Kezdőlap Szerzők Írta ki

ki

569 CIKKEK 1 HOZZÁSZÓLÁS

Gázai övezet: több milliárd dollár kellene a gazdaság fellendítéséhez

0

Jelentést tett közzé  az UNCTAD. Az ENSZ kereskedelmi szervezete rámutat arra, hogy már a háború előtt is rossz állapotban volt a gazdaság és az infrastruktúra a gázai övezetben. A háború befejezését követően több milliárd dollárra lesz szükség a gazdaság fellendítéséhez.

45%-os a munkanélküliség a gázai övezetben – állapítja meg a UNCTAD jelentése, mely szerint a gázai övezet népessége jelenleg 2,3 millió.

“Nagyon nehéz megállapítani, hogy a gázai övezetnek mekkora gazdasági támogatásra lesz szüksége a háború után, de

az biztos, hogy több milliárd dollárról van szó”

– hangsúlyozta a jelentés egyik készítője Genfben. Richard Kozul-Wright elmondta: a gázai övezet GDP-je a háború előtt sem érte el a pandémia előtti szintet: 11,7%-kal volt kisebb mint 2019-ben. A létfontosságú támogatás összege is csökkent: 2008-ban még 2 milliárd dollár volt, tavaly már csak 500 millió. Ez utóbbi a GDP 3%-át sem éri el.

Ezek után nem csoda, hogy az UNCTAD jelentése azt állapítja meg, hogy a lakosság fele szegénységben él a gázai övezetben.

Izrael beengedte a gázai munkavállalókat

Sokan éltek ezzel a lehetőséggel, amely jóval magasabb béreket biztosítottak a gázai munkavállalóknak, de Izrael korlátozta az engedélyek számát nemzetbiztonsági okból. A vizsgálat utóbb kiderítette, hogy nem volt alaptalan a gyanakvás, mert a gázai övezetből érkezett munkások közül jónéhányan a Hamász kémei voltak, akik tájékoztatták a terrorista szervezetet a kibucok működéséről. Ezeket az információkat a Hamász felhasználta október hetediki terrortámadása során – írja a Haaretz.

Az UNCTAD jelentés hangsúlyozza, hogy Izrael korlátozta a gázai övezet fejlődését, a munkaerő mindössze egy százaléka kapott munkavállalási engedélyt Izraelen belül.

Az ENSZ főtitkára erre a jelentésre hivatkozva mondta azt kedden, hogy “nem vákuumban történt a Hamász támadása”. Guterres főtitkár szerint a palesztinok évtizedes sérelmei nagy szerepet játszottak a Hamász terrorakciójában bár

“semmiképp sem indokolhatják a szörnyű cselekedeteket.”

Izrael ENSZ nagykövete tiltakozott mire szerdán Guterres főtitkár sietett közölni: “félreértették” szavait. Izrael külügyminisztere közölte: ezekután nem kíván találkozni az ENSZ főtitkárával.

Guterres ENSZ főtitkár további segélyeket sürgetett a gázai övezetnek és általában a palesztinoknak

“nehogy a konfliktus kiterjedjen más területekre is.”

Biden amerikai elnök legutóbbi sajtóértekezletén a Fehér Házban azt mondta, hogy “minden érdekelt félnek – izraelieknek, palesztinoknak, a térség államainak, a globális vezetőknek – koncentrált erőfeszítéseket kell tenniük, hogy megtaláljuk a békéhez vezető utat.”

Orbán, a kultúrharcos Magyarbasi

0

Nemhiába töltött hosszú órákat a türk népek diktátori hajlamú vezetői közt a magyar miniszterelnök, aki villámgyorsan kirúgatta a Nemzeti Múzeum főigazgatóját egy LMBTQ műbotrány eredményeképp. L. Simon László talán még most is hápog a meglepetéstől pedig régóta tudhatná, hogy Orbán Viktor számára mindent felülír a politikai haszonszerzés.

Duró Dóra, a Mi Hazánk alelnök asszonya megtámadta a nemzeti együttműködés rendszerét, mondván: az nem eléggé sziklaszilárd az LMBTQ elleni kultúrharcban. L. Simon László, aki mégiscsak költő és európai értelmiséginek tartja magát, érezte, hogy mennyire tragikomikus ez a támadás LMBTQ ügyben a Nemzeti Múzeum ellen, és megpróbált ellenállni.

Veszített, mert Orbán Viktor úgy érzi: a jelenlegi helyzetben nem engedheti meg magának szavazótáborának apadását. Ungár Péter a Parlementben  40 ezer homofób szavazóról beszélt, de valójában sokkal több forog kockán Orbán Viktor számára. Ungár Péter, aki évente csaknem egymilliárd forintos osztalékot kap a családi cégtől, talán nem érzékeli, hogy Orbán szavazótáborát két komoly csapás is érte az elmúlt időszakban.

Az egyik a kultúrharc része: Orbán kiállt Izrael mellett, és ezzel a jobboldal hagyományosan antiszemita szavazóinak egy részét megdöbbentette. Tanácstalanokká váltak, és a Mi Hazánk máris kivetette rájuk hálóját. Duró Dóra férje, Novák Előd terrorista államnak nevezte Izraelt! Hol? Egy református templomban a Szabadság téren, ahol Hegedűs Lóránt hirdeti az igét, és ahol a palesztin nagykövet Horthy Miklós mellszobra előtt szidalmazza Izraelt.

Eközben Magyarország az ENSZ-ben azok közé az országok közé tartozott, melyek teljesen kiálltak Izrael mellett miközben a világ államainak többsége azonnali tűzszünetet követelt a gázai övezetben.

A Mi Hazánk le akarja nyúlni Orbán antiszemita szavazóit is.

“Hét szűk esztendő”

Ennyit jósolt Orbán Viktor a megnyert választások után egy őszinte pillanatában. Nem árult zsákbamacskát, az életszínvonal azóta süllyed is a magas infláció miatt. A Mi Hazánk a szociális demagógia fegyverével is él, és ez nem túlságosan nehéz hiszen az infláció a szegények adója. Orbán Viktor viszont jövőre 6%-os inflációt ígér, de aligha akad nyugdíjas, aki ezt el is hinné. A nemzeti együttműködés rendszerének alapjai repedeznek hiszen a bázis, a legszegényebbek épp azért szavaztak Orbán Viktorra, mert a liberális elittel ellentétben számíthattak olyan szociális juttatásokra mint a rezsicsökkentés vagy a tizenharmadik havi nyugdíj. Ha ezzel együtt is csökken az életszínvonal, akkor a szavazó tábor lojalitása meginoghat. Ezért kell felerősíteni a migráns ellenes és LMBTQ ellenes propagandát, amelyek nem húsba vágók és nem kerülnek komoly pénzbe. A nemzeti együttműködés rendszerének ugyanis egyre jobban hiányoznak az uniós eurómilliárdok, amelyek valahogy annak ellenére nem akarnak jönni, hogy Navracsics miniszter mindig megjósolja, hogy már csak egy hajszál választ el a megegyezéstől Brüsszellel.

Kit érdekel az LMBTQ propaganda, ha nem tud kellőképp fűteni vagy nem elég a pénze a fontos gyógyszerek kiváltására?

A Türkménbasi és utódai a földgáz eladásból finanszírozta és finanszírozza a nemzeti együttműködés rendszerét Türkmenisztánban. Orbán, a Magyarbasi LMBTQ propagandával próbálja elfedni a kínos valót: a király meztelen! Nincsen neki pénze.

Ki szeret egy koldus királyt, aki azért családszerető emberként  busásan gondoskodik övéiről? Ingyen Orbán Viktor szavazó tábora sem őrzi sokáig a vezér hatalmát.

Csúcson az antiszemitizmus az Egyesült Államokban

0

A Hamász terrortámadása óta drámai mértékben megnőtt az antiszemita bűncselekmények száma az USA-ban hangsúlyozta az FBI igazgatója. Christopher Wray elmondta, hogy a zsidók az Egyesült Államok lakosságának mindössze 2,4%-át teszik ki, de ennek ellenére a vallási-nemzeti alapon elkövetett bűncselekmények 60%-a ellenük irányul.

Az USA-ban szólásszabadság van, ezért az antiszemita propaganda nemigen ütközik akadályokba, de annál szigorúbban büntetik  az ilyen bűncselekményeket. Több mint 300 antiszemita bűncselekményt regisztrált az Anti-defamation League azóta, hogy a Hamász megindította terrortámadását Izrael ellen október 7-én.

Az FBI igazgatója nem titkolta: bár nagyon figyelnek, de a közeli jövőben nem lehet kizárni az antiszemita bűncselekmények számának a növekedését sőt terrorcselekményeket sem az Egyesült Államokban.

Franciaországban is félnek a zsidók

Európa legnagyobb zsidó és muzulmán közössége ebben az országban él, és a Hamász által megindított háború kezdete óta a zsidók jórésze sokkos állapotba került. A Politico tudósítója a Párizs melletti Kis Jeruzsálembe látogatott el, abba az elővárosba, ahol sok zsidó él.

“50%-kal csökkent a forgalmam” – panaszkodik a népszerű kóser pizzéria tulaja Sarcelles-ben. Az elmúlt három hétben több antiszemita bűncselekményt regisztráltak mint tavaly egész évben. Az összefüggés nyilvánvaló a Hamász terrorakciójával. A belügyminiszter utasítására a rendőrség kiemelt védelmet biztosít a zsidó intézményeknek.

Sarcelles nem igazán gazdag város, a Kis Jeruzsálem a jólét oázisa a szegények tengerében. A szegények pedig jórészt muzulmánok.

Elég egy szikra ahhoz, hogy fellobanjon az ellentét a két közösség között. 2014-ben már volt ennek előjátéka: a palesztinok tüntettek Franciaországban a gázai összecsapások miatt. A tüntetés elfajult, és sok zsidó üzletet feldúltak és felégettek.

“Most is elég egy szikra” – figyelmeztet a kóser pizzéria tulaja. Aki tart attól, hogy a konfliktus elhúzódik a gázai övezetben, és ennek drámai hatása lehet a Franciaországban élő muzulmánokra. Tisztában van ezzel Macron francia elnök is: sietve Jeruzsálembe utazott, de felkereste Ciszjordániát is, ahol tárgyalt a palesztin vezetőkkel. Állást foglalt a palesztin állam mellett. Az ENSZ-ben Franciaország megszavazta azt a tűzszüneti javaslatot, melyet a többség támogatott, és melynek célja Izrael válaszcsapásának leállítása. Izrael ezt elutasította. Izrael álláspontját nagyon kevesen támogatták az
ENSZ-ben: az USA és Magyarország igen, de az Európai Unió tagállamainak többsége a tűzszünet mellett foglalt állást illetve tartózkodott a szavazásnál.

Berlinben is megijedt a zsidó közösség

A Der Spiegel riportja arról számol be, hogy a 8000-es zsidó közösség úgy érzi, hogy magára maradt a német fővárosban. Egy rabbi, aki a zsidó – muzulmán párbeszéd szimbolikus alakjává vált Németországban, arról beszélt, hogy egyetlen muzulmán partnere sem hívta fel a Hamász terrortámadása óta. Német barátai se nagyon kérdezik, hogy miben segíthetek?

“Ez a csend összeesküvése, ez a legrosszabb”

– panaszkodik a rabbi Berlinben.

A zsidó közösség egyes családjai megtiltották a gyerekeknek, hogy kipát viseljenek az utcán, és egymás között héberül beszéljenek.

Furcsa, hogy épp mostanában költözött az Európai rabbi konferencia Münchenbe, abba a városba, ahonnan Adolf Hitler náci mozgalma megindult Németország elfoglalására.

Németországban is mindent megtesz a rendőrség a zsidó közösségek védelmében hiszen ez a náci múlt miatt erkölcsi kötelesség is. A kormány ugyanakkor tisztában van azzal, hogy a muzulmán közösség jóval népesebb Németországban. Ezért Baerbock külügyminiszter is tárgyalt a mérsékelt palesztinokkal – éppúgy mint Macron francia elnök. Utána pedig kijelentette: Németország a palesztin állam létrehozásának híve.

Az Egyesült Államok és Izrael után az Európai Unióban él a legtöbb zsidó, akik a gázai háború miatt nehéz helyzetbe kerültek.

“Igyekszem azt mutatni a lányomnak, hogy nem félek, de eszembe jut a holokauszt, amely családunk oly sok tagja számára volt végzetes”

– mondta a Politico tudósítójának Kis Jeruzsálemben egy középkorú zsidó férfi Párizs környékén

Közel keleti háború: 150 dollárra is felmehet egy hordó olaj ára

A 147 dolláros eddigi rekordot is felülmúlhatja egy hordó Brent olaj ára, ha elfajul a konfliktus Izrael és a Hamász között – értékeli a helyzetet a Világbank, amely arra a nyilvánvaló tényre utal, hogy a világ energiaellátása még mindig javarészt a Közel Kelettől függ. Erre figyelmeztet a Világbank, amely az egész világgal együtt aggodalommal követi a közel-keleti háború fejleményeit.

Márpedig ötven évvel ezelőtt a Jom Kippur háború idején az arab államok olajbojkottot hirdettek a nyugati világ ellen, amely Izraelt támogatta a konfliktusban. Most hasonló ársokktól tartanak Washingtonban, ahol azt jósolják, hogy a jelenlegi 90 dolláros ár felmehet 140-157 dollárra is! Ezzel felborulna a világgazdaság egyensúlya. A korábbi rekord, a 147 dollár a 2008-as nagy globális pénzügyi válsághoz kötődik.

A közel-keleti konfliktus nem sokkal az orosz – ukrán háború kitörése után következett be márpedig az energiapiacot megrázta az, hogy a nyugati államok fokozatosan leszakadtak az orosz energia szolgáltatásról, melyhez évtizedeken át szorosan kapcsolódtak.

“A döntéshozóknak nagyon figyelniük kell, mert hogyha eszkalálódik a háború a Közel Keleten, akkor duális sokk érheti a világ energiapiacát” – nyilatkozta a sajtónak, köztük a londoni Guardian tudósítójának  a Világbank vezető közgazdásza. Indermit Gill sietett hozzátenni, hogy

“Az eszkaláció a Közel Keleten nemcsak az energiapiacon okozna drámai változásokat, de az élelmiszerbiztonság is felborulna a világ jelentős részén. Sok országban az éhezés napi realitássá válhatna.”

Jelenleg Izrael és a Hamász konfliktusa nem ingatta meg az olaj világpiacot, de hogyha a háború kiterjed, akkor ez nagyon gyorsan megváltozhat.

Ha nem terjed ki a háború a Közel Keleten, akkor valószínű, hogy csökken az olaj ára, mert a világgazdaság lassul, és emiatt mérséklődhet az olaj ára.

Jövőre 81 dollár lehet az átlagos olajár

Ez az optimista forgatókönyv, de van három másik is, amely jóval magasabb árral számol:

Az első pesszimista forgatókönyv szerint napi félmillió – kétmillió hordó olajjal csökken a kínálat – nagyjából úgy mint a líbiai polgárháború idején 2011-ben. Ebben az esetben egy hordó Brent olaj ára 93-102 dollár között alakulna.

A második számú negatív forgatókönyv szerint az iraki háború idején tapasztalt feltételek jellemeznék az olaj világpiacot: 2003-ban napi 3-5 millió hordó olaj hiányzott a világpiacról. Az árak ennek megfelelően 109-121 dollár között alakulnának jövőre.

Végül a legrosszabb, a Jom Kippur háború forgatókönyve: napi 6-8 millió hordó olaj hiányzik a világpiacon, és ennek megfelelően az árak az egekbe szökhetnek, és elérhetik a 140-157dolláros sávot.

1973-ban több mint négyszeresére emelkedett az olaj világpiaci ára, és ezzel véget ért a fellendülés, és megkezdődött az infláció elleni szívós küzdelem a világgazdaságban.

“Ha sokáig magasak az olajárak, akkor elkerülhetetlen az élelmiszerek áremelkedése”

– hangsúlyozta a Világbank vezető közgazdászának helyettese. Ayhan Kose elmondta, hogy komoly olajáremelés tovább fokozná az élelmiszer árak inflációját, és ez főként a szegény országokban drámai következményekkel járhat. Már ma is 700 millió ember számít alultápláltnak a világban, és ez a szám vészesen megnövekedhet.

“Ha az olajárak tartósan magasak maradnak, akkor az élelmiszerinfláció nem marad meg a szegény országok problémájának hanem az egész világ gondja lehet” – hangsúlyozta a Világbank vezető közgazdászának helyettese.

Lehet-e realitás a palesztin állam ?

0

Ehud Barak, Izrael egykori baloldali miniszterelnöke szerint hosszú távon a két, egymás mellett élő állam jelentheti a megoldást az évtizedek óta tartó ellenségeskedésre, mely elvezetett a jelenlegi háborúhoz a gázai övezetben.

Barak ex miniszterelnök, aki a hamburgi Der Spiegelnek nyilatkozott, arra mutatott rá, hogy Benjamin Netanjahu és az izraeli jobboldal illetve szélsőjobboldal közvetve támogatta a Hamászt, hogy nyugodtan kijelenthesse: a palesztinok terroristák, velük nem lehet tárgyalni !

Az izraeli baloldal viszont tárgyalásokat folytatna a mérsékelt palesztinokkal , akik létrehozhatnák előbb vagy utóbb a saját államukat Ciszjordániában és a gázai övezetben. Mit jelez a demográfia ?

Több az arab mint a zsidó

A tavalyi népszámlálás először mutatta ki, hogy az 1967-es háború után elfoglalt területekkel együtt számolva Izraelt, magasabb az arabok száma mint a zsidóké! 7.454 ezer zsidó él Nagy Izraelben, és 7.503 ezer arab. A perspektíva pedig az, hogy a jövőben egyre inkább eltolódnak az arányok az arabok javára annak ellenére, hogy az ortodox zsidó családokban sok gyerek születik. Ma 15 millió lakosával ez a terület a világ egyik legsűrűbben lakott vidéke. Ha nem változnak lényegesen a trendek, akkor 2065-ben már 65 millióan élnek majd e pici területen. A többségük arab. Ez pedig megkérdőjelezheti az izraeli demokráciát – hangsúlyozta Arnon Szofer professzor a népszámlálás adatait elemezve a Haaretz című izraeli lapban.

Alija visszafelé?

Ha elfajul a háború Izrael és a Hamász között, akkor 250-300 ezer izraeli polgár költözhetne vissza Magyarországra – fejtegette Kósa Lajos a Bayer showban. A fideszes politikus szerint ezért is érdeke Magyarországnak a stabilitás Izraelben. “2-300 ezer ember érkezésével újabb probléma szakadna ránk” – fejtegette Kósa Lajos.

Korábban Benjamin Netanjahu miniszterelnök minden európai zsidót arra biztatott, hogy mielőbb vándoroljon ki Izraelbe. Amikor a nagy terror akciók idején Franciaországban sok zsidó megijedt, akkor Benjamin Netanjahu Párizsban termett, és személyesen biztatta alijára a Európa legnagyobb zsidó közösségét mondván: gyertek Izraelbe, mert ott meg tudunk védeni titeket!

Francois Hollande akkori francia köztársasági elnök ezt ingerülten kikérte magának mondván: a Francia Köztársaság is meg tudja védeni zsidó polgárait. Csakhogy Franciaországban él Európa legnagyobb muzulmán közössége is, melynek jelentős része utálja Izraelt és szimpatizál a palesztinok ügyével noha elveti a Hamász terrorizmusát.

Berlinben az ottani 8 ezres zsidó közösségben, melyből 5000 az izraeli állampolgár, az ottani muzulmán közösség ellenszenve miatt kialakult a félelem légköre 80 évvel a holokauszt után.

Ehud Barak szerint úgy lehetne rendezni a jelenlegi gázai válságot, hogy az izraeli rendcsinálás után Egyiptom és néhány más arab állam venné át az ellenőrzést a Hamász után. Ezt követően pedig megindulhatnának a tárgyalások a palesztin államról, mert enélkül aligha lesz tartós a béke – hangsúlyozza Ehud Barak, Izrael ex miniszterelnöke.

Orbán Viktor Lenin legjobb tanítványa

A döntéshozóknak nem a száját hanem a kezét kell figyelni! – hangoztatta a bolsevik vezér, és Orbán Viktor ennek szellemében keményen bírálja az Európai Uniót majd pedig zárt ajtók mögött vígan együttműködik a többi uniós vezetővel – mesélte egy sajtóbeszélgetésen Brüsszelben Charles Michel.

Az Európai Tanács elnöke rámutatott arra, hogy Orbán kirívó példa ugyan, de a többi uniós vezető is gyakran megfogalmaz a sajtónak sarkos véleményeket, de ez nem akadályozza a 27 tagállam együttműködését. A döntéshozatal a kompromisszumról szól – hangsúlyozta Charles Michel.

Kaja Kallas észt miniszterelnök asszony a nyilvánosság előtt – más balti vezetőkhöz hasonlóan – bírálta Orbán Viktort, mert Pekingben találkozott Vlagyimir Putyinnal Pekingben. Landsbergis litván külügyminiszter azt mondta Szijjártó külügyminiszternek, hogy minden egyes alkalommal közölje: a magyar vagy az orosz álláspontot képviseli-e a vitában?!

Amikor a brüsszeli Politico erről kérdezte, akkor Kaja Kallas észt miniszterelnök megerősítette: a szavakban igencsak harcias magyar miniszterelnök együttműködik a többiekkel a csúcstalálkozókon. Jelentős részben azért, mert meg akarja kapni a pénzt az Európai Uniótól.

“Azt mégsem mondhatja, hogy azért vétózok, mert nem kapjuk meg az eurómilliárdokat Brüsszeltől, ehelyett azzal fenyegetőzik, hogy megvétózza az Ukrajnának szánt segélyt.

Magyarországgal kapcsolatban is azt tapasztaltam, hogy a vezetők mondanak valamit a sajtónak, majd bejönnek a Tanács ülésére Brüsszelben, és szépen együttműködnek a többiekkel. Amíg csak mondanak helytelen dolgokat, de helyesen cselekszenek  addig minden rendben van” – mondta az észt miniszterelnökasszony.

Mikor jöhet pénz Brüsszelből?

A Financial Times szerint, ha Orbán Viktor nem vétózza meg az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurót, akkor Magyarország megkaphat 13 milliárd eurós uniós pénzt. Az alkut Brüsszel cáfolta. Johannes Hahn, az Európai Unió pénzügyi biztosa írásban biztosította az Európai Parlement képviselőit, hogy nincsen ilyen alku.

Ellenben arról van szó, hogy szépen csendben a magyar kormány teljesítette a jogállami követelmények jórészét vagyis ezen az alapon már nem lehet visszatartani a kifizetést. A brüsszeli bizottság ezért még az idén dönthet arról, hogy a kohéziós alapból Magyarországnak járó euró milliárdokat ki is fizessék. Ez nemcsak a magyar költségvetésnek tenne jót hanem Magyarország nemzetközi megítélésének is hiszen a magyar kormány és Brüsszel vitáját árgus szemekkel figyelő bankok, melyek kölcsönöket nyújtanak Magyarországnak, azt láthatják, hogy megindult az enyhülés.

Brüsszel már csak azért sem kötheti az Ukrajnának szánt 50 milliárd euró megszavazásához a magyar pénzek kifizetését, mert a legutóbbi csúcsértekezleten egyértelművé vált: egyáltalán nemcsak Magyarország nem kíván plusz pénzeket befizetni az uniós kasszába. Az öt spórolós tagállam: Ausztria, Dánia, Hollandia, Németország és Svédország ugyancsak azon a véleményen van, hogy az Európai Uniónak saját költségvetése átcsoportosításával kellene megoldania Ukrajna finanszírozását illetve úgy, hogy annak csak egy része, 18 milliárd euró lenne közvetlen támogatás, a nagyobbik része kedvezményes kölcsön.

Donald Tusk, aki Brüsszel reményei szerint kormányt alakíthat majd valamikor Varsóban, azzal kampányolt, hogy megindulhatnak az eurómilliárdok Lengyelországba, ha ő lesz ott a miniszterelnök. Brüsszel nehezen fizethetné ki az eurómilliárdokat Lengyelországnak, ahol a jogállami reformok még nemigen mutatkoznak, miközben megtagadja azt Magyarországtól, amely e téren előrelépett.

Az amerikai republikánusok Izrael megsegítését támogatják Ukrajnáét nem

0

Mike Johnson, a washingtoni képviselőház frissen megválasztott elnöke találkozott Biden elnökkel, hogy megvitassák az USA költségvetés külföldi támogatási programját.

Biden elnök a demokraták nevében 106 milliárd dolláros csomagot javasol, ezt három részre osztanák: Ukrajna kapna 60 milliárdot, Izrael 10-et, a többit pedig jórészt a csendes-óceáni térség.

A demokrata javaslatnak csekély esélye van arra, hogy ebben a formában elfogadják, mert az ellenzéki republikánusok sokallják a segélyt Ukrajnának.

“Izraelt támogatni fogjuk, saját 14 milliárd dolláros csomagot terjesztünk elő”

– mondta a szélsőjobboldali republikánus házelnök, aki Donald Trump emberének számít Washingtonban.

Mike Johnson megkérdezte Biden elnököt:

”Mi a végcél Ukrajnában? Erre a kérdésre nem kaptam választ a Fehér Házban.”

Trump ex elnök azzal dicsekszik, hogy napok alatt békét kötne Oroszországgal Zelenszkij elnök feje fölött.

Mi lesz az Európai Unió Ukrajnának szánt 50 milliárd eurójával?

Ezt egyelőre senki sem tudja: a legutóbbi uniós csúcsértekezleten nem sikerült döntésre jutni. A brüsszeli bizottság azt javasolja, hogy 66 milliárd pluszt fizessenek be a tagállamok a közös költségvetésbe, elsősorban azért, hogy meglegyen az az 50 milliárd euró, melyet Ursula von der Leyen asszony ígért Ukrajnának. Ez az 50 milliárd úgy jönne össze, hogy 17 milliárd euró lenne a direkt támogatás és 33 milliárd euró a kedvezményes hitel.

Orbán Viktor pénteki Kossuth rádiós nyilatkozatában arról beszélt, hogy a csúcstalálkozón visszadobták a brüsszeli bizottság javaslatát. Valójában senki sem számított megállapodásra, mert senki sem akar fizetni. Közben persze megszületett a közös nyilatkozat arról, hogy az Európai Unió mindenben támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcban.

Orbán Viktor azzal zsarolja az Európai Bizottságot, hogy csakis akkor szavazná meg a támogatást Ukrajnának, ha Magyarország megkapná az uniós eurómilliárdokat vagy azok egy részét. A Financial Times korábban arról írt, hogy Magyarország 13 milliárd eurót kaphat cserében azért, hogy támogassa az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós csomagot.

Ukrajna támogatása hosszútávú pénzügyi gondot jelent az Európai Uniónak, amely saját forrásból aligha tudja ezt biztosítani. Ezért felmerül az újabb közös hitelfelvétel. Ebből eddig egy volt: 750 milliárd euró a pandémia után. Merkel kancellár úgy tudta ezt elérni, hogy megesküdött: több hasonló nem lesz. Angela Merkel nyugdíjba ment, és utódai előtt ott a finanszírozási probléma. A közös hitelfelvétel elősegítheti az előrelépést az Európai Egyesült Államok felé. Észak Amerikában Hamilton pénzügyminiszter úgy érte el a 13 tagállam egyesülését, hogy közös adósságot hozott létre, és ennek nyomán mindenki beláthatta: az Egyesült Államok sokkal jobb fejlődési lehetőséget kínál mintha a tagállamok külön külön próbálkoznának a világpiacon.

A budapesti Curry House étterem tulaja a Hamász támogatói közé tartozott

0

Zulkanarian Saer Khan Samit azóta figyeli a bangladesi titkosszolgálat, hogy kizárták a helyi katonai akadémiáról, mert iszlamista körökkel tartott fenn kapcsolatot, és kábítószer kereskedelemmel is foglalkozott.

Magyarországon Zulkanarian Saer Khan Samit több éttermet is fenntartott az elmúlt években. Az egyikben, mely a Curry House nevet viselte, iszlamista csoportok is szervezkedtek. 2016-ban ott terveztek meg egy robbantást, melyben két magyar rendőr is megsérült.

A tulaj folyamatosan pénzmosással is foglalkozott, és támogatta az iszlamista terrorista szervezeteket köztük a Hamászt is, mely 2023 októberében brutális terrortámadást követett el Izrael ellen. A Curry House étteremben, mely kezdetben a Bródy Sándor utcában működött, sok kétes figura találkozott, akik a közel-keleti alvilággal és a terrorizmussal álltak szoros kapcsolatban. Minthogy erre felfigyelt a magyar elhárítás is, ezért a Curry House új helyre költözött, a Diósárok útra, ahol korábban az Árnyas vendéglő működött.

Hej Nyírfácska

Az Árnyas vendéglőt korábban Birjozkának – nyírfácskának hívták, és Ludmilla asszony üzemeltette a KGB megbízásból. Megfordult itt a nyolcvanas években Carlos is, aki a KGB összekötő tisztje volt a palesztin terroristákkal. A latin-amerikai terrorista Budapest XII-ik kerületében egy vendégházban pihente ki fáradalmait. A házat a magyar államvédelem a Szovjetunió kérésére bocsátotta Carlos rendelkezésére.

A KGB aktívan támogatta az iszlamista terrorizmust azóta, hogy Andropov – a szovjet vezetés nevében így döntött az 1967-es arab-izraeli háború után.

Ekkor került Izrael ellenőrzése alá a gázai övezet is. A Szovjetunió megszakította kapcsolatait Izraellel, és erre kényszerítette “a baráti szocialista országokat” – köztük Magyarországot is. Andropov, a Szovjetunió egykori budapesti nagykövete 1967-ben lett a KGB vezetője. Az Izrael ellenes döntést így magyarázta el Pacepa tábornoknak, a román hírszerzés akkori fejének, aki nemsokkal később az Egyesült Államokba menekült, és megírta emlékiratait.

“Izrael lakossága nem éri el a 10 milliót, a zsidók száma a világon nem több mint 15 millió. Ezzel szemben a muzulmánok száma több mint egymilliárd. Az Egyesült Államok Izraelt támogatja, így mi előnyben leszünk a muzulmán országokban” – fejtegette Jurij Vlagyimirovics Andropov, aki maga zsidónak született a cári Oroszországban, de szorgos munkával eltüntette ennek nyomait, mert csak így válhatott belőle a Szovjetunió első embere 1982-ben. Elbert János, aki Andropov tolmácsa volt 1956-ban Budapesten állítólag ezt is elmondta volna nyugati tudósítóknak, akik interjút kértek tőle miután az egykori budapesti nagykövet a Szovjetunió első embere lett 1982-ben. Elbert János állítólag elfogadta az interjú kérést, de nyilatkozni már nem volt módja, mert belefulladt a sekély vízbe a Balatonban. Felesége és fia, akik érdeklődtek halálának okairól szintén különös körülmények között távoztak az élők sorából.

Carlost a Közel Keleten levadászta a francia titkosszolgálat, így most sokszoros életfogytig tartó büntetését tölti egy börtönben Franciaországban. Börtönében kevesen látogatják a veterán terroristát, de köztük van egy magyar újságíró, akivel rendszeresen együtt ebédelt a Birjozka étteremben a Diósárok úton.

A magyar újságíró időközben két könyvet is kiadott Franciaországban Carlos viselt dolgairól. Jurij Vlagyimirovics Andropov 1984-ben meghalt. Róla nevezték el az orosz titkosszolgálat hírszerző akadémiáját. Ide nem vettek fel egy törekvő KGB tisztet, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyint, mert a felvételi bizottság szerint

“csak csapatmunkára használható, ha magára hagyják, akkor döntésképtelen.”

Az Európai Unió pénzügyi válsága

0

100 milliárd eurós pluszt kér Brüsszel a tagállamoktól, de a hétvégi csúcstalálkozón aligha fogadja el minden tagállam vezetője ezt a javaslatot. Pénze ugyanis erre valójában egyetlen tagállamnak sincs.

Lindner német pénzügyminiszter rá is mutatott erre miután Ursula von der Leyen asszony bejelentette: az Európai Unió 50 milliárd euróval támogatja Ukrajnát. Ez a legnagyobb tétel a 100 milliárd eurós brüsszeli költségvetési javaslatban, és ebben elvben politikai konszenzus van – Magyarország kivételével. Más kérdés, hogy a politikai konszenzus nem jelenti azt, hogy pénz is van rá. Ráadásul itt vannak a fukar államok: Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország, melyek egyáltalán nem akarnak több pénzt áldozni a közös európai ügyre. Fennáll persze a közös hitelfelvétel lehetősége. Ez egyszer már sikerült: a pandémia után Merkel kancellár keresztülvitte az akaratát. 750 milliárd eurós hitel felvételt hajtott végre az Európai Unió. Merkel kancellár ünnepélyesen megígérte: csak egyedi és kivételes kölcsön felvételről van szó!

A brüsszeli bizottság most azért is kéri a 100 milliárd eurós pluszt, hogy a kölcsön részleteit tudja törleszteni.

Orbán Viktor zsarolási potenciálja

A Financial Times és a Der Spiegel is megírta: Magyarország megkaphat 13 milliárd eurót a felfüggesztett uniós pénzekből, ha rábólint az 50 milliárd eurós ukrán támogatásra. Ezt Orbán Viktor azért ellenzi, mert a kijevi kormány a nyelv törvénnyel korlátozza a magyar kisebbség jogait Kárpátalján. Bár korábban Orbán Viktor úgy nyilatkozott, hogy elleszünk az uniós eurómilliárdok nélkül is, de ez koránt sincs így. A magyar miniszterelnöknek csalódnia kellett két “barátjában” Vlagyimir Putyinban és Hszi Csin pingben. Az orosz elnök azt ígérte, hogy Magyarország olcsóbban kapja az orosz földgázt, de ebből semmi sem lett. Most Bulgária felemeli a tranzit díjat, mely lényegesen megdrágíthatja az orosz gázt. Persze a Gazprom le is nyelheti a bolgár tranzit díj emelést. Nem kizárt, hogy erről is tárgyalt Orbán Viktor Putyin orosz elnökkel Pekingben hiszen a magyar kormányfő tisztában van azzal, hogy az energiaszámla már így is olyan magas, hogy belegebed a magyar gazdaság.

“Ha az Európai Unió nem ad pénzt, akkor majd adnak a kínaiak“

– közölte Orbán Viktor a világgal, de gyorsan elhallgatott ezzel a PR szöveggel.

Miért? Mert kiküldte Matolcsy Györgyöt Pekingbe, hogy érdeklődje meg: mire számíthat a magyar kormány, ha tartósan nem jön pénz Brüsszelből, és emiatt fizetési gondjai támadhatnak? A CIA Matolcsy Györgyöt a kínaiak emberének tekinti a magyar elitben, ezért nem is fogadják őt az Egyesült Államokban, ahol az IMF közgyűléseken is mindig más képviseli a Magyar Nemzeti Bankot. Mit mondtak Matolcsynak majd azután Orbánnak Pekingben? A kínaiak nem támogatnak államokat hanem csak beruházásokat. Az Új Selyemút program keretében érkeznek is ezek Magyarországra: akkumulátor gyárak, sőt elektromos autókat előállító üzem Szegeden. A kínai BYD vezetőjével Orbán Viktor tárgyalt legutóbbi útja során. Csakhogy ezek a kínai beruházások inkább viszik mint hozzák a pénzt: óriási adókedvezményt kapnak viszont a magyar félnek vállalnia kell a megfelelő infrastruktúra biztosítását.

Orbán Viktor  ebből nem tudja finanszírozni a nemzeti együttműködés ezer sebből vérző rendszerét.

Ezért Brüsszel újra felértékelődött. Tudják ezt ott is, ezért üzente Josep Borrel külügyi főképviselő a vétózgató Orbán Viktornak: nem kötelező az EU tagjának lenni!

Brüsszelben és Washingtonban pontosan tudják, hogy Orbán fenyegetőzhet, de nem léphet ki az Európai Unióból hiszen az imént említett kínai cégek is kizárólag azért jöttek ide, mert Magyarország egy 450 milliós piac része!

A baj az, hogy az Európai Unió is pénzügyi válsággal küszködik, és ezért mind kevésbé tolerálhatja a vétózgató Orbán Viktort.

Orbán a „semmi ágán” ül és közben világmegváltó vezérnek képzeli magát. ez aligha a legjobb hely a jövő megnyerésére.

Meleg orgia miatt lemondott egy püspök Lengyelországban

0

Ferenc pápa rögtön el is fogadta Sosnowiecz püspökének lemondását. Az 59 éves Grzegorz Kaszak püspök az ezredfordulón  még a Vatikánban szolgált, ahol a családügyi államtitkárság helyettes vezetője volt.

2009-ben nevezte ki Sosnowiecz püspökének XVI-ik Benedek pápa. Azóta több kínos homoszexuális botrány is jellemezte az egyházmegyét. A biztosítékot legutóbb az csapta ki, hogy az egyházmegye egyik papja meleg orgiát rendezett a lakásán, melyen férfi prostituáltak is részt vettek. Közülük az egyik olyan sok teljesítményfokozó szert vett be, hogy elájult. Erre az egyik prostituált kihívta a mentőket, de a pap házigazda nem akarta beengedni őket. A lengyel sajtó szerint a férfi prostituált élete emiatt veszélybe kerülhetett. Az esetről részletesen beszámolt a Gazeta Wyborcza című ellenzéki liberális lap is, mely természetesen magát a papot is megkérdezte volna, de ő írásban csak annyit közölt, hogy

“nem volt a lakásomban orgia, és nem akadályoztam a mentők munkáját. Az egész nem más mint támadás a lengyel katolikus egyház ellen.”

A papot a püspök felfüggesztette, és ellene egyházi vizsgálat indult. Megfoszthatják papi tisztétől mondván “szégyent hozott az egyházra.”

A katolikus egyház a politikai frontvonalban

A Lengyelországban igen befolyásos római katolikus egyház teljes mértékben együttműködött a hatalmon levő Pis mozgalommal, amely megnyerte ugyan a választást, de nem talál magának partnert, ezért minden bizonnyal az ellenzék alakíthat majd kormányt. A választások során a fiatalok és a nők tömegesen szavaztak a Pis ellen, mert az – a katolikus egyház nyomására – szigorú abortusz törvényt vezetett be Lengyelországban.

Az új parlamenttől a szavazók többsége azt várja, hogy enyhíteni fogja a szigorú abortusz törvényt.

A lengyel katolikus egyház az LMBTQ ügyekben teljes mértékben szembehelyezkedik a változásokkal, ezért az egyház papjainak szexuális botrányai különösen nagy vihart kavarnak Lengyelországban.

Amíg II. János Pál ült Szent Péter trónján (1978-2006) addig a lengyel katolikus egyháznak érthetően nagy befolyása volt a Vatikánban, ez lassan változni kezdett XVI-ik Benedek idején, és fordulat következett be Ferenc pápa trónra lépésével. Az argentin pápa ugyanis jóval kevésbé ellenzi a változásokat mint a lengyel katolikus egyház. Nemcsak LMBTQ ügyekben markánsan eltérő a véleménye a lengyel püspöki karnak és a római pápának, de a migráns kérdésben is. Ferenc pápa, akinek családja bevándorlóként érkezett Argentínába, igen megértő a bevándorlókkal szemben, első pápai útja Lampedusa szigetére vezetett, ahol Olaszország egyik legnagyobb migráns tábora van. A lengyel katolikus egyház – a magyarhoz hasonlóan – saját konzervatív kormányának migránsellenes nézeteit osztja, és nem Ferenc pápa toleráns világképét.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!