Kezdőlap Szerzők Írta ki

ki

581 CIKKEK 1 HOZZÁSZÓLÁS

Van diplomáciai megoldás az észak-koreai válság rendezésére 

0

James Mattis hadügyminiszter azután mondta a címben idézett mondatot, hogy hosszasan tárgyalt dél-koreai kollégájával a Pentagonban.

„Osztozunk abban a felelősségben, hogy megvédjük a népeket!”- hangsúlyozta az USA hadügyminisztere. Korábban Donald Trump elnök azt közölte: a szavak nem jelentenek választ az észak-koreai fenyegetésre! Ezt sokan úgy értelmezték, hogy az USA megelőző katonai csapásra készül Észak Koreával szemben. Nincs már diplomáciai opció?- kérdezték Mattis hadügyminisztertől Washingtonban. „Az USA sosem fogy ki a diplomáciai megoldásokból!”- válaszolta a hadügyminiszter megnyugtatva a közvéleményt.

Tillerson amerikai külügyminiszter és Lavrov, az orosz diplomácia vezetője telefonon értékelte a válságos helyzetet azt követően, hogy az ENSZ BT egyhangúlag elítélte Észak Koreát az újabb rakéta kísérlet miatt. Lavrov figyelmeztette amerikai partnerét egy katonai megoldási kísérlet beláthatatlan következményeire a koreai félszigeten és az egész térségben. Oroszország határos Észak Koreával és évtizedeken át támogatta a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszert.

A rakétákat kifejlesztő észak-koreai hadmérnökök orosz akadémiákon tanultak.

Kína, Észak Korea egyetlen megmaradt szövetségese szintén a diplomáciai megoldás híve. Peking szeretné újra indítani a hatoldalú tárgyalásokat, melyeken a két Koreán kívül, Kína, az USA, Oroszország és Japán vett részt. A helyzet azonban az, hogy jelenleg amerikai-dél-koreai hadgyakorlat zajlik a koreai félsziget déli részén, Észak Korea pedig tovább fenyegetőzik.

Észak Korea óva inti Japánt 

Saját magát semmisíti meg Japán azzal, hogy kitart gazdája, az Egyesült Államok mellett- fenyegetőzik Észak Korea hírügynöksége. A KCNA azt követően fenyegette meg a távol-keleti szigetországot, hogy egy észak-koreai rakéta átrepült Hokkaidó szigete felett, majd attól több mint ezer kilométerre keletre a Csendes óceánba csapódott. A KCNA közleményéből kiderült: sem a célpont sem az időzítés nem volt véletlen. Az ifjú diktátor ugyanis szereti a szimbólumokat. 107 éve írták alá augusztus 29-én azt a szerződést, mely a koreai félszigetet a japánok kezére juttatta.

Tokió tulajdonképp gyarmatként kezelte Koreát egészen 1945-ig, amíg a szovjet csapatok ki nem verték onnan a japánokat.

Akkor érkezett szovjet századosi egyenruhában Koreába Kim Ir Szen, a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer alapító atyja, a jelenlegi diktátor nagyapja.

És miért Hokkaidó volt az észak-koreai rakéta figyelmeztetés célpontja? A KCNA ezt is megírja: mert ott jelentős amerikai támaszpont van! Ennek felszámolását várja Észak Korea Japántól. Tokió elég ideges: Abe Sinzo miniszterelnök súlyos fenyegetésről beszélt hiszen a sikeres rakéta kísérlet egyértelműen megmutatta: Észak Korea immár képes arra, hogy támadást intézzen Japán ellen. Rakétái akár nukleáris robbanófejet is hordozhatnak! Japán az egyetlen ország, mely átélt egy nukleáris támadást 1945 nyarán. Ez annyira sokkolta az addig fanatikuson kitartó japán vezetést, hogy megadta magát az Egyesült Államoknak. Azóta

Japán az USA első számú szövetségese Kelet Ázsiában.

A japánok lemondtak az erős hadseregről abban bízva, hogy Amerika megvédi őket bármilyen külső támadással szemben. Most viszont felmerül a kérdés: képes-e az USA valóban megvédeni Japánt, ha az ifjú diktátor beváltja fenyegetését és támadást indít a szigetország ellen, mely 107 éve a gyarmatává nyilvánította a koreai félszigetet ?!…

Menesztették a turisztikai hivatal antiszemita elnökét

0

Botrányos. Ezt írta a Twitteren Lengyelország turisztikai minisztere amint elolvasta a Nemzeti Turisztikai Hivatal elnökének interjúját.

A miniszter közölte: azonnali hatállyal leváltja a Nemzeti Turisztikai Hivatal főnökét, aki március óta volt a vezetője az intézménynek. Marek Olszewski a Gazeta Wyborcza című liberális lapnak a következőt nyilatkozta:

„A célom az, hogy Lengyelország vonzó oldalát mutassam be a külföldieknek. Auschwitz nem tartozik ezek közé. Ott a mártíromságról van szó. Különben is nem a zsidó elit szenvedett igazán azokban az időkben hanem a lengyel! A zsidó elit szinte teljesen fennmaradt!” Azzal is eldicsekedett az antiszemita hivatalnok, hogy

a varsói a Zsidó Múzeumot is törölte a látnivalók listájáról! 

A második világháború előtt Lengyelországban élt a világ legnagyobb zsidó közössége, melyet a nácik szinte teljes egészében kiirtottak. Ennek a fő szimbóluma Auschwitz, ahol több mint egymillió férfit, nőt és gyereket gyilkoltak le. Itt veszett el a magyar zsidóság jórésze is a holokauszt idején. Auschwitz, mint mementó eddig szerepelt azon a listán, mely azokat a látnivalókat tartalmazza, melyeket Varsó hivatalosan megtekintésére ajánl a turistáknak.

A miniszternek nem volt tudomása arról, hogy a Nemzeti Turisztikai Hivatal főnöke törölte Auschwitzot és a varsói zsidó múzeumot a listáról. Rögtön intézkedett a korábbi állapot helyreállítására. A Turisztikai Hivatal főnöke a jobboldali kormánypárt tagja, és többször indult önkormányzati választáson a párt színeiben. Korábban a lengyelországi zsidó közösség levélben fordult Kaczynski pártvezérhez, hogy panaszt tegyen az antiszemita jelenségek miatt. Választ nem kaptak. Lengyelország miniszterelnöke itt volt Budapesten amikor Netanjahu izraeli kormányfő találkozott a visegrádi vezetőkkel. A tanácskozáson a visegrádi vezetők szentül megígérték: fellépnek minden antiszemita megnyilvánulás ellen!

A lengyel elitben nagy hagyománya van az antiszemitizmusnak: a holokauszt után több pogrom is volt az országban- halottakkal.

A Lengyelországot kormányzó kommunista párt többször is folytatott antiszemita kampányt, az egyik frakció, melyet az akkori belügyminiszter vezetett, nyíltan antiszemita volt. Lengyelországban az egykor virágzó, több mint 5 milliós zsidó közösség pár ezer főre apadt. A döntő többségüket a nácik megölték. A megmaradtak közül sokan emigráltak Nyugat Európába, az USA-ba vagy Izraelbe. A zsidó államban nagy felháborodást váltott ki a legújabb antiszemita nyilatkozat Lengyelországban, pontosan ott, ahol az európai zsidóság legnagyobb temetője van.

Nagyhatalmat az Európai Unióból 

0

Olyan gazdasági és társadalmi reformokra van szükség, melyek eredménye a nagy Európa, amely egyenrangú partnere lehet a globális gazdaságban a nagyhatalmaknak- fejtette ki álláspontját a francia elnök a Le Point című párizsi hetilapban.

A 20 oldalas interjú célja az, hogy megállítsa a nemrég megválasztott elnök népszerűségének a hanyatlását azzal, hogy elmagyarázza a franciáknak: mit is akar valójában Emmanuel Macron elnök?

A végső cél egy európai egyesült államok, de oda az egységes eurozónán keresztül vezet az út.

A mag Európa egységes gazdasági és pénzügyi rendszert alkotna. Távolról sem csak a pénz lenne közös hanem a költségvetés, az adósság kezelés, az adózás és a szociális problémák kezelése is. Egységes pénzügyminisztérium lenne, és ennek vezetője már egyenrangú partnere lehetne az USA pénzügyminiszterének.

Hogy lehet ezt megcsinálni akkor, amikor az eurózóna gazdag és sikeres tagjai mint Németország, Ausztria vagy Finnország egészen más problémákkal kerülnek szembe mint a szegényebb tagállamok mint például Portugália, Görögország, Ciprus vagy az egykori szocialista országok mint Szlovákia vagy Szlovénia? És mi lesz azokkal az uniós tagállamokkal, melyek hallani sem akarnak arról, hogy lemondjanak a szuverenitásukról az egységes Európa érdekében?

A franciák többsége nem hisz az elnök terveiben.

Egyrészt, mert a franciák nagy része is sokra tartja a szuverenitást másrészt pedig azt látják, hogy Európában másutt is erősödik ez a tendencia. Ráadásul a reformok fájdalmasak és rövid távon egyáltalán nem ígérnek életszínvonal növekedést.

Márpedig elsősorban ezt várják el a franciák nemrég megválasztott elnöküktől. Aki, viszont arra mutat rá: Franciaország és általában Európa egyre jobban lemarad aglobális gazdasági versenyben! Ennek következménye a stagnálás és a viszonylag magas munkanélküliség. Csakhogy az EU keleti tagállamai viszonylag gyorsan fejlődnek és gyorsan csökken náluk a munkanélküliség. Más problémákkal néznek szembe mint a magországok. De miért ?- kérdi Macron. Azért, mert rengeteg pénzt kapnak az EU-tól miközben annak nyugati részét kihasználják: elárasztják olcsó munkaerővel vagy pedig magukhoz vonzzák a multikat azzal, hogy náluk minden olcsóbb: a munkaerő, az energia, a környezetvédelmi bírság stb.

Macron bírálata Lengyelországra van kihegyezve: bírálja Varsót, mert a kihelyezett munkavállalók ügyében nem hajlik a kompromisszumra és mert jogi reformjaival szembemegy az EU alapelveivel. A francia elnök közép és kelet-európai útja félsiker volt: sikerült megosztania a keleti tagállamokat, de azt nem tudta elérni, hogy a reformjait támogassák. Döntés októberben: akkor üléseznek az EU munkaügyi miniszterei és akkor tartanak EU csúcsot a német választások után. Végülis minden a német állásponton múlik és e tekintetben Macron nem lehet különösebben optimista: Merkel kancellár lehűtötte a reform reményeket, amikor a választási kampány során megtartott sajtóértekezletén azt hangsúlyozta, hogy egész jól mennek a dolgok az utóbbi időben és nincs szükség nagy változásokra. Ez persze lehet választási propaganda is, hiszen a nagy reformok sehol sem igazán népszerűek. Németországban is emlékeznek még Schröder kancellár reformjaira, melyek jelentős mértékben rontottak a munkavállalók alku pozícióin és főként életszínvonalán. Viszont így lett mára sikeres Németország, amely nem kívánja átvállalni az eurozóna adósságait, ahogy azt Macron elnök szeretné. Így tehát a francia elnöknek nemcsak a saját népét kell meggyőznie a reformokról hanem a szkeptikus német elitet is, nem beszélve az EU ex-szocialista tagállamairól, melyek nem látják: nekik ugyan mi hasznuk lenne egy kétsebességes Európából?

Miért költ ennyit sportra Orbán Viktor?

0

Nemrég ért véget a vizes világbajnokság, amely óriási sportsiker volt, csak kissé sokba került. A brüsszeli Politico hosszabb cikket szentel a témának, mert úgy érzi: Orbán számára presztízsnövelő tényező a sok sport beruházás és nagy nemzetközi verseny.

 

Vlagyimir Putyin orosz elnök bevallottan azért jön Budapestre, mert ott rendezik a dzsúdó világbajnokságot. Ennek a sportágnak Putyin maga is mestere még azóta, hogy a KGB-ben előszeretettel oktatták az önvédelmi sportokat a törekvő tiszteknek.

„Ez politikai döntés a népszerűség növelésére”- nyilatkozta Bodoky Tamás, az Átlátszó főnöke a Politico-nak.

Aki rámutat arra, hogy Magyarországon komoly nosztalgia érződik az ötvenes évek arany csapata után, mely ezüstérmet szerzett a svájci világbajnokságon 1954-ben. Orbán újra naggyá kívánja tenni a magyar focit- mondta az Átlátszó  főnöke a brüsszeli Politiconak. Jó példa minderre a Pancho stadion Felcsúton, mely 12,5 millió euróba került.

Viszont amikor a francia Bordeaux csapata ebben a stadionban játszott, akkor a francia sportlapok felsőfokú jelzőkkel illették a „falusi” stadiont.

2020-ra 32 új vagy felújított sportstadion hirdeti majd Orbán dicsőségét. Az Átlátszó számításai szerint ez mintegy 215 milliárd forintba kerül majd az országnak /euróban ez kb. 709 millió /. Mindezt egy olyan országban, ahol az egészségügy, a szociális hálózat vagy az oktatási rendszer messze elmarad az európai normáktól. Már a múltkori választásokon is volt olyan ellenzéki kampány jelszó, hogy stadion helyett kórházat! Most a 2018-as választások előtt nyugodtan meg lehetne ezt ismételni, mert az egészségügy állapota nem javult miközben egyre több a méregdrága- haverok által épített – sport stadion Magyarországon.

Itt az új hidegháború !

0

Németország szociáldemokrata külügyminisztere szerint valóságos jégkorszak köszöntött be Washington és Moszkva között. Ez a hidegháború 2.0- mondta Sigmar Gabriel a Bild magazinnak.

 

Az USA és Oroszország újra a nukleáris fegyverkezési versenyt választotta.

Ki a rosszabb ? Trump? Erdogan vagy Putyin?- kérdezte a német bulvárlap a szociáldemokrata külügyminisztert. Mindhárman erő politikát folytatnak és ez veszélyes- válaszolta Gabriel. A világot csatamezőnek tekintik, és ez új hidegháborút eredményezhet. Az orosz kapcsolatot továbbra is fontosnak tekinti Németország külügyminisztere, aki elmondta Schröder ex kancellár jó személyes kapcsolata Vlagyimir Putyinnal gyakran kamatozik ma is, ha valamit el kell intézni Moszkvában. Németország az EU többi tagjával együtt szankciókat alkalmaz Oroszországgal szemben a Krím annektálása miatt, de ettől függetlenül jó kapcsolatra törekszik Vlagyimir Putyinnal, aki KGB-s éveiben a volt NDK-ban szolgált és folyékonyan beszél németül. Töretlen az együttműködés az orosz földgáz importjában, amely a Balti tenger alatt húzódó vezetéken érkezik Németországba. Az USA szankciókkal akarja sújtani azokat a külföldi cégeket is, melyek részt vesznek az olyan nagy építkezésekben mint például egy földgázvezeték. Ezt Berlin maximálisan ellenzi.

Az USA szankciók nyilvánosságra hozása után a külügyminiszter megjegyezte: jobb lett volna, ha Trump előtte velük is konzultál.

A német külügyminiszter maximális támogatásáról biztosította Martin Schulzot, a szociáldemokraták kancellár jelöltjét. Schulz bírálta Merkel kancellárt amiért egymillió migránst beenegedett Németországba 2015-ben. Válaszul Merkel a Welt am Sonntagban úgy nyilatkozott, hogy helyes volt a migránsok beengedése 2015-ben, de gyorsan hozzátette soha többé nem kíván hasonló katasztrófát. Jelenleg Merkel népszerűségi mutatója 38%, a szociáldemokraták jelöltje Schulz 23%-on áll. A migráns ügyben legélesebben Merkelt bíráló Alternative für Deutschland 8%-ra számíthat a választásokon, melyeket szeptember 24-én rendeznek meg Németországban.

A határzár ára

0

Az EU tagállamoknak a zsebükbe kell nyúlniuk, ha azt akarják, hogy kitartson a Törökországgal megkötött migráns egyezmény.

3 milliárd eurót ígért Angela Merkel német kancellár az Európai Unió nevében Erdogan török elnöknek, ha megállítja a migráns inváziót, mely több, mint egymillió sorsüldözött ember érkezését jelentette 2015-ben. A legnagyobb terhet Németország vállalta magára mint az EU legerősebb állama. Most is 500 millió eurót ígért annak érdekében, hogy kitartson az EU-török migráns egyezmény. A pénz ugyanis nagy úr: a törökök annak ellenére nem mondták fel a migráns egyezményt, hogy időközben kígyót-békát kiabáltak Merkel kancellárra és Brüsszelre. A sikertelen puccskísérlet után kialakított Erdogan rendszert ugyanis az Európai Unió nem tudja befogadni. Sigmar Gabriel német külügyminiszter ezt kerek perec meg is mondta a törököknek. A népszerű Bild magazinnak úgy nyilatkozott, hogy amíg Erdogan az elnök Törökországban addig szó sem lehet Ankara uniós tagságáról. Erről a tárgyalások  évtizedek óta folynak, de ma sem tartanak sehol.

Ettől függetlenül a migráns egyezmény kitart, de csak akkor, ha az EU fizet. Erre figyelmeztetett mindenkit a költségvetési biztos. Günther Oettinger a brüsszeli Politiconak elmondta: a három milliárd eurós végösszeg úgy jön ki, hogy maga az EU egymilliárd eurót vállal magára. A többi kétmilliárdot a tagállamoktól várja Brüsszel. A lelkesedés picit visszafogott mint mindig, ha fizetni kell. Azt senki sem akarja, hogy megismétlődjön a 2015-ös nagy migráns invázió. De fizetni se nagyon akar senki. A németek 500 millió eurót tettek a közös kalapba. Ez sok ugyan, de nem elég – figyelmeztetett az EU költségvetési biztosa.

Günther Oettinger most ugyan nem beszélt arról, de van még egy nagy migráns számla is. Ezt az olaszok nyújtották be Brüsszelnek. Ők ugyanis fizetnek a líbiai milíciáknak, hogy állítsák meg a migráns inváziót délről. Az első eredmények biztatóak: kevesebben érkeznek Líbiából Itáliába mint eddig. Csakhogy a líbiai milíciák továbbra is várják a pénzt. Közben az olasz belügy kidolgozott egy tervet, Líbiát éppúgy érdekeltté tenné a migráns invázió megállításában mint Törökországot. Csakhogy ennek is szép ára lenne. Mondjuk szintén 3 milliárd euró. Legalábbis erre célzott az olasz belügyminiszter, aki korábban a Politiconak nyilatkozott. Az EU költségvetési biztosának tehát fel van adva a lecke: szerezzen több milliárd eurót, hogy a migránsok ne jöjjenek Európába olyan tagállamoktól, melyek nem akarnak migráns látni, de fizetni sem óhajtanak azért, hogy ezt elkerüljék 

Botka hajlandó visszalépni, ha…

„Ha látok egy másik, sikeresebb politikai alternatívát, akkor hajlandó vagyok visszalépni. Jelenleg ilyet nem látok” – mindezt Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje mondta az ATV-ben.

Ezt a kijelentést sokan egyfajta meghátrálás, vagy inkább kihátrálás kezdeteként értelmezik. Bár, hallani, hogy a párt belső fórumain már el-el hangzottak hasonló kijelentések Botkától, ezek azonban inkább cinikus megjegyzésekként voltak értelmezhetők.

A szegedi polgármester most is azt erősítette hallgatóiban, nézőiben, hogy ő a győzelem receptjét adta meg, ez az alternatíváról szóló kiegészítés mindenképpen új és meglepő a részéről. Annak ellenére az, hogy hozzáfűzte:

nem lát magánál sikeresebb alternatívát.

Ebből, némi szemantikai értékelést követően levonhatjuk azt a következtetést, hogy alternatíva már van Botka horizontjában is, legfeljebb nem látja sikeresnek. Márpedig, ha egy jelölt lát másokat is a pályán, akkor érzékeli a kritikákat is, amit bizonyos szempontból pozitív jelként is felfoghatnak azok, akik Botka részéréről politikája korrekcióját várják.

Kétségételen: az MSZP kifejezetten megosztottnak mondható a miniszterelnök-jelöltje alkalmasságát illetően. Sőt: egyesek szerint ma már többen vannak ellene, mint mellette; a mainstream politikusok közül csak Gőgös Zoltán, Harangozó Tamás, Újhelyi István és – most figyeljenek – Szekeres Imre számít feltétlen hívének, egy másik csoport támogatja ugyan, de erős kritikával szemléli Botka lépéseit, míg a harmadik csoport mereven elutasítja őt. Ez utóbbi társaság sem egységes persze, van aki a gyors és azonnali váltást szorgalmazza, míg mások egyelőre kivárnának addig, míg jobban megérik a helyzet a cserére.

Visszatérve az ATV-beli interjúra: abból nem az derül ki, hogy Botka változtatni akarna eddig stratégiáján, bár ebből a szempontból talán fontos állomás lesz a szombat délutánra tervezett szegedi értelmiségi találkozó. Ezen, mint arról már korábban beszámoltunk, a miniszterelnök-jelölt programot is hirdet, és feltehetően

kísérletet tesz egy igazai értelmiségi holdudvar kijelölésére és kialakítására.

A meghívottak köréről és létszámáról ellentmondó híreket lehet hallani: van, aki több, mint kétszáz vendégről beszél, mások viszont ötvenes létszámról tudnak. Ugyanakkor az is hírlik, a Független Hírügynökség is beszámolt róla, hogy sokan lemondták részvételüket, vagy nem jeleztek vissza a meghívóra. Jól értesültek tudni vélik, hogy eddig mintegy huszonöt biztos résztvevője lesz az eseménynek, emiatt pedig bővítették a meghívandók listáját; több politikus, így például Kunhalmi Ágnes, vagy a szocialisták frakcióvezetője, Tóth Bertalan is bekerült a szegedi körbe.

Kérdés, hogy a fő konfliktuspontról lesz-e elmozdulás, azaz

a DK-val való együttműködést továbbra is csak Gyurcsány Ferenc nélkül hajlandó elfogadni Botka, avagy lazít ezen az elképzelésén.

A DK néhány napon belül megkezdi a kampányát, és azt egészen biztosan a volt miniszterelnökre építi. A szocialisták, ki tudja hányad része, az összefogás mellett törnek lándzsát, még akkor is, ha tudják: Gyurcsány személye a közös listán valóban taszító is lehet. Mégis, ha éremben akarnak Orbán vetélytársává válni, azaz komolyan hisznek a Fidesz leválthatóságában, a DK elnöke megkerülhetetlen tényező.

A szegedi találkozó mindenképpen kiélezi a kérdéseket. A következőket: 1. Képes-e konszolidálni a helyzetet Botka? 2. Felsorakozik a párt valamennyi tagja mögötte? 3. Tud-e markáns értelmiségi támogatást szerezni maga mellé? 4. Erősíti-e pozícióját, vagy az alternatív megoldás felé tolja a helyzetet?

Elemzők szerint viszonylag kevés az esély a korrekcióra, ami viszont tovább löki a pártot a belső háborúk élesedése felé, és egyben lassan eltávolodik mindentől, ami sikerrel kecsegtethet.

Trump: kivonulás helyett újabb csapatokat küldünk Afganisztánba

0

„Az első ösztönös döntésem a kivonulás volt, de a Fehér Házban az ovális irodában jobban átgondolja az ember a dolgot”- mondta az Egyesült Államok elnöke a Fort Myer támaszponton, ahol felvázolta Afganisztán stratégiáját.

Előtte megvitatta a helyzetet a hadügyminiszterrel és a nemzetbiztonsági tanácsadóval valamint a kabinetfőnökkel. Kelly tábornok, a kabinetfőnök nem szolgált Afganisztánban, a fia viszont ott esett el. Az amerikai csapatok 2001 végén vonultak be Afganisztánba, hogy bosszút álljanak szeptember 11-ért. Létszámuk felment 100 ezerre is, de győzni mégsem tudtak a tálibok ellen, akiket korábban ők segítettek uralomra. „Sem győzni nem tudunk sem azt nem engedhetjük meg, hogy veszítsünk!”- így összegezte a helyzetet Barack Obama, aki a csapatok nagy részét kivonta Afganisztánból. Trump, aki korábban bírálta emiatt elődjét, most lényegében folytatja annak politikáját. Miért ?

„Ha kivonnánk a 8000 amerikai katonát, akkor űr keletkezne! Ezt nem engedhetjük meg. Inkább újabb csapatok küldését kell fontolóra vennünk. Azt nem mondom meg, hogy hány katonát, nehogy az ellenség ezt tőlem tudja meg!”- adta elő Trump a katonai támaszponton Virginia államban.

Az amerikai sajtó szerint még 3900 katona megy Afganisztánba,

ahol amerikai támogatás nélkül összeomlana a demokratikus rendszer. Mit szólnak ehhez a tálibok? A fanatikus iszlamista milicisták, akik korábban az USA és Pakisztán támogatását élvezték?

   „Afganisztán egy újabb szuperhatalom temetője lesz!”- üzenték a tálibok Trumpnak még a beszéde előtt. Arra céloztak, hogy a Szovjetunió épp Afganisztánban gyengült meg annyira, hogy végül kivonulásra kényszerült. Majd nem sokkal később össze is omlott /1991/. Most azon melegében a tálibok kevésbé harciasan értékelték Trump beszédét. Szóvivőjük szerint az USA elnöke összevissza beszélt és senki sem tudhatja, hogy végül mi is lesz Trump politikája Afganisztánban.

Pakisztánnak mindenesetre megüzente Trump, hogy hagyjon fel a tálibok támogatásával.

Ezt Iszlamabadban már sokszor megígérték, de sohasem tartották be. Annak ellenére sem, hogy a pakisztáni tálibok immár támadják azt a hadsereget is, amely létrehozta őket.

Ezért mondta azt korábban Trump, hogy az ilyen zavaros helyzetből ki kell hozni az amerikai katonákat, akik 2001 óta állnak harcban Afganisztánban. Aztán jött a pálfordulás: az USA hadserege nemcsak, hogy marad Afganisztánban, de Trump újabb csapatokat is küld nehogy kiderüljön: az elmúlt 16 év kudarc volt az Egyesült Államok számára a térségben sőt az iszlám világ nagy részében.

Tíz éve történt: Gyurcsány Ferenc levélben fordult a legfőbb ügyészhez

0

2007. augusztus 22-én a Független Hírügynökség arról írt, hogy Gyurcsány Ferenc levélben fordult a legfőbb ügyészhez a Jobbik Magyar Gárda megalapítása kapcsán. A miniszterelnököt a hazai és nemzetközi zsidó szervezetek levélben keresték meg, amelyben aggodalmukat fejezték ki a Magyar Gárda megalapítása miatt.

A kormányfő Kovács Tamásnak címzett levelében arra kéri a legfőbb ügyészt és személyén keresztül a köztársaság ügyészségét, hogy a Magyar Gárda nevű szerveződés működését a részletekre is kiterjedő különös figyelemmel kövesse, és a hatályos jogszabályokkal, illetve a magyar alkotmánnyal ellentétes cselekmény esetén haladéktalanul lépjen fel.

A szélsőjobboldali Jobbik Magyarország Mozgalom által életre hívott, a bíróság által már bejegyzett

Magyar Gárda nevű szerveződés itthon, de Európában és a szabad világban is tiltakozások sorát váltotta ki

– áll a miniszterelnök levelében. Gyurcsány Ferenc osztja azok véleményét, akik szerint a Magyar Gárda életrehívása – az eddig megismert tények és nyilatkozatok alapján – magában hordozza annak közvetlen veszélyét, hogy sérülhetnek legfontosabb közös értékeink: az emberi méltóság tisztelete, a félelem nélküli hétköznapokhoz való jog, egymás kultúrájának, származásának és világlátásának tisztelete.

A heves reakciókat érthetőnek ítéli, mert mint levelében írja:

az antiszemitizmus és a kirekesztő gyűlölet évek óta itt kopogtatnak az ajtónkon.

„Nem engedhetjük, hogy átlépjék a küszöböt” – szögezi le.

Egy köztársaságnak joga az önvédelem, az alkotmányos intézmények vezetőinek pedig kötelessége e jogi-politikai oltalom biztosítása a polgárok felé bármilyen félelemkeltő, ordas eszmével szemben – véli a miniszterelnök.

Gyurcsány Ferenc szerint közös a felelősség abban, hogy a szólás és gyülekezés szabadságának alkotmányos alapjogával senki ne élhessen vissza. „Az én felelősségem politikai, a legfőbb ügyészé – többek között az egyesülési jogról szóló, 1989. évi II. törvény értelmében – jogi” – teszi hozzá.

Kés a hátban – Kiirtandó korrupció

0

Interjú Gémesi Györggyel

 

Lassan fél éve lesz, hogy új pártként jelent meg a magyar politikai életben az Új Kezdet. Ez manapság, önmagában nem számít hírnek; a választásokhoz közeledve gomba módra szaporodnak a pártok, egynémely az anyagi haszonszerzés reményében, mások a siker legcsekélyebb esélye nélkül, de másokat gyengítendő szállnak ringbe, akadnak olyanok, amely illúziókat és a múltjukat kergetve indulnak harcba. Az Új Kezdetre egyik kategória sem jellemző, mégpedig azért nem, mert vezetője egy olyan politikus, aki általános elismerésnek örvend, akire legkevésbé sem jellemző a kalandorság, szóval illik őt és pártját komolyan venni. Az Új Kezdetet, amely márciusban alakult meg hivatalosan, Gémesi jobboldali pártként határozta meg, vagyis egyértelműen azon az oldalon, ahol a Fidesz helyezkedik el.  Ez a közel fél év, egyelőre, azt mutatja, hogy azt az áttörést, amelyet épp a hajdan volt MDF-es politikustól, Gödöllő szinte már állandó polgármesterétől reméltek, neki sem sikerült megvalósítania. A Független Hírügynökség e fél évet értékelendő kereste meg Gémesi Györgyöt és kért tőle interjút.

  • Sikeres polgármesterként, fél évvel a megalakulás után is jó döntésnek tartja, hogy új pártot alapítva, beszállt a választás küzdelembe?
  • A válaszom egyértelműen igen. És elsősorban azért, mert hiába tartanak engem sikeres polgármesternek, az önkormányzatok lehetőségei egyre szűkülnek, a Fidesz kifejezetten gyámság alá helyezett mindenkit; a kormánypárt elveszi az autonómiánkat, így aztán a polgármesterek lehetőségei is szűkülnek, vagyis már eleve elvész a siker lehetősége.
  • Viszont egy olyan országban, ahol ennyire bemerevedett a pártstruktúra, van-e egyáltalán esély betörni a „nagyok” közé?
  • Nem a bemerevedett pártstruktúra az igazi probléma, hanem az a rendkívüli politikai és gazdasági centralizáció, amelyet ma a Fidesz és az emberei megvalósítanak. A pártstruktúrát azért nem nevezném merevnek, mert itt már rég fölbomlottak a hagyományos bal és jobboldali értékek, a fiatalok is másként gondolkodnak ma már. Amit az úgynevezett baloldalon látunk, az egyre kevésbé eredményes, amit meg a Fidesz mutat, azt mindennek lehet nevezni, csak jobboldalinak nem, még ha magát ekként is definiálja. A Fidesz manapság egy tipikus bolsevista párt. És ebből fakad az igaz probléma is: a kormányzó párt elképesztő hatalmi koncentrációjából, amely már nagyban veszélyezteti a demokratikus működési rendszert.
  • Éppen erről beszélünk, tehát egy olyan országról, ahol a vezető párt, ha valami nem az akaratának megfelelően alakul, akkor törvényt alkot, hogy elhárítsa az útjába kerülő akadályokat. Tehát, ahol így működik az ország, mit tehet egy új formáció, amikor még a régiek is tehetetlenek?
  • Pontosan az kínálja a lehetőséget és a feladatot számunkra, ami a kérdésben megfogalmazódik. Az ellenzéki pártok az elmúlt hét esztendőben nem tudták felvenni e folyamat ellen a harcot, sőt egyre erőteljesebbé vált az hatalmi koncentráció, amelyről már az előző kérdés kapcsán is beszéltem. Természetesen nem hiszem azt, hogy egy új politikai erő képes lehet ezen változtatni egyik pillanatról a másikra, már csak azért sem, mert a Fidesz igyekezett olyan rendszert kialakítani, ahol rendkívül nehéz vele szemben eredményesen fellépni.
  • Különösen akkor, ha ebben a szisztémában szinte lehetetlen önöknek elérni a nyilvánosságot. Ebben például lehet-e egyáltalán bármilyen áttörést elérni?
  • Valóban szinte lehetetlen. Ott ahol a közszolgálati – vagy annak csúfolt – média a kormány ízlése és akarata szerint működik, a vidéket Mészáros Lőrincen keresztül egyértelműen uralja a Fidesz, vagyis nincs mozgástér, alig van olyan felület, ahol meg lehet egyáltalán szólalni. Ráadásul Orbán Viktor már ezek ellen is háborút hirdetett, tehát nem tudjuk, hogy szeptembertől hogyan fogja a miniszterelnök még ezeket, a viszonylag szabad mozgástérrel rendelkező médiákat is felszámolni. Nekünk egyelőre az marad, hogy minél több helyszínen, minél több emberrel találkozzunk. Eddig is ezt tettük, és azt tapasztaltuk, hogy erős igény van a változásra, azaz a hatalmas médiafölény ellenére az emberek szeretnének újat, igazat és korrupciótól mentes formációkkal találkozni.

    MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
  • Igen ám, de mert jobboldali pártként határozzák meg magukat, nehéz elképzelni, hol találnak ehhez szavazókat? Gondolnánk, hogy az ilyen politikai attitűddel rendelkező választókat már lekötötte a Fidesz és a Jobbik, nem?
  • Azt már egy korábbi kérdésnél jeleztem, hogy klasszikus oldalak már nem léteznek és azt is említettem, hogy a Fidesz nem jobboldali, hanem egyértelműen populista, bolsevik típusú párt. Nekünk olyan értékeket kell felmutatnunk – és ma ez a lényeg, ha egy politikai pártról beszélünk-, hogy milyen értékeket képvisel, milyen hitelességet mutat fel. Éppen ezért találkozhattunk rengeteg korábbi, ám kiábrándult Fidesz-szavazóval; ez a párt a többség szemében már elvesztette a hitelességét. Nyilván azokra az emberekre, akik előtt Orbán Viktor minden szava szent, nos, rájuk nem számíthatunk, de mindenki másra igen.
  • A fél éves működés amúgy milyen új tapasztalatokat hozott?
  • A legmegdöbbentőbb számomra a médiakoncentráció, az a tény, hogy tényleg nehéz a nyilvánosságban helyet kapni. Erre bizony még fél évvel ezelőtt sem gondoltam. Mint ahogy azt sem, hogy milyen erős az egzisztenciális félelem, a Fidesz behálózza a társadalmat és az emberek tartanak attól, hogy nekik, vagy a rokonaiknak az állásába kerül, ha szembe mennek a rendszerrel. Van egy harmadik elem is, ami váratlanul ért: az az apátia, amely a társadalom jelentős részében szinte kézzel fogható.
  • Eljutott odáig is, hogy egyedül nem megy?
  • Elsősorban azt kellett megállapítanunk, kivel nem: a Jobbikkal biztosan, és mostanság az MSZP-vel sem. Nem pusztán azért, mert más az értékrendünk, hanem az utóbbi idők történései is óvatossá tettek bennünket; náluk soha nem lehet tudni, hogy ki mikor fogja belevágni a másik a hátába a kést. Az LMP az a párt, amellyel hivatalosan is elkezdtük a tárgyalásokat. A Momentum ugye bejelentett, hogy egyedül indul, de persze előfordulhat, hogy ez a döntése még megváltozik, s akkor meglátjuk, hogy velük tudunk-e együttműködni.
  • Mindenki nagyon forró őszről beszél, hogy lehet ebbe beszállni?
  • Szerintem nem lesz forróbb, mint ami most van. Nekünk sem pénzünk, sem eszközeink nincsenek a háborús helyzetek megvívására, nekünk kizárólag a hitelességünk az erőnk.
  • De kihallatszik-e ebből a zavarból az önök vékony hangja?
  • Hát nem egyszerű… Mindent elkövetünk a korrupció intézményes felszámolása érdekében, ezért nyújtottunk be népszavazási kérdéseket is, szeretnénk, ha az országgyűlési képviselők, és a családtagok is vagyonvizsgálaton esnének keresztül, az eredmény szerintünk meglehetősen beszédes lenne. Ugyanilyen lekötelezettek vagyunk a fiatalok elvándorlásának megállításában. Sajnos e területen is beleütközünk a média, a megszólalást biztosító felületek hiányába, de talán segítséget jelent majd az LMP-vel való együttműködésünk, hisz nekik azért parlamenti frakciójuk is van.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK