Kezdőlap Címkék Anthony Blinken

Címke: Anthony Blinken

“A Palesztin Hatóság kész a gázai övezet irányítására”

Ezt mondta Mahmud Abbasz, a Palesztin Hatóság elnöke – a politikai átváltozás Nagymestere – Antony Blinken amerikai külügyminiszternek Ramallah városában. Az USA külügyminisztere ezt megelőzően Egyiptom, Jordánia, Katar és Szaúd Arábia külügyminiszterével tárgyalt a gázai rendezésről.

Abban minden érintett fél egyetértett, hogy a Hamász az Izrael elleni terrortámadás után nem maradhat a gázai övezet irányítója. A mérsékelt arab országok arra kérték Blinken amerikai külügyminisztert, hogy bírja rá Izraelt egy tűzszünetre a gázai övezetben. Ellenkező esetben ugyanis fennáll egy általános vallásháború lehetősége a Közel Keleten. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azon az állásponton van, hogy meg kell semmisíteni a Hamászt. Az USA mérsékletre inti Izraelt saját afganisztáni tapasztalataira hivatkozva: az amerikai csapatok 2001-ben foglalták el az országot arra hivatkozva, hogy a tálib rendszer látta vendégül Oszama bin Ladent és az Al Kaidat, amely kitervelte a szeptember 11-i merényletet. Az USA 20 évig tartotta ellenőrzése alatt Afganisztánt, sok más NATO állam – így Magyarország is küldött csapatokat, de amikor az amerikaiak kivonultak az országból 2021-ben, akkor a nyugatbarát rendszer pillanatok alatt összeomlott, és visszatértek “a legyőzött” tálibok. Akik most azonnal jelentkeztek: támogatni akarják a Hamász Izrael elleni háborúját!

“A katonai megoldások nem teremtik meg Izrael biztonságát”

Erre a nyilvánvaló tényre hívta fel a figyelmet Mahmud Abbasz, aki népírtásnak nevezte Izrael gázai bevonulását. A palesztin hatóság vezetője arra utalt, hogy

Izrael minden háborúját megnyerte az arabok ellen, de a békét mindig elveszítette, mert a palesztin probléma változatlanul megoldatlan azóta, hogy 75 évvel ezelőtt megalakult Izrael állam.

Izrael hosszú háborúra készül a gázai övezetben – hangsúlyozza Benjamin Netanjahu miniszterelnök. Az amerikaiak felidézik Stan McCrystal tábornok, egykori afganisztáni főparancsnok nagy mondását: ”Minden egyes megölt civil potenciális dzsihád harcosokat jelent hiszen a családtagok, rokonok és barátok közül sokan beállhatnak  a terroristák közé.“ A gázai övezetnek 2,3 millió lakosa van, a Hamász terrorista szervezet létszámát mintegy 50 ezer főre becsülik. Hanije, a Hamász politikai vezetője Katarban él egy luxus villában. Korábban a katari emír fizette a közalkalmazottak bérét a gázai övezetben.

Közben az izraeli erők előrenyomulnak a gázai övezetben: a vezérkari főnök már a helyszínen tartott parancsnoki gyűlést. Herzl Halevi altábornagy gázai megjelenéséről videót tett közzé az izraeli hadsereg. Egy szélsőjobboldali miniszter közben azt a kijelentést tette, hogy “Akár atomfegyvert is be lehetne vetni a gázai övezetben hiszen ott mindenki Hamász terrorista.” Amihal Elijahu örökségvédelmi miniszter véleményével Benjamin Netanjahu miniszterelnök  nem értett egyet mondván: “Egyesek elrugaszkodnak a valóságtól”, ezért a szélsőjobboldali minisztert felfüggesztették.

Ehhez a miniszterhez tartozik Jeruzsálem városa is, mely nemcsak a zsidóságnak, de a keresztényeknek és a muzulmánoknak is szent városa. A palesztinok olyan államot követelnek, melynek fővárosa Jeruzsálem. Blinken amerikai külügyminiszter ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy az USA támogatja a palesztin állam gondolatát, de Jeruzsálemről nem beszélt. Korábban ugyanis Trump elnök elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának.

Kissinger: súlyos hiba volt beengedni Németországba oly sok muzulmán migránst

A százéves veterán diplomatát abból az alkalomból kérdezte a Welt televízió, hogy Berlinben és néhány más német városban muzulmán csoportok ünnepelték a Hamász támadását Izrael ellen.

Henry Kissinger 1923-ban Németországban született zsidó családban, és a holokauszt elől még időben az Egyesült Államokba menekült. Amikor a Jom Kippur háborúban Izrael hasonló erőpróba elé került, akkor sokat segített abban az Egyesült Államok diplomáciai vezetőjeként, hogy a zsidó állam győztesen kerüljön ki a konfliktusból.

Kissinger rábeszélte Szadat egyiptomi elnököt, hogy szakítson a Szovjetunióval, amely támogatta az Izrael elleni támadást, és álljon át a Nyugat oldalára. Egyiptom később békét kötött Izraellel, Szadat elnök ezért az életével fizetett. A gázai övezet, mely most a Hamász ellenőrzése alatt áll, korábban Egyiptom része volt.

“Súlyos hiba volt beengedni Németországba sok olyan embert, akinek a világfelfogása, vallása gyökeresen különbözik a németektől. Ezek a bevándorlók ugyanis olyan nyomás gyakorló csoportokat alkothatnak, melyek igyekeznek befolyásolni a befogadó állam politikáját.”

Mit lehet tenni a jelenlegi közel-keleti helyzetben?

“A Hamászt meg kell büntetni a nyílt agresszió miatt, de óvakodnia kell az eszkalációtól” –

válaszolta Henry Kissinger. Az idős diplomata rámutatott:

”A Hamász valóságos célja ezzel az agresszióval az, hogy az egész arab világot mozgósítsa Izrael ellen. Letérítse az arab országokat a béketárgyalások útjáról.”

Kissinger arra célzott, hogy Szaúd Arábia épp megállapodni készült Izraellel az amerikai diplomácia közvetítésével. A Hamász akciója minden bizonnyal arra is irányult, hogy ezt a béketárgyalást megtorpedózza. Irán elsősorban emiatt támogatja a Hamász akcióját.

Kissinger utalt arra, hogy később Izrael büntető akciót indíthat Irán ellen is. Benjamin Netanjahu miniszterelnök már régóta arra akarja rávenni az Egyesült Államokat, hogy mérjen csapást Iránra, mely a Hamászhoz hasonlóan nem ismeri el Izraelt és nukleáris erőt fejleszt ki.

“A Hamász akciója Izrael ellen és Oroszország agressziója Ukrajna ellen megingatja az egész nemzetközi rendet”

– hangsúlyozta a százéves Kissinger, aki egész életében ennek a globális békerendszernek az érdekében ügyködött.

Blinken Jeruzsálemben

Az Egyesült Államok külügyminisztere közös sajtóértekezletet tartott Jeruzsálemben Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel.

Blinken hangsúlyozta, hogy átérzi Izrael polgárainak fájdalmát hiszen nagyapja a pogromok elől menekült el a cári Oroszországból az Egyesült Államokba, nevelő apja pedig Auschwitz rabja volt.

“Az USA minden segítséget megad Izraelnek. Már eddig is sok fegyvert szállítottunk, és ez folytatódni fog. A világ legnagyobb repülőgép hordozóját Izrael partjaihoz küldtük” – mondta az amerikai külügyminiszter. Aki hozzátette:

”Izrael nem kezelheti úgy a palesztinokat mint ahogy a Hamász a zsidókat. A Hamász a palesztinoknak is ellensége hiszen azok többsége is békét és jólétet akar nem pedig terrort és háborút. Épp ezért az izraeli hadseregnek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a polgári lakosságot megkíméljék a Gázai övezetben” – hangsúlyozta Antony Blinken amerikai külügyminiszter Jeruzsálemben.

A végkifejlettől függetlenül “a Kreml hitelessége megrendült”

A Wagner orosz zsoldoshadsereg szombat késő este hirtelen leállította Moszkva felé menetelését, mivel Vlagyimir Putyin elnök megfogadta, hogy megbünteti a lázadók parancsnokait az orosz vezető több mint két évtizede tartó hatalmának eddigi legsúlyosabb kihívásaként.

A Kreml katonai vezetői elleni, látszólag rövid ideig tartó felkelés úgy megrendítette Putyin tekintélyét, mint egyetlen válság sem egy generáció óta, és azzal fenyegetett, hogy megváltoztatja az ukrajnai háború menetét is.

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport néven ismert magánhadsereg vezetője elmondta, hogy páncélos erői az orosz főváros alig 200 kilométeres körzetébe nyomultak, miután átvették az irányítást Oroszország ukrajnai háborújának legfőbb hátországbeli logisztikai csomópontja, a déli város katonai főhadiszállása Rosztov felett. 

„Megfordítjuk oszlopainkat, és az ellenkező irányba indulunk el”

– mondta Prigozsin egy Telegram üzenetében. Mindezt azok után, hogy korábban egészen másként beszélt. Prigozsin korábban szombaton kijelentette, hogy harcosai nem adják meg magukat, mivel

„nem akarjuk, hogy az ország korrupcióban, csalásban és bürokráciában éljen tovább”.

„Az anyaország elárulásával kapcsolatban az elnök mélyen tévedett. Hazánk hazafiai vagyunk” – jelentette ki a Wagner vezér.

A pálfordulás – amelyet a vérontás elkerülésének vágyaként ábrázolt – néhány órával azután történt, hogy Putyin a nemzethez intézett rendkívüli beszédében „árulásnak” és „halálos fenyegetésnek” nevezte a felkelést az orosz állam számára.

Lukasenko hivatala szerint a Wagner-erők mozgásának leállításáról szóló megállapodást Putyin szövetségese, Alekszandr Lukasenko, Fehéroroszország elnöke kötötte.

A Kreml közölte, hogy Prigozsin Fehéroroszországba költözik, ejtik az ellene felhozott vádakat, és nem indítanak eljárást a résztvevő csapatok ellen.

A védelmi minisztérium szerződést ajánl azoknak a Wagner-harcosoknak, akik nem vettek részt a felkelésben – közölték a moszkvai hatóságok.

Korábbi beszédében Putyin megfogadta, hogy megbünteti a felkelés hátterében állókat, ami Prigozsin és az orosz védelmi intézményekkel folytatott keserves viszályának a csúcspontja.

A felkelést inkább Oroszország legfőbb katonai parancsnokai elleni csapásnak szánták, akiknek a leváltását Prigozsin követelte, nem pedig maga Putyin. De ez a legutóbbi vészes visszacsapás – elképesztően magas katonai veszteségek, gazdasági gondok, diplomáciai szinte elszigeteltség – egy olyan háborúban, amelyet a Kreml tervezői a kisebb szomszédja, az egykori szovjet köztársaság gyors átvételeként képzeltek el.

A nap nagy részében Prigozsin lázadó konvoja észak felé haladt a Moszkva irányába, csekély ellenállásba ütközve, bár a hírek szerint az orosz katonai helikopterek egy ponton tüzet nyitottak a menetre, habár ezt Moszkva tagadta és független forrásból sem erősítették meg.

Bármi is legyen a következő lépés, a felkelés megrázó epizód volt abban az országban, amelyet Putyin csaknem negyed évszázada vaskézzel irányít. És ez felfedi Putyin tekintélyének törékenységét. Ma még nem teljesen világos, mi Prigozsin jövője, és pontosan mi motiválta a meghátrálásra.

Egy atomfegyverrel felvértezett szuperhatalom összeomlása Európa-szerte megrémítette a szomszédos országokat, és készenlétbe helyezte a Fehér Házat. Biden elnök szombaton  találkozón kapott tájékoztatást a hírszerzés, a védelmi és a kormány diplomáciai részlegeinek magas rangú amerikai tisztviselőinek részvételével. Számos európai főváros tisztviselői rendkívüli ülésekre indultak. Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere sürgős konzultációt folytatott hat országban, köztük Németországban és Japánban, valamint az Európai Unióban dolgozó kollégáival, mivel valamennyien igyekeztek megérteni a gyorsan kibontakozó fejleményeket.

„Úgy tűnik, Putyin központosított, vertikális erős kormányzati ellenőrzésének hatalma most először kérdéses”

– mondta Rajan Menon, a New York-i City University és a Columbia Egyetem háborúra és etikára szakosodott politológusa.

Bár nem világos, hogyan, az oroszországi válság minden bizonnyal hatással lesz az ukrajnai háborúra.

A határon túli események furcsa fordulatát az ukrán illetékesek óvatosan értékelték. Míg a legtöbben azt mondták, még túl korai lenne megmondani, hogy a zűrzavar hogyan befolyásolhatja a csatatér képét, Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy ez azt mutatja Ukrajna védőbástya az „orosz gonoszság és káosz terjedése” ellen.

Drónok harca avagy Putyin elnököt már meg sem akarják ölni?

Hogy juthattak el az ellenséges drónok egészen Moszkváig? – tette fel a jogos kérdést Catherine Colonna francia külügyminiszter a France Inter rádióban.

Putyin elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov egyenesen az Egyesült Államokat vádolta meg azzal, hogy drónokkal akarta megöletni minden oroszok államfőjét, aki a támadás idejében nem is volt a Kremlben.

“Putyin mindig megőrzi a nyugalmát”

Antony Blinken külügyminiszter kétségeit fejezte ki az orosz verzióval kapcsolatban: “az Egyesült Államok fokozott elővigyázatossággal kezeli Oroszország állítását, hogy lelőttek két ukrán drónt, amely a Kremlt vette célba Ukrajnában.”

Zelenszkij elnök közölte: semmi közünk sincsen az akcióhoz.

Medvegyev, Putyin helyettese az Oroszországot irányító védelmi tanácsban, mindenesetre sietett megfenyegetni Ukrajnát, és kilátásba helyezte Zelenszkij elnök likvidálását. Az oroszok memóriája rövid: tavaly februárban épp erre tettek kísérletet Kijevben amikor megpróbálták megölni az ukrán elnököt. A gyilkos kommandó csapdába esett, és őket ölték meg az ukrán speciális alakulatok Kijev mellett.

Miért szervezhetett támadást önmaga ellen Putyin?

Az orosz elnök egyre inkább élet-halál harcnak igyekszik beállítani az ukrajnai háborút, amely kínosan sokáig elhúzódik és rengeteg áldozatot követel. Az eredmény pedig szánalmas: minimális területi nyereség és maximális nemzetközi elszigetelődés.

Érdemes volt belevágni a “különleges hadműveletbe” Ukrajnában?

Erre ma már valószínűleg Putyin is nemmel válaszolna. Menekülő utat keres, de ahelyett, hogy a béke irányába mozdulna, tovább masírozik előre a zsákutcába. Jellemző, hogy ebben a helyzetben a kormánypárti média zászlós hajója Magyarországon , az Indigó Ukrajnát vádolja azzal, hogy “egyre őrültebb akciókkal sodorják a világot a nukleáris háború felé.”

Közben a kínaiak szépen csendben hozzákezdtek a békeközvetítéshez, mindenekelőtt tűzszünetet szeretnének elérni. Hszi Csin-ping elnök egy órán át beszélt erről Zelenszkij ukrán államfővel, aki utána pozitívan nyilatkozott. Kína az egyetlen nagyhatalom, amely nyomást gyakorolhat Oroszországra.

Az Egyesült Államok kivár: bízik vagy legalábbis úgy tesz mintha bízna az ukránok katonai győzelmében.

A háttérben minden bizonnyal a nagyhatalmak előkészítenek valamiféle megoldást.

Az USA új pekingi nagykövete a washingtoni szenátus előtt azt mondta, hogy minden kérdésről hajlandók vagyunk tárgyalni a kínaiakkal beleértve azokat a problémákat is, melyek nem a két állam kapcsolatát érintik közvetlenül. Vagyis az Egyesült Államok hajlandó arra, hogy megvitassa akár Ukrajna ügyét is a kínaiakkal – elismerve ezzel Kína megnőtt súlyát a világpolitikában. Mit szólnak mindehhez az ukránok?

Hitler és Sztálin sem sokat filozofált ezen amikor 1939-ben az egykor a Habsburg birodalomhoz tartozó Galíciát Ukrajnához csatolta megszüntetve Lengyelországot. Jaltában sem sokat töprengtek a szövetségesek azon, hogy a kis népek mit akarnak. Amikor Churchill egyik tanácsadója nehezményezte Lengyelország átengedését a Szovjetuniónak, akkor a brit miniszterelnök visszakérdezett: mondja, maga ott akar élni?!

Gyengül a lengyel-ukrán barátság?

Lemondott Lengyelország mezőgazdasági minisztere, mert az ukrán gabona ügyében nem ért el eredményt Brüsszelben.

Henryk Kowalczyk agrár miniszter a sajtónak elmondta, hogy megállapodott a lengyel gazdák szervezeteivel, hogy megpróbálja korlátozni az ukrán gabona beáramlását az országba, ez ugyanis lenyomja az árakat. Az Európai Unió nem fogadta el a lengyel érveket, melyeket egyébként más hasonló helyzetben levő államok – így Magyarország is – osztanak, az ukrán gabona a jövőben is korlátozás nélkül jöhet az Európai Unióba. Szczecinben, Északnyugat Lengyelországban a gazdák tüntetnek, és az ukrán gabona import teljes leállítását követelik. Mateusz Morawiecki miniszterelnök időt kért a gazdáktól, akik amúgy a konzervatív kormányzat legelszántabb hívei közé tartoznak.

Zelenszkij Varsóban

Az ukrán elnök nyilvánvalóan tárgyal majd a gabona problémáról is, de nem ez lesz a súlypont hiszen a két állam stratégiai szövetséget kíván kötni egymással. Egészen pontosan ez szerepel Antony Blinken amerikai külügyminiszter tervében, amely egy erős lengyel-ukrán katonai szövetséggel akarja ellensúlyozni az orosz fenyegetést. Ki fogja pénzelni ezt a szövetséget? Az USA vagy az Európai Unió? Esetleg mindketten? Az IMF és a Világbank előzetes felmérése szerint évi 411 milliárd dollárra lesz szükség Ukrajna újjáépítésére. Ennyi pénze a világon senkinek sincs erre a célra. Katonai szövetséget viszont nem lehet úgy működtetni, hogy nincsen hozzá elég pénz.

Macron közvetít

Pekingben tárgyal a francia elnök, aki szeretne olyan ukrajnai békejavaslatot összehozni, melyet az USA és Kína egyaránt támogat. Emmanuel Macron ezért felhívta Biden amerikai elnököt, aki állítólag rábólintott arra, hogy a kínaiakkal együtt hozzanak létre valamilyen olyan béketervet, amely mind Moszkva mind Kijev számára elfogadhatónak tűnhet.

Hszi Csin-ping elnök nemrég három napon át tárgyalt Moszkvában, és bár nem sok minden derült ki a tárgyalásokról, de az nyilvánvaló lett, hogy Putyinra komoly hatást ma egyedül a kínai elnök tud gyakorolni egy ukrajnai tűzszünet ügyében.

Miért szakadtak meg a titkos béketárgyalások Ukrajnáról?

0

Kína eddig is megpróbált közvetíteni Oroszország és Ukrajna között, és hamarosan új békejavaslattal áll elő – jelentette ki Kína első számú diplomatája Münchenben a biztonságpolitikai konferencián.

Vang Ji államtanácsos, aki korábban külügyminiszter azelőtt pedig Kína washingtoni nagykövete volt, elmondta, hogy folytak titkos tárgyalások a béke érdekében Ukrajnáról, de ezek nem vezettek eredményre, mert “egyes nagyhatalmak nem akarják igazán a békét. ”Vang Ji nem mondta ki, de egyértelműen az Egyesült Államokra célzott amikor arról beszélt, hogy “ léteznek különböző érdekek az államok között, de ezeket nem nyomás gyakorlással és rágalmazási kampányokkal kell érvényre juttatni.”

Vang Ji közölte, hogy Ukrajna és Tajvan között semmiképp sem lehet párhuzamot vonni, ahogy az USA gyakran teszi. Az első számú kínai diplomata arra célzott, hogy az Egyesült Államok elismerte az egy Kína elvet, amely azt jelenti, hogy Tajvan Kína része. Ukrajna viszont szuverén állam.

“Visszatért a hidegháborús mentalitás. Bár a Covid pandémiát megfékeztük, de a világ nem vált biztonságosabbá. Nincs bizalom a nagyhatalmak között. Egyre mélyül a szakadék közöttük. Új fenyegetések érik az emberiséget: élelmiszer és energia biztonság, klímaváltozás, mesterséges intelligencia” – hangsúlyozta Vang Ji Münchenben.

Blinken: nem egyforma Oroszország és Ukrajna helyzete

Az amerikai diplomácia vezetője Münchenben így fogalmazta meg a különbséget:

”Ha Oroszország véget vet a katonai műveleteknek és kivonul Ukrajnából, akkor vége a háborúnak. Ha Ukrajna feladja a harcot, akkor vége Ukrajnának!”

Az amerikai diplomácia vezetője azzal vádolta meg Kínát, hogy katonai támogatást készül nyújtani Oroszországnak.

“Az idő nem Putyinnak dolgozik” – jelentette ki Kamala Harris USA alelnök Münchenben a biztonságpolitikai konferencián.

“Kijev ellenáll, Oroszország meggyengült, a transzatlanti szövetség erősebb mint valaha, és ami a legfontosabb: az ukránok harci szelleme töretlen.”

– mondta az alelnökasszony.

Mit akar az USA: megvédeni Ukrajnát vagy megbuktatni Putyin elnököt és felbomlasztani Oroszországot? Soros György üzenete a biztonságpolitikai konferenciának egyértelműen azt célozta, hogy Putyint meg kell buktatni, és Oroszországot fel kell osztani. Soros kiváló kapcsolatot ápol Blinken külügyminiszter családjával. A külügyminiszter édesapja egykor Budapesten volt az USA nagykövete, és jelentős mértékben támogatta a CEU-t, amely Soros György kedvenc projektje Közép Európában. Orbán Viktor elérte, hogy a CEU nagyrészt átköltözzön Bécsbe.

Zelenszkij: fel kell gyorsítani a fegyver szállítást

Ukrajna elnöke a biztonságpolitikai konferenciához intézett üzenetében arra kérte a NATO államokat, hogy gyorsabban teljesítsék ígéreteiket a fegyverszállításra, mert csak így tudnak szembeszállni az oroszokkal.

Lloyd Austin amerikai hadügyminiszter az USA ramsteini támaszpontján kijelentette, hogy felgyorsítják a fegyver szállításokat és a katonák kiképzését.

“Hosszú távra elköteleztük magunkat Ukrajna mellett”

– hangsúlyozta az Egyesült Államok hadügyminisztere.

Blinken külügyminiszter terve az, hogy katonai szövetséget hoz létre Lengyelország és Ukrajna között. Ily módon nem kellene Ukrajnát felvenni a NATO-ba, de így is létrejöhetne egy olyan erős lengyel-ukrán hadsereg, amely képes ellenállni az orosz fenyegetésnek.

Trump: Lődd le Joe!

Tragikomikus incidens miatt marad el a fontos találkozó: egy kínai kém légballon repült be az Egyesült Államok fölé. Méghozzá Montana állam fölött észlelték a kínai kém objektumot, mely államban vannak azok a rakétasilók, ahonnan útnak indíthatják a ballisztikus rakétákat Kína felé.

Peking elég nevetséges módon arról beszél, hogy a léggömb csak meteorológiai megfigyeléseket végez, és véletlenül sodródott az USA fölé, de ezt senki sem hiszi el. A republikánus ellenzék kapva kapott az alkalmon, és Blinken külügyminiszter pekingi útjának lemondását követelte. Meg is kapta.

“Tudomásul vettük Kína sajnálatát, de ennek a léggömbnek a jelenléte a légterünkben egyértelműen sérti szuverenitásunkat, valamint a nemzetközi jogot, és ez elfogadhatatlan”

– mondta Blinken.

“A nyugati szelek által sújtott és korlátozott önkormányzási képességgel rendelkező “repülőgép” messze eltért a tervezett útvonalától ” – mondta a kínai minisztérium szóvivője. Rögtön hozzá is teszi: „A kínai fél továbbra is kommunikál az amerikai féllel, és megfelelően kezeli ezt a vis maior esetből adódó váratlan helyzetet. 

Lődd le Joe!

Ezzel a jótanáccsal szolgált Donald Trump utódának, Joe Bidennek. Biden úgy nyilatkozott, hogy azért nem lőtték le a kínai légballont, mert annak szétrobbant darabjai veszélyeztették volna amerikai polgárok életét.

Hat év után ez lett volna az első amerikai külügyminiszteri látogatás Pekingben. Akkor még jók voltak az amerikai-kínai kapcsolatok. Donald Trumpot fogadták Pekingben a Tiltott városban, ahol a kommunista vezérkar ülésezik. Ez nagy diplomáciai kegy, amelyet a kínaiak csak kivételesen adnak meg egy fontos partnernek. Ezzel Trump is tisztában volt. Magával vitte nyolcéves unokája videóját, melyen Ivanka Trump lánya kínai dalban köszöntötte Hszi Csin-ping bácsit és nejét. Az elnöki pár sietett megdicsérni a kislány kiváló kínai kiejtését. Aztán persze Donald Trump megindította a kereskedelmi háborút Kína ellen. Igaz, hogy ettől még tavaly is rekordot produkált a kínai külkereskedelem többlete az USA-val szemben noha a szankciókat Biden sem vonta vissza.

Sőt, a demokrata elnök nyíltan első számú stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát.

Az idén százéves Kissinger külügyminiszter, aki 1972-ben összehozta az amerikai-kínai kibékülést bírálja is a demokrata adminisztrációt, amely egyszerre tekinti stratégiai ellenfélnek Kínát és Oroszországot. A diplomáciai léggömb most kipukkadt, de mind Kína mind az USA rá van utalva a másikra hacsak persze Peking és Washington nem dönt a hidegháború mellett. Szun Ce mester, az első filozófus, aki a háborúról írt tanulmányt, és az fenn is maradt, azt hangsúlyozta:

minden háborúban az jár a legjobban, aki kimarad belőle…

Blinken kontra Orbán

Az amerikai külügyminiszter béketerve Európa keleti felére valamiféle cordon sanitaire-t jelent, olyat, amilyet az első világháborúban győztes entente a Szovjetunióval szemben hozott létre.

Finnország, a balti államok, Lengyelország, Csehszlovákia és Románia alkotta a kordont, amely Európa fejlettebb részét elzárta a kommunista Szovjetunió fenyegetésétől. Most ugyanezek az országok képeznek védőbástyát egy újabb orosz agresszióval szemben a Blinken tervnek megfelelően.

Mi lesz Ukrajnával?

Az Egyesült Államok és más NATO országok támogatásával Európa egyik legerősebb hadserege jön létre , amely ugyan nem lesz a NATO tagja,  de védelmi szövetséget köt Lengyelországgal. Ez már komoly katonai erőt jelent.

Románia hasonló védelmi szerződést köthetne Moldáviával bár itt gondot jelent, hogy Tiraszopol környékén orosz katonák állomásoznak.

Putyin megtarthatná a Krímet és a két orosz többségű tartományt Ukrajnában – Luhanszk és Donyeck – különben permanens partizán háború színtere lenne.

Zelenszkij jelenleg úgy nyilatkozik, hogy ez Ukrajna számára elfogadhatatlan, de a jól időzített korrupciós botrány Kijevben minden bizonnyal kijózanító hatást gyakorol az ukrán vezetésre.

Mire számít Orbán?

A magyar miniszterelnök keresztet vethet a visegrádi együttműködésre hiszen mind a három másik ország fontos szerepet játszik a cordon sanitaire megteremtésében. Putyin barátjának nincs hely az amerikai elképzelésben. Orbán emiatt Ausztria irányában tájékozódik hiszen ők nem NATO tagok, semlegesek. Persze emlékeznie kell arra, hogy az oroszbarát osztrák vezetőket a CIA levadászta vagyis hosszútávú programnak ez aligha tekinthető.

Igazában Orbán Viktor abban reménykedhet, hogy 2024-ben megbuknak a demokraták Washingtonban, és a republikánusok más diplomáciát képviselnek majd. A 100 éves Kissinger vonalát követik: paktálnak Moszkvával és Pekinggel sőt alkalomadtán még Észak Korea duci diktátorával is.

Blinken amerikai külügyminiszter hamarosan Pekingbe látogat. Ha meg tud egyezni a kínaiakkal, akkor Putyin rákényszerülhet a béketárgyalásokra vagy legalábbis a fegyverszünetre.

Meddig áll ki Orbán Putyin mellett? A haszon ebből minimális – a földgázt nem kapja Magyarország olcsóbban. Lehet, hogy Orbán Viktor jól pénzel ebből, de kérdés, hogy emiatt érdemes-e kockára tenni a hatalmát? Putyin barátai mindenütt megbuktak Európában. Ebben a sorban utolsó mohikánként kitartani nettó ráfizetés.

Az amerikai koncepció szerint Magyarország a Balkán része, mely nem igazán érdekli az Egyesült Államokat. Pontosabban csakis a tengeri kikötők jelentenek stratégiai érdeket. Ami a gazdaságot illeti, az német érdekszféra a Blinken tervben. Miután Orbán Viktornak nem sikerült olyan kapcsolatot kiépítenie Scholz kancellárral mint Angela Merkellel, ez sem sok jót ígér a magyar miniszterelnöknek. Akinek utolsó reménye, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök épp mostanában paktál le az Európai Néppárttal, ahonnan Orbán kilépett mielőtt kirúgták volna. Ki Giorgia Meloni főtanácsadója? Mario Draghi, a korábbi kormányfő, akit tárt karokkal fogadnak mind Washingtonban mind Brüsszelben.

Lavrov szó nélkül távozott

0

Szergej, mit akartok valójában? – kérdezte Tony Blinken amerikai külügyminiszter az orosz diplomácia vezetőjét utolsó találkozásuk során Putyin ukrajnai agressziója előtt – számolt be most a Washington Post. Szergej Lavrov válaszul szó nélkül kisétált.

Egy hónappal később megindult az orosz hadsereg Ukrajna ellen noha azt addig mindenki cáfolta az orosz vezetők közül – beleértve az örmény származású külügyminisztert is. Miért nem mondott semmit sem Lavrov? Egyrészt, mert nem hatalmazták fel erre, másrészt pedig lehetséges, hogy még nem volt döntés Moszkvában.

Wallace brit védelmi miniszter  kerek perec megkérdezte akkoriban Szergej Sojgu hadügyminisztert: megtámadja-e Oroszország Ukrajnát? Sojgu a szemébe nézett, és közölte nem! Valószínűleg még akkor sem volt végleges döntés. Azt állítólag hárman hozták meg Moszkvában: Putyin, Sojgu hadügyminiszter és Nyikolaj Patrusev, aki Putyin utóda volt az FSZB élén, most pedig a majd mindenható Védelmi Tanács titkára. Lavrovot előtte meghallgatták, de a véleményét nem fogadták el. A rutinos diplomata nem ajánlotta a katonai akciót.

Zelenszkij szerepe

Az ukrán elnök és közvetlen munkatársai sokáig kételkedtek az amerikai hírszerzés értesüléseiben, melyek szerint küszöbön áll a támadás. A Washington Post szerint azt gondolhatták, hogy az USA csak rájuk akar ijeszteni, hogy azután a fejük fölött megalkudjon Moszkvával. Az orosz támadás megindulása után viszont Zelenszkij pánikba eshetett, és azonnal kérte Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadót: kapcsolja Biden elnököt. Zelenszkij segítséget kért és kapott – számolt be a Washington Post, melynek részletes összefoglalója nyilvánvalóan a State Department jóváhagyásával készült csaknem hat hónappal azután, hogy Putyin csapatai megkezdték az agressziót Ukrajna ellen.

Vajon mennyiben hiteles ez a beszámoló?

Ha Zelenszkij elnök szinte az utolsó pillanatig kételkedett az orosz támadásban, akkor hogy sikerült megállítani a villámháborús akciót, melyet Putyin 3-5 napra tervezett?

Valószínűleg az történt, hogy az amerikai hadsereg és a CIA közvetlenül az ukrán partnerekkel épített ki olyan szoros kapcsolatot, hogy azok felkészülten várták az orosz ejtőernyősöket, akiknek el kellett volna foglalniuk Kijevet és meggyilkolniuk Zelenszkij elnököt. Akinek nem a parancs kiadás a feladata hanem a PR, amelyet remekül teljesít is.

A kérdés csak az, hogy miért most tette közzé a részletes beszámolót a Washington Post?

Erdogan török elnök a hírek szerint csúcstalálkozót készít elő Putyin és Zelenszkij között. Mind az ukrán mind az orosz elnök gyakran nyilatkozta azt, hogy a tél beállta előtt be kellene fejezni a harcokat Ukrajnában. A tűzszünethez az kellene, hogy mind Putyin mind Zelenszkij diadal jelentést tudathasson a saját népével.

A koreai háború idején ez még sikerült: 1953-ban Sztálin halála után megkezdődött az enyhülés, és a Nyugat és a Kelet lezárta a három éve folyó háborút, amely borzalmas pusztítást vitt végbe  anélkül, hogy bármelyik fél elért volna bármit is. Mégis mindkét oldal diadal jelentéseket közölt a saját közvéleményével holott a fegyverszüneti vonal pontosan ott húzódott a két Korea között mint a háború kezdetén. Béke megállapodás azóta sincs.

Most sokminden más mellett az a probléma, hogy van internet, ezért a hatalomnak nehéz hitelesen hazudnia. Nehéz, de nem lehetetlen. Lehet, hogy a Washington Post cikk sorozata felhívás keringőre. Ahogy a háború előtt szinte senki sem hitt abban, hogy Putyin meghozza élete legrosszabb döntését és megtámadja Ukrajnát, ma ugyanígy szinte senki sem hisz a tűzszünetben. Annak viszont mindenki örülne, ha katonák helyett diplomaták vennék át a fő szerepet. Végülis Lavrov válaszolhatna úgy az amerikai külügyminiszter kérdésére, hogy békét akarunk! Talán el is hinnék neki…

Blinken-Kuleba külügyminiszteri találkozó

Az ukrán külügyminiszter azt mondta, “termékeny megbeszélést” folytatott az amerikai külügyminiszterrel a lengyel határ mentén. Gesztus értékű, hogy Blinken belépett Ukrajna területére. – olvasható a CNN portálon.

Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter “termékeny megbeszélést” folytatott Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel az Ukrajna támogatására tett további lépésekről az orosz invázió nyomán.

Kuleba szombati televíziós üzenetében elmondta, hogy éppen most tért vissza az ukrán-lengyel határról, ahol a semleges zóna mentén tárgyalt Blinkennel, mielőtt átkelt Ukrajnába, amit Kuleba a “támogatás jelképének” nevezett.

“Hatékony megbeszélést folytattunk az Oroszországgal szemben  a már bevezetett szankciók hatékonyságáról és a meghozott intézkedésekről, de ami még fontosabb, a jövőbeni lépéseinkről Ukrajna szükséges fegyverekkel való ellátása és Oroszország elleni további szankciók bevezetése terén” – jelentette be Kuleba angolul.

Hozzátette: “biztos” abban, hogy Ukrajna és az Egyesült Államok az elkövetkező napokban végrehajtja a tárgyalások eredményét, és hozzátette, hogy az Egyesült Államok egyesíteni fogja erőfeszítéseit európai szövetségeseivel.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK