Kezdőlap Szerzők Írta Bak Mihály

Bak Mihály

Bak Mihály
741 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Bérekkel és hitelekkel pörgetné a gazdaságot Orbán

A formálódó gazdaságpolitika középpontjában a folyamatos béremelkedések és egyfajta hitelbomba állhat a következő években. A KSH legújabb jelentése is megerősíti a bérnövekedést, de van, aki már most aggódik. A feketefoglalkoztatás pedig tavaly megugrott.

Egyre több részlet bomlik ki a következő Orbán-kormány várható gazdaságpolitikájáról. Ahogyan erről a napokban írtunk, ennek egyik egyik fontos eleme lehet az szja kulcsának leszállítása 15 százalékról 10 alá. Ezt azóta már megerősítette a miniszterelnök cselekvéseit alapvetően befolyásoló páros egyik tagja, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. (Aki egy interjúban arról is beszélt, hogy a kenyér és a liszt áfáját lehetne 5 százalékra süllyeszteni.)

A héten kiderült, hogy óriási „hitelbombát” készül kioldani a Magyar Nemzeti Bank, amelynek vezetője Matolcsy György az Orbánt segítő páros másik tagja, valójában az egész kormányzati gazdaságpolitika központi figurája 2010 óta. Eszerint a vállalati hitelállomány évente 10-15 százalékkal, a lakossági pedig 15 százalékkal növekedhet 2030-ig (utóbbinak nagy hányada a lakáspiacra kerülhetne).

Azzal számítanak, hogy

egy százaléknyi hitelnövekedés évente 0,2-0,4 százalékkal nyomja fel a gazdaságot.

A stimulált növekedés másik ága a folyamatos béremelkedés lenne. Az elmúlt két évben rendre két számjegyű ez az érték, és a februári adat is erre mutat. A KSH mai jelentése szerint a második hónapban a bruttó átlagkereset 306 500 forint volt, 11,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 203 800 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 212 300 forint. Az átlagkereset 11,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Az infláció 2 százalékával számolva a reálkereset 10,7 százalékkal emelkedett.

2016 novembere óta létezik egyébként egy hat évre szóló megállapodás a minimálbérről, a garantált bérminimumról és a járulékcsökkentésről a kormány és az érdekképviseletek között. Ennek keretében 2022-re 11,5 százalékos lenne a szociális hozzájárulás (szocho) mértéke. (Ez most 19,5 százalék, és négy lépésben 2-2 százalékponttal csökkenhetne.)

Ennek feltétele, hogy 2019-től a reálkereseti mutató minden évben 6 százalékkal nőjön. Ez most tehát 10 százalék felett van, de egyelőre nincs olyan elemzés (közte a jegybanké is), amely ne a mérték jelentős csökkenésével számolna, részben az infláció három százalékra kúszása miatt. A másik ok, hogy kétségesnek tűnik a két számjegyű bruttó bérnövekedés fenntartása anélkül, hogy a magyar gazdaság hatékonysága, versenyképessége ugrásszerűen növekedne. Márpedig – mint azt már hivatkozott írásunkban felidéztük – e mutatókról egyre romló elemzések látnak napvilágot jó ideje.

Mindenesetre Parragh belengette, hogy

a szocho mértékét 11,5 helyett 10 százalék alá lehetne csökkenteni

a most induló kormányzati ciklusban.

Az eléggé kétségesnek látszik, hogy az erősen az uniós támogatásoktól függő, valamint a kedvező nemzetközi „légkörtől” is támogatott magyar gazdaság növekedése ebben a szárnyaló mértékben sokáig reális lenne. Vagyis a komolyabb stimuláló pirulák valószínűleg tartalmazni fogják a nagyobb mértékű és gyorsított köztehercsökkentést is, ami viszont

sok százmilliárdos léket fog ütni a költségvetésen

(egyedül az szja 15-ről 9 százalékra csökkentése becslések szerint évente 600 milliárd körüli bevételkiesést okoz).

Az efféle gazdaságpolitikai felfogást amúgy eleve nem kedvelő Bokros Lajos mindenesetre máris veri a vészharangot, csődöt sem elképzelhetőnek tartva a tervek láttán.

Az erőltetett – bár a munkaerőhiány miatt nagyobb részt eddig inkább a piac által kikényszerített – béremelések miatt sok érintett már korábban aggódott. Mondván, nem képesek kitermelni – főleg a kisebb méretű – hazai tulajdonú cégek ezt a tehergyarapodást.

Lehet, hogy az erre adható egyik lehetséges választ jelentik azok a számok, amelyek szerint tavaly jelentősen nőtt a feketefoglalkoztatás. A Világgazdaság szerint a munkaügyi hatóság ellenőrzései során a vizsgált munkavállalók 17,11 százalékát (12 929 főt) alkalmazták feketén 2017-ben, míg 2016-ban ez az arány csak 12,73 százalék (11 982 fő) volt. Az építőiparban ellenőrzött dolgozók 47 százalékát foglalkoztatták feketén tavaly (2016-ban ez az arány 42 százalék volt) – a kiszűrt, be nem jelentett dolgozók 38 százalékát az építőiparban foglalkoztatták.

Egyre kevesebb a menekült Európában

Bő félmillió menekültnek nyújtott védelmet az EU tavaly, negyedével kevesebbet, mint 2016-ban. Magyarország 1290 embernek nyújtott védelmet. Eközben a zöld határon szinte már nincsenek menekültek.

Az európai uniós tagállamok 538 ezer menedékkérő számárára nyújtottak védelmet 2017-ben. A kedvezményezettek közel egyharmada szíriai volt – közölte jelentésében az unió statisztikai hivatala.

Az Eurostat jelentése szerint a tavalyi számok 25 százalékos csökkenést mutatnak a 2016-ban regisztráltakhoz képest. A tagállamok összesen 24 ezer embert fogadtak be az uniós áthelyezési és áttelepítési program keretében.

A legtöbb, közel 200 ezer befogadott szíriai volt. A szíriaiak száma az összes menedékkérő között 33 százalék volt tavaly, ez csökkenést mutat 2016-hoz képest, amikor az összes menedékkérő 57 százalékát tették ki.

A menedékkérők nemzetiség szerinti megoszlása

Forrás: Eurostat

A pozitív határozatok több mint 60 százaléka egyetlen tagállamban történt, Németországban.  

Németországot követően a legtöbb szíriai, afgán és iraki menekültet Ausztria fogadta be, majd Franciaország, Görögország és Olaszország.

Az uniós statisztikai hivatal szerint

Magyarország összesen 1290 esetben bírált el pozitívan menedékkérelmet.

(Az erről hírt adó MTI az „kifelejtette” ismertetni, hogy 4170 kérelemből, s azt is, hogy másodfokon egyetlen befogadó határozat se született.) Ezek között 580 afgán, 385 szíriai és 190 iraki menedékkérőnek nyújtott védelmet 2017-ben. 105 esetben adott menekültstátuszt, 1100 esetben kiegészítő védelmet és 75 esetben vett figyelembe humanitárius szempontokat.

A menekültellenes hazai kampány közepette nem csak az különös, hogy 1290 embert mégis befogadott Magyarország. Az is erősen árnyalja a szavak és tettek közti különbség alkotta képet, hogy a magyar kormány

a V4-ek között messze a legtöbb menekültet fogadta be.

Tavaly az Olaszországból és Görögországból, valamint bizonyos, a migráció által különösen sújtott országból való uniós áthelyezési és áttelepítési program keretében a legtöbb jogosultat Németország, Nagy-Britannia, Svédország, Norvégia, Franciaország és Hollandia vette át. A mechanizmusban ez idáig nem vett részt Ciprus, Málta, Szlovákia, Szlovénia, Liechtenstein, Portugália, Lengyelország, Litvánia, Csehország, Görögország, Bulgária és Magyarország.

Amúgy egy másik statisztika azt sejteti, hogy erősen megcsappant a hazánk iránti menekülti „érdeklődés”. A rendőrség adatai szerint a határ mentén elfogott „migránsok” száma idén az első három hónapban 97 volt, áprilisban ehhez még jött 8, miközben tavaly egyedül januárban 148 menekültet kaptak el.

Menekülés a tisztogatás elől? Lemondott a bírói tanács harmada

Munkájukra és családi okokra hivatkozva lemondott az Országos Bírói Tanács négy tagja és egy póttagja. A Handó Tündét szorosabban ellenőrizni kívánó testület emberei talán szembesültek az újabb kétharmados Fidesz-győzelemnek a bírói szervezetre váró következményeivel – kommentált Fleck Zoltán jogszociológus. Az OBT januári újraválasztása a Handóval való szembeszegülés jegyében zajlott.

A 15 tagú Országos Bírói Tanács (OBT) négy tagja, Rendeki Ágnes, Demjén Péter, Őzéné Hajdú Mária, Seres Lívia és Tóth Gyöngyi póttag bejelentette lemondását az OBT-tagságról – tudatta a szervezet. A közlemény úgy fogalmaz, hogy „a meglévő vezetői és bírói feladataikra, részben családi okra hivatkozással” hozták meg döntésüket. Az OBT elnöke intézkedett a póttagok behívásáról.

Nyilvánvalóan nem szakmai-vezetői okról van szó, amikor ennyi tag egyszerre távozik tisztéből – mondta a Független Hírügynökségnek Fleck Zoltán jogszociológus. Mint mondta, nem ismeri a lemondott bírókat, de azt feltételezi, hogy a történtek nem függetlenek attól, hogy a Fidesz ismét kétharmadot szerzett a parlamentben, és

ki nem mondott célja a bíróságok további szorosabb gyeplőre fogása.

Január végén amolyan lázadásképpen zajlott az OBT tagjainak újraválasztása. Olyan embereket szavaztak be a testületbe, akik a megelőző időben személyesen is szembe kerültek Handó Tündével, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökével (Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő feleségével, aki Orbán Viktor személyes baráti körének is tagja).

Akkor lényegében azzal az igénnyel lépett fel az OBT, hogy eleget tesz küldetésének és szorosabb felügyeletet gyakorol az OBH és Handó munkája felett, amit a korábbi összetételben nem tett meg.

Nem politikai, hanem szakmai szembenállás vezetett oda, hogy Handó Tündéhez hű bírákat nem szavaztak be a bírói tanácsba – mondta akkor Fleck Zoltán a Független Hírügynökségnek. A jogszociológus szerint a bírák ráébredtek arra, hogy saját presztízsükről van szó, s mint ilyenkor annyiszor, előtört a civil kurázsi.

A választás előtt a hallgatóság értékelése szerint „gyújtó hangvételű” beszédet mondott Darák Péter, a Kúria elnöke, aki arra biztatta a jelenlévőket, hogy határozott és saját véleménnyel rendelkező jelölteket válasszanak, s egyúttal emlékeztetett az OBT meglévő jogosítványaira is.

Fleck Zoltán úgy értékelte a történteket, hogy

Handó Tünde (és rajta keresztül a kormány) már berakta embereiket a bíróságokba,

a helyi szintig sikerült kicserélni a vezetőket, ami „sok lett” a bírói karnak. Az is, hogy Handó 3-4 éves gyakorlatú saját embereit helyezte fontos pozíciókba, s a személyes lojalitás előtérbe helyezése a szakmai tudás kárára sérti az alapvetően konzervatív szakma szokásait. (Fleck szerint több ilyen bírát nem szavaztak be a testületbe hétfőn.)

Fleck szerint nem politikai, hanem szakmai szembenállás, ami történt januárban. Néha még autoriter rendszerekben is előfordul, hogy a bírák fellépnek saját autonómiájuk védelmében – mondta pár hónapja. Fontos, szimbolikus jelzésnek nevezte, hogy előtört a civil kurázsi, ami a bírói munka fontos eszköze. Az, hogy lehet nyíltan szembeszegülni.

A mostani eseményt értékelve azt mondta, hogy a „hangadó” kritikus OBT-tagok egyike sincs a távozók között, de azt feltételezi, hogy a lemondások nem függetlenek a legutóbbi választás eredményétől.

Az köztudomású, hogy a kormányban nagyon elégedetlenek azzal, hogy

a bíróságok sorra hoznak „rossz” ítéleteket,

például fontos büntetőügyekben felmentést, ezért a tervek között van, hogy a kétharmad birtokában további változtatásokat hajtsanak végre a szervezetben.

Lehet, hogy a lemondott OBT-tagok nem vállalják a kritikusabb ellenőrzési feladattal járó megnövekedett kockázatot – mondta Fleck Zoltán.

Átlépi-e saját árnyékát a kormány?

Az eddigi gazdaság- és oktatáspolitika kudarcát ismeri-e be a következő kormány, vagy csak újabb „tündérmesét” hirdetnek meg? Ugyanazok véleménye alapján, akik az eddigit is kidolgozták.

„Új irányt” hirdet a következő Orbán-kormány – nyilatkozta a kormánylapnak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. A Magyar Időkben megjelent írás szerint az MKIK és a Magyar Nemzeti Bank kapott felkérést arra, hogy az új parlamenti ciklus gazdaságpolitikai irányainak kijelölését segítse a piaci szereplők bevonásával.

Címszavakban Parragh mondandójának lényege az új gazdasági stratégiáról.

  • Célja, hogy a következő években az ország fenntartható, erősödő növekedési pályára álljon annak érdekében, hogy jelentősen csökkenjen a lemaradásunk Nyugat-Euró­pához képest.
  • Alapja, hogy míg 2010-ben a válság okozta nehézségekre (a magas államadósságra, a munkanélküliségre, valamint az ország gazdaságának beindítására) kellett koncentrálni, addig mára a gazdaság stabilizálódott, de új kihívások jelentek meg.
  • Javaslatot tesznek egyebek mellett az újraelosztás mértékének átalakítására a költségvetés egyensúlyának megtartása mellett.
  • Fontos pont az állam hatékonyságának növelése. A jelenleginél is gyorsabb kereseti felzárkóztatásra van szükség, akár a 2016-ban kötött hatéves bérmegállapodás felülvizsgálatával, kibővítésével.
  • A jelenleginél lényegesen nagyobb hangsúlyt kell kapnia a tudás felzárkóztatásának a gazdaságban. Koncentrálni kell az ipari termelés elősegítésére is a legújabb kori digitális alapú fejlesztési stratégiák­kal.
  • Ma már a szakemberhiány jelent kockázatot a növekedésre. A keresetek mellett kiemelt hangsúlyt kell fektetni a képzésre, valamint az élethosszon át tartó tanulás elősegítésére. Ehhez a kamara külön oktatásfejlesztési javaslatcsomagot is kidolgoz.
  • A gazdasági helyzet stabil, a globális környezet nem romlott, a válságon pedig már régen túljutottunk, ezért a világban végbemenő folyamatokra kell koncentrálni. Ezek közül kiemelte a tudás és a gazdaság erősebb összefonódását, amelynek alapja az igényeknek megfelelő felső- és középfokú képzési rendszer, valamint a digitalizáció.

Egyelőre csak találgatni lehet, mit tartalmaz a Parragh által említett ötven oldalas új stratégia. Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy éppen azok (a kamarai elnök mellett a jegybank és ennek vezetője, Matolcsy György) kaptak felkérést az elkészítésre, akik a 2010 óta tartó kurzus egyes sarokpontjaiért is felelősek.

Matolcsy 2012 nyarán a CNN-nek adott elhíresült “tündérmesés” interjút, amelyben azokról a véleményekről, melyek szerint a gazdaságpolitika a csőd felé viszi az országot, azt válaszolta, hogy „nonszensz”, egy éven belül „a magyar tündérmese, illetve a magyar példa sikertörténet lesz”.

Ha „új” stratégia kell annak érdekében, hogy csökkenjen a lemaradás a nyugati országokhoz képest, akkor – a logika szabályai szerint –

a jelenlegi irány nem jó.

Ezt egyébként maga Matolcsy ismerte be, amikor március elején arról beszélt, hogy az idei év feladata lesz „versenyképességi fordulat” végrehajtása. Holott ez az egyik kulcsmondat, ami végigkísérte a 2010 óta érvényben lévő gazdaságpolitikát. Amint arról szintén márciusban írtunk, a 2010-es Új Széchenyi Tervben és a 2011-es Magyar Növekedési Tervben a helyenként 10-20 évre előre tekintő nagy ívű gondolatok között megannyiszor hangsúlyozzák, hogy a fejlődés alapja a magyar gazdaság teljesítményének növelése. Ahogyan egy helyütt olvasható:

“ördögi kör: gyenge versenyképesség”.

Az akkori – a gazdaságon túlmutató – nagyszabású elképzelést mutatja az alábbi, a Matolcsy által akkor vezetett Nemzetgazdasági Minisztériumban készült grafikon.

Forrás: NGM

Ugyancsak márciusban – a „mennyi idő múlva érjük utol Ausztriát?” felmelegített kérdése kapcsán – idéztük a defacto gazdasági blogban megjelent elemzést, amelyből az olvasható ki, hogy a magyar gazdaság a többi visegrádi országnál sokkal lassabban zárkózik fel az osztrákéval lényegében azonos fejlettségű némethez, és a jelenlegi ütemben 86 év alatt érné utol azt.

Több, egymástól független műhely értékelése is rendre arról számol be évek óta, hogy alapjaiban vannak gondok a magyar gazdaságpolitikával. Szintén márciusi „termés” az Európai Bizottság országjelentése. Ebben az áll, hogy Magyarország gazdasága ugyan erősödik, de az alacsony kormányzati teljesítmény miatt mégsem fejlődik a megfelelő ütemben. Magas a korrupció szintje, és gyengül a versenyképesség. A kormány a vállalása ellenére sem csökkentette a kiskeresetűek adóját, s nem sikerült a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása sem. A szegénység nem csökkent Magyarországon, még mindig az unió átlaga felett van.

Átfogó, a gazdaságra és – elsősorban – az oktatásra vonatkozó „csomagot” készített tavaly decemberben a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC), amely a hazánkban működő multinacionális cégek érdekképviseleti fóruma. Jelentésük – címe: Okos Magyarország – szinte minden fontos kérdésben éppen annak ellenkezőjét javasolja, mint amit a kormány nyolc éve tesz.

Elavult az oktatás tartalma, lexikális tudás helyett az együttműködést kéne tanítani, dupla ennyit költeni rá, az „újraiparosítás” és az összeszerelő-üzemek tévút –

írják. Az együttműködés, párbeszéd hiányát újra és újra felhozzák a HEBC-ben tömörült üzletemberek.

A kamarai elnök egyik „fő terepe” – illeszkedve a kevesebb diplomás és kevesebb gimnázium, több szakmunkás orbáni rögeszméjéhez – a „duális képzés”, mindenek előtt a vállalkozások igényeinek alárendelve. Ennek jegyében szűntek meg szinte teljesen a közismereti tárgyak a szakképzésben, s regisztráltak mostanra korábban elképzelhetetlenül sok (25 százalék) funkcionális analfabétát.

Az éppen a megidézettek, a magyarországi nagyvállalatok vezetői a HEBC-ben a duális oktatásról azt írják, hogy erre „nem a lassan, nehezen tanulóknak való képzésként tekintenek, hanem olyan munkaerőbe történő hosszú távú befektetésként, amely képes alkalmazkodni a jövő kihívásaihoz”.

Egyelőre nem világos, hogyan lesz ebből a „legújabb kori digitális alapú fejlesztés”, ha nincs teljes hátraarc. Ugyanez vonatkozik a Matolcsy-vezérelte gazdaságpolitikára a fentebbiek alapján.

Parragh bejelentette az újraelosztás mértékének átalakítását a költségvetési egyensúly fenntartása mellett. Ez is neuralgikus pontja a nyolc év történéseinek. Eddig éppenséggel tovább nyílt a jövedelmi olló a jobb módúak javára (erről és a béremelésekről is beszélt tavalyi interjúnkban Békesi László). Ennek egyik szimbóluma a lakástámogatás, szintén a nagy jövedelműek javára.

Az eddigiek alapján valószínűtlen a visszafordulás ezen az úton. Inkább elképzelhető a bérek utáni közterhek csökkentése. Erről már tavaly nyáron írt az Állami Számvevőszék.

Eszerint túladóztatják a hazai béreket, ezért ennek csökkentését javasolja az ÁSZ elnöke, Domokos László. Az úgynevezett adóék Magyarországon 48,2 százalék, ami néhány gazdag államéval vetekszik, a térség országaiban ez 5-13 százalékponttal kisebb. Az OECD-ben hazánk a harmadik legnagyobb adójú ország. Domokos szerint azonban

a gazdaság jelenleg nincs abban a helyzetben,

hogy a költségvetés kiadási oldalát csökkentse, mert sok elmaradt állami feladatot kell finanszíroznia. Ő a gazdaság fenntartható fehéredéséből származó többletbevételt fordítaná adócsökkentésre.

Bő egy hete mérlegeltük, milyen irányt vehet a kormány például a gazdaságban. Ebben vettük elő az szja egy számjegyűvé leszállításának lehetőségét, amely megfelelhet a Parragh-féle tervnek. Ez tovább szélesítené a jövedelemkülönbségeket, és valószínűleg komolyabb megszorításra is szükség lenne az évente körülbelül 600 milliárd forint kiesés pótlására.

Csak a munkaerőhiány miatt aggódnak a magyarországi német cégek

A jelek szerint a magyarországi német cégek köszönik, jól elvannak nálunk. A közbeszerzések és a korrupció terén ugyan sok minden nem tetszik nekik, de összességében még javult is Magyarország megítélése.

Sokan várják azt a német kormánytól és különösen a német nagyvállalatoktól, hogy fellépnek a magyarországi politikai viszonyok megváltoztatása érdekében. Merthogy a demokrácia nekik is fontos. Nos, ennek semmi jele sincs. Sőt.

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) idei konjunktúra-jelentésének legfontosabb megállapításai:

  • A német és más külföldi befektetők a gazdasági helyzetet és az idei kilátásokat igen kedvezőnek ítélik meg, többnyire még jobbnak is, mint az előző évben. A foglalkoztatási és beruházási tervek sok éves csúcsot értek el és további bővülést jeleznek.
  • A munkaerőhiány nem enyhült, a vállalatoknak ez költségemelkedést jelent, és fennakadást is okoz a működésben.
  • A gazdaságpolitikai tényezők közül leginkább az adózással, valamint a közigazgatással szemben javult az elégedetlenség, és nem tapasztaltak javulást a vállalatok például a korrupció vagy a közbeszerzések átláthatóságában.
  • Nemzetközi összehasonlításban több tekintetben sikerült lefaragni a korábbi lemaradásból, a magyarországi értékelések többnyire a közép-kelet-európai régió átlaga körül helyezkednek el, néhány kérdésben az átlag fölött szerepel az ország.
  • Tovább nőtt a megkérdezett vállalatok Magyarország melletti elkötelezettsége. A tavalyi 81 százalék után idén a cégek 84 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ismét Magyarországon hajtaná végre beruházását.
Forrás: DUIHK

A 15 országban végzett nemzetközi felmérés szerint ismét Csehország lett a legvonzóbb befektetési helyszín, ezt követi Lengyelország és Észtország. Magyarország mutatója nem változott, a 20 országot tartalmazó rangsorban a tavalyi 9. helyről idén a 10. helyre került. (A kamara megjegyzi, hogy több esetben az egyes országok megítélése csak minimális, statisztikailag nem szignifikáns mértékben tér el egymástól.)

Vagyis lényegében

egyedül a munkaerőhiánnyal kapcsolatos nehézségek okoznak növekvő aggodalmat az itteni német cégekben.

Egyebekben – erről nem beszéltek a jelentés ismertetésekor – köszönik, és élvezik a beruházásokhoz kapott igen nagyvonalú adókedvezményeket.

Ingatlanpiac: Budapest a top 10-ben

Az ötödik legnagyobb áremelkedést mérték Budapesten az egész Földön. A legnagyobb drágulás Berlinben volt, Budapest több német nagyvárost és Hong-Kongot is lekörözte. London és New York „a fasorban sincs”.

Az utolsó negyedéves árak összevetésében 2016 és 2017 között Budapesten mérték az ötödik legnagyobb ingatlandrágulást, 15,5 százalékot – derül ki a statista.com összefoglalójából. A Frank Knight ingatlanos cég globális összehasonlítása szerint Berlin drágult leginkább, 20,5 százalékkal, ami beleillik az eddigi tendenciába: 2004-től 120 százalékkal emelkedtek az árak.

Az izlandi főváros, Reykjavík felvirágzásának egyik oka az élénk turizmus, továbbá az, hogy a 2008-as pénzügyi összeomlás nyomán sok befektető elhagyta az országot. Emiatt mostanra hiány alakult ki az ingatlanok körében.

Forrás: statista.com

Hasonló a magyarázata a magyar, és ezen belül elsősorban a budapesti drágulásnak. Az ország középső (és észak-nyugati) régiójában kiugró béremelkedések, valamint a kormány ösztönző intézkedéseinek (például a CSOK-nak) eredményeképpen nagy számú vevő kezdte keresni a lakásokat, amelyekkel a korábbi években évi tízezer alá zuhant újlakás-kínálata nem tudott lépést tartani. Az egyensúlyi állapot beálltáig jelentős drágulás zajlik még most is.

Amint arról nemrégiben írtunk, idén (országosan) a Duna House szerint akár 20 százalékkal is növekedhet a magyar ingatlanpiac, a február-márciusban regisztrált ügyletek száma 2008 óta a legnagyobb volt. Ez húzza magával az árakat,

a legkiugróbb növekedés Budapesten a 600 ezer forint feletti négyzetméter-árú kategóriában történt,

Budán 12, Pesten 10 százalékkal több ügyletet jegyeztek fel februárban, mint egy évvel korábban. Ezzel szemben az olcsóbb lakások körében éppenséggel visszaesett a kereslet.

A globális rangsorban olyan gazdag nagyvárosok, mint New York és London, messze lemaradtak a 2016-17-es időszakban: az amerikai metropolis 61-ik lett 5,6 százalék, a brit főváros a 101-ik 2 százalék drágulással.

Óriási áremeléssel érkeznek a cigaretta egyendobozok

A választások miatt jegelt árak a nyáron meglódulhatnak a trafikokban, akár 500-700 forinttal drágulhat a cigaretta, és 700-800-zal a vágott dohány. Mindezzel párhuzamosan egy hónap múlva első hullámban már a messziről megkülönböztethetetlen egyencsomagok kerülnek a polcokra. A forgalom mindenesetre nem látszik csökkenni.

 

A korábban szokásos viszonylag enyhe, „kisimított” drágulások tavaly november körül szinte megálltak, most, a választások után azonban egy nagy áremelkedés következik. Trafikokból származó információ szerint a nyártól 500-700 forinttal fognak többe kerülni a most 1100-1200-ért árusított cigaretták. A vágott dohányok jellemzően 1600-1700 forintba kerülő csomagjának ára pedig elérheti a 2500-at.

Ugyancsak a nyárelő változása lesz, hogy két hullámban, idén, majd 2019 május 20-án már a jól olvasható márka- és termékjelzés nélküli egyencsomagolású dobozok és dohányzacskók kerülnek a polcokra. A színében is azonos (egy trafikos szerint „érett libaf…”) csomagolásokon csak egészen közelről lesznek leolvashatók a tudnivalók (nagyjából akkora betűvel, mint amekkorák cikkeink szövegtörzsének betűi).

A két dátum alapján aszerint cserélődik a termékkör, hogy mikori a regisztrációjuk és a jelenlegi csomagolási engedélyük. (A legelső fecskék tavaly júliusban jelentek meg, de a termékek túlnyomó többsége korábban került forgalomba.) A most május 20-i határidővel érintett dohányáruk jelenlegi listája itt tekinthető meg.

A trafikokban mindenesetre nagyon tartanak a megkülönböztethetetlen dobozok megjelenésétől. Egyikben elmondták, hogy egy átlagos üzletben körülbelül 50 márka nagyjából 150-féle terméke kapható. Legalább hetekig eltarthat, mire nagyjából megjegyzik, mit hol találnak; különösen az egy márkán belüli termékvariációkkal lesz baj. Emiatt

jelentősen meghosszabbodó vásárlásokkal és vevői méltatlankodásokkal számolnak.

Merthogy semmiféle – jól látható – tájékoztató kiírás se tehető ki, se a trafikos, se a vásárló számára a polcok alján lévő árcédulán kívül. Ellenkező esetben ellenőrzés során négyszáz-ezres büntetés a vége.

Az intézkedés célja a dohányzás visszaszorítása – már a „trafikosítást” is ezzel indokolták, bár ennek eredménye egészen más lett: milliárdos forgalmú érdekcsoportok kezébe került a 2012 végéig egyenletesen (több, mint 30 ezer üzletben) eloszló éves forgalom.

Maga a dohányzás viszont alig-alig csökkent, sőt.

A 2014-ben 535 milliárdos forgalom a következő években 561, majd 586 milliárd volt, a 2017-es előzetes becslés szerint meghaladta a 600 milliárdot. Ha beszámítjuk az utóbbi időben igen mérsékelt inflációt, valamint a 2013-ban jelentősen megugró feketeimportot (ukrán és szerb cigik), valamint a szemmel láthatóan teret nyert e-cigarettákat, akkor igaz lehet egy trafikos véleménye: az eddigi intézkedések lényegében kudarcosnak nevezhetők.

Az viszont lehetséges, hogy átrendezőnek az erőviszonyok egyes márkák és termékek között. A szabad szemmel megkülönböztethetetlenné váló áruk közül megszenvedhetik a változást azon presztízstermékek, amelyeket sokan nem rendszeresen vásárolnak. A szabályok szoros értelmezése alapján a trafikos nem segíthet a márka nevére nem emlékező vevőnek, máskülönben súlyos bírságot kockáztat.

Az MTVA munkatársa elismerte, hogy hazudtak

Szándékosan meghamisított hírek, ismeretlentől tollba mondott történetek, kötelező kulcsszavak. Az állami tévé munkatársai beszéltek a Guardiannak a migránsozásra fókuszáló tudósítási módszerekről, az általuk is megteremtett félelem légköréről.

A közpénzből fenntartott MTVA – és elsősorban annak híradója – működéséről beszéltek névtelenséget kérő munkatársak a brit The Guardian tudósítójának. A tévé munkatársai elmondták, hogy az állami csatorna a menekültekkel, migránsokkal kapcsolatos negatív hírekre összpontosít, összekapcsolva ezeket bűnözéssel és terrorizmussal.

Példaképpen a parlamenti választás előtti németországi, münsteri gázolást említik, amelyet még a szavazás előtti estén is iszlamista terrorista merényletként tálaltak, noha akkorra már régen kiderült: született német követte el a bűncselekményt.

„Ez egyértelműen hazugság volt”

– mondta egy tévés.

A brit újság beszámol a kormány üzeneteiről, a veszélyes migránsok millióiról, amit óriásplakátok ezrei erősítettek fel országszerte. Illetve arról, hogy Soros Györgyöt Brüsszel és az ellenzék részeként ábrázolja, mint akik el akarják pusztítani Magyarországot.

„Azt hiszem, ez megteremtette a félelem légkörét. Pavlovi reflexet hozott létre olyan szavakhoz, mint a veszély, a terrorizmus, bevándorlók, ellenzék, Soros és Brüsszel”

– mondta a tévés.

A megszólaló szerint a menekültellenes üzenetek gyakran egyenesen közvetlenül a kormánytól érkeznek. Az Orbánhoz közvetlenül kapcsolódó történetekhez pedig használandó kulcsszavakat kapnak.

Az MTVA egyik embere elmondta, hogy néha valaki

telefonon diktált történetet szóról szóra.

Nem tudjuk, ki volt a vonal másik oldalán – tette hozzá.

A közvetlen kormányzati befolyást a Guardian által megtekintett dokumentumok is alátámasztották. A miniszterelnöki hivatal munkatársai adtak ki szerkesztési irányelveket a kormánnyal szemben kritikus magyar állampolgárokkal szembeni karaktergyilkosságokról. Például Gulyás Mártonról, egy korábbi zöldpárti politikusról és egyetemi professzorról ír a brit lap.

Megszólalt Pethő András is, aki most a Direkt36 munkatársa, korábban pedig az Origónál főszerkesztő-helyettes volt. Arról beszélt, hogy a Deutsche Telekomtól fideszes kézbe került Origónál hogyan gyakoroltak nyomás rájuk, hogy hagyjanak figyelmen kívül egyes sztorikat. A választások előtti hetekben pedig az Origón minden második történet a migráns szót tartalmazta a felvezető szövegben.

Mindeközben – írja a Guardian –

a kormányhű média nagy mértékben ignorálja a korrupciós ügyeket.

A lap beszámol a Magyar Nemzet megszűnéséről, valamint a Figyelő listázós cikkéről.

Tisztességük és igazságérzetük diktálta azt, hogy megszólaljanak – mondták többen.

„Szörnyen éreztem magam, mert láttam, hogy képesek vagyunk befolyásolni az embereket és meg is tettük. Sokan gondoltuk úgy, hogy senki se néz minket, és nem számít, mit mondunk. Kiderült, hogy számít – szörnyűen” – mondta egyikük.

Tényleg ennyire egyszerű lenne? Csak a zsebünk számít?

Amikor nőttek a bérek az országban, nyert az uralkodó kormány, amikor csökkentek, vesztett – ezt a következtetést vonta le a neves befektetési szakember, Zsiday Viktor. Azt azért tegyük hozzá, hogy most mintha lett volna egy bizonyos hangütésű kampány is…

Bill Clinton egyik elhíresült mondása az volt 1992-ben, hogy „It’s the economy, stupid!”, szabad fordításban: „A gazdaság a lényeg te hülye!” – ezzel célozva arra, hogy az embereket leginkább az érdekli, hogy nő-e a gazdaság, vagy nem, van-e állásuk, vagy nem, nő-e a fizetésük, vagy nem – írja blogján Zsiday Viktor. A recesszióba süllyedt USA-ban meg is nyerte a választásokat Clinton.

A neves befektetési bankár szerint Magyarországon ugyanez a helyzet. A politikusoknak nyilvánvalóan van ráhatásuk a gazdaságra, de sokkal kevesebb, mint ahogy maguk, vagy szavazóik gondolják, eléggé ki vannak téve a nemzetközi ciklusoknak, amin jottányit sem tudnak változtatni, ám ennek ellenére a választók alapvetően az alapján ítélik meg a politikusokat, hogy van-e elég munkahely, és nőnek-e a bérek.

Zsiday számba vette az 1994 óta tartott választásokat (vagyis a rendszerváltástól eltelt összes eddigi voksolást), és szerinte ezek eredménye a clintoni tételt igazolja.

Forrás: zsiday.hu

Ábráján a vízszintes tengelyen az látható, hogy mekkora reálbér-növekedés történt az adott kormány idején, a függőlegesen pedig az, hogy listán a következő választáson mennyi szavazatot kaptak az előző választáshoz képest.

Az összefüggés teljesen egyértelmű, írja Zsiday:

ha van bérnövekedés, akkor megtartható vagy növelhető is az aktuális kormánypártra szavazók száma,

ha csökkennek a bérek, akkor viszont elpártolnak tőlük a szavazóik. Mivel a 2014-17 közötti időszakban igen magas bérnövekedés volt, így nem csoda, hogy a Fidesz szavazóinak száma nőtt. Ekkora bérnövekedés mellett nagyon el kell rontani valamit, hogy egy kormány megbukjon – olvasható Zsiday gondolatmenete. Sőt, mivel szerinte a következő 2-3 évben valószínűleg további gyors bérnövekedés lesz, ezért valószínűleg a kormánypárt népszerűsége magas marad.

Zsiday szerint a 2010-es érték valószínűleg azért illeszkedik kevésbé a „modellbe”, mert a lakosság jelentős részének volt svájci frank hitele, amelynek törlesztője extrém módon megugrott, ami ahhoz vezetett, hogy a valójában elkölthető jövedelmük sokkal jobban zsugorodott, mint az a reálbérmutatóból következne. Számukra az infláció sokkal nagyobb volt, mint a hivatalos, és a reálbér csökkenése is tetemesebb volt emiatt.

Ehhez azért meg kell jegyezni, hogy átlagosan és összmennyiségében (kiterjedtségében) Budapesten volt a legnagyobb, ennek ellenére – már ha a Zsiday-féle gondolatmenetet vesszük alapul – lényegében

az egész főváros elúszott volna a Fidesz számára,

ha az LMP belemegy a további kölcsönös visszalépésekbe.

Az sem teljesen vág egybe ezzel a gondolatmenettel, ami az Index minapi átfogó elemzésében olvasható: minél szegényebb, iskolázatlanabb, fejletlenebb egy település, annál nagyobb arányban szavaztak a Fideszre az ott élők. Ezeken a településeken alig van munka, ha mégis, legfeljebb minimálbéres. Ami persze ugyancsak növekedett az elmúlt években, ám tömegesen inkább a különféle segélyek, valamint a közmunka ad ilyen-olyan jövedelmet.

Ráadásul a Fidesz 2010 után első megszorításaival kivetette az szja-t a minimálbérre, az emiatti tetemes reáljövedelem-csökkenés mégsem látszott meg a 2014-es eredményeken, ahogyan az idein sem, hogy tízezrek szorultak ki a közmunkából, amelynek összege legutóbb nem is emelkedett.

Egyébként a tömegesen a Fideszre szavazó legszegényebbek, a legalsó jövedelmi tizedben tengődők pénze 2010-14 között alig növekedett. Persze lehet azt mondani, hogy akinek alig jut, az a kis javulásért is hálás.

És akkor még nem beszéltünk a kampány témájáról és stílusáról, ami inkább mutat összetartást a választási eredménnyel.

Újabb CBA-k kerülnek multik kezébe

A CBA alapítója, Baldauf László a Lidllel kötött tavalyi ügylet után újabb három üzletét adta át, ezúttal a Sparnak. A külföldi láncok térnyerése elkerülhetetlennek tűnik, kivéve, ha a kormány megpróbál beavatkozni.

Három CBA-üzlet kerül multikézbe: a cégcsoport alapítója, visszavonulása óta tiszteletbeli elnöke, Baldauf László a Spar javára megválik erdőkertesi, budapesti Andrássy úti és egy ugyancsak pesti egységétől – írta ma a Portfólió.

A Fideszhez igen közel álló, annak gazdasági felfogását támogató CBA és annak alapítója, Baldauf másodjára hoz nyilvánosan hirdetett nézetével ellentétes üzleti döntést. Tavaly decemberben hét boltját adta el a Lidlnek. Azt is sajátos körítésben tette, mert első reakciójaként a Független Hírügynökségnek azt mondta, hogy „részletekbe nem szeretnék bocsátkozni, de azt muszáj leszögeznem, hogy semmit nem kívánok eladni, nem volt és nincs is ilyen tervem.”

Olyannyira közel áll egymáshoz a CBA és személy szerint Baldauf, hogy a lánc a 2010-es választási kampányban emlékezetes módon Ítéletidő feliratú óriásplakátokkal szállt be a Fidesz mellett.

Forrás: feherenfeketen.blog.hu

Üzletileg persze érthető a döntés. Minden adat arra vall, hogy

a hazai tulajdonú láncok és a külföldi nagy cégek közti eredményességben szakadéknyi különbség van.

Amint arról októberben írtunk az eddigi utolsó, 2016-os nyilvános számok alapján: közel nyolcszor annyi CBA-, Coop-, Reál-egység termelte meg a multik bevételének hatvan százalékát. Mindemellett a például a Tesco és a Spar évek óta úgy növeli árbevételét dinamikusan, hogy egyre-másra nyitja a szupermarket alatti méretosztályba tartozó települési belterületi boltjait (Tesco Expressz és a benzinkutakon lévő Sparok), vagyis közelebb kerülnek a hazaiak jellemző méretéhez.

A kormány és személyesen Orbán Viktor többször helyezett kilátásba intézkedéseket a multik megállítására, pár éve a plázastopnak nevezett jogszabállyal egyenesen megakadályozni igyekezett elsősorban a két nagy német diszkont új boltjainak megnyitását az építési engedélyek megvonásával (amit a cégek meglévő épületek megvásárlásával és átalakításával játszottak ki).

Pár napja írtunk arról, hogy a következő kormány ismét előveheti a multiellenes kártyát, amit Lázár János alig két hónapja már meglengetett.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK