Ha ismer valaki egy embert, szóljon

0
998
Forrás: wikimedia.org

Már egy egyszerű lift építése is nehézségbe ütközik, hónapokat csúszik a szakemberhiány miatt, mert nincs, aki elkészítse a zsaluzatot. A munkaerő megtartása éppen az építőiparban és a kicsi cégeknél a legnehezebb, miközben az ágazat száguldani látszik. A cégek fele a helyzet súlyosbodásával számol.

Horrorisztikus történeteket mesélnek arról, hogyan szipkázzák el egymástól a munkaerőt cégek, elsősorban az építőiparban: látatlanban ígérnek rá 100-200 ezer forintot a fizetésre. Hiány van szinte minden munkakörben. Már egy „egyszerű”, belpesti bérház liftjének építése is hónapokat csúszott, mert nem volt, aki megcsinálja a zsaluzatot az új liftszekrényhez.

Közben pedig az építőipar szinte megállíthatatlanul száguld: a legújabb statisztika szerint az ágazat augusztusban

egy év alatt csaknem 37 százalékkal növelte teljesítményét,

a megelőző hónaphoz képest pedig közel 10 százalékkal (a szerény tavalyi adatok ismeretében is komoly növekedés ez). Ám mind gyakrabban érkezik hír hónapokat csúszó vagy el se induló építkezésekről.

A szakember-hiány viszont általános. A magyarországi cégek 36 százaléka szembesült ezzel az elmúlt egy évben, legnagyobb mértékben (43 százalék) az 50 fősnél kisebbek küzdenek ezzel, a létszám növekedésével kissé enyhül ez a nyomás – derül ki a Magyar Kereskedelmi Kamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének nyári adatokat tartalmazó felméréséből. Ennél is több, 38 százalék az üzletvitel egyik legnagyobb akadályaként a munkaerő-hiányt jelölte meg. Az ábrán látszik, hogyan szökell felfelé évek óta.

A válaszadók megoszlása aszerint, hogy cégüket mely esetekben érintették a munkaerőhiányra visszavezethető nehézségek. N=144 (százalék)

És emberhiány van (a régi reklámszlogent idézve) minden szinten szinte minden. Se új, se régi, se fiatal, se tapasztaltabb nincs elegendő.

A válaszadók megoszlása aszerint, hogy cégüket mely esetekben érintették a munkaerőhiányra visszavezethető nehézségek (százalék)

A vállalkozások tipikus reakciója a fizetésemelés, amely minden más eszközt megelőz. A sor végén a részben inkább hangulatjavító intézkedések vannak. Az ábrából kitűnik, hogy a cégek júliusban már alig terveztek további béremelést (januártól kell a 15 és 25 százalékkal megnövelt minimálbért és garantált bérminimumot fizetniük).

A vállalkozások meglévő munkahelyei megtartása érdekében tett, illetve tervezett lépései (százalék)

A nagy (250 fős feletti) cégek a legkisebb arányban éltek a fizetések emelésének eszközével, igyekeztek a többi lehetőséget (például cafeteria, továbbképzések) arányosan elosztani – valószínűsíthetően ebben a vállalatméretben relatíve a legjobbak a javadalmazások amúgy is.

Az adatokból az is kihámozható, hogy eddig a nagyobb méret mellett az exportáló és a valamilyen arányban külföldi tulajdonú cégek vették viszonylag legkönnyebben a szakember-hiány okozta akadályt.

A pici, belső piacra dolgozó hazai tulajdonú cégek vannak ezzel szemben a legsanyarúbb helyzetben. S ezen belül is

az építőipar számít igazán válság sújtotta vidéknek: a béremelésen kívül szinte semmilyen

egyéb eszközzel se tudtak élni a munkaerő megtartása-megszerzése érdekében.

A válaszadó cégvezetők 49 százaléka arra számít, hogy a következő egy évben romlani fognak a munkaerő-hiányból fakadó problémák, 45 százalék stagnálást vár, alig 5 százalék remél javulást. És 2018-ban jön az újabb 8 százalékos (minimálbér) és 12 (szakmunkás bérminimum) kötelező emelés.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .