Senki sem lát itt szívesen! A turizmus megöli a várost! Ilyen jelszavakkal tiltakoznak az anarchisták Barcelona városában és Mallorcán a katalán anarchisták.
Egyelőre nem a turistákat támadják hanem a helyi hatóságokat, de sokan tartanak tőle, hogy a katalán anarchisták előbb vagy utóbb maguk a turisták ellen fordulnak. Akikből idén tényleg nagyon sok van. Részben amiatt, mert a kispénzű turisták a terror fenyegetés miatt inkább elkerülik Észak Afrikát.
Torkig vagyunk a turistákkal- mondta a 24 éves Laura Flores, aki az Arran Països Catalans nevű katalán anarchista szervezet egyik vezetője. A londoni Timesnak kifejtette, hogy miért nem szeretik a turizmust Barcelonában és Mallorcán sokan annak ellenére, hogy belőle élnek. „Mindennek az ára emelkedik. Ez pedig azzal jár, hogy a régi lakosok eladják a házakat külföldieknek. A régi negyedek lassan a külföldiek kezére kerülnek. Igaz, hogy sokan élnek a turizmusból Barcelonában és Mallorcán, de nézzék meg, hogy ott milyen alacsonyak a bérek és milyen hosszú munkanapot kell vállalni ezért!”
Spanyolország igazi nagyhatalom a turizmusban: Franciaországgal és az USA-val együtt ők alkotják a vezető triót. Barcelona és Mallorca Spanyolországon belül is különösen népszerű célpont. Ráadásul a katalánok egy része ki akar válni Spanyolországból mondván: a madridi kormány jelentős részben a mi pénzünkből él! Mindez nem sok jót jelez előre a turizmust illetően Spanyolországban, ahol a külföldi turisták mind kevésbé érzik biztonságban magukat Barcelonában és Mallorcán, ahol a katalán anarchisták zaklatják őket.
A FüHü belső információk alapján úgy tudja, hogy Szántó Éva, a vizes vb-t szervező kft ügyvezető igazgatója lehet a Magyar Úszó Szövetség új elnöke.
Levélben mondott le reggel a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) hat újabb tagja, Becsky András, Cseh László, Danks Emese, Török Enikő, Tőrös Károly és Wladár Sándor. Az Indexnek eljuttatott levélben azt írták, az „úszósport mielőbbi szervezeti megújulása érdekében” mondanak le. Azt is írták:
„A MÚSZ jelenlegi elnöke sem az elnökséget, sem a közvéleményt nem tájékoztatja tényszerűen a szervezet tevékenységéről, illetve a meghatározó döntésekről.”
Bienerth Gusztáv MTI Fotó: Balogh Zoltán
Az elnökségnek a lemondások miatt így, az elnök és az alelnök mellett, összesen két tagja maradt. Vagyis, az elnökség működésképtelenné vált. Márpedig az alapszabály szerint ebben az esetben rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ahol
új elnököt is választhatnak Bienerth Gusztáv helyett,
az új elnök Szántó Éva, a MÚSZ korábbi főtitkára, a vizes vb-t szervező Bp2017 Kft. ügyvezető igazgatója lehet.
Szántó Éva MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Ő korábban dolgozott a Magyar Evezős Szövetség, majd a Nemzeti Sportszövetség főtitkáraként. Tagja a Magyar Olimpiai Bizottság Nők a Sportban Bizottságának is.
Úgy tudjuk, az úszók esetleges elnökválasztásán a korábbi elnök,
Akinek volt szerencséje látni a budapesti úszó világbajnokság eseményeit és netán nyomon követhette Dr. Bienerth Gusztáv mozgását, könnyen juthatott arra a megállapításra, hogy ez az ember páriaként van jelen a Duna Arénában. A Magyar Úszó Szövetség elnöke, mert hisz róla van szó, igyekezett Karinthy rossz tanulójához hasonlatosan jelen lenni a jó tanulók mellett, de olybá tűnt teljesen feleslegesen. Olyan volt, mintha semmibe vennék, ettől, mi tagadás kissé szánalmasnak is tűnt.
Dr. Bienerthet azonban nem olyan fából faragták, hogy simán tudomásul vegyen egy ilyen helyzetet, netán megfelelő következtetéseket vonjon le belőle. Ő egy igazi küzdő típus, az a jellem, aki a vereségeket is képes győzelemmé stilizálni. Így kell lennie, különben egy olyan közgyűlés után, ahol
egyetlen javaslatát sem fogadták el a jelenlévők, az általa vezetésbe jelölt embereket, függetlenül attól, hogy azok alkalmasak voltak-e vagy sem egy ilyen szerepre, mint kibuktatták,
nos ezek után egy gyengébb lelkületű ember lemond és inkább távozik, mintsem további megaláztatásokban részesüljön.
Dr. Bienerth azonban ezt a közgyűlést is saját sikereként fogta fel, hiszen – mint többször hangsúlyozta – nem véletlenül választották elnökké, több, mint nyolcvan százalékos támogatással. Furcsa erő hajtja őt;
minden áron bizonyítani akarja elődje alkalmatlanságát,
nota benne korruptságat, illetve saját alkalmasságát. Folyamatosan birkózik Gyárfás Tamás, korábbi elnök árnyékával. Azzal a Gyárfás Tamással, akit most újra beválasztottak a FINA végrehajtó bizottságába és, akinek a magyar kormány tagjai folyamatosan megköszönték azt, amit a budapesti világbajnokság érdekében tett.
Dr. Bienerthet mindez nagyon zavarhatta, mert egyes hírek szerint frontális támadást indított mindazok ellen, akik Gyárfáshoz kötődtek. Egyes hírek szerint a FINA vezetőihez is eljutott, eljuttatta annak hírét, hogy például
nagyon nem szeretné, ha a nemzetközi szervezetbe újra beválasztanák Csurka Gergelyt, aki már hét év tevékenykedett ebben a minőségében a FINA-ban.
Arról, hogy nem jelöli ebbe a bizottságba Bienerth Csurkát, már korábban tudni lehetett, arról azonban kevésbé, hogy kifejezetten hangsúlyozta ellenvetéseit. Ha igaz, hogy negatív hozzáállása tudott volt a FINA vezetők számára, az mindenesetre elég szép képet nyújthatott rólunk: magyar a magyar szemét bizony, ha csak teheti kivájja.
Forrás: Magyar Úszó Szövetség / Besenyei Gergely
Akárhogy is:
Dr. Bienerth kudarcot vallott.
Csurkát annak ellenére beválasztották a bizottságba, hogy a magyar szövetség első embere ezt nem akarta. A fentiek ismeretében most sem várható, hogy Dr. Bienerth eljusson az egyetlen helyes következtetésig, azaz fél éves tündöklését a bukása kövesse, feltehetően tovább folytatja küzdelemit. Hogy meddig, arról megoszlanak a vélemények; egyesek szerint a nyarat sem fogja túlélni, a merészebbek azt mondják, őszig kihúzza. Dr. Bienerth másként gondolja: őt, állítja, négy évre választották meg, és ki is fogja tölteni mandátumát.
Nem ajánlanánk, hogy nagyobb téteket tegyenek erre.
Újabb lemondás a MÚSZ-ban
A Magyar Úszó Szövetség Ellenőrző Testületének elnöke, Pósa Józsefné lemondása után a testület egyik tagja. dr. Kézsmárki Éva Mónika is elküldte lemondását Bienerth Gusztáv elnöknek, mint indokolta,
„az ön vezetési stílusa számomra elfogadhatatlan.”
A sportágon belül nyílt titok, hogy az ET-elnök azért mondott le, hogy ezzel elősegítse a tisztújítást. A lemondások miatt harminc napon belül rendkívüli közgyűlést kell tartania a MÚSZ-nak, ahol az elnök visszahívása és új elnök vagy elnökség választása is napirendre kerül.
Jelenleg a MÚSZ elvben 15 tagú elnöksége csupán 10 főből áll, ahhoz, hogy a sportág vezető testülete döntésképes legyen, minimum 8 elnökségi tagnak kell érvényes mandátummal bírnia. A mai elnökségi ülésen résztvevő tagok közül négyen szintén készek voltak lemondani, mivel a sportág legtöbb képviselője úgy látja, a jelenlegi vezetés alkalmatlan a feladata ellátására – már ezt tükrözte a májusi közgyűlés is, amelyen Bienerth Gusztáv hatalmat koncentráló alapszabály-módosítási javaslatai a remélt háromnegyedes többség helyett ugyanilyen arányú elutasításban részesültek.
Bienerth Gusztávnak távoznia kell, követelik az olimpiai bajnokok
A sportág korábbi nagyságai közül Székely Éva kétszeres olimpiai bajnok, Darnyi Tamás négyszeres olimpiai bajnok, Hargitay András háromszoros világbajnok, Szabó József olimpiai bajnok, Risztov Éva olimpiai bajnok szintén tarthatatlannak tartja a jelenlegi helyzetet, a Bienerth Gusztáv vezetése alatt uralkodó állapotokat, és a legrövidebb időn belüli változást sürget.
Turi György mesteredző, Kőbánya SC:
„Ez a sportág többet érdemel, ez így nem mehet tovább.”
Plagányi Zsolt, vezetőedző, Egri Úszó Klub:
„A szép szavak helyett végre tettekre volna szükség, de azokra eddig hiába vártunk.”
Petrov Iván, vezetőedző, Győri Úszó Klub:
„Annyi olimpiai, világ- és Európa-bajnokkal rendelkezik a magyar úszósport, közülük többen is alkalmasak lennének a sportág élére.”
Egy tény:
a magyar úszósport többségének elege lett az elmúlt fél év sorozatos botrányaiból.
Önmagáért beszél, hogy dr. Bienerth Gusztáv elnök 80 pontból álló előterjesztését a május 21-ei közgyűlésen a tagság 75 százalékban leszavazta (és az elnökséget sem sikerült kiegészítenie 15 főre, csupán két jelölt elég szavazatot). Mindez nem volt elég ahhoz, hogy dr. Bienerth levonja a kellő következtetést, és lemondjon – a sportág viszont olyan elegáns, hogy a világbajnokság előtt és alatt semmiképp sem akart nehéz helyzetet teremteni, a kellő figyelmet elterelni a lényegről, a csodálatos, hatalmas sikert arató versenyről.
A magyar úszósport a 2017. évi FINA Világbajnokságon jelesre vizsgázott, még inkább a vb szervező-bizottsága: mindazok, akik ennek a csodálatos eseménynek a feltételeit megteremtették. Joggal örült együtt az egész ország dr. Julio C. Maglione bejelentésének, hogy a budapesti volt a FINA történetének legjobb világbajnoksága.
Ez a sportág Bienerth Gusztávnál jobb elnököt érdemel.
Heves indulatokat váltott ki a hazai – és egyes információk szerint a nemzetközi – berkekben, hogy a vizes világbajnokság lezárultával, lényegében még a vendégek egy részének jelenlétében, negatív felütésű írások jelentek meg a magyar sajtóban.
A szervező bizottság, mint hallhattuk egynémely tagjától, nem győzte besöpörni az elismerő mondatokat, azt a sok-sok szuperlatívuszt, amelyet bezsebelhetett Magyarország, azt honorálandó, hogy rövid két éve alatt összehozta mindazt, ami egy ilyen világbajnoksághoz szükséges, mégis: itthon kezd negatívba fordulni a siker. Tegyük hozzá, nem teljesen jogtalanul, bár talán illik különválasztani magát a versenyt, a szervezést, a létesítmények nagyszerűségét, a helyszínek által nyújtott fantasztikus kulisszát attól, hogy mennyibe került ez a világbajnokság az adófizetőknek, miért lett sokszorosa annak, mint amit előzetesen elképzeltek, mi történt a környezettel, a mi kerül a kivágott fák helyébe és mi lesz a sorsa a létesítményeknek, konkrétan a Duna Arénának.
A fuhu.hu, a maga szerény eszközeivel igyekezett moratóriumot hirdetni a vb alatt; úgy találtuk, hogy mindannyiunk érdeke a sikeres versenylebonyolítás. Nem azt akartuk, hogy hallgasson a magyar sajtó, még kevésbé, hogy elhallgasson bármit, pusztán azt javasoltuk: ami várhat a vb végéig, az várjon is. Nem állítjuk, hogy a felhívásunk feltétlenül eredményesnek bizonyult, még azt sem, hogy nagy hullámokat vert – egy-két kritikai megjegyzés azért érkezett -, de tényszerűen megállapíthatjuk:
a magyar sajtó az esemény alatt nem nagyon támadta a rendezvényt.
Túl vagyunk rajta, itt az idő. Biztosak vagyunk benne, hogy kérdés-cunami fogja elárasztani az illetékeseket: mi és miért került több, mint hárommilliárdba a megnyitó ünnepségen, hogyan lett az összköltség végül 170 milliárd, miért lett olyan sivár a környezet, mi lesz a Dagállyal. És igen azt, amit a hétfői Népszava a címlapján tálalt: mi lesz a Duna Aréna sorsa?
A fuhu.hu információi szerint valóban súlyos a gond:
az úszó- és műugró világbajnokság helyszíne, a jelek szerint a kutyának se kell.
Természetesen ez nem árnyékolja be a rendezés nagyszerűségét és azt, hogy a résztvevők maximális elégedettséggel távoztak Magyarországról, de mi itt maradunk és itt marad az Aréna is, de vajon kinek a kezelésében? (Sok olyan olimpiaáról olvashattunk, ahol, utóbb, a létesítményeket nem tudták fenntartani, szép lassan mennek tönkre, rozsdásodnak el, stb…)
A Duna Aréna, illetve a vb sikere érdekében, az állam kezébe vette a területet, ha nem is kisajátította, de átmeneti időre birtokba vette a Dagályt és környékét. Törvényt is alkotott rá, többek között azt is előírta, hogy hány fát kell majd telepíteni a későbbiek során. A törvény lényege azonban nem ez volt, sokkal inkább az, hogy az építkezést ne lassítsa egyetlen bürokratikus jogszabály és hatóság sem, mindent meg lehessen soron kívül, hosszas engedélyeztetési lejárásokon és szabályokon keresztül.
Így lett a Dagály területe az államé, mostanáig.
Mostantól azonban vissza kellene vennie a fővárosnak, amiről viszont Tarlós István hallani sem akar.
Azt nyilatkozta egy alkalommal, hogy esze ágában sincs a Fürdőigazgatásnak – azaz Budapestnek – a Duna Arénát integrálni, arra ugyanis nincs forrás. Tóth József, a XIII. kerület, azaz a Dagály helyszínének polgármestere hasonlóan nyilatkozott; a Népszava ugyan több, mint egymilliárd forintról ír, ahogy fogalmaz: alsó hangon ennyibe kerülne az üzemeltetés, a polgármester ezt az összeget ötszázmillió és egymilliárd közé helyezi. De Angyalföldnek nincs erre pénze, tehát szóba se jöhet a kerület, mint fenntartó.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Fürjes Balázs, a kiemelt beruházásokért felelős kormánybiztos a vitatott kérdésben nem foglalt állást – feltehetően túlmegy a hatáskörén -, ugyanakkor azt állította egy interjúban, hogy a Duna Arénában mindig telt ház lesz, nem vitatható, hogy maximálisan lesz használva. A kormánybiztos a klubok edzéslehetőségéről, a versenyek helyszínéről, az iskolások úszás lehetőségeiről beszélt, amiből persze még nem következik, hogy mindezek elegendő bevételt is képesek produkálni.
Augusztus 1. van. És két nappal a világbajnokság lezárása után ott tartunk, hogy
e pillanatban nincs működő Dagályunk, de van egy gazdátlan, ámbár ma még pompás uszodánk.
A vizes vb záró sajtótájékoztatóján, a Duna Arénában Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter annyit mondott: nyár végéig az aréna üzemeltetése a Budapest 2017 és a Nemzeti Sportközpont között oszlik meg. Hogy ezután mi lesz, azt még nem tudni.
Feltehetően valóban elege lett Molnár Gyulának, az MSZP elnökének abból, hogy a feje fölött, a háta mögött, zajlanak az események. Ez nagyjából így megy azóta, amióta Botka László a 168 óra című hetilapban, a párt elnökségét lényegében megkerülve, bejelentkezett miniszterelnöknek.
Az MSZP azóta igyekezett hű kiszolgálójává válni Botkának, benne látták az esélyt a sikerre. Botka neve egyébként már korábban is sokszor előkerült, mint posszibilis elnökjelölt, azaz a párt megmentője,
ő azonban a végén mindig ki, vagy meghátrált, maradt inkább Szegeden,
ahol sikeres polgármesterként tartottak őt számon. Kétségtelenül: komoly tekintélye van a városban, amit az is jól jelez, hogy sorozatban nyerte el a polgármesteri címet és amíg a törvény ezt nem tiltotta, mellette az országgyűlési képviselői posztot.
Forrás: mszp.hu
Sokan vélekedtek úgy Botkáról, hogy nem mer nagyobb kockázatot vállalni, ezért is hárítja el rendre a szocialista mainstreamtől érkező hívó szót. Itt azonban érdemes egy szóra megállni:
ebben a pártban ugyanis soha nem volt – talán még Horn Gyula idejében sem – egyetlen fő áramlat, mindig többen és többfelé húzták a szekeret.
Ennek akart most véget vetni a még mindig csak 44 éves – Jézus, már 44? – Botka, afféle magyar Macronként, szinte kívülről érkezve rendet tenni, és kvázi új pártként megjelenve, Orbán valóságos ellenfeleként, kihívójaként fellépni. A siker reményében különböző céldátumokat tűzött maga és a párt elé, új – erősen baloldali – programot hirdetett és belekezdett a párton belüli háborúba is. De mivel az eredmények, közvélemény-kutatások nem igazolták vissza lépéseit, egyre több kérdőjel jelent meg a személye körül.
Ugyanakkor ő maga ezeket a jeleket másként dekódolta,
egyfajta összeesküvés elméletté állt össze a fejében mindaz, amit érzékelt, vagy érzékelni vélt.
A háború, ugye, kezdetben csak Gyurcsány ellen indult, legalább is nevesítve, de mert az MSZP-n belül is sokan vélekednek úgy, hogy a DK nélkül esély sincs a jó szereplésre, a DK-t pedig Gyurcsány jeleníti meg, fogja össze, így összeütközésbe került az MSZP-s, úgymond, Gyurcsány-hívőkkel. Akik viszont azt mondják: ők maguk nem feltétlenül hívei a volt miniszterelnöknek, de az MSZP-nek meg nincs jogosítványa arra, hogy meghatározza, ki legyen egy másik párt elnöke.
Forrás: mszp.hu
Nagyjából, a látható felületen, itt húzódik meg az ellentét Botka László és az általa nyilvánosan nevesített Molnár Zsolt között, akit – ugyancsak a nagyközönség előtt -, még Fidesz kollaboránsnak is minősített. Utóbbi nem hagyta, nem hagyhatta szó nélkül a miniszterelnök-jelölti kirohanást; miközben rögzítette, hogy maximális híve és támogatója Botkának, azt is kinyilvánította: a DK-ra szükség van, ha esélyt akarnak a jövő évi választáson.
Az MSZP-re korábban az volt a jellemző, hogy a színfalak mögött folytak a harcok, igaz úgy, hogy eközben mindenki tudott róluk, most ez a nyílt színi párviadal sok lett Molnár Gyulának. És bár előbb viccesnek szánt képet és szöveget posztolt Botkáról, mint a Bajnokok Ligájában Orbán kihívójáról, immár személyes tárgyalásokba is bocsátkozott. Hétfőn, mint értesülhettünk róla, Molnár Zsolt Szegedre utazott, hogy személyesen tisztázza viszonyát Botkával, de találkozóra invitálta őt a párt elnöke is.
Kremlinológusok bizonyára megfelelő következtetéseket tudnak levonni abból, hogy
nem együtt rendelte magához a két vitatkozó felet,
de ha igaz, hogy ő hozta tető alá Botka-Molnár találkozót, akkor azt is elhihetjük, hogy megpróbálja kezébe venni az irányítást. A Molnár-Molnár randevú után talán többet tudunk.
1,5 tonna heroint foglalt le egy panamai zászló alatt közlekedő hajón az indiai határőrség. A szállítmány értékét 35 milliárd rúpiára becsülik- ez csaknem félmilliárd euró! /a napi árfolyam szerint 495 millió eurót ér a heroin szállítmány/. Ilyen nagy fogása az indiai határőrségnek eddig nem volt.
A hajót Gujarat állam parti vizein fogták el a pakisztáni határ közelében. Lehet, hogy a kábítószer csempészek mindkét országban teríteni akarták a heroint. A hajó, mely panamai zászló alatt közlekedett a hatalmas heroin szállítmánnyal, Dubajból érkezett. Eddig a kábszer csempészet útvonala fordított volt: Dubaj volt a célpont hiszen az Egyesült Arab Emirátusokban gazdag polgárok élnek míg Indiában, Pakisztánban vagy Afganisztánban nyomorgó parasztok állítják elő a kábszer alapanyagát. Indiában – hála a gyors gazdasági fejlődésnek létrejött egy nagyszámú fizetőképes réteg, amelyik úgy látszik szívesen fogyaszt kábítószert. A nekik célzott szállítmányt kapta el a parti őrség, mely most a hajó személyzetét faggatja arról: ki küldte a 1,5 tonna heroint Indiába ?!…
Sok katonát és rendőrt vezényeltek ki az utcára Pakisztán fővárosában, ahol Navaz Sarif miniszterelnök tudomásul vette a a Legfelső Bíróság döntését és távozott tisztségéből. A Panama papírok leplezték le azt, amit a helyi sajtó már többször is megírt: a miniszterelnök és családja korrupciós pénzeken gazdagodott meg, melyeket offshore számlákon tartottak a gyerekek nevén. A kormányfő lányát és vejét emiatt külön is vádolják Pakisztánban, ahol eddig még egyetlen miniszterelnök sem tudta kitölteni a kormányfői periódust. Pakisztánnak a függetlenség kikiáltása óta 18 miniszterelnöke volt és mindegyik idő előtt távozott.
Navaz Sarif háromszor is volt miniszterelnök tehát valóságos veterán Pakisztán politikai életében. Először 1990 és 1993 között töltötte be a kormányfői tisztséget, majd pedig 1997 és 1999 között. Ekkor vértelen puccsal távolították el tisztéből. Most majdnem kitöltötte az idejét hiszen a mandátuma jövőre jár le. Utódát a kormánypárt választja meg, és a jövő évi választásokig lesz hatalmon. A kormánypárt egyik legtekintélyesebb vezére nem más mint a kormányfő testvére, aki a legnépesebb állam, Pendzsab főminisztere.
Pakisztán atomhatalom, mely stratégiai helyen fekszik: itt keresztezik egymást a nagyhatalmak érdekei. Jelenleg Pakisztán az USA és Kína szövetségese és ősellenségnek tekinti Indiát, mely Oroszország támogatására számíthat. A szomszédos Afganisztánban évtizedek óta polgárháború dúl, melyben fontos szerepet játszanak a tálibok. Őket annak idején a pakisztáni hadsereg hírszerző szolgálata képezte ki méghozzá az USA kérésére. Amikor Afganisztán szovjet megszállás alatt állt, akkor a tálibok az USA támogatásával jelentős szerepet játszottak a szovjet barát erők bukásában. Később viszont hatalomra kerülve szembefordultak az Egyesült Államokkal. Oszama bin Laden és az Al Kaida Afganisztánban tervelte ki a 2001 szeptember 11-i merényletsorozatot. Amikor Amerika visszavágott, akkor Oszama bin Laden Pakisztánba menekült. Ott éldegélt háborítatlanul mindaddig amíg amerikai kommandósok meg nem ölték 2011-ben. Minthogy az amerikaiak „elfelejtettek” erről szólni, ezért a két állam kapcsolata azóta kissé feszültebb. Az USA viszont javította a kapcsolatait Indiával és erre buzdította Pakisztánt is. Az olvadás meg is indult: Navaz Sarif tárgyalt Narendra Modi indiai miniszterelnökkel. Az utódának mindenképp megoldásokat kell találnia a nehéz helyzetben hiszen a csaknem 180 milliós Pakisztán stagnál miközben vetélytársa India gőzerővel tör előre és a világ harmadik nagyhatalma akar lenni Kína és az USA mögött. FüHü
Mekka közelében zuhant le egy rakéta, melyet a síiták lőttek ki Jemenből. Így akarják megzavarni a nagy mekkai zarándoklatot – állítja Szaúd Arábia.
A mekkai zarándoklat idén augusztus végére esik és legkevesebb kétmillió hithű muzulmán érkezését várják Szaúd Arábiába. Nem ez volt az első rakéta, melyet Jemenből lőttek ki Mekka irányába: tavaly októberben hasonló eseményről számolt be Szaúd Arábia. Mely háborút folytat a síiták ellen Jemenben. Minden háborúban az első áldozat az igazság, ezért Szaúd Arábia bejelentését óvatosan kell kezelni hiszen az elsősorban a közvélemény mozgósítására szolgál.
A jemeni háború most különösen Szaúd Arábia szívügye lett amióta Mohamed bin Szalman hadügyminiszter első számú trónörökös lett. Az öreg király kedvenc fia ennek a háborúnak az igazi fővezére. Csakhogy a háború Szaúd Arábia szempontjából nem áll jól. A lázadók kezükben tartják a fővárost és a hadseregük ellenáll a Szaúd Arábia által vezetett szunnita arab koalíciónak. Igaz, hogy a lázadók számíthatnak a síita koalíció támogatására. Mindenekelőtt Irán játszik kulcsszerepet abban, hogy a síita lázadók tartani tudják magukat Jemenben.
A Hadzs, a nagy mekkai zarándoklat évek óta óriási biztonsági problémát jelent Szaúd Arábiának. A szunnita-síita ellentétek kiéleződése csak olaj a tűzre hiszen a közel-keleti konfliktusok sorozata legalább annyira nemzeti- hatalmi küzdelem mint amennyire vallási összecsapás. Szíriában és Irakban például a szunnita kurd milíciák együtt küzdenek a síitákkal az Iszlám állam ellen, mely a szunnita irányzatot tartja az egyetlen igaz hitnek. Szaúd Arábia nemrég több mint százmilliárd dollár értékben vásárolt fegyvereket az USA-tól vagyis elhúzódó konfliktusra számít a Közel Keleten.
Megfosztotta ukrán állampolgárságától Szaakasvilit, Grúzia volt államfőjét /2003-2013/ Petro Porosenko elnök.
Még nem is oly rég maga Porosenko elnök adta át az ukrán útlevelet régi egyetemi társának Szakasvilinek, akit egyben kinevezett Odessza kormányzójának.
Kijevben még a szovjet időkben együtt jártak egyetemre. Aztán Porosenko üzletember lett, Szaakasvili pedig ügyvéd New Yorkban. Amikor Grúzia szembe akart fordulni Moszkvával, Szaakasvili hazatért. Amerikai támogatással Grúzia elnöke lett. Túlélte az orosz-grúz háborút is, melynek eredményeképp Grúzia elveszítette néhány nemzetiségi területét.
Aztán Moszkva mégiscsak megbuktatta.
Utóda egy dollármilliárdos vállalkozó Biden Ivanisvili lett. Amikor Porosenko ukrán elnök július 18-án Tbiliszibe látogatott, akkor hosszan tárgyalt Ivanisvilivel arról is, hogy mihez kezdjenek a mind kellemetlenebbé váló Szakasvilivel.
Grúzia ex elnöke ugyanis
korrupciómentes várossá kívánta változtatni a festői Odesszát,
melyet a megvesztegetés éppúgy átjárt, mint egész Ukrajnát. Egy egész grúz csapattal látott munkához. Egy év után lemondott. Azzal vádolta Porosenko elnököt, hogy csak szavakban küzd a korrupció ellen, de valójában egyik fő haszonélvezője annak. Ez nem esett jól Porosenko elnöknek, aki javában készülődik az 2019-es elnökválasztásra. Ezért Grúziában elhatározták: lehetetlenné teszik Szaakasvilit mind a két országban.
Facebook oldalára feltett egy videót Szakasvili arról, hogy két ellenfele miképp egyezik meg vígan arról, hogy őt kicsinálják. Hogy készült ez a videó és hogy került Szaakasvili kezébe, ez a helyi rejtélyek közé tartozik.
Az viszont tény, hogy Porosenko elnök Grúziából hazatérve hirtelen rádöbbent: Szaakasvili méltatlan az ukrán állampolgárságra! Miért? Mert korrupciós eljárások folynak ellene Grúziában! És ezt elmulasztotta megemlíteni akkor amikor kérvényezte az ukrán állampolgárságot.
Ezen a címen fosztották meg állampolgárságától Szaakasvilit.
Aki korábban lemondott grúz állampolgárságáról, mert csak így kaphatta meg az ukrán útlevelet.
Szaakasvili tehát jelenleg hontalan.
Kérvényezheti a menekült státuszt az USA-ban, ahol jelenleg is tartózkodik. Vagy az Európai Unióban azon a címen, hogy a neje holland állampolgár. Ha Ukrajnába visszatérne, akkor biztosan lecsuknák – mondta a Le Monde tudósítójának Lescsenko a kijevi parlament egyik képviselője. Aki a korrupcióellenes harcban együtt küzdött Grúzia kizsuppolt ex elnökével.
Nemcsak nekik szúrt szemet az általános korrupció, de az IMF-nek is, mely lélegeztető gépen tartja a káoszba süllyedt Ukrajnát. A pénzek kiutalását az utóbbi időben ahhoz kötik, hogy Ukrajna tegyen már valamit azért, hogy átlátható legyen az ország gazdasági rendszere. Ezt minden egyes alkalommal szentül meg is ígérik Kijevben. Majd pedig nem történik semmi a korrupcióellenes harc frontján. Legfeljebb annyi, hogy azt, aki a leghangosabban küzdött a korrupció ellen Ukrajnában megfosztják állampolgárságától azon a címen, hogy hazájában, Grúziában ő is lopott. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a nagy Szovjetunió egykori területén a korrupció ellenes harc hontalanná vált…
Franciaország hot spotokat hoz létre Líbiában. Ezt maga Macron elnök jelentette be Orleansban, ahol meglátogatott egy migráns menedékhelyet. Egyben közölte: minden Franciaországban élő migránsnak fedél kell, hogy legyen a feje fölött az év végéig. Jelenleg többezer migráns hajléktalan Franciaországban, ahol menekült kérelme elbírálására vár.
Macron elnök azt szeretné, ha a migránsok nem érkeznének ezerszámra Líbián keresztül Európába. Az év eleje óta a számuk meghaladta a 100 ezret. Jobbára Olaszországba érkeznek, de Itália immár megtelt. A római kormány segítséget kért Brüsszeltől és egyben jelezte: ha minden így megy tovább, akkor lezárhatják a migránsokat szállító hajók és bárkák elől az olasz kikötőket. A migránsokat szállító hajók ebben az esetben francia kikötőkbe érkeznének. Macron elnök ezt szeretné elkerülni.
Párizs mellett Saint Cloudban tárgyaló asztalhoz ültette Líbia két erős emberét. Ők meg is állapodtak abban, hogy amint lehet választásokat tartanak Líbiában. Ennek nyomán létrejöhet az egységes állam, mely képes lehet kezelni a migráns kérdést. Macron elnök elmondta: információi szerint 800 ezer-egymillió migráns él jelenleg Líbia területén. A többségük borzalmas körülmények között. Számukra állítanának fel hot spotokat a franciák Líbiában. Ott elbírálják a menedék kérelmeket. Kiderülne: a migránsok többsége nem politikai menekült hanem a nyomor elől akar kivándorolni Afrikából. Ezeket a központokat már a nyáron meg szeretné nyitni Franciaország Líbiában. Csakhogy ott jelenleg teljes a káosz!
Az Elysee palota ezért gyorsan közzé is tett egy közleményt, mely szerint a központok Líbiában akkor nyílnak majd meg, ha erre meglesznek a megfelelő feltételek. Az EU megosztott az ügyben: Tusk elnök például híve annak, hogy állítsák meg a bevándorlást már Líbiában. A tagországok többsége azonban fázik attól, hogy a háborúskodás kellős közepén Líbiában aktív szerepet vállaljon. Magyarország ebben a kérdésben Franciaország álláspontját osztja. Macron elnök ezzel kapcsolatban kijelentette: Franciaország ezt megcsinálja! Vagy Európával együtt vagy akár egyedül is! Ehhez szükség lenne egy működő líbiai államra, de erről csak szándék nyilatkozat van, eredmény még nincs…
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Spanyolország igazi nagyhatalom a turizmusban: Franciaországgal és az USA-val együtt ők alkotják a vezető triót. Barcelona és Mallorca Spanyolországon belül is különösen népszerű célpont. Ráadásul a katalánok egy része ki akar válni Spanyolországból mondván: a madridi kormány jelentős részben a mi pénzünkből él! Mindez nem sok jót jelez előre a turizmust illetően Spanyolországban, ahol a külföldi turisták mind kevésbé érzik biztonságban magukat Barcelonában és Mallorcán, ahol a katalán anarchisták zaklatják őket.
