Bak Mihály, Author at Független Hírügynökség Page 50 of 74

Költségvetés 2019: elvetették a „tündérmese 2.0”-t

-

2018-06-13

Költségvetés 2019: elvetették a „tündérmese 2.0”-t

Semmi se látszik az egy hónapja felvázolt – 2022-ig szóló – nagyívű gazdaságpolitikai tervből a 2019-es költségvetés tervezetében. Varga Mihály bejelentette: vannak válságra utaló jelek az eurózónában. Jövőre marad a 15 százalékos szja, tovább tolják a csok-ot, a nyugdíjak 2,7 százalékkal nőhetnek.

A jelek szerint a kormány már nem számol azzal, amit pár hete „négyéves terv” keretében átnyújtottak az Európai Bizottságnak hatalmas beruházásokkal, folyamatosan magas növekedési kilátással. A 2019-es költségvetés tervezetének ismertetésekor a parlamentben Varga Mihály az Orbán Viktor által másfél hete hirtelenjében bevezetett „válság-kommunikációval” kezdett. (A korábban felfestett fényes jövőt a pénzügyminiszter már egy ideje lényegében eltörölte.)

Eszerint minket kedvezőtlenül érinthető folyamatok zajlanak a világban, ezért óvatosan készítették el a költségvetést. A magyar gazdaság kilátásai jók, de az eurózónában tapasztalhatók válságra utaló jelek – mondta a pénzügyminiszter.

Erre figyelemmel – ugyancsak a miniszterelnöki bejelentéssel összhangban – az általános tartalék és az országvédelmi alap összegét az idei évhez képest megtoldják 50 százalékkal.

S ha bárkinek kétsége lenne, marad a szigorú gazdálkodás:

a működési költségvetés nullás, hiányt csak a beruházások állíthatnak elő.

Kiszámítható adórendszert ígér Varga, s szavaiból kiderült, hogy lényeges változásokat nem akarnak. Vagyis marad az egykulcsos, 15 százalékos szja, és a célzott áfacsökkentés eddigi mértéke. Tehát a rekordmagas 27 százalékos főkulcshoz nem nyúl hozzá a kormány.

Az lakásépítőket izgató kérdésre egyelőre nincs válasz, csak 2019-ben évközben döntenek arról, mi legyen a jelenleg a kedvezményes, 5 százalékos újlakás-áfával, ami 2020-ra kifutna, és visszaállna a 27 százalék. A bizonytalanság miatt leálltak az éven túli fejlesztések.

Folytatják a szociális hozzájárulási adó csökkentését, jövőre 17,5 százalékra mérséklődik. Ezzel 100 milliárd forintot spórolnak a vállalkozások.

Varga szavaiból kiderült, hogy a nyugdíjasok foglalkoztatását úgy segítenék, hogy ezt semmilyen közteher se sújtsa.

A családtámogatások körében nagyon újat nem jelentett be a pénzügyminiszter. Az otthonteremtést támogató csok-ot folytatják, 2019-ben 242 milliárd forintot költenek el erre. Marad a gyed és gyed extra, a családi adókedvezmény gyerekenként 20 ezer forintra emelkedik, vagyis a kétgyerekeseknek 40 ezer jár 2019-ben. Ez 350 ezer családot érint – mondta.

Az inflációt 2,7 százalékra tervezik, tehát ennyivel emelkednek a nyugdíjak.

A konvergenciaprogramban leírtaknak megfelelően folytatják a közszféra béremelését. Bár ebben némi bizonytalanság volt kihallható Varga szavaiból, amikor arról beszélt, hogy tartalékot képeznek e célra, a béremelés fedezetére. A mértékről zajlanak az egyeztetések.

Időközben be is terjesztették a költségvetést az Országgyűlésnek.

Lehetne olcsóbb a benzin, de kell a pénz

Bak Mihály

-

2018-06-13

0

Lehetne olcsóbb a benzin, de kell a pénz

Tállai András szerint a kormánynak nincs ráhatása a benzinárra, ami csak részben igaz. A most literenként 120 forint jövedéki adó a jelenlegi szabályok alapján belátható időn belül „magától” nem fog csökkenni. Idén csak üzemanyagok után 675 milliárdot vár a kormány. Marad a politikusi egyéni akció, amiről ki így, ki úgy vélekedik. A térségben Magyarország az olcsóbbak közé tartozik.

Hosszú drágulássorozat után éppen ma csökkent az üzemanyagok ára: a 95-ösé 2 forinttal, a dízelé 3-mal. Ezzel együtt is átlagosan a benzinért még mindig 392 forintot fizetünk, a gázolajért pedig 402-t. Ezzel kapcsolatban kedden a parlamentben Tállai András pénzügyminisztériumi államtitkár azt válaszolta egy képviselői kérdésre, hogy

a kormánynak nincs ráhatása az üzemanyagárakra.

Emlékezetes volt tavaly novemberben ugyancsak Tállai egyéni akciója, amikor elintézte a Molnál szűkebb hazájának, Mezőkövesdnek, hogy csökkenjen az országosat lényegesen meghaladó benzinár. Nemrégiben az új kancelláriaminiszter, Gulyás Gergely is elmondta véleményét az efféle kezdeményezésről. Első kormányinfóján azt mondta, hogy Tállai András helyesen járt el, ő is így tenne, és ezt javasolja a többi képviselőnek. Hozzátéve, hogy akkor nem a világpiaci árak álltak az árkülönbség mögött, és ilyenkor kötelessége ezt szóvá tennie az egyéni képviselőnek. (Az átlagárhoz azért hozzá kell tenni, hogy a többezer kúton forgalmazónként és területenként – akár néhány kilométer sugarú körben is – kétszámjegyű árkülönbségek vannak, a hetenkénti felülvizsgálat rendszerében nagyon nehéz átlagárat számolni.)

Gulyás mindazonáltal eloszlatta a reményeket, amikor leszögezte, hogy

a kormány nem tervez adócsökkentést a benzin ára miatt.

(Négy éve az MSZP benyújtott törvényjavaslatot a jövedéki adó komolyabb mérséklésére, az eredmény ismert.)

A jelenlegi szabályozás 2016 óta hatályos, ami egyfajta automatizmust léptetett életbe. Eszerint a törvény a kőolaj (ezen belül a Brent fajta) világpiaci árához köti az üzemanyagok jövedéki adóját. Az adómértékek a kőolaj világpiaci árának függvényében negyedévente módosulhatnak.

Ötven dollár feletti világpiaci árnál az adó mértéke a benzin esetében literenként 120 forint, ha azonban a világpiaci ár legfeljebb 50 dollár, akkor 125 forint. A gázolaj esetében 50 dollár feletti árnál 110,35 forint, legfeljebb 50 dolláros árnál pedig 120,35 forint az adó. A NAV áprilistól érvényes számítási alapja (a január 1 és március 31. közötti értékeket figyelembe véve hordónként 66,63 dollár. Vagyis messze az 50 dolláros küszöbérték felett, és jelenleg semmi se utal arra, hogy mérséklődni készülne a világpiaci ár.

(Csak érdekességképpen: a júniustól hivatalosan elszámolható üzemanyagár – ameddig nem kell bizonylatot bemutatni – a 95-ösnél 379, dízelnél 387 forint.)

A hazai 95-ös árának közelmúltbeli alakulása

Forrás: globalpetrolprices.com

Ha megnézzük a költségvetést, mindjárt érthetővé válik, miért hessent el minden ilyen kérdést a kormány. Jövedéki adóból 1099 milliárdot tervez besöpörni a kincstár, 6,3 százalékkal, mintegy 65 milliárddal többet, mint 2017-ben. Ez alighanem túl is fog teljesülni, legalábbis a KSH adatai szerint az első negyedévben a befolyt 307,5 milliárd éves alapon 9 százalék emelkedés.

A jövedéki adón belül az üzemanyag részaránya 61,5 százalék (amelynek 64,1 százaléka a dízel).

Ez a 675 milliárd forint tuti bevétel az államkasszában,

amiről nem akar lemondani egyetlen kormány se. Különösen úgy nem, hogy az autósok nem éppen acélos érdekérvényesítő képességű társadalmi csoport, az üzemanyag-fogyasztás viszonylag rugalmatlan a gazdasági változásokra.

Az árakat a különféle adók (ezen belül különösen a jövedéki) mellett a forint árfolyama és az olaj világpiaci ára határozza meg.

Az alábbi ábrán az olaj ára látható a New York-i jegyzések alapján. Megfigyelhető, hogy április óta jelentősen emelkedett a Brent ára, a NAV által számításba vett 66 dollár már messze van.

Ha körbenézünk Európában, azt láthatjuk, hogy Magyarországon a benzin ára az alsó harmadban található, sőt a környéken is jócskán vannak olyan országok, amelyekben drágább a 95-ös. A globalpetrolprices.com hétfői dátumú összehasonlítása még természetesen nem tartalmazza a mai 2 forintos csökkenést, de ez nem befolyásolja az euróban megadott értékeket. Nálunk tehát 1,24 euróba kerül a benzin, Ausztriában alig több, 1,3 literje. A V4-ek közül csak a lengyeleknél olcsóbb, 1,2 euró, a csehek annyit fizetnek, mint az osztrákok, a szlovénok 1,36-ot, szlovák szomszédaink még ennél is többet, 1,44 eurót.

A kontinensen legdrágább a benzin Izlandon, 1,81 euró (580 forint), a legolcsóbb Fehéroroszországban és Oroszországban, 0,58 (186), illetve 0,61 (195). Mindenesetre annak a legcsekélyebb jele sincs, hogy olyan jelenetek zajlódjanak le nálunk, mint a napokban Szerbiában, ahol a cseh-osztrák árakon (416 forint) kénytelenek tankolni még a miénknél is sokkal kisebb jövedelmekből.

A másik összetevő, a forint árfolyama mostanában ismét a közbeszéd része lett. És nem a pénzünk masszív erősödése miatt. E hét elején újabb csúcsot döntött az euróval szemben (322), a kisebb visszarendeződésekkel együtt is a trend folyamatos gyengülés.

A benzin ára egyébként 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.

Alkotmányellenessé tenné a Fidesz, hogy valaki hajléktalan legyen

Bak Mihály

-

2018-06-12

1

Alkotmányellenessé tenné a Fidesz, hogy valaki hajléktalan legyen

Az alaptörvénybe venné be a Fidesz a hajléktalanság betiltását. Egy általunk megkérdezett szociális szakember szerint ezzel az ellátások önkéntességének alapelvét kellene elhajítani, Majtényi László alkotmányjogász szerint a legrosszabb lenne, ha végre is hajtanák. Hat éve elbukott egy próbálkozás, most „gránitba” vésnék.

A Fidesz azt kéri a kormánytól, hogy a most zajló alkotmánymódosítás során teremtsék meg annak jogi feltételeit, hogy

„ne legyen megengedett az életvitelszerű közterületen tartózkodás”,

mert minden hajlék nélküli ember számára biztosított a szálláshely – ezt mondta Bajkai István országgyűlési képviselő. Szerinte ezzel a módosítással biztosítani lehetne, hogy a várost mindenki egyformán tudja használni.

Bajkai szerint az állam és az önkormányzatok kiterjedt támogatási rendszert – például nappali és éjszakai szálláshelyeket – kínálnak, a közmunkaprogram pedig mindenki számára megnyitotta a munkavállalás lehetőségét.

A problémát eddig se sikerült megoldani, valószínűleg ezzel se lesz másképpen – mondta a Független Hírügynökségnek Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány igazgatója. Felidézte, hogy a korábbi tiltási kísérlet idejében a hatóságok emberei elmondták:

nincs eszköz a kezükben, hogy végrehajtsák a tiltottá tett utcai tartózkodás miatti büntetést.

A hajléktalant hiába bírságolják, nincs pénze, ha pedig ezért lecsukják, nincs hová elküldeni az idézést.

A Menhely Alapítvány munkatársai hajléktalannak segítenek. Ezután kényszerrel cipeljék magukkal?
MTI Fotó: Balogh Zoltán

A legnagyobb probléma ezzel azonban az, hogy a szociális szolgáltatások alapelve az önkéntesség, az, hogy az érintett maga kéri vagy fogadja el – mondta a Menhely vezetője. Vagyis

a szociális szolgáltatás nem kényszeríthető ki.

Ezt az elvet kellene elvetni, ami messzire vezetne – derül ki Aknai Zoltán szavaiból.

Gyenge a fantáziám – mondta a Független Hírügynökségnek a miért kérdésre Majtényi László. Az Eötvös Károly Intézet elnöke szerint teljes képtelenség ez a felvetés olyan országban, amelyben

kétmillió ember él ázsiai szegénységben.

Önmagában is abszurdum a hajléktalanság betiltása, az alkotmányos értékek szempontjából pedig elfogadhatatlan: sérti az emberi méltóságot, a személyes autonómiát, és az amúgy is nyomorultakat büntetné.

A végrehajthatóságról az alkotmányjogász úgy véli, a legkatasztrofálisabb az lenne, ha valóban megpróbálnának érvényt szerezni a tiltásnak rendőrségi úton. Ilyen szabálynak egyébként sincs helye alaptörvényben. Ennyi erővel mondjuk az utcabútorok elhelyezésének szabályait is beleírhatnák az alaptörvénybe – mondta Majtényi.

Az alaptörvénybe foglalással a tilalom hozzáférhetetlenné válna az Alkotmánybíróság (Ab) számára. Az Ab 2012-ben megsemmisítette a szabálysértési törvénybe illesztett tilalmat, mert összeegyeztethetetlen az emberi méltóság védelmével, ha az állam önmagában azt bünteti, hogy valaki kényszerűségből az utcán él. A hajléktalanság szociális probléma, amit az államnak a szociális ellátás eszközeivel és nem büntetéssel kell kezelnie. Az Ab szerint sem a hajléktalanoknak a közterületekről való eltávolítása, sem a szociális ellátások igénybevételére való ösztönzése nem tekinthető olyan alkotmányos indoknak, amely megalapozná a hajléktalanok közterületen élésének szabálysértéssé nyilvánítását. Három éve aztán a Kúria törvénysértőnek ítélte a Fővárosi Közgyűlés hasonló célú rendeletének nagy részét. Törvénysértőek voltak azok a rendelkezések, amelyek az önkormányzat területein rendelték tiltani a hajléktalanságot, és amelyek az állampolgárok számára nem egyértelműen azonosítható módon határozták meg a tiltott területeket.

Ismét előkerült az egy számjegyű szja ötlete

Bak Mihály

-

2018-06-12

0

Ismét előkerült az egy számjegyű szja ötlete

Mintha lekerült volna a napirendről, de a számvevőszék elnöke most megint elővette az egy számjegyű szja ötletét. Holott a Költségvetési Tanács tagjaként Domokos László is inkább a takarékosság mellett érvelt.

A személyi jövedelemadó kulcsa több lépcsőben egy számjegyűre csökkenhet – nyilatkozta az Állami Számvevőszék elnöke a Növekedés.hu portálnak. Ennél többet nem mondott Domokos László, sem az ütemezésről, sem a mérték(ek)ről.

Az egy számjegyű (jelenleg 15 százalékos) egységes szja-kulcs terve az elmúlt években újra meg újra előkerült a kormányzat kommunikációban. Mostanában azonban nagy a csönd körülötte, és nem látható semmi jele annak, hogy a kormány 2019-ben, illetve innen előretekintve bevezetni tervezné.

A 2019-es költségvetés tervezetét véleményező Költségvetési Tanács (amelynek egyik tagja a háromból maga Domokos) is inkább a takarékoskodó, nagy bevételkiesést nem pártoló gazdaságpolitikát pártolja. Márpedig az szja 6 százalékponttal (9 százalékra) süllyesztése évente körülbelül (a 2018-as számok alapján)

800 milliárd forintot engedne el a költségvetésből.

Nem látni, honnan lehetne előteremteni ekkora összeget.

Tavaly augusztusban az ÁSZ-elnök már felszólalt a gazdaság túladóztatásával szemben. Akkor az úgynevezett adóék (a cégek összes foglalkoztatási kiadásán belül a járulékokra elköltött rész hányadosa) valóban magas voltának csökkentését szorgalmazta. Arra is felhívta azonban a figyelmet, hogy a gazdaság jelenleg

nincs abban a helyzetben, hogy a költségvetés kiadási oldalát csökkentse,

mert sok elmaradt állami feladatot kell finanszíroznia. Domokos a gazdaság fenntartható fehéredéséből származó többletbevételt fordítaná adócsökkentésre háromnegyed éve.

Mostanában úgy tűnt, hogy meg kell elégedni a munkáltatói járulékcsökkentéssel, a szociális hozzájárulási adó 1,5-ről 17,5 százalékra mérséklődésével, és azzal az ígérettel, hogy négy év múlva ez 11,5 százalék lesz. Ennél több kedvezményt Domokos most se adna célzottan a kisebb cégeknek, szerinte inkább általánosságban kellene lejjebb vinni az adókulcsokat.

Azért is figyelemre méltók az ÁSZ-elnök szavai, mert a kormány (pontosabban Orbán Viktor) körülbelül másfél hete minden előzmény nélkül kezdett bele a „készüljünk a válságra” tartalmú kommunikációra, amely

alkalmat adott arra, hogy azonnal zárójelbe kerüljenek

az alig pár hete még erőtől duzzadó és tartósan magas növekedést elérni képes magyar gazdaságra alapozott roppantul derűs elképzelések. (Holott az Orbánék által hivatkozott körülmények egyike se pár hete keletkezett: a Brexit, az amerikai vámok miatti kereskedelmi háború réme, egyes nyugati országok eladósodottsága minimum több hónapos történések.)

Azóta egyébként a kormánytól elvileg független ÁSZ elnöke, Domokos László is átvette ezt a megváltozott hangot: épp egy hete a kormánylapban azt mondta, hogy a világgazdaságban krízis alakulhat ki, a hatások kivédésére pedig az országnak időben fel kell készülnie. Szerinte az elmúlt két-három évben Magyarország kegyelmi állapotban volt, de ez mára megváltozott. Olyan helyzetben kell lennie az államháztartásnak és a gazdaságnak, hogy ha holnap ránk ront egy újabb nemzetközi krízis, az ne érje hazánkat felkészületlenül, ne okozzon meglepetést, és a kormány – ha kell – bele tudjon avatkozni a folyamatokba a maga eszközeivel.

A viszki, a kereskedelmi háború egyik vesztese

Bak Mihály

-

2018-06-09

0

A viszki, a kereskedelmi háború egyik vesztese

Uniós bourbon whiskey-exportjának legalább 35 százaléka fog megdrágulni az USA számára a büntetővám miatt. Három nagy EU-ország tavaly 127,5 millió dollárért vásárolt ebből a fajtából. Magyarország alig 30 ezerért.

Miután az Egyesült Államok kivetette a vámokat az acélra és az alumíniumra, az Európai Unió válaszintézkedést tervez. (Először az EU mentességet kapott hat másik országgal együtt). Az összesen 2,8 milliárd dollárnyi (25 százalékos) büntetővám által érintett termékkör egyike a bourbon whiskey (az egyéb fajták nem). Ennek három legnagyobb uniós importőre Spanyolország, az Egyesült Királyság és Németország, ahogyan azt a statista.com grafikonja mutatja.

Csak e három állam tavalyi importja ebből az áruból 127,5 millió dollár volt, ami a teljes amerikai bourbon-export 35 százaléka. A pótvámmal sújtott összeg persze ennél nagyobb a maradék 25 országot is belevéve.

Az égetett szeszek kivitelét nyilvántartó amerikai hivatal statisztikája szerint 2017-ben Magyarországra összesen 30,9 ezer dollár (8,37 millió forint) volt, ami hihetetlenül kevésnek tűnik. Különösen úgy, hogy egy évvel korábban 7 és félezer dollár volt ez az érték.

A számokból az is kiderül, hogy

a bourboné a teljes amerikai viszkiexport 47 százaléka,

tehát valószínűleg fájni fog Amerikának ez a trumpi intézkedés.

Olyan világhírű márkák fogják piacuk egy részét elveszteni, mint a Jim Beam, a Jack Daniel’s, a Four Roses és a J&B.

Az ábrából az is kiderül, hogy Európában az egyéb amerikai whisky-fajtákat kedvelik jobban, míg az ausztrálok és a japánok inkább a bourbont isszák.

Orbán „felszögelte a puskát a falra”?

Bak Mihály

-

2018-06-08

0

Bár „földrengésbiztos” a 2019-es költségvetés, ismét gazdasági világválság lehetőségéről beszélt Orbán Viktor a közrádióban. Ami miatt jelentősen megnövelték az országvédelmi alapot, ennek viszont nyoma sincs a Költségvetési Tanács véleményében. Sőt, a testület nem is lát olyan viharfelhőket, mint Orbán.

Masszív és földrengésbiztos költségvetést állítottak össze – mondta a Kossuth Rádióban Orbán Viktor. Arra is felhívta viszont a figyelmet,

könnyen lehet, hogy a következő évek gazdasági válságban fognak telni,

de azt szeretné, hogy ha így lesz, akkor se legyenek megszorítások, amihez pedig fegyelmezett gazdálkodás kell.

A világgazdaság válsága abból adódhat – fejtegette -, hogy a nemzetközi pénzpiacon felvehető hitelek kamata nőni fog, ráadásul az uniós tagállamok, különösen az eurózónához tartozók költségvetése alapján azt látni, magasabb az eladósodottság, mint a 2008-as válság idején. Emellett kereskedelmi háború bontakozik ki a világban – mondta még.

„Vihar még nincs”, de „felhők vannak az égen, és ha ezek szerencsétlen módon rendeződnek el, abból lehet válság”. Ilyenkor megfontoltan kell költségvetést alkotni, ezért a kormány jelentősen megnövelte az országvédelmi tartalékot – tette hozzá.

Ez a gondolatmenet pontosan megegyezik azzal, amit múlt vasárnap Kötcsén zárt körben fejtett ki, s aminek konklúzióját abban vonta meg, hogy vége a (tíz-)milliárdok osztogatásának, a tárcák ne is kérjenek tőle pluszpénzt. És összhangban van azzal, amit Varga Mihály nyilatkozott pár nappal korábban A Reuters hírügynökségnek, amiből komolyabb gazdaságpolitikai fordulat sejlik elő (amivel egyetért az OECD), de a pénzügyminiszter nem szólt súlyosabb viharfelhőkről.

A kormánnyal kritikus elemzők persze mondanak hasonlókat, több problémára is felhívják a figyelmet (például a versenyképesség alig javulására, vagy arra, hogy a beruházások között csak a közpénzesek növekednek, a magánszektoré nem). Ahhoz hasonlót, amiről most Orbán beszél(t), mély, átfogó válságot egyelőre nem látnak. Problémák persze vannak, elsősorban a miénkhez hasonló kicsi és a külvilági folyamatoknak erősen kiszolgáltatott országokra nézve, de apokaliptikus képet egyelőre nem festenek a falra.

Sőt, még a kormány iránti ellenségességgel egyáltalán nem vádolható Költségvetési Tanács (Kovács Árpád elnök, Domokos László számvevőszéki és Matolcsy György nemzeti banki vezető) se ír ilyen veszélyekről a 2019-es költségvetéshez kötelezően készített véleményükben. Sőt, idézik nemzetközi szervezetek (OECD, Európai Bizottság, Nemzetközi Valutaalap) előrejelzéseit, amelyekben a következő két évben

a világgazdaság növekedésének gyorsulását várják.

Erőteljesen „megjelenhetnek” veszélyt hordozó körülmények – írja a KT, megemlítve olyan tényezőket is, amelyeket Orbán hangoztat, ám tényként, de legalábbis közeli vészként nem számolnak ilyen rosszabbodással a külső feltételekben.

Ami azt támasztja alá, hogy a költségvetési tervezet elkészítésekor se számoltak ilyen komolyan romló fordulattal a Pénzügyminisztériumban. Sőt, elődjében, a szintén Varga vezette Nemzetgazdasági Minisztériumban egy hónapja még olyan konvergencia-programot készítettek és adtak át az Európai Bizottságnak, amelyben négy évig a jelenlegi kedvező nemzetközi légkör fennmaradására alapozva folyamatos fellendülést irányoznak elő a magyar gazdaságban: nagy hitelezési boom, állami óriásberuházások. Ezt természetesen sokan vitatták, de mindeddig nyoma se volt alaposabb váltásnak.

Véleménye kialakításakor a KT ezt a „négy éves tervet” is figyelembe véve állapította meg, hogy

a költségvetési tervezet megalapozott, végrehajtható.

Mi több, nyugtázza, hogy a fejezeti stabilitási tartalékok mellett az előző két évvel összhangban a kormány az Országvédelmi Alapban 60 milliárdot, a rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékában pedig 110 milliárdot tesz félre, amelyet „célszerű” a költségvetésben a bevételi és kiadási oldalon „felmerülő kockázatoknak megfelelően tervezni”. (Ezek a rizikók más természetűek a trió elemzése alapján.)

Orbán most – nem első alkalommal a napokban – ennek az alapnak megduplázásáról beszél, amelyet azonban nem osztott meg a csütörtökön nyilvánosságra hozott KT-vélemény szerzőivel. Holott ezek a körülmények jelentősen befolyásolnák magát a büdzsét is, amelyet a KT véleményével együtt kell beterjeszteni a parlamentnek.

Orbán tehát tud valamit, amit mások még nem, mindenesetre lehetséges, hogy azt a bizonyos színházi puskát aggatta fel a falra. Aminek – tudjuk – a darabban el kell sülnie.

Svájcban kitálalt Kósáról a „csengeri asszony”

Bak Mihály

-

2018-06-08

0

Svájcban kitálalt Kósáról a „csengeri asszony”

A „csengeri asszony”, Szabó Gáborné a svájci menedékjogi eljárásban elmondott mindent itthoni ügyéről. Ügyvédje a Független Hírügynökségnek arról is beszélt, hogy papír van a birtokában arról, hogy Kósa Lajos külföldi érdekeltségű vagyoni értékű jogot kapott volna ajándékba. „Nem 100-200 milliósat” – mondta Helmeczy László.

Nagyjából a felénél tart a legfeljebb hatvan napos kiadatási eljárás Svájcban Szabó Gáborné ügyében (a „csengeri asszony” nem járult hozzá az egyszerűsített kiadatáshoz), amelynek keretében menedékjogot kért, mert nem akar hazajönni. Ennek során részletes vallomást tett az itthoni ügyekről is – tudtuk meg Helmeczy Lászlótól.

Az ügyvéd elmondta, hogy megkapta svájci kollégájától Szabóné vallomását, amely

„nem fog örömöt szerezni Kósa Lajosnak”.

Ebben még számára is volt új információ, amit azonban nem mond el.

A csütörtöki Egyenesen műsorában a Hír TV-ben újra előkerült, hogy az eddig széles körben ismerteken felül (1300 milliárdos örökség „vagyonkezelése”, 800 milliós ajándék Kósa anyjának) Kósa javára szóló ajándék ígéretéről is van papír. Az elárulta, hogy külföldi jogosultságról van szó. A FüHü-nek azt mondta, hogy olyan vagyoni értékű jog, amelynek értékét nem tudja megállapítani, de szerinte

„nem egy-kétszázmillióról”

szól a dokumentum (a tévében 800 milliót meghaladó értékről beszélt).

A Szabóné ellen annak idején elindult eljárás alapjáról, a Kiskun Tender Kft.-től kapott ötvenmilliós kölcsönről is beszélt (maga Szabóné korábban hatvanmilliót említett). Elmondása szerint ezt több részletben utalta a cég, ennek nyilván nyoma van a bankszámlán. Annak viszont nincs, hogy ezt a pénzt – állítása szerint – Szabóné készpénzben továbbadta Kósának.

Az ügyvéd több interjúban elmondta, hogy ő se tudja, létezik-e az a bizonyos örökség. Védence a svájci vallomásban megismételte: van hagyaték – mondta el Helmeczy László.

Foci vb: minden eddiginél nagyobb költségvetés

Foci
Sport

Bak Mihály

-

2018-06-06

0

Foci vb: minden eddiginél nagyobb költségvetés

Csaknem 800 millió dollár lesz az idei oroszországi futball vb teljes költségvetése, közel 30 százalékkal több, mint a 2014-esnek. A győztes csapat 38 millió dollárt kap.

A különféle díjazásokra 400 millió dollárt szán a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) a jövő csütörtökön kezdődő oroszországi világbajnokságon. Négy éve Brazíliában 358 milliós volt ez a keret. A statista.com grafikonján látható, hogy felkészülésre is ad pénzt a FIFA a kijutott 32 csapatnak, 50 százalékkal többet, mint négy éve, másfél millió dollárt. Minden tétel emelkedik, kivéve az első csoportkör, amelynek végén változatlanul 8 millió a fájdalomdíj.

Jelentősen nőnek a helyezésekért járó juttatások, a győztes csapat pedig 38 millió dollárt (10,3 milliárd forintot) vihet magával.

A teljes költségvetés 791 millió dollár (218 milliárd forint), amelybe a díjazáson felül beletartozik a járékosokat küldő klubcsapatoknak adandó 209 millió és a megsérülő játékosok után ugyancsak az egyesületeknek járó 134 millió dollár.

Négy éve a teljes büdzsé még 420 millió dollár volt, 28 százalékkal kisebb a mostaninál, a 12 évvel ezelőtti németországi vb költségvetése pedig 282 millió volt.

Az első csapat, az iráni válogatott egyébként kedden megérkezett a vb helyszínére.

Cukorkirály lenne Mészáros Lőrinc

Bak Mihály

-

2018-06-05

0

Európa egyik legnagyobb izocukor-gyárában szerzett háromnegyed részt a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global. A Kall Ingredientsben októberben adták át a hatalmas beruházással készült új üzemet. Az európai cukorkvóta megszűntével az izocukor előtt megnyílt az út. Az európai termelés közel harmada ezzel Mészáros Lőrinc kezében van.

Eddigi kisebbségi részesedését megnövelve 75 százalékkal meghatározó tulajdonossá vált az Opus Global Nyrt. a Kall Ingredients Kft-ben – tudatta közleményben az Opus Global. A cég ezt követően mintegy 4 milliárd forint értékű beruházást indít az élelmiszer- és gyógyszeripari, valamint takarmány-alapanyagokat is előállító üzemben. Újabb 5 milliárd forintos beruházással a Kall Ingredients termékválasztéka módosított keményítőkkel és kristályos dextrózzal bővülhet, emellett kutatási-fejlesztési központ és akkreditált laboratórium is létrejöhet a Tiszapüspökiben működő üzemben – olvasható a közleményben.

A Kall Európa egyik legnagyobb úgynevezett izocukor-előállítója. Tavaly október végén átadott üzeme évi félmillió tonna kukoricából állít elő 250 ezer tonna izocukrot. A létesítmény átadásakor elhangzott, hogy a Tiszapüspökiben lévő üzem évi 55 milliárd forint forgalomra számít. Az akkori árfolyamon 45 milliárdos beruházáshoz

a kormány kiemelt, 9,2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást adott.

A szintén Mészáros érdekeltségébe tartozó (a Metis tőkealap 45 százalékos birtokában lévő) MKB Bank és az állami Eximbank emellett harmincmilliárd forintos piaci hitellel is segítette a befektetést.

Az ügylet jelentőségének átérzéséhez érdemes felidézni, hogy szintén tavaly októberben megszűnt a cukorkvóta az Európai Unióban, azóta mindenki annyit termel és állít elő, amennyit akar és képes eladni. Ahogy azt ezzel foglalkozó írásunkban megemlítettük, a klímaváltozás egyre kevésbé kedvez a répacukor termesztésének, várakozások szerint a kukoricából előállított folyékony izocukoré a jövő, bár akkor is még szinte elhanyagolható volt a részaránya: a 18 millió tonnás európai cukortermelésen belül mindössze 720 ezer tonna. Ebbe lépett be a Kall új üzeme, akkor még Mészáros kisebbségi tulajdonában.

Magyarország már a Kall Ingredients gyárának megépülte előtt is izocukor-nagyhatalomnak számított: az európai gyártás bő harmada került ki a másik nagy piaci tényező, a Hungrana Kft. gyárából, amely addig a kontinens legnagyobb kukoricafeldolgozója volt. Az európai kukorica termésének 14 százaléka származik Magyarországról. A kvóta fennállásáig hazánk plafonja 250 ezer tonna izocukor volt, most már ezt egymaga képes előállítani a Kall.

Inotai: Orbán hazug kommunikációja

Bak Mihály

-

2018-06-05

0

Van valóságalapja az Orbán kiszivárgott kötcsei beszédében elhangzottaknak, de akkora világgazdasági válság nem várható, amiről szólt, inkább az elhibázott gazdaságpolitika felelősségét akarja eltolni magától – mondta Inotai András közgazdászprofesszor. Orbán a „kézifék behúzását” ecsetelte zárt körben.

Bár hivatalos információ nincs a vasárnapi kötcsei találkozón elhangzottakról, az atv.hu értesülése szerint Orbán Viktor arról beszélt, hogy újabb gazdasági válság jön kívülről, emiatt félre kell dobni az eddigi elképzeléseket.

A miniszterelnök szerint:

– újabb európai gazdasági válság jön,

– eltűnik az olcsó pénz a hitelpiacról,

– itt vannak az amerikai védővámok,

és ezek következtében:

– a 2022-ig tartó ciklusban megszűnik a pénzbőség a minisztériumokban, nem lehet dobálózni (tíz)milliárdokkal,

– Varga Mihály pénzügyminiszter „behúzta a kéziféket”,

– a demográfiai fordulat azért végrehajtható, amit a bankok és a multik finanszíroznak,

– a hiányt 3 százalék alatt kell tartani.

Kövér László pedig részletek említése nélkül arról beszélt, hogy a legnehezebb négy év jön, nem lehet a nagy ívű elképzeléseket végrehajtani.

Ez egybe vág a pénzügyminiszter múlt héten adott interjújában foglaltakkal, amely, ki nem mondva ugyan, de lényegében szakítás az eddigi (Kövért idézve) nagy ívű gazdasági tervekkel. És amellyel kapcsolatban az OECD figyelmeztette is a kormányt.

Mindazonáltal kérdés, hogy reális-e a szinte apokaliptikus helyzet, amely – ha a hiányt „kőbe vésettnek” feltételezzük –

jó eséllyel újabb megszorításhoz fog vezetni.

A témával egész életében foglalkozó Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézet kutatóprofesszora (korábbi főigazgatója) szerint nem.

Természetesen van valóságalapja annak, amit Orbán mondott – fejtette ki Inotai. A német gazdaság némi lassulása érzékelhető jó fél éve, valóban kialakultak kapacitásfeleslegek a termelésben, s az is tény, hogy az amerikai protekcionista gazdaságpolitikának vannak súlyos veszélyei.

A közgazdászprofesszor szerint az acélra és az alumíniumra kivetett amerikai védővám nem fog abban a formában kiteljesedni, ahogyan ezt Donald Trump tervezi, de ezzel együtt ez ma az egyik legnagyobb bizonytalansági tényező a világban. Ezt szemlélteti a statista.com grafikája, amely több érintett ország „megtorlási erejét” mutatja be: azt, hogy mekkora összeggel képesek visszavágni az Egyesült Államoknak.

Amerikának is fájhat. Forrás: statista.com

E kis kitérő után Inotai András arról beszélt, hogy a magyar gazdaságot nem a felsorolt körülmények fenyegetik elsősorban, hanem az elmúlt nyolc év elhibázott gazdaságpolitikája: a rossz hatékonysággal felhasznált, részben ellopott uniós támogatások (nem mellesleg utóbbit próbálja meg most visszaszerezni az EU). A betonba öntött ezermilliárdok, amelyek fenntartására nem lesz pénz. Ez kerül nekünk sokba, nem a most nulla kamatú olcsó hitel valamelyest drágulása lesz az – sorolta a közgazdász.

A professzor azokkal ért egyet, akik szerint Magyarországot komolyan fenyegeti a forint leértékelődése és a kamatok elkerülhetetlen emelkedése. Ez ugyanis együttesen a most zajló ingatlanboomban részt vevők között fog pusztítani, rengeteg hitel bedőlhet be – mondta. (Erről itt írtunk részletesebben.)

„Én úgy látom, hogy ezt a felismerést, illetve ennek következményeit próbálja meg nemzetközi körülményekre kivetíteni, mintegy áldozatként beállítani az országot, eltolni magától a felelősséget”

– állítja Inotai András.

Van tehát alapja annak, amiről beszél, de cinikus, hazug kommunikáció ez, ahogyan szerinte volt igazság a menekültválságról elhangzottakban is, de semmivel se igazolható több nemzedék gondolkodásának megmérgezése – mondta.

Bak Mihály

S ha bárkinek kétsége lenne, marad a szigorú gazdálkodás:

Az inflációt 2,7 százalékra tervezik, tehát ennyivel emelkednek a nyugdíjak.

a kormánynak nincs ráhatása az üzemanyagárakra.

Ez a 675 milliárd forint tuti bevétel az államkasszában,

nincs eszköz a kezükben, hogy végrehajtsák a tiltottá tett utcai tartózkodás miatti büntetést.

a szociális szolgáltatás nem kényszeríthető ki.

kétmillió ember él ázsiai szegénységben.

Mintha lekerült volna a napirendről, de a számvevőszék elnöke most megint elővette az egy számjegyű szja ötletét. Holott a Költségvetési Tanács tagjaként Domokos László is inkább a takarékosság mellett érvelt.

800 milliárd forintot engedne el a költségvetésből.

nincs abban a helyzetben, hogy a költségvetés kiadási oldalát csökkentse,

alkalmat adott arra, hogy azonnal zárójelbe kerüljenek

Uniós bourbon whiskey-exportjának legalább 35 százaléka fog megdrágulni az USA számára a büntetővám miatt. Három nagy EU-ország tavaly 127,5 millió dollárért vásárolt ebből a fajtából. Magyarország alig 30 ezerért.

a bourboné a teljes amerikai viszkiexport 47 százaléka,

könnyen lehet, hogy a következő évek gazdasági válságban fognak telni,

a világgazdaság növekedésének gyorsulását várják.

a költségvetési tervezet megalapozott, végrehajtható.

Csaknem 800 millió dollár lesz az idei oroszországi futball vb teljes költségvetése, közel 30 százalékkal több, mint a 2014-esnek. A győztes csapat 38 millió dollárt kap.

a kormány kiemelt, 9,2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást adott.

jó eséllyel újabb megszorításhoz fog vezetni.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA