Nem fűzök hozzá kommentárt, mert nem igényel.
Kis magyar áldozathibáztatóMegérdemelte. Tudhatta volna. Miért ült mellé? Miért állt szóba?Túl későn sétált. Túl rö…
Közzétette: Kárász Eszter – 2017. október 19.
Bak Mihály
Versben az áldozathibáztatásról
Ha ismer valaki egy embert, szóljon
Már egy egyszerű lift építése is nehézségbe ütközik, hónapokat csúszik a szakemberhiány miatt, mert nincs, aki elkészítse a zsaluzatot. A munkaerő megtartása éppen az építőiparban és a kicsi cégeknél a legnehezebb, miközben az ágazat száguldani látszik. A cégek fele a helyzet súlyosbodásával számol.
Horrorisztikus történeteket mesélnek arról, hogyan szipkázzák el egymástól a munkaerőt cégek, elsősorban az építőiparban: látatlanban ígérnek rá 100-200 ezer forintot a fizetésre. Hiány van szinte minden munkakörben. Már egy „egyszerű”, belpesti bérház liftjének építése is hónapokat csúszott, mert nem volt, aki megcsinálja a zsaluzatot az új liftszekrényhez.
Közben pedig az építőipar szinte megállíthatatlanul száguld: a legújabb statisztika szerint az ágazat augusztusban
egy év alatt csaknem 37 százalékkal növelte teljesítményét,
a megelőző hónaphoz képest pedig közel 10 százalékkal (a szerény tavalyi adatok ismeretében is komoly növekedés ez). Ám mind gyakrabban érkezik hír hónapokat csúszó vagy el se induló építkezésekről.
A szakember-hiány viszont általános. A magyarországi cégek 36 százaléka szembesült ezzel az elmúlt egy évben, legnagyobb mértékben (43 százalék) az 50 fősnél kisebbek küzdenek ezzel, a létszám növekedésével kissé enyhül ez a nyomás – derül ki a Magyar Kereskedelmi Kamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének nyári adatokat tartalmazó felméréséből. Ennél is több, 38 százalék az üzletvitel egyik legnagyobb akadályaként a munkaerő-hiányt jelölte meg. Az ábrán látszik, hogyan szökell felfelé évek óta.
A válaszadók megoszlása aszerint, hogy cégüket mely esetekben érintették a munkaerőhiányra visszavezethető nehézségek. N=144 (százalék)
És emberhiány van (a régi reklámszlogent idézve) minden szinten szinte minden. Se új, se régi, se fiatal, se tapasztaltabb nincs elegendő.
A válaszadók megoszlása aszerint, hogy cégüket mely esetekben érintették a munkaerőhiányra visszavezethető nehézségek (százalék)
A vállalkozások tipikus reakciója a fizetésemelés, amely minden más eszközt megelőz. A sor végén a részben inkább hangulatjavító intézkedések vannak. Az ábrából kitűnik, hogy a cégek júliusban már alig terveztek további béremelést (januártól kell a 15 és 25 százalékkal megnövelt minimálbért és garantált bérminimumot fizetniük).
A vállalkozások meglévő munkahelyei megtartása érdekében tett, illetve tervezett lépései (százalék)
A nagy (250 fős feletti) cégek a legkisebb arányban éltek a fizetések emelésének eszközével, igyekeztek a többi lehetőséget (például cafeteria, továbbképzések) arányosan elosztani – valószínűsíthetően ebben a vállalatméretben relatíve a legjobbak a javadalmazások amúgy is.
Az adatokból az is kihámozható, hogy eddig a nagyobb méret mellett az exportáló és a valamilyen arányban külföldi tulajdonú cégek vették viszonylag legkönnyebben a szakember-hiány okozta akadályt.
A pici, belső piacra dolgozó hazai tulajdonú cégek vannak ezzel szemben a legsanyarúbb helyzetben. S ezen belül is
az építőipar számít igazán válság sújtotta vidéknek: a béremelésen kívül szinte semmilyen
egyéb eszközzel se tudtak élni a munkaerő megtartása-megszerzése érdekében.
A válaszadó cégvezetők 49 százaléka arra számít, hogy a következő egy évben romlani fognak a munkaerő-hiányból fakadó problémák, 45 százalék stagnálást vár, alig 5 százalék remél javulást. És 2018-ban jön az újabb 8 százalékos (minimálbér) és 12 (szakmunkás bérminimum) kötelező emelés.
Momentum: ígéretek balról és középről
Kétkulcsos szja, de mérsékelt második kulccsal, ha van rá pénz, csökkenő áfa, munkát terhelő járulék eltörlése, 35 ezres nyugdíj-minimum, fix szociális juttatás fejenkénti 35 ezer forint rászoruló családokban, lakásfenntartási támogatás a rezsi 50 százalékáig, családi pótlék 25 százalékos emelése és a maximum adható GYED megduplázása, négy év alatt 60 százalék béremelés az egészségügyben, járásonként „kiskórházas” csoportpraxisok alakítása, társadalombiztosítási alapcsomag. Így indítaná be Magyarországot a Momentum Mozgalom. Ezek csak a jóléti elemek a párt választási programjából – baloldali és centrista elemek együttesen. Meghagynák a határkerítést, felmondanák Paks II-t, a Fideszhez kötődő oligarchákat kizárnák a közbeszerzésekből.
Nagy terjedelmű, 350 oldalas választási programot készített a Momentum Mozgalom. Az Indítsuk be Magyarországot! című elképzeléscsomag javarészt a baloldali és centrális-liberális politikai-gazdasági iskolák vegyes programpontjait tartalmazza.
Az nemigen derül ki, hogy főképpen az egészségügyi, szociális és családi-jóléti juttatások fedezete honnan lesz.
Forrás: Facebook / Momentum Mozgalom
A személyi jövedelem-adóban a Momentum visszaállítaná a két kulcsot: a meglévő 15 százalék mellé a jövedelmi felső 10 százalékot érintő 25 százalékos rátát vezetnék be (2010 előtt 32 százalék volt a felső kulcs). Ez tehát inkább a liberális gazdaságpolitika alacsonyadó-felfogását követi, és élesen különbözik a „fizessenek a gazdagok” szocialista programjától. Ugyanakkor
a Momentum a legszegényebb 30 százalék javára bérnövelő adójóváírást vezetne be
(vagyis visszahozná a 2010 előtti rendszert).
Az alkalmazottak jövedelmét gyarapítaná a bért terhelő másfél százalékos munkavállalói járulék eltörlése.
Megfontoltan nyúlna hozzá az áfá-hoz a Momentum: akkor csökkentené a felső 27 százalékot 25-re, ha a költségvetés állapota ezt lehetővé teszi. A meglehetősen zilált 18 és 5 százalékos kedvezményes kulcsokat egyetlen 10-esben vonná össze.
A csaknem tíz éve 28 500 forint nyugdíj-minimumot 35 ezer forintra ígérik emelni, s visszaállítanák a pár éve eltörölt – sokaknál igen magas nyugdíjakat eredményező – járulékplafont.
A súlyos lakhatási problémák enyhítéseképpen a Momentum az alkalmazottak cafeteriájába betenné az albérlet támogatását. Lehetővé tennék az önkormányzatoknak, hogy lakatlansági díjat vezessenek be huzamos ideig üres lakások után.
Egész sor javaslattal álltak elő az egészségügyben. Mindenek előtt
négy év alatt összesen 60 százalékos béremelést
szeretnének elérni, a különféle munkaköröket (orvosok, ápolók) terveznék újra. Fontos változás lenne az elsősorban az északi országokból ismerten az alapellátás megerősítése. Oly módon, hogy járásonként csoportpraxisokat hoznának létre több fős személyzettel, afféle „kiskórházakká” alakítva őket. Visszaalakítanák a korábbi rendszert, a betegszállítást ismét a magánszolgáltatókhoz csoportosítva azt, terhet levéve a mentőszolgálat válláról.
A társadalombiztosításban is inkább piacpárti megoldás irányában mozdulna el a Momentum. Jól körülhatárolt tb-alapcsomagot szeretnének, amely aztán kiegészülne magánbiztosításokkal.
Sokat, és inkább a baloldaltól kölcsönvett módon növelnék a családtámogatást. A mélyszegénységben élőknél az egy főre jutó jövedelmet kiegészítenék 35 ezer forintra, ha az összjövedelem fejenkénti összege nem éri el ezt a küszöböt. Bevezetnék a lakásfenntartási támogatást, ami a rezsinek akár 50 százalékát is elérhetné. A rezsi megfizethetőbbé tétele érdekében jövedelem alapú szociális támogatást vezetne be (tulajdonképpen hozná vissza) a Momentum.
Egyenesen
megdupláznák a maximum adható GYED-et
(ez idén 178 500 forint), sőt, a jelenlegi 70 százalékról a korábbi fizetés teljes összegét folyósíthatóvá tennék. Ez a magas jövedelműeknek lenne gáláns ajánlat. Mindemellett viszont az alacsony keresetűeket segítenék azzal, hogy akár 25 százalékkal emelnék a közel tíz éve változatlan családi pótlékot.
A hátrányos térségek fel(jebb) zárkóztatását szolgálná a külföldről vett területfejlesztő csapatok életre hívása. Egy-egy ilyen csapat 2-3 település összes szociális, oktatási, munkaerőpiaci problémáját próbálná megoldani, amelyben részt kaphatnának civil szervezetek is. Ugyanezen térségek lakói juthatnának újrakezdési mikrohitelhez, a vele járó tudástámogatással.
Az oktatásban egyetlen mondattal összefoglalható a Momentum szándéka:
ledózerolnák a Fidesz-éra szinte minden intézkedését.
Visszacsökkentenék a tanárok óraszámát, fizetést emelnének, megszüntetnék az egyentankönyveket, helyreállítanák az átjárást a szakképzésből a felsőoktatásba. A hátrányos helyzetű térségekben kiemelt fizetést adnának a tanároknak.
Az adórendszerben a már említetteken kívül az egyedüli nagyobb jelentőségű változás a társasági adóban (tao) állna be: a kulcsot 9 százalékról visszaemelnék – 12 százalékra, s részben ebből finanszíroznák az áfa- és járulékcsökkentést. A jelenlegi cégdöntés-függő
látványsport-támogatást viszont beszántanák,
a most folyósított költségvetési összeget azonban benn tartanák a sportban. Sőt, a tao-t kiterjesztenék a kulturális területre.
A Momentum kivezetné az évi 5 milliárd forint alatti bevételt hozó úgynevezett kisadókat, az ezek részét képező egyszerűsített formákat (eva, kiva, ekho, kata) pedig egyszerűbbé tennék.
Előírnák, hogy évente legfeljebb egyszer, egyetlen csomagban legyen bevezethető új adó. Az adózók esetében megszüntetnék az adónemek szerinti számlák rendszerét, a NAV egyetlen helyen fogadná a befizetéseket és válogatná szét őket. Az egyszerűsítés volna a célja annak, hogy a hivatalok ne kérhessenek olyan adatokat, amelyek már megvannak az állam birtokában bárhol (ezt egyébként már sok évvel ezelőtt törvénybe iktatták, csak nem tartják be.)
A Momentum felszámolná az adórendszert súlyosan torzító ágazati különterheket, kivéve a bankadót.
Új alapokra helyeznék az uniós támogatásokat. Kivizsgálnák a már lezárt pályázatokat, a megmaradt pénzből pedig elsődlegesen a kisebb vállalkozásokat segítenék. És főleg nem azokat, amelyek maguk is képesek finanszírozni beruházásaikat a piacról.
A vidékfejlesztés uniós támogatását
egyenesen megháromszorozná
a Momentum. A falu erősítése érdekében állami földet vennének a legszegényebb helyi önkormányzatoknak közösségi célok kielégítésére. Ezt egészítené ki a szociális gazdaságok életre hívása.
A mezőgazdaságban a méretgazdaságosság javítását tűzik ki célul. A túlságosan kicsi földek laza integrációjához nyújtanának segítséget. Ezek lennének a „termelés körei”. Az ebben részt vevőknek vissza nem térítendő támogatást, illetve kamattámogatott hitelt ígérnek.
Már a politikai élet tisztaságát érinti a Momentum azon ígérete, hogy megszünteti a szolgáltató szektorban – a saját oligarcháik helyzetbe hozása érdekében – indított támadásokat a piaci cégekkel szemben. A káros szabályozásokra példaként említik a trafikokat és a kiskereskedelmet.
Szintén a Fideszhez közeli vállalkozásokkal szembeni fellépést szolgálná a közbeszerzések megtisztogatása. A Momentum szerint a kizárólag a politikaközelség miatt
nagy nyertesek ne vehessenek részt közbeszerzésekben.
Az új párt
egyértelműen európárti,
szerintük el kell kezdeni a felkészülést a közös pénz átvételére.
A politikai irányváltást – és a politikai korrupció felszámolását – szolgálja a külgazdaság átalakítása. Ennek keretében felszámolnák a külföldi kereskedőházakat, amelyek eddig csak veszteséget termeltek.
A demokratikus ellenzéki pártokhoz hasonlóan a Momentum is felmondaná Paks II-t, de a megújuló energiaforrások hangsúlyozása mellett a „gyorsan fejlődő kis méretű atomerőművek” alternatíváját se vetnék el.
A déli határon lévő kerítésnek addig kell maradnia,
„amíg kell”
– írja programjában a párt. Több tranzitzónát sürgetnek.
A Momentum hosszasan fejti ki azt is, hogyan állítaná helyre a fékek és ellensúlyok demokratikus rendszerét. Ennek egyik sarokpontja új választási szabályok létrehozása, amelyben – az arányosság érdekében – erősen a listás helyek (129) felé tolódna a parlamenti létszám a 70 egyéni hellyel szemben. Visszaállítanák a kétfordulós választást. A vagyonát eltitkoló képviselő bűncselekményt követne el.
Fogyasztóbarát lakáshitel: ez se ajándék
Mára lényegében mindenki hozzáférhet az úgynevezett minősített fogyasztóbarát lakáshitelhez (MFL), amely jelenleg valamivel alacsonyabb kamattal vehető igénybe, mint az egyéb piaci hitelek, igaz, biztosan csak a szerződött kamatperióduson (például öt éven) belül. A jegybank számítása szerint egy 20 évre adott 10 milliós, 5 éves fix kamatú hitellel havonta mintegy háromezer forint spórolható meg. Az időközbeni kamatemelkedés viszont nehezen kalkulálhatóvá teszi az évekkel későbbi törlesztő-részletek összegét.
Fél éve hirdette meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az MFL-programot, amelyhez folyamatosan nyújtják be pályázataikat a pénzintézetek. Mostanra lényegében minden jelentős hitelintézetnek elfogadott konstrukciója van: 52 kereskedelmi bank és takarékszövetkezet 104-féle fogyasztóbarát hitelt kínál 3, 5, 10 éves rögzített kamatperiódussal vagy a teljes futamidőre fix kamattal. Az MNB adata szerint ezek a hitelintézetek folyósították tavaly a teljes lakossági hitelállomány 80 százalékát.
Az elmúlt időszak javuló versenyének köszönhetően az ajánlatok között az átlagos hitelkockázatú ügyfelek már 5 százalék alatti teljes hiteldíjmutatóval (THM) is találhatnak 3 vagy 5 éves rögzített kamatú kölcsönt. A 10 éves kamatperiódusú akár 6 százalékos, a végig fix kamatú típus pedig 7 százalék körüli THM-mel érhető el számukra.
Az MNB jelenleg nyilvántartott banki kínálatai alapján egy átlagos, 10 millió forintos, 20 éves futamidejű, 5 éves rögzített kamatperiódusú kölcsönnél a legjobb piaci feltételű lakáshitel THM-je 4,46 százalék, míg azonos feltételekkel a legkedvezőbb minősített fogyasztóbarát lakáshitelé 3,89 százalék.
Vagyis utóbbi fél százalékos kamatelőnye azt jelenti, hogy a kölcsönt felvevőnek a futamidő alatt összességében 698 101 forinttal kevesebbet kell fizetnie a hitelért. Ez havi 2 909 forint, éves szinten 34 908 forinttal kisebb törlesztő-részletet jelent.
Kamatperiódus: amelynek ideje alatt a szerződésben rögzített havi THM nem változik, akkor se, ha nő vagy éppen csökken a banknak a szerződésre számított költsége. A nem rögzített, hanem változó kamatozású megoldásnál a havi törlesztés azonnal követi a piaci folyamatokat.
THM: a kölcsön összegére járuló összes költség (hitelbírálat, szerződéskötés satöbbi) díjával „egybecsomagolt” havi kamat.
Előtörlesztés: amikor az adós egyszerre fizet be egynél több havi törlesztést, és hozza előre a szerződés lejártát (ennek „minősített” esete a végtörlesztés, amikor egy összegben fizeti vissza a hátralékot) – ilyenkor a bankot komolyabb veszteség érheti, mert az előzetesen számítottnál kisebb összeget tud másutt elhelyezni kamatra.
Az MNB azt ajánlja a kölcsön iránt érdeklődőknek, hogy a THM és a havi törlesztőrészlet mértéke mellett – a jelenlegi, történelmi mélyponton lévő kamatszint időszakában – a megfelelő hitel választásakor
célszerű minél jobban mérsékelniük az esetleges későbbi kamatemelkedés kockázatát is.
A hitelt felvevő a változó (referencia-kamathoz kötött) kamatozással azt vállalja, hogy a hosszú futamidő alatt esetleg nőhet a kamat, és így az ő terhei is. Ha viszont (legalább a kamatperióduson belül) a fix, nem emelhető törlesztőrészletű konstrukciót választja – és az MFL csak ilyen lehet –, akkor kezdetben kicsit többet fizethet, de csökkenti vagy megszünteti a jövőbeni kamatemelés kockázatát.
Az MNB szerint a mai kamatkörnyezetben egyértelműen a minél hosszabb kamatperiódusú vagy a futamidő teljes idejére fixált kamatozású hitelek biztonságosak. A rövidebb kamatperiódus választása – bár a THM alapján olcsónak tűnik – kifejezetten kockázatos lehet – állítja a jegybank.
A minősített fogyasztóbarát lakáshitel feltételei: a havi törlesztő-részletek egyenlők, a kamatperiódus hossza 3, 5, 10 év, vagy a futamidő végéig tartó kamatrögzítés; a hitelbírálati határidő az értékbecslés elkészülte után legfeljebb 15, a folyósítás a feltételek teljesítésétől számított két munkanap; a banknak az általa választott referencia-értékhez (például a bankközi kamat, az úgynevezett BUBOR) viszonyított kamatfelára legfeljebb 3,5 százalékpont; a folyósítási díj maximum a hitelösszeg 0,75 százaléka, de legfeljebb 150 ezer forint, az előtörlesztési díj nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 1 százalékát, lakástakarék-pénztári betétből pedig a szerződés szerint elérhető megtakarítás, a hozzá kapcsolódó állami támogatás és az azokra jóváírt kamat mértékéig az előtörlesztés díjmentes.
Ez azért nem ennyire egyszerű. A valahány évre rögzített kamat ugyan nem engedi beépülni az „árba” a kamatemelkedés többletét (de a csökkenés enyhítő hatását is kirekeszti), ám a kamatperiódus (3, 5 vagy 10 év) letelte után az addig „jegelt” különbözet menthetetlenül beépül a következő periódus THM-jébe. A banki gyakorlat az, hogy minél nagyobb a kiszámíthatatlan tényező, az annál drágábbá teszi a kölcsönt. Vagyis
ingyenebéd se így, se úgy nincs.
Jelenleg soha nem látott mélyponton van a jegybanki alapkamat a 0,9 százalékkal, a banki hiteleknél referenciaként választott bankközi kamat ennek is következtében lényegében nulla. Nagy Márton, az MNB alelnöke a minap egy konferencián azt mondta, hogy 2020-ig biztosan fennmarad a jelenlegi alapkamat, és 2019 elejéig a nulla közeli 3 havi BUBOR is.
Nem osztja mindenki ezt az álláspontot. Csak az elmúlt napokban jó nevű elemzőintézetek – egyaránt a gyorsuló inflációval számolva – belátható időn belüli komolyabb alapkamat-emelkedést jeleztek.
A brit TD Securities elemzői szerint 2018 közepének tájékán el kell kezdeni az MNB monetáris politikájának szigorítását. Az ugyancsak brit Capital Economics prognózisa szerint a jövő év végéig 1,5 százalékra, 2019 végéig 3 százalékra emelkedik az alapkamat. A Fitch Grouphoz tartozó BMI Research azt valószínűsíti, hogy az MNB 2019-ben kamatemelésbe kezd, és az év végére 2 százalékra emeli alapkamatát.
Vagyis
a mostani fogyasztóbarát lakáshitelek kamatai csak ideig-óráig lesznek ennyire alacsonyak,
a hosszabb (öt-tíz évi) kamatperiódusok esetében a bankok hamarosan eleve be fogják számítani a várható, és átmenetileg át nem hárítható növekvő költségeket. Ezek havi összege ugyanúgy havi több ezer forint lesz, mint a jelenlegi megtakarítás.
Karácsonyi munkaszünet: 60-80 milliárd tét
A munkaadók tiltakoztak a december 24-e munkaszünetté nyilvánítása ellen, a kormány nem foglalt állást a konzultáción – mondta fuhu.hu-nak Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. A tét: 60-80 milliárd forint kiesés a gazdaságban. A munkáltatók terheik gyorsabb csökkentését kérték a kormánytól. Itt 90 milliárdról van szó.
A munkáltatók tiltakoztak a Versenyszféra és Kormány Konzultációs Fórumán (VKF) csütörtökön, hogy munkaszüneti nappá nyilvánítsák december 24-ikét – mondta el a fuhu.hu-nak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Dávid Ferenc közölte, hogy az unió tagállamai közül mindössze hatban nem dolgoznak Karácsony első napján.
Tiltakoznak az ötletszerűen előhúzott újabb munkaszünetek bevezetése ellen, mert hol lesz a határ: később
bemondja valaki vízkeresztet, hamvazó szerdát, Nagyboldogasszony napját?
– kérdezte a VOSZ-főtitkár. Ha bevezetnék 24-ikét, jó eséllyel állna össze négy egybefüggő nap, akkor meg 23-át akarná valaki pihenőnappá tenni – mondta el.
Hatvan-nyolcvan milliárd forint termeléskiesésről van szó naponta – szögezte le Dávid Ferenc. A kormány nem foglalt állást a már népszavazáson lévő kezdeményezésről.
A munkáltatók azt kérték a VKF-en, hogy a foglalkoztatókat terhelő járulék gyorsabban, lehetőleg három év alatt csökkenjen – mondta el Dávid Ferenc. Erre akkor van lehetőség, ha bírja a költségvetés, márpedig minden egy százalékpont 90 milliárd forintot „ér” – mondta el. Erről bővebben itt írtunk.
Beszéltek a minimálbér emelésének tapasztalatairól, bár, mint az korábban már tudható volt, részletes és megbízható adatok nincsenek arról, hogy a körülbelül 12 százalékos emelkedés a minimálbér (15 százalék) és szakmunkás bérminimum (25 százalék) átlagában ágazatonként, területenként, vállalati méret szerint.
Így a munkáltatók is csak abból az általános tapasztalatból indulhatnak ki, hogy a hazai tulajdonú, vidéki és kicsi (főként 10 fő alatti) cégek vannak általában is a legnehezebb helyzetben, ezért körükben várható, hogy ezt a pénzt nem tudják kigazdálkodni a jó esetben 3 százalékos bevétel-gyarapodásból. Elsősorban a kereskedelmi és ipari „kicsik”, amelyek külföldi bérmunkáik é s hazai multi-beszállítói áraiban nem tudják elismertetni a béremelés miatti többletköltséget.
Az ideit jövőre újabb, 8, illetve 12 százalékos kötelező emelés következik.
Az elemzők egy része sokezer vállalkozás csődjét vizionálja a tehernövekedés miatt.
A január elseje óta élő minimálisbér-emelés első tapasztalatairól készültek felmérések tavasszal kérdőíves megkereséssel, ezekből azonban még nem lehet messzemenő következtetést levonni. Jelenleg azt sem tudja senki pontosan, mi az oka annak, hogy a belső fogyasztás a keresetek nagy arányú bővülésétől komolyan elmaradva, alig 4-5 százalékkal futott fel eddig.
A felméréseket korábban készítő kutatóintézetek a fuhu.hu-nak egyaránt azt válaszolták, hogy az elmúlt hónapokban nem indult újabb vizsgálat. (Ötezer cégre kiterjedő kérdezés tízmillió forintba is belekerülhet.) A VOSZ pedig azért nem tud többet, mert tagjaik nem válaszolnak az ilyen kényesnek tartott tudakozódásra.
Az idei alapadatokból, például a mérlegbeszámolókból jövő nyáron fog tudni valamilyen első elemzést készíteni a NAV. Ebből azonban nem derül ki, hány embert érintenek a változások, a bérekre vonatkozó adatok feldolgozására két évre lesz szükség, a cégbezárások hátterének feldolgozása pedig három évig is eltarthat – mondták el az egyik kutatóintézetben.
A legfrissebb rövid vizsgálatot a Kopint-Tárki készítette nemrégiben. Ebből is mindössze az derül ki, hogy Magyarországon a feldolgozóiparban az összes alágazat kilátása igen jó, bár a termelési prognózisok folyamatosan, trendszerűen rosszabbodnak, de még így is jóval a sok évi átlag felett vannak. A magyar feldolgozóipar legnagyobb problémája jelenleg a polarizáltság. „Statisztikailag jól megfogható, szignifikáns különbség van a kis- és a nagyvállalatok között, ez utóbbiak javára. A 10 fő alatt foglalkoztató vállalatok sokkal rosszabb helyzetben vannak, mind a szubjektív, mind az objektív mutatók alapján. Az ágazat legkomolyabb akadályozó tényezője a munkaerőhiány, amellyel a kisebb cégek vélhetően nem tudnak megküzdeni.”
Ami bizonyosnak látszik, az a munkáltatói és alkalmazotti adók egy részének mérséklődése 2018-tól. A törvényjavaslatot szerdán nyújtották be az Országgyűlésnek. A munkaadók tiltakoztak a december 24-e munkaszünetté nyilvánítása ellen, a kormány nem foglalt állást a konzultáción – mondta fuhu.hu-nak Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. A tét: 60-80 milliárd forint kiesés a gazdaságban. A munkáltatók terheik gyorsabb csökkentését kérték a kormánytól. Itt 90 milliárdról van szó.
A klímaváltozásban bízik a magyar miniszter
A szélsőséges időjárás megtépázta a hagyományos európai bortermelő országok termését. Fazekas Sándor agrárminiszter abban bízik, hogy ez megnyithatja az utat a magyar bor előtt külföldön.
Magyarországhoz hasonlóan Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban is éreztette hatását a szélsőséges időjárás, az utóbbi három országban ennek következtében 10-20 százalékkal kevesebb szőlő terem, ez felértékeli a magyar borokat és reménykeltő az exportra nézve – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szerdán az állami tévében.
Egy friss európai bizottsági jelentés szerint
a spanyol termés 16 százalékkal, a francia 17, az olasz pedig 21 százalékkal lesz kevesebb, mint egy évvel korábban.
Országokon belül a spanyol Castilla-la Mancha régióban 19, Szicíliában viszont 35 százalékos kiesés várható. Ezt történelmi mélypontnak nevezi az uniós testület.
Más országokban viszont a bortermelés növekedését vetíti előre az Európai Bizottság: Portugáliában 10, Ausztriában 23, Romániában 60 százalékkal vár nagyobb mennyiséget, mint 2016-ban.
Az uniós várakozás egyébként Magyarország esetében is csökkenést, 11 százalékkal kevesebb bort valószínűsít. Ez körülbelül 2,5 millió hektoliter lenne. (A teljes uniós mennyiség 145 millió hektoliter lehet.) Ebből egyébként Fazekas miniszter közlése szerint 750 ezer hektoliter az export. Ennek jelentős hányada folyóbor.
A borszakma nem tud előrelépni az exporttal, elsősorban a kis mennyiség és a nem garantált azonos minőség miatt. A nemzetközi marketing hiánya miatt ráadásul a magyar borok a külföldi üzletek legalsó polcaira kerülnek.
Katalán meghátrálásra erősödött az euró
Jól fogadta a piac a katalán elnök bejelentését a függetlenség „hetekre szóló” elhalasztásáról. Az euró végül erősödött a beszéd hatására.
Megnyugvással fogadta a pénzpiac Carles Puigdemont katalán elnök kedd esti parlamenti beszédét, amelyben „hetekre” felfüggesztette a katalán függetlenség kinyilvánításának kikiáltását.
Az euró/dollár árfolyama végigkövette a beszédet, 1,1806-on állt a katalán elnök barcelonai tartományi parlamenti beszédének kezdetén. Amikor Puigdemont „bekeményített” a szövegben, és nem lehetett tudni, milyen kimenetele lesz a sorsdöntő szónoklatnak, a kurzus 1,1816-ig futott fel. A beszéd vége felé az árfolyam folyamatos süllyedéssel lényegében visszaállt a korábbi szintre, sőt, még a szónoklat előtti index alá is lefutott.
A kis mértékű kilengés alighanem annak tudható be, hogy a várakozások valamilyen kompromisszumot tartottak valószínűbbnek a szélsőséges bejelentés helyett.
Nem volt meglepő a kimenetel azért sem, mert az egyoldalú függetlenség veszélye miatt napok alatt felsejlett a katalán gazdaság lehetséges szétesése , és egyértelművé vált: nem kap nemzetközi elismerést az önálló Katalónia.
Jobban csökken a munkát terhelő adó
A tavalyi megállapodásnak megfelelően 19,5 százalékra csökken a munkáltatók és az alkalmazottak egészségbiztosítási terhe – derül ki a nemzetgazdasági miniszter parlamentnek beterjesztett törvénymódosításából.
Eredetileg 22-ről 20 százalékra csökkent volna a szociális hozzájárulás (szocho) és az egészségügyi hozzájárulás (eho), vagyis a munkaadók és az alkalmazottak közterhe jövő január 1-jétől olvasható a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által kedd késő délután benyújtott törvényjavaslatban.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma tavaly novemberében azonban abban is megegyezett, hogy ha a bruttó átlagkereset eléri a 11 százalékot, akkor további fél százalékkal mérséklődik a két ráta.
A minimálbér és a szakmunkás bérminimum 15 és 25 százalékkal emelkedett ebben az évben, a több szakmát jellemző általános munkaerőhiány szintén folyamatos bérnyomást fejtett ki, ezért a bruttó keresetek átlaga meghaladta a 11 százalékot.
Kihúzzák az orosz gázszerződés alól a szőnyeget?
Miközben a kormány az orosz gázszállítási szerződés meghosszabbítására készül kényszerhelyzetre hivatkozva, az EU Tanácsa olyan rendeletet fogadott el, amely növeli a belső gázpiac biztonságát, és a tagállami kontraktusok alaposabb vizsgálatát írja elő. Ez legalább részben kihúzhatja a szőnyeget a jelenlegi, gyakran az európainál drágább orosz gáz alól.
A magyar kormány új, ismét hosszú távú szerződést készül kötni Oroszországgal a 2021-ben lejáró jelenlegi helyett. Múlt héten az MTI-nek Szijjártó Péter külgazdaságért felelős miniszter „kényszerhelyzetről” beszélt az egyoldalú orosz elkötelezettség kapcsán.
Az Európai Unió (EU) Tanácsa hétfőn közölte: rendeletet fogadott el a közösség földgázellátásának biztonságáról. Ez szorosabb együttműködést és nagyobb szolidaritást ír elő.
A rendelet elsődleges célja, hogy megerősítse az EU energiabiztonságát azzal, hogy az energiaellátásban csökkenti a másoktól függőséget, s lehetővé teszi, hogy az unió gyorsabban és hatékonyabban reagáljon az esetleges gázellátási zavarokra. Nagyobb szolidaritásra és együttműködésre kívánja ösztönözni a tagállamokat egymással és az energiát szállító országokkal.
A rendelet előírja a kockázati csoportokba sorolt országoknak, hogy térségükben fokozott együttműködést folytassanak, és különféle terveket kell készíteniük krízisek esetére. Lesz kötelezően alkalmazandó válsághelyzeti eljárásrend is.
Magyarország számára a talán legfontosabb új szabály lesz, hogy
az eddiginél alaposabban fogják megvizsgálni a gázszállítási szerződéseket,
az Európai Bizottságnak pedig joga lesz a szerződéses keretrendszer alkalmazását koordinálni az EU-n belüli energiaunióban.
Az Európai Tanács 2015 márciusában állapodott meg arról a kötelezettségvállalásról, amelynek értelmében az unió energiauniót alakít ki. Felkérte az érintetteket többek között arra, hogy gyorsítsák fel az infrastruktúra fejlesztésére, így például a villamosenergia- és földgázhálózatok összekapcsolására irányuló kezdeményezéseket, különösen az unió peremterületein, hogy garantálni lehessen az energiabiztonságot és jól működő belső energiapiac jöhessen létre.
A magyar gázfogyasztás tetemes mértékben zuhant az elmúlt tíz évben: 2006-ban 12,7 milliárd köbméter volt, tavaly már csak 8,9 milliárd, a 2005 és 2015 között az évenkénti csökkenés 4,7 százalék – olvasható egy nemzetközi jelentésben. Ennek következtében a jelenlegi – becslések szerint – nyolcmilliárd köbméter éves szállítási mennyiség biztosan felesleges. Jelenleg szinte kizárható olyan gázmizéria, mint ami a 2006-2007-es téli orosz-ukrán-árvita miatt kialakult: a hatalmas tárolói kapacitásból és nyugati irányból pótolható a kieső gáz.
Gázpiaci becslések szerint elegendő lenne néhány milliárd köbmétert Oroszországtól rendelni, továbbá a pezsgő tőzsdei kereskedelemnek köszönhetően
inkább hátrányos a mostani hosszú távú elköteleződés.
Elegendő lenne legfeljebb öt évre szerződni.
Ráadásul az 1996-ban kötött, majd 2011-ben újabb tíz évvel meghosszabbított mostani kontraktus környezete alaposan megváltozott. Az Oroszországból más irányból Nyugat-Európába érkező gáznak és az országok hálózatainak összekapcsolása eredményeképpen lényegesen nagyobb mennyiséget tudunk beszerezni Ausztrián keresztül, és készen áll, bár forgalom nélküli a Szlovákiához kapcsolódó cső is.
A jelenlegi orosz szerződés igen hátrányos Magyarországra nézve: a benne foglaltak alapján az át nem vett mennyiséget is ki kellene fizetni. A Gazprom a kisebb kereslet és az élénkebb európai kínálat miatt eddig eltekintett ettől. Energiaipari értékelések szerint az oroszok változatlanul a hosszú megállapodásban érdekeltek, mert ez inkább garantálja a gyakran olcsóbb tőzsdei árak feletti bevételt, és megpróbálnak nem lemondani az át nem vett mennyiség megfizettetéséről.
Sokba lenne a kiskerláncok „magyarosítása”
A választások után a kormány ismét megpróbálja kitessékelni a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncokat – írta a Magyar Nemzet. Orbán Viktor 2010-ben hozta szóba először ezt a célját, most állítólag a két diszkont, a Lidl és az Aldi lesz elsősorban célkeresztben. Nem lesz könnyű menet: a három hazai lánc közel nyolcszor annyi bolttal a hat multi bevételének hatvan százalékát érte el.
Ismét felröppent a hír, hogy a kormány szeretné „magyar kézben” tudni az élelmiszer-kereskedelem zömét bonyolító áruházláncokat, most a Magyar Nemzet idéz olyan forrást, amely szerint érkeztek olyan „jelzések”, hogy „gondolkodjanak el: jobb időben eladni az érdekeltségeiket, ha megkeresik őket”.
„Négy olyan terület létezik, ahol muszáj elérni, hogy a hazai tőke a nemzetközi fölé nőjön. Ezek a média, a bankok, az energia és a kiskereskedelmi hálózat. Hárommal megvagyunk, a negyedikbe beletörött a fogunk. Kénytelenek vagyunk ezért új ötleteken dolgozni. Sajnos a kereskedelmi hálózatok furfangosabbak nálunk. Még néhány év, és ezt a célt is teljesítjük” – mondta Orbán Viktor 2016. szeptemberében Lengyelországban.
Most tehát a 2018-as választások után a Fidesz ismét megkísérli a hazai tulajdon részarányát növelni a multik rovására. A lap úgy tudja, hogy a két német diszkont, a Lidl és az Aldi lesz a célpont. (A napokban – szintén sokadjára – a Tesco kapcsán a kormánysajtóban is hír keletkezett a kivonulásról, de ezt a cég azonnal tagadta.)
Ez logikus próbálkozás lenne abból a szempontból, hogy Orbán évekkel ezelőtt lényegében kiegyezett a hazai élelmiszer-ipar egyik legnagyobb szereplőjével, Csányi Sándorral, aki azóta újabb jelentős földterületeket szerzett (és hozzá az uniós területalapú támogatást), a korábbi üzlettárs, Simicska István kiszorításával párhuzamosan pedig a felívelő pályára állt Mészáros Lőrinc nagyágyúvá kezdi kinőni magát az agráriumban is. Az ő termékeik eladása során nyilván
jól jönne, ha a kiskereskedelemben is ezen érdekcsoport növelné bevételét.
A szándék azonban nem egyenlő a lehetőséggel. Az országban legnagyobb területen és legnagyobb számban megtalálható három lánc (Coop, CBA és Reál), valamint a külföldi tulajdonú szerveződések (Tesco, Spar, Auchan, Lidl, Aldi, Penny Market) adatait összevetve szembetűnő, hogy utóbbiak nyereségtermelő képessége lényegesen meghaladja a nagy hazaiakét.
A 2016-os rangsor alapján elmondható, hogy a hat külföldi lánc összesített bevétele (kerekítve) 2400 milliárd forint volt 1209 egységgel, a három magyar hálózat 9400 milliárd forintot forgalmazott 1475 bolttal. (Az egy üzletre jutó bevétel nem lenne reális adat, mert a CBA – a Príma nevű hálózattal együtt -, a Coop és a Reál rengeteg kis alapterületű egységet üzemeltet kistelepüléseken. Az összehasonlításra alkalmas mérőszám az egy hasznos négyzetméterre, illetve az egy alkalmazottra jutó árbevétel volna, de erről nincsenek hiteles adatok.) Vagyis közel nyolcszor annyi egység termelte meg a multik bevételének hatvan százalékát.
Ehhez még érdemes hozzátenni, hogy a Tesco és a Spar évek óta úgy növeli árbevételét dinamikusan, hogy egyre-másra nyitja a szupermarket alatti méretosztályba tartozó települési belterületi boltjait (Tesco Expressz és a benzinkutakon lévő Sparok), vagyis közelebb kerülnek a Coopok, Reálok jellemző méretéhez.
Ekkora külföldi láncok kiszorítása (akár csak részlegesen is)
sokezer-milliárd forintba kerülne, aminek kifizetése és a működtetés finanszírozása szinte megoldhatatlan lenne „nemzeti” magántőkéből
(és akkor a negatív külföldi visszhangról még nem is beszéltünk).
Ennél talán reálisabb lenne, ha csak a két – állítólagosan – célba vett német diszkonttal próbálkoznának. (Valószínű, hogy inkább érzelmi indokai vannak annak, hogy csak a Lidlre és az Aldira utaznának, az ugyanilyen modellt követő, szintén német Penny Market kimarad a szórásból; a hazai piac védelme kapcsán rendre az első kettőt szokás támadni.) Az Aldi és a Lidl 2016-ban 550 milliárd forint árbevételt ért el. Ez után kellene kifizetni – valószínűleg több évi forgalomra vetítve – a tetemes vételárat, majd a 284 üzletet átalakítani és átfesteni az új tulaj színeire.
