Kezdőlap Szerzők Írta ki

ki

570 CIKKEK 1 HOZZÁSZÓLÁS

Bundestag: Orbán kapjon 7,5 milliárd euróval kevesebbet, ha nem tartja be a jogállami normákat

0

Olaf Scholz kancellárnak meglehetősen egyértelmű üzenetet küldött a Bundestag, a német parlament miután megvitatta a jogállamiság helyzetét Magyarországon. Az Európai Tanácsban  Scholznak kell szavaznia majd a Magyarországnak járó eurómilliárdokról.

Orbán Viktor nemrég tárgyalt Berlinben a német kancellárral az uniós pénzekről, de semmit sem közöltek arról, hogy miben maradtak. Közös sajtóértekezlet mindenesetre nem volt Berlinben.

Utána viszont Orbán Viktor úgy nyilatkozott a Budapester Zeitungnak, hogy

“a német szociáldemokrata párt a leginkább magyarellenes erő a Bundestagban.”

Olaf Scholz kancellár ennek a pártnak a vezetője. Orbán sajnálkozva említette ugyanebben az interjújában, hogy

“kénytelenek voltunk lemondani a pártkapcsolatról az Alternative für Deutschland mozgalommal.”

Ez a szélsőjobboldali erő tele van neonácikkal. Akik a párt a Szárny nevű frakciójába tömörülnek, melyet az Alkotmányvédelmi Hivatal is megfigyel. Ennek egyik vezetője, Björn Höcke nemrég úgy nyilatkozott, hogy az eszményképe Orbán Viktor.

Német külügyminiszter: Magyarország ne zsarolja az uniót!

Annalena Baerbock külügyminiszter azt követően beszélt erről, hogy a magyar diplomácia jelezte: nem támogatja azt a 18 milliárd eurós segély csomagot, melyet az Európai Unió Ukrajnának szán.

“Életeket menthetünk ezzel a csomaggal. Ezt nem lenne szabad akadályozni egy egész más kérdésben folyó vita miatt” – hangsúlyozta a német külügyminiszter asszony. Magyarország 13 milliárd euróra vár Brüsszeltől, amely feltételekhez köti a pénz kifizetését elsősorban amiatt, mert nem szeretné, ha folytatódna a NER rendszerszintű nagy lenyúlása: Orbán rokonai, barátai és üzletfelei kapnak szinte mindent miközben a választópolgároknak felkínálják cserébe azt, hogy tiltakozhatnak Brüsszel politikája ellen.

Amerikai-orosz szövetség Kína ellen?

0

Orbán Viktor nemrég fogadta a karmelita kolostorban John Mearsheimert, akinek könyvét a Századvég adta ki, vagyis nézeteit érdekesnek találja a magyar miniszterelnök is: mely szerint amerikai-orosz szövetséget kellene összehozni Kína hegemón törekvéseivel szemben.

“Ha Ukrajnát feladta volna Amerika, akkor most Oroszország is kelet felé tekintene. Az orosz-ukrán háború visszafogja Amerika lehetőségeit is Kínával szemben” – hangsúlyozta John Mearsheimer szakértő. Szerinte Washingtonban mindkét párt által elfogadott alapelv volt Biden elnök beiktatásáig, hogy meg kell akadályozni Oroszország és Kína szövetségét. Ezért kötötte meg Kissinger Csou En-laj miniszterelnökkel az együttműködési megállapodást 50 éve Pekingben.

John Mearsheimer azért nem támogatja Ukrajna NATO tagságát, mert az Oroszországot Kína oldalára löki. Mi lesz az Európai Unióval, amely igencsak megszenvedi az orosz-ukrán háborút?

“Európában a háború nagyon komoly negatív hatással jár, és emiatt változhat a tagállamok belpolitikája. Egyre több tagállam hasonlíthat Magyarországra” – jósolja a szakértő.

Hogy lehetne elérni a békét Ukrajnában?

“Nincs megoldás, mert egyelőre nem világos: mi az, ami elfogadható Ukrajnának, Oroszországnak és Amerikának is” – mondta az amerikai szakértő , aki jellemző módon kihagyta az Európai Uniót holott korábban Merkel kancellár hozta létre a minszki megállapodást, amely jól-rosszul rendezte Oroszország és Ukrajna viszonyát egy időre.

Fuck the EU!

Ezt Kijevben jelentette ki Victoria Nuland amerikai külügyminiszter-helyettes, amikor az USA kezdett berendezkedni Ukrajnában. Ő ugyan demokrata és John Mearsheimer republikánus, de ebben nagy az egyetértés. Míg korábban az Egyesült Államok aktívan támogatta az Európai Uniót addig mára már az európai integráció ellenfele lett. Az USA tulajdonképp gazdasági NATO-t akar, amely elég erős ahhoz, hogy szembeszálljon Kínával. Ezt nem mondta ki az amerikai szakértő, akit nemrég Orbán Viktor fogadott a Karmelita kolostorban, de azt igen, hogy meg kell akadályozni, hogy Kína olyan uralkodó pozíciót alakítson ki Ázsiában mint az USA a nyugati világban.

A nagy téveszme – liberális álmok és nemzetközi realitások – ez John Mearsheimer könyvének címe, a szerző a Századvég meghívására látogatott el Magyarországra vagyis a számlát Orbán Viktor fizette.

Egy újságíró halála

Hogy tette el láb alól a hatalom Szlovákiában a fiatal oknyomozó újságírót és menyasszonyát? Erről szól a film, melyet egy budapesti filmfesztiválon is bemutattak.

2018-ban történt a gyilkosság, melybe Fico miniszterelnök nemzeti együttműködési rendszere belebukott. Vagy legalábbis megingott. A vizsgálat ugyanis nem érte el a hatalom csúcsát. Megálltak Marian Kocner oligarchánál, akiről Jan Kuciak oknyomozó újságíró megírta, hogy egyaránt kapcsolatban áll a kormánnyal, a rendőrséggel és a Szlovákiába betelepült olasz maffiával.

Szép csendesen együtt nyúlják le az uniós pénzeket. Ismerős történet?

Az, de Szlovákiába ebbe belebukott a miniszterelnök, a belügyminiszter és több rendőrkapitány. Az egyikük öngyilkos lett a vizsgálati fogság idején. A hatalom érintettségéről sok újat nem tudtunk meg a filmből hiszen Fico újra kormányfő akar lenni, és erre van is esélye. Ki mondana rosszat egy visszatérő Keresztapáról?! Kiderült viszont, hogy Marian Kocner oligarcha hogyan zsarolta a hatalom embereit.

Keresd a nőt!

Alena Zsuzsova szállította a korrupt oligarchának a zsarolásra alkalmas dokumentumokat. Hogy szerezte meg ezeket? Kamu profilokat hozott létre a Facebookon, melyek szexuális szolgáltatásokat ígértek. Búgó hangon társalgott a kiválasztott férfiakkal, akik készséggel osztották meg vele szexuális tapasztalataikat és kívánságaikat. A befolyásos férfiak egymásnak ajánlgatták a búgó hangú szex szolgáltatást. A Facebook oldalra Alena Zsuzsova szex bombák képeit tette ki, hogy izgassa a partnerei fantáziáját. Szlovákia kis ország, a pozsonyi elitben mindenki ismer mindenkit. Így aztán az egyszerű ötlet pompás zsarolási hátteret teremtett az erkölcsi skrupulusoktól mentes oligarchának. Aki aztán ex rendőrökből válogatta ki a gyilkos kommandót. A gyilkosság politikai vihart kavart. Mozgalom indult a korrupt összefonódás leleplezésére. Vezetője ma Szlovákia elnökasszonya. Aki manapság meglehetősen magányos. A kormánypártok ugyanis egymással marakodnak ahelyett, hogy megpróbálnák megoldani Szlovákia problémáit.

Robert Fico pedig visszatérésre készül. Bár Fico baloldalinak vallja magát Orbán pedig jobboldalinak, de kiválóan megértik egymást. Mindketten a köréjük csoportosuló elitnek akarják lenyúlni a nagy pénzt miközben a szavazó polgároknak annyit juttatnak, amennyi elég ahhoz, hogy rájuk szavazzanak, de ahhoz már nem, hogy az államtól függetlenül boldoguljanak. Ha pedig függő helyzetben maradnak, akkor a nemzeti együttműködés rendszere “örökkön örökké” fennmaradhat. Ha pedig egy oknyomozó újságíró ezt megírja, akkor jó eséllyel idő előtt távozik a túlvilágra.

Magyarországon természetes, Görögországban botrány az ellenzék lehallgatása

0

A megfigyelés fölötti politikai ellenőrzés teljes Magyarországon. Orbán Viktor rendszere könnyedén veheti célba politikai ellenfeleit anélkül, hogy bármiféle jogi szankcióval kellene számolnia.

Mivel a kormány ellenőrzi a magyar média nagyrészét, lehetővé válik számukra, hogy csakis a saját verziójukat ismerhesse meg a közvélemény” – ezt írja az Európai Parlament vizsgáló bizottságának jelentése a Pegasus ügyről, melynek keretében a titkosszolgálat Orbán utasítására lehallgatta ellenzéki személyiségek okostelefonját.

A vizsgálat kiterjedt más uniós tagállamokra, köztük Görögországra is, ahol a legnagyobb politikai botrányt okozta az ügy.

“Vajon a kormányfő lehallgattatta a külügyminisztert is Görögországban?”

“A kormány olyan törvényjavaslatot készít elő, amely teljes mértékben betiltja a kémszoftvereket. Az Európai Unióban mi leszünk az elsők ezzel” – mondta a kormányszóvivő a hétvégén Athénban, ahol a sajtó kiderítette: nagyon sok politikus és újságíró, sőt a családtagjaik is szerepeltek a titkosszolgálat lehallgatási listáján. A legtöbben megdöbbentek amikor a nevüket megtalálták a listán. A kormány arra hivatkozik, hogy egyáltalán nem biztos, hogy mindenkit lehallgattak, aki a listán szerepel. A kormányszóvivő ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy “jelen pillanatban csak narratívák vannak, de bizonyítékok nincsenek.” Nem is nagyon lehetnek hiszen a titkosszolgálat használta a Predator kém alkalmazást, és az ilyen szervezetek ügyelnek arra, hogy ne hagyjanak nyomokat.

A kormányszóvivő azt ígérte, hogy “a görög igazságszolgáltatás alaposan kivizsgálja az ügyet.” Brüsszelben is érdeklődnek a lehallgatási botrány iránt, amely a közélet legfelső részét illetve a médiát érinti.

Nyáron robbant ki a nagy lehallgatási botrány Athénban, ahol a konzervatív miniszterelnök kénytelen volt beismerni: a Pasok ellenzéki párt vezérének okos telefonját  a titkosszolgálat lehallgatta. Azóta egész kémregény bontakozott ki, mert kiderült, hogy az elit nagyon sok tagját lehallgatták köztük nagyon sok családtagot is.

A Ta Nea című lap szerint a két minisztert is lehallgattak, mert ők nem ápoltak túlságosan jó viszonyt a kormányfővel.

“Elképzelhetetlennek tartom, hogy a külügyminisztert lehallgatták volna. Veszélyesnek gondolom magát a feltételezést is”

– nyilatkozta a sajtónak a görög külügyminiszter bizalmasa, aki a biztonság kedvéért a neve elhallgatását kérte.

A lista szerint a másik lehallgatott miniszter a pénzügyi tárca élén állt vagyis a kormány két legfontosabb miniszteréről van szó.

A Documento című görög lap szerint eddig 33-an találták meg a Predator (ragadozó) kém alkalmazást az okos telefonjukon Görögországban.

A baloldali Syriza párt, amely az ellenzék legerősebb képviselője a parlamentben, és amelynek több vezetőjét is lehallgatták, nyilatkozatot tette közzé az ügyben.

“Ezek döntő fontosságú idők a demokrácia és az igazságszolgáltatás szempontjából. A kormányfő bűnös, ezért nincs már jelentősége annak, amit állít. (Mitszotakisz miniszterelnök sokáig azzal védekezett , hogy a lehallgatás törvényes volt.) A kérdés most az, hogy az igazságszolgáltatás a helyzet magaslatán áll-e? A politikai rendszer valójában képes-e megvédeni az alapvető jogokat és a demokráciát?”

Az Európai Parlament figyel

Minthogy nemcsak Görögországban, de más tagállamokban – így Magyarországon is – kirobbantak hasonló megfigyelési botrányok, ezért az Európai Parlament illetékes bizottsága vizsgálatot indított az ügyben. Ennek jelentéstevője Sophie in’t Veld, aki Twitteren hívta fel képviselőtársai figyelmét a görög lehallgatási botrány hétvégi fejleményeire:

“Miniszterek, brüsszeli bizottság, figyeltek? A görög Documento listát közöl azokról, akiket Predator kémszoftverrel hallgattak le!”

A sors iróniája, hogy az Európai Parlament bizottsága épp pénteken fejezte be athéni látogatását.

“Több kérdéssel távozunk mint amennyivel idejöttünk. Még sok részlet hiányzik, de a kép világos: minden arra mutat, hogy a kormányon belül vannak a felelősök.

Vannak-e erre sziklaszilárd bizonyítékaink? Nincsenek. Ehhez arra lenne szükség, hogy a kormány feloldja a titkosítást. Jelenleg azzal az információval kell beérnünk, ami van. Persze fenn kell tartani az ártatlanság vélelmét, de nem vagyunk vakok és süketek”

– nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Sophie in’t Veld.

Aki azt is elmondta, hogy már eddig is tilos volt a lehallgatás, tehát nem új törvény kell hanem be kellene tartani a tilalmat.

“Jövőre választásokat tartanak Görögországban, jó lenne ezt az ügyet még azelőtt tisztázni” – hangsúlyozta az Európai Parlament jelentéstevője.

Jön az Internews – az USA erős független médiát akar Magyarországon

0

Az amerikai kormány – együtt az Open Society Alapítvánnyal és a Rockefeller Alapítvánnyal és másokkal  – új média szervezetet akar létrehozni Magyarországon Internews in Hungary néven.

Az Internews egy olyan nemkormányzati szervezet , melyet az Egyesült Államokban alapítottak a média támogatására. Nem Magyarország az egyetlen célország: Ukrajna, Lengyelország, Románia, Örményország és Georgia-Grúzia is szerepel a programban, melynek célja “ erős független média létrehozása”. Miért van erre szükség ?

“Mert jelenleg hatalmas erők próbálják manipulálni, elszigetelni  vagy egyenesen ellenőrizni a sajtót.”

Érdemes elolvasni a támogatók listáját: nemcsak Soros György Open Society alapítványa miatt hanem, mert ott szerepel rajta a Facebook és a Google is.

2017-ben az amerikai külügy már megpróbálkozott azzal, hogy valamiféle “független médiát hozzon létre Magyarországon vidéken.” A kezdeményezés elhalt, mert a magyar kormány tiltakozott, és erőteljesen lobbizott Washingtonban ennek érdekében. Minthogy akkoriban Donald Trump volt az elnök, a magyar kormánynak sikerült megfúrnia a State Department kezdeményezését. Most egy picit nehezebb dolga lesz, mert a demokraták sokkal szigorúbban ítélik meg a nemzeti együttműködés rendszerét mint a republikánusok. Donald Trump volt az első amerikai elnök, aki a Fehér Házban fogadta Orbán Viktort. Aki már korábban is látott közelről republikánus elnököt: amikor Bush elnök Budapesten járt a rendszerváltás idején, akkor az amerikai nagykövet Orbán Viktorra, a Fidesz ígéretes fiatal vezetőjére bízta, hogy megmutassa Budapestet az USA elnökének.

Jelenleg viszont Orbán Viktor ellenzéki kihívóját, Márki Zay Pétert vádolja azzal, hogy komoly támogatást kapott az Egyesült Államoktól a választási kampány idején. Orbán Viktor, aki fiatal korában maga is Soros György támogatását élvezte, most a titkosszolgálatot is ráuszította Márki Zay Péterre.

“Diplomatát várunk nem helytartót”

Így fogalmazta meg Orbán Viktor “első janicsárja”, Szijjártó Péter külügyminiszter a hatalom aggodalmait. Pressman USA nagykövetet már érkezése előtt hevesen bírálta a kormánypárti média. Az amerikai nagykövetség nemrég videóval idézte fel azokat a támadásokat, melyeket a kormányhoz közelálló politikai szereplők vagy újságírók fogalmaztak meg az Egyesült Államokkal szemben. A Demokrata című lap főszerkesztője például hadüzenetet sürgetett az Egyesült Államok ellen azt követően, hogy támadás érte az Északi Áramlat 1 és 2 tengeralatti földgázvezetéket, mely Oroszországból szállítaná  a nyersanyagot Németországba. Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt az Északi Áramlat 2 már üzembe sem lépett, az Északi Áramlat 1 vezetéken pedig az oroszok szüntették meg a gázszállítást. Korábban az USA ellenezte ezt a német-orosz együttműködést. Máig nem derült ki, hogy ki próbálta meg felrobbantani a két gázvezetéket, de az nyilvánvaló, hogy csakis egy nagyhatalomnak voltak meg ehhez az eszközei.

Az USA nagykövetsége ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország a NATO tagja vagyis együtt kellene működnie az Észak-atlanti Szervezet legerősebb tagállamával. Míg a NATO tagállamok vezetői egyre másra látogatnak el Kijevbe, hogy támogatásukról biztosítsák Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcban, Orbán Viktor nem tervez ilyen látogatást. Közben viszont Moszkvába küldi külügyminiszterét, aki nemrég Barátság érdemrendet kapott az oroszoktól. Egyetlen NATO tagállam sem küldte külügyminiszterét Moszkvába azóta, hogy február 24-én Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen.

Jól teljesített az Orbán – Hernádi  energiaduó

Szárnyalnak a MOL részvények a tőzsdén miután a cég eredményei az első háromnegyed évben meghaladták az elemzők várakozásait.

Az eredmény bruttó 3,6 milliárd dollár lett, ezért a MOL azzal számol, hogy az év végére túllépik a 4 milliárd dollárt: 4,1-4,4 milliárdra számítanak. Miért? A magyarázat az olcsó orosz olaj. Ezért lobbizott Orbán Viktor Brüsszelben. Ebből lett nagy nyeresége a MOL-nak annak ellenére, hogy extraprofit adót kell fizetnie, és ársapkát alkalmazni a benzinkutaknál a magyar autósoknak.

Hernádi Zsolt elnök – vezérigazgató elégedetten nyilatkozott: “ mindeddig képesek voltunk fenntartani az ellátást a régió számos országában, ezt tartom a harmadik negyedév legnagyobb eredményének.”

A cél a leválás az orosz energiáról

Legalábbis ezt nyilatkozta Hernádi Zsolt. Aki nem tagadta, hogy az ársapka csökkentette a MOL nyereségét. Az ársapka a különböző országokban, ahol a MOL jelen van, és az extraprofit adó 1,18 milliárd dollárral mérsékelték a nyereséget. Az nem egészen világos, hogyha a MOL valóban le akar válni az orosz energiáról, akkor miből lesz az extra nyereség?

Orbán Viktor mindenesetre elégedett: a MOL megkapta a hulladékkezelés koncesszióját csekély 35 évre. Ez olyan felfutó iparág lehet a zöld átmenet idején, amely részben kompenzálhatja azt, hogy a hagyományos energiahordozóktól fokozatosan meg kell szabadulnia az uniós tagállamoknak. Az energiaválság ugyan lassítja a zöld átmenetet, de nem állítja azt le. Ezért például a Shell egyre nagyobb összegeket szán a fenntartható fejlődésre, mert akkor is szeretne profitot termelni amikor már az olajból és a földgázból ez sokkal nehezebb lesz mint jelenleg az energiaválság idején.

Budapesten fogták el a kubai rakétaválság egyik kulcsemberét

0

Hatvan éve jelentette be Kennedy elnök, hogy végetért a kubai rakéta válság, mert megegyezett Nyikita Szergejevics Hruscsovval. Az oroszok kivonják a rakétáikat Kubából, az amerikaiak pedig Törökországból. Elhárult az atomháború veszélye.

Budapesten tartóztatták le a kubai rakéta válság egyik kulcsemberét. Penkovszkij ezredes, a katonai hírszerzés ásza ugyanis átállt a Nyugat oldalára, és döntő fontosságú információkkal szolgált a szovjet atomarzenálról. A GRU ezredes összekötője egy brit kereskedő volt, aki a hírszerzésnek dolgozott. Greville Wynne továbbította a szovjet ezredes információit a brit illetve az amerikai hírszerzésnek.

Penykovszkij ezredest a szovjet kémelhárítás akkor tartóztatta le Moszkvában amikor Kennedy elnök közölte: az USA kész a nukleáris háborúra is!

Közben azonban Robert Kennedy igazságügyi miniszter lázasan tárgyalt Anatolij Dobrinyin szovjet nagykövettel, aki évtizedeken át képviselte hazáját Washingtonban.

Október végén az USA és a Szovjetunió megegyezett.

Penykovszkij ezredest a hadbíróság halálra ítélte és kivégezték. Meg nem erősített hírek szerint elevenen elégették bajtársai szeme láttára, hogy a saját szemükkel láthassák: mi vár az árulókra Moszkvában.

Letartóztatás Budapesten

Greville Wynne brit üzletember és kém Budapesten pihente ki fáradalmait. A magyar fővárosban üzleteket kötött. Itt nem foglalkozott hírszerzéssel hiszen akkoriban még nem voltak nukleáris fegyverek Magyarország területén.

Wynne Budapestről Moszkvába készült, hogy találkozzon Penykovszkij szovjet ezredessel. Nem tudta, hogy időközben a GRU főtisztjét letartóztatták Moszkvában.

A brit üzletember magyar külkereskedők társaságában vacsorázott amikor megjelent négy kigyúrt kommandós. Egyikük csak annyit kérdezett: Mr. Wynne? Az igenlő válaszra leütötték és betuszkolták egy autóba. Moszkvában tért magához, ahol kihallgatták Penykovszkij perében.

Míg a szovjet ezredest halálra ítélték Wynne csak nyolc évet kapott, de két évvel később kicserélték egy szovjet kémre.

Hruscsov bukása

1964-ben a Szovjetunió első emberét megbuktatták. Utóda, Leonyid Iljics Brezsnyev, akit még Sztálin választott be a Politikai Bizottságba 1952-ben, azzal vádolta Hruscsovot, hogy gyengének mutatkozott az USA-val szemben. Azt is felrótták neki, hogy nem költött eleget a szovjet fegyveres erőkre, melyek nem voltak egyenrangúak az Egyesült Államokkal. A Szovjetunió számára újra első számú prioritás lett a világ legelső hadseregének létrehozása akár azon az áron is, hogy feláldozzák az életszínvonalat ennek érdekében. Ekkoriban írta Jevgenyij Jevtusenko a Rakéták és szekerek című versét bemutatva a kontrasztot a katonai és a polgári szféra között.

Teng Hsziao-ping épp a szovjet kudarcot látva döntött amellett, hogy nem katonai hanem gazdasági téren kell versenyezni az Egyesült Államokkal.

Kínából újra világhatalom lett Teng Hsziao-ping reformjainak hála, Oroszország pedig regionális hatalommá süllyedt. Ebben a helyzetben kezdett bele Putyin a háborúba Ukrajnában. Hszi Csin-ping kínai elnök barátilag figyelmeztette Putyint Szamarkandban:

”Vologya, hagyd abba a háborút!”

Csökken a gázár – Magyarországon marad a magas ár

0

Putyin elnök még arról beszélt február elsején, hogy “magyar barátaink az ötödét fizetik az orosz földgáz árának.“ A választási kampány idején a Fidesz azzal aratott sikert, hogy “ha van olcsó orosz földgáz, akkor van rezsicsökkentés is.”

Mindez nem volt oly rég, de jelenleg a magyar családok, cégek és önkormányzatok jelentős része retteg a gázszámlától, melyet nem tud kifizetni. Putyin ezzel a hazugsággal biztosította Orbán sikerét a választásokon? Orbán politikai árat fizet Putyin szivességéért?

Miért? Kéthónapos csúszás van a tőzsdei gázárak és a Magyarországra szállított orosz gáz között. Augusztusban a csúcson volt a gázár, ezért kell most ötszörös árat fizetni.    Köbméterenként 1000 forint fölötti árat jelent annál a gázmennyiségnél, melyet Szijjártó Péter alkudott ki augusztusban. Emiatt viszont a tárolókban levő gázmennyiséget méregdrágán szerezhette be az MVM.

A magyar tárolók még nincsenek teljesen feltöltve, ide olcsóbban lehet gázt beszerezni hiszen a tőzsdei ár most kedvezően alakul. Olcsó nyugati gáz érkezhet és érkezik is – mármint a G7 gazdasági portál szerint.

Mikor térhet vissza a rezsicsökkentés?

Addig biztosan nem amíg a magyar fogyasztók a nyári áron  méregdrágán beszerzett orosz földgázt használják. Csakhogy enyhe tél esetén ez lesz a helyzet egészen a fűtési szezon végéig. Vagyis a rezsicsökkentésére legfeljebb jövő nyáron számíthatnánk.

De miért csökkentené a rezsit az Orbán kormány, ha nincs választási kampány?

Közben pedig a Nemzeti Bank a szűkös deviza keret terhére vásárolja a földgázt Moszkvától. A magyar lakosságnak tehát együtt kell élnie hosszú távon a rezsicsökkentés csökkenésével vagyis azzal, hogy a családok jövedelmének egyre nagyobb részét kell félretenni a gáz és villanyszámla kifizetésére. Olyan országokban, ahol figyelnek a szociális problémákra, az állam a családok segítségére siet, de a nemzeti együttműködés rendszerében

“mindenki maga a felelős a saját szociális helyzetéért”.

Ez magyarul azt jelenti: a kormánynak nincs egy fillérje sem a szociális támogatásra. Marad a tartós életszínvonal csökkenés, amely épp a legszegényebb rétegeket sújtja a legjobban pedig ők voltak azok, akik Orbán Viktornak megnyerték az áprilisi választást.

Az Európai Unió védelmezi saját elektromos autóinak piacát éppúgy mint az USA és Kína

Buy European! – vegyél európait! – javasolja Macron francia elnök, és ebben egyetértettek Scholz német kancellárral Párizsban. Az előzmény: Biden elnök támogatást ígért azoknak, akik Észak Amerikában készült elektromos autót vásárolnak.

“Kína és az USA támogatja a saját autó iparát, az Európai Unió azonban mindenki előtt nyitva áll“ – hangsúlyozta Emmanuel Macron elnök, aki a France 2 televízióban beszélt azt követően, hogy az Elysee palotában tárgyalt Olaf Scholz német kancellárral.

“Franciaországnak és Németországnak össze kell tartania, mert túlságosan is nyitottak vagyunk. Ennek az az oka, hogy mindkét ország sok autót ad el Kínában” – vázolta fel a helyzetet Macron elnök. Scholz kancellár november elején Pekingbe utazik – sok üzletember társaságában – hiszen Kína Németország legfontosabb kereskedelmi partnere.

Buy European Act

Az Egyesült Államokban régi törvény írja elő, hogy a hazai árut előnyben kell részesíteni a közbeszerzéseknél. Ez a Buy American Act. Hasonlót javasolt Macron elnök mindjárt megválasztása után 2017-ben mondván az Európai Uniónak is védelmezni kell a saját piacát.

Most újra ezzel állt elő protekcionizmussal vádolva meg az Egyesült Államokat. Macron arra is rámutatott, hogy az Európai Unión kívül tiltakozott a Világkereskedelmi Szervezetnél /WTO/ Dél Korea és Japán is Biden elnök protekcionista döntése miatt.

A németek eddig megakadályozták a Buy European törvényt, mert Európa legnagyobb kereskedő nemzeteként nem akarták veszélyeztetni az exportjukat. Most ez változóban lehet: az Automotive News Europe szerint Scholz kancellár rábólintott Macron javaslatára, amely azonban csak reagálást jelent Biden döntésére nem pedig új uniós törvényt.

A brüsszeli Politico úgy értesült, hogy Franciaország és Németország közösen azt javasolja a brüsszeli bizottságnak, hogy készítsen elő uniós válasz intézkedést Biden elnök protekcionista döntésére.

Ezzel együtt ugyancsak problematikus lenne a Buy European Act elfogadása, mert ehhez újra  kellene tárgyalni az uniós szabadkereskedelmi egyezményeket és sok uniós szabályt módosítani kellene.

A pekingi Global Times egyenesen úgy értesült, hogy emiatt Scholz kancellár nem támogatja a Buy European törvényt. Savanyú a szőlő – címezte cikkét a kínai kommunista párt véleményét hűen tükröző Global Times egyenesen Macron elnöknek arra mutatva rá, hogy a kínai piac immár fontosabb Németországnak mint a francia.

Izraeli útlevéllel menekült el Oroszországból Putyin keresztlánya

0

Kszényija Szobcsak televíziós műsorvezető lakását átkutatta a rendőrség. Putyin keresztlánya, aki az utóbbi időben gyakran bírálta az orosz elnököt az ukrajnai agresszió miatt, ezekután úgy látta: jobb, ha Nyugatra távozik. Izraeli útlevéllel lépte át Litvánia határát.

Az orosz rendőrség szerint a házkutatás csak rutinmunka volt, nem ellene kerestek bizonyítékot hanem egy televíziós főnök ellen. Kszényija Szobcsak azonban úgy véli: azért a televíziós riportjáért vették őrizetbe, amelyikből kiderült, hogy az orosz börtönökben szisztematikusan kínozzák a rabokat, különösen azokat, akik amiatt kerültek be, mert bírálták Putyin agresszióját Ukrajna ellen.

Kszényija Szobcsak azután kapta meg az izraeli állampolgárságot, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát. Litvániában csakis azért fogadták, mert izraeli állampolgár. A balti államok általában nem engedik be a menekülő oroszokat, mert attól tartanak, hogy közöttük kémek is lehetnek. Most viszont Landsbergis litván külügyminiszter közölte: Kszényija Szobcsak izraeli állampolgár, és nincs rajta egyetlen szankciós listán sem, ezért 90 napig vízum nélkül is Litvániában maradhat.

Putyin keresztlánya jól ismeri keresztapját: félrevezető információkat tett közzé az interneten arról, hogy Törökországba akar menekülni, majd hirtelen megjelent Fehéroroszországban, ahonnan azután elérte Litvánia és egyben az Európai Unió határát.

Putyin politikai keresztapjának lánya

Az orosz elnök politikai pályáját Szentpéterváron kezdte, ahol akkoriban Anatolij Szobcsak volt a polgármester. Putyin a privatizációval és a pénzügyekkel foglalkozott felhasználva KGB kapcsolatait. Később a maffiával is összefogott, de ez nem zavarta Szobcsakot, mert Putyin pénzt hozott a házhoz. Ezért is kérte meg őt, hogy legyen lányának keresztapja. Kszényija Szobcsak kezdetben jócskán kihasználta kapcsolatait Putyinhoz, és látványos karriert futott be az orosz televíziókban. Az újgazdag arrogáns fiatal nő oly sok néző ellenszenvét váltotta ki, hogy egy időre levették a képernyőről. Erre politikai karrierbe kezdett. Részt vett a nagy tüntetésekben Putyin ellen 2011-12-ben. Majd “liberális” színekben  elindult az elnökválasztáson 2018-ban. 1,7% ot szerzett egy olyan választáson, ahol Putyinnak csak nyilvánvaló csalással sikerült győznie. Az ellenzék folyamatosan azzal gyanúsította Kszényija Szobcsakot, hogy valójában titkosszolgálati megbízást teljesít: játsza az ellenzékit a médiában és a politikában, hogy így próbáljon törvényes színezetet adni Putyin rendszerének, amely már egyetlen demokratikus elvet sem respektál.

Az ukrajnai agresszió után tele lehetett a hócipője “hőn szeretett keresztapjával”, és inkább Nyugatra menekült, mert Oroszországban immár Putyin keresztlányának sincs biztonságban az élete.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!