Kezdőlap Címkék ÁSZ

Címke: ÁSZ

Lapszem – 2018. február 8.

0

Eljött péntek, a hét utolsó munkanapja, ma az Abigélek és az Alexek ünneplik névnapjukat. Nézzük, miről írnak a mai lapok.

Andy Vajnát sejtik a kisvárdai fürdőberuházás mögött

A Magyar Nemzet arról ír, hogy milliárdokat kapott a Várfürdő fejlesztésére a kormánytól Kisvárda, mégis gyorsan szabadulna tőle. A város csúszdaparkot, vízi filmstúdiót, medencebővítést tervezett a fürdő területén. De alighogy elkezdődött a felújítás,

a város máris eladja a Várfürdő üzemeltetési jogát.

A nyertes huszonöt éven át birtokolhatja a jogot és kapja meg a fürdő bevételeit. A lap szerint a fürdő egy jóval nagyobb beruházás, a Cinemaqua része lehet. A projekt után Andy Vajna is érdeklődött.

Veszélyben Budapest arculata

Lehet, hogy mire elkészül az UNESCO végleges jelentése a budapesti világörökségi helyszínekről és az ezeket körülvevő úgynevezett védőzónákról,

már állni fognak a városvédők által kifogásolt épületek

– ezt mondták civil szervezetek képviselői a Népszavának.  Az UNESCO delegációja az elmúlt napokban vizsgálta a világörökség szempontjából fontos területeket és az ezekkel kapcsolatos fejlesztési terveket, hivatalos álláspontjuk megismerésére viszont még hónapokat kell várni.

Lépéskényszerben az ellenzéki pártok

A Magyar Idők szerint az Állami Számvevőszék által megbüntetett pártoknak a napokban meg kell keresniük az ÁSZ-t, és olyan intézkedési tervet kell benyújtaniuk, amely garantálja, hogy az ÁSZ szerinti gazdálkodási-pénzügyi hiányosságaik megszűnnek. Különben

az állami támogatásukat is felfüggeszthetik.

Egyre kevesebben fordulnak munkaügyi bírósághoz

A legtöbben a felmondások jogellenességének a kimondásáért fordulnak munkaügyi bírósághoz – írja a Világgazdaság. Tavaly az első fél évben több mint 7600 munkaügyi per fejeződött be a bíróságokon.

A Jobbik reagált: új eljárást kér

0

A Jobbik új eljárás lefolytatására kéri az Állami Számvevőszéket, a szervezet vezetőjétől pedig bocsánatkérést vár – közölte Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki párt alelnöke hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.

A politikus arra reagált, hogy az ÁSZ megkapta a nyomozóhatóság határozatát, amelyben megállapították, hogy a számvevőszéki ellenőrzés akadályozásával kapcsolatban nem állapítható meg szándékos bűncselekmény elkövetése.

  1. Kárpát Dániel értékelése szerint ezzel megdőltek azok a vádak, miszerint a párt nem működött volna együtt a vizsgálat során. Mind a „kézivezérelt, függetlennek mondott szervezet”, mind a Fidesz hazugságai lelepleződtek – mondta a jobbikos politikus, aki szerint a kivetett bírság egyértelműen alaptalan, az eljárásról pedig kiderült, hogy „a kommunisták térden állva könyörögtek volna a receptjéért, hiszen annyira koncepciózus volt”.

Az alelnök bocsánatkérésre szólította fel a számvevőszék elnökét arra hivatkozva, hogy nem szakmai, hanem politikai indokok alapján igyekezett ellehetetleníteni a pártot. Emellett egy olyan új eljárást sürgetett, amely törvényes alapokon nyugszik, és az ÁSZ is együttműködik azokkal, akiket vizsgálni kíván.

Perre viszi az ÁSZ-büntetést az Együtt

0

Közigazgatási pert indít az Együtt a számvevőszék őket érintő, összesen 19 milliós tiltott pártfinanszírozás miatti büntetése miatt. A büntetés hatályon kívül helyezését kérik.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordul az Együtt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legutóbbi, rájuk vonatkozó jelentése miatt az Együtt. Keresetükben a többi között azt kérik, hogy a bíróság semmisítse meg, illetve helyezze hatályon kívül a jelentés

tiltott nem vagyoni támogatás

elfogadására vonatkozó részeit.

Az ÁSZ január elején sorra büntette meg az ellenzéki pártokat tiltott vagyoni támogatást állapítva meg. Az Együttnél is a legnagyobb tétel, 9,695 millió forint abból adódott, hogy az ÁSZ szerint a piacinál alacsonyabb összegű bérleti díjat fizettek, 120 ezer pedig amiatt, mert tagdíj-befizetést adományként könyveltek el.

A jogszabályok alapján azonban az összesen 9,815 milliós büntetés mellett ezzel megegyező összeget kell levonni a pártnak járó idei állami támogatásból. Összességében tehát

mintegy 19 millióval „rövidülne meg” az Együtt.

Jelenleg a bírság „jegelése” zajlik, mert a pártokat ért büntetések miatti botrány kipattanása után Varga Mihály gazdasági miniszter azt „javasolta” a felügyelete alá tartozó adóhivatalnak és államkincstárnak, hogy a választások előtt ne szedjék be a pénzt.

Az ÁSZ a tiltott támogatást megállapította több ellenzéki pártnál: a Jobbikot 331, az LMP-t 8,8, a DK-t 8,245, a Liberálisokat 6,185, a Párbeszédet 7,525 millióra büntette. Mindegyik esetében a végszámla a kétszeres összeg lenne.

120 perc – 2018. január 26. 16:00

0

Ők hirdetnek és ennyiért

Az országgyűlési képviselők április 8-ai választása előtti kampányban 472 médium tehet közzé politikai hirdetést, ennyien juttatták el a törvényben meghatározott határidőig árjegyzéküket az Állami Számvevőszékhez (ÁSZ). A www.asz.hu-n a „Választások” menüpont alatt található a 207 nyomtatott és 265 elektronikus sajtótermék hirdetési árjegyzéke. A választást követő 15 napon belül a sajtóorgánumoknak azt is közölniük kell, hogy a politikai hirdetéseket kinek a megrendelésére, milyen ellenérték fejében, mely időpontban és milyen terjedelemben tették közzé. A témával foglalkozó cikkünk itt olvasható. (FüHü)

A TI sem jut hozzá a tao-pénzek adataihoz

Hasonló cipőben jár a Transparency International Magyarország (TI), mint a Demokratikus Koalíció: hiába nyert jogerősen pert annak nyilvánosságáért, hogy a társasági adó terhére nyújtott sporttámogatások honnan és hová kerültek, az információknak csak a töredékéhez juthatnak hozzá. Az Emmi és az NGM arra hivatkozik, hogy az adatok nincsenek náluk, ami megvan, az papíralapon van, most digitalizálják, egy részük pedig megsemmisült. A Demokratikus Koalíció végrehajtást fog kérni, és közérdekű adattal történő visszaélés bűncselekménye miatti följelentést fog tenni. Cikkünk a témában itt található. (FüHÜ)

Szél Bernadett Kövér Lászlóhoz fordul

„A tegnapi megpuccsolt és botrányos Nemzetbiztonsági bizottsági „ülés” után Kövér László házelnökhöz fordulok: azonnal biztosítsa, hogy a Parlament legfontosabb bizottsága a demokratikus alapértékek és törvények szehozzáteszi: ha Kövér ezt nem teszi meg, ő is felelősséget vállal abban a folyamatban, amelyben a kormánypártok kiüresítik és felszámolják az Országgyűlés működését. (FüHü)

Közzétette: Szél Bernadett – 2018. január 26.

 

A Jobbik útja – 7. Vona Gábor találkozása Simicska Lajossal

Vona Gábor pártelnök és Simicska Lajos először 2015. november 27-én, az A38 hajón találkoztak, a Magyar Nemzet Szalon nevű rendezvényen. Bár közös fénykép nem készült róluk – vagy legalábbis nem került nyilvánosságra – a találkozás tényét egyikük sem tagadta.

Vona Gábor elmondása szerint mintegy negyedórán keresztül beszélgettek egymással. A Jobbik elnöke azt állította, hogy Simicska Lajos ment oda hozzá, bemutatkozott, és beszélgettek. Más források úgy értesültek, hogy Vona volt a meghívott vendég, Simicska Lajos a közönség soraiban ült, majd a vitaest házigazdája a vacsoraszünetben odakísérte Vonáék asztalához, és bemutatta őket egymásnak.

Vona elmondása szerint nem négyszemközt, hanem egy kisebb társaságban röviden beszélgettek Orbán Viktor egykori barátjával, melynek során Simicska elmondta a nevezetes G-nap előzményeit, vagyis, hogy miért szakítottak Orbán Viktorral.  Vona erről utóbb úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy „nyugtalanító dolgokat hallhattunk a kormány és a Fidesz háttérbeli működéséről”.

A Vona szerint „nyugtalanító dolgok” az oroszokkal kapcsolatos információk lehettek.

Legalábbis, ezt valószínűsíti, hogy Simicska Lajos, aki köztudottan nem kedveli az oroszokat, az őt ismerők szerint ezért szakított Orbán Viktorral.

Vona szerint nem maradtak semmiben Simicskával, nem állapodtak meg egy következő beszélgetésben, és „semmilyen együttműködés lehetősége nem vetődött fel”.

S bár a Jobbik mindmáig tagadja, hogy támogatói kapcsolatban állnának Simicska Lajossal, nemcsak a kormánypárti sajtó, de egyes kormánytagok, sőt maga Orbán Viktor miniszterelnök is tesz arról, hogy ez a kapcsolat téma legyen a közbeszédben.

2016. áprilisában Lázár János egy sajtótájékoztatón, mintegy mellékesen megjegyezte: „nagy a szerelem Simicska és a Jobbik között.” Orbán Viktor pedig tavaly, az Országgyűlésben kérdezte meg egy jobbikos politikustól: „…én csak annyit kérdeznék öntől: hogy ízlik a zsoldoskoszt?”.

Simicska Lajos, aki hosszú éveken át a Fideszben a láthatatlan ember szerepét játszotta,

az Orbán Viktorral való látványos szakítás után felhagyott a rejtőzködő életmóddal, és több alkalommal is megjelent a nyilvánosság előtt.

Fotó: Facebook

Néhány alkalommal nyilatkozott is a sajtónak, s bár a Jobbikkal való együttműködést soha nem ismerte el, annyit több alkalommal is elmondott, hogy leginkább a Jobbikkal szimpatizál.

Ha nem mondta volna, akkor is számtalan jel utal erre.

Tavaly ősszel került nyilvánosságra, hogy a Jobbik szeptember 19-én összesen 1019 plakáthelyet vásárolt Simicska két cégétől, a Publimont Kft.-től és az Euro Publicity Kft.-től. A párt ezzel próbálta meg kijátszani a parlament fideszes többsége által elfogadott, egyértelműen a jobbikos hirdetések miatt hozott plakáttörvényt, amelynek előzménye egy fideszes parlamenti trükk volt. A nagyobbik kormánypárt ugyanis un. feles csomagban szavaztatott meg egy kétharmados többséget igénylő törvényjavaslatot, a települések látképére hivatkozva.

Nem tartott sokáig a Jobbik és Simicska Lajos öröme: az Állami Számvevőszék december elején tiltott pártfinanszírozásra való hivatkozással brutális méretű – a megvont pártfinanszírozással együtt mintegy 660 millió forintos – bírságot szabott ki a Jobbikra. A tiltott pártfinanszírozás ez esetben azt jelentette, hogy – az ÁSZ állítása szerint – a Jobbik törvénytelenül, vagyis, a piaci árnál olcsóbban jutott plakáthelyekhez.

A Jobbik ezt mindmáig tagadja, azt állítja, hogy az ÁSZ nem engedte, hogy átadják az ezt cáfoló bizonyítékaikat, az ÁSZ viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a Jobbik kijátszotta a törvényeket.

Amit biztosan lehet tudni: 2017. december 15-én a Jobbik bejelentette, hogy visszaadták a plakáthelyeket. Hogy kinek, az egyértelmű volt: annak, akitől vásárolták, vagyis, Simicska Lajos cégeinek.

Jelenleg tehát javában dúl a háború a Fidesz és a Jobbik között. Valószínűleg nem túlzó az a megállapítás, hogy Orbán Viktor ezzel két legyet  ütött egycsapásra:

egyszerre támadhatja egykori barátját és üzlettársát, Simicska Lajost, valamint a Jobbikot, amely a Fidesz legveszélyesebb vetélytársává nőtte ki magát.

Hol vannak már azok az idők, amikor Orbán Viktor 2008-ban azt mondta: ha kormányra kerül, úgy fog tenni, mint Horthy a nyilasokkal: kioszt nekik két pofont, és hazazavarja őket.

Hogy Vona és a Jobbik jó lóra tett.-e, amikor Simicska barátságát és támogatását választotta, ma még nehezen megítélhető. Ami biztos: a kormánypárt politikusai olyan csicskapártnak nevezik a Jobbikot, akik egy nagyvállalkozó zsebében vannak.

A harcoló felek nem válogatnak az eszközökben: mindkét fél látványos erődemonstrációt tart, s ebben kétségkívül a Fidesz van előnyösebb helyzetben.

Nemcsak a közmédia áll a kormány befolyása alatt, de a Fidesz.-közeli vállalkozók megszerezték a megyei sajtót, valamint több napilapot, rádió- és tévécsatornát. Simicskának „csak” az amúgy nem lebecsülendő Magyar Nemzet és a Hír TV áll a rendelkezésére. Meg persze az a rengeteg információ, melyek napvilágra kerülésétől a Fidesz és Orbán Viktor okkal félhet. Hogy tényleg így lesz-e és Simicska – sokak várakozását beteljesítve – valóban ledobja-e az atombombát egykori barátjára, Orbán Viktorra, még a jövő zenéje.

Nem a távoli jövőé: a választásig bizonyára ez is kiderül.

A sorozat következő részében a Jobbik un. cukiságkampányáról írunk.

A Jobbik útját bemutató sorozatunk előző része itt olvasható.

Bréking nyúz, 2018. január 17. – Tudósítás a másik valóságból

0

Tomboltak Gulyás Márton aktivistái; Katinka nem Shane-el képzeli el uszodai – és talán azon kívüli – jövőjét; itt a farsang, itt a bál, vagyis egyre többen öltöznek be miniszterelnök-jelöltnek.

Pesti Srácok: Gulyás Márton anarchistái összemocskolták az Állami Számvevőszék épületét

Megint akcióba lendültek Gulyás Márton Slejm nevű anarchista csoportjának emberei, és szerdán több helyen összefestékezték az Állami Számvevőszék belvárosi székházának épületét. Közben kiderült, véletlenül a szomszéd épületet is összebarmolták, ezért azt ígérték, hogy azt ő maguk letakarítják. A rendőrök nem állították elő sem Gulyást, sem bandáját. Frissítés: az ÁSZ közlése szerint több százezer forintos kárt okoztak a szervezetnek a festékes randalírozók.

Lokál: Shane veszteséglistáját növeli a szakítás

Nem csupán a kiemelt edzői programban szereplő szakemberként neki járó havi egymilliós fizetést bukhatja Shane Tusup. A jelek szerint Hosszú Katinka mással képzeli el uszodai – és talán azon kívüli – jövőjét.

Mint ismert, a Magyar Úszó Szövetség elnökségi ülésén szóba került, hogy ha a háromszoros olimpiai bajnok  január 31-ig nem a férjét jelöli meg edzőjeként, úgy Tusup kikerülhet a programból. Kérdés, ki lép a helyére? Jelenlegi tréningpartnere, Dudás Dániel aligha megoldás, hiszen még edzői papírja sincs.

Magyar Idők: Itt a farsang, itt a bál

Úgy tűnik, a farsang érettebb korú honfitársainkat is megihleti, a politikusok közül egyre többen öltöznek be miniszterelnök-jelöltnek. Legutóbb talán éppen Szigetvári Viktor öltötte magára ezt a szerepet az Együtt – a Korszakváltók Pártja színeiben. Könnyen megállapítható, hogy most ez a legnépszerűbb jelmez.

Magyar Hírlap: „A Momentum anyagi, morális és politikai válságban van”

Nincs minden rendben a Momentum Mozgalom háza táján, a választásra való felkészülés helyett belharcokkal, szerelmi kapcsolatokkal foglalkozik a párt vezetősége, miközben többen el is hagyták az utóbbi időben a szervezetet. A távozók egyike Papp Gergő, a decemberben távozott kommunikációs igazgató, aki az év utolsó napján egy levelet küldött a Momentum küldöttgyűlése tagságának, amelyben hosszan és részletesen számol be a vezetőségen belüli nézeteltérésekről.

Gyűlik a pénz a Jobbiknak

0

„Vasárnap estig összesen 82 811 013 forint érkezett a Jobbik központjához, amelyet 5774 magyar ember adott össze, hogy a Jobbik, mint a legerősebb ellenzéki párt a fideszes tervekkel szemben mégis el tudjon indulni a választáson” – írja a párt közleménye. A többi, az ÁSZ által megbüntetett párt nem indított gyűjtést – igaz, az ő bírságuk nagságrenddel kisebb. De nem fizetnek.

 

A Jobbik mind a 20 ezer legyártatott támogatói csekket kiosztotta az azt igénylőknek, emiatt újabb csekkek elkészítését rendelte meg, és nagy erőkkel tovább folytatja a közösségi adományozási kampányát – áll a párt közleményében.

Mint portálunk is beszámolt róla, az Állami Számvevőszék a múlt év végén tiltott pártfinanszírozásra való hivatkozással mintegy 660 millió forintra büntette a Jobbikot. A szokatlanul nagy büntetés a Jobbik szerint politikai célból született, s ellehetetleníti a pártot, mert ekkora összeg befizetése után nem marad pénzük kampányra és ily módon kérdésessé válik a párt indulása a 2018-as választáson.

De nem csak a Jobbikot érte utol az ÁSZ büntetési aktivitása: több ellenzéki pártot is megbüntetett különböző szabálytalanságok miatt. Az ÁSZ közölte, hogy a DK 8,2 millió, az MLP pedig 6,1 millió forint tiltott vagyoni hozzájárulást fogadott el, amelyet 15 napon belül be kell fizetnie a központi költségvetésnek.

A pártok nem hajlandók fizetni.

Igaz, az ÁSZ utóbb jelezte, hogy a pártok haladékot kapnak a választások utánra, július 1-jéig a büntetés kifizetésére.

Nyikos László, az ÁSZ egykori alelnöke – Róna Péterhez hasonlóan – úgy gondolja, hogy az ellenőrző szervezet törvényt, illetve alkotmányt sértő módon működik, mert a pártvizsgálatok mellett az államháztartás ellenőrzését elmulasztja. A FüHü-nek adott interjújában Nyikos leszögezte:

„A pártok vegzálása helyett az állam működését kéne vizsgálnia az Állami Számvevőszéknek, mert a költségvetésben 17 ezer milliárd forint fordul meg, a politikai szervezetek ennek az összegnek az ezrelékével sem gazdálkodnak”.

 

„Pártállami számvevőszék” – ezzel a kommentárral osztotta meg a Clark Ádám téren kihelyezett molinójáról készült képet a Közös Ország Mozgalom. Gulyás Mártonék egy olyan transzparenst függesztettek ki az alagút felett, amelyen arra utalnak, hogy Orbán Viktor irányítása alatt áll a pártok ellenőrzését gyakorló szervezet.

Törvénytelen a pártokkal szembeni behajtási haladék?

Se az államkincstárnak, se a NAV-nak nincs törvényes lehetősége arra, hogy ne indítsák el a végrehajtást a tiltott támogatás miatt az ellenzéki pártokkal szemben – állítják megkérdezett jogászok. Az ezzel kapcsolatos szerdai minisztériumi közleményben nem egyértelmű, hogy a miniszter a NAV-ot utasította a végrehajtás elhalasztására, vagy az államkincstárt arra, hogy ne kezdeményezze ezt. Az ÁSZ az Együttnek mindenesetre már nem szabott határidőt a büntetés befizetésére.

Nagyobb részt egyet ért a szerdai írásunkban foglaltakkal Tordai Csaba közigazgatási jogász, aki szerint a Magyar Államkincstárnak (MÁK) át kell adnia az értesítést az adóhivatalnak (NAV), hogy az hajtsa végre a tiltott párttámogatás miatti büntetést a Jobbikkal, a DK-val, az LMP-vel, a Liberálisokkal és az Együtt-tel szemben.

Ebben a MÁK-nak nincs mérlegelési joga,

át kell adnia az ügyeket végrehajtásra a NAV-nak – fogalmazott a Független Hírügynökség kérdésére Tordai Csaba.

Miután a Jobbikot 311 millióra, az LMP-t 8,8, a DK-t 8,245, a Liberálisokat 6,185, az Együttet 9,815 millióra büntette az Állami Számvevőszék (ÁSZ) – és ennek nyomán kitört a politikai botrány -, szerdán a Nemzetgazdasági Minisztériumban egyeztettek a MÁK és a NAV vezetőivel.

Az erről kiadott közlemény úgy fogalmaz, hogy a MÁK az érintett pártoknak féléves felkészülési időszakot ad, kérelemre részletfizetési lehetőséget ajánl fel, melynek kezdete ez év július elseje. A nemzetgazdasági miniszter azt „javasolta” a NAV-nak, hogy az ne indítson behajtási eljárást és ne érvényesítsen inkasszót az országgyűlési választásokat megelőzően.

A pártok megbüntetésének három lépcsője van. Először az ÁSZ megállapítja a tiltott párttámogatást és „felhívással” fordul a párt(ok)hoz, hogy fizessék be a MÁK-nál a büntetést. Ha a szokásos 15 nap elteltével ez elmarad, a MÁK „megkeresi” az adóhatóságot (a kijelentő mód a jog nyelvén felszólítás, kötelezés), hogy adók módjára be kell szedni a pénzt. Ennek alapján a NAV elindítja a végrehajtást.

A nemzetgazdasági minisztérium közleménye értelmezhető úgy, hogy a miniszter „javaslatára” (ami Tordai szerint persze a gyakorlatban utasítás) a NAV júliusig nem indíthat végrehajtást, de a MÁK „féléves felkészülési ideje” jelentheti akár azt is, hogy a kincstár már át se adja a NAV-nak az ügyeket.

Mindenesetre az ÁSZ pár órával a közlemény után az Együtt vizsgálatának befejezéséről kiadott kommünikéjében már csak azt tudatja, hogy a tiltott támogatás megállapításáról tájékoztatta a Magyar Államkincstárat és felhívással fordult az Együtt elnökéhez a büntetés befizetésére. A többi szervezet esetében előírt 15 nap határidő már nem olvasható.

A NAV „nem cselekvéséről” korábbi írásunkban Balogh Szabolcs, a Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda alkalmazott ügyvédje már elmondta: az adóhatóságnak, illetve elnökének (Tállai Andrásnak, aki nem mellesleg az NGM második embere) nincs felhatalmazása arra, hogy ne tegyen semmit. Ha megérkezik a megkeresés az államkincstártól,

a NAV-nak eljárási kötelezettsége van.

Most tehát egy másik közigazgatási jogász is úgy foglalt állást, hogy a MÁK se teheti a fiókba az aktákat. Mint Tordai fogalmazott

„ha én a MÁK elnöke lennék, és azt mondaná nekem a miniszter, hogy adjál haladékot a pártoknak júliusig, akkor azt válaszolnám, hogy ezt írd bele a jogszabályba”.

Tordai Csaba nem tud arról, hogy a kincstár számára van előírt határidő, amelyen belül kezdeményeznie kellene a végrehajtást, de ebben az esetben ez haladéktalanként értendő. Szerinte ezt erősíti, hogy a MÁK-nak az államháztartás elsődleges érdeke alapján kell eljárnia. Ahogyan Balogh Szabolcs mondta, a közpénzt be kell szedni a felelősségteljes gazdálkodás követelménye alapján. És ez mindkét szervre igaz.

A két szakember között nincs egyetértés abban, hogyan minősíthető az ÁSZ eljárása. Balogh Szabolcs szerint ez

nem felel meg a közigazgatási eljárás követelményeinek,

mert nem formalizált, nélkülözi az ilyenkor szokásos szigorú előírásokat (például bizonyítási kötelezettség és ennek bemutatása, iratbetekintés), és a végén nem határozatot, hanem „felhívást” tartalmaz. Emiatt pedig ennek a nem határozatnak nem lehet végrehajtással érvényt szerezni.

Tordai szerint viszont a NAV-ra vonatkozó szabályok alapján

végrehajtható okiratnak tekintendő

az értesítés a MÁK-tól arról, hogy valamit adók módjára be kell szedni. A NAV-nak pedig nincs joga azt vizsgálni, hogy az ennek alapjául szolgáló döntés, irat törvényes-e.

A hogyan tovább egyelőre bizonytalan. Eddig a DK – amely kijelentette, hogy nem egyezkedik se a MÁK-kal, se a NAV-val a „felajánlott” (ugyancsak miniszteri utasításba adott) halasztásról és későbbi részletfizetésről – fontolgatja, hogy pert indít a végrehajtással szemben.

Balogh Szabolcs szerint a végrehajtás korlátozása, felfüggesztése érdekében az eljárás akkor kezdeményezhető, ha a párt ügyféllé válik, vagyis elkezdődik a NAV-nál a behajtás. Tordai Csaba lehetségesnek tartja, hogy a csak pár napja, elsején hatályba lépett új közigazgatási hatósági eljárási törvény alapján a MÁK ellen lehetne perre menni, megtiltatni, hogy elküldje az értesítést a NAV-nak a végrehajthatóságról.

Mindenesetre ha a keresetet befogadja a bíróság, annál azt is kezdeményezni lehet, hogy a bíróság – az eljárás felfüggesztésével – forduljon az Alkotmánybírósághoz, kezdeményezve az alkalmazott jogszabály alkotmányellenességének megállapítását és eltörlését.

Nyikos: az ÁSZ alkotmányt sértő módon működik

A pártok vegzálása helyett az állam működését kéne vizsgálnia az Állami Számvevőszéknek, mert a költségvetésben 17 ezer milliárd forint fordul meg, a politikai szervezetek ennek az összegnek az ezrelékével sem gazdálkodnak – nyilatkozza a Független Hírügynökségnek Nyikos László. Az ÁSZ egykori alelnöke – Róna Péterhez hasonlóan – úgy gondolja, hogy az ellenőrző szervezet törvényt, illetve alkotmányt sértő módon működik, mert a pártvizsgálatok mellett az államháztartás ellenőrzését elmulasztja.

 

Így a választási kampány kellős közepén minden ellenzéki pártot megbüntettek már, pedig a számvevőszéknek nincs is joga büntetni, s még maga a vizsgálat is alkotmányellenes lehet. Önnek mi a véleménye?

A számvevőszék közvetlenül nem büntet. Csupán megállapítja, ha valamit törvénytelennek, szabálytalannak talál, esetleg azt is, ha ésszerűtlenséget tapasztal a működésben, a gazdálkodásban.  Mindezt pontos jogi hivatkozásokkal, dokumentumokkal, szakmai érvekkel is köteles alátámasztani. Az ellenzéki pártok bírságolásakor azonban hiányzik az alátámasztás, a büntetést megalapozó számítás, ami meggyőzhetné akár az ellenőrzött pártokat, akár a nyilvánosságot a tiltott támogatásról, vagy az úgynevezett piaci ár alatti irodabérlésről.

Tehát önnek sincs fogalma arról, hogy a Jobbikra kivetett gigabírságot hogyan számolták ki, esetleg a többi ellenzéki párt tízmilliós bírságainak megalapozása is hiányzik?

Igen, pedig elolvastam az ÁSZ honlapján nyilvánosságra hozott hivatalos jelentést, de abból nem derül ki, hogy az ominózus megállapítást milyen kalkuláció alapozta meg.

Vagyis nem tudja, hogy jött ki a 330 millió, vagy a többi?

Fogalmam sincs, mert az ezt megalapozó számítás nem került nyilvánosságra, hiányzik a jelentésből, illetve a mellékletből is, holott ez a jelentés alapvető eleme lenne. Demokratikus országban ilyen vádat nem lehet alaptalanul megfogalmazni! A számvevőszéknek érvelni kellett volna. Elegendő, releváns bizonyítékkal alátámasztani a jogsértést. Pontosan és közérthetően le kellett volna vezetnie, hogy számszerűen miként jött ki az adott összeg. Törvényi kötelessége lett volna tételesen reagálni a Jobbik észrevételeire, és megindokolni, miért nem vette azokat figyelembe. Ezt kívánná az ellenőrzés etikája is. Különben csak hitvitát lehet folytatni.

Lehet, hogy az LMP-re, a DK-ra, az Együtt-re, és a Párbeszédre kivetett 5-10 millió közötti büntetés is épp ilyen megalapozatlan volt?

Úgy látom, egyik párt esetén sincs megfelelően számszerűsítve a szabálytalanság. Pedig az államkincstár, vagy az adóhivatal később már nem tudja az ÁSZ által megállapított összeget korrigálni, felülbírálni, hiszen az ellenőrzési rendszer úgy van „kitalálva”, hogy a számvevőszék hiteles, „tévedhetetlen” intézmény.

De az ÁSZ vizsgálati megállapításaival közgazdasági problémák is vannak, hiszen a „piaci ár” – állítólag a pártok ez alatt kaptak olcsó plakáthelyet és fizettek irodabérletet – fogalma nem egyértelmű. Nem világos, hogy mihez képest alacsonyabb valaminek a díja? Azért sem meggyőző azt állítani, hogy valamely szolgáltatás a piaci ár alatt történik, mert azt ezer dolog határozza meg, még az alku is mérsékelheti. Nem lenne szabad elfelejteni, hogy az ÁSZ nem árhatóság.

Mit szól ahhoz, hogy bár az ellenzék majdnem minden pártját megbüntették, de a kormányon lévőket nem is vizsgálják?

Az ÁSZ az elnöke általa jóváhagyott terv szerint ellenőriz, amit bemutat az Országgyűlésnek. A pártok gazdálkodását kétévente vizsgálja. A kormánypártok ellenőrzése tavaly nem szerepelt a tervben.

Úgy látszik, hogy a számvevőszék elnökét, aki nemrég még a Fidesz frakcióban ült, nem érdekli a kormánypárt gazdálkodása. Ilyen van?

Ezt nem kívánom kommentálni.

Felveti viszont azt a kérdést, amit Róna Péter is megfogalmazott, hogy ilyen történések mellett nem lehet, hogy alkotmányellenesen működik nálunk a számvevőszék?

Sajnos 1989-ben a párttörvénybe „belefogalmazták” a pártok számvevőszéki ellenőrzését. 190 számvevőszék működik a világban, de – ismereteim szerint – sehol ilyet nem csinálnak. Az ÁSZ elsődleges feladata az államháztartás bevételeinek és kiadásainak, még inkább az állam vagyonának és adósságának a vizsgálata lenne, de helyette mostanság az ellenzéki pártok megleckéztetésével, vegzálásával foglalkozik. Pedig 17 ezer milliárd forint fordul meg évente a magyar államháztartásban, nem tudjuk, mennyi az állam vagyona, még az sem világos, hogy az növekszik, vagy csökken.  Több ezer intézmény éves pénzügyi beszámolóját is auditálni kéne, de ezt a munkát sem végzik el.

Korábban épp azért kritizálták a számvevőszéket, mert csak formálisan ellenőrizték a pártokat. Most, hogy itt a szigor, a lazaság kéne?

Említettem már, hogy a pártok ellenőrzése nem az ÁSZ feladata lenne. Működésük törvényességét – mint máshol – ellenőrizhetné az ügyészség, pénzügyi beszámolójukat pedig magánkönyvvizsgáló.

De mégis kitüntetett módon ellenőrzik a pártokat, miért?

Azért, mert a parlament az elmúlt évben törvénybe foglalta a pártok direkt ellenőrzését. Holott a pártok nem közpénzekkel gazdálkodnak, állami támogatásuk a központi költségvetés kiadásainak ezrelékével sem fejezhető ki. Ezzel szemben alapvető dolgokat nem tudunk az állami nagyberuházások észszerűségéről, hasznosságáról, megtérüléséről stb.

Az alaptörvény szerint a számvevőszék az országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szervezete, de nem végez pénzügyi ellenőrzést! Jól hallotta, nem végez pénzügyi ellenőrzést! Nem is állítja magáról, hogy végezne. Vagyis egyértelműen alkotmányellenesen működik, tehát ugyanazt állítom, mint Róna Péter, csak más oldalról közelítem meg e témát.

Korábban azt nyilatkozta a Fühü-nek, hogy a pártvizsgálatokat törvényellenesen végezték el. Fenntartja?

Persze, ne felejtse el, hogy a vizsgálat címe az volt, hogy „a pártok 2015 – 2016-os évi gazdálkodásának ellenőrzése”. Ugyanakkor a „büntetést” az 2017-es év plakát- és egyéb ügyei miatt vetették ki, miközben erről az évről még nem készült el a Jobbik pénzügyi beszámolója, amiben – ha hibázott – még ki is javíthatja a hibáját. Ez sérti a számviteli törvényt.  Ez nonszensz!

Ráadásul kiderült, hogy a 2017. évre kiterjedő vizsgálat benne sem volt az ÁSZ munkatervében, amit – módosítva – Domonkos László köteles lett volna bemutatni az országgyűlésnek. Ez sem történt meg!

Tehát olyan látszat keletkezett, hogy az ellenőrzés esetleg politikai sugallatra született, s az ellenzék lejáratását célozta. Mindezt törvénytelenül?

Feltehetően, vagy „csak” arról van szó, hogy az ÁSZ nincs tisztában a számvevőszéki ellenőrzés függetlenségének elveivel, szakmai kritériumaival. Azzal, hogy mi a vizsgálatainak a célja. Hogyan kellett volna meggyőződnie, elegendő bizonyítékot szereznie állításainak helyességéről.

Viszont büntettek érte.

Fércmunkát végeztek.

Ez olyan, mintha egy adózót még év közben, adóbevallásának elkészülte előtte megbüntetnek?

Pontosan!

Róna Péter azt is állítja, hogy az Állami Számvevőszék nemcsak törvényt, de alkotmányt is sértett. Ön szerint is?

Igen, utaltam én is erre. Hozzáteszem, hogy normál esetben a botrányt kiváltó pártvizsgálatot leghamarabb 2019-ben lehetett volna elvégezni.

 Az elmúlt hét vitatémája, hogy a bírságot be kell-e fizetni, vagy meg lehet tagadni?

Szerintem azok a pártok döntenek helyesen, amelyek nem fizetik be a büntetést. Nincs rá precedens, hogy a fizetés megtagadása esetén az adóhatóság mit tehet. Elég kényes dolog lenne egy politikai pártot a választások előtt három hónappal, inkasszóval lehetetlen helyzetbe hozni. Ezzel ugyanis már végképp olyan területre tévedne az állam, amely alkotmányos alapjogokat sért. Hisz ha a pénzt leemelik a Jobbik számlájáról, akkor nem tud indulni a választáson. Ez a lépés tehát már nagyon messzire vezetne.

Erre mondja Róna Péter, hogy ennél végzetesebb dolgokat az elmúlt nyolc évben nem tettek, s ha ez így megy tovább, akkor ennek diktatúra a vége!

Ha viszont jóindulatúan akarok fogalmazni, akkor azt kell mondanom, hogy akkor nagyfokú tudatlanság áll a háttérben, hisz a hatalom nem tudja, mire való a számvevőszék, illetve a számvevőszéken nem tudják, hogy mire szól a jogosítványuk. Nem érzékelik ugyanis, hogy vizsgálatukkal beszálltak a pártpolitikai harcokba.

Ön tényleg elég jóindulatú ember, de van-e jóindulatú olvasata annak, hogy Varga Mihály a választások utánra halasztaná a büntetések befizetését?

Ezt egy kínban fogant ötletnek tartom, ami nincs végiggondolva. Nincs ugyanis válasz például arra a kérdésre, hogy mi történik, ha közben valamely párt nem jut be a parlamentbe? Vagy 1 %-ot sem ér el, esetleg nem is indul a választáson, és nem is jár neki annyi támogatás, amiből a büntetést ki lehetne fizetni? Nekem az a véleményem, hogy az a párt, amely elfogadná Varga Mihály javaslatát, az fejet hajtana a nyilvánvaló alkotmánysértő helyzet előtt, és pillanatnyi előnyökért hurokba dugná a fejét.

Büntetnek az urak

Már a látszatra sem adnak méltóságosék. Megbüntetik a Jobbikot és a többi ellenzéki pártot, mert szerintük szabálytalanul és tiltottan finanszírozzák a pártjukat, miközben a Fidesznél mindent rendben találnak.

Kreatívabb áldemokráciákban azért legalább figyelnek a látszatokra. Úgy tesznek, mintha. Például, hogy nem csak az ellenzéki pártokat büntetik meg, hanem megbüntetik a Fideszt is. Távolról sem akkora összeggel, mint a többieket, bár Orbán pártjának ez sem számít, ők bármennyi pénzt ki tudnak fizetni.

Ettől még persze ugyanúgy kilógna a lóláb, sőt, az egész ló, de nem venné mindenki észre. És akkor legalább elmondhatnák a derék urak, hogy nálunk egyenlő mércével mérnek mindenkit.

Most nem mondhatják el. Feltehetőleg azért, mert nem is akarják. Egy dolgot akarnak: megmutatni, hogy mindent megtehetnek, mert nincs senki, aki megállíthatná őket. Hatalmi tébolynak hívják az ilyet, amikor az ember szeme elé vörös köd ereszkedik, és nem lát semmit, kizárólag önmagát. És nagyon tetszik az illető önmagának, mert hatalmasnak látja magát, szépnek és igazságosnak.

Nem érdekli, hogy mások mit gondolnak róla, magasról tesz rá. Hadd gondolják azt, amit akarnak. Addig sem lázadnak, ameddig abban a hitben ringathatják magukat, hogy legalább a gondolataik szabadok.

A szavaik nem. Ezért kellett elfoglalni a sajtót, főleg vidéken, ahol a legtöbb szavazó él. És ezért kell megzabolázni a még ellenzékinek látszó tévét is. Hogy csak látszólag legyen ellenzékben, de még véletlenül se kutakodjon a valódi problémák után.

Elég, ha úgy tesz a tv, mintha.

Honnan is indultunk? Hogy már a látszatra sem adnak az urak. Miért is adnának? Nincs rá szükségük. Ha csíkos zoknihoz kockás nyakkendőt vesznek, úgysem mer szólni nekik senki. És ha mégis szólna, hoznak egy törvényt, hogy csíkos zoknihoz kockás nyakkendő kötelező.

Közöd?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK