Kezdőlap Szerzők Írta Bak Mihály

Bak Mihály

740 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Állami paternalizmus= szélsőséges pártok térnyerése?

Minél inkább a paternalizmus, a lakosság újraelosztástól függése jellemzi egy ország kormányzását és közfelfogását, annál nagyobb a veszélye a szélsőséges, bevándorló-ellenességet is magában foglaló populista pártok előretörésének. Legalábbis így „fordítható le” az amerikai Cato Intézet gazdasági szabadságot mérő idei éves jelentése, amely a szociális kiadások mértéke és a szélsőségesség támogatottsága között vélt összefüggést.

Egyfajta libertárius, klasszikus szabadságpárti felfogású magyarázatot keresett és vélt találni az amerikai, washingtoni intézet, a Cato Institute arra, hogy miért tapasztalhatók nagy különbségek sok ország között abban, hogy mennyi bevándorló él náluk és mekkora a szélsőséges, bevándorló-ellenességgel is „házaló” pártok támogatottsága.

Arra a következtetésre jutottak ide jelentésükben (Economic Freedom of the World – Gazdasági szabadság a világban), hogy

nem feltétlenül van összefüggés oly módon, hogy ott a legerősebbek a populista pártok, ahol a legtöbb bevándorló él.

A Cato jelentése megállapítja, hogy a bevándorlók országokon belüli átlaga körülbelül 9 százalék, 46 százalék pedig a maximális érték a vizsgált 27 OECD-országban. A mellékelt ábrán az átlag bevándorlási részarány látható néhány országban az 1990-től 2014-ig terjedő időszakban. Feltűnő, hogy például Luxemburgé az egyik legnagyobb bevándorló tömeg, a lakosság körülbelül 34 százaléka, még sincs mérhető szélsőséges politikai jelenlét. Luxemburgon kívül a bevándorlási állomány Ausztráliában, Svájcban, Új-Zélandon és Kanadában is magas, a populizmus ezekben az országokban sem mindenütt számottevő.

A populista-jobb pártok részesedése (átlag, %) és a bevándoroltak népességen belüli aránya (átlag, %) – 1990-2014

Forrás: Cato Institute

A 2017-es jelentésben az olvasható, hogy a modellek arra engednek következtetni:

a bevándorlás növekvő hatása a populista jobboldali pártok támogatottságára a nemzeti jólét magasabb fokának függvénye.

Vagyis a szociális kiadásoknak és a munkanélküli-járadéknak a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított magasabb arányától függ. Például a bevándorló tömeg akkor növeli a populista jobboldal szavazati arányának valószínűségét, ha a szociális kiadások meghaladják a GDP 30 százalékát.

A nemzeti jólét mértékének meghatározásához először a kormányzat szociális kiadásait mérik meg a GDP arányában. Ezek magukban foglalják az állami és magánjellegű ellátásokat (egészség, család, aktív munkaerő-piaci programok, munkanélküliség, lakhatás, idősek, munkaképtelenséggel kapcsolatos juttatások és egyéb szociálpolitikai területek). Az OECD-országok átlagosan GDP-jük mintegy 22 százalékát költik a szociális jólétre, a maximális érték 35 százalék. Másodszor számba veszik a munkanélküli-ellátásokra fordított kiadásokat. Átlagosan az OECD-ben az ország GDP-jének mintegy 7 százalékát költik munkanélküli-ellátásokra, legfeljebb 27 százalékát.

A jelentés készítői megjegyzik azért, hogy adatok azt mutatják,

van némi bizonyíték arra,

hogy mindkét változó – a bevándorlók és a szélsőséges pártokra leadott szavazatok arányának változása – növekvő tendenciát mutat. Bár a 2000-es évek közepén a populista jobboldal szavazati aránya csökkent, a szavazati részesedés emelkedik a 2007 utáni időszakban. (Az elemzés még nem tartalmazza például a pár hete lezajlott német választás adatait, amely a szélsőjobb, bevándorlás-ellenes AfD előretörését – de nem áttörését – hozta, nem beszélve az osztrákoknál a Szabadságpárt – valószínűleg – kormányra kerüléséről.)

Azt állapította meg a Cato, hogy a bevándorló-népesség mérete együtt jár a populista-jobb pártok támogatásának növekedésével, ha a gazdasági szabadság alacsonyabb. Összességében eredményeik szerintük megerősítik azt a liberális érvet, amely szerint a gazdaságilag kevésbé nyitott társadalmakban – ahol magasabb a szociális védelem a magas adók révén – a bevándorlók növekedése éleszti a „jóléti sovinizmust”.

Ehhez azért hozzá kell tenni, hogy a Cato szóhasználatában (a mutatók értelmezésében) a „gazdasági szabadság” az állam jelenlétének mértékétől függ, vagyis ebben az összefüggésben az élet túl sok területére „rátenyerelő” kormányzás értendő a kisebb gazdasági szabadság alatt.

„Magyarra” lefordítva tehát

ahol a lakosság széles körének nagy a függése az adóbevételek újraelosztásától,

ott üti fel fejét erőteljesebben a „jóléti sovinizmus”, és erősödnek meg a populista-szélsőséges pártok. Ez persze aztán „kiköveteli” a még nagyobb állami beavatkozást (védelmet), emelve a paternalista elvárást.

Nem menekül a katalán exelnök, de számol letartóztatásával

Nem kért politikai menekültjogot Brüsszelben Carles Puigdemont, menesztett katalán elnök, és kormánya öt tagjával együtt hazatérnek – jelentette be brüsszeli sajtótájékoztatóján maga Puigdemont. Mint mondta, mérlegelniük kell, hogy hazatérve letartóztatják őket. Megvédte Katalónia függetlenségének kihirdetését, mert szerinte ezzel képviselték a népszavazásban kifejeződött akaratot. De azt is mondta: tiszteletben fogják tartani a decemberi előrehozott választás eredményét, amelyet a spanyol kormány írt ki.

Nem elmenekült Barcelonából Brüsszelbe, hanem európai uniós állampolgárként átlépte a határt és az unió központjába utazott – mondta Carles Puigdemont, aki a spanyol miniszterelnök, Mariano Rajoy által menesztett katalán kormány öt tagjával együtt tartott sajtótájékoztatót a belga fővárosban.

Korábban elterjedt a találgatás, hogy

esetleg politikai menekültjogot kér Puigdemont,

de ez így szóba se került a nemzetközi sajtó előtti nyilatkozatában.

Puigdemont a hétvégén kormánya néhány tagjával együtt Brüsszelbe utazott, miközben a spanyol főállamügyész bejelentette: 30 év börtönnel sújtható zendülés és más bűncselekmények gyanúja miatt eljárást indít katalán vezetőkkel szemben.

A sajtó előtt a katalán politikus hosszasan beszélt arról, hogy az október elsejei népszavazás eredménye után a katalán parlamentnek és neki, a Generalitat vezetőjének nem volt más választása, mint kinyilvánítania a tartomány függetlenségét.

„Ezért vállalok minden felelősséget, de nem volt más lehetőségem, mint a referendum végeredményét képviselni”

– fogalmazott Puigdemont.

Az exelnök felrótta a spanyol központi kormánynak, hogy a népszavazás után megnövekedett a feszültség a tartományban, és az elmúlt egy hónapban érdemi párbeszédre lehetőség se volt a madridi vezetéssel. Deklarálták a katalón függetlenséget, amelyet a spanyol kormány nem vesz tudomásul, de nem is mérlegel.

Puigdemont szerint a spanyol alkotmány 155. cikkelyét – amelynek alapján a madridi kormány átvette az irányítást a tartomány felett – értelmezése szerint nem lehetett jogszerűen alkalmazni.

Rajoy spanyol miniszterelnök a katalán kormány mellett a parlamentet is feloszlatta, és december 21-ére új választást írt ki. Ennek eredményét tiszteletben fogja tartani, ha tisztességes körülmények közt tartják meg – mondta Puigdemont, felszólítván a katalánokat arra, hogy vegyenek részt a választáson, hogy visszakerülhessen a tartomány irányítása Katalóniába.

A jövőről szólva a katalán politikus úgy vélte, hogy a spanyol kormány részéről

semmi garanciáját se látja a katalán érdekek érvényesítésére.

A közelebbi időről úgy fogalmazott, hogy nem tudja, mit hoznak a következő órák és napok, s amíg lehet, képviseli a katalán érdekeket. Azt is mondta később – meglehetősen rejtélyesen -, hogy kormánya tagjaival „folytatják az elkezdett munkát”.

A mindenkit érdeklő kérdésről – mit szándékozik tenni most – csak újságírói kérdésekre beszélt. Amint lehetősége lesz, visszatér hazájába – mondta Puigdemont, később már többesszámban azt mondta, hogy

„mérlegelniük kell azt is, hogy hazatérve letartóztatják őket”.

Ugyancsak kérdésre mondta el, hogy nem beszélt belga politikusokkal egy napos brüsszeli tartózkodása idején. Nem akart senkit kellemetlen helyzetbe hozni – tette hozzá magyarázólag Carles Puigdemont.

A biztosítóktól vár megértést az autós szakma

Általános szakemberhiány és bérrobbanás közepette az autós szakma partnerséget vár a biztosítóktól. A nettó javítói óradíjak és a költségek közt 50 százalék rés tátong, és még nem látni a végét – mondta a fuhu.hu-nak Gablini Gábor, a Gémosz elnöke. Egy biztosítási alkusz szerint 10-15 százalékkal drágulhat a kgfb a javítói fizetések emelkedése miatt.

Ilyen még nem volt – mondta a fuhu.hu-nak a Gépjármű-márkakereskedők Országos Szövetségének (Gémosz) elnöke, az ismert autókereskedői csoport tulajdonosa, Gablini Gábor arra a jelenségre, hogy mára országos a szerelőhiány. Az elmúlt három évben

a szerviz-létszám 40 százaléka eltűnt.

Keletről nyugatra, onnan a határon kívülre tartanak a szakemberek.

A CLB biztosítási alkusz közölte néhány napja, hogy a kötelező felelősségbiztosításban (kgfb) idén 10-15 százalék tarifaemelkedés várható, amelyben immáron tényező lesz a jelentősen megemelkedett autószerelői fizetések okozta rezsinövekedés.

A biztosítóknak november 2-án kell közzétenniük 2018-as kgfb-díjaikat. S noha a 4,1 milliós gépjármű-állományon belül már csupán 31 százalék kgfb-jének szerződése tartozik a január elsejei évfordulós körbe, a meghirdetett árak kötik őket egész évben.

Ezt elismerve Gablini Gábor arról beszélt, hogy a javítóiparral viszont januárban kezdődnek a tárgyalások a szervízdíjak alakulásáról és ezek beszámításáról a tarifákba. Vagyis most még nem tudható, mekkora javítói drágulással számolnak a biztosítók. Ha nem lesznek mértéktartók, az a fekete-szervizek további térnyerését eredményezheti – derült ki Gablini szavaiból.

Az említett 10-15 százalékos drágulást a legális műhelyek biztosan nem tudják kigazdálkodni – szögezte le Gablini Gábor. Mint mondta, csak idén 25-30 százalékkal növekedtek a bérek. (Jövőre újabb 12 százalékos szakmunkás bérminimum-emelkedés következik.)

A szolgáltatóiparban ugyan hagyományosan sok az élőmunka, ezért magas ennek aránya az összes költségen belül, a legális autójavítóknál ez a ráta 60 százalék fölé növekedett, ami Gablini szerint brutális.

A jelenlegi átlagos rezsióradíj nettó 9-10 ezer forint,

a tényleges költségek 14-16 ezer forint körül alakulnak

– számolt a Gémosz elnöke. Mint mondja, egyre több ügyfél veszi tudomásul, hogy a tisztességes szakmunkát meg kell fizetni, de a jelenlegi bér- és költségrobbanásnak egyelőre nem látják a végét, akár három-négy évig eltarthat. Az autós szakma ezért bízik abban, hogy a biztosítók partnerek lesznek a tarifák alakításakor.

E-recept: a páciensnek szinte semmi se változik

A szerdán élesedő elektronikus egészségügyi rendszerből a betegek remélhetően szinte semmit se fognak észrevenni. Ugyanúgy kapnak receptet és beutalót, bár ezek tartalma átkerül a láthatatlan informatikai térbe. Első körben a közfinanszírozású intézmények lépnek be, a betegek szempontjából legfontosabb a háziorvos és a patika lesz. Kérdés, hogy az egészségügyi személyzetek minden tagja felkészült-e a rendszer használatára.

A vizsgálatra és támogatott gyógyszerre igényt tartó páciensek lényegében ugyanazt az „utat” fogják bejárni november elsejétől, mint eddig, noha szerdától működésbe lép az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT).

Az EESZT-t első körében a közfinanszírozású intézmények kezdik el használni:

a háziorvosok, a gyógyszertárak, a rendelőintézetek és a kórházak.

Amikor a beteg megjelenik a háziorvosnál, ugyanaz a háttérrendszer fogja elvégezni azonosítását, és annak ellenőrzését, hogy jogosult-e a szolgáltatás igénybevételére. Amikor az orvos megírja a receptet vagy a további ellátásra szolgáló beutalót, azt ugyanúgy odaadja papíron, mint most. A különbség annyi lesz, hogy mire az orvos aláírja és lepecsételi, a számítógépbe bevitt adatok átkerülnek az úgynevezett informatikai felhőbe, amelyen keresztül minden jogosult egészségügyi alkalmazott hozzáférhet ezekhez – mondta Komáromi Zoltán háziorvos a fuhu.hu-nak.

Annyi látható változás lesz, hogy például a receptre az eddigi két vonalkód helyett három kerül, ezek egyike lesz a voltaképpeni gyógyszerrendelvény, a patikus ezt fogja „azonosítani” a nála lévő leolvasókészülékkel. Vagyis ha a recept, beutaló elvész, elszakad, nem kell visszamenni az orvoshoz, mert

a felírás tartalma a papírról átkerül az elektronikus adatbázisba,

a beteg azonosítása elegendő a vény kiváltásához.

A páciensnek arra kell figyelnie, hogy tisztában legyen azzal, milyen személyi igazolványa van. A régi típusú kártyaformájú (és az időseknek életük végéig érvényes könyvalakú) dokumentumhoz nélkülözhetetlen lesz a taj-kártya is. Ezt vált(hat)ja ki az elektronikus csippel ellátott kártya, amely minden személyes adatot tárol.

A változások fontos pontja azonban

a más nevére kiállított (e-)recept beváltásakor érkezik el, az EESZT-ben meghatalmazásra lesz szükség

(két tanúval), ha a jogosult és a gyógyszert (felírt segédeszközt) kiváltó személy nem azonos. Ezt a papírt azonban csak egyszer kell megírni, és mindig kézközelben tartani.

Abban se fognak újat tapasztalni az emberek, ha az orvos lakásra kiszállva a vizsgálat végén írja fel a receptet. Ezt ugyanúgy kézírással végzi a jövőben is, ilyenkor a patikus viszi be a rendszerbe az e-receptet.

Az EESZT a betegek szemszögéből tehát alig látható előnyökkel jár, az orvosok viszont több és jobb minőségű adathoz juthatnak hozzá. Komáromi Zoltán elmondta, hogy jelenleg két hónap késéssel férnek hozzá pácienseik olyan alapadataihoz, hogy milyen szakellátásban részesültek és milyen gyógyszert írtak fel nekik (illetve, hogy ezt kiváltották-e). Az új rendszerrel viszont megszűnhet minden visszaélés a többszörösen kiváltott gyógyszerekkel is, mert a recept érvényesítését a patikus azonnal rögzíti a rendszerben. A háziorvos pedig késedelem nélkül nézheti meg, valamely betegét hová vitte a mentő, és ott milyen ellátásban részesítették. A háziorvosok havonkénti egyszeri adatkapcsolatát is felváltja a folyamatos információcsere a tb-vel.

Az EESZT kialakításakor

az is cél volt, hogy minden párhuzamosságot, többszöröződő vizsgálatot felszámoljanak,

a betegek ne a papírra leírt kórelőzményekkel legyenek kénytelenek menni orvoshoz, további vizsgálatra.

Komáromi Zoltán azt reméli, hogy a páciensek hamar hozzászoknak az új metódushoz, és mielőbb eljuthatnak oda, hogy például a „beutaló” – ami voltaképpen másodpercek alatt a rendelőben vagy kórházban landol – tényleg csak tájékoztató legyen arról, hogy mikor és hol kell megjelenni.

Az e-személyik leolvasásához szükséges készülékekből 25 ezret már kiszállítottak, 14 ezeré pedig folyamatban van – mondta Lázár János a csütörtöki kormányinfón. Továbbá nagy mennyiségben fognak tudni előállítani csipes okmányt is.

Fennakadást az okozhat szerdától, ha az EESZT-t kezelő egészségügyi személyzetek nem minden tagja végezte el azt az elektronikus tanfolyamot, amelynek végén egy tíz kérdésből álló kérdőívet kell kitölteni – mondta Komáromi Zoltán. A rendszer használatához szükséges programháttér rendelkezésre áll, a háziorvosok eddig is minden hónap elején megkapták a frissítéseket. A megnövekedő informatikai igény kielégítéséhez viszont az orvosok nem kaptak külön hozzájárulást, a hardvereket és kiszolgáló programokat eddig is a költségvetéstől kapott javadalmazásból kellett fejleszteniük – mondta a háziorvos.

Egy év múlva kötik be a mentőket és a magánszolgáltatókat az EESZT-be,

2019-ben pedig a tervek szerint hozzáférhetővé válnak a megelőző öt évben keletkezett egészségügyi adatok. Ezek digitalizációját addigra kell elvégezni.

Az ezekkel kapcsolatos adatkezelési kérdések ezután kerülhetnek terítékre. A betegeknek azonban lesz idejük arról dönteni, hogy mely adataik hozzáférését kik számára teszik lehetővé, illetve tiltják meg. Ehhez mindenekelőtt tanácsos lesz a széles körű tájékozódáson túl Ügyfélkapu-belépést kiváltaniuk a kormányhivataloknál.

Magukra maradnak a katalánok, a tőzsde sem ad bizalmat

Az Európai Unió egyetlen tényezője sem ismeri el a „független” Katalóniát, partnernek csak a madridi kormányt tekintik. A tőzsde a spanyol ellenlépésekre korrigálta a délutáni zuhanást.

A spanyol tőzsde 1,4 százalékos eséssel zárt pénteken. Délután, a függetlenség kikiáltása után 2 százalékot zuhant az index, s csak a madridi kormány ellenlépése, a katalán kormány feloszlatásénak a hatására kanyarodott kissé felfelé.

Lényegében minden fajsúlyos politikai tényező elutasítja a katalánok önállósodását.

Semmi nem változik az Európai Unió számára, az EU-nak Spanyolország marad az egyetlen tárgyalópartnere – hangsúlyozta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Az Európai Bizottság illetékes szóvivője annyit közölt, hogy a brüsszeli testületnek nincs újabb hozzáfűznivalója a helyzethez. A szóvivő megismételte: az Európai Unió szerint jogszerűtlen volt a függetlenségi referendum, a kérdés pedig Spanyolország belügye.

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke leszögezte, hogy a történtek sértik a spanyol alkotmányt és a jogállamisági elveket.

„Az Európai Unióban senki nem fogja elismerni ezt a nyilatkozatot”

– hangsúlyozta. „Egyetlen tárgyalópartnerem van Spanyolországban, és az Rajoy miniszerelnök” – fűzte hozzá.

Teljes támogatásáról biztosította Emmanuel Macron francia elnök Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt, a londoni miniszterelnöki hivatal péntek esti közleménye szerint pedig az Egyesült Királyság nem ismeri el és a jövőben sem fogja elismerni a katalán függetlenség egyoldalú deklarációját.

A katalóniai regionális parlament a német kormány szerint is újból megsértette Spanyolország alkotmányát, ezért „a német szövetségi kormány nem ismer el egy ilyen függetlenségi nyilatkozatot”, és támogatja a spanyol miniszterelnök egyértelmű kiállását az alkotmányos rend helyreállítása mellett.

A madridi vezetés mellé állt az amerikai külügyminisztérium is.

Eddig egyedül Gerry Adams, az észak-írországi brit fennhatóság felszámolásáért és az ír sziget egyesítéséért küzdő legnagyobb katolikus párt, a Sinn Féin elnöke állt ki a katalánok mellett: ő „a demokratikusan megválasztott katalán parlament” által a katalán államiság felé tett történelmi lépésnek nevezte a függetlenségi deklarációt.

Az EU illetékesei korábban egyértelművé tették, hogy a független Katalónia nem maradhat uniós tag, és az eurót sem tarthatja meg. A tartományban egyébként az „igazi” katalánok valójában kisebbségben vannak, az önállóság egyoldalú kikiáltásával óriási kockázatot vállalnak. Erről itt írtunk korábban. Az elmúlt hetekben annyit romlott a helyzet, hogy mintegy másfél-ezer katalóniai cég (közte nagybankok) döntöttek úgy, hogy Spanyolország más részeibe költöznek. Ezt meg is könnyíti a madridi kormány azzal, hogy a cégvezetés egyszerű döntését kívánja meg a székhelyváltáshoz.

Orbán ismét a számokkal harcol

A térségünket leszámítva az unióban szinte nincs növekedés – mondat egy gyáravatón Orbán Viktor. Szerinte a V4-ek növekedése kiemelkedő. A miniszterelnök szavait ezúttal se támasztják alá a számok.

Magyarország nem sikersziget, hanem Közép-Európa része, amelynek országai együtt emelkednek fel – mondta Orbán Viktor kormányfő a gumiabroncsokat gyártó japán Bridgestone 85 milliárd forintos kapacitásbővítő beruházásának átadásán.

A miniszterelnök hozzátette: kiemelkedő a négy visegrádi ország gazdasági növekedése, s ha országaink teljesítőképességét nem számoljuk, az Európai Unióban szinte nincs kimutatható  növekedés. Európa legbiztonságosabb és leggyorsabban fejlődő térsége Közép-Európa – mondta még.

Nos, a kormányfő nem először küzd meg a számokkal nem teljes sikerrel. Az idei első és második negyedévi GDP-növekedési indexek az Eurostat kimutatása szerint valóban a térség országainak (közte a V4-ek) nagy arányú gazdasági emelkedését mutatják: Csehország 4, illetve 3,4 százalék, Szlovákia 3,1 és 3,3, Lengyelország 4,2 és 4,4, Románia 5,7 és 6,1, Horvátország 2,5 és 2,8, Szlovénia 5,1 és 4,4, Észtország 4,6 és 5,7, Lettország 4 és 4, Litvánia 4,1 és 4,1 százalék.

Ebben a sorban éppenséggel Magyarország egyáltalán nem kiemelkedő a 4,2, majd 3,2 százalékos negyedéves növekedési adatokkal.

Az EU-28-ak számai (2,6 és 2 százalék)

aligha nevezhetők „szinte nem növekedésnek”.

De nézzünk néhány régi nyugati tagországot. Az ír gazdaság 5,2 és 5,8 százalékkal nőtt, a spanyol 2,8, illetve 3,2-del, Málta 6,2 és 6,4-del. Hollandia se panaszkodhat (3,2 és 3,3), Ausztria a maga 3,2 és 2,6 százalékával és a finnek 3,9 és 2,3 százaléka se a nullás szint. Az tény, hogy a német gazdaság az első negyedévi 3,2 után 0,8 százalék növekedésre mérséklődött.

Ehhez még annyit: a magyar gazdaság tavaly a két százalékkal ezek szerint a „szinte nincs növekedés” kategóriába zuhant. Annak következtében, hogy lényegében leálltak az uniós támogatások. Pénz idén se nagyon érkezett eddig, több, mint ezermilliárd forintot a költségvetés előlegez meg, a növekedés felpörgése ennek a pénznek tudható be.

Parfümériában a legédesebb a munka

A kereskedelemben most az illatszerboltokban fizetik legjobban a fizikai munkakörben alkalmazottakat, a bérek itt csaknem 30 százalékkal nőttek egy év alatt. Majdnem ennyivel nyomták meg a béreket az italkereskedésekben is. A sportszerüzletekben csak bő egytizedével nőttek a keresetek, ennek ellenére a dobogó harmadik fokán állnak. A nagyarányú fizetésjavulás ellenére a halat, húst, zöldséget forgalmazóknál rettentően alacsonyak a fizetések.

Az idei év az általános béremelkedések esztendeje, a kiskereskedelemben is. Tavaly már lezajlott egy nagy növekedési hullám, aminek következtében a 154 ezer forint átlag 2016 végére 172 ezerre ugrott a hivatalos statisztikai adatok szerint. Mivel ezen a területen nagyon sok a törvényes legkisebb (minimális, szakmunkás minimum-) béren alkalmazott, az idei kötelező 15, illetve 25 százalékos emelés is érezteti hatását. Augusztusra a kiskereskedelem átlaga 189 ezer forint lett.

A különbségek azonban igen nagyok, és a jövedelmi olló egyre nyílik. A blokkk.com kimutatása szerint a legnagyobb és a legkisebb fizetést adó üzletek közti

különbség augusztusban 66 ezer forint volt, tavaly még csak 60 ezer.

Az utolsó nyári hónapban az illatszerüzletekben volt a legmagasabb eladói, árufeltöltői fizetés: a bruttó 220 ezer forint 29 százalékkal több a tavalyinál, amivel a harmadik helyre taszította a 2016-ban még vezető sportboltokat; utóbbiakban csak átlagosan 11 százalékkal 208 ezerre emelkedett a javadalmazás. Közöttük az italárukat forgalmazók találhatók 31 százalékos növekedéssel, 218 ezres átlaggal.

Feltűnő az alapélelmiszereket árusító üzletek gyenge átlagbér-pozíciója. A halat árulóknál alig 154 ezer az átlag, a húsboltokban is csupán 163 ezer. Ebben a sávban találhatók a piaci ruhások és élelmiszer-kereskedők. Az élelmiszer-jellegű vegyes üzletekben jobb a helyzet, ezek változatlanul a hatodikak a sorban 197 ezer forint átlaggal (29 százalékos növekedéssel egy év alatt).

Ehhez azonban tudni kell, hogy ebben a körben találhatók a külföldi tulajdonú áruházláncok, amelyekben gyakran

lényegesen az átlag feletti javadalmazást adnak

az alkalmazottaknak. A kisboltok esetében azonban felülreprezentáltak a hazai tulajdonúak, és láthatóan ezeknél szignifikánsan alacsonyabbak a bérek.

Az ollót kicsik és nagyok, hazaiak és külföldiek között az is szétfelé nyomja, hogy a nagy arányú általános keresetnövekedés (szeptemberben 13 százalék) csak részben jelenik meg az üzletekben. A kiskereskedelem átlagos forgalomnövekedése az öt százalékot se érte el a legutóbbi méréskor, és ezen belül az élelmiszereké még ez alatt maradt, a tartós fogyasztási cikkekből fogyott lényegesen (mintegy 8 százalékkal) több. Vagyis a kisebb alapterületű, egy profilú boltokban alig több a bevétel, ebből kellene kigazdálkodni a kétszámjegyű bérnövekményt.

A fizetések sorrendje (ezer forint, zárójelben a tavalyi, változás 2016 augusztusához képest, százalékban)

Helyezés  Bolttípus 2017 augusztus Változás
1. (2.)  illatszer 220 + 29
2. (3.)  ital 218  + 31
3. (1.)  sportszer 208 + 11
4. (5.)  bútor 206  + 28
5. (4.)  autószalon 202 + 22
6. (6.)  élelmiszer vegyes 197 + 29
7. (8.)  benzinkút 182  + 24
8. (7.)  ruha 182 + 22
9-10. (10.)  játék 180  + 29
9-10. (9.)  könyv 180 + 27
11. (12-13.)  óra, ékszer 175 + 28
12. (12-13.)  használt cikk 175 + 28
13. (11.)  híradástechnika 172  + 23
14. (16.)  dohányáru 168  + 27
15. (15.)  pékáru 166 + 24
16. (17.)  zöldséges 165 + 25
17. (18.)  élelmiszer piac 164  + 25
18. (14.)  ruhás piac 164 + 19
19. (19-20.)  hús 163 + 26
20. (19-20.)  hal 154 + 17
Forrás: KSH/Blokkk.com, fizikai foglalkozásúak, legalább öt főt foglalkoztató kiskereskedelmi vállalkozások

Zaklatási ügy: újabb két lehetséges áldozat jelentkezett

0

Két újabb nő jelentkezett, akiket állításuk szerint Marton László zaklatott. Egyiküket a ’80-as években, a másikat viszont két éve. Utóbbi még nem évült el. Marton lemondott vígszinházi főrendezői tisztségéről.

A HírTV Alinda című műsorában a lavinát elindító Sárosdi Lilla volt a vendég, aki sok egyéb mellett elmondta, hogy a húsz éve vele megesett szexuális támadásban az autóban ülő „barát” nevét a napokban internetes csetelésben valaki elküldte neki.

A műsorba telefonon kapcsolódott be két hölgy, mindkettő – állításuk szerint – Marton László velük szembeni abúzusáról számolt be.

Az első alig két éve történt, sikertelen színművészeti egyetemi felvételije után kereste meg őt Marton, felajánlva, hogy eljárhat a Vígszínházba próbákra. Eleinte tapogatásokat tapasztalt, aztán Marton Belvárosban fenntartott lakására hívta úgymond monológpróbákra. Itt is tapizás, ölelgetés volt, ezért a második „próbán” rákérdezett a dologra.

„Maga többet is akar tőlem”

– mondta (kérdezte) a lány Martontól, aki azt válaszolta, hogy

„nem gondolod rosszul”.

Amikor aztán elsírta magát, a neves rendező azt mondta neki, hogy

„mennyire szép vagy, amikor sírsz”.

Végül abban maradtak, hogy nem találkoznak többé.

Ez az ügy, ha

megáll a lábán, még nem évült el.

A másik nő még a 80-as években ismerte meg Martont, amikor 21 éves egyetemista volt. Marton hívta a Vígszínházba próbákra, és lenyűgözte, hogy mekkora nevek közé kerülhet. A próbák után, a bemutatón maga mellé ültette őt,

kezét a sliccébe húzta.

A lány az előadás után elmenekült. Marton kinyomozta, hol lakik (édesanyjánál), és elérte, hogy találkozzanak. Marton rábeszélésére ismét elment próbára. Némi „csend” után egy darab utolsó előadásán a rendező felajánlotta egy barátjával, hogy elviszik még kocsival ünnepelni. (Ekkor a kamera Sárosdi Lillát mutatta, aki könnyek közt sűrűn bólogatott a „barát” szó hallatán.) Az autóval egy budai parkolóba vitték, ahol a lány fejét Marton rászorította nemi szervére.

Késő este Marton László lemondott vígszínházi főrendezői tisztségéről. Ezt írta Eszenyi Enikőnek:

„Tisztelt Igazgató Asszony, kedves Enikő!

Kijelentem, hogy a személyemmel kapcsolatos állítások valótlanok.

Mai nappal főrendezői állásomról lemondok a személyemet érintő ügy tisztázásáig. Kérem lemondásom tudomásul vételét.

Tájékoztatlak, hogy a tegnapi napon hasonló indokkal kértem a Színművészeti Egyetemen tanári működésem szüneteltetését.

Tisztelettel,

Marton László”

Pár órával korábban egy dramaturg, Lengyel Anna jelezte, hogy kész tanúskodni Sárosdi Lilla mellett. A részletek és az előzmények itt találhatók.

Tanú jelentkezett Sárosdi Lilla mellett

0

Tanúnak jelentkezett Sárosdi Lilla színésznő ügyében Lengyel Anna dramaturg, aki az ATV Egyenes Beszéd műsorában elmondta: 13-15 éve hallotta tőle a Marton Lászlóról szóló történetet. Szerinte Marton elnézést kérhetne, bár lehet, hogy nem emlékszik a történtekre. További két nő ma este a HírTV Alinda című műsorában lép nyilvánosság elé sértettként.

Tizenhárom-tizenöt éve a Krétakör (azóta megszűnt) színházban elmesélte neki Sárosdi Lilla azt a történetet, amit a múlt héten először név nélkül tett közzé a Facebookon, majd csütörtökön nevén nevezte Marton Lászlót – derült ki az ATV Egyenes Beszéd című műsorában péntek este. Sárosdi Lilla elmondása szerint az eset 20 éve, 18 éves korában történt.

Marton László rágalomnak nevezte mindezt, és jogi lépéseket helyezett kilátásba. A színésznő közölte, hogy áll elébe. Lengyel Anna jelentkezett, hogy, ha kell, bíróságon is kész tanúskodni.

A beszélgetés kettejük közt a Krétakörben zajlott, ahol Sárosdi színészként, Lengyel dramaturgként dolgozott. A beszélgetés több fontos részletére emlékszik, amelyek megegyeznek a most nyilvánosságra kerültekkel. Lengyel elmondta, hogy elfogult a színésznővel szemben, mert jól ismeri, szereti őt.

Lengyel Anna szerint

Marton László nem megy bíróságra,

mert ezzel saját maga ellensége lenne. De gyakorolhatna megbánást, kérhetne elnézést. Bár lehet, hogy nem emlékszik az esetre – tette hozzá.

A dramaturg reméli, hogy lesz több „elkövetői” név, ami nyilvánosságra kerül, az pedig

„fantasztikus lenne”,

ha valaki önmaga állna elő.

Lengyel Anna kárhoztatja a színművészeti egyetem működését. Nincs előre írásban rögzítve, milyen stúdiumokat, milyen tartalommal fognak oktatni a hallgatóknak, minden az osztályfőnököktől függ, akik általában híres rendezők, művészek.

A beszélgetésben egyébként elhangzott, hogy a HírTV Alinda című műsorában ma késő este megszólal két sértett Marton László kapcsán (erre utalt csütörtökön az Egyenesenben Sárosdi férje, Schilling Árpád rendező). Az egyik eset két éve történt.

Karácsony előtt nemigen lesz szociális tűzifa

Országos tűzifahiány van, de a szociális támogatásra szánt kontingens rendelkezésre áll, ám lehetséges, hogy csak karácsonyra fogják megkapni az érintettek – mondta a fuhu.hu-nak a TÖOSZ elnöke. Schmidt Jenő szerint az egész rendszer rossz. A piaci alapú tűzifa ára közben az egekben, az import is késik. A becslések szerint 500-800 ezer olyan háztartás lehet, amelyben tudnak vagy szoktak fával fűteni.

A tűzifa országos hiányáról sok írás jelent meg az elmúlt időben, mi is foglalkoztunk vele. Akik az elmúlt két hónapban próbálták beszerezni a télire valót, azzal szembesültek, hogy nincs vagy alig van fa, az ár pedig rohamosan emelkedik: először köbméterenként 13-14 ezerről 15 ezer forint fölé, majd 18 ezerre, most pedig már 20-24 ezer forinttal is találkozni. És ebben még nincs benne a házhoz szállítás és – szükség esetén – a felhasogatás költsége, ami újabb 10-15 ezer forint is lehet házanként.

Egy nagyon szerény körülmények közt élő családnak (vagy egyetlen lakónak), ha csak egyetlen szobát fűt, négy-öt köbméter fára biztosan szüksége van a télen – mondta a fuhu.hu-nak Komjáthi Imre, a Közmunkások Szakszervezetének elnöke, aki az elmúlt hetekben a tűzifa ügyében is járja az országot. Szerinte a 40-50 ezer forint nyugdíjból élő idősek és a jórészt csak szociális támogatáshoz jutó több gyerekes családok

képtelenek százezer forint körüli összeget kifizetni tűzifára.

A Belügyminisztérium két hete hirdette ki a szociális tűzifa és szén beszerzéséhez az önkormányzatok számára kiadott pályázat eredményét. Már az is sokat mondó, hogy 2255 önkormányzat (a 3200-ból) pályázott. Mindannyian nyertek, de az igényelt 6,1 milliárd forint helyett csak az előzetesen meghirdetett négymilliárdot kaphatják meg. A BM a kemény lombos fa köbméteréért bruttó 19 ezer forint támogatást ad, de az önkormányzatnak is be kell szállnia egy ezres önrésszel.

A pénznek a helyhatóságok számlájára mostanában kell megérkeznie, ezután foghatnak hozzá a fa beszerzéséhez – mondta el Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, egyben Tab község polgármestere. Mint mondta, a TÖOSZ-nak nincs országos gyűjtése arról, hányan vannak, akik szociális tűzifát kapnak, de becslése szerint átlagosan

a téli fűtési igény negyedét lehet fedezni a szociális keretből,

a többit a piacról kell megoldaniuk az embereknek.

A keret méretét mutatja, hogy ellátottanként (vagyis támogatásban részesülő személyenként) 2 köbméter járt (a rossz minőségű, gyorsan elégő lágy lombos fából 3 köbméter, amelynek támogatása mintegy 40 százalékkal kisebb), de háztartásonként legfeljebb 5 köbméter lehetett.

A TÖOSZ-elnök szerint a 22 állami erdőgazdaság félretette a szociális tűzifa mennyiségét, tehát az országos hiány ezt minden bizonnyal nem fenyegeti. De becslése szerint lehet, hogy csak karácsonyra jutnak hozzá a támogatottak a fűtésre való fához.

Schmidt szerint az egész rendszer rossz. A költségvetésben a pénz elkülönítve rendelkezésre áll, semmi akadálya se lenne annak, hogy tavasszal beszerezzék a fát, amit a közmunkások segítségével maguk az érintettek is ki tudnának termelni, önkormányzati segítséggel pedig hazaszállíthatnának – mondta.

Az országos hiány oka elsősorban az, hogy

a tavasszal kitermelt fát nyáron értékesítették,

az újabb nagy favágások pedig ez után várhatók. Ugyancsak szűkíti a mennyiséget az, hogy a biomassza erőművek miatt egész területeken végeznek tarvágást, az új telepítésről pedig nem mindenütt gondoskodtak. Emellett rengeteg erdő került magánkézbe, ami az árak felhajtásában is szerepet kap – sorolta Komjáthi Imre. Schmidt Jenő ezt megtoldja azzal, hogy a közúti szállítmányokat ellenőrző ekáer-rendszer miatt lényegében leállt a szlovákiai illegális import.

Azt senki se tudja, megközelítőleg hány háztartás és mennyi ember élhet Magyarországon, akik kimaradtak az elmúlt évek rezsicsökkentéseiből, és egyre többet kénytelenek fizetni a fáért. Statisztikai adatok erről nincsenek. A KSH népességszámlálásának eredményéből tudhatjuk, hogy a mintegy négymillió lakásból másfél millió az egyedi helyiségfűtésű, de ennek jelentős része a régi építésű gázkonvektoros lakás.

A lakások jellemzői közül a falazat és a komfortfokozat adataiból lehet következtetést levonni. A tégla, kő, kézi falazó elemes készítésű épületből 2,6 millió van. Jellemzően ebből kerülnek ki azok a házak-viskók, amelyekben gyakran közművek sincsenek bevezetve, a fűtés pedig „mindenevő”. A KSH kimutatása szerint két éve

317 ezer volt a nem elfogadható minőségű lakások száma.

Sok több gyerekes család él az ilyen építményekben: összesen 540 ezer gyerek érintett.

A sokszor nem is lakás célra épült – és lakcímet is nélkülöző -, ezért a nyilvántartásokból is hiányzó épületekben élők száma 500-800 ezer háztartásban bőven egymillió fő felett lehet.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!