MTI Fotó: Balogh Zoltán

Heves indulatokat váltott ki a hazai – és egyes információk szerint a nemzetközi – berkekben, hogy a vizes világbajnokság lezárultával, lényegében még a vendégek egy részének jelenlétében, negatív felütésű írások jelentek meg a magyar sajtóban.

A szervező bizottság, mint hallhattuk egynémely tagjától, nem győzte besöpörni az elismerő mondatokat, azt a sok-sok szuperlatívuszt, amelyet bezsebelhetett Magyarország, azt honorálandó, hogy rövid két éve alatt összehozta mindazt, ami egy ilyen világbajnoksághoz szükséges, mégis: itthon kezd negatívba fordulni a siker. Tegyük hozzá, nem teljesen jogtalanul, bár talán illik különválasztani magát a versenyt, a szervezést, a létesítmények nagyszerűségét, a helyszínek által nyújtott fantasztikus kulisszát attól, hogy mennyibe került ez a világbajnokság az adófizetőknek, miért lett sokszorosa annak, mint amit előzetesen elképzeltek, mi történt a környezettel, a mi kerül a kivágott fák helyébe és mi lesz a sorsa a létesítményeknek, konkrétan a Duna Arénának.

A fuhu.hu, a maga szerény eszközeivel igyekezett moratóriumot hirdetni a vb alatt; úgy találtuk, hogy mindannyiunk érdeke a sikeres versenylebonyolítás. Nem azt akartuk, hogy hallgasson a magyar sajtó, még kevésbé, hogy elhallgasson bármit, pusztán azt javasoltuk: ami várhat a vb végéig, az várjon is. Nem állítjuk, hogy a felhívásunk feltétlenül eredményesnek bizonyult, még azt sem, hogy nagy hullámokat vert – egy-két kritikai megjegyzés azért érkezett -, de tényszerűen megállapíthatjuk:

a magyar sajtó az esemény alatt nem nagyon támadta a rendezvényt.

Túl vagyunk rajta, itt az idő. Biztosak vagyunk benne, hogy kérdés-cunami fogja elárasztani az illetékeseket: mi és miért került több, mint hárommilliárdba a megnyitó ünnepségen, hogyan lett az összköltség végül 170 milliárd, miért lett olyan sivár a környezet, mi lesz a Dagállyal. És igen azt, amit a hétfői Népszava a címlapján tálalt: mi lesz a Duna Aréna sorsa?

A fuhu.hu információi szerint valóban súlyos a gond:

az úszó- és műugró világbajnokság helyszíne, a jelek szerint a kutyának se kell.

Természetesen ez nem árnyékolja be a rendezés nagyszerűségét és azt, hogy a résztvevők maximális elégedettséggel távoztak Magyarországról, de mi itt maradunk és itt marad az Aréna is, de vajon kinek a kezelésében? (Sok olyan olimpiaáról olvashattunk, ahol, utóbb, a létesítményeket nem tudták fenntartani, szép lassan mennek tönkre, rozsdásodnak el, stb…)

A Duna Aréna, illetve a vb sikere érdekében, az állam kezébe vette a területet, ha nem is kisajátította, de átmeneti időre birtokba vette a Dagályt és környékét. Törvényt is alkotott rá, többek között azt is előírta, hogy hány fát kell majd telepíteni a későbbiek során. A törvény lényege azonban nem ez volt, sokkal inkább az, hogy az építkezést ne lassítsa egyetlen bürokratikus jogszabály és hatóság sem, mindent meg lehessen soron kívül, hosszas engedélyeztetési lejárásokon és szabályokon keresztül.

Így lett a Dagály területe az államé, mostanáig.

Mostantól azonban vissza kellene vennie a fővárosnak, amiről viszont Tarlós István hallani sem akar.

Azt nyilatkozta egy alkalommal, hogy esze ágában sincs a Fürdőigazgatásnak – azaz Budapestnek – a Duna Arénát integrálni, arra ugyanis nincs forrás. Tóth József, a XIII. kerület, azaz a Dagály helyszínének polgármestere hasonlóan nyilatkozott; a Népszava ugyan több, mint egymilliárd forintról ír, ahogy fogalmaz: alsó hangon ennyibe kerülne az üzemeltetés, a polgármester ezt az összeget ötszázmillió és egymilliárd közé helyezi. De Angyalföldnek nincs erre pénze, tehát szóba se jöhet a kerület, mint fenntartó.

MTI Fotó: Máthé Zoltán

Fürjes Balázs, a kiemelt beruházásokért felelős kormánybiztos a vitatott kérdésben nem foglalt állást – feltehetően túlmegy a hatáskörén -, ugyanakkor azt állította egy interjúban, hogy a Duna Arénában mindig telt ház lesz, nem vitatható, hogy maximálisan lesz használva. A kormánybiztos a klubok edzéslehetőségéről, a versenyek helyszínéről, az iskolások úszás lehetőségeiről beszélt, amiből persze még nem következik, hogy mindezek elegendő bevételt is képesek produkálni.

Augusztus 1. van. És két nappal a világbajnokság lezárása után ott tartunk, hogy

e pillanatban nincs működő Dagályunk, de van egy gazdátlan, ámbár ma még pompás uszodánk.

A vizes vb záró sajtótájékoztatóján, a Duna Arénában Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter annyit mondott: nyár végéig az aréna üzemeltetése a Budapest 2017 és a Nemzeti Sportközpont között oszlik meg. Hogy ezután mi lesz, azt még nem tudni.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..