Kezdőlap Címkék Adó

Címke: adó

Lapszem 2­018. január 15.

0

Ma a Lórándokat és a Lórántokat köszönthetjük névnapjuk alkalmából. Ami az időjárást illeti: napközben is hűvös lesz, -2 és +2 fok között alakul a hőmérséklet az országban. Délelőtt még előfordul napsütés, lesz ahol lesz némi havazás is. Késő estére -6, -1 fokra hűl le a levegő. Lássuk, miről írnak a mai lapok!

 

Népszava – OLAF-jelentés: hallgat a kormány

2015-ben 17 vizsgálatot folytattak az uniós támogatási alapok magyarországi felhasználásáról. Ezek közül 14-ben állapítottak meg szabálytalanságokat. 2016-ban a 13 vizsgálatból 11 végződött ajánlások megfogalmazásával, ami azt jelenti, hogy visszaélésekre bukkant az OLAF – írja a Népszava, amely ezt a választ kapta az OLAF-tól  megkeresésre. Az unió csalás elleni hivatala legutóbb az Elios Innovatív Zrt. által 2011- 2015 között elnyert, uniós forrásból fizetett közbeszerzésekkel kapcsolatban tárt fel súlyos szabálytalanságokat. A cég éveken át Orbán Viktor veje, Tiborcz István érdekeltségébe tartozott. Az OLAF – amellett, hogy vizsgálata eredményeit elküldte a magyar vádhatóságnak – meg nem erősített sajtóhírek szerint azt ajánlja az uniós testület regionális főigazgatóságának, hogy követelje vissza a beruházásra adott 40 millió eurót, azaz nagyjából 12 milliárd forintot.

„Azonnal hozzák nyilvánosságra a Tiborcz-ügyben készült OLAF-jelentést!” – szólította fel a magyar kormányt Ujhelyi István, a szocialisták EP-képviselője. Az ellenzéki politikus emlékeztetett: az Orbán-kormány korábban más ügyekben elengedhetetlennek tartotta az OLAF-jelentések közreadását, a brüsszeli hivatal pedig ehhez az adatok védelme és az alapjogok betartása mellett rendre hozzá is járult.

Jelen esetben sincs tehát akadálya a dokumentum mielőbbi nyilvánosságra hozatalának

– írta közleményében a képviselő.

Magyar Nemzet –  Semjén Zsolt is lobbizott a Naffa családért

„Messzemenően támogatta” a kormány egyik legkedvesebb arab üzletembere, Zaid Naffa testvéreinek honosítási kérelmét Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Az érintett Tarik Naffa és Huda Naffa meg is kapta a magyar állampolgárságot még 2014-ben – tudta meg a Magyar Nemzet az LMP-s Demeter Márta iratbetekintése nyomán. Elsőként a külügy fordult levélben Semjén Zsolthoz a támogatásért még 2014-ben. „Naffa úr és Naffa asszony” érdekében, arra kérve, hogy a honosításról szóló kérelmet terjessze fel elbírálásra Áder János köztársasági elnöknek. Semjén kabinetje is levelet írt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatójának címezve, s azt írták:

„Amennyiben a törvényben előírt feltételeknek megfelelnek, úgy honosításukat nemzetpolitikai érdekből miniszterelnök-helyettes úr támogatja”.

A két testvér közül Tarik Naffa személye különösen érdekes. Ugyanis ő is eljárt annak érdekében, hogy a nemzetközi körözés alatt álló szaúdi, tavaly januárban elhunyt Ghaith Pharaon tartózkodási engedélyt kapjon Magyarországon. Tarik Naffa megkapta a magyar állampolgárságot, ám a Pharaon és Orbán Viktor közös 2014-es vacsoráját megszervező Zaid Naffa kétszer is elbukott az ehhez szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.

A két Naffa fivérrel egyébként nem teljes a családra jutó tiszteletbeli konzulok száma, ugyanis Semjén Zsolt másik támogatottja, Huda Naffa is tiszteletbeli konzul – Macedóniát képviseli Jordániában.

Magyar Idők – Domokos László ÁSZ-elnök a pártok gazdálkodásáról

Az államnak eredményességi célokat kellene megszabnia minden olyan szereplő számára, amely közpénzt költhet el – hangoztatta a lapnak adott interjújában Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, aki egyben sajnálatosnak nevezte, hogy egyes pártok pénzügyei átláthatatlanok. Beszélt arról is, hogy lehetne még hova csökkenteni az adókat.

Habár az interjú zömében az adókról beszélt az ÁSZ elnöke, s dicsérte a kormányt, amiért sikerült úgy lefaragnia a terheket, hogy közben visszaszorította a fekete gazdaság súlyát, a végén néhány mondat erejéig (egy kérést kapott erről) érintette a közpénzek felhasználásának hatékonyságét is. Mint leszögezte: „mindenekelőtt törvényesen, szabályosan kell elkölteni az adófizetői forintokat. Érdekes módon ezt az alapvető elvárást egyes politikai pártok sem teljesítik. Az ÁSZ számos politikai szereplő 2015–2016-ös gazdálkodásáról állapította meg nemrégiben, hogy nem átláthatóan és nem elszámoltathatóan kezelték a költségvetésből kapott százmilliókat, és a saját elszámoltathatóságukat sem lehetett megbízhatónak értékelni. A pártoktól elkanyarodva: meggyőződésem, hogy

a közpénzek felhasználásától akkor várható nagyobb hatékonyság, ha minden közforinthoz ellenőrizhető eredményességi kritériumokat szab az állam.

Azaz rögzíteni kell, hogy milyen minimális eredményt várnak el a döntéshozók azoktól, akik a költségvetésből jutnak forráshoz” – szögezte le.

Dokomos egyébként a személyi jövedelemadó, a járulékok és a munkabérek után fizetendő vállalkozói közterhek további csökkentését sürgette, s úgy fogalmazott: ettől a reálbérek emelkedése és a családok anyagi biztonságának növekedése remélhető.

Magyar Hírlap –  Soltész Miklós interjú pénzekről, civilekről, tervekről

A liberális diktatúra képviselői olyanokat akarnak beengedni Európába, akik évszázadok óta a zsidóság és a kereszténység romlására törnek – állítja Soltész Miklós egyházi, civil és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár a Magyar Hírlapnak adott interjújában. Szerinte eljött a liberalizmus vélemény­-diktatúrája.

„Látszik, Soros György futtatottjai elveszítették az élethez kötődő realitásérzéküket.

Nem ismerik a valóságot, például a bevándorlókkal való együttélés elképesztő nehéz­ségeit, miközben életidegen dolgokat erőltetnének rá a társadalomra.” A TASZ-ról részletesen is beszélt, majd leszögezte: „legutóbb már annak a lehetőségét vetette fel a szimpatizánsai számára, hogy anarchista módon zavarják meg a hazai választásokat. Ez szerintem alkotmányos aggályokat, kérdéseket vet fel.”

Szóba került az interjúban ,hogy milyen elvek alapján osztották szét egyházak alapján év végén több mint 100 milliárd forintot („nemcsak az egyházak, a hívő emberek, hanem végeredményben az egész társadalom javára szolgáló”  célokra). Közölte azt is, hogy mégsem épül rendezvényközpont Csepelen a 2020-as eucharisztikus kongresszusra, ehelyett a Hungexpo területének, csarnokainak fejlesztése valósulhat meg a találkozóra. A „migránsokkal” kapcsolatban

 

Adóviták kereszttüzében a leendő német koalíció

0

Csökkentsük a társasági adót! Ezt javasolja a jobboldali CSU néhány nappal azelőtt, hogy újrakezdődnének a kormányalakítási tárgyalások Berlinben. A bajor keresztényszociális unió azzal indokolja meg adócsökkentési javaslatát, hogy Donald Trump ugyanezt tette az Egyesült Államokban.

Vagyis, hogyha Németország nem követi a példát, akkor Amerika könnyen adóparadicsommá válhat a német vállalkozók és befektetők számára. Ez is a célja Donald Trump adó reformjának. Erre már Wolfgang Schäuble, egykori pénzügyminiszter is felhívta a figyelmet, amikor az új kormány előtt álló feladatokat próbálta meg felvázolni. Csakhogy a CSU politikus jelenleg a parlament elnöke és Angela Merkelt támogatja abban, hogy kormányt tudjon végre alakítani Berlinben.

Csakhogy ehhez a CDU -CSU szövetség nem elég. Kellenek még a szociáldemokraták is, akik hallani sem akarnak az adóreformokról.

Ez ugyanis azt jelenti, hogy a gazdagok még gazdagabbak lesznek miközben a bérből és fizetésből élők úgy érezhetik: miközben ők szorgosan adóznak, a tőkepénzesek megint jók járnak – munka nélkül! A szociáldemokraták pedig szilárdan elhatározták az elmúlt évek kudarcai után, hogy elszántan képviselik a munkavállalók érdekeit. Nem épp könnyű feladat Angela Merkel számára koalíciót létrehozni ilyen partnerekkel.

Akiket nemcsak az adó fizetés kérdése oszt meg, de a migránsok problémája is. A CSU minden korábbinál szigorúbb ellenőrzést akar és minél kevesebb migránst addig a szociáldemokraták jóval engedékenyebbek ebben a kérdésben.

Kompromisszumkészséget senki sem mutat.

A CSU ezt azzal fejezi ki, hogy meghívták csütörtökön kezdődő csúcstalálkozójukra Orbán Viktort. A magyar miniszterelnök az elmúlt két évben gyakran bírálta Angela Merkel migránspolitikáját. Brüsszelben, többször összecsapott Martin Schulz-cal, aki akkor az Európai parlament elnöke volt, jelenleg  pedig a szociáldemokraták vezetője Németországban. Most pedig Orbán Viktor lesz a díszvendég a CSU csúcson, melyet közvetlenül a koalíciós tárgyalások újrakezdése előtt rendeznek meg egy elhagyott kolostorban, Bajorországban.

GRAFIKONBAN A VILÁG – Adófüggő Európa

A legfejlettebb ipari államok között a magyarok kénytelenek elviselni a 8. legnagyobb GDP-hez viszonyított adóterhet. Ám míg  például a listavezető Dániában a befolyt adókból igazi jóléti társadalmat finanszíroznak, ugyanez idehaza kevésbé mondható el. Még a legnagyobb jóindulattal sem lehetne például a 6,3 százalékpontos különbséggel összehasonlítani a nyugdíjakban vagy az egészségügyi ellátásban meglévő szakadékot a két ország között.

 

Akárhogyan is, a beszedett adók GDP-hez viszonyított arányát tekintve a TOP-10 OECD-ország mindegyike európai – ahogy az a statista.com grafikonján látható. 46 százalékkal vezet Dánia, s a tizedikben, Görögországban is magas, közel 40 százalékos az arány. Az OECD átlaga egyébként 34,3 százalék – összehasonlításként a magyar 39,4.

Európán kívül a vizsgált ráta jóval alacsonyabb: az USA-ban például 26, Dél-Koreában 26,3, Törökországban 25,5, Izraelben pedig 31,2  százalékos. De persze vannak európai országok is, amelyek e téren igen visszafogottak: ilyen például Írország a maga 23 százalékos rátájával.

Európa érdekeit sértik Trump reformjai

0

Trump adóreformja ellentétes a nemzetközi joggal és károsan hat a globális gazdaságra és kereskedelmi háborúhoz vezethet- legalábbis ettől tartanak az Európai Unióban.

Washingtonban a szenátus megszavazta a Trump-reformot és aligha kétséges, hogy a képviselőház is így tesz majd. A német közszolgálati média, a Deutsche Welle ezzel kapcsolatban megírja, hogy öt európai hatalom pénzügyminiszterei közös levelet küldtek Stephen Mnuchin amerikai pénzügyminiszternek, melyben részletesen elemezték a Trump-reformok várható hatását a globális kereskedelemre és persze mindenekelőtt az EU és Amerika kapcsolatára. Németország, Nagy Britannia, Franciaország, Spanyolország és Olaszország pénzügyminiszterei szerint a Trump-reform sérti a WTO alapelveit, melyek a világkereskedelmet szabályozzák. America First- hirdette és hirdeti Trump, de veszélyes lehet, ha az Egyesült Államok nem veszi figyelembe a mások érdekeit. Különösen nagy gond ez az Európai Unióban, melynek legfontosabb partnere még mindíg az Egyesült Államok.

Az európai pénzügyminiszterek mindenekelőtt azt kifogásolják Trump reformjaiban, hogy az nem veszi figyelembe, hogy az EU és az USA közötti kereskedelemben a forgalom felét a cégen belüli szállítások jelentik. Márpedig ezeket 20 százalékos különadó terhelné abban az esetben, ha a külföldön működő leányvállalat nem az USA szabályai szerint adózik. Vagyis ezzel arra akarják rávenni az amerikai cégeket, hogy vigyék haza a termelést külföldről.

Ez diszkriminációt jelent és nem felel meg a WTO szabályainak, melyeket az USA aláírt.

Ugyanez a probléma a pénzügyi szféra számára kijelölt 10 százalékos különadóval.

Ez a cégen belüli átutalásokat sújtaná, vagyis büntetné a külföldön működő amerikai, és az USA területén működő európai cégeket.

A harmadik ilyen probléma a licenc díjak ügye: ha egy amerikai cég exportra használja fel a licencet, akkor csak 12,5 százalékos adót kell fizetne míg különben 21 százalékot. Ez diszkrimináció, hiszen burkolt exporttámogatást jelent- írták az európai pénzügyminiszterek.

Az EU brüsszeli bizottságának négy vezetője hasonló tartalmú levelet küldött Washingtonba.

Mind a két levél nemcsak az USA pénzügyminiszteréhez ment el, de a washingtoni honatyákhoz is. Válasz nem jött, vagy legalábbis a sajtó nem tud erről viszont a washingtoni szenátus megszavazta a Trump-reformot. Aligha kétséges, hogy Amerika tovább halad a nagyhatalmi önzés útján. Kérdés, hogy mit szól ehhez a világ legnagyobb kereskedője, az Európai Unió és Kína, mely a globális kereskedelemben már megelőzte Amerikát, hogy a többi országról már ne is beszéljünk…

A Deutsche Welle közszolgálati médiának nyilatkozó szakértők nemigen hagytak kétséget afelől, hogy a Trump reformok súlyosan sértik Európa érdekeit. Arról, hogy mit lehetne tenni az amerikai önzéssel szemben, természetesen megoszlanak a vélemények, de abban mindenki egyetért, hogy az EU semmiképp sem hagyhatja szó nélkül azt, hogy Trump az adóreformmal súlyosan belegázolt európai szövetségeseinek gazdasági érdekeibe.

Legkedvezőbb lesz sportbérlet jövőre is

0

Általában valamennyire kedvezőbbek lesznek az alkalmazottaknak adható cafeteria feltételei, nagyrészt a járulékcsökkentés hatásaként. Több pénz adható lakhatási támogatásként és a munkáltató részt vállalhat a diákhitel törlesztéséből. Jövőre is a sportrendezvény-belépőket futtatja a kormány: adómentes és értékhatár nélkül adható.

Nem klasszikus cafeteria, de a bér mellé adható juttatás a SZÉP-kártya, amely népszerűségében az egyik legelterjedtebb. Szálláshelyre és vendéglátásra fordítható, az adó mértéke marad az idei 34,22 százalék.

Az egészségügyi hozzájárulás (eho) 22-ről 19,5 százalékra csökkenése „gyűrűzik be” a másik nagyon népszerű juttatási csoportba. Az Erzsébet-utalvány, a munkahelyi étkezés, a közlekedési bérlet, az iskolakezdési támogatás, egészségbiztosítási és nyugdíjpénztári befizetés az idei 43,66 helyett 40,71 százalékkal adózik, ráadásul felső korlát nélkül adható a bér mellé.

Adómentes a kulturális utalvány, de legfeljebb 50 ezer forint értékben.

Nincs viszont értékhatáruk a sportrendezvényekre szóló belépőknek, bérleteknek,

ugyancsak adómentesen.

Szintén az adómentes körbe tartozik a lakhatási hozzájárulás, amely 2018-tól kiterjed a határozott idejű szerződéssel alkalmazottakra is. Sőt, a juttatás összege a minimálbér 40 százalékáról 60 százalékára emelkedhet, amely – a legkisebb bér növekedésével – 82 800 forint lehet. (Igaz, a következő években az adómentes juttatás fokozatosan csökken.)

Új elem a diákhitel törlesztőrészletének akár teljes átvállalása, bár csak akkor, ha ez nem több, mint a minimálbér egyötöde, tehát 27 600 forint.

A versenyszférában a cafeteria éves kerete 370 ezerről 450 ezerre emelkedik jövőre.

Nagy adócsökkentést szavaztak meg Amerikában

0

A képviselőház megszavazta a nagyarányú adócsökkentést javasló adótörvény tervezetét, de még a szenátusban is szavazni fognak róla.

A képviselőház 227:205 arányban szavazta meg az 1400 milliárd dolláros adócsökkentést javasló törvénytervezetet, amely az elmúlt három évtized legnagyobb arányú adócsökkentését jelentené.

A szavazás előtt Donald Trump is a kongresszus épületébe érkezett,

ahol zárt ajtók mögött a republikánus képviselőcsoporttal tanácskozott, Paul Ryan házelnök pedig beszédben buzdította a törvényhozókat. A házelnök szerint a gazdaság „messze a lehetőségei alatt teljesít, évi 1-2 százalékos akadozó növekedéssel”. Azt mondta, hogy az átlag-amerikai családok mindegyike, jövedelmétől függetlenül, élvezi majd az adócsökkentés előnyeit.

Több republikánus képviselő is nem-mel szavazott a javaslatra,

a The Hill szerint összesen 13-an. Ennek ellenére simán meglett a többség.

A törvénytervezet egyszerűsíti a bonyolult adórendszert, csökkenti a jövedelmiadó-sávok számát, jelentős adócsökkentést javasol mind az egyéneknek, mind a vállalkozásoknak, számos adó-jóváírási formát megszüntet és kedvezőbbé teszi a családok és a családi vállalkozások adózási feltételeit.

A demokraták szerint viszont a javaslat csak a gazdagokat segíti.

A szenátusban egyelőre bizottságokban tárgyalják a törvénytervezetet és a jövő heti Hálaadás után tervezik a szavazást. Egyelőre hat szenátor, köztük John McCain és a jövőre visszavonuló Bob Corker és Jeff Flake szavazata még nem biztos – mindannyian Trump ellenfeleinek számítanak a párton belül. Lindsey Graham szenátor a Foxnak azt mondta:

“Ha ezzel elbukunk, végünk van, a republikánus többség nem létezik többé. És ez valószínűleg a párt végét is jelenti majd”.

Márpedig a 100 fős szenátusban 52 republikánus képviselő van, vagyis, ha a hatból ketten a törvény elfogadása ellen szavaznak (feltéve, hogy a demokraták egységesen ellenzik), akkor már nem lesz meg a többség.

Ez volt ma – 2017. november 15.

0

Katonai hatalomátvétel Zimbabwéban, a magyar parlament adócsökkentésekről szavazott, kiderült, melyik magyar művészei alkotásai érik a legtöbbet, interjút adott Havas Henrik, valamint Sárosdi Lilla és Schilling Árpád – összefoglaljuk a nap legfontosabb híreit.

Házi őrizetben a zimbabwei elnök

Harare, 2017. november Fotó: MTI/EPA/Aaron Ufumeli

A katonaság vette át a hatalmat Zimbabwében. Előbb a TV-t szállták meg, majd a parlamentet, bíróságokat és az állami igazgatás főbb épületeit. Afrika legrégebb ideje uralkodó diktátora, a világ legidősebb államfője,

Robert Mugabe házi őrizetbe került.

A puccs előzménye, hogy leváltotta az alelnököt, mert a feleségét akarta utódjának.

Üzenem a sorosozóknak: puszilják meg!

Közös interjút adott a FüHü-nek Sárosdi Lilla és férje, Schilling Árpád. Sárosdi Lilla azt mondta:

„Sok türelem és kitartás kell, hogy kikényszerítsük az intézményi szintű változásokat.”

Arra voltunk kíváncsiak, vajon az általuk itthon kirobbantott zaklatási botrány hoz-e eredményt, a jövőre nézve. Schilling szerint jelenleg semmi nem segíti elő, hogy megszabaduljunk a feudális berendezkedéstől; kizárólag alá- fölérendelt viszonyokban tudunk gondolkodni.

„Amíg olyan emberek vannak vezető szerepben, akiknek erről is a migránsozás jut csak az eszükbe, addig nem lesz könnyű a megoldás”,

véli Sárosdi Lilla, aki szerint azok, akik az ő színházi előadásukból, amely éppen a kiszolgáltatott emberről szól, pornográf jelenetet vágtak össze, szándékosan akartak zavart okozni, pedig egy negyvenéves színésznő színpadi fellépése és egy 18 éves lány zaklatása között nem lehet egyenlőséget tenni. Aki ezt teszi, az szerinte egyszerűen hülye.

„Simicska haragja szétzúzza majd az Orbán-körüli mítoszt”

Havas Henrik is interjút adott a Független Hírügynökségnek. Azt mondta, elsősorban azért ír Vona Gáborról könyvet, érdekelte az az út, amelyet Vona megtett a szélsőjobbtól a politikai élet centruma felé. Az interjúkötetből kiderül, hogy

a Jobbik hatalomra készülő pártelnöke koalíciós kormányt tervez,

de számít arra is, hogy Simicska haragja lesújt Orbán Viktorra, és a pörölycsapás szétzúzza majd az Orbán-körüli mítoszt.

Adócsökkentésekről szavazott a parlament

Megszavazta a parlament a munkaadói és munkavállalói közteher 19,5 százalékra mérséklését. Jövőre csökken az internet és a halhús áfája is, a következő évtől már csak a NAV veheti át tőlünk az szja-bevallás feladatát, amit a civil szervezeti egy százalék bánhat ismét.

Az uniós atombombát vetik be a lengyelek ellen

Magyarország után Lengyelország ellen is megszavazták az unió jogi atombombájának tartott hetedik cikkely alkalmazásának előkészítését. A határozatban azt írják, hogy

az elmúlt időszakban zajló lengyelországi történések egyértelműen az uniós értékek komoly megsértését jelentik.

Az EP ezért utasítja a belügyi, az állampolgári és igazságügyi bizottságát, hogy készítsen különjelentést Lengyelországról.

Terjed az orvosi kannabisz Magyarországon

Az orvosi kannabiszról beszélgettek a Tilos Rádióban Szelestei Miklóssal, a Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület elnökével, annak apropóján, hogy szerinte egy-két éven belül elérhető lesz Magyarországon is az orvosi kannabisz. Jelenleg egy gyógyszer legális, a Sativex szájspray.

182 millió forintért vásárolna hátizsákokat a rendőrség

46 ezer hátizsákot vennének, a keretösszegtől az ajánlattevő akár harminc százalékkal is eltérhet. A hátizsákok iskolásokhoz kerülnek.

Ők a legdrágább magyar művészek

Csontváry Kosztka Tivadar Traui tájkép naplemente idején címû festménye
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Évek óta folyamatosan növekszik a magyar műtárgypiac, azaz egyre nagyobb a kereslet a magyar és magyar származású művészek alkotásaira.

2016-ban az összesített forgalom 11,5 milliárd forint volt, és sorra dőltek meg az életműrekordok is.

A három legdominánsabb alkotó Hantai Simon, Victor Vasarely és Moholy-Nagy László, az élő művészek közül pedig a Franciaországban alkotó Reigl Judit eredményei kiemelkedőek – derült ki a műtárgypiac helyzetét összefoglaló friss kiadványból.

Az ausztrálok többsége támogatja a melegházasságot

A közvélemény-kutatásban a választásra jogosult ausztrálok több mint háromnegyede, 79,5 százaléka vett részt, közel kétharmaduk válaszolt igennel. A 12,7 millió ember megkérdezésével készült felmérés eredménye nem jelent jogi kötelezettséget, de a kormány megígérte, hogy ha a szavazók támogatják az azonos neműek házasságát, beterjeszt egy erről szóló törvénytervezetet.

Lapszem – 2017. október 25.

0

Október 25-e, szerda van, Blanka és Bianka napja, nézzük, miről írnak a mai újságok.

Indul a választáson az elkergetett polgármester

A Magyar Nemzet szerint elindul az időközi választáson Fülöp János, aki szeptember végén mondott le Őcsény vezetéséről, miután egy falugyűlésen rasszista gyűlölködést váltott ki, hogy egy panziós néhány menekült gyereket üdültetett volna pár napig. A panzióst meg is fenyegették, autója kerekeit pedig kiszúrták.

A volt polgármester

nem akart tippelni, hogy hány ellenfele lesz,

de szerinte olyan véleményeket is lehet hallani a faluban, hogy akár 8-9 induló is rajthoz áll majd december 17-én. A előzetes felmérések szerint azonban ő a legesélyesebb.

Nagyon kevés a fiatal diplomás

A Népszava a OECD egyik friss jelentése alapján arról ír, hogy a tagországok között csak Olaszország és Mexikó áll Magyarország mögött a fiatal diplomások arányát tekintve. A magyar 25-34 évesek körében mindössze 30 százalékot tett ki a diplomások aránya 2016-ban, ami nemcsak az OECD 43 százalékos átlagától, de a régiós teljesítményektől is messze van: az EU-átlag 40 százalék.

A magyar eredmények a lap szerint összefüggésbe hozhatók azzal, hogy

Magyarország a többieknél a GDP jelentősen kisebb hányadát költi felsőoktatásra:

1,6 százalékát az OECD 3,1 százalékos átlagához képest, továbbá az oktatói fizetések is messze elmaradnak az átlagostól. Pedig a diplomások körében az átlagosnál kisebb a munkanélküliség.

Óriási az adótraffipax hatása

A Magyar Idők szerint szépen termeli a bevételt az adóhivatal tavasz óta működő legújabb ellenőrzési módszere, az úgynevezett adótraffipax:

a hatóság előre közzéteszi, mikor, hol és mit ellenőriznek majd,

az ilyen vizsgálatok idején sok érintett vállalkozásnál érezhetően megnő a bevallott forgalom és bevétel.

A lapnak Tamásné Czinege Csilla, a nemzetgazdasági tárca helyettes államtitkár azt mondta, ez módszer azért jó, mert az adótraffipax időszaka alatt rögzített információk összehasonlíthatók a vállalkozó korábbi bevallásaiban szereplő adatokkal, egyben mércéül szolgálhatnak a későbbi ellenőrzésekhez.

A sportklubok adóterheit csökkentené a balmazújvárosi focicsapat fideszes vezetője

Az Index arról ír, hogy Tiba István fideszes országgyűlési képviselő benyújtott egy törvénymódosító javaslatot, amely csökkentené a sportvállalkozások iparűzési adóját, valamint a sportolók fizetése utáni terheket is.

A javaslat január elsejével lép életbe, ha elfogadják, de

visszamenőleges hatállyal, szeptember elsejétől élnének a kedvezmények.

Tiba István egyébként a balmazújvárosi fociklubot üzemeltető kft képviselője, így a törvénymódosítás saját klubjának is kedvezne.

Lemond a kormány Vajna adóforintjairól

0

Arról már korábban is értesülhettünk, hogy Andy Vajna utál adót fizetni. A TV2 fölvásárlását ugyan magyar állami hitel tette lehetővé, a csatorna magyar bankhitelekből működik, ám a TV2 csoport számos kábelcsatornáját már Romániában jegyeztette be.

Ott fizet utánuk – alacsonyabb – műsorszolgáltatási díjat és adót egyaránt.

Most az is kiderült, hogy

a Vajna által fizetendő alacsonyabb adóhoz a kormánynak is fontos érdeke fűződik.

Varga Mihály miniszter ugyanis jóváhagyta Vajna két kaszinót működtető cégének miniszteri engedélyhez kötött összeolvadását, amely így a korábbi 2,1 milliárd forint helyett mindössze 400 milliónyi adót, árbevételének 2 százalékát kénytelen fizetni.

A miniszterelnök már korábban említette, hogy célja az egyszámjegyű adókulcs. Azt elfelejtette hozzátenni, hogy ezt Andy Vajnán fogja kipróbálni.

Forrás: Gréczy Zsolt, szóvivő, DK

Online számlázás: folyik a felkészülés

0

Már több mint 260 cég regisztrált az online számlázás bevezetését előkészítő tesztoldalon. 2018. július 1-jétől online kell adatot szolgáltatni azokról a számlákról, amelyekben az áthárított általános forgalmi adó (áfa) összege eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot. A kormány szerint évi 50 ezer milliárd forint összegű számlaforgalom válik láthatóvá és követhetővé.

Fotó: kormany.hu

„Az online számlázás tesztüzeme sikeresen zajlik” – közölte Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára. Az MTI-nek nyilatkozva hozzátette: az online számlázással a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak gyors és közvetlen rálátása lesz a gazdasági folyamatokra. „A kockázatelemzők évi 50 ezer milliárd forintnyi számlaforgalom adatait vizsgálva akár valós időben ki tudják szűrni a csalárd cégeket, fiktív számlázókat, vagy a gyanús céghálókat.” – állította a politikus. Az online számlázás a belföldi összesítő jelentést teljesen kiválthatja a számlát kiállító vállalkozónál. Megszűnik a számlázó programok bejelentési kötelezettsége.

Egy évet biztosítottak végül a cégek számára a felkészülésre. Ez alatt megy a tesztelés, eddig félezer tesztadaton vizsgálták az érintettek, hogy az általuk előállított adatállomány megfelel-e a rendelet által előírt sémának.

Konzultáció a héten

Az adóhivatal közvetlenül is segíti a piaci szereplők felkészülését. Adótanácsadókkal, szoftverfejlesztőkkel egyeztet azért, hogy 2018. július 1-jén már zökkenőmentesen működhessen a gazdaságfehérítés legújabb fegyvere – mondta Tállai. A gyakorlati kérdések a szeptember 28-án kezdődő adókonzultáción kerülhetnek szóba, ahol a kiemelt témák között az új adóeljárási törvény és a NAV 2.0 mellett az online számlázás is szerepel majd.

Nem minden papsajt

A 24.hu azonban korábban arról írt, hogy a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete szerint tévhit, hogy a NAV az online számlázás bevezetése után minden számlára ráláthat.

Zara László elnök szerint a vállalkozások kézi, számlatömbös számláit továbbra sem fogja látni a hatóság.

A kormány tervei szerint ugyanis továbbra is lehet használni a nyomtatott számlákat, de erre valószínűleg külön adatszolgáltatási kötelezettséget írnak majd elő. Egyben kétségének adott hangot, hogy az évi kb. 2-3 milliárdnyi online beérkezett számlát és áfabevallási tételt fel tudja-e majd feldolgozni a hatóság.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK