Kezdőlap Címkék álhír

Címke: álhír

Felismeri az álhíreket? Tesztelje tudását!

0

Elárasztanak minket mostanában az álhírek, mindenki találkozik velük. Ön vajon felismeri, hogy melyik hír igazi és melyik kitaláció?

Néhány nappal ezelőtt részletesen bemutattuk, milyen jellemzők alapján lehet felismerni az álhíreket. Most viszont arra kérjük Önöket, hogy teszteljék tudásukat: kiválasztottunk néhány, különböző médiumban megjelent hírt – szavazzanak, hogy melyik valódi és melyik hamis. Egy kicsit azért nehezítünk a dolgon: nem írjuk le, melyik hírnek mi volt a forrása, az ugyanis jelentősen megkönnyítené a feladatot.

Tömegesen hagyják ott a német hadsereget a pilóták, hogy így tiltakozzanak az oroszellenes kampány miatt.

Tárgyal-e külön Trump és Orbán a NATO-csúcson?

Rituálisan kivégeztek egy ötéves albínó kislányt Maliban.

Fordulatot jelent, hogy Orbán keleti veszélynek nevezte Oroszországot?

Milliárdos állami szerződést kapott Simicska Lajos cége.

Ön szerint ki lesz a világbajnok?

Egy EU-párti moldovai politikus 50 évre bérbe adná a fővárost, Kisinyovot Abu-Dhabi hercegének.

Ön szerint mi az oka annak, hogy a Fidesz tarol az időköziken?

Holnap, vagyis szerda délben a megfejtéseket is eláruljuk, valamint azt is megmutatjuk, Önök melyiknél mekkora arányban találták el, hogy álhírről vagy valódi hírről van szó.

Hatékony fegyvernek számítanak az álhírek

Rand Waltzman, a RAND vezető kutatója szerint sokan használják is őket, és komoly eredményeket érnek el velük. Szerinte álhírek mindig is léteztek, de a mennyiségük és a terjedésük sebessége miatt most kifejezetten veszélyesek.

Rand Waltzman, az egyik legjelentősebb és legbefolyásosabb amerikai elemzőközpont, a RAND vezető kutatója nemrég egy, a Pentagon számára készült kutatást vezetett arról, hogy a propaganda szempontjából milyen veszélyeket rejt magában a közösségi média. Néhány napja Budapesten, az ELTE BTK Média és Kommunikáció tanszékén tartott előadást, az amerikai nagykövetség és a tanszék közös szervezésében. Ezután beszélgettünk vele.

A videó angol nyelvű, magyar felirattal.

Dr. Rand Waltzman, a Rand Corporation vezető kutatója tartott előadást az ELTE Médián közösségi média, propaganda és dezinformáció témákban.

Közzétette: ELTE BTK MÉDIA – 2018. május 14.

Tudta? Így ismerheti fel az álhíreket

Egyre nagyobb problémát jelentenek az álhírek, pedig a túlnyomó többségüket nem is lenne olyan nehéz felismerni.

Forrás: Wikimedia Commons

Álhírek régóta léteznek a világban, de nagy hangsúlyt igazából az utóbbi néhány évben kaptak, az egyre erősebb orosz dezinformációs kampányok, a Brexit és Donald Trump választási győzelme után. Hiába akar ellene küzdeni a Facebooktól a Google-ön és különböző egyetemeken át egészen az Európai Unióig (szinte) mindenki,

a „fake news” megállíthatatlanul terjed,

elsősorban a közösségi médiában.

És nem csak ott. Magyarországon ugyanis a kormányközeli média gyakran maga terjeszt álhíreket, akár tudatosan, akár ismerethiány miatt – erről ide kattintva olvashat bővebben.

Mi most azonban segítünk Önöknek, hogy könnyebben felismerjék, ha álhírekkel találkoznak. Ezeket az aspektusokat érdemes mindig megvizsgálni:

Mi az adott információ forrása?

Vagy másképp fogalmazva: hol találkozott a hírrel? Érdemes megnézni az adott weboldal impresszumát: van neki egyáltalán? Mi szerepel benne? Eleve gyanús, ha egy magát híroldalnak evező site-nak nincs impresszuma, nem tüntetik fel, ki írja a cikkeiket, és az is, ha van ugyan valami ehhez hasonló, csak épp a szerzőket nem sorolják fel.

Érdemes megnézni a weboldal címét is, sok álhíroldal ugyanis azzal veri át a gyanútlan olvasókat, hogy egy már ismert, valódi hírportálhoz hasonló nevet vesz fel.

Valódi címe van a cikknek, vagy kattintásvadász?

A nagyon kattintásvadász címek eleve gyanúsak. Ráadásul sokan, sokszor úgy osztanak meg a Facebookon valamit, hogy magát a cikket el se olvassák, csak a címet látva egyből nyomnak is a megfelelő gombra. Egy kutatás szerint 10 emberből hatan így tesznek. Így mindenképp azt tanácsoljuk:

soha, semmit ne osszon meg, amit előtte nem olvasott végig.

Olvasás közben ugyanis az is kiderülhet, hogy a kattintásvadász címnek valójában semmi köze nincs a valódi tartalomhoz.

Ki írta a cikket?

Ha egy-egy oldalon szinte csak olyan cikkek vannak, amelyeket nem vállal névvel a szerzőjük, az is gyanús kell, hogy legyen. Az általános újságírói gyakorlat szerint ugyanis azokat a cikkeket szokás szerző nélkül megjelentetni, amelyek mondjuk egy hírügynökségi hír átvételei, más portálok cikkeinek szemléi stb. Nagyobb munkát igénylő anyagokat az újságírók névvel vállalnak – hiszen büszkék a teljesítményükre.

Forrás: Flickr / Mike MacKenzie

Persze, ha van név, az sem mindig megnyugtató. Érdemes utánanézni, hogy valódi szerzőről van-e szó, akinek máskor is jelentek-e meg már cikkei.

Vannak hivatkozások a cikkben?

Az álhírek sokszor mindenféle hivatkozás nélkül írnak bizonyos eseményekről – az ilyen cikkeket is érdemes mindig fenntartásokkal kezelni. Ha pedig vannak hivatkozások, akkor meg kell nézni, hogy valóban hiteles médiumoktól származnak-e az információk, vagy más álhíroldalaktól, hiszen ezek szeretik egymást körbehivatkozni.

A magyar kormánymédiában például az utóbbi időben gyakran találni arra példát, hogy a hangzatos címmel írt cikkekben az orosz propagandaipar termékeire, vagy

oroszbarát álhíroldalakra hivatkoznak,

ami egyből megkérdőjelezi a valóságtartalmukat.

Ha pedig szakértők szerepelnek a cikkben, akkor két dolognak érdemes utánanézni: egyrészt, hogy valódi, létező szakértőkről van-e szó, másrészt, hogy valóban azt mondták-e, amit a szájukba adtak.

Mikori is a cikk?

A Facebooknak megvan az a sajátossága, hogy nem mutatja, hogy egy-egy cikk mikor íródott. Így aztán mindenki belefutott már olyanba, hogy egy-egy ismerőse újdonságként posztolt olyan írásokat, amelyek valójában hónapokkal, akár évekkel korábban készültek – gyakorlatilag minden hírportálnál tudnak példát mondani az ott dolgozók, hogy egyszer csak azt látták, a közösségi médiában hihetetlenül elkezd pörögni egy régi cikkük.

Erre persze egyszerű a megoldás: meg kell nézni a cikk publikálásának dátumát, akkor egyből kiderül, hogy friss vagy régi.

Mindezeken kívül azt is mindig érdemes megnézni, hogy nem egy viccoldal publikálta-e a cikket (mondjuk a Hírcsárda, vagy az angol nyelvűek közül a The Onion). Az is gyanús kell, hogy legyen, ha egy cikk azt állítja:

„a mainstream média nem hajlandó ezzel foglalkozni”.

Az esetek túlnyomó többségében ugyanis ilyenkor egyszerűen arról van szó, hogy nem igaz az információ. Erre jó példa volt, amikor azt terjedt el, hogy Svédországban a muszlimok miatt be akarják tiltani a karácsonyi dekorációt:

Közzétette: Calımero – 2016. november 21.

Éppen ezért, minden esetben meg kell vizsgálnunk saját magunk gondolatait is: pszichológiai tény ugyanis, hogy mindenki hajlamosabb olyan dolgokat elhinni, amelyek amúgy közelebb állnak a gondolatvilágához.

És persze az is hasznos, ha minél többször kilépünk a Facebook által teremtett buborékból, és nem csak az ottani falunkat használjuk hírforrásként, hanem ellátogatunk különböző híroldalakra is.

Cikkünk a FactCheck.org, a Psychology Today és a BBC anyagainak felhasználásával készült.

Újabb álhír: Will Ferrell sem halt meg

0

Autóbalesete volt az amerikai színésznek, ezután terjedt el az interneten az álhír a haláláról. Will Ferrellnek nem most keltették először a halálhírét.

Az interneten a hasonló álhírek persze viharos gyorsasággal terjednek. Sylvester Stallone és Terence Hill ál-halálhírével ellentétben azonban most egy fake news-oldal, a breaking-cnn.com (amelynek semmi köze a valódi CNN honlapjához, az álhíroldalaknak gyakran van ismert portálokhoz hasonló nevük) tette közzé, hogy Will Ferrell meghalt.

Azt írták, hogy egy súlyos autóbaleset után kórházba vitték, ott hunyt el. Hivatkoznak is az egyik legnagyobb amerikai celeboldalra, a TMZ-re. Csakhogy ott azt is leírták, hogy

a színész sérülései nem is súlyosak, a haláláról szó sincs.

A többek között a Zoolander, a Felforgatókönyv és az Austin Powers-filmek miatt Magyarországon is ismert, Amerikában a Saturday Night Live miatt népszerű

Will Ferrell haláláról egyébként nem most először terjedt el álhír.

Az álhírek leleplezésére szakosodott Snopes.com ír arról, hogy még 2006-ban egy másik fake news-oldalon az jelent meg, hogy meghalt egy ejtőernyős balesetben. Természetesen ez sem volt igaz, mint ahogy most sem halt meg. Olyannyira nem, hogy az HBO-n ő kommentálja majd Harry herceg és Meghan Markle esküvőjét.

Nem, Terence Hill sem halt meg

1

Ahogy néhány hónapja Sylvester Stallonéról, most Terence Hillről terjedt el az interneten, elsősorban persze a Facebookon, hogy meghalt. De ez is álhír, a színész jól van.

Vasárnap jelent meg a Facebookon a R.I.P. Terence Hill nevű oldal, amelyet nagyon hamar százezrek kezdtek el követni, és amely azt írta: április 29-én délelőtt Terence Hill meghalt, és mindenkit arra kértek, hogy szimpátiája jeleként kommentáljon valamit az oldalon.

Ugyan egyből gyanús lehetett volna mindenkinek, hogy

egyetlen komoly oldal sem írt erről,

és olasz lapokban sem jelent meg hír róla, mégis sokan elhitték, hogy Terence Hill meghalt, és az álhír egyre terjedt.

Terence Hill halálhíre egyébként már tavaly és tavalyelőtt is elterjedt az interneten.

 

Bréking nyúz, április 17. – Tudósítás a másik valóságból

0

Az Origo nem tud leszállni Soros Györgyről, a Magyar Idők nem érti az iróniát, a Figyelő állítólag levelet kapott, a 888-at zavarja, ha valaki az orosz propaganda és az álhírek ellen küzd, a Ripost pedig egy rasszista magyar kamionost népszerűsít. Megnéztük, mi újság az alternatív valóságban.

Az Origónak mindenről vannak „bizonyítékai”

„Szokatlanul nagy a csend azzal kapcsolatban, hogy miről tárgyalt hétfőn Soros György amerikai tőzsdespekuláns és Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke. Timmermans máskor szinte minden megbeszéléséről beszámol a Twitter-oldalán, de most valamiért nem közölt semmit a Soros-találkozóról. A háttérben a migráció elősegítése, a kötelező kvóta áterőltetése és az óriási felhatalmazással megválasztott magyar kormány elleni támadások állhatnak. Kovács Zoltán kormányszóvivő a találkozóval kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy Timmermans Soros embere. 

A nagy titkolódzás miatt csak azt sejthetjük, hogy a két bevándorláspárti vezető minden bizonnyal mindent meg fog tenni, hogy nyomást gyakoroljon az újonnan, óriási felhatalmazással megválasztott magyar kormány bevándorlásellenes álláspontjának a megváltoztatására. Ha nem így lenne, akkor minden bizonnyal kiálltak volna a sajtó elé, és választoltak volna az újságírók kérdésire. (…)

Az, hogy a hétvégi antidemokratikus tüntetés mögött Soros és csapata állt, egyértelműen mutatja, hogy az amerikai tőzsdespekuláns fia egy képet posztolt a demonstrációról, és üdvözölte a résztvevőket.”

(az elütések is az eredeti szövegből valók)

A Magyar Idők számára nem értelmezhető az irónia

Fotó: Magyar Idők

„A jelek szerint a tábla nem csal, valóban szép számmal ügyködtek a spekuláns hálózatához köthető emberek a hét végi tüntetés körül”

A Figyelő állítólag kapott egy levelet

„Érdekes levél érkezett nemrég szerkesztőségünkbe egy homoszexualitását nyíltan vállaló, liberális olvasónktól, akinek titkolnia kell, hogy a Fideszre szavazott. Ha valaki eddig nem értette, miért aratott elsöprő győzelmet az Orbán Viktor vezette Fidesz-KDNP, az most jól figyeljen! Megtudhatja ugyanis, hogy milyen megtévesztő és kártékony az a liberális véleménybuborék, melyben a neve elhallgatását kérő olvasónk is élni kényszerül.”

A 888-nak nem tetszik, ha valaki fellép az álhírek és az orosz propaganda ellen

„A Soros által finanszírozott Avaaz nemcsak, hogy aktív részese volt a magyarországi választásoknak, de a világpolitika egyik új alakítójaként kíván fellépni. Most az amerikai Breitbart után az orosz RT médiakonglomerátumra csaptak le.

A világ legnagyobb aktivista szervezete, az Avaaz a mostani körlevelében „Putyin propagandahálózatának” beszüntetéséről értekezik. Mint írják: Mozgalmunk mindig is a szólásszabadságot védelmezi. De ez sohasem jelenti a híreknek álcázott, gyűlölettel teli riportokat és propagandát.”

A Ripost a rasszista videója miatt ismertté vált magyar kamionost népszerűsíti

„A vi­de­ó­meg­osztó cen­zo­ra­i­nak nem tet­szett, hogy a Ca­lais mel­letti au­tó­pá­lyán La­cika mig­rán­so­kat vi­de­ó­zott és kom­men­tálta a vi­sel­ke­dé­sü­ket. Addig nézd a bő­ví­tett ver­ziót, amíg le nem tilt­ják ezt is!”

A Fidesz rejtélyes emberéről, Habony Árpádról ír a BuzzFeed

A miniszterelnök mögött álló, a háttérből a szálakat mozgató „rejtélyes emberről”, Habony Árpádról és az eltorzult magyar médiapiacról jelentetett meg hosszú cikket a BuzzFeed. A világ egyik leglátogatottabb portálja, amely elsősorban kattintásvadász sztorijairól és összeállításáról ismert, az utóbbi időben komoly hírszerkesztőséget is kialakított, és a vasárnapi választás kapcsán írt a magyarországi helyzetről.

A BuzzFeed cikke először összefoglalja a kormány által folytatott migrációellenes kampány legfontosabb elemeit, illetve hangsúlyozza, hogy Orbán üzeneteit az állami média, de még elvileg kereskedelmi alapon működő tévétársaságok és online újságok is egy az egyben adják tovább. Kitérnek a kampány vége felé a közösségi médiát elárasztó, veszélyes migránsokat mutató, de sokszor több éves vagy manipulált videókra, amelyekkel az embereket riogatják kamu Facebook-profilokról vagy éppenséggel online hírportálok fizetett hirdetéseiben.

A cikk szerint ezek alapján úgy tűnik, hogy Magyarország az első áldozata azoknak a kihívásoknak, amelyekkel a demokratikus országok világszerte kénytelenek szembesülni: az álhírek terjesztésével, a közösségi média manipulációjával és azzal, hogy ezek hatásos eszközök a xenofóbiát és rasszizmust saját céljaira használó pártok kezei között.

A BuzzFeed ezután az amerikai viszonyokkal veti össze a magyar populizmus működését: az állami média úgy működik, mint a Donald Trumpot támogató Fox News, amely mellé a gazdag Fidesz-szövetségesek összevásárolták a saját médiabirodalmaikat.

Orbánnak még egy saját Steve Bannon-féle figurája is van: Habony Árpád.

(Bannon a altright egyik bástyájának számító Breitbart News vezetője volt, majd Trump stratégiai tanácsadójaként is szolgált a Fehér Házban.)

Forrás: Wikimedia Commons

Orbán Steve Bannonja a BuzzFeed szerint meghatározza a tematikát a Fidesz-párti sajtó számára, de amerikai kollégájához képest nagy különbség, hogy ő maga a háttérben marad, és alig lehet tudni róla valamit. A BuzzFeed leírja, hogy Habony a 2002-es lesújtó választási vereség után lett Orbán kulcsembere, majd az azt követő 15 évben kiépítette a Fidesz saját médiahátországát, illetve eltanulta a negatív kampányolás minden csínját-bínját. Azt sem felejtik el kiemelni, hogy ebben a folyamatban Habony szépen meg is gazdagodott, miközben elvileg semmilyen hivatalos pozíciója nincs se tanácsadóként, se pedig médiatulajdonosként vagy vezetőként.

A BuzzFeed magát a kormányt is megpróbálta megkérdezni Habony szerepéről, de Kovács Zoltán kormányszóvivő elhárította a megkeresést. Annyit megerősített, hogy

Habonynak szerepe van a Fidesszel szimpatizáló média vezetésében több más emberrel együtt,

de hozzátette, hogy ezzel csak korrigálni akarják “a balliberális média kormányellenes elfogultságát”. Kovács szerint Magyarországon nem kevésbé független a média, mint bárhol máshol a világon, hiszen a média mindig érdekek mentén szerveződik.

A BuzzFeed arra is kitér, hogy Habony fényűző életmódja lehet az egyik válasz arra, hogy miért kell a háttérben rejtegetni. Felidézik, hogy egy fideszes politikus, Kósa Lajos is beszélt ilyesmiről egy, a 444 által korábban közzétett hangfelvételen. Maga a BuzzFeed  hiába kereste Habonyt, nem tudták megszólaltatni a cikkben.

Nyilatkozott viszont az MSZP és az LMP korábbi kampánytanácsadója, Ron Werber, aki hangsúlyozta, hogy Orbán már az előtt is előszeretettel élt a fake news eszközével, hogy ez Nyugaton témává vált volna a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány következtében.

Werber szerint Orbán Magyarországa az egyik legjobb példája a hírhamisítás működésének,

és a miniszterelnök már két évtizede használja az álhíreket fegyverként.

Habony és Rogán Antal
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A cikkben megszólaltatják Szél Bernadettet, az LMP miniszterelnök-jelöltjét is, aki arról beszélt, hogy az április 8-ai nem lesz demokratikus választás. Szél szerint majdnem lehetetlen megmutatniuk az igazi értékeiket az ellenzéki pártoknak egy ilyen médiakörnyezetben.

Írnak Arthur Finkelsteinről is, akinek fontos szerepe volt abban, hogy a Fidesz és Orbán kilábaljon a 2002-es csalódásból. Ez olyan sikeres volt, hogy 2010-ben kétharmados többséggel nyertek egy olyan kampány után, amelyben Orbán elkezdte saját kultuszát is kiépíteni. A 2010-est Magyarország első Facebook-választásának nevezik hangsúlyozva, hogy

a Fidesz sokkal hamarabb felmérte a közösségi médiában rejlő erőt, mint ellenfelei.

Fontos volt a videók készítése, és az ezekben közreműködő, később a Fidesz ellen forduló Tomanovics Gergely a BuzzFeednek elmondta, hogy Habony másik projektje már akkor a fizetett kommentelők, a trollok bevetése volt.

A Jobbik feltűnése, illetve Simicska Lajos és sajtóbirodalmának elvesztése arra indította Orbánt és Habonyt, hogy a közösségi médián kívülre terjeszkedve a „hagyományos” csatornákon is befolyást szerezzenek – írja a BuzzFeed. Ez pont a menekültválság csúcsra járásával egy időben történt, ez pedig tökéletes témaként szolgált a frissen kiépülő Fidesz-médiának.

A cikk ezután Gulyás Mártonról ír, aki kormányellenes szerepvállalása miatt szintén Habonyék célkeresztjébe került, és még magánéletével is támadták: a Ripost írta meg, hogy egy „különleges” randioldalra jelentkezett be, miután kiengedték a festékezés miatti előzetes letartóztatásból. A sztorit villámgyorsan átvette az addigra teljes üzemmódra kapcsoló Fidesz-média, amelybe a teljesen átalakított Origo és a frissen elindított 888 is beletartozik. Azt is leírják, hogy állami pénzekből hogyan lehet finanszírozni ezt a Habony-által kialakított és működtetett médiabirodalmat. Miközben Kovács Zoltán a BuzzFeednek azt nyilatkozta, hogy

a magyar média még soha sem volt ennyire „egészséges”.

A gátlástalan hírhamisítás nálunk folyamatos

A magyar választást az oroszok hamis hírek gyártásával és terjesztésével igyekeznek befolyásolni. Jelenleg 200-250 olyan hírportál van, amely álhírek forgalomba hozatalával foglalkozik – nyilatkozza a Független Hírügynökségnek Frész Ferenc információbiztonsággal foglalkozó szakember, aki szerint ilyen álhírekkel a magyar kormány is riogatja a választókat. Ugyanakkor a nyugati hatalmak titkosszolgálata is megpróbál hatással lenni a hazai országgyűlési választásokra. Az amerikai, vagy európai hatalmak elsősorban a kormány elmúlt nyolc évben elkövetett korrupciós bűncselekményeiről gyűjtött ismereteiket hozzák nyilvánosságra. Frész Ferenc, a Cyber Services Zrt. igazgatója szerint azonban a valós tényeket kevesen hiszik el ma Magyarországon; talán, mert kevesen jutnak hozzá.  

 

Az oroszok manipulálták már az amerikai választást, próbáltak az európaira hatást gyakorolni, előfordulhat, hogy a magyar szavazást is igyekeznek befolyásolni?

A magyar választás rendszerét értelmetlen lenne feltörni, mert ilyen módon az eredményt befolyásolni úgysem lehet, hiszen a voksolás nálunk papíron történik, csak az eredményeket közlik elektronikusan. Az Egyesült Államokban viszont az elektorok kiválasztása kifejezetten elektronikus hálózaton keresztül történik, ezért is volt értelme a rendszert valós időben támadni. Ezen kívül felmérések igazolják, hogy az amerikai választók kétharmada a Facebookról tájékozódik, tehát ezen keresztül a választás közben, valós időben tudták befolyásolni a szavazókat. Nálunk viszont mások a tájékozódási szokások, az állampolgárok – elsősorban a vidéken élők – döntően a nyomtatott sajtóból, a köztelevízióból és rádióból, s nem a közösségi médiából tájékozódnak.

Vagyis külföldről nem is lehet a magyar parlamenti választásokba beavatkozni?

De lehet. Elsősorban olyan módon, hogy a kampányban résztvevő versengő erők politikai üzeneteit felerősítik. A választási küzdelemben a Fidesz által leggyakrabban használt kulcsszó a „migráns”, a „stop- Soros”, az „ENSZ”, és természetesen „Brüsszel”. Ezeket a kifejezéseket az orosz kézben lévő portálok vég nélkül szajkózzák, vagyis „rájátszanak” a kormányzat üzeneteire. Ezen túlmenően az orosz internetes oldalak kreálnak is híreket, a legtöbb esetben ezek hazugságok, rémhírek, de lényegében alátámasztják az aktuális magyar kormány idegenellenes felfogását. Ezek a hírek aztán bekerülnek a hazai médiába, eleinte olyan színvonaltalan oldalakon keresztül, mint a 888 vagy a Lokál. De nem egy alkalommal az ellenzéki sajtó is közölte már az oroszok által kitalált álhírt, s végső soron ez felerősíti a kormányzati kommunikációt.

Egyébként pedig

néhány jól megfogalmazott rémhír képes rettegésben tartani a társadalmat.

Ma már tele van a média a migránsok által elkövetett erőszakos bűncselekmények, vagy az általuk elkövetett nemi erőszak, esetleg készülő terrormerényletek híreivel. Ezek a legtöbbször kitalált, de érzékletesen előadott történetek bekerülnek a magyar állami médiába, ezzel tulajdonképpen hitelesítve azok tartalmát. Ez rendkívül veszélyes és a legtöbbször szándékos befolyásolás.

De a közölt hírekről utóbb rendre bebizonyosodik, hogy hazugságok. Ez nem hitelteleníti a közszolgálati médiát?

Kétségtelen, a közölt információkról kiderül, hogy valótlanok, de a hír addigra már félelemben tartja a társadalmat. Az első ijedség után hiába derül ki, hogy hamis volt a közlés, a félelmet már nem lehet kitörölni az emberek agyából. Ráadásul a kormányzat érdekeinek megfelelő álhírek többsége eljut a nagy befolyással rendelkező nyomtatott újságokba is, s akik ebből tájékozódnak, azok ezt készpénznek veszik. Eszükbe sem jut, hogy azokat esetleg a Putyini propagandagépezet gyártotta le, amelynek érdekében áll a hatalmon lévő Orbán-kormány hivatalban tartása. De a paksi beruházás kapcsán is gyakran megjelenik olyan cikk, amely az atomenergia előnyös felhasználását ecseteli, ilyen módon szinte észrevétlen módon manipulálja az emberek agyát a paksi bővítés mellett.

Vagyis az orosz média „baráti, elvtársi” módon csak besegít az állami médiának, illetve a hazai oligarchák által birtokolt televízióknak, rádióknak vagy nyomtatott lapoknak a hamis hírek gyártásába.

Így van, lényegében házhoz szállítják a félrevezető információt elsősorban a vidéken élő nyugdíjasoknak, akik egyébként csak állami médiából és a vidéki nyomtatott lapokból tájékozódnak, tehát az hiszik el, amit ezekből látnak, hallanak, olvasnak. Az általános migránsozás közé simán „befér” az álhír, amihez a képet a mai technikával össze is ollózzák. A korrektebbek ugyan közlik, hogy a „migráns fejbe rúgott egy kislányt” című kép csak illusztráció, de a legtöbb szerkesztőség ezzel sem tölti az időt. A hírhamisítás nálunk gátlástalan és folyamatos, s miután a jelenlegi kormány kommunikációja tartalmilag is hasonló, ezen álhírek kiszűrése szinte lehetetlen.

Van fogalma arról, hogy hány portál gyártja a hamis hírt, ami aztán a vázolt módon bekerül a mainstream médiába?

Közel 200-250 olyan online portált ismerünk, amely hamis hírekkel mérgezi a közéletet.

Ezeket lehet szűrni, van már olyan böngészőbe épített modul, ami figyelmeztet, ha olyan oldalra téved az olvasó, amelyek rémhírek terjesztésével foglalkoznak. De semmit sem lehet tenni, akkor, ha ezek a hazugságok bekerülnek az M1 csatorna műsoraiba, vagy az Origó nevű egykor hiteles portál közli, vagy akár az Index, esetleg a 444, mert néha ez is előfordul. Mindez ugyancsak alátámasztja és hitelesíti a kormány üzeneteit, mert az ilyen információ kiszedhetetlenül bevésődik az emberek tudatába.

Vagyis a kormányzati portálok is gyártják az álhírt?

Megdöbbentő mennyiségben. Legutóbbi kézzelfogható példa az ügyvéd esete, aki kikérte az államra szállt ingatlanok listáját, majd kisvártatva a magyar kormány Facebook oldalán(!) megjelent a hír: azért gyűjtik az elhagyott lakások címlistáját, hogy oda Soros György nevében migránsokat telepítsenek. A közösségi oldalakon való megosztással a kormányhoz lojális olvasók – több százezren – azonnal tovább osztják, még akkor is, ha sejtik, hogy ez nem igaz. Egy ilyen akcióval

a kormány maga is fake news, dezinformáció gyártóvá válik, s elfogadja a létjogosultságát a kampányban.

Biztos benne, hogy az emberek minden elhisznek, vagy szellemi védekezésre képtelenné váltak már?

Még a hivatásos szerkesztők sem mindig tudják megkülönböztetni az álhírt a valóstól, hisz több száz kilométerről aligha lehet megállapítani, hogy a migránsok valóban megerőszakoltak-e valakit, vagy sem. Ezért mindenkinek kötelessége lenne megvizsgálni a forrás hitelességét. Érdemes körülnézni több portálon is, megerősítik-e a történteket, az eset állítólagos helyszínén is közölték-e ugyanezt, vagy sem. De még ez sem könnyű, mert előfordul, hogy egy rémhírkeltő blog írását először átveszi az orosz média, majd ugyanazt a hírt az orosz szerkesztőség amerikai egysége is átveszi, amivel lényegében hitelesíti. Innen már egyenes az útja a magyar szerkesztőségekbe. Aprólékos munkával még így is felfedezhető lehetne a hamisítás, de sem a magyar hírfogyasztó, és sajnos még az újságírók sem rendelkeznek megfelelő nyelvtudással, ami ebben segítene. Ha pedig egy ország be van zárva a saját nyelvébe, akkor bármit meg lehet vele etetni.

Korábban azt mondta, hogy az utóbbi hetekben megjelenő, a magyarországi kormányzati korrupciót leleplező hírt valamelyik külföldi titkosszolgálat, közte az amerikai is nyilvánosságra hozhatta.  Ezt komolyan mondja?

Természetesen, de a szolgálatok által nyilvánosságra hozott hír nem kitalált, hanem hivatalos közlés. Tehát nem fake news, hanem előveszik azokat a hónapok óta gyűjtött információkat, amelyekről eddig nem beszéltek. Úgy próbálják befolyásolni a magyar választásokat, hogy az elmúlt nyolc évben felhalmozódott korrupciós bűncselekményekről szóló ismeretüket nyilvánosságra hozzák.

Úgy gondolja, hogy azok a belpolitikát érintő tények, mint a kormányfő veje, és az Elios lámpaügylete, amelyekből Tiborcz István milliárdokra tett szert, vagy Mészáros hihetetlen milliárdja, Kósa Lajos és a csengeri asszony ezermilliárdja, esetleg Kósa anyukájának 800 milliárdja, vagy disznóhizlaldája érdekli a külföldi országok titkosszolgálatát?

Persze, de azért érdemes azt is észrevenni, hogy a felsoroltak nem kitalációk, hanem tények. Egy részükben már nyomozás is kezdődött, azonban olyan mértékben van tele a magyar média szennyel, hogy ezek az ügyek már relativizálódnak. Normális körülmények között ugyanis bármelyik felrobbantaná a közvéleményt, de miután naponta tíz korrupciós botrány kerül be a köztudatba, súlyuk viszonylagos marad, mert a hírfogyasztók már fásultak.

Vagyis az emberek nem tudnak már különbséget tenni a tények és a kitaláció között?

Pontosan, illetve inkább a rémhírt hiszik el, mert azt a kormánykommunikáció alátámasztja. Ezzel szemben Kósa 1300 milliárdos ügye felfoghatatlanul sok. Valószínű erre mondta Piszkos Fred, amikor egy nagyobb összegről volt szó, hogy mondjon inkább 20 dollárt, mert annyit már láttam.

Csak feltételezhető, hogy az amerikai, vagy az európai titkosszolgálatok leplezhetik a magyar korrupciós ügyeket. De miért is tennék? Ellensúlyozni akarják az orosz befolyást, vagy bele akarnak szólni a magyar belpolitikába?

Azért igyekeznek a nyugati nagyhatalmak befolyásolni a magyar belpolitikát, mert megítélésük szerint a kormányzat oroszbarát külpolitikát folytat. Úgy tekintenek Magyarországra, hogy az a NATO és az Európai Unió tagjaként orosz érdekeket szolgál. Ha az elmúlt nyolc évet megvizsgáljuk, akkor ez sokak szerint bizonyítható, s ezt tükrözi Orbán Viktor rendkívül rossz nemzetközi megítélése is. A külföldi titkosszolgálatok úgy gondolják, hogy mindezen akkor tudnak változtatni, ha a mostani „berendezkedést” megmozdítják, s megpróbálják a kétharmados túlhatalmat gyengíteni.

De ha jól értem, akkor az olvasónak ebben a hírek okozta „zajban” nincs semmiféle segítsége, fogódzója, mert nincs olyan fix pont, amelyben bízni lehetne.

Ez így van, kampány üzemmódban van az ország, minden szereplő, tehát az ellenzék és a kormány is saját nézeteit szajkózza, nincs objektív kapaszkodó. Pedig a mindenkori kormány kötelessége lenne olyan forrásokról gondoskodni, amely segíti a hiteles tájékoztatást. De ez ma nem történik meg Magyarországon.

A kormány már évek óta migránsokkal riogat, miközben nincsenek is gazdasági bevándorlók – illetve csak a hivatalos politika által, pénzért letelepítettek vannak, – a Fidesz pedig lényegében program nélkül kampányol. Ez nem tűnik fel a szavazóknak?

A Fidesz hívei ezt észre sem veszik, a többiek nyilván hiányolják, de ők nem számítanak. Ma minden kocsmában a migránsok ügye van napirenden, ezen vesznek össze az emberek, közben a kórházak működésképtelensége, illetve a rossz iskolarendszer szóba sem kerül. Ez nevezik kampány üzemmódnak. Kampány idején az amerikai nép is külső ellenséget választ, a belpolitikai kérdéseket igyekeznek elkerülni. Ez történik nálunk is, mert olyan mértékű már az őrület a migránsozás, sorosozás, s egyebek miatt, hogy lassan már semmi mással nem foglalkozik az ország. A valós tények pedig nem befolyásolják a választók tisztánlátását.

Orbán nem hajlandó a Hír TV-nek nyilatkozni

0

A Hír TV riportere többek között Tiborcz István botrányáról kérdezte volna a miniszterelnököt, ő viszont csak annyit mondott: „fake news-nak” nem nyilatkozik.

Az újságíró Gödöllőn kérdezte, vagyis inkább csak kérdezte volna a miniszterelnököt, többek között a vejét érintő Elios-botrányról, valamint helyettesének svédországi vadászatáról. Orbán Viktor viszont, amikor meghallotta, hogy a riporter a Hír TV-től érkezett, annyit mondott:

„Fake news-nak nem nyilatkozom, köszönöm.”

Sajtófőnöke szerint az újságíró ezzel meg is kapta válaszát.

„Fake news-nak”, vagyis álhírterjesztőnek Donald Trump szokta nevezni az őt nem támogató médiát. Arról viszont, hogy mely médiumok terjesztenek valóban álhíreket, itt olvashat bővebben.

Nem, Sylvester Stallone ma sem halt meg

0

Egy másfél évvel ezelőtti álhír terjedt el ismét a közösségi médiában.

Egyre többen osztják meg a magyar Facebook- és Twitter-felhasználók között is, általában sírós emojikkal kísérve, hogy prosztatarákban meghalt Sylvester Stallone.

Csakhogy ez egy álhír.

Méghozzá nem is mai, először 2016 szeptemberében terjedt el az interneten, most azonban valahogy újra előkerült. Az álhíreket és összeesküvés-elméleteket rendszeresen leleplező Snopes.com szerint eredetileg egy olyan kattintásvadász oldal terjesztette el, amely többször közölte sztárok hamis halálhírét: Vin Dieselét, Nicolas Cage-ét, Jim Carrey-ét vagy Angelina Jolie-ét. Az oldal ezzel rengeteg látogatót csal a honlapra, akiknek ahhoz, hogy el tudják olvasni a cikket,

rengeteg személyes adatot meg kell adniuk.

Sokan pedig ezt óvatlanul meg is teszik.

Stallone egyébként olyannyira nem halt meg, hogy szerepelni fog a Creed második részében.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK