Kezdőlap Címkék álhír

Címke: álhír

Ez volt ma – 2018. január 24.

0

A Rákosi-korszakhoz hasonlította a kormánymédia működését az LMP társelnöke, Haraszti Miklós szerint pedig az ellenzék reális célja az lehet, hogy megakadályozza a Fidesz újabb kétharmadát. Közben kiderült: a fideszes képviselők az Európai Parlamentben megszavazták, hogy együtt kell működni a civilekkel a menedékkérők megsegítéséért. Babos Tímea párosban döntős Melbourne-ben. Összefoglaljuk a nap legfontosabb híreit.

Hadházy: Ilyen mélyre csak a Rákosi-rendszerben süllyedt a kormányzati média

MTI Fotó: Kovács Attila

A kormánypárti sajtó szerint már Hadházy Ákos is Simicska Lajos zsebébe került, az LMP társelnöke Simicska Ádámtól kapja az utasításokat, és persze ő pénzeli a pártot is. Mindezt a napilap által szervezett Magyar Nemzet Szalon legújabb estélye után kezdték terjeszteni a kormány által eltartott lapok. Csakhogy Simicska nem is volt ott a rendezvényen. Hadházy Ákos, az LMP társelnöke azt mondta a Független Hírügynökségnek:

„A kormánysajtó zagyvaságaiból nyilvánvalóan kiderül, hogy a hatalom retteg a választásoktól.”

Szerinte a lejáratása azután kezdődött, hogy Tiborcz Istvánnak, Orbán vejének ügyeiről beszélt. Azt is mondta: Kósa Lajos esetében nem a 82 éves édesanyja sertéstelepének támogatása a legsúlyosabb ügy.

Brüsszelben megszavazták, ami ellen Budapesten kampányolnak

Miközben itthon dübörög a kormányzati kampány, és Stop Soros néven törvénycsomag készül a menedékkérőket segítő, vagy velük bármilyen kapcsolatban álló civilek ellen,

a Fidesz brüsszeli képviselői megszavazták, hogy a civil szervezetekkel együtt kell működni a menekültek érdekében.

A párt tíz európai parlamenti képviselője is igennel szavazott az állásfoglalásra.

„Orbánnak csak az lesz a gondja, melyik palotába költözzön”

FH

„Csicskaügyészség nincs tovább, az alkotmánybíráskodásnak is el kell majd indulnia a kollektív bölcsesség irányába, nincs többé ÁSZ-uralom, és nincs többé cinkelt Nemzeti Választási Bizottság” – többek között ezt mondta Haraszti Miklós, egykori parlamenti képviselő, az ENSZ választási raportőrje, az új választási törvényért küzdő politikus a Független Hírügynökségnek adott interjújában. És ezt akkor is mondja, ha

az a törvény, amely mindezt lehetővé teszi egyelőre csak papíron létezik.

Szerinte most egy reális cél állhat a pártok előtt: megakadályozni a Fidesz újabb kétharmadát. Ellenkező esetben Orbán további lépéseket tehet a közjogi rendszer átalakítására, az illiberális rendszer teljes kiépítéséhez, ahol ő lényegében teljhatalmú lesz, és csak azt kell eldöntenie, hogy a Sándor Palotát, vagy a Karmelita Kolostort válassza.

Heisler Lezsáknak: Ez minden magyar áldozat emlékének megtiprása

Heisler András a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke levélben fordult Lezsák Sándorhoz, a Magyar Országgyűlés alelnökéhez, amiatt, hogy a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének tagjai január 27-én mise keretében emlékeznek Horthy Miklósra. Azt írja: „Tudjuk, mindenki megérdemli, hogy lelke üdvösségéért imádkozzanak. Minden egyházi közösségnek joga, hogy így tegyen, ebbe senkinek beleszólása nincs.

A Holokauszt Emléknapján azonban ezt megtenni csak a történelem meghamisításával lehet.”

Félelem és röhögés Magyarországon – Így kommentálták a “Stop Sorost”

A magyar közbeszédet múlt hét óta a kormány legújabb, Soros György és szervezetei ellen irányuló újabb intézkedéssorozat uralja. A három törvényből álló “Stop Soros” nevű “csomagot”, legalábbis amennyi elérhető belőle az interneten, már elemezték itthon és külföldön is. Vajon a visegrádi négyek országai, ahol az amerikai milliárdos szintén gyakran van a kormányok és egyes médiumok kereszttüzében, miképp vélekednek Budapest újabb “Soros-ellenes offenzívájáról”? Itt olvashat erről.

Jövőre jön a biometrikus bankkártya

A Mastercard 2019 áprilisától a világ több országában, közöttük Magyarországon is elérhetővé teszi a biometrikus, például arcfelismeréses vagy ujjlenyomatos hitelesítést a bankkártyás vásárlásokhoz. Ezzel azonban a bankoknak és kereskedőknek is lesz dolguk.

Ferenc pápa: A Sátán Kígyójához hasonlóak az álhírek terjesztői

“A fake news, melyet elsősorban a közösségi oldalakon terjesztenek, olyan gyorsan terjed, hogy hiába cáfolják később, mégiscsak nagy hatást gyakorol. Ez a gonosz műve” – írta Ferenc pápa. Szerinte

„az újságírás hivatás és nemcsak egy állás.”

Azt is írta: az álhírek tudatos felhasználása konkrét politikai és gazdasági érdekeknek kedvez.

Menedékjogot kért a Pussy Riot két tagja Svédországban

Luszine Dzsanjan és Alekszej Knedljakovszkij – utóbbi a csoport kevés férfi tagjának egyike – tíz hónapja van Svédországban. 2014-ben részt vettek egy tiltakozáson Szocsiban, a téli olimpia idején. Utána elfogták, később pedig zaklatták, fenyegették és meg is verték őket.

Babos Tímea döntős párosban az Australian Openen

Fotó: MTI/EPA/AAP/Dean Lewins

Babos Tímea oldalán Kristina Mladenoviccsal bejutott a döntőbe az ausztrál nyílt teniszbajnokság női páros versenyében. Az ötödik helyen kiemelt magyar-francia duó

két szettben győzte le

a nyolcadikként rangsorolt Hszieh Szu-vej, Peng Suaj tajvani-kínai kettőst.

Babos később az indiai Rohan Bopanna oldalán bejutott a vegyes páros elődöntőjébe is.

Nem engedtek be egy orosz propagandistát a francia elnök sajtótájékoztatójára

0

Emmanuel Macron francia elnök Calais városába látogat, ahol menekültpolitikáját kívánja igazolni a gyakorlatban. Ebből az alkalomból előzetes tájékoztatót tartottak az újságíróknak az Élysée-palotában. Az orosz RT tudósítóját nem engedték be.

Kevin Bergnek van sajtóigazolványa, de a biztonsági ember azt mondta neki:

„Maga nem újságíró. Ide csak újságírók mehetnek be.”

Korábban is előfordult már hasonló az RT tudósítójával: Macron római látogatása során sem engedték be. Az elnök ugyanis harcot hirdetett a propaganda és az álhírek ellen.

A tavalyi elnökválasztási kampány során Oroszország nyíltan támogatta Macron ellenfelét, a szélsőjobboldali Marine Le Pent, még a Kremlben is fogadta. Orosz hackerek pedig feltörték a Macron-kampánystáb levelezését.

Az orosz propaganda és fő fegyvere, az RT (erről itt olvashat bővebben) rendszeresen közöl Franciaországot is érintő álhíreket. Macron kormánya már törvényjavaslatot és készít ezek ellen, sőt, közös uniós fellépést is sürget.

120 perc – 2018. január 15. 18:00

0

Kizárják az MSZP-ből a Márki-Zay Péter ellen induló jelöltet

A szocialisták volt jelöltje és önkormányzati képviselője, Hernádi Gyula bejelentette, hogy függetlenként elindult az időközi polgármester-választáson. Az MSZP ezután a hvg.hu információi szerint kizárja a pártból a politikust, mondván, lépése a Fidesz érdekét szolgálja. (hvg.hu)

A román miniszterelnök szerint ő nem beszélt akasztásról

Mihai Tudose
(MTI/EPA/Bogdan Cristel)

Mihai Tudose azt mondta: fenntartja álláspontját, hogy semmilyen szinten nem lehet szó Románia valamely részének autonómiájáról. Szerinte, amikor a zászlón való lengést említette, az állami hatóságokra utalt, amelyeknek alkalmazniuk kell a törvényt, Úgy fogalmazott: „az ő mandátumuk fog a zászló mellett lobogni, ha nem szereznek érvényt a törvénynek. Erről beszéltem, nem valakinek a felakasztásáról.” (MTI)

EB: Uniós fellépésre van szükség az álhírek terjedése ellen

Közel 40 tagú munkacsoport vizsgálja, milyen intézkedésekkel lehetne azonosítani és korlátozni az internetet elárasztó hamis közléseket. A tervek szerint a várhatóan áprilisra elkészülő szakértői jelentés képezi majd az alapját a jövőbeli uniós stratégiának. Marija Gabriel digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos szerint az álhírek a demokráciát veszélyeztetik. (MTI)

Emmi: több résztvevő a Köznevelés-stratégiai Kerekasztalon

Újabb szereplőkkel kibővülve folytatja munkáját kedden a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal, a testület ülésén az ingyenes nyelvvizsgáról, KRESZ-vizsgáról a diákhitel változásokról és az iskolafejlesztésekről is szó lesz. (MTI)

Skóciának milliárdokba kerülne a kemény Brexit

A skót kormány szerint komoly károkat okozna, ha Nagy-Britannia megállapodás nélkül lépne ki az Európai Unióból. A legkedvezőtlenebb forgatókönyv szerint 2030-ra a skót GDP 8,5 százalékkal maradna el attól, mintha tagok maradnának. (MTI)

Ismét engedélyezett a nemzetközi forgalom a kurdisztáni repülőtereken

Az iraki kormány hétfőn feloldotta a tavaly szeptember végén az autonóm iraki Kurdisztán repülőtereire vonatkozóan életbe léptetett rendeletét, amely leállította a nemzetközi forgalmat ezeken. (MTI)

Jogszabály készül az álhírek ellen

0

Még az idén felül fogják vizsgálni a francia médiaszabályozást annak érdekében, hogy fellépjenek a közösségi médiában terjengő álhírek ellen, amelyek veszélyeztetik a liberális demokráciákat.

„Ha meg akarjuk védeni a liberális demokráciákat, erős törvényekre van szükségünk” – mondta egy sajtótájékoztatón Emmanuel Macron francia elnök.”

A francia államfő szerint az új szabályozást a közösségi médiaplatformokra alkalmazzák majd, különösen a választási időszak alatt. Jelentősen megváltozik a média felügyeletére hivatott Audiovizuális Legfelsőbb Tanács szerepe is.

Macron az álhírekkel kapcsolatosan korábban különösen sokat bírálta az orosz médiát, az RT orosz televíziót pedig azzal vádolta meg, hogy róla is téves információkat helyezett el a weboldalán és a közösségi médiában a francia elnökválasztás során.

Ilyen szintű álhírgyártás nem volt a rendszerváltás óta

Teljesen összekeverednek az álhírek a valósággal a kormányhoz közel álló médiumokban, és sehol nem épült fel olyan állami hazugsággépezet, mint Magyarországon – ezt mondta a Független Hírügynökségnek Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója, az ELTE PPK adjunktusa.  Arról is beszélt, hogy az összeesküvés-elméletek összefüggenek, ahogy azt az Egyesült Államokban is látjuk: a politikaiak után jöhet az oltásellenesség és a globális felmelegedés tagadása. A magyar kormány szerinte azért nem küzd az orosz dezinformáció ellen, mert maga is terjeszti.

Krekó Péter
Fotó: FüHü

Amikor ilyen témáról beszélünk, különbséget kell tenni álhír és dezinformáció között. De mi a különbség?

A kettő szorosan összefügg: a dezinformáció részben álhírekre épül. Az álhír szándékosan megtévesztő, politikai vagy gazdasági számításból. Azonban, bár minden álhír dezinformáció, nem minden dezinformáció álhír. A dezinformációra építő újságírásnak az álhírterjesztésnél sokkal szélesebb a spektruma. Hogy erre mondjak egy jellegzetes példát: ha a Russia Todayt az embert bekapcsolja és nézi, akkor

az esetek 90 százalékában nem álhírt látni, hanem létező dolgokból kanyarítanak ki olyan részeket, amik önmagában megvezetőek.

Például ahogy a nyugatot lefestik: a nyugati politikát csak korrupciós botrányokon, szexbotrányokon, politikai bakikon, meg persze a menekültválságon keresztül láttatják.

Tehát a hanyatló Nyugat képét közvetítik?

Igen, olyan képet, mint amilyeneket a zombi-apokalipszis filmekben látunk: mindenki életveszélyben van, ahol az alapvető normák eltűntek, kaotikusak a társadalmak.

Ehhez nem is kell feltétlenül mindig álhírt gyártani, elég az egyoldalú közlés. Sokszor az eseteknek, amiket bemutatnak, van valóságalapja, de mivel kizárólag az egyik oldalát bontják ki a dolgoknak, az egész teljesen félrevezető. Például az amerikai egyetemekről a minap a Russia Todayben levetített filmben csak a hatalmas ivászatokat és a különböző megerőszakolási botrányokat emelik ki. Ezek valóban létező problémák – bár élek a gyanúperrel, hogy Oroszországban ugyanúgy megtörténnek, csak nincs belőlük botrány. Ugyanakkor ezzel nem írhatók le az amerikai egyetemek, mert amúgy a világ tudományos életének vezető műhelyei.

Amikor például a kormányhoz közel álló média tele van a nem létező Soros-tervvel, vagy rettegő nyugdíjasokról írnak, azt hova lehet besorolni?

Én a Soros-tervet teljesen egyértelműen az álhír kategóriájába sorolnám.

Ahogy a kormány erről beszél, abban elhanyagolható a valóság szerepe,

például ahogy a nemzeti konzultációban szerepel. Abból gyakorlatilag egy szó nem igaz. Ez klasszikus álhírgyártás.

A rettegő nyugdíjasokról ugyanazt gondolom: egyértelműen álhír kategória. Az más kérdés, hogy ha a kormány kialakítja a félelmet az emberekben, akkor a végén valóban retteghetnek, csak akkor már nem arról van szó, hogy a kormány kiaknázza a létező félelmeket, hanem kialakítja azokat.

Az álhírekben lefestett világ valósággá válhat.

Ez persze nem teljesen új, és nem is csak a Fidesz használta a politikában. Ilyen koncentrált médiaháttérrel, ilyen intenzíven és ennyire a valóságtól elrugaszkodottan ezt azonban még senki nem csinálta – természetesen a rendszerváltás óta.

Magyarországon a mainstream médiában vannak álhíroldalak? Mert ezekben az esetekben ugyan dezinformációról beszélhetünk, de vannak olyanok, amelyek tudatosan szinte kizárólag álhíreket tesznek ki?

Én azt gondolom, hogy vannak olyan médiumok, amelyek egyre inkább, gyakran tudatosan álhíreket terjesztenek. A közszolgálati médiában és a kormányközeli médiában. Ezeket mi együttesen government-organized médiának hívjuk, a government-organized NGO-k mintájára.

A government-organized NGO-k, vagyis rövidítve a GONGO-k azok az álcivil szervezetek, amelyeket valójában egyes kormányok hoznak létre vagy szponzorálnak, hogy a kormány érdekeit képviseljék.

Ilyen az állami és az államközeli oligarchák kezében lévő média. Ezekben egyre magasabb az álhírek aránya. Hasonló a logika, mint a Breitbartnál, ahol részben dezinformációs céllal, részben egyszerű politikai elfogultság miatt

a valós hírek néha szétbogozhatatlanul összekeverednek az álhírekkel.

Így az egész egy csomagként értelmezhető és nem biztos, hogy érdemes belemenni abba, melyik álhír és melyik nem, mert az egész az egy célrendszer szolgálatába van állítva, ami alapvetően a propaganda.

Ha már szóba került a Breitbart, ahhoz mit szól, hogy bizonyos magyar médiumok rendszeresen vesznek át akár a Breitbarttól, akár a Daily Callertől, vagy más hasonló oldalaktól cikkeket, mindenféle forráskritika nélkül?

Én ezt problémáknak tartom, ráadásul nem csak innen vesznek, hanem a Russia Todaytől, Sputniktól, néha már a Your News Wire is megjelenik, vagy az InfoWars, tehát az egyértelműen kamu oldalak.

Ezen gyakorlat mögött két tényező húzódik meg, melyeket nehéz szétszálazni.

Az egyik a nem professzionális újságírás, erős politikai nyomás alatt. Ilyenkor az újságírók tudják, hogy milyen hangvételű és tartalmú cikkeket kell írni, de nekik kell megoldani, hogyan csinálják meg, és beleakadnak ilyen oldalakba.

Feltételezhetjük azt, hogy néha nem tudatosan vesznek át tartalmat álhíroldalakról, csak azt hiszik, hogy ez igaz. Persze ez sem jó.

Máskor viszont egyértelműen nem létező „hírekről” kell írni az álhírgyártásra épülő politikai propagandagépezet szolgálatában. A végeredményben ez összekeveredik. A végeredmény egy olyan médiavilág, ahol alig lehet elválasztani a valóságot a kitalációtól. És az a cél, hogy ne is lehessen. Ezt nevezi az orosz rendszerre utalva Weiss és Pomerantzev „posztmodern diktatúrának”.

Fotó: FüHü

Az is az álhír-logikához tartozik az is, hogy szemben az újságírással, ha kiderül egy „hírről”, hogy nem igaz, nem korrigálnak.

Nem a valósághoz való viszony a fontos ugyanis, hanem a kiváltott hatás.

Ezért ez nem is tekinthető újságírásnak.

Ha már az InfoWarst mondta, idéznék egy napilapból, ahol úgy jellemezték: „jobboldali, Trumpot támogató portál”. Erről mi a véleménye?

Önmagában mind a két állítás igaz, csak nem bontja ki a valóság minden részletét: konkrétan azt, hogy ez egy obskúrus összeesküvés-elméleti oldal. Amit ráadásul érdemes hozzátenni, és ez egy rendkívül veszélyes eleme ennek az álhírekre és összeesküvés-elméletekre épülő birodalomnak, hogy kutatások is bizonyítják: a különböző összeesküvés-elméletek összefüggenek.

Ezeken az oldalakon az ezoterikus, tudományellenes, nem politikai tartalmú hülyeség is megjelenik.

Az összeesküvés-elméleti világnézet ugyanis összefügg: a politikai össszeesküvés-elmélet az oltásellenességgel például. Ha valamilyen irányból elindul ez az összeesküvés-elméletekre épülő álhírlogika, ami mindenben kételkedik, akkor ki tudja, hogy ennek mi a vége. Minél tovább megyünk ezen az úton, annál több mindent rombolhat. Egy idő után ennek nem lehet megálljt parancsolni. Jönnek az ufók, a belénk ültetett mikrochipek, a chemtrail. Ahogy az Infowarson is.

Még egyet idéznék az előbb említett cikkből: azt írták az RT-ről és a Sputnikról, hogy a cenzori hatalmaknak kínos tényeket közölnek, ezért világszerte népszerűek. Ehhez mit szól?

Fontos tudni, hogy aki ezt írta, azzal hencegett, hogy majd ő lesz a Russia Today magyarországi csatornájának vezetője… De úgy néz ki, a csatorna nem indul Magyarországon. És miért nincs rá szükség? Mert a magyar kormánypárti média gyakorlatilag pontosan azt közli, amit ők, ingyen és bérmentve. Vagyis miért fizessen arra az orosz állam rengeteg pénzt, amit a magyar kormányzati média ingyen és bérmentve megtesz.

Magyarországon nincs szükség olyan hagyományos információs háborúra, mint a régió sok országában, mert egyszerűen nincs ellenfél.

A kormánypárt és a legnagyobb ellenzéki párt egyaránt oroszbarát. Ezeknek a médiumai (bár a Jobbiké kevésbé, mert ők kicsit kikerültek a pikszisből) örömmel és, amennyire mi tudjuk, többnyire önként – tehát nem közvetlen kívülről, csak felülről jövő nyomásra – terjesztik a dezinformációt. A különböző kamuoldalak nálunk nem okai a dezinformációnak, csak forrásai, de a politikai cél ugyanerre az eredményre vezetne, csak több álhírt kellene „saját gyártásban” megoldani.

Az igazi probléma azzal van, hogy a magyar kormánymédia ezt támogatja, miközben más, környező országokban, például Csehországban és Szlovákiában is, küzdenek ellene.

Nemzetközi szinten dezinformációs háború zajlik, mi pedig ebben mintha más oldalon állnánk, mint NATO-partnereink többsége.

Tehát arra gondol, hogy amikor átvesznek mondjuk a Sputniktól vagy az RT-től valamit, akkor sokszor nem is tudatosul bennük, hogy ezek álhírek? Vagy nem is foglalkoznak ezzel, lényeg az, hogy valami olyan legyen, ami beleillik a narratívába?

Hol ez, hol az. Ezeknél a médiumoknál sok az újonc, kevés a tapasztalt újságíró, mind az országos, mind a regionális médiában – a Fidesz helyesen ismerte fel, hogy ennek milyen közvélemény-formáló szerepe van. A nagy politikai tisztogatások viszont ritkán erősítik a profizmust. Amit tehát látunk, az az alacsony szakmai színvonal és az erős politikai nyomás együttes eredménye.

Fotó: FüHü

Ha politikai megrendelésre íródnak cikkek, melyekben a végkövetkeztetés eleve adott és rögzített, akkor a rutinosabb, régóta a szakmában dolgozó újságírók használhatják azt a klasszikus propaganda-logikát, hogy „nem baj, hogy nem igaz, a lényeg, hogy hasson”. A politikai meggyőződés, ha van, segíthet ezt megoldani. Az új, tapasztalatlan munkatársak pedig, akiknek nincs vagy csak nagyon halovány a szakmai háttere, valószínűleg könnyebben idomíhatóak és irányíthatóak – aki nem dolgozott még más médiánál, az normálisnak tarthatja, ami a kormányközeli médiában zajlik. Gyakran mesés fizetésekért.

A nyílt, propagandisztikus hazugságok felhasználása és ez a nagyon elfogult újságírás egymást erősítik.

Ez olyan helyzetet eredményez, hogy nehéz szétválasztani, hol ér véget az egyik és hol kezdődik a másik. Ez természetesen nem csak Magyarországon probléma. Sőt, a „post-truth” legalább annyira nyugati, mint keleti jelenség. Donald Trump például szándékosan hazugságot terjesztett, amikor a Britain First menekültellenes álhíreit retweetelte? Nem biztos, még ha a kampányban tudatosan éltek is az álhírek terjesztésének eszközével, masszív orosz támogatással.

Ha valaki nagyon akar valamiben hinni, akkor kikapcsol a kritikai érzéke.

Az USA-ban az álhírek burjánzásának kedvező politikai polarizáció nagyon felerősödött. Ennek eredménye az egyes médiumok presztízsének nagyon tudatos rombolása.  Nem véletlenül tweetel Trump sokat a CNN-ről, az MSNBC-ről, New York Timesről, és hívja ezeket fake news mediának, megfordítva és relativizálva az álhíreket. Ez nagyon tudatos stratégiának tűnik, amit nem csak az indulat vezérel. Emellett azonban szinte biztos, hogy van olyan információ, amiről azt gondolja, hogy igaz, pedig kamu oldalakról származik.

És akkor emlékezzünk Trump főtanácsadójának, Kellyanne Conwaynek a híressé vált mondására, hogy „ezek nem hazugságok, hanem alternatív tények”. Máris ott vagyunk egy olyan logikánál, ami maga a posztmodern pornográfiája:

mindenkinek lehet saját ténye, nem csak véleménye.

Sokan azok közül, akik a kamumédiát használják forrásként és az összeesküvés-elméleti univerzumban élnek, azzal szoktak érvelni, hogy a csúnya mainstream elnyomja őket, nem toleráns a más nézőpontokkal szemben. És ebbe a más nézőpontba az alternatív tényeket is beleértik. A post-truth világban annyira bezárkózik mindenki a saját véleményvilágába, hogy mindenki más típusú „tényekben” hisz, és elmosódik a tények és a vélemények közti különbség.

Ez tehát egy világtrend, amit a magyar kormány kiválóan kiaknáz. Nyilván nem függetlenül attól a tapasztalattól, hogy

választást lehet nyerni kamuhírekre alapozva

– mert részben ez történt Amerikában, és egyre inkább úgy tűnik, Nagy-Britanniában is. Mindkét helyen bizonyítható módon orosz segítséggel.  Ezek után nem csodálkozhatunk azon, hogy a nagyon professzionálisan dolgozó és a nemzetközi trendeket a kampányolásban maximálisan követő, egyébként pedig Oroszországhoz dörgölőző magyar kormány ehhez az eszközhöz nyúlt.

Kicsit visszatérve az orosz propagandához: több országban is küzdenek ellene, Lengyelországban az egyik fő prioritás, hogy mindenféle orosz befolyást próbáljanak megállítani, a cseheknél és a szlovákoknál különféle intézményeket is létrehoztak erre, az Európai Néppártnak is volt egy állásfoglalása, hogy meg kell állítani. Mi a helyzet Magyarországon?

Igen, a fideszes képviselők meg is szavazták, csak itthon teljesen mást csinálunk. Én nagy különbséget érzek más európai országok és Magyarország álláspontja között. Lehet azt mondani, hogy Csehországban és Szlovákiában sokkal több a szöveg, mint az akció – de legalább szöveg van. Magyarországon senki nem beszél arról, hogy lépéseket kellene tenni. Sőt,

a kormány azokat támadja, akik fellépnének az orosz befolyás ellen.

Magyarországgal kapcsolatban tapasztalataink szerint az általános vélemény, hogy orosz dezinformációs kérdésben nem lehet kivel beszélni a magyar kormányból, mert nincs, aki ezzel foglalkozna. Miért? Mert nem a megállításával foglalkoznak, hanem a terjesztésével. Nem lehet valaki egyszerre a barikád két oldalán.

Az RT propagandacsatorna nemrég került be a UPC programcsomagjába
Fotó: FüHü

Azok a kormánypárti politikusok, akik ezt régen ezt problémának tartották, már nem beszélnek erről a témáról. Szerintem politikai döntés született, hogy Magyarország az orosz dezinformációnak nem vesztese, hanem győztese lehet. Orbán Viktort Putyin azért látja fontos európai szövetségesnek, mert főleg az EU-n, és kisebb részben és a NATO-n belül képes lehet némi destabilizációra.  Illetve a régióban is.  Magyarország napi szinten segít Ororszországnak Ukrajna delegitimizálásában. Ez a diplomáciai háború, amit Ukrajna ellen folytatunk, egészen abszurd és aránytévesztő, még ha az oktatási törvénnyel valóban vannak is problémák. Kinek segít az, hogy a magyar kormány aktívan blokkolja Ukrajna euroatlanti integrációját – amiért emberek haltak meg a Majdanon? A magyar kisebbségeken biztos nem, hiszen láthatóan nem segíti az ügy rendezését. A magyar külpolitikát sem, mert csak jobban elszigetel minket. Moszkva külpolitikai céljait, Ukrajna távoltartását az EU-tól és NATO-tól viszont igen.

A Sputnik úgy hivatkozott egyszer Magyarországra, mint „a szankciók elleni faltörő kos”. Ezt a szerepet szánják a miniszterelnöknek. Orbán Viktor viszont úgy látja, hogy neki ebből politikai és gazdasági haszna származhat.

Nem arról van tehát szó, hogy bénázik a magyar kormány.

Hanem tudatosan az ellenkezőjét csinálja annak, mint amit szerintem a NATO és EU szövetségesi tagságunk előirányozna.

Persze nem Magyarország az egyetlen problematikus ország: ott van például Ausztria, főleg most, az FPÖ-vel a kormányban, mely a külügyet, a hadügyet és a belügyet is felügyeli majd. Olaszországban nemsokára választások lesznek, ott a Berlusconi-féle párt, az Északi Liga és az Öt Csillag Mozgalom egyaránt terjeszti az orosz dezinformációt. És ott van Görögország, Ciprus, Bulgária, ahol hagyományosan erős az orosz befolyás. Nem csak Magyarország nem védett az orosz propagandával szemben. Viszont sehol nem épült fel olyan állami, orosz érdekeket kiszolgáló hazugsággépezet, mint Magyarországon.

Ferenc pápa: az álhír súlyos bűn

0

Ferenc pápa újságírókkal találkozott, és óvta őket az egyoldalú és szenzációhajhász tudósításoktól, különösen az álhírektől.

A pápa szerint azért súlyos bűn az álhír, mert rombolja a társadalom bizalmát. A hiteles újságírás alapvető értéke a demokratikus társadalomnak – hangsúlyozta a pápa.

Ferenc pápa ugyan nem mondta ki Donald Trump nevét, de

minden újságíró sejtette, hogy rá gondol elsősorban.

Trump főtanácsadója, Steve Bannon óriási szerepet játszott abban, hogy az álhírek polgárjogot nyerjenek a média egy részében is. Bannon tudatosan alkalmazott álhíreket annak érdekében, hogy Trump népszerűsége növekedjen.

Ferenc pápa szerint az olvasók jelentős része nem tudja megkülönböztetni az álhíreket a valóságos információktól. Márpedig ez káoszt okozhat a fejekben. Épp ezért a pápa arra készül, hogy következő enciklikájában a média szerepével foglalkozzon.

A közösségi portál terve az álhírek ellen

0

A Facebook decemberben indítja az álhírek ellen irányuló új szolgáltatását. Ennek lényege, hogy értesítést küld azoknak a felhasználóknak, akik olyan „külföldi szereplők” által alkotott oldalt „like-oltak”, akik a  tavalyi amerikai elnökválasztás idején propagandát folytattak a világhálón.  

 

Mint a BBC jelentése rámutat: a közösségi oldal korábban azt tudatta, hogy az elmúlt két évben összesen mintegy 26 millió amerikaihoz jutottak el oroszországi székhellyel dolgozó ügynökök által feltöltött anyagok. Ezeket az Internet Research Agency által készített oldalakat ugyan már törölték, de a Facebook azon dolgozik, hogy az emberek megtudják, az általuk gyártott anyagokat töltötték le.

Az Internet Research Agency állt egy sor Facebook, Instagram és Twitter fiók mögött, amelyek ezerszámra posztoltak politikai tartalmú üzeneteket. Közülük sok olyan oldal volt, amelyeket úgy alkottak meg, hogy amerikainak tűnjenek.

 

Meghalt az álhírek királya

0

Holtan találták otthonában Paul Hornert, aki kitalált híreivel valamelyest befolyásolhatta a tavalyi amerikai elnökválasztást – adta hírül szerdán az AP amerikai hírügynökség.

Horner 38 évet élt, phoenixi otthonában, az ágyában érte a halál. Bár a férfi már szeptember 18-án elhunyt, halálának oka még nem tisztázott. Rendőrségi közlés szerint a helyi halottkém laboreredményekre vár.

Horner egyik legemlékezetesebb álhíre az volt, amely szerint a titkosszolgálat egyik embere Barack Obama volt elnökről „felfedte”, hogy homoszexuális és radikális muzulmán. Egy másik „vezető” híre az volt, amikor a Donald Trump és Hillary Clinton között dúlt elnökválasztási kampányban történetet kerekített arról, hogy

Barack Obama elnök betiltaná az amerikai himnuszt,

amivel republikánus szavazók garmadáját bőszítette fel és állította Trump oldalára.

Horner később azzal hetvenkedett a The Washington Post című amerikai lap riporternőjének, hogy ő juttatta be a Fehér Házba Donald Trumpot. „A jobboldaliak falták az információimat. Az emberek manapság határozottan egyre butábbak, már senki nem ellenőriz semmit, és ez félelmetes” – mondta a lapnak.

Tudta? Ezért olyan sikeresek az álhírek

0

Egyre nagyobb hatásuk van az álhíreknek, dezinformációs kampányoknak az egész világon, ez már Magyarországon is látszik. Sokan ráadásul nem is szándékosan terjesztenek ilyeneket, hanem azért, mert meg vannak győződve arról, hogy igazak.

Post-truth – vagyis az igazság utáni világ. Ezt választotta tavaly az év szavának az Oxford Dictionary. Nem véletlenül, az elmúlt néhány évben az álhírek és az általuk jelentett veszély egyre nagyobb figyelmet kaptak, egyrészt az orosz dezinformációs kampányok, másrészt az amerikai elnökválasztás és a Trump-jelenség miatt.

Pedig az álhírek nem mostanában kezdtek terjedni. Már az ókori Egyiptomban úgy örökítette meg a hettitákkal szemben elvesztett kádesi csatát II. Ramszesz fáraó, mintha egymaga aratott volna fényes győzelmet. Az álhírek tehát végigkísérik a történelmet, de most gyakorlatilag megkerülhetetlenné váltak. Tavaly ugyanis a Buzzfeed felmérése szerint

a 20 legnépszerűbb álhír együtt húsz százalékkal több megosztást generált a közösségi médiában, mint a 20 legnépszerűbb valódi hír.

A Stanford Egyetem felmérése szerint pedig a diákoknak már egyre nagyobb problémát okoz, hogy a weboldalakon megkülönböztessék a valódi hírtartalmat a hirdetésektől, vagy épp az álhírektől.

Az álhíreknek rengeteg kategóriája létezik, erről beszélt Olga Iriszova politikai elemző egy újságíróknak tartott előadáson Varsóban. Azt is el kell szerinte különíteni, amikor valaki dezinformációs céllal terjeszt álhíreket, vagy

egyszerűen csak azért, mert elhiszi, hogy valósak.

Az álhírek közé tartozik, amikor valós események közötti hamis összefüggésekről ír valaki, vagy épp egy valós hírt hamis kontextusba helyez. Az álhíreknek sokszor manipulált a tartalma – vagyis tartalmaznak valós elemeket, de kitaláltakat is. Persze olyan is lehet, ami teljesen kitalált.

Tulajdonképp az álhírek kategóriájába kell sorolni az ironikus, szatirikus cikkeket is – egyébként ezeknél is előfordul, hogy az olvasó nem ismeri fel, hogy viccről van szó, és komolyan veszi a leírtakat. Zárójelben azt is meg kell említeni, hogy vannak más értelmezések is: Donald Trump szerint például az az álhír, amellyel ő nem ért egyet.

Olga Iriszova arról is beszélt, hogy

szociálpszichológiai okai vannak, hogy az álhírek ennyire sikeresek tudnak lenni.

A legfontosabb ok, hogy minden ember hajlamos elhinni olyan információt, amellyel alapvetően egyetért. Nem csak politikára kell gondolni. Tavaly az egyik legtöbbet megosztott álhír az volt, hogy egy nő a főnöke asztalára végezte dolgát, miután nyert a lottón – ha valaki maga is gyűlöli a főnökét, könnyen el tudja hinni, hogy ez igaz.

Nem véletlen az sem, hogy bizonyos álhírekkel elárasztják a közösségi médiát – ugyanis minél többször találkozik valaki egy hírrel, az annál fontosabbnak tűnik és annál inkább hajlandó elhinni. Például, ha a hírekben sokat beszélnek az atomháborúról, ennek veszélyét az emberek nagyobbnak fogják érezni.

Sokat számít többek között az utánfutó-hatás is: ha valakinek sok barátja osztogat meg álhíreket, akkor

egyre nagyobb esély van rá,

hogy ő is ezt fogja tenni. Az is jellemző emberi tulajdonság, hogy külső erőket okolunk, ha valami rossz történik – ezért az ilyen típusú álhíreket is hajlamosak sokan terjeszteni.

Az álhírek terjedésének persze sok más oka is van, de ezekből is látszik, hogy nem véletlenül épülnek rájuk egész állami iparágak bizonyos országokban. Erről egy következő cikkünkben írunk majd.

Álhírek miatt perlik Trump kedvenc tévéjét

0

Egy magánnyomozó indított pert a Fox News ellen, szerinte szándékosan közöltek hamis riportot, ráadásul a Fehér Ház közreműködésével.

A magánnyomozó, Rod Wheeler, a csatorna állandó bűnügyi szakértője. Azt mondja, hogy a republikánusok jobbszárnyához közel álló Fox News, összejátszva a Fehér Házzal, demokrata kiszivárogtatások hamis sztoriját erőltette, ráadásul

egy gyilkossági üggyel is összefüggésbe akarta hozni a Demokrata Pártot.

A 27 éves Seth Richet 2016 nyarán lőtték agyon fegyveres rablók, Washingtonban, a nyílt utcán. A Fox News viszont olyan összeesküvés-elmélettel akarta eladni ezt, hogy Rich azért halt meg, mert kapcsolatban állt a WikiLeaksszel és dokumentumokat küldött a szivárogtató portálnak Hillary Clinton kampányáról.

Idén márciusban a Fox News hírhedt műsorvezetője, Sean Hannity, aki többször is kifejezte nyílt csodálatát Trump iránt, közölte, a Rich és a WikiLeaks együttműködéséről szóló hírek Rod Wheelertől származtak, aki maga is nyomozott a gyilkosság ügyében. Wheeler azonban cáfolta ezt, és pert indított.

Az AP által ismertetett perkérelmében azt írja, soha nem mondott ilyet, és tudomása szerint ezek

az álhírek azért kerültek a riportba, mert ezt Donald Trump elnök így akarta.

Szerinte a Fehér Ház és a Fox News azért erőltette a kiszivárogtatásokról és a gyilkosságról szóló hamis történetet, hogy ezzel is elterelje a figyelmet a tavalyi elnökválasztási folyamatba történt orosz beavatkozásokról folyó vizsgálatokról.

A televízió szerint ez nem igaz, ők azt állítják, hogy Wheeler ellentmondásos nyilatkozatokat tett az ügyről. A Fehér Ház szóvivője szerint pedig Trump nem tudott a hamis történetről azelőtt, hogy az megjelent a Fox honlapján.

Seth Rich családja is közleményt adott ki, amelyben támogatta Rod Wheelert.

FüHü/MTI/AP

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK