Kezdőlap Szerzők Írta ki

ki

298 CIKKEK 1 HOZZÁSZÓLÁS

Miért költ ennyit sportra Orbán Viktor?

0

Nemrég ért véget a vizes világbajnokság, amely óriási sportsiker volt, csak kissé sokba került. A brüsszeli Politico hosszabb cikket szentel a témának, mert úgy érzi: Orbán számára presztízsnövelő tényező a sok sport beruházás és nagy nemzetközi verseny.

 

Vlagyimir Putyin orosz elnök bevallottan azért jön Budapestre, mert ott rendezik a dzsúdó világbajnokságot. Ennek a sportágnak Putyin maga is mestere még azóta, hogy a KGB-ben előszeretettel oktatták az önvédelmi sportokat a törekvő tiszteknek.

“Ez politikai döntés a népszerűség növelésére”- nyilatkozta Bodoky Tamás, az Átlátszó főnöke a Politico-nak.

Aki rámutat arra, hogy Magyarországon komoly nosztalgia érződik az ötvenes évek arany csapata után, mely ezüstérmet szerzett a svájci világbajnokságon 1954-ben. Orbán újra naggyá kívánja tenni a magyar focit- mondta az Átlátszó  főnöke a brüsszeli Politiconak. Jó példa minderre a Pancho stadion Felcsúton, mely 12,5 millió euróba került.

Viszont amikor a francia Bordeaux csapata ebben a stadionban játszott, akkor a francia sportlapok felsőfokú jelzőkkel illették a “falusi” stadiont.

2020-ra 32 új vagy felújított sportstadion hirdeti majd Orbán dicsőségét. Az Átlátszó számításai szerint ez mintegy 215 milliárd forintba kerül majd az országnak /euróban ez kb. 709 millió /. Mindezt egy olyan országban, ahol az egészségügy, a szociális hálózat vagy az oktatási rendszer messze elmarad az európai normáktól. Már a múltkori választásokon is volt olyan ellenzéki kampány jelszó, hogy stadion helyett kórházat! Most a 2018-as választások előtt nyugodtan meg lehetne ezt ismételni, mert az egészségügy állapota nem javult miközben egyre több a méregdrága- haverok által épített – sport stadion Magyarországon.

Itt az új hidegháború !

0

Németország szociáldemokrata külügyminisztere szerint valóságos jégkorszak köszöntött be Washington és Moszkva között. Ez a hidegháború 2.0- mondta Sigmar Gabriel a Bild magazinnak.

 

Az USA és Oroszország újra a nukleáris fegyverkezési versenyt választotta.

Ki a rosszabb ? Trump? Erdogan vagy Putyin?- kérdezte a német bulvárlap a szociáldemokrata külügyminisztert. Mindhárman erő politikát folytatnak és ez veszélyes- válaszolta Gabriel. A világot csatamezőnek tekintik, és ez új hidegháborút eredményezhet. Az orosz kapcsolatot továbbra is fontosnak tekinti Németország külügyminisztere, aki elmondta Schröder ex kancellár jó személyes kapcsolata Vlagyimir Putyinnal gyakran kamatozik ma is, ha valamit el kell intézni Moszkvában. Németország az EU többi tagjával együtt szankciókat alkalmaz Oroszországgal szemben a Krím annektálása miatt, de ettől függetlenül jó kapcsolatra törekszik Vlagyimir Putyinnal, aki KGB-s éveiben a volt NDK-ban szolgált és folyékonyan beszél németül. Töretlen az együttműködés az orosz földgáz importjában, amely a Balti tenger alatt húzódó vezetéken érkezik Németországba. Az USA szankciókkal akarja sújtani azokat a külföldi cégeket is, melyek részt vesznek az olyan nagy építkezésekben mint például egy földgázvezeték. Ezt Berlin maximálisan ellenzi.

Az USA szankciók nyilvánosságra hozása után a külügyminiszter megjegyezte: jobb lett volna, ha Trump előtte velük is konzultál.

A német külügyminiszter maximális támogatásáról biztosította Martin Schulzot, a szociáldemokraták kancellár jelöltjét. Schulz bírálta Merkel kancellárt amiért egymillió migránst beenegedett Németországba 2015-ben. Válaszul Merkel a Welt am Sonntagban úgy nyilatkozott, hogy helyes volt a migránsok beengedése 2015-ben, de gyorsan hozzátette soha többé nem kíván hasonló katasztrófát. Jelenleg Merkel népszerűségi mutatója 38%, a szociáldemokraták jelöltje Schulz 23%-on áll. A migráns ügyben legélesebben Merkelt bíráló Alternative für Deutschland 8%-ra számíthat a választásokon, melyeket szeptember 24-én rendeznek meg Németországban.

A határzár ára

0

Az EU tagállamoknak a zsebükbe kell nyúlniuk, ha azt akarják, hogy kitartson a Törökországgal megkötött migráns egyezmény.

3 milliárd eurót ígért Angela Merkel német kancellár az Európai Unió nevében Erdogan török elnöknek, ha megállítja a migráns inváziót, mely több, mint egymillió sorsüldözött ember érkezését jelentette 2015-ben. A legnagyobb terhet Németország vállalta magára mint az EU legerősebb állama. Most is 500 millió eurót ígért annak érdekében, hogy kitartson az EU-török migráns egyezmény. A pénz ugyanis nagy úr: a törökök annak ellenére nem mondták fel a migráns egyezményt, hogy időközben kígyót-békát kiabáltak Merkel kancellárra és Brüsszelre. A sikertelen puccskísérlet után kialakított Erdogan rendszert ugyanis az Európai Unió nem tudja befogadni. Sigmar Gabriel német külügyminiszter ezt kerek perec meg is mondta a törököknek. A népszerű Bild magazinnak úgy nyilatkozott, hogy amíg Erdogan az elnök Törökországban addig szó sem lehet Ankara uniós tagságáról. Erről a tárgyalások  évtizedek óta folynak, de ma sem tartanak sehol.

Ettől függetlenül a migráns egyezmény kitart, de csak akkor, ha az EU fizet. Erre figyelmeztetett mindenkit a költségvetési biztos. Günther Oettinger a brüsszeli Politiconak elmondta: a három milliárd eurós végösszeg úgy jön ki, hogy maga az EU egymilliárd eurót vállal magára. A többi kétmilliárdot a tagállamoktól várja Brüsszel. A lelkesedés picit visszafogott mint mindig, ha fizetni kell. Azt senki sem akarja, hogy megismétlődjön a 2015-ös nagy migráns invázió. De fizetni se nagyon akar senki. A németek 500 millió eurót tettek a közös kalapba. Ez sok ugyan, de nem elég – figyelmeztetett az EU költségvetési biztosa.

Günther Oettinger most ugyan nem beszélt arról, de van még egy nagy migráns számla is. Ezt az olaszok nyújtották be Brüsszelnek. Ők ugyanis fizetnek a líbiai milíciáknak, hogy állítsák meg a migráns inváziót délről. Az első eredmények biztatóak: kevesebben érkeznek Líbiából Itáliába mint eddig. Csakhogy a líbiai milíciák továbbra is várják a pénzt. Közben az olasz belügy kidolgozott egy tervet, Líbiát éppúgy érdekeltté tenné a migráns invázió megállításában mint Törökországot. Csakhogy ennek is szép ára lenne. Mondjuk szintén 3 milliárd euró. Legalábbis erre célzott az olasz belügyminiszter, aki korábban a Politiconak nyilatkozott. Az EU költségvetési biztosának tehát fel van adva a lecke: szerezzen több milliárd eurót, hogy a migránsok ne jöjjenek Európába olyan tagállamoktól, melyek nem akarnak migráns látni, de fizetni sem óhajtanak azért, hogy ezt elkerüljék 

Botka hajlandó visszalépni, ha…

„Ha látok egy másik, sikeresebb politikai alternatívát, akkor hajlandó vagyok visszalépni. Jelenleg ilyet nem látok” – mindezt Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje mondta az ATV-ben.

Ezt a kijelentést sokan egyfajta meghátrálás, vagy inkább kihátrálás kezdeteként értelmezik. Bár, hallani, hogy a párt belső fórumain már el-el hangzottak hasonló kijelentések Botkától, ezek azonban inkább cinikus megjegyzésekként voltak értelmezhetők.

A szegedi polgármester most is azt erősítette hallgatóiban, nézőiben, hogy ő a győzelem receptjét adta meg, ez az alternatíváról szóló kiegészítés mindenképpen új és meglepő a részéről. Annak ellenére az, hogy hozzáfűzte:

nem lát magánál sikeresebb alternatívát.

Ebből, némi szemantikai értékelést követően levonhatjuk azt a következtetést, hogy alternatíva már van Botka horizontjában is, legfeljebb nem látja sikeresnek. Márpedig, ha egy jelölt lát másokat is a pályán, akkor érzékeli a kritikákat is, amit bizonyos szempontból pozitív jelként is felfoghatnak azok, akik Botka részéréről politikája korrekcióját várják.

Kétségételen: az MSZP kifejezetten megosztottnak mondható a miniszterelnök-jelöltje alkalmasságát illetően. Sőt: egyesek szerint ma már többen vannak ellene, mint mellette; a mainstream politikusok közül csak Gőgös Zoltán, Harangozó Tamás, Újhelyi István és – most figyeljenek – Szekeres Imre számít feltétlen hívének, egy másik csoport támogatja ugyan, de erős kritikával szemléli Botka lépéseit, míg a harmadik csoport mereven elutasítja őt. Ez utóbbi társaság sem egységes persze, van aki a gyors és azonnali váltást szorgalmazza, míg mások egyelőre kivárnának addig, míg jobban megérik a helyzet a cserére.

Visszatérve az ATV-beli interjúra: abból nem az derül ki, hogy Botka változtatni akarna eddig stratégiáján, bár ebből a szempontból talán fontos állomás lesz a szombat délutánra tervezett szegedi értelmiségi találkozó. Ezen, mint arról már korábban beszámoltunk, a miniszterelnök-jelölt programot is hirdet, és feltehetően

kísérletet tesz egy igazai értelmiségi holdudvar kijelölésére és kialakítására.

A meghívottak köréről és létszámáról ellentmondó híreket lehet hallani: van, aki több, mint kétszáz vendégről beszél, mások viszont ötvenes létszámról tudnak. Ugyanakkor az is hírlik, a Független Hírügynökség is beszámolt róla, hogy sokan lemondták részvételüket, vagy nem jeleztek vissza a meghívóra. Jól értesültek tudni vélik, hogy eddig mintegy huszonöt biztos résztvevője lesz az eseménynek, emiatt pedig bővítették a meghívandók listáját; több politikus, így például Kunhalmi Ágnes, vagy a szocialisták frakcióvezetője, Tóth Bertalan is bekerült a szegedi körbe.

Kérdés, hogy a fő konfliktuspontról lesz-e elmozdulás, azaz

a DK-val való együttműködést továbbra is csak Gyurcsány Ferenc nélkül hajlandó elfogadni Botka, avagy lazít ezen az elképzelésén.

A DK néhány napon belül megkezdi a kampányát, és azt egészen biztosan a volt miniszterelnökre építi. A szocialisták, ki tudja hányad része, az összefogás mellett törnek lándzsát, még akkor is, ha tudják: Gyurcsány személye a közös listán valóban taszító is lehet. Mégis, ha éremben akarnak Orbán vetélytársává válni, azaz komolyan hisznek a Fidesz leválthatóságában, a DK elnöke megkerülhetetlen tényező.

A szegedi találkozó mindenképpen kiélezi a kérdéseket. A következőket: 1. Képes-e konszolidálni a helyzetet Botka? 2. Felsorakozik a párt valamennyi tagja mögötte? 3. Tud-e markáns értelmiségi támogatást szerezni maga mellé? 4. Erősíti-e pozícióját, vagy az alternatív megoldás felé tolja a helyzetet?

Elemzők szerint viszonylag kevés az esély a korrekcióra, ami viszont tovább löki a pártot a belső háborúk élesedése felé, és egyben lassan eltávolodik mindentől, ami sikerrel kecsegtethet.

Trump: kivonulás helyett újabb csapatokat küldünk Afganisztánba

0

“Az első ösztönös döntésem a kivonulás volt, de a Fehér Házban az ovális irodában jobban átgondolja az ember a dolgot”- mondta az Egyesült Államok elnöke a Fort Myer támaszponton, ahol felvázolta Afganisztán stratégiáját.

Előtte megvitatta a helyzetet a hadügyminiszterrel és a nemzetbiztonsági tanácsadóval valamint a kabinetfőnökkel. Kelly tábornok, a kabinetfőnök nem szolgált Afganisztánban, a fia viszont ott esett el. Az amerikai csapatok 2001 végén vonultak be Afganisztánba, hogy bosszút álljanak szeptember 11-ért. Létszámuk felment 100 ezerre is, de győzni mégsem tudtak a tálibok ellen, akiket korábban ők segítettek uralomra. “Sem győzni nem tudunk sem azt nem engedhetjük meg, hogy veszítsünk!”- így összegezte a helyzetet Barack Obama, aki a csapatok nagy részét kivonta Afganisztánból. Trump, aki korábban bírálta emiatt elődjét, most lényegében folytatja annak politikáját. Miért ?

“Ha kivonnánk a 8000 amerikai katonát, akkor űr keletkezne! Ezt nem engedhetjük meg. Inkább újabb csapatok küldését kell fontolóra vennünk. Azt nem mondom meg, hogy hány katonát, nehogy az ellenség ezt tőlem tudja meg!”- adta elő Trump a katonai támaszponton Virginia államban.

Az amerikai sajtó szerint még 3900 katona megy Afganisztánba,

ahol amerikai támogatás nélkül összeomlana a demokratikus rendszer. Mit szólnak ehhez a tálibok? A fanatikus iszlamista milicisták, akik korábban az USA és Pakisztán támogatását élvezték?

   “Afganisztán egy újabb szuperhatalom temetője lesz!”- üzenték a tálibok Trumpnak még a beszéde előtt. Arra céloztak, hogy a Szovjetunió épp Afganisztánban gyengült meg annyira, hogy végül kivonulásra kényszerült. Majd nem sokkal később össze is omlott /1991/. Most azon melegében a tálibok kevésbé harciasan értékelték Trump beszédét. Szóvivőjük szerint az USA elnöke összevissza beszélt és senki sem tudhatja, hogy végül mi is lesz Trump politikája Afganisztánban.

Pakisztánnak mindenesetre megüzente Trump, hogy hagyjon fel a tálibok támogatásával.

Ezt Iszlamabadban már sokszor megígérték, de sohasem tartották be. Annak ellenére sem, hogy a pakisztáni tálibok immár támadják azt a hadsereget is, amely létrehozta őket.

Ezért mondta azt korábban Trump, hogy az ilyen zavaros helyzetből ki kell hozni az amerikai katonákat, akik 2001 óta állnak harcban Afganisztánban. Aztán jött a pálfordulás: az USA hadserege nemcsak, hogy marad Afganisztánban, de Trump újabb csapatokat is küld nehogy kiderüljön: az elmúlt 16 év kudarc volt az Egyesült Államok számára a térségben sőt az iszlám világ nagy részében.

Tíz éve történt: Gyurcsány Ferenc levélben fordult a legfőbb ügyészhez

0

2007. augusztus 22-én a Független Hírügynökség arról írt, hogy Gyurcsány Ferenc levélben fordult a legfőbb ügyészhez a Jobbik Magyar Gárda megalapítása kapcsán. A miniszterelnököt a hazai és nemzetközi zsidó szervezetek levélben keresték meg, amelyben aggodalmukat fejezték ki a Magyar Gárda megalapítása miatt.

A kormányfő Kovács Tamásnak címzett levelében arra kéri a legfőbb ügyészt és személyén keresztül a köztársaság ügyészségét, hogy a Magyar Gárda nevű szerveződés működését a részletekre is kiterjedő különös figyelemmel kövesse, és a hatályos jogszabályokkal, illetve a magyar alkotmánnyal ellentétes cselekmény esetén haladéktalanul lépjen fel.

A szélsőjobboldali Jobbik Magyarország Mozgalom által életre hívott, a bíróság által már bejegyzett

Magyar Gárda nevű szerveződés itthon, de Európában és a szabad világban is tiltakozások sorát váltotta ki

– áll a miniszterelnök levelében. Gyurcsány Ferenc osztja azok véleményét, akik szerint a Magyar Gárda életrehívása – az eddig megismert tények és nyilatkozatok alapján – magában hordozza annak közvetlen veszélyét, hogy sérülhetnek legfontosabb közös értékeink: az emberi méltóság tisztelete, a félelem nélküli hétköznapokhoz való jog, egymás kultúrájának, származásának és világlátásának tisztelete.

A heves reakciókat érthetőnek ítéli, mert mint levelében írja:

az antiszemitizmus és a kirekesztő gyűlölet évek óta itt kopogtatnak az ajtónkon.

“Nem engedhetjük, hogy átlépjék a küszöböt” – szögezi le.

Egy köztársaságnak joga az önvédelem, az alkotmányos intézmények vezetőinek pedig kötelessége e jogi-politikai oltalom biztosítása a polgárok felé bármilyen félelemkeltő, ordas eszmével szemben – véli a miniszterelnök.

Gyurcsány Ferenc szerint közös a felelősség abban, hogy a szólás és gyülekezés szabadságának alkotmányos alapjogával senki ne élhessen vissza. “Az én felelősségem politikai, a legfőbb ügyészé – többek között az egyesülési jogról szóló, 1989. évi II. törvény értelmében – jogi” – teszi hozzá.

Kés a hátban – Kiirtandó korrupció

0

Interjú Gémesi Györggyel

 

Lassan fél éve lesz, hogy új pártként jelent meg a magyar politikai életben az Új Kezdet. Ez manapság, önmagában nem számít hírnek; a választásokhoz közeledve gomba módra szaporodnak a pártok, egynémely az anyagi haszonszerzés reményében, mások a siker legcsekélyebb esélye nélkül, de másokat gyengítendő szállnak ringbe, akadnak olyanok, amely illúziókat és a múltjukat kergetve indulnak harcba. Az Új Kezdetre egyik kategória sem jellemző, mégpedig azért nem, mert vezetője egy olyan politikus, aki általános elismerésnek örvend, akire legkevésbé sem jellemző a kalandorság, szóval illik őt és pártját komolyan venni. Az Új Kezdetet, amely márciusban alakult meg hivatalosan, Gémesi jobboldali pártként határozta meg, vagyis egyértelműen azon az oldalon, ahol a Fidesz helyezkedik el.  Ez a közel fél év, egyelőre, azt mutatja, hogy azt az áttörést, amelyet épp a hajdan volt MDF-es politikustól, Gödöllő szinte már állandó polgármesterétől reméltek, neki sem sikerült megvalósítania. A Független Hírügynökség e fél évet értékelendő kereste meg Gémesi Györgyöt és kért tőle interjút.

  • Sikeres polgármesterként, fél évvel a megalakulás után is jó döntésnek tartja, hogy új pártot alapítva, beszállt a választás küzdelembe?
  • A válaszom egyértelműen igen. És elsősorban azért, mert hiába tartanak engem sikeres polgármesternek, az önkormányzatok lehetőségei egyre szűkülnek, a Fidesz kifejezetten gyámság alá helyezett mindenkit; a kormánypárt elveszi az autonómiánkat, így aztán a polgármesterek lehetőségei is szűkülnek, vagyis már eleve elvész a siker lehetősége.
  • Viszont egy olyan országban, ahol ennyire bemerevedett a pártstruktúra, van-e egyáltalán esély betörni a „nagyok” közé?
  • Nem a bemerevedett pártstruktúra az igazi probléma, hanem az a rendkívüli politikai és gazdasági centralizáció, amelyet ma a Fidesz és az emberei megvalósítanak. A pártstruktúrát azért nem nevezném merevnek, mert itt már rég fölbomlottak a hagyományos bal és jobboldali értékek, a fiatalok is másként gondolkodnak ma már. Amit az úgynevezett baloldalon látunk, az egyre kevésbé eredményes, amit meg a Fidesz mutat, azt mindennek lehet nevezni, csak jobboldalinak nem, még ha magát ekként is definiálja. A Fidesz manapság egy tipikus bolsevista párt. És ebből fakad az igaz probléma is: a kormányzó párt elképesztő hatalmi koncentrációjából, amely már nagyban veszélyezteti a demokratikus működési rendszert.
  • Éppen erről beszélünk, tehát egy olyan országról, ahol a vezető párt, ha valami nem az akaratának megfelelően alakul, akkor törvényt alkot, hogy elhárítsa az útjába kerülő akadályokat. Tehát, ahol így működik az ország, mit tehet egy új formáció, amikor még a régiek is tehetetlenek?
  • Pontosan az kínálja a lehetőséget és a feladatot számunkra, ami a kérdésben megfogalmazódik. Az ellenzéki pártok az elmúlt hét esztendőben nem tudták felvenni e folyamat ellen a harcot, sőt egyre erőteljesebbé vált az hatalmi koncentráció, amelyről már az előző kérdés kapcsán is beszéltem. Természetesen nem hiszem azt, hogy egy új politikai erő képes lehet ezen változtatni egyik pillanatról a másikra, már csak azért sem, mert a Fidesz igyekezett olyan rendszert kialakítani, ahol rendkívül nehéz vele szemben eredményesen fellépni.
  • Különösen akkor, ha ebben a szisztémában szinte lehetetlen önöknek elérni a nyilvánosságot. Ebben például lehet-e egyáltalán bármilyen áttörést elérni?
  • Valóban szinte lehetetlen. Ott ahol a közszolgálati – vagy annak csúfolt – média a kormány ízlése és akarata szerint működik, a vidéket Mészáros Lőrincen keresztül egyértelműen uralja a Fidesz, vagyis nincs mozgástér, alig van olyan felület, ahol meg lehet egyáltalán szólalni. Ráadásul Orbán Viktor már ezek ellen is háborút hirdetett, tehát nem tudjuk, hogy szeptembertől hogyan fogja a miniszterelnök még ezeket, a viszonylag szabad mozgástérrel rendelkező médiákat is felszámolni. Nekünk egyelőre az marad, hogy minél több helyszínen, minél több emberrel találkozzunk. Eddig is ezt tettük, és azt tapasztaltuk, hogy erős igény van a változásra, azaz a hatalmas médiafölény ellenére az emberek szeretnének újat, igazat és korrupciótól mentes formációkkal találkozni.

    MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
  • Igen ám, de mert jobboldali pártként határozzák meg magukat, nehéz elképzelni, hol találnak ehhez szavazókat? Gondolnánk, hogy az ilyen politikai attitűddel rendelkező választókat már lekötötte a Fidesz és a Jobbik, nem?
  • Azt már egy korábbi kérdésnél jeleztem, hogy klasszikus oldalak már nem léteznek és azt is említettem, hogy a Fidesz nem jobboldali, hanem egyértelműen populista, bolsevik típusú párt. Nekünk olyan értékeket kell felmutatnunk – és ma ez a lényeg, ha egy politikai pártról beszélünk-, hogy milyen értékeket képvisel, milyen hitelességet mutat fel. Éppen ezért találkozhattunk rengeteg korábbi, ám kiábrándult Fidesz-szavazóval; ez a párt a többség szemében már elvesztette a hitelességét. Nyilván azokra az emberekre, akik előtt Orbán Viktor minden szava szent, nos, rájuk nem számíthatunk, de mindenki másra igen.
  • A fél éves működés amúgy milyen új tapasztalatokat hozott?
  • A legmegdöbbentőbb számomra a médiakoncentráció, az a tény, hogy tényleg nehéz a nyilvánosságban helyet kapni. Erre bizony még fél évvel ezelőtt sem gondoltam. Mint ahogy azt sem, hogy milyen erős az egzisztenciális félelem, a Fidesz behálózza a társadalmat és az emberek tartanak attól, hogy nekik, vagy a rokonaiknak az állásába kerül, ha szembe mennek a rendszerrel. Van egy harmadik elem is, ami váratlanul ért: az az apátia, amely a társadalom jelentős részében szinte kézzel fogható.
  • Eljutott odáig is, hogy egyedül nem megy?
  • Elsősorban azt kellett megállapítanunk, kivel nem: a Jobbikkal biztosan, és mostanság az MSZP-vel sem. Nem pusztán azért, mert más az értékrendünk, hanem az utóbbi idők történései is óvatossá tettek bennünket; náluk soha nem lehet tudni, hogy ki mikor fogja belevágni a másik a hátába a kést. Az LMP az a párt, amellyel hivatalosan is elkezdtük a tárgyalásokat. A Momentum ugye bejelentett, hogy egyedül indul, de persze előfordulhat, hogy ez a döntése még megváltozik, s akkor meglátjuk, hogy velük tudunk-e együttműködni.
  • Mindenki nagyon forró őszről beszél, hogy lehet ebbe beszállni?
  • Szerintem nem lesz forróbb, mint ami most van. Nekünk sem pénzünk, sem eszközeink nincsenek a háborús helyzetek megvívására, nekünk kizárólag a hitelességünk az erőnk.
  • De kihallatszik-e ebből a zavarból az önök vékony hangja?
  • Hát nem egyszerű… Mindent elkövetünk a korrupció intézményes felszámolása érdekében, ezért nyújtottunk be népszavazási kérdéseket is, szeretnénk, ha az országgyűlési képviselők, és a családtagok is vagyonvizsgálaton esnének keresztül, az eredmény szerintünk meglehetősen beszédes lenne. Ugyanilyen lekötelezettek vagyunk a fiatalok elvándorlásának megállításában. Sajnos e területen is beleütközünk a média, a megszólalást biztosító felületek hiányába, de talán segítséget jelent majd az LMP-vel való együttműködésünk, hisz nekik azért parlamenti frakciójuk is van.

Augusztus 20. margójára

0

Szeretnék egyszer egy olyan augusztus 20-ra ébredni, ahol a kormány és ellenzéke egyaránt a Kossuth téren tiszteleg a nemzeti zászló felvonásakor. Mindegy melyik kormány, mindegy melyik épp az ellenzéke.

Sírhat Orbán

0

Az a stratégia, ami a múlt évi tusványosi beszéddel kezdődött ma omlott össze – talán véglegesen.

 

2016  júliusában Orbán Viktor az első hivatalban levő kormányfő volt, aki kiállt Donald Trump mellett. Bár sokan cikkeztek akkor, hogy ez valójában nem Trumpnak szánt vazallusi eskü volt, hanem csak azért mondta, mert Clinton győzelmét – és a magyar-amerikai kapcsolatok  további romlását várta, egy kétségtelen, Orbánnak és körének Trump, és az „alt-right” kimondottan szimpatikus.  Ugyanaz a stílus, ugyanaz az ellenségkép, ugyanaz a végtelen sértettség munkál bennük. És megvannak a kapcsolatok is közöttük.

Sokaknak talán fel sem tűnt, de Trump felemelkedésével párhuzamosan váltott tudósítót az MTI Washingtonban.  Pogár Demeter – aki régi  népszabadságosként a fehér holló volt a rendszerben – ment, és jött Járai Judit. Ez persze egy teljesen átlagos váltás is lehetett volna, hiszen tudósítók jönnek és mennek. Az pedig, hogy egy látványosan kormánypárti  figura kerül tudósítói posztra a mai magyar közmédiában inkább rendszerszerű, mint  különleges. De Járai nem egyszerű tudósító – legalább is sokan mondják, akik ismerik. Közvetlenül van becsatornázva Orbánhoz, akárcsak néhány más közismert közmédiás arc. És – ez benne a különösen érdekes – közvetlen kapcsolatban van az amerikai alt-righttal.

Vannak persze más kapcsolatok is a magyar és az amerikai kevésbé mérsékelt jobboldal között – hogy mást ne említsünk, a folyamatosan őrült ötletekkel jelentkező magát volt kémnek és a vitézi rend örökösének valló Gorka Sebestyén. De Járai – és ez az MTI egyre sajátságosabb tudósításaiból is kiérezhető volt – közvetlenül a Breitbart vezetőivel volt jóban. Azzal a Steve Bannonnal, akiről Trump kormányzásának első napjaiban úgy tűnt, ő lesz a Fehér Ház valódi ura. Irodát kapott a Nyugati Szárnyban, stratégiai főtanácsadó lett, és helyet kapott a Nemzetbiztonsági Tanácsban. Orbánék szép reményekkel indultak. De a dolog láthatóan nem jött össze. A magyar-amerikai kapcsolatok szintjét láthatóan nem az ideológiai elvtársiasság vagy az egyre mélyebben benyaló vazallusi fogadkozások határozták meg. Hanem a magyar kormány vélt vagy valós oroszbarátsága, meg az, hogy a CEU ügyet egészen máshogy látták Budapesten, mint Washingtonban. Ott speciel úgy, hogy egy amerikai intézményt ért támadás. Le is cserélték a nagykövetet,  mondván nem sikerült megismertetni kellőképpen a magyar álláspontot. Majd jött az új nagykövet, Szabó László, aki igen diplomatikusan első interjújában anyázta a State Departement apparátusát. De még mindig volt remény – Bannon, ha a Nemzetbiztonsági Tanácsból McMaster tábornok kérésére el is távolították  – a helyén volt.

Mostanáig.

Mert miután az elmúlt napokban ismét nettó hülyét csinált magából a Charlottesville-i erőszak ügyében, már nem volt más választása Trumpnak, mint, hogy kirúgja.

Orbán utolsó esélye is elszállt

Trump lassan pedig már az összes közép-európai vezetővel lekezelt – még Iohannisszal is – de Orbánnak eddig csak annyi jutott belőle, hogy lelkes kiskutyaként csóválhatta a farkát egyszer, amikor látótávolságban voltak.

 

Ráférne egy ráncfelvarrás a 25 éves Szigetre

0

Véget ért a jubileumi Sziget, ami nem hozott nagy katarzist. A fellépőkből és más programokból nem nagyon tűnt fel, hogy ünnepel a fesztivál, és egyébként sem sikerült semmi izgalmas újítást összehozniuk a szervezőknek. Ennek megfelelően el is maradtak a tavalyi látogatórekordtól, és csak két nap telt meg a fesztivál. A Sziget egyébként ugyanúgy nézett ki és ugyanolyan hangulatú volt, mint az elmúlt években, azzal a különbséggel, hogy kifejezetten gyengére sikerült az idei lineup.

A megújulás szükségességét a szervezők is érzik: a fesztivált lezáró sajtóközleményben a Sziget új cégvezetője, Kádár Tamás már azt ígéri, hogy jövőre komoly jelei lesznek a változásnak. „Lezárult egy korszak, amelyben felépítettünk egy egyedi, trendi, multikulturális fesztivált, ami speciális feelingjével, kulturális sokszínűségével, egyedi programjaival, a szolgáltatásainak minőségével és nem utolsó sorban látványos megjelenésével tűnt ki a nemzetközi paletta többi fesztiváljai körül. Mára a Sziget olyan példaértékű fesztivál lett, aminek a receptjét sokan átvették, emiatt nekünk is változnunk kell, hogy ne egyek legyünk a sok hasonló közt” – idézik Kádár Tamást, aki a leköszönő Gerendai Károlytól vette át a Sziget irányítását.

A fesztivál indulása előtt tartott nagy sajtótájékoztatóján – amelyen mindenki valami nagy bejelentésre várt, de végül nem történt ilyen -, Gerendai viszont még arról beszélt, hogy azért nem készültek semmi extrával a 25 éves Szigetre, mert a fesztivál van olyan jó, hogy önmagában is bevonzza a látogatókat. Már akkor is úgy tűnt, hogy ez inkább csak az utólagos megideologizálása annak, hogy miért nem lesz idén semmi különlegesség. Úgy tűnt, hogy a szervezők igenis akartak valami nagyot dobni, csak nem jött össze. Persze az is lehet, hogy tényleg úgy érezték, hogy elég egy 25-ös számot odaírni a logó elé, és kész a jubileumi fesztivál.

Ugyanis ennél több jel nem nagyon mutatott arra, hogy negyedszázados fennállást ünnepli a Sziget. Az igaz, hogy ez a fesztivál és a közönsége már nagyon más, mint a ’90-es évek első bulijai, ezért a múltidézés tényleg furcsán vette ki volna magát. De sokan számítottak legalább nagy nevekre, akiknek a koncertjét sokáig lehet majd emlegetni. Ehhez képest a tavalyi Sziget lineupja jóval erősebbre sikerült, mint a jubileumi évé. Az idei legfontosabb fellépők már vagy játszottak a Szigeten, esetleg más hazai fesztiválon (Pink, Kasabian, Wiz Khalifa, Macklemore & Ryan Lewis, Bad Religion, Major Lazer) vagy egy éve számítanak sztároknak (Chainsmokers). Pink koncertje egyébként kifejezetten különlegesre és látványosra sikerült, de ez a fesztivál mínusz 1. napján volt, és utána sem sikerült hasonlót hoznia senkinek.

Hiába ígérték a szervezők azt is, hogy, ha nem is lesz nagy újítás, idén még szebb lesz a fesztivál. Egy-két plusz street artos projekttől eltekintve ugyanis teljesen ugyanúgy nézett ki a Sziget, mint az elmúlt években bármikor. Igaz, hiányzott például az óráskerék, a Sziget Eye, ezt viszont elég nehéz előrelépésként értékelni.

Tavaly majdnem 500 ezer embert vonzott a Sziget, ami rekordot jelentett, idén pedig 452 ezer látogató volt kinn a fesztiválon. A tömegérzés tehát így is megvolt, de mintha kevésbé lettek volna lelkesek idén a szigetlakók. A nagyszínpad előtt tartott, a koncertek közé ékelődő special partyk például hagyományosan mindig rengeteg embert vonzanak, de idén minden nappal egyre csökkent az érdeklődés irántuk. Egyébként ezek is szinte ugyanazok voltak, mint tavaly, kivéve a vasárnapi szülinapi bulit, ami viszont cserébe elég nagy csalódás volt. Eleve már azt is szomorú volt látni, hogy milyen kevesen gyűltek rá össze. Végül azoknak lett igazuk, akik nem törték magukat, mert csak particsákókat és nyalókát osztogattak a szervezők.

Kicsit még abban reménykedtünk, hogy talán a nagyszínpados programot lezáró keddi záróshow különleges lesz az ünnepre való tekintettel, de ebben is csak a megszokottat hozta a Sziget. A Dimitri Vegas&Like Mike dj páros odatette magát, de ugyanarra a koreográfiára működött az idei end show, mint a tavalyi vagy az azt megelőző.

Összességében tehát nem maradtak ki semmiből azok, akik kihagyták a jubileumi Szigetet, ha egyébként az elmúlt néhány évben valamikor betették a lábukat a fesztiválra. És, habár abban igaza van Gerendai Károlynak, hogy a Sziget így is nagyszerű rendezvény, ami rengeteg embert vonz szerte a világból, mi azért sajnáljuk, hogy nem lett maradandóbb élmény a 25. fesztivál.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK