Kezdőlap Címkék Adó

Címke: adó

Kínai gazdaságpolitika Magyarországon?

Kedvezőbb lakás hitelek és a vállalati forgóeszköz hitelek kamatának csökkentése a  negyedével – ezt jelezték a bankok Magyarországon.

A bankok megszívlelték Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter figyelmeztetését:

“nem emeljük a bankadót, ha csökkentitek a kölcsönök kamatát!”

A lakáshitelek terén drámai visszaesés tapasztalható az idén: harmad annyi kölcsönt kapott a lakosság mint tavaly. Ez hatéves mélypont. Közben viszont a fogyasztási hitelek értéke 13%-kal növekedett vagyis a lakosság jelentős része úgy döntött: nem spórol lakásra, mert úgyis reménytelen, ehelyett elkölti a pénzét.

Most 8,5%-os THM hitelt kínálnak a bankok, és ez már elgondolkodtathatja azokat, akik bérből és fizetésből élnek. A mostani kamatsapka jelentősen csökkentheti a lakás vásárlók terheit. Ha lemenne 6-7%-ra a THM, akkor ez már elindíthatna valamiféle fellendülést a lakás piacon, és az építőipar is lehetőségekhez jutna. Persze ehhez az kell, hogy valaki elhiggye a kormány ígéretét: jövőre csak 6%-os lesz az infláció.

Kínai modell?

Ez már a tervutasításos gazdaságpolitika kínai változata – kommentálta Zsiday Viktor, a Hold elemzője, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter akciójának eredményét.

Pekingben is

“beszélnek a bankokkal a kamatról, majd pedig azok meg is valósítják azokat.”

Kínában az elmúlt évtizedekben hihetetlenül dinamikusan fejlődött a lakás állomány, mert sokan ezt befektetésnek tekintik. Emiatt többszáz milliárd dolláros buborék alakult ki, mely manapság komoly fejtörést okoz a döntéshozóknak Pekingben. Bebukott a legnagyobb ingatlan vállalkozó cég, az Evergrande, melynek vezérkarát rendőri felügyelet alá helyezték.

Kínában Magyarországgal ellentétben alacsony az infláció. Magyarországon stagfláció fenyeget vagyis, hogy nem indul be a növekedés viszont az árszínvonal magas marad. Ezért fenyegette meg Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a bankokat, melyek jelentős mértékben profitálnak a helyzetből hiszen már abból is jelentős nyereséget tudnak elérni, hogy a folyószámlákon tartott pénzekért nem adnak kamatot, akkor amikor az infláció éves szintje hivatalosan is 18% körül várható Magyarországon.

Repülőtér

Mikor az embernek valamire kedve támad, az nem sorolható a rideg, racionális döntések közé, ahol a praktikusság, a kiadás-bevétel, veszteség-haszon megfontolások és számítások játsszák a főszerepet.

A „kedve támad” mondás azt jelenti, hogy az a valami érzelmileg fogta meg az illetőt, azért horgadt fel benne a birtoklási vágy. Az érzést nyilván mindenki ismeri, ahogy azt az általában szorosan hozzátartozó másik érzést is, amikor tudja, hogy a vágyott akármi sohasem lehet az övé, és ez a frusztráltság nagyon nehezen múlik, sőt néha még erősödik is.

Persze vannak, akiknek anyagilag nincsenek korlátjaik. Itt most nem C. Ronaldóra meg az ő Bugatti Centodieci-jére (3 milliárd) gondolok, mert az komolytalan, nem is a mostanában sokat emlegetett jacht (27 milliárd) derék tulajdonosára, mert az a hajó ugyan már menőbb darab, de még mindig keveset ér, hanem például a magyar miniszterelnökre, aki egy majdnem 40.000 milliárd értékű, országos költségvetés fölött rendelkezik, mégpedig korlátlanul.

Sőt.

Újabb adók kivetésével akár növelheti is az összeget, mert a magyar GDP-ben van még tartalék. Mindenesetre a mostani magyar költségvetésből 1841 darab jachtot lehetne venni, ha a miniszterelnök úgy döntene, igaz, akkor a nyugdíjasok nem kapnak még csak szimpla inflációkövetést se, ahogy a rezsitámogatásra szintén keresztet vethetnénk, a minimálbér emelésre meg szintén, de már kezdünk az ilyesmikhez hozzászokni, pláne, ha magas az inflációnk. Az pedig magas. Úgy nyertünk vele EB-t, hogy a többiek a fasorban se voltak.

Az így beszerzett 1841 darab 62 méteres kishajót az arra érdemesek közt szétosztva jól mulathat a szűkebb társaság a napsütéses nyári tengeren, de azért a kikötőbe érve ne Abramovics Solárisa mellé parkoljanak, ha nem akarnak közröhej tárgya lenni.

Ebből következően az amcsi meg az orosz milliárdosok és a keleti despoták mellett a magyar miniszterelnök az, akinek nem kell magát nagyon visszafognia, ha megkívánna valamit. Ilyen volt például az úszó meg az atlétikai VB megkívánása után a Vodafone megkívánása is, amely a magyar piac kb. negyedét birtokolja, és mivel a megkívánást tett követte, a magyar állam a részvények 49 százalékáért januárban átutalt a korábbi tulajdonosnak úgy 320–330 milliárdot. A maradék 51 százaléknyi Vodafone új tulajdonosa a 4iG Nyrt.

„A magyar állam és a 4iG stratégiai együttműködése a tranzakcióban a piac átalakulása mellett a versenyképesség javulását és a gazdaság digitális transzformációjának gyorsulását is eredményezheti

– jelentette ki Jászai Gellért, a 4iG elnöke.

Fogalmunk sincs róla, hogy egy ilyen részvénytársaságban a kisebbségi tulajdonosnak milyen jogosítványai vannak (esetleg vétójog is, mint az EU-ban – persze szerződése válogatja), de mint tudjuk, az állam az az állam, és sokféle eszköz áll rendelkezésére hogy akár a konkurenseit, akár a partnerét tönkretegye. Pláne, ha a kormányfőben vannak ilyen hajlamok. A Yettel és a Telekom helyében ideje lenne félni (ők birtokolják a magyar piac maradék háromnegyedét), de ilyen társtulajdonossal a 4iG Nyrt. helyében sem lehetnénk teljesen nyugodtak, hiába van többségi részvénypakettünk.

Az állam számára a megvétellel elérhető haszon miféleségét illetően semmifajta konkrétumot nem tudunk mondani. Az az érzésünk, hogy a miniszterelnökben maradtak halvány nyomok iskolai tanulmányaiból (például amint a költő írja: „Számon tarthatják, mit telefonoztam”), és úgy gondolja, jobb, ha az információforgalom egy része Pintér kezében van, akkor a telefonálások számon tartása sokkal könnyebb, ahogy az egyes beszélgetések eltitkolása is, ha olyan, és ha kell, mert hogyha egy államtól független magáncég beszélgetésébe hallgatnának bele, vagy tiltanának le náluk valamit, az igencsak kellemetlen nyivákolással járhat, ami Brüsszelben is hallható.

Abban sajnos nem tudunk hinni, hogy ez az állami tulajdon jobban biztosítaná „a gazdaság digitális transzformációjának gyorsulását”, mintha a vállalat magánkézben maradt volna, ugyanis az egypárti államdiktatúrában (szocializmus) voltak ezzel rossz tapasztalatok (illetve csak azok voltak), az üzlet az anyagi vonzatot tekintve pedig most igényelt egy nagyobb összeget, mikor az állam úgyis csehül áll, a szép haszon meg majd csak később jön (ha ugyan egyáltalán), ezért a miniszterelnöki megkívánás legvalószínűbb oka mégiscsak a számon tartás igénye. Még ha ezzel nem jót gondol is.

Persze mindegy mi van, amit ő akar, annak teljesülni kell.

Itt van aztán a repülőtér, amely anyagilag nem áll jól. A COVID járvány a forgalom drasztikus csökkentésével komoly veszteséget okozott, a fölfutás lassú, és ami a fő dolog, a miniszterelnök megkívánta. Már régebben is megkívánta, csak akkor jól ment nekik, és nem akarták eladni. A helyzet mára megváltozott.

Mint írják, az Államadósság Kezelő Központ 1,75 milliárd euró értékben adott el 10 éves futamidejű papírt, ebből pont lehet venni egy fél repülőteret, ugyanis a Budapest Airport többségi, 55,44 százalékos tulajdoni hányada 2–3 milliárd euró (770–1150 milliárd HUF) körül lehet. A fentiek szerint a vételről szóló tárgyalások jól haladnak. A maradék részvényre, mint Nagy Márton említette volt, a kormány baráti társbefektetőt keres (többek között Katarban, ha jól tudom – ott nem üldözik a keresztényeket?). A vevőnek persze a vételáron felül át kell vállalni a cég meglévő adósságállományát is, azaz a mainál jóval több bevétel kellene az üzemeltetésre, a karbantartásra, a fejlesztésre, az átvállalt adósság törlesztőrészleteire, na meg a haszonra, amelyből a vételárra felvett hitelünk visszafizethető. Ebből következőn még nullszaldó sem nagyon ígérkezik, pláne megtérülésről nem beszélhetünk, ami egy gazdaságilag amúgy is bajban lévő ország esetében egyrészt a vezetés dilettantizmusát, másrészt az egyszemélyi vezető mindenen átgázoló akarnokságát mutatja be.

Hogy a megvételben mi a jó? Hááát… vagy húsz percet gondolkoztunk azon, milyen stratégiai jelentősége van annak, ha a repülőteret az állam üzemelteti, de csak egyet találtam: az állam nyilván nem zárná be egyik napról a másikra rossz üzletmenetre hivatkozva, de ismerve az államot, ezt semmilyen magáncégnek sem javasolnám, és még ha megpróbálkozna is vele, állami intézkedésekkel öt perc alatt lehetne helyreállítani a normál működést. A „stratégiai előny” tehát csak a miniszterelnök fejében létezik:

„Hm, hm, jobb az, ha a miénk. Ahogy minden. Is. Majd Varga előteremti azt a harminc jachtnyi összeget, elvégre ezért alkalmazom súlyos pénzekért!”

Végeredmény: hogy megvesszük, az tuti. A tanulságot mindenki maga vonja le.

Érdekességként még megemlíthető, hogy Ferit… illetve Ferencet semmilyen kötöttpályás közlekedési eszköz nem köti össze a várossal, mert az I. Terminál melletti, a II. Termináltól légvonalban 2,5 kilométerre lévő vasútállomás nem nevezhető annak. Ez Európát tekintve Hungarikum. Sajnos úgy néz ki, hogy a hagyományokhoz ragaszkodó miniszterelnök, miután ezt az állapotot 13 éven keresztül (Tarlós alatt is) megtartotta, nyilván spórolási célból továbbra is meg akarja tartani, de hogy akkor mifenéért kell neki az összekötés kiépítésénél sokkal drágább repülőtér, amelyik magánvállalkozásként 18 évig rendben üzemelt, azt nem én fogom kitalálni. Pedig az összekötés sokkal hasznosabb, mint a mindenki számára láthatatlan, a magyaroknak viszont egyelőre plusz kiadást jelentő vétel.

Az összekötésre már készültek tervek. Az állam a vasúti kapcsolatot favorizálja, amely kb. 27 km hosszan a meglévő vasúttal párhuzamosan futna, és Monornál csatlakozna vissza a meglévő vonalhoz. A megálló úgy 350–500 méterre lenne a 2a és 2b Termináloktól (nem semmi!).

A KÖKI-től a 3. metró meghosszabbításaként megépített, egyvágányos, kezdetben a vasút mellett a felszínen futó, a vasutat és a ferihegyi gyorsforgalmit Miklóstelep keleti sarkánál egy felüljárón keresztező, a repülőtér területén könnyen építhető kéregvasútként haladó, és közvetlenül a 2b. Terminál előtti parkoló alá épített végállomásra befutó, kb. 9 kilométeres metrószakasz a nyolcadába-tizedébe kerülne a többszáz milliárdos vasúti fejlesztésnek.

További előnye a metrós megoldásnak, hogy a 3. metró nem a vasútállomásokra érkezik, hanem sok megállója van a városban, ahogy közvetlen kapcsolata is mindhárom másik metróval. A 20 percenkénti járatsűrűség esetén egy vágány elegendő (nem mindegyik metró megy tovább a repülőtérre), a repülőtéri végállomáson való 25 perces tartózkodás pedig bőven elég a kényelmes ki- és beszállásra. Óránként ezzel a megoldással mindkét irányban kb. 2500 utas szállítható.

Hogy akkor miért nem ebben gondolkodik a szakértők garmadájával rendelkező állam, és miért a vasutat preferálja?

A becsült összeg duplájáért, 8,6 milliárdért építi Mészáros cége az 1,35 km-es érdi vágányt„,

és ha ehhez hozzávesszük, hogy Mészáros a vasúthoz is ért, a metróhoz meg nem, akkor hamar világossá válik minden. Ja, így már mindjárt más.

Az persze öröm, hogy ha magyar ember nyeri az állami versenytárgyalást, akkor nem viszi ki a (dupla annyi?) hasznot, hanem azzal is hazánk további épülését-szépülését segíti elő. Aztán megnézi az ember a híradást a jachtos nyaralásról, és kétségei támadnak.

Tényleg nem viszi ki?

Musk adója 11 milliárd dollár, de a Tesláé 0.

A világ leggazdagabb embere teljesírja a sajtót, hogy az Egyesült Államok történetének legnagyobb személyi jövedelem adóját kell befizetnie, de arról nemigen beszél, hogy az elektromos autókat gyártó Tesla egy centtel sem járul hozzá az USA költségvetéséhez.

7,6 milliárd dollár volt a bruttó és 5,5 milliárd dollár a nettó bevétele a Teslanak 2021-ben. Hogyhogy nem adózik ezután Elon Musk cége? Úgy, hogy leleményes adótanácsadóinak hála a Tesla 130 millió dolláros veszteséget mutatott ki. A profit, amely több mint 6 milliárd dollár, kizárólag a külföldi eladásokból jött be. Közben pedig a Tesla autó eladásainak
45%-a az USA területén történt. A Tesla adó bevallása szerint külföldön 839 millió dollárt fizetnek be különböző adóhivatalokban. Az USA tagállamaiban az adó összesen 9 millió dollár, szövetségi szinten viszont zéró! – hívja fel a figyelmet a CNN.

A józan ész szempontjából ez elfogadhatatlannak tűnik, de megfelel az Egyesült Államok adózási szabályainak – nyilatkozta ezzel kapcsolatban egy vezető adó szakértő. Martin Sullivan szerint egészen egyszerűen arról lehet szó, hogy a Tesla – más multikhoz hasonlóan – a nyereséget külföldön számolja el. Ezt például úgy lehet megcsinálni, hogy például a cég szabadalmi jogait külföldön jegyzik be, az USA-ban működő részlegnek viszont szabadalmi díjat kell ezért fizetnie.

Minden multi ezt csinálja az Egyesült Államokban. Hülyének nézik azt, aki nem így tesz.

Miért fizet Musk 11 milliárdos adót?

A szupergazdagok nemigen fizetnek adót az Egyesült Államokban. 2018-ban Elon Musk és sok más dollár milliárdos egyetlen centet sem fizetett az adóhivatalnak. Ez hogy lehet? Musk nem kap fizetést a Teslatól, melynek ő a főnöke. A cég részvény opciókkal fizeti őt meg. Az Egyesült Államok adózási szabályai szerint ez csak akkor válik adókötelessé, ha az opciókat beváltják. Ezért Musk nem nagyon siet az opciók beváltásával. Csakhogy volt egy opciós csomag 22,9 millió Tesla részvényre, és ez idén augusztusban lejár. Ezért ezt az opciós csomagot Musk elkezdte beváltani. Így a 142,6 millió dollárért megszerzett opciós csomagból részvényeket vett, melyek összértéke 23,6 milliárd dollár! Ezután már adóznia kell, méghozzá 41%-os adókulccsal. Musk ezenkívül eladott még Tesla részvényeket 5,8 milliárd dollárért. Így jött ki a 11 milliárd dollár, amely eddig a legmagasabb összeg, amelyet egy adózónak be kell fizetnie az USA történetében.

Elon Musk ezen a héten újabb 8,4 millió Tesla részvény opcióval gyarapodott. Ezzel 67,5 millióra nőtt részvény opciókban tartott vagyona. 2028 előtt ezek az opciók nem járnak le vagyis a következő öt évben nem kell hozzájuk nyúlnia. Így lehet, hogy jövőre már nemcsak a Tesla fizet zéró adót az USA-ban, de maga az alapító atya, Elon Musk is!

Orbán és az adóviták az Európai Unióban

Miből fizesse vissza azt a 750 milliárd eurós kölcsönt az Európai Unió, amelyet a helyreállítási alap létrehozására fordított? Brüsszelnek három javaslata van:

1- a szén-dioxid kibocsátás megadóztatása
2- a karbon kereskedelem adója
3- a társasági adó reformja

Ebből a harmadikat már lényegében elfogadták az uniós államok miután Yellen amerikai pénzügyminiszter keresztül vitte, hogy az óriás multik ott adózzanak, ahol a profitot megszerzik, ne pedig ott, ahol a legalacsonyabb az adó. Az első kettőben komoly viták várhatóak. Orbán Viktor magyar miniszterelnök máris jelezte, hogy megvétózza a közös döntést. Ugyanígy nyilatkozott Morawiecki lengyel kormányfő is.

Nem véletlenül hiszen egyik ország sem kapta meg a részét a helyreállítási alapból. Magyarországon és Lengyelországon kivül minden más tagállam már megkapta az uniós pénzt a helyreállítási alapból.

Macron: nem várható az uniós pénzek kifizetése a magyar kormánynak

Épp Budapesten erősítette ezt meg a francia köztársaság elnöke, aki azért találkozott a visegrádi államok vezetőivel a magyar fővárosban, mert január elsejétől Franciaország lesz az Európai Unió soros elnöke. Macronnak kell végrehajtania a diplomáciai műveletet: rávenni a magyar és a lengyel kormányt, hogy ne vétózzanak! Brüsszelben is tudják, hogy ennek csekély az esélye, ezért előkészítik a többségi szavazás új rendszerét, amely nem követelne meg teljes egyhangúságot az uniós döntések esetében. Ezzel Orbán Viktor elveszítené az egyik legerősebb fegyverét. A magyar kormányfő a Magyar Nemzetnek karácsony előtt úgy nyilatkozott, hogy Brüsszelnek nincs játéktere: ki kell fizetnie az eurómilliárdokat a helyreállítási alapból. Macron és Brüsszel viszont az időre játszik: azt szeretnék, ha Orbán ellenzéke nyerne a tavaszi választáson. Akkor ki is fizetnék a pénzt az új kormánynak, amely az nagyon is jól jönne a gazdasági problémák megoldására.

A válság nem vár

A helyreállítási alap célja az, hogy a pandémia okozta óriási gondokat enyhítse, és egyben megteremtse a növekedés alapjait. Az elhúzódó vírusválság miatt nagyon kétséges a jövő évi gazdasági növekedés. A felgyorsuló infláció viszont az életszínvonal csökkenését eredményezheti épp akkor amikor mind Orbán Viktor mind pedig Emmanuel Macron választások előtt áll. Németországban és Csehországban belebuktak a kormányok a vírusválságba. Az elégedetlenség növekedése mindenütt tapasztalható. Ezzel párhuzamosan csökken az európai szolidaritás. Az új német kormány máris közölte: csakis egyetlen egyszer finanszírozta Németország a helyreállítási alapot! Újabb közös kölcsön nem lesz! Szükség viszont lehet rá. Ezért Macron elnöknek és Orbán Viktornak egyáltalán nem lesz könnyű féléve. Mindkettőjüknek keményen kell küzdeniük, ha választást akarnak nyerni és közben állandóan figyelniük kell az uniós partnerekre – mindenekelőtt Németországra – hogy azok hogyan küzdenek meg a pandémia okozta válsággal, amely nem valószínű, hogy hamarosan végetér.

Elon Musk eladta Tesla részvényeinek 10%-át mégis gazdagabb mint valaha

Teljesítette vállalását, és egyáltalán nem mellesleg szép pénzre is szert tett a világ leggazdagabb embere, akinek vagyonát a Bloomberg milliárdos indexe több mint 245 milliárd dollárra becsülte.

600 ezer Tesla részvényt és 2 millió részvény opciót adott el kedden Elon Musk, aki ezt egy interjúban jelentette be, melyet a Babylon Bee szatirikus lapnak adott. Egyben bírálta Kalifornia államot, mert az „túlságosan megadóztatja polgárait”. Elon Musk cégének székhelyét Kaliforniából Texasba helyezte át, mert ott jóval alacsonyabbak az adók. Több demokrata szenátor és képviselő bírálta az elmúlt napokban a világ leggazdagabb emberét amiért az nem fizet túlságosan sok adót pedig az államkasszának ugyancsak szüksége lenne rá a pandémia idején. Elon Musk válaszul közölte: több mint 11 milliárd dollár lesz az idei adója. Ha ez igaz, akkor ez lesz az USA történetében a legmagasabb összeg, melyet valaki egy évben befizet az adóhivatalnak.

Lássuk a számokat: a tőzsdei jelentés szerint Elon Musk több mint 13,5 millió Tesla részvényt adott el, ez valamivel kevesebb mint 17 milliárd. Körülbelül ennyi lenne Musk Tesla részvényeinek a 10%-a. Novemberben ilyen sok részvény eladását jelezte miután megszavaztatta erről Twitter követőit. Mekkora haszna származott ebből? Mintegy 14 milliárd dollár! Csökkent az eladásokkal Musk Tesla részvény pakettje? Épp ellenkezőleg! Miután részvény opcióit értékesítette 16,4 milliárd értékű új Tesla részvényhez jutott!

Kalifornia már nem a lehetőségek hazája

Erről panaszkodott a Babylon Bee-nek adott interjúban a világ leggazdagabb embere, aki a Teslát ebben az államban futtatta fel. Idén  azonban elköltöztette a cég központját  méghozzá Texasba, ahol jóval alacsonyabbak az adók. Maga Musk is átköltözik.

„Kalifornia a lehetőségek országa volt, de manapság már túlzott szabályozás, túl sok pereskedés és túladóztatás jellemzi.”

Yellen asszony, a demokrata pénzügyminiszter nem is titkolja, hogy részben a szupergazdagok adóiból kívánja betömni azokat a lyukakat, amelyek a washingtoni költségvetésben főként amiatt jelentkeztek, mert az állam bőkezű támogatást nyújtott a szegényebb néprétegeknek az Egyesült Államokban.

A szupergazdagoknak van miből adózni: a Tesla részvények árfolyama például 1100%-al növekedett az elmúlt három év során – írja a MarketWatch portál. Maga Elon Musk idén körülbelül 89 milliárd dollárral lett gazdagabb.

Görögország csábítgatja az uniós nyugdíjasokat

„Azt szeretnénk, ha a nyugdíjasok hozzánk költöznének. Gyönyörű az országunk, az éghajlatunk pedig nagyon kellemes” – magyarázta az athéni pénzügyminisztérium adó osztályának vezetője a Guardian tudósítójának.

Vannak országok ahol a vállalkozó szellemű fiatalokat célozzák meg, Görögország az uniós nyugdíjasokat. Mivel csábítja őket ? Adókedvezményekkel!

7%-os adó

„Csak” ennyit kell fizetnie annak az uniós nyugdíjasnak, aki átjelentkezik Hellász földjére. Az adóügyek főnökasszonya részletesen meg is indokolta, hogy miért oly előnyös ez Görögországnak is: az adókedvezmények tíz évre szólnak. Erre az időszakra a külföldi nyugdíjas vagy bérel magának valamit vagy pedig házat illetve lakást vásárol. Ezzel fellendíti az ingatlan piacot. Valószínűleg sok időt is eltölt Görögországban, ahol el is költi a nyugdíja nagy részét.

Athénban a parlament ezen a héten szavaz az adókedvezményekről, melyek eredményeképp Görögország olyan szerepet tölthet be az EU-ban mint Florida az USA-ban: kedvező éghajlata miatt az uniós nyugdíjasok paradicsoma lehet!

Mások is rájöttek már erre

A portugálok már megelőzték a görögöket ezen a téren. Ráadásul ők nem is adóztatták a nyugdíjakat. Meg is indult az uniós nyugdíjasok áradata Portugáliába, ahol nem mindenki örült nekik, mert felverték az ingatlan árakat. Igazán dühösek azonban az uniós államok pénzügyminiszterei lettek, akik észrevették, hogy a saját nyugdíjasaik nem ott költik a pénzüket, ahonnan a nyugdíjukat kapják! Különösen Párizsban nehezteltek emiatt Portugáliára. Végül rávették a lisszaboni kormányt: adóztassák meg ők is a külföldi nyugdíjasokat. Idén már 10% a külföldi nyugdíjasok adója Portugáliában. Ehhez képest a görögök 7%-a előnyös ajánlatnak tűnik. Athénban tiltakoznak: nem akartak aláígérni a portugáloknak! A valóságban pontosan ezt teszik: ugyanis a 7%-os adó nemcsak a nyugdíjakra vonatkozik hanem a nyugdíjasok egyéb jövedelmeire is! Tehát, ha egy uniós nyugdíjas abból él Görögországban, hogy lakásokat ad ki hazájában vagy pedig vállalkozásából osztalékot vesz ki, az is csak 7%-al adózik!

Félmillió görög emigrált

A 11 milliós országból ennyien mentek külföldre a 2008-as gazdasági válság után. Az egymást követő megszorító csomagok általános életszínvonal csökkenést eredményeztek.

A görög adóhivatal ezért új adóalanyokra vadászik: ők az uniós nyugdíjasok. Nem lesznek emiatt dühösek a görögök? „A nyugdíjasok általában nem dolgoznak vagyis a munkaerő piacon nem jelentenek problémát. Az ingatlan piacon pedig inkább örülnek a vevőknek, mert a Covid-19 vírus járvány kiszárította a piacot Görögországban is” – mondja a szakértő. Athénben nem is titkolják: nem a szegény nyugdíjasokra számítanak.

„Az egészségügyi rendszerünk jó, a repülőterek könnyen elérhetőek. A nagyszülők könnyen elrepülhetnek, hogy meglátogassák az unokáikat. Ezenkívül remek golf pályáink is vannak” – nyilatkozta a Guardian tudósítójának a pireuszi egyetem professzora.

Újra próbálja

Csütörtökön szerepelt az Országgyűlés napirendjén a kiskereskedelmi adóról szóló törvényjavaslat. Varga Judit igazságügyminiszter már megemlítette, hogy a veszélyhelyzetben rendeletileg bevezetett intézkedések egyike–másika a veszélyhelyzet elmúltával is hatályban maradhat. Nem tudni, hogy vajon már akkor a kiskereskedelmi adóra gondolt-e, melyet rendelettel vezetett be a kormány, hogy ezzel a különadóval terhelhesse a multinacionális kiskereskedelmi láncokra a járványkezelés terheinek egy részét.

A kormány mindenesetre benyújtotta a kiskereskedelmi adóról szóló törvényjavaslatot, amelynek eredetijét már 2011-ben bevezették, de az Európai Bizottság kifogása miatt két év után meg kellett szüntetni. Mivel az Európai Unió luxemburgi bírósága időközben helyet adott a lengyel és a magyar kormány ellenvéleményének, és nem találta az adót ellentétesnek az EU normáival, a kormány most újra bevezeti.
Az adót az árbevétel összege után kell fizetnie minden kereskedőnek, függetlenül attól, hogy egyáltalán elér-e nyereséget. A kicsiknek, a sarki vegyesboltot működtetőknek semmit nem kell fizetniük, hiszen évi 500 millió forint árbevételig az adókulcs nulla, és még adóbevallást sem kell készíteni. 500 millió és 30 milliárd forint árbevétel között is csak 0,1 százalék a kulcs, 30 milliárd és 100 milliárd között 0,4 százalék, viszont 100 milliárd forint árbevétel fölött már 2,5 százalék. Nyilvánvalóan a multinacionális kiskereskedelmi láncokat kívánja a kormány – akárcsak 2011-ben – megsarcolni.

Az árbevétel 2,5 százaléka már tekintélyes összeg, az adó akár a nyereség nagyobb részét is elviheti.

A magamfajta közgazdász az ilyesmit piactorzításként helyteleníti: miért kellene a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi vállalkozást diszpreferálni a hazai tulajdonúval szemben, miért ne az döntsön a piaci versenyben, hogy ki a jobb. (A hazai tulajdonú CBA-nál, Realnál vagy Coopnál az egyes boltok franchise rendszerben önálló vállalkozásnak számítanak, és akként is, tehát az alacsony vagy nulla kulcs szerint adóznak.)

Miért kell a kicsit preferálni a naggyal szemben? Nem az a döntő kérdés, hogy mi jó a fogyasztónak?

Csakhogy Orbán már uralmának elején kijelentette: fel akarja számolni a multik túlsúlyát a bankszektorban, az energiaszektorban és a kiskereskedelemben. Többször elpanaszolta azóta, hogy az energiaszektorban és a bankszektorban a célt többé-kevésbé elérte (az energia- és vízszolgáltatóknál teljesen, a bankrendszerben részben), a kiskereskedelemben viszont nem.
A multinacionális láncok annyival jobbak az áruválasztékban, az ár-értékarányban és a kereskedés kultúrájában, hogy a fogyasztók szemlátomást ragaszkodnak hozzájuk mindenütt, ahol jelen vannak. Orbán most mégis újra megpróbálja a különadóval kiszorítani őket, hivatkozva a járványra. Míg a feldolgozóipari befektetők kaptak és kapnak adókedvezményeket az államtól, a kiskereskedelemben befektetőknek csak beruházási korlátozások (az üzletek építésének korlátozása) és különadó jár. Hátha sikerül kivásárolni őket.
Mind az energetika, mind a bankok példáján láthattuk már, hogy miféle nemzeti tulajdon jön itt létre. Láttuk, hogyan vette meg, vett ki belőle többmilliárdos osztalékot és adta tovább jóval több pénzért az államnak (vagyis nekünk, adófizetőknek) az egykori Gagarin Hőerőművet Mészáros Lőrinc, hogyan játszották át a sok-sok adófizetői pénzből megvett MKB Bankot részben fideszesként ismert, részben ismeretlen vállalkozóknak, és azt is, hogy a korábban már kivonult Szuper és Profi üzletlánc boltjai az Orbán-közeli CBA-nál kötöttek ki. Valami

hasonlót akar elérni Orbán a kiskereskedelmi multik megsarcolásával. Ő és barátai majd jól járnak, mi pedig, fogyasztóként rosszul járunk.

Az lehetséges, hogy az elfogadandó törvény az uniós joggal nem ellentétes (bár nekem vannak kétségeim), a magyar fogyasztók érdekeivel azonban biztosan az.
Csak azt nem értem, hogy a törvényjavaslat vitájában felszólaló ellenzéki képviselők, akik állítólag nem hívei Orbán rendszerének, miért nem szóltak egy szót sem erről az összefüggésről. Nem itt éltek az elmúlt tíz évben?

„A jövő adószedője” Oroszország új miniszterelnöke

Mihail Misusztyint Oroszországban is alig ismerték, külföldön pedig szinte egyáltalán nem. A londoni Financial Times mégiscsak felfigyelt rá, mert az orosz adóhivatal elnökeként igen hatékony volt. 20%-al emelkedtek az óriási állam adóbevételei, melyekre nagyon nagy szüksége is volt és van Putyinnak.

Putyinnak a hirtelen kormányváltást és alkotmánymódosítást határozott el. Több mint 20 éve van hatalmon és idén már 68 éves lesz. Bár jó formában van: például szívesen jéghokizik éppúgy mint Mihail Misusztyin, de neki is számolni kell a korral.

Népszavazás az alkotmányról

Putyin az elnöki rendszer átalakítását szeretné, mert a jelenlegiben 2024 után nem maradhatna hatalmon. Jogászai olyan új rendszert dolgoztak ki, melyben megnövekedne  a miniszterelnök szerepe és csökkenne az elnöké. Nem kétséges, hogy Putyin saját magára gondol az új szerepben is.

Kifulladt a modell

Putyin idejében helyreállt az orosz állam működése: a nyugdíjakat rendszeresen fizetik. Oroszországban még sohasem éltek olyan jól mint Putyin alatt. Ezért a nagy népszerűség, mely azonban folyamatosan kopik. A siker alapja ugyanis továbbra is az, hogy Oroszország a világ legnagyobb nyersanyag exportőre. Fegyver kivitele is figyelemreméltó. Más azonban nincsen! Míg Kína szinte minden területen fenyegeti az amerikaiak első helyét addig Oroszország csak a hagyományos exportra számíthat: nyersanyagokra és fegyverekre. Az eredmény: a 140 millió orosz GDP-je akkora mint 50 millió dél-koreai polgáré! A putyini stabilitás egyben a rendszer fejlődés képtelenségének is a bizonyítéka. Hosszú távon ez nem sok jót ígér az oroszoknak, akik továbbra is úgy vélik: egyenrangú nagyhatalmak Amerikával és Kínával. Valójában azonban Oroszország katonai óriás és gazdasági törpe – éppúgy mint a szovjet időkben.

Putyinnak valami újat kellene kitalálnia – és nemcsak az alkotmány terén. Életkora nem lehet akadály hiszen Teng Hsziaoping már elmúlt hetven éves is amikor hozzákezdett a nagy reformhoz Kínában.

Drasztikus szénadó emelést sürget az IMF

Tonnánként 75 dollárra kellene emelni a szén adóját világszerte ahhoz, hogy elkerülhessük a klímaváltozás káros következményeit. Ezt hangsúlyozza az IMF tanulmánya. A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank közgyűlést tart a jövő héten, és ez elé terjesztik majd a klímaváltozással kapcsolatos jelentést.

2030-ban jóval drágább lenne az energia

A szén ára kétszáz százalékkal emelkedne, a földgáz és a villamosenergiáé 5-15%-al. Mindez arra buzdítaná az embereket , hogy megújuló energia forrásokat használjanak – hangsúlyozza a jelentés. Franciaországban megkísérelte a kormány az energia árak emelését , de a lakossági tiltakozás hatására ezt Macron elnök visszavonta. Az Európai Unió is hasonló elképzeléseket dédelget, de néhány tagállam köztük Magyarország és Lengyelország ezzel nem ért egyet. Lengyelországban a szénnek hagyományosan nagy szerepe van az energia mérlegben. Magyarországnak kevésbé fontos a szén, de a rezsi csökkentés a kormány egyik fontos politikai fegyvere, ezért nem helyesli az uniós terveket a magyar kormány, amely ily módon szolidáris is politikai szövetségesével , a nemzeti radikális PiS – szel Lengyelországban.

Kedvezménnyel csábítaná pénzünket a kincstár

A lakossági megtakarítások még nagyobb részét szeretné állampapírba terelni a kormány, adómentessé téve a hozamot. Csökkentik a bankok tranzakciós adóját, kérdés, ebből mit lát a számlatulajdonos.

További ezermilliárd forintokat szeretne magánál látni a kormány, amelytől azt várja, hogy az államadósság finanszírozásának még nagyobb hányada lenne hazai forrású (s nem mellesleg csökkenne a brutálisan emelkedő készpénzforgalom). Ennek kimondott indokával nyújtotta be törvénymódosító javaslatát a pénzügyminiszter kedden este.

Ennek érdekében a lakossági állampapírok által fizetett hozam nem számítana adóköteles jövedelemnek, vagyis

nem kellene utána szja-t fizetni.

De csak a június 1-je után kibocsátott papírokat lejegyzők részesülnének a kedvezményben. Vagyis újonnan vásárolt adósságpapírok esetében. (Ide tartozik a Babkötvény is, amelynek most is kiemelkedő, 5,8 százalék a hozama.)

Ugyanezt a célt szolgálja az, hogy a lakástakarék-pénztárak (amelyek alól tavaly pár nap alatt kihúzták a szőnyeget) lehetővé tenné nekik, hogy állampapírt forgalmazzanak. (Változatlanul nem múlt el a veszély fejük felett, hogy maga az állam, vagy valamelyik „közeli” üzletember indítana ltp-szolgáltatást, akkor már az állampapír-forgalmazás díját is megkapva.)

Fontos, de nem bizonyosan megvalósuló könnyítés a lakosság számára a

banki tranzakciós illeték (adó) csökkentése a 20 ezer forint feletti értékű utalások esetében.

Az eme összeg alatti ügyletek adómentessége januártól hatályba lépett, a mostani módosítás nyomán évente egységesen 800 forint lesz a fizetendő közteher.

Mivel azonban ezt az adót a bankok fizetik (és bevezetésekor „példásan” át is terhelték a számlatulajdonosokra), semmi se kötelezi őket arra, hogy a mérséklést továbbadják. Ahogyan ez történt a januári könnyítés után egyes pénzintézetek gyakorlatában. (Az átmeneti időben, a hatályba lépéstől december 31-ig 400 forint lesz az adó összege.)

Folytatják a kifehérítést a pénzzel működő automaták körében. A második félévtől az autómosókat és a parkolóautomatákat is be kell kötni a NAV-hoz. Korábban az élelmiszer-kiadó gépekre már kiterjesztették a regisztrációs kötelezettséget. De nem, a kaszinók nyerőgépeit változatlanul nem terhelik meg ezzel.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK