angela Merkel szerint az Európai Unió igyekszik mindent megtenni Bosznia-Hercegovina támogatásáért, és Németország is segítséget nyújt azért, hogy “emberséges bánásmódban” legyen része az érkezőknek.     Azt viszont

“természetesen nem szeretnénk, hogy a menedékkérők szabadon megválaszthassák, hová mennek”

– mondta Angela Merkel, kiemelve, hogy az illegális migráció helyett legális eljárást kell találni.

Denis Zvizdic arról beszélt, hogy országának szakmai, technikai és pénzügyi támogatásra van szüksége a Frontex európai uniós határvédelmi szervezettől és más közösségi intézményektől. Az idén eddig mintegy 10 ezer menedékkérő érkezett az országba, és nagyjából hatezren ugyan már el is hagyták az országot. Mint mondta, Bosznia-Hercegovina a migrációs helyzet emberséges kezelésére törekszik és “az európai megoldás része akar maradni”.

Bréking nyúz, augusztus 8. – Tudósítás a másik valóságból

0

A Figyelő szerint Vona Gábor magamutogató, a Magyar Idők megint sorosozik, az Origo és a Ripost migránsozik, a 888 a Magyar Tudományos Akadémiát támadja – kevés fantázia volt ma az alternatív valóságban.

A Figyelőnek Vona Gáborról volt mondanivalója

„A választáson csúfos vereséget szenvedett Jobbik bukott elnöke láthatóan nem tud élni a nyilvánosság figyelme nélkül. Az önmagát fecskének képzelő ex-pártelnök egy könnyfakasztónak szánt, de inkább meglehetősen mókásra sikeredett monológgal üzent követőinek közösségi oldalán. Mókás, mert a 180 fokot forduló bukott politikus úgy tesz, mintha korábban nem egy szélsőjobboldali párt elnöke lett volna, hanem minimum egy Gandhi.

A pártját választási bukásba hajszoló Vona beszél saját idealizmusáról, holott bevallottan elvette pártja lelkét, az emberekben lévő jóságról, holott büszkén vonult a Magyar Gárda élén, és beszél egy új reformkor eljöveteléről, holott nemhogy Kossuth vagy Széchenyi lába nyomába se ér, de még egy választást sem tudott megnyerni. (…)

A szeretet és az emberi jóság önjelölt zászlóvivője szemrebbenés nélkül eladta pártját Simicska Lajosnak, remélve, hogy pénzzel megveheti a választók szimpátiáját, ám a választást nem a pénz, hanem a magyar emberek döntik el. A Simicska-biznisszel a Jobbik elveszítette addig fennen hangoztatott “tiszta párt”-jellegét és olyan anyagi helyzetbe került, mely igencsak megnehezíti a párt működését.

Az egykor szélsőjobboldali eszméket hirdető, pártját szétverő, de ma már Heller Ágnes kedvencévé vedlő Vonánál láthatóan csak egy dolog állandó: a szüntelen és céltalan magamutogatás.”

A Magyar Idők szerint „Sorosék” a nagykövetségeket „vették célba”

„Soros NGO-i már áprilisban, a Fidesz–KDNP újabb kétharmados győzelmét követően lobbitevékenységbe kezdtek a Budapestre akkreditált nagyköveteknél, ügyvivőknél a civil szervezetek működését, átláthatóságát szabályozó hazai jogszabályokkal szemben.

Április 13-án a Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Transparency International Magyarország és a K-Monitor vezetői több állam diplomatájával is találkoztak, amit több nagykövet a Twitteren meg is osztott.

Volkmar Wenzel, Németország magyarországi nagykövete bejegyzésében úgy fogalmazott: „A nyílt, pluralista és demokratikus társadalom számára elengedhetetlen civil szervezetekkel folytattunk párbeszédet, amelyek munkájukhoz jogilag garantált, szabad mozgásteret igényelnek.””

Az Origónál már megint megbízható forrásnak számít egy szélsőjobboldali álhíroldal

A Mauerstrasse és Dresdner utcák kereszteződésénél, a vasútállomás közelében 5 migráns elkezdte őket hangosan szidalmazni, majd megütötték a férfit.

A verekedés közben a kutya megharapta az egyik támadó lábát, erre a migránsok elmenekültek – írja a Voice of Europe német forrásokra hivatkozva.

A pár leírása alapján a rendőrség azonosította a migránsokat, és az ötből négyet már őrizetbe vettek.”

A Ripost szerint „a mig­rán­sok miatt ki­szo­rul­nak az em­be­rek a stran­dok­ról”

„Már több mint két hete hőségriadó van életben Németországban. A tartósan 35 fok feletti nyári forróságot a legkönnyebb a vízparton lehet elviselni. Aki nem teheti meg, hogy ilyenkor elutazzon, az legszívesebben a helyi strandokra jár. Illetve csak járna. Egyre több német városban jelzik a fürdők vezetői, hogy kevesebb a német vendég. (…)

A német városokba költöző muszlim migránsok ugyanis más szabályok szerint élnek. A nők nem mutatkozhatnak fürdőruhában, ezért sokan burkinit hordanak. A szegényebb bevándorlók azonban nem engedhetik meg maguknak, hogy burkinit vegyenek, ezért leggingsben, pólóban, biciklis nadrágban mennek a vízbe. A rendszeres hangoskodás mellett tehát már a higiéniai kérdések is elriasztják a németeket attól, hogy igénybe vegyék a nekik építtetett strandokat.”

A 888-nak nem tetszik, hogy a Magyar Tudományos Akadémia áthallásos posztot tett ki a Facebookra

„Azt már régóta tudni lehet, hogy az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja lényegében egy baloldali kifizetőhely, hiszen önjelölt CEU-s és ELTE-s “professzorok” a magyar közösség számára irreleváns kutatásokkal foglalkoznak. Ezért a liberális világszemlélet alapján a szexuális kisebbségek társadalmi helyzete, a gendertudomány és a befogadás foglalkoztatja az MTA kutatóit.

Most a Magyar “Tudományos” Akadémia meglehetősen áthallásosan idézi a Rákosi-korszakot. A közösségi oldalukra feltöltött fényképen felidézik, hogy az egykor szebb napokat is látott intézményt a kommunisták meg akarták szüntetni.”

Így készülnek a civilek a különadóra

Néhány héten belül hatályba lép az úgynevezett bevándorlási különadó. Megkerestünk több civil szervezetet, amelyek, kiindulva abból, hogy a kormánypropaganda célpontjainak számítanak, érintettek lehetnek. Arról kérdeztük őket, hogyan készülnek a különadóra.

A múlt héten jelent meg a Magyar Közlönyben a bevándorlási különadó bevezetéséről szóló törvénymódosítás, amelyet nem sokkal korábban fogadott el az Országgyűlés. Mivel a törvény a kihirdetést követő 31. napon lép hatályba, ez azt jelenti, hogy ez már augusztus végén megtörténik.

Az adót „a bevándorlást segítő magyarországi tevékenység” vagy a „Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet bevándorlást segítő tevékenységének anyagi támogatása” után kell fizetni, mértéke 25 százalék.

A törvény szerint bevándorlást segítő tevékenységnek számít a bevándorlás előmozdításával összefüggő médiakampány, médiaszeminárium, hálózat működtetése vagy „a bevándorlást pozitív színben feltüntető propagandatevékenység”. Nem kell fizetni pártoknak, valamint olyan szervezeteknek, amelyek adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonossági alap biztosítja.

Az elmúlt időszakban

több civil szervezet is a kormánypropaganda célpontjává vált:

volt, amelyiknek felmatricázták a székházát, másokat a Figyelő listázott. A szervezetek közül többen nemrég a Parlamentnél tartottak tüntetést.

Megkerestünk több szervezetet is, amelyek, kiindulva a korábbi támadásokból, a célpontjai lehetnek a különadónak.

Az Amnesty International emberi jogi szakértője és médiafelelőse, Demeter Áron azt mondta: jogászi szempontból nehéz értelmezni a törvényszöveget, de szerinte lehet, hogy cél is volt, hogy homályos legyen. Úgy fogalmazott:

„a politikai hisztéria miatt érinthet minket is a törvény.”

Most azon gondolkodnak, hogy milyen jogi lehetőségeik vannak. A törvény hatályba lépése után várhatóan az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulnak majd.

Mint mondta, az adótörvényeknél korlátozottak az Alkotmánybíróság jogkörei, de ha alapvető jogsérelem áll fenn, akkor azokat is vizsgálhatják.

Alapvető jogsérelmet pedig nem csak ők látnak, hanem a Társaság a Szabadságjogokért is. Kapronczay Stefánia ügyvezető igazgató a Független Hírügynökségnek azt írta: ők nem folytatnak olyan tevékenységet, amely a törvény hatálya alá esnek, ugyanakkor

„a bevándorlási adó nem más, mint szólásszabadság-korlátozás.”

Úgy fogalmazott: minden társadalmi kérdésben elengedhetetlennek tartják a különböző álláspontok ütköztetését. „A kormánynak természetesen jogában áll egyet nem érteni azokkal, akik a bevándorlás pozitív oldalairól beszélnek, sőt vitába is szállhat vele” – írta. Szerinte ugyanakkor a kormánynak a döntései pozitív és negatív következményeit is mérlegelni kell, egyes vélemények megadóztatása viszont ezt teszi lehetetlenné.

Mint írta: „pont azoknak civil szervezeteknek az elhallgattattása lehet az eredmény, amelyek évtizedes tapasztalattal rendelkeznek.”

Hasonlóan érvelt a Magyar Helsinki Bizottság szakértője, Zádori Zsolt is. Ő azt mondta a Független Hírügynökségnek, hogy „érintheti” a tevékenységük környezetét a különadó, de ettől még nem változtatnak az eddigi munkájukon, amelynek „egyik legfontosabb része a menedékkérőknek nyújtott jogi segítség”.

Mint mondta, ehhez a forrásokat az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és Európai Unió biztosítja – a törvényből pedig az következik, hogy

ezekre a szervezetekre nem vonatkozik a különadó,

„ha hinni lehet a törvény mondatainak”. Ha viszont eljárás indul ellenük vagy támogatóik ellen, akkor ők is minden lehetséges jogi fórumot igénybe vesznek majd.

Az Alkotmánybíróság és a strasbourgi emberi jogi bíróság mellett még uniós fórumokat említette, hiszen hiába tagállami hatáskör az adópolitika, ebben az esetben egy különleges adóról van szó, amelyet azért kell például fizetni, ha valaki a kormányéval ellentétes véleményt fogalmaz meg a migrációról. Ez pedig

a véleményszabadság korlátozása, ami miatt újabb kötelezettségszegési eljárás is indulhat,

ráadásul az alaptörvénnyel is ellentétes.

De, mint mondta, nem tudni, valójában mit tervez a kormány, kiszámíthatatlan, mennyire akarnak élni a fenyegetéssel. Úgy fogalmazott: amíg a bíróságok függetlenek, addig bennük, illetve az EU-ban, az Európa Tanácsban lehet bízni. Szerinte itt egy politikai propagandaakcióról van szó, ami „civilizált jogállamban nem elfogadható, de itt így működik a kormányzás”.

A Menedék Egyesület igazgatója, Kováts András annyit mondott a Független Hírügynökségnek: ők nem készülnek sehogy az adóra, mivel, ahogy ők értelmezik a jogszabályt, az az ő tevékenységeiket nem érinti. Ha viszont „valami mégis történik”, akkor persze ők is mérlegelni fogják a lehetőségeiket.

Emberi jogok, migráció, előítéletek és környezetvédelem a Szigeten

0

Társadalmi célú üzeneteket népszerűsítenek, ezért hívták életre a Love Revolution kampányt, amely a programkínálatra is hatással van.

A fesztivál szervezői közleményükben azt írják: a Sziget közössége 25 éve azért alakult, hogy együtt létrehozzanak egy ideiglenes álomállamot, amely Európában központja lett a kultúrák találkozásának. Itt nem kérdés az egyén szabadságának tisztelete, a lelkiismeret és életmód szabadságának joga, a szabad véleménynyilvánítás vagy a megismerés szabadsága és a környezet tisztelete.

A Love Revolution kezdeményezés főbb céljai közé tartozik

az erőszak- és félelemnélküliség, az élhető Föld, az alapvető emberi jogok érvényesülése, az előítéletek és a kirekesztés megszüntetése.

Az Afro-Latin-Reggae Faluban például például One hour – One love címmel naponta kezdődnek beszélgetések, amelyek témái például az ökoszisztéma megóvása, a környezettudatos fogyasztás és életmód, a klímaváltozás, de vizsgálják a rasszizmus és tolerancia, nacionalizmus és multikulturalizmus, migráció és integráció kérdéseit is.

Az egyik leglátványosabb program a Szigeten a Nagy Utcaszínház. Idén a Wired Aerial Theatre angol társulat As the world tipped című előadása is látható lesz, amely a környezettudatosság fontosságára hívja fel a figyelmet.

A Sétáló utcaszínházak közt érkezik a Kamchátka társulat,

előadásuk az emberi jogokkal is foglalkozik.

A Sátor határok nélkül a budapesti Néprajzi Múzeum és a párizsi Nemzeti Bevándorlástörténeti Múzeum közös programhelyszíne, ahol a téma a menekülés és befogadás, közösség és család, szerelem és szex, beavatás és beavatkozás lesz.

Az ArtZone helyszínén újrahasznosított anyagokból készülnek tárgyak, felhívva a figyelmet a környezettudatos életmódra és az ökológiai lábnyom csökkentésének fontosságára.

Az idei Sziget Fesztivál augusztus 8-tól 15-ig tart.

Orbán: Az Európai Bizottság napjai meg vannak számlálva

1

A miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt erről. Ismét beszélt „álcivil” szervezetekről, az ENSZ migrációs tervezetéről és az akkumulátorainak feltöltéséről is.

Orbán Viktor reagált a Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárásra és arra is, hogy a testület javaslata szerint 6000 eurót adnának menekültenként a befogadó országoknak. Azt mondta: nem tulajdonít jelentőséget a bizottság mostani döntéseinek, hiszen szerinte minden, mostani kezdeményezés már kifutott az időből.

Szerinte azt a módszert kell megtalálni,

“hogyan lavírozzunk, evickéljünk” el a jövő év májusáig,

amikor lejár a mostani Bizottság mandátuma. Azt mondta: a jövőben olyan Európai Bizottság kell, amely „nem a határokat megvédő országokat bünteti”.

Elvi kérdésnek nevezte, mire fordítja az Unió „az emberek pénzét”, és veszélyes gondolkodásnak nevezte azt, ha azt „migránsoknak adnák oda”.

Valójában egyébként, ahogy az még az MTI tudósításából is kiderül, erről szó sincs: az Európai Bizottság azoknak a tagállamoknak adna pénzt, akik hajlandóak menekülteket befogadni.

A miniszterelnök a világ egyik legstabilabb országának nevezte politikai szempontból Magyarországot, mondván, nincs egyetlen olyan ország sem, ahol egy kormány háromszor egymás után tudott volna kétharmados többséggel nyerni. A politikai stabilitás előnyét pedig szerinte be lehet váltani, világossá lehet tenni a világban, hogy a magyar kormány politikája kiszámítható.

Sikeresnek nevezte az elmúlt heteket, amikor külföldi vezetőkkel találkozott, szerinte

ez az országot erősebbé teszi és a gazdaságra is jó hatással van,

mivel a befektetők is tudhatják, hogy a politika felől nem terheli kockázat vállalkozásaikat.

A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban azt mondta: amíg kereszténydemokrata kormánya van az országnak, a nyugdíjak vásárlóértéke megmarad. Szerinte az időseknek apránként szinte teljes egészében visszaadták azt az összeget, amelyet a szocialista kormányok vettek el tőlük.

Orbán Viktor stabilnak nevezte a magyar gazdaságot és azt a modellt, amelyet 2010 után épített ki a kormány. Ugyanakkor ismét arról beszélt, hogy a világgazdaságban feltűntek már a “sötét felhők”, bár senki nem mondja ki, hogy válság közelít.

Orbán arra számít, hogy az Egyesült Államok, Ausztrália és Magyarország után további államok lépnek ki az ENSZ migrációval kapcsolatos tárgyalásaiból, ott ugyanis a kibocsátó országok vannak többségben, így szerinte a folyamat támogatóinak érdeke érvényesül.

Bár az ENSZ döntéseinek nincs közvetlen hatása az emberek életére, a kormányok azokat mégsem hagyják figyelmen kívül. Szerinte

a bevándorlás ügyében nem lehet felelőtlen nyilatkozatokat tenni,

olyan dokumentumokat előállítani, amely „a tagok egy részének érdekével ellentétes”.

Orbán úgy véli, hogy bár jogilag nehéz majd kikényszeríteni, az ENSZ tervezetét a “puha hatalom” eszközének nevezte, amely befolyásolja a közgondolkodást. “Nem mindenkinek jár egyformán az ébresztőórája” – mondta.

Steve Bannonnak, Donald Trump amerikai elnök korábbi tanácsadójának új európai, szélsőjobboldali mozgalmáról azt mondta: sok sikert kíván az amerikai konzervatív eszmék terjesztéséhez, mert eddig csak a liberális volt hallható.

Beszélt arról is, hogy nem emlékszik az elmúlt 30 évben olyan évre, amikor az Egyesült Államok ne avatkozott volna be a magyarországi vitákba, leggyakrabban alapítványokon keresztül szólnak bele más országok belügyeibe. Ezt a tevékenységet a modern világ olyan tulajdonságának nevezte, amellyel szemben nehéz védekezni.

Mint mondta, Magyarország úgy védekezik, hogy átláthatóságot kér. Állítása szerint 67 “álcivil szervezetet” finanszíroznak a Soros-alapítványok, a magyar választóknak pedig szerinte tudniuk kell, hogy „kiket finanszíroz Soros György” vagy éppen „Brüsszel” azért, hogy „beleszóljanak a belügyekbe”.

Azt is megemlítette, hogy szombat délelőtt előadást tart a Tusnádfürdői Nyári Szabadegyetemen, hétfőn azonban megkezdi szabadságát. Mint mondta:

“az erőim végén vagyok, rám fér, hogy feltöltsem az akkumulátorokat”.

A munkát augusztus végén, szeptember elején kezdik újra.

A nap kérdése: Egyetért az ENSZ-ről szóló kormányzati döntéssel?

0

Magyarország kilép az ENSZ globális migrációs csomagjának elfogadási folyamatából – ezt jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Ennek okairól ide kattintva olvashat bővebben, itt viszont szavazhat arról, egyetért-e ezzel a döntéssel.

This poll is no longer accepting votes

Egyetért azzal, hogy Magyarország kilép az ENSZ migrációs csomagjának elfogadási folyamatából?

Már az ENSZ is veszélyes a magyar kormány szerint

0

Magyarország kilép az ENSZ globális migrációs csomagjának elfogadási folyamatából – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kormányülés utáni sajtótájékoztatóján Budapesten.

“Számunkra Magyarország és a magyar emberek biztonsága az első számú kérdés”, és ez a dokumentum teljes mértékben ellentétes az ország biztonsági érdekeivel – ezt mondta Szijjártó Péter. Hozzátette: a kormány álláspontja szerint az ENSZ globális migrációs csomagja ellentétes a józan ésszel és az európai biztonság helyreállításának szándékával is.

Szerinte

Magyarország nem tartja magára nézve irányadónak azokat a célokat és elveket, amelyeket ez a csomag kinyilvánít,

továbbá nem vesz részt az ENSZ-tagállamok állam- és kormányfőinek decemberi marrákesi csúcstalálkozóján, és ha végül az ENSZ közgyűlése határoz a dokumentumról, akkor Magyarország nemmel fog szavazni.

A magyar kormány úgy véli, hogy a csomag ösztönzi a migrációt, “milliók számára jelenthet inspirációt arra, hogy meginduljanak”. Szerinte a csomagnak az az alapállása, hogy a migráció jó és kivédhetetlen jelenség. A kormány ezt az alapvetést elfogadhatatlannak tartja, és olyan rossz folyamatként tekint a migrációra, amelynek rendkívül súlyos biztonsági aspektusai vannak – mondta Szijjártó.

Szerinte az ENSZ tagállamainak döntő többsége „kibocsátója a migrációs folyamatoknak”, a dokumentum alapvető emberi jogként tekint a migrációra, ami “homlokegyenest ellentétes egyébként a nemzetközi jogban megfogalmazottakkal”. A csomagból azokat a pontokat emelte ki, miszerint a bevándorlókat a saját állampolgároknak biztosítottal azonos minőségű szolgáltatásokat kell biztosítani, illetve, hogy a határvédelem emberi jogi kérdés is.

A vita során végig arról volt szó, hogy a dokumentum nem kötelező.

A sajtótájékoztatón felvetették neki, hogy a dokumentum a tagállamok által elfogadott, a menekültek és migránsok kezelésmódjáról szóló New York-i egyezményre épít, fenntartja az államok szuverenitását, és kijelenti, hogy egyetlen állam sem képest egyedül kezelni a migrációt.

Szijjártó szerint viszont a tervezet a tagokat nemzeti akciótervek létrehozására biztatja. Mint mondta, ez nem egyenlő a kötelezővé tétellel, de

bizalmatlan és ezért döntöttek a kilépés mellett.

Arról egyébként, hogy miről is szól valójában az ENSZ migrációs csomagja, itt írtunk korábban.

Unión kívüli menekülttáborokat javasol Ausztria

0

Az Európai Unió belügyminiszterei csütörtökön vitatják meg a menekültkérdést. Bár Németországban Angela Merkel kancellár és Horst Seehofer belügyminiszter nagy nehezen rendezte ellentéteit, de a menekültkérdés távolról sem tekinthető megoldottnak az Európai Unióban.

Az uniós vezetők közül többen az Európai Unión belül hoznának létre menekültközpontokat, de Ausztria, az EU soros elnöke szívesebben látná ezeket a táborokat az unió határain kívül. A Politico európai kiadása megszerezte az osztrák javaslatot, melyet a belügyminiszterek elé terjesztenek majd csütörtökön. Eszerint

a menekülttáborok az unió határain kívül lennének.

Úgy ahogy azt Sebastian Kurz kancellár júniusban javasolta.

Azt viszont, hogy hol nyílnának ezek a táborok, egyelőre nem tudni. Korábban Albánia felkínálta a lehetőséget, hogy nagy menekülttábor-rendszert hoz létre, ha cserébe felgyorsulnak a csatlakozási tárgyalások. De mivel kiderült, hogy a közeljövőben nem számíthatnak uniós tagságra, ezért vissza is léptek a javaslattól.

A líbiai kormány, amely eleve csak az ország egy részét uralja, közölte: képtelen ilyen táborok fenntartására – vagyis komoly pénzt várna érte cserébe. Egyiptomban azt mondják, van már több millió menekültjük, többet nem tudnak fogadni.

Mindenki a törökökkel kötött uniós megállapodásra mutogat,

miszerint Törökország évente hárommilliárd eurót kap, hogy ne engedje tovább Európába a menedékkérőket.

Ilyen körülmények között nem lesz könnyű dolga a belügyminisztereknek találkozón. A leginkább érintettek, Németország, Olaszország, Franciaország és Ausztria miniszterei előre egyeztetnek, hogy csütörtökön valamiféle közös állásponttal állhassanak elő. Az is igaz persze, hogy a mostani nem hivatalos találkozó, így végleges döntések nem is születhetnek.

A nap kérdése: Milyen migránsokról beszélt Orbán? Szavazzon!

0

Angela Merkellel közösen tartott sajtótájékoztatóján Orbán Viktor azt mondta: ha nem védené nyolcezer fegyveres éjjel-nappal a magyar határt, akkor Magyarországon keresztül „napi 4-5 ezer migráns” menne Németországba. Ugyanakkor a hivatalos jelentések szerint van, hogy napokig nem akarja egy ember sem illegálisan átlépni a magyar határt.

Honnan jött a szám? Szavazzon!

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint Orbán Viktor honnan szedte a 4-5 ezres számot?

Ausztria új uniós menekültpolitikát akar

0

Senki se kérhessen menedéket az Európai Unió határain belül – ezt akarja Ausztria elfogadtatni az EU többi tagállamával. Sebastian Kurz kancellár közben arról beszélt, hogy a külső határok védelmének jelenlegi megoldatlan helyzete miatt szerinte be kell vezetni a határellenőrzést Szlovénia és Ausztria között.

Bécsben az uniós tagállamok diplomatái között kiosztottak egy olyan dokumentumot, amely felvázolja az Ausztria által tervezett új menekültpolitikát egészen 2025-ig. Ezt a titkos dokumentumot valaki eljuttatta a Le Monde-nak.

Az derül ki belőle, hogy Kurz radikálisan új menekültpolitikát akar, amely közel áll a visegrádi országok terveihez. A terv

szinte kizárólag a biztonság szempontjait hangsúlyozza, a humanitárius szempontokat alig említi.

Ráadásul Ausztria speciális földrajzi szerepéből indul ki: “ide csak helikopteren érkezhetnek menedékkérők” – szerepel a dokumentumban. Maximális határvédelmet és minimális befogadást javasol.

A dokumentum szerint a menedékkérők jelentős része olyan fiatalember, akinek az értékrendje messze áll az európaitól, és hajlamos arra, hogy a saját értékrendjét akár erőszakosan is rákényszerítse másokra. Ezért az osztrákok azt javasolják, hogy

csak az kaphasson a jövőben menedékjogot, aki esküt tesz arra, hogy tiszteletben tartja az Európai Unió értékrendjét.

Kurz közben bécsi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az osztrák-német egyeztetés kulcsfontosságú kérdés Ausztria számára. Bár szeretné elkerülni, de szerinte a külső határok védelmének jelenlegi megoldatlan helyzetére való tekintettel Szlovénia és Ausztria között be kell vezetni a határellenőrzést.

Mint mondta, soros uniós elnökségének ideje alatt Ausztria egy biztonságos Európa megteremtésén fog dolgozni, elsődleges feladatnak tekintve az illegális migráció visszaszorítását. “Ausztria védelmet nyújtó Európát akar, amelyhez gyors és gyakorlati, európai megoldásokra van szükség. Ez Európa jövőjébe vezetett befektetés” – mondta.

Az osztrák elnökség a külső határok védelmét kiemelt fontosságúnak tartja, ennek érdekében támogatja az unió határvédelmi ügynökségének (Frontex) a megerősítését – ahogy erről az uniós csúcson is volt szó. Emellett

szorosabb együttműködésre törekszik a szomszédos, különös tekintettel az észak-afrikai országokkal,

amelyekkel Ausztria egy csúcstalálkozó előkészítésén dolgozik.

Szerinte a migrációt nem csak kezelni kell, hanem megoldást kell rá találni, elsősorban a külső határok védelmével, emellett megegyezésre van szükség a partnerországokkal a nemzetközi védelemre nem jogosultak visszafogadásáról, amely az embercsempészet ellen folyatott harcban is fordulatot hozhat.

A dublini rendszer reformjában nem számít áttörésre, mint mondta, a visszaküldés gyakorlati megvalósításán továbbra is dolgozni kell, de ezt megelőzően a partner- és tranzitországokkal eredményt hozó megbeszélésre kell törekedni, valamint dűlőre kell jutni az unión kívüli befogadó központok kérdésében is.

Az 500 milliós Európai Unióban jelenleg 3 és fél millió menedékkérő tartózkodik. Ez a lakosság kevesebb mint egy százaléka, az eloszlásuk ugyanakkor nagyon egyenlőtlen. Korábban a legtöbben Németországba és Svédországba érkeztek,

most viszont a déli országokra hárul a legnagyobb teher.

Sebastian Kurz korábban azzal is fenyegetőzött, hogy ha az olaszok nem akadályozzák meg, hogy a menedékkérők onnan Ausztria felé induljanak, akkor kész katonákat vezényelni a Brenner-hágóra. A Le Monde szerint így Ausztria nehezen fogja egyeztetni az EU menekültpolitikáját.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK