Nem a liberálisokat, hanem az Európa-pártiakat választotta a Momentum, amikor belépett a Verhofstadt-féle pártcsaládba – mondta Fekete-Győr András. A Momentum egyelőre nem működik együtt az LMP-vel és a Jobbikkal. A Stop Orbán autós plakát úton van Magyarországra.
Délután lépi át az osztrák-magyar határt az a furgonra szerelt mozgóplakát, amely Guy Verhofstadt, az európai liberális pártcsalád (ALDE) vezetője szervezésében hívja fel a figyelmet a magyarországi korrupcióra.
A mozgóplakát délután érkezik Felcsútra, Orbán Viktor házához és a stadionhoz, majd bejárnak vele sok hazai települést, végül hétfőn visszakerül Ausztriába. A plakát a
„Kezdetben csak a pénzünkre utazott, most Európa egysége a tét”
feliratot hirdeti.
A volt belga miniszterelnök által készíttetett mobil plakátot a Momentum hozza Magyarországra. Az a párt, amely egy hete belépett az ALDE-ba. Ezzel a Momentum nem a liberálisokat, hanem az Európa-pártiakat választotta – mondta a Független Hírügynökségnek Fekete-Győr András. Guy Verhofstadt a leghangosabban áll ki Magyarország mellett – fűzte hozzá.
Fekete-Győr, Verhofstadt, Cseh Katalin, Berg Dániel. Forrás: Facebook
Jövő májusban soha nem látott téttel járó európai parlamenti választás lesz, amelyben
a gyenge, széthúzó Európát és az erős, összetartó Európát akarók
csapnak össze, s ebben az ALDE, valamint Emmanuel Macron francia elnök jelenleg pártcsoporton kívüli erője képviseli az utóbbiakat – fogalmazott Fekete-Győr.
A Momentum vezetője is átalakulást vár az EP-választás nyomán, de éppen fordítottját annak, amiben a Fidesz reménykedik. ő abban bízik, hogy a Néppártból és a szocialista pártcsaládból is lesznek kilépők, akik csatlakoznak az ALDE-hoz, vagy utóbbival közösen alakul egy új Európa-párti erőcsoport.
A Momentum belépése az ALDE-ba hatással lesz az itthoni együttműködésekre is. Hónapokkal ezelőtt a „XXI. századi pártok” összefogását szorgalmazták az LMP-ben és a Momentumban is, nem zárva ki a közösködést a Jobbikkal se.
Ennek most, úgy tűnik, vége. Fekete-Győr is úgy fogalmaz, hogy a Hadházy Ákos és Szél Bernadett kilépése utáni LMP-ről
„mi se tudjuk, eszik vagy isszák, egyelőre nincs miről beszélni”.
Aggodalommal figyelik, mi zajlik Ungár Péter és Schmidt Mária körül. Az LMP-t elhagyott két korábbi vezetővel viszont kitűnő a kapcsolatuk.
A Jobbikot is nehéz hová tenniük,
turulból szélkakassá válni nem politikai orientáció
– fogalmaz Fekete-Győr. Nem tudjuk, mi a véleményük jogállamról, demokráciáról – mondta.
A jövőről a pártelnök azt mondta, hogy az EP-választáson egyedül indul a Momentum, az őszi önkormányzati választáson viszont bárkivel kész együttműködni leváltani a Fideszt.
Látszólag közelebb került a megállapodáshoz az EU és Nagy-Britannia a Brexit, a kilépés tartalmáról. Egyelőre azonban csak szakértői egyezmény van, ami a lényegét ütné ki a népszavazáson elfogadott teljes válásnak. A kormányválság már körvonalazódik.
Az Egyesült Királyság „lényegesen közelebb” került ahhoz, hogy a Brexit eredményes legyen – mondta szerda délután Theresa May miniszterelnök a BBC beszámolója szerint. Rendkívüli kormányülés zajlik Londonban, amelynek végén akár meg is bukhat May kabinetje.
Tegnap valamilyen megállapodásra jutott egymással az Európai Unió és a brit kormány utóbbi kilépésének feltételeiről. Az egyelőre szakértők között létrejött egyezségre azonban mindkét félnek a legmagasabb politikai fórumokon kellene ráütnie a pecsétet.
A tét az, hogy jövő március végén úgy lép-e ki az EU-ból az Egyesült Királyság, hogy
visszaáll a vámok rendszere, s megszűnik a tőke, a szolgáltatások és a munkaerő szabad áramlása.
Utóbbi megőrzésére a brit kormány már korábban ígéretet tett, ami a „második legnagyobb magyar városban” dolgozó honfitársaink számára létkérdés.
Az Európai Bizottság azt már korábban világossá tette, hogy nincs kimazsolázás: London nem utasíthatja el a fentebbi alapelveket, miközben pedig néhány előnyt megtart.
A fő kérdés az ír-északír határ.
A Brexittel itt húzódna az uniós schengeni határ. Vagyis visszaállna a vám- és határellenőrzés, ami felboríthatná a brit-északír békemegállapodást, sokak félelme szerint fellobbanthatná a polgárháborút.
Az Európai Bizottság világossá tette: Britannia nem léphet ki úgy az EU-ból, hogy nem áll vissza a határ.
A BBC úgy tudja, hogy a tervezet alapján az Egyesült Királyság ideiglenesen bent maradna az EU vámuniójában. Ez azonban a Brexit-párti erők (és az erről szóló népszavazás) lényegével állna ellentétben. Azért, mert Britannia számára fennmaradnának a vámszabályok (és a szabad munkaerő-bevándorlás), de az ország lemondana minden későbbi jogalkotásba való beleszólásukról.
A tárgyalások első percétől kezdve egyértelmű volt, hogy a fentebb ismertetett „kemény Brexit” valószínűleg egyetlen alternatívája az
„úgy lépünk ki, hogy bent maradunk”.
Amit a kilépáspártolók eleve elutasítottak.
Nehezíti May helyzetét, hogy a szakértői egyezség 39 milliárd fontnyi „válási fájdalomdíjat” helyez kilátásba brit részről. Ez a Brexit-hívők szerint maga a teljes kapituláció. Különösen úgy, hogy 21 hónapos átmeneti időszakot irányoz elő a részletek kidolgozására.
Ez tehát homályban tartja, illetve a jövőbe tolja ki annak megoldását,
mi történik akkor, amikor Britannia elhagyja a vámuniót.
Skócia például a kilépésre irányuló népszavazást helyezett kilátásba erre a helyzetre, mert az ország többsége az EU-ban maradást pártolja.
Ez tehát Nagy-Britannia felbomlásához is elvezethez.
A megállapodást nem csak a kormányzó toryk Brexit-szárnya (közte Boris Johnson volt külügyminiszter) utasítja el, hanem a többséget lehetővé tevő északír unionista párt, a DUP is. A szakértői egyezség tehát akár már most süllyesztőbe küldheti a kormányt.
A legfrissebb hírek szerint három miniszter lemond.
Nem a kevesebb, mint száz minimál-nyugdíjassal szúr ki a kormány a 28 500 forint fenntartásával. Több százezer olyan ember rövidül meg tíz éve, akinek ellátását ehhez az összeghez kötve állapítják meg.
A tb-rendszer átalakítása nincs napirenden, s ezért a minimális öregségi nyugdíj 28 500 forint havi összegét se tervezik emelni – válaszolta egy képviselői kérdésre Rétvári Bence, az EMMI államtitkára.
Ez az összeg éppen tíz éve ennyi, az Orbán-kormány a „hasító gazdaság” láttán se akarja megemelni ezt.
Az államtitkár szerint nagyon kevés embert érint a minimum összeg.
Ez így van: januárban 69-en kapták ezt a semmire se elég „járandóságot” (akiknek megvan a legalább 20 év szolgálati idejük) – írta meg pár hónapja a Pénzcentrum.
Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy aligha véletlen a minimál-nyugdíj befagyasztásának fenntartása. A szociális-biztosítási ágazatban az egyik meghatározó viszonyítási érték a minimális nyugdíj:
ellátások összegének sorát ennek valahány százalékában állapítják meg.
Nézzük, melyek ezek a Nyugdíjguru összeállítása alapján.
Mindenek előtt a méltányossági nyugdíj, aztán a szociális ellátások között az aktív korúak ellátása. Ezen belül a foglalkoztatást helyettesítő támogatás és az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, az időskorúak járadéka, a települési támogatás, a közgyógyellátás és az egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultság.
Az egészségbiztosítási ellátások körében a baleseti táppénz összege függ a mindenkori nyugdíj-minimumtól.
Óriási kör és tétel a családtámogatásoké. Itt a gyes, a gyet és az anyasági támogatás kiszámításának alapja a legkisebb öregségi nyugdíj.
Forrás: KSH
A KSH legutóbbi, augusztusi adatai szerint pár száz híján 200 ezer GYES-t, anyasági támogatást és gyereknevelési támogatást (GYET) folyósítottak. És ezekben az esetekben a minimális nyugdíj legkevesebb 100 százaléka a járandóság összege (de a GYES-nél ikrek után 200, 300 satöbbi százalék, az anyasági támogatásnál 225 százalék, ikrek után már 300 százalék).
Vagyis százmilliárdos összeg az éves tét a nyugdíjminimum makacs befagyasztásával. Persze annak semmi akadálya se lenne, hogy eme juttatásokat más bázisra vetítve számolják ki. A kérlelhetetlenség mögött tehát inkább az húzódik meg, hogy
a kormány a számára kedves felső egy-két jövedelmi osztályt
inkább közvetlenül adóágon kívánja előnyben részesíteni, a nyugdíj-minimumra épülő juttatások maradnak a vékonyodó közép- és alsó rétegnek. A családi pótlék emelésének ugyancsak tíz éves stopjában ugyanez a társadalompolitikai cél mutatkozik meg.
Az egy kulcsos szja mellett az adókedvezményekkel is a legfelső jövedelmi osztálynak kedvez az állam. A csúcson lévő 10 százalék összesen annyit tud leírni adójából, mint az alsó 48 százalék együttesen.
Arról a múlt héten írtunk, hogy óriási egyenlőtlenségek terhelik az alsóbb jövedelműeket, főképpen az egyetlen szja-kulcs honorálja kiemelkedően a magas kereseteket. A Policy Agenda (PA) most azt vette számba, merre „húz” az adókedvezmények rendszere. Nem meglepően itt is igaz:
minél többet keres valaki, annál nagyobb összeget tarthat vissza az adóból.
Nem kis dologról van szó, a PA a 2016-os szja-számokban azt mutatta ki, hogy a jövedelem szerinti felső 10 százalék bruttó keresete annyi, mint az alsó 65 százaléké együttvéve. Innen startolnak a kedvezmények.
Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek összege 2017-ben 12 ezer 443,6 milliárd forint volt. Ennek 92 százaléka munkaviszonyból származott, s ebből lehetett mérsékelni az adóalapot, illetve adókedvezményt igényelni. A négy lehetőség: az első házasok kedvezménye, a gyerekek száma után növekvően leírható családi kedvezmény, a súlyos fogyatékosság miatti kedvezmény, és a mezőgazdasági őstermelői kedvezmény.
A kormány (főleg idén, a „családok éve” idején) a gyerekek száma alapján besöpörhető
adókedvezményt szokta egyik legnagyobb jótetteként emlegetni.
Nos, azt látjuk, hogy a jövedelmi felső tíz százalékba tartozók igényelték vissza az összes kedvezmény csaknem negyedét, az utána következő decilisekben már ennél 10 százalékponttal kevesebbet. A társadalmi létminimum környékén tengődők – hiába van esetleg több gyerekük – munkabérük után már csak pár százalék kedvezményt élvezhetnek
Forrás: Policy Agenda
Összességében – hasonlóan a bér utáni szja-ban láthatóhoz – a munkajövedelem alapján a felső 10 százalékban lévők összesen annyit tudtak leírni adójukból, mint az alsó 48 százalék együttesen. Másképpen kifejezve: 54 milliárd forintot kaptak a „gazdagok” gyermekeik után, ezzel tovább növekedett a bérolló.
Egy másik mutató azt szemlélteti, milyen arányban tudnak élni az adókedvezménnyel az egyes jövedelmi csoportba tartozók. Itt azt láthatjuk, hogy a szinte az éhenhaláshoz is kevés pénzt keresők ötöde, a felettük lévő néhány decilisben lévők negyede.
A meredek ugrás ekkor is a legfelső tizednél tapasztalható: 38 százalékuk
élhetett ezzel az előnnyel.
A PA kutatói megnézték az első házasok adókedvezményét is. Nem meglepően itt is felfelé lő a jövedelmi rakéta. Ennek a visszaadott összegnek 19 százaléka landolt tavaly a felső 10 százaléknál, az alsó 50 százalékánál mindössze 28 százaléka. Azaz arányaiban még az első házasság támogatása is inkább a nagyobb jövedelműeknél jelentkezik érezhető hatással.
Ha számszerűen nézzük, akkor arra jutunk, hogy az alkalmazásban állók felső jövedelmi tizede a többséghez képest eleve sokkal nagyobb keresetéhez további körülbelül 60 milliárd forintot kap vissza az adókedvezményeken keresztül. A közepén lévő 5. tizedben ugyanez az összeg 22 milliárd forint, csupán harmada az előbbinek.
Nem tartozik szorosan ide, de éppen „szezonja” van. Ez pedig a szintén több gyerekes családokat segíteni hivatott csok. Aminek 10 milliós, kedvezményes kamatú kölcsönét pont most terjesztik ki a két gyereket nevelőkre. De ez a kedvezmény is csak a jövedelmi top 10-nek segít. Tehát a „minél nagyobb jövedelem, annál kisebb összegű adó, de annál nagyobb kedvezmény” hálózata kitermeli a klasszikus mély egyenlőtlenségi árkokat, és a csok révén még tol egyet a hatalmas vagyoni egyenlőtlenségek elmélyítésén is.
Igazi középosztály Magyarországon tán sose volt, Amerikában viszont rohamosan fogy. Az arányok hasonlók, ahogy az is párhuzam, hogy mindkét országban saját elszegényítőikre szavaznak tömegesen.
A múlt héten írtunk arról – amit korábban már sok elemzés is tartalmazott -, hogy döbbenetes jövedelmi egyenlőtlenségek alakulnak ki Magyarországon, és a tendencia romló. Félmilliónál kevesebben keresnek annyit, mint 2,8 millió munkavállaló együtt – derül ki egyebek mellett az szja-bevallások alapján a Policy Agenda számításaiból. S alig 2,8 milliónak van a minimálbérnél magasabb jövedelme.
Még mellbe vágóbb az, hogy
a legjobban kereső 100 ezer ember munkaviszonyból származó jövedelme a legkisebb jövedelemmel rendelkező 1,75 millió ember keresetével egyenlő.
Az egyenlőtlenségek „őshazája”, az Egyesült Államok, ahol – talán sokaknak meglepő – a második világháború után (néhány más országhoz hasonlóan) 80-90 százalékos adókulcsok is voltak. Hogy aztán Ronald Reagan elnökségének kezdetétől (neokonzervatívnak és neoliberálisnak is nevezett) fordulattal radikális adócsökkentés kezdődjön, amelynek nyomán közel negyven év alatt elképesztő különbségek alakultak ki.
A tavalyi adatok alapján az alkalmazásban lévők közel fele kevesebb, mint 30 ezer dollárt keres évente – olvasható a howmuch.net összefoglalójában. A folyamatos trumpi (ön-)dicshimnuszokra is utalva írják azt, hogy a gazdaság valóban hasít (és nem külső –mondjuk uniós – injekció által, s nem állami beruházások tömkelegével, hanem a piac révén), de nem annyi embernek, amennyinek a lapok címei alapján gondolhatnánk.
Megdöbbentően
a munkavállalók 13 százaléka kevesebb, mint 5 ezer dollárt keres évente,
és közel fele, 48 százaléka 31 561 dollárt vagy annál kevesebbet. Az amerikai szerző felhívja a figyelmet arra, hogy ezek a számok a többéves gazdasági fellendülés eredményei. A bérek alig növekednek, ami azt jelenti, hogy ezek a számok talán a legjobb esetek. Elképzelhető, mit csinálna egy recesszió a munkavállalói fizetésekkel.
Forrás: howmuch.net
A grafikonból kiderül, hogy a dolgozók 1,4 százaléka 250 ezer és 50 millió dollárt keres, míg egy másik 8,2 százalék 100 ezer és 250 ezer dollárt. (És az ebben a felsőosztályban lévők nagy arányban élnek együtt olyan párral, aki hozzájuk hasonló helyzetű, emiatt családként ők valószínűleg sokkal gazdagabbak, mint amit ezek a számok mutatnak.)
Az is szembetűnő, hogy világos rózsaszínnel jelölt jövedelmi közép a legkisebb társadalmi csoport. Holott az évi 30 ezer dollár éppenséggel nem mondható fényűzőnek.
Az adatokból levonható a következtetés, hogy a legtöbb ember nagyon kevés pénzt visz haza. A szövetségi szegénységi szint egy 4 tagú család számára évente 25 100 dollár, vagyis a munkavállalók hatalmas része számára megoldhatatlan helyzet állna elő előre nem látható pénzügyi problémával.
És ebben a (tavalyi) adatsorban még nincs is benne Donald Trump tavaly év végén a törvényhozáson átvert óriási, a reaganomics óta nem látott adócsökkentése. Ennek jegyében 2025-ig átmenetileg csökkentik az szja-kulcsokat. A hétből a legalsó maradt 10 százalék, de pár száz dollárral megtoldották a jövedelmi határt, a legfelső viszont 39,6-ról 37 százalékra csökken.
Kisebb lesz az örökösödési adó és a családi pótlék. Előbbi a gazdagoknak előny, utóbbi a szegényeket sújtja. Vagyis az adócsomag nyertesei a felső régiókban lévők: az ő adóterhelésük ez időszakban körülbelül 3 százalékkal csökken, a fogyó középosztályé 1,5-2 százalékkal, a társadalom alján lévőknek 0,4-1 százalék marad.
S mivel a társasági adót is meredeken megvágják (14 százalékponttal), a cégek nyereségéből kivett pénz is zömmel a jómódúakat gazdagítja.
Amerikai számítások azt hozták ki, hogy a következő években az adócsökkentés hasznát a
felső egy százalék döbbenetes mértékben fogja lefölözni: a pénz 83 százaléka hozzájuk kerül.
Miközben a fentebb ismertetett alsó 50 százaléknak nemhogy nem mérséklődik, egyenesen nő az adója.
Ezek az arányok egyébként az elmúlt nem egészen negyven év arányaival szinte teljesen megegyeznek. S azzal is, hogy a gazdasági növekedés 80-90 százaléka a felső egy-két százalékhoz került. Ennek következtében a valaha erős középosztály reáljövedelme (tehát az inflációt kiszűrő keresete) ma nagyjából ugyanannyi, mint a 80-as évek közepe körül volt.
Mindezek tetejébe az adócsökkentéssel tíz év alatt ezer-másfél ezer milliárd dollárral fog növekedni az Egyesült Államok államadóssága, amit hagyományosan a közösségi kiadásokból fognak kiegyenlíteni. Ez a végeredményben az olló további szélesedését vonja maga után.
Magyarországon a torz béreloszlást az egykulcsos adórendszer is táplálja, hiszen a legmagasabb jövedelem-csoport és a legalacsonyabb is ugyanúgy adózik. Egészséges bérstruktúra viszonylag egyenes jövedelemeloszlásban fejeződik ki – írta említett elemzésében a Policy Agenda.
S hoz is példát arra, hogy a több kulcsot alkalmazó, a jövedelem növekedését valamennyire követő adórendszerben mennyivel kisebbek a különbségek.
Forrás: Policy Agenda
Miközben az első negyedben még nincsen drámai eltérés a két görbében, láthatóan a medián értéktől kezdve végletesen eltávolodik egymástól a jövedelemeloszlási görbe. Magyarország esetében jelentős bérkülönbségeket mutat, míg Svédországban kisebb a meredeksége. Nem véletlen, hogy 2016-ban Magyarországon 74 százalék volt a mediánbér/átlagbér érték, míg Svédországban 89 százalék. Vagyis a többség jövedelmi viszonyait hűbben bemutató medián lényegesen közelebb van a statisztikai átlag értékéhez a svédeknél, mint nálunk.
De mint az amerikai példa mutatja, sok adókulccsal is „elő lehet állítani” ijesztő aránytalanságokat.
S mindezekhez egy korántsem mellékes adalék. Trump éppen abban a fehér középosztályban szerezte meg az elnökséghez szükséges többséget (s tartja ma is ennek zömét), amely a vesztese volt az elmúlt három-négy évtizednek.
Ahogyan nálunk áprilisban a minél nyomorultabb települések népe egyre nagyobb arányban szavazott a kormányra. Vagyis nem helyes leegyszerűsíteni a hazai eredményt arra, hogy a nyilvánosságtól megfosztott alsó társadalmi csoportokat könnyű félrevezetni. A világban zajló jobboldali „ellenforradalom” ennél alighanem sokkal komplikáltabb hátterű.
A semmi közepére tervezett luxus-teniszakadémia terve láttán kijelenthető: Kisvárda olyan sport-nagyhatalommá növi ki magát, amit nagyvárosok is megirigyelhetnének. Kisváros sok pénzzel.
A Kisvárdától 12 kilométerre lévő Szabolcsveresmart község határában kezdenek építeni a közeljövőben egy angol nyelven oktató bentlakásos teniszakadémiát 48 fős kollégiummal, főépülettel, egy center- és további 11 teniszpályával – írta meg az Index. A bruttó hárommilliárdos ár nagyjából duplája annak a pénznek, amit eddig a kormány a célra elkülönített.
A több gyanús elemet tartalmazó terv (tornatermet és konditermet nem építenek, de 10 milliós pezsgőjakuzzit igen) láttán erős a gyanú, hogy itt inkább az államtól lehúzott (s meglehetősen túlárazottnak tűnő) pénzből
a helyi elit csinál magának a figyelő szemek elő elzárt luxuspihenőt.
Ennek az elitnek oszlopos tagja a politikai élvonalból tavasszal kihullott Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter, aki még ebbéli tisztségében taposta ki a projekt számára az állami támogatást.
Seszták idejében valósággal ömlött a pénz a kisvárosba. A mindössze 17 ezres népességű városka „teljesítménye” a teljesség igénye nélkül az Abcúg gyűjtésében.
Természetesen stadion dukál nekik is, 2,4 milliárdból, és a fociakadémiát is fejleszteni kell 700 millióból. Épül legalább 3,5 milliárdból több célú sportcsarnok, 408 millióból atlétikai központ lesz egy gimi tornaterméből. És juthat 450 millió
egy fejjel lefelé álló tájházra és a horgásztóba süllyesztett akváriumra.
Fürdőfejlesztés félmilliárdból már csak a sor végén kullog.
Tavaly novemberben azzal került be a hírekbe Kisvárda, hogy uniós támogatással 700 millió forintért építették meg a Nemzetiségi-Roma Módszertani és Oktatási Központot is, amit aztán kondigépekkel szereltek fel, és odaadták a focistáknak és kézilabdázóknak.
A cigányokat aztán nem engedték be,
holott rájuk hivatkozva nyerték el a közösségi pénzt.
Úgyszintén megjárta a nyilvánosságot (és a politikai csatamezőt) az, ami ugyancsak szűk egy éve pattant ki: egy szintén tömegigényt kielégítő sportág kínálatában tátongó lyukat tömködik be. Merthogy
termálvizes lórehabilitációra adott a kormány 2,2 milliárd forintot
Kisvárdára.
A teniszakadémia ugyan távol lesz a népek tekintetétől, de a Kisvárdára odaálmodott további rongyrázás az uniós Csalás Elleni Hivatal figyelmét magára vonzotta. Nemrégiben egy budapesti konferencián hangzott el, hogy vizsgálatot indítanak a több százmilliós EU-s pénzből megépítendő öko-filmpark tervében. Ez ugyanis azt tartalmazza, hogy csak a minimálisan kötelező 5 éves fenntartási időszak végéig akarják működtetni napi 100, hétvégente 200 látogatóval számolva, ezután pedig a el fogják bontani.
S ha valakinek kétsége lenne, mennyire politikafüggő minden ilyen döntés és ezek következménye, annak számára bizonyíték lehet, hogy miután Seszták kiesett a pikszisből, a képviselőtestület szeptemberben zárt ülésen úgy döntött, hogy azonnali hatállyal szerződést bontanak a stadiont építő Penta Industry Kft.-vel – írta meg a 24.hu. Ennek oka az, hogy számos hiányosság kijavításának elmaradása miatt nyár óta se történt meg stadion műszaki átadása. Ezért kötbért is követelnek a cégtől.
Az önkormányzat bátorsága tehát azután támadt fel, hogy a város korábbi patrónusa már nem számít tényezőnek. És mert bizonyára arról is értesültek, hogy az idén tavaszig az előző években milliárdos építkezéseket lebonyolító cég Seszták bukása óta egyetlen közbeszerzést se nyert.
December eleje előtt törvényesen nem emelhetnek vádat Czeglédy Csaba ellen. Azután is komplikációk jöhetnek, mert súlyos gyanú árnyékában készíti a vádiratot az ügyész, ami miatt büntető feljelentés és kizárási kezdeményezés van folyamatban.
Habár a kormánysajtó ismét arról írt, hogy „napokon belül” vádat emelhetnek Czeglédy Csaba és társai ellen, ez törvényesen nem történhet meg. Az
egyre kacifántosabb büntetőügyben
augusztus eleje óta eddig már háromszor értesítette a védelmet a nyomozóhatóság arról, hogy befejezték munkájukat.
Csakhogy a legutolsó iratcsomagot, 3300 oldalt október utolsó napján vehették át, márpedig ettől számítva legalább 30 napot kell adni a bennük foglaltak megismerésére. Ha ez előtt történne meg a vádemelés, azt a bíróságnak el kell utasítania – mondta a Független Hírügynökségnek Czeglédy ügyvédje.
Hankó Faragó Miklós szerint tehát legkorábban december elején nyújthatják be a vádiratot a bíróságnak.
Ami ezután következik, az enyhén szólva áttekinthetetlen.
A bíróság szeptember 3-án hosszabbította meg Czeglédy letartóztatását újabb három hónappal, elfogadva az ügyészek azon „újonnan felmerült adatokon” alapuló állítását, hogy Czeglédy utasítására akadályozták meg egykori munkatársai a nyomozókat abban, hogy házkutatáskor mindenhová bejussanak.
Az azóta megkapott – mostanra már körülbelül 54 ezer oldalra hízott – irathalmazban azonban a védelem megtalálta azokat a nyilatkozatokat, amelyekben a nyomozók tételesen cáfolják ezt az állítást, s a dátumokból kiderül, hogy ezek a tanúságtételek már a letartóztatás meghosszabbítása előtt az ügyészek birtokában voltak, de a bíróság előtt elhallgatták.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, ez mennyire súlyos visszaélés, mert
szándékosan nem adtak át alapvető bizonyítékot se a bíróságnak, se a védelemnek
– mondta az ügyvéd.
Emiatt Czeglédy feljelentést tett hivatali visszaélés bűntette miatt az ügy „gazdája”, Szanka Ferenc ügyész ellen. Mivel ezt az ügyészség – előre kalkulálhatóan – elutasította,
Czeglédy Csaba pótmagánvádban viszi tovább a feljelentést,
amelyet a bíróság november elején befogadott.
A pótmagánváddal együtt kizárást is kértek a Csongrád megyei főügyészség egész nyomozócsoportja ellen, s magát Szanka ügyészt is szeretnék elfogultság miatt kitetetni az eljárásból. Ez utóbbit az ügyészségnek kellene elfogadnia, ami valószínűtlen, de a bíróság még eleget tehet kérésüknek – derül ki az ügyvéd fejtegetéséből.
Ha ez bekövetkezne, az nem eredményezné az ügy visszakerülését a startvonalra, inkább az várható, hogy a jövőre nézve kellene átadni az ügyet másvalakinek, akár Csongrádon kívüli megyében. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az új vádló átvenné a komplett vádiratot a kizárt kollégától, és a maga nevében nyújtaná be a bírósághoz. Erről persze kívülről lehetetlenség megbizonyosodni, de egy effajta bonyolult, 54 ezer oldalas iratanyagra épülő vádiratot megírni nem néhány nap vagy hét.
Az már más kérdés,
mennyire alapos vádképviselet várható el olyan ügyésztől, aki nem maga állítja össze a periratot
– ért egyet a felvetéssel Hankó Faragó Miklós.
Czeglédy Csaba és 21 társa ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt zajlik a nyomozás, mintegy hatmilliárd forint áfa be nem fizetése és/vagy be nem vallása gyanújával. Czeglédy tavaly júniusa óta van letartóztatásban, úgy, hogy október elején volt egy éve az utolsó kihallgatása. Azóta „mindössze” annyi történt vele, hogy húszat meghaladó bizonyítási indítványukat mind elutasították.
Az eljárás alaposan beépült a politikába, Czeglédy tüske a köröm alatt a kormány számára: a szombathelyi ügyvéd és városi MSZP-képviselő 2013. szeptemberében robbant be az országos nyilvánosságra, amikor egy rejtett kamerás felvételre hivatkozva
kokainozással gyanúsította meg a fideszes alpolgármestert.
Később számos ügyben a DK és Gyurcsány Ferenc jogi képviselője volt, ezért kapott mindjárt politikai élt a per. Ennek további vetületéről írtunk itt, és itt. Előbb a parlamenti többség, aztán a kormány úgy döntött, hogy az ártatlanság vélelmének elvetésével kimondják Czeglédy bűnös voltát és kifizetik az állítólagos kárt.
Czeglédy letartóztatásának határideje december 5-én lejár, természetesen ennek megszüntetését ismét kérni fogják. Annak figyelembe vételével is, hogy az előző alkalommal – mint írtuk – az ügyész lényegében átejtette a bíróságot.
Czeglédy tehát másfél éve van letartóztatva, hónapok óta hozzá se szóltak.
Azóta – a szeptemberi letartóztatási iratokból tudhatóan – egy sor tanúmeghallgatást elvégzett a hatóság (de egyetlen védői bizonyítási indítványnak sem adott helyt), és állítása szerint most már tényleg készen áll a bíróság elé állni a bizonyítékokkal.
Ha mindezek alapján mégse engednék szabad lábra Czeglédy Csabát, akkor komolyan
szóba kerülhet az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulás.
Ez ugyanis attól függetlenül lehetséges, hogy maga a büntetőeljárás zavartalanul folyik. Emlékezetes, hogy Hagyó Miklósnak 2013 áprilisában 12 500 euró nem vagyoni jellegű kártérítés és 6 ezer euró perköltség (akkori árfolyamon körülbelül 3 750 000 és 1, 8 millió forint) megfizetésére kötelezték a magyar államot; egyéb körülmények mellett akkor mindössze kilenc havi előzetest ítéltek indokolatlanul hosszúnak. (A jogerős ítélet végül tavaly szeptemberben lett meg.)
E felvetésekkel kapcsolatban részletekbe nem bocsátkozott Hankó Faragó Miklós, csak annyit mondott, hogy
mérlegelik ezt a lehetőséget is.
Ahogyan készülnek arra is, hogy az ügyet esetleg rendkívüli jogorvoslatig kell vinniük itthon, aztán pedig ebben is következhet az Emberi Jogok Európai Bírósága.
Fontos győzelem a Fidesznek és a Néppárt kapitulációja a felvizezett nyilatkozat? A liberális demokrácia követelményének elhagyása a Néppárt gyengeségét mutatja? A politológus szerint nem, a Néppárt a májusi választásnak rendel alá mindent. Lekerült a napirendről a Fidesz kizárása.
Az Európai Néppárt (EPP) helsinki kongresszusán elfogadták az unió jövőjéről és a demokrácia tiszteletben tartásáról szóló nyilatkozatot, amelyet a Fidesz is megszavazott. Azután, hogy az EPP engedett a magyar pártnak abban, hogy a jelenre és jövőre vonatkozóan
kikerült a szövegből a liberális demokrácia mint érték,
helyébe a kereszténydemokrácia került.
És ugyan benne maradt egy sor olyan kitétel (sajtószabadság, jogállamiság, független civil szervezetek, gyülekezési szabadság értékei, a populizmus és nacionalizmus, az álhírterjesztés veszélye), amelyeket kimondatlanul is a Fidesznek címeztek, a magyar pártban egyértelműen
győzelemként könyvelték el a történteket.
Ezzel szemben a más véleményen lévők az EPP kapitulációját látják.
Az is tény, hogy Joseph Daul, az EPP elnöke (aki Orbán egyértelmű híve volt, de később megfogalmazott bírálatot a magyarországi folyamatok miatt) is
„vásott kölyökről”
beszélt, akit a családban kell tartani, hogy beszélhessenek a fejével.
Mindenesetre Orbán a kongresszus csütörtöki napján győzelemittas beszédet mondott. Egyebek közt azt mondta, hogy helyre kell állítani az EPP egységét, ezért „sohase szavazzunk bizalmat olyanoknak, akik arra építik személyes ambícióikat, hogy a szocialisták és a liberálisok kritikáját behozzák az EPP-be”. Továbbá hogy
„vissza kell térni szellemi gyökereinkhez és meg kell hirdetni a kereszténydemokrácia reneszánszát”.
S noha az EPP finn tagjai még szerdán is azt hangoztatták, hogy készek lennének kezdeményezni a Fidesz kizárását, hivatalos beadvány nem lett ebből. Valószínűleg nem sikerült összeszedni a kellő támogatást.
Nincs szó kapitulációról
– mondta a Független Hírügynökség kérdésére Kiss Ambrus. A Policy Agenda ügyvezetője szerint nem győzött és vesztett senki, az EPP most nem akart belső frontot nyitni, nem a Fidesz megregulázására készültek (bár – tegyük hozzá – az előjelek nem teljesen erre vallottak), hanem a jövő májusi
európai parlamenti választások előtt mindent ennek rendelnek alá.
Nem „megtért” a Fidesznek az EPP, hanem most nem akarták tovább feszíteni a húrt – mondta a politológus. Szerinte ennél a nyilatkozatnál fontosabbnak tekintik az EPP-ben a CEU sorsát, ezért ha lesz folytatása a Fidesszel zajló éles vitának, az inkább az egyetem kapcsán történhet. Ha a CEU tényleg látványosan költözik át Bécsbe.
Ez az az ügy, amely köré kampányt lehet építeni a Fidesszel szemben nem csak az EPP-ben, hanem a szocialista és liberális frakciókban, és Emmanuel Macron francia elnöknél is. Természetesen nem tudjuk, hogy mi a szándéka Orbánnak a CEU-val – fogalmazott Kiss Ambrus -, valóban gondolkodnak-e azon, hogy nem viszik kenyértörésig. Ha igen, akkor most azon ügyeskednek, hogy arcvesztés nélkül faroljanak ki eddigi álláspontjukból – tette hozzá.
Ha viszont nem ez történik (december elsején kiderül, eddig adott határidőt a CEU a maradást jelentő amerikai-magyar egyezmény aláírására), akkor a politológus szerint
az EPP kerül kellemetlen helyzetbe a mostani „puhaság” miatt.
A kritikusok szerint a „jobb bent tartani” kompromisszumának csődje, amit láthatunk a Fidesszel szembeni általános jogállamisági problémák közepette. Kiss Ambrus szerint ez még sose nyújtott megoldást: sem annak idején a Jörg Haider-féle osztrák Szabadságpárt kormányba lépésekor, sem a szlovák Smer esetében. Mindkét alkalommal csak a látszat volt az, hogy kizárták őket az EPP-ből, illetve az európai szocialistáktól, valójában a tagság felfüggesztésénél nem mentek tovább – mondta Kiss.
A politológus amúgy úgy látja, hogy itthon túlértékeljük a Fidesz szerepét az európai politikában. Annyi igaz, hogy folyamatos a kalkuláció, hogy mi történne, ha a párt távozna az EPP-ből,
mennyi szavazatot vinne magával,
okozna-e akkora veszteséget, amit már nem éri meg vállalni. Ezt most lezárták itt.
Mindeközben az EPP nagy fölénnyel
megválasztotta Manfred Webert csúcsjelöltnek,
ezzel a német politikus lehet az Európai Bizottság következő elnöke. S ez egyelőre ad acta tette a Fidesz jövőjével kapcsolatos további lépéseket is az EPP-ben. Egy időre legalábbis.
Félmilliónál kevesebben keresnek annyit, mint 2,8 munkavállaló együtt – derül ki egyebek mellett az szja-bevallásokból a Policy Agenda számításai szerint. S alig 2,8 milliónak van a minimálbérnél magasabb jövedelme.
Mellbe vágó, bár korántsem meglepő számokkal rukkolt elő a Policy Agenda (PA) a 2017-es személyi jövedelemadó (szja) bevallásokban olvasható hivatalos adatokból. Azt mindjárt sietünk hozzátenni, hogy a valóság ennél minden bizonnyal mindkét jövedelmi szélen jelentősen eltér az adóhatósági statisztikából kiolvashatótól.
A 2016-ra vonatkozó jövedelmi viszonyokra rávilágító számok nagyjából ötmillió bevallásból származnak. Elsöprő többségük, 4,2 millió munkaviszonyból származó, a többi egyéb forrású bevételt tükröz.
A PA a számokból azt hozta ki, hogy két éve mindössze 2,8 millió embernek volt a minimálbérnél magasabb bevallott éves jövedelme. A dolgozói társadalom
felső 10 százaléka annyit keresett két éve, mint az alsó kétharmad összesen.
Rétegekre bontva a jövedelmeket azt találták, hogy a munkaviszonyban állók 34 százaléka (1,45 millió munkavállaló) havi átlagban még a minimálbért sem kereste meg, 43 százaléka (1,83 millió) a minimálbér és a KSH által közölt átlagbér közötti összeget vitte haza, 23 százaléka (981 ezer) keresett az átlagbér felett.
Ahogyan arról a Független Hírügynökség is végzett számítást, a statisztikai átlagbér nem igazít el jól a valóságos jövedelmi helyzetről, ezért mindinkább a mediánbért veszik alapul (vagyis azt az értéket, amely felett és alatt ugyanannyian vannak). A PA is arra a következtetésre jutott, hogy
a legtöbbek által élvezett tényleges jövedelem lényegesen alatta van az átlagnak.
A teljes nemzetgazdaságot vizsgálva az látszik, hogy a helyzet 2014-hez képest romlott. A mediánbér már csak 74 százalékát teszi ki az átlagbérnek. Ez az arány a közszférában dolgozók körében 87, míg a versenyszférában 69 százalék. A férfiaknál ennél is rosszabb a helyzet, náluk az átlagbér 70 százalékát teszi ki a mediánbér, míg a nőknél 77-et.
A medián- és az átlagbér ilyen viszonya azt mutatja, hogy 2016-ban Magyarországon 100 dolgozóból 69 jövedelme nem éri el az átlagot. A versenyszférában dolgozók esetében ez 73 dolgozóra igaz – vonja le a következtetést a PA.
A jövedelmek rétegzettségét is szokás számolni, ez mutatja meg a tizedek szerinti eloszlást.
Forrás: Policy Agenda
A számokból kiderül, hogy társadalom alsó 52 százaléka keres együtt annyit, mint a társadalom felső egytizede, s a felső 5 százalék annyit, mint a társadalom alsó 40 százaléka. A versenyszférában még rosszabb az arány az átlagosnál. Ott az alsó 58 százalék keresete egyezik meg a felső 10 százalékéval.
Másképpen csoportosítva (az egyéb bérjellegű jövedelmet is beszámítva) az utolsó tizedbe tartozók, azaz a legjobban keresők annyit visznek haza, mint alulról nézve a társadalom majd kétharmada (65 százalék). Forintosítva ez azt jelenti, hogy
426 ezer fő bérjövedelme lényegében megegyezik 2,8 millió munkavállalóéval.
Ez a torz állapot jobban kifejezhető azzal, hogy a legjobban kereső 100 ezer ember munkaviszonyból származó jövedelme a legkisebb jövedelemmel rendelkező 1,75 millió ember keresetével egyenlő.
A szociológusok által perverz újraelosztásnak nevezett helyzetet az egykulcsos szja felerősítette és konzerválja is, mert a legmagasabb és a legalacsonyabb jövedelmi csoport és ugyanazon arányban adózik bevétele után.
Az pedig nagyjából közgazdasági közhely (lásd például Thomas Piketty: A tőke a 21. században és Anthony B. Atkinson: Egyenlőtlenség című korszakos könyvei), hogy
minél nagyobbak a vagyoni és jövedelmi különbségek, annál kisebb a gazdaság növekedése.
Két dolgot kell hozzátenni ezekhez a megállapításokhoz. Az első az, hogy a főleg az elmúlt években – tehát a PA elemzésében még csak részlegesen figyelembe vehető – végbement nagy arányú béremelések hatásaként jellemzően a hazai tulajdonú kisvállalkozói körben erősödhetett a zsebbe fizetés, legalább a bér egy hányadában. Ezek az összegek tehát kiegészítik a bevallott jövedelmeket.
A másik a jövedelmi létra csúcsát érinti. Ez pedig a nagyobb összeget kitermelő vállalkozások tulajdonosai által – felfelé haladva jellemzően növekvő arányban – osztalékként kivett pénzbevétel, ami szintén kimarad az szja-ban figyelembe vett jövedelmekből.
Akinek egy hete megvolt az építési engedélye, annak 2023 végéig kitolódik a kedvezményes áfa. Ez a csúszásban lévő kivitelezések problémáját oldhatja meg, több új lakás emiatt nem épül.
A kormány törvényjavaslatot fog benyújtani a kedvezményes 5 százalékos lakásáfa határidejének megtoldására – közölte reggel Varga Mihály pénzügyminiszter. Eszerint 2023. december 31-ig továbbra is az 5 százalékos áfakulcs alkalmazható azon új lakóingatlanok értékesítésekor, amelyek 2018. november 1-én végleges építési engedéllyel rendelkeztek.
Vagyis amely tervezett fejlesztéseknek már egy hete megvolt az építési engedélyük, azok további öt évig élvezhetik az alacsony áfa előnyeit.
Ezzel a második enyhítéssel a kormány azon tud segíteni, hogy a keresletet kapacitással követni képtelen ágazatban ezrével vannak olyan kivitelezések, amelyek
tetemes csúszás miatt nem lesznek befejezhetők 2019. végéig.
Az eredeti szabály értelmében a kedvezményes áfa hatálya ekkor telt volna le, amely a 27 százalékra visszaugró adó miatt jelentős építőipari visszaesést jelzett előre.
Nemrégiben a kormány azzal állt elő, hogy a jövő év végén szerkezetkész ingatlanokra tette lehetővé az 5 százalékos kulcs átmeneti fenntartását. Ennek kockázatairól itt írtunk.
A mostani – véglegesnek látszó – módosítási javaslattal
aligha lesz több lakás a piacon,
mert a kivitelezők és az új lakást venni készülők is jó ideje azzal számoltak, hogy bő egy év múlva egyik napról a másikra szűnik meg az alacsony áfakulcs.
A legfrissebb statisztikai adat is azt mutatja, hogy a harmadik negyedévben kiadott 8500 építési engedély beleillik a trendbe: egyre kevesebben készülnek építkezést elindítani. Becslések szerint idén nagyjából 20 ezer, jövőre ennél valamivel talán több új lakás épülhet.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
