Kezdőlap Címkék AHFSZ

Címke: AHFSZ

Négykarikás játékok: írnak-e történelmet az audisok?

A rendszerváltás óta leghatásosabb sztrájk sok kérdést vet fel, a hazai viszonyokra és a multicégek működésére vonatkozóan egyaránt. Az azonban látszik, hogy a kormány nem tud kilépni a maga ásta csapdából.

Egy nap híján egy hétig állt a munka az Audi Hungaria (AH) győri üzemében. Az utolsó pillanatban megállapodtak az Audi Hungária Független Szakszervezetével (AHFSZ). Az eredmény túlnyomórészt a dolgozók igényeinek felel meg. A két évre szóló 10+10, majd 11+11 százalékos béremelési ajánlatról elmozdulva a cég végül belement a 18 százalék, de minimum 75 ezer forint alapbéremelésbe (ami az alsó jövedelműek esetében legalább 20 százalék), s engedett a jubileumi juttatásban is. Az AHFSZ pedig lemondott a 4 százalékos mozgóbér alapbéresítéséről, és elfogadta a másfél évre szóló megállapodást. A cafeteriában (audisul: VBK) – belátva, hogy ez a juttatás lényegében elvesztette értelmét a teljes összegű adózás miatt – is kompromisszum született.

Forrás: AHFSZ

A szervezettség

A rendszerváltás óta nem volt példa ekkora munkabeszüntetésre. A történtek ellentmondásosságát mutatja, hogy a konföderációktól független AHFSZ az egyik legjobban fizető cégben szervezte meg a bérsztrájkot. A tanulságok első sorában áll az a meglepő (?) felismerés, hogy kellő mértékű, az AH-nál csaknem 70 százalékos szervezettség – elővéve a klasszikus szakszervezeti munkát – a legtőkeerősebb cégekkel szemben is egyenjogúvá emeli a dolgozókat.

Az elmúlt napokban egyre másra csodálkoztak rá sokan erre. Ami rámutat az elmúlt csaknem harminc év egyik legnagyobb mulasztására:

a munkavállalói jogok jottányit se változtak azóta,

hogy a második világháború utáni évtizedekben Nyugat-Európa létrehozta a „gazdasági csodát”, amelyben az alkalmazottak egyenrangú termelőerők a tőkével. Kiszolgáltatottak egymásnak.

Az AHFSZ sikere a jelek szerint inspirálóan hat másokra. A már korábban erejét megmutató Életre Tervezett Munkavállalók Országos Szakszervezete (amely azonnal ötmillió forint segítséget ajánlott fel az AHFSZ-nek) a hatvani Boschnál kezdett bértárgyalást. A szakszervezet hétfőig vár, ezután viszont a munkaadó nemleges válasza esetén megkezdődik a hétnapos egyeztetési időszak, ami alatt kétórás figyelmeztető sztrájk megszervezésére jogosult az ÉTMOSZ. Ha ez sikertelen lenne, akkor itt is hosszabb idejű sztrájk várható.

A multik termelési optimalizálása

A szűk egy heti teljes leállás felrajzol néhány más fontos tanulságot is. Az egyik az, hogy a multinacionális cégek maximális hatékonyságra törekvése több veszélyt hordoz rájuk nézve. A Volkswagen csoport – közgazdaságilag érthetően – központosítva, Győrben építette ki legnagyobb motorgyárát. Ez az évente nagyjából tízmillió autót előállító konszern világszerte 32 egységébe szállít, az elmúlt években majdnem kétmilliót. Vagyis minden ötödik autóban (a Volkswagentől az Audin át a Bentleyig és a Lamborghiniig) győri motor dolgozik.

Ez a gazdaságos üzemméret azonban esetenként ketyegő bomba. Ha leáll egy ilyen meghatározó egység, az dominószerűen döntheti be a hálózat jelentős részét. Ez be is bizonyosodott most: napokon belül leállt a központi, ingolstadti üzem, aztán részben megbénult a pozsonyi VW-gyár, és hajszál választotta el a neckarsulmi üzemet a kényszer-szabadságolástól.

A naponta 8800 motort készítő AH sztrájkja nagyjából 60 ezer autó előállítását akadályozta meg.

Ennek oka az, hogy a költségracionalizálás jegyében az összeszerelő üzemek (profiltól függetlenül) minimálisra szűkítették a beszállítói láncot. Az angol kifejezéssel just in time (éppen időben) kiszolgálásban a 2008-as válság után szinte nullára apasztották a készleteket.

A szorosra font termelési háló másodlagos (?) résztvevői az üzemek köré szerveződő beszállítók. Az Audi leállásának viszonylag kevesebb visszhangot kapott következménye, hogy a megyében lévő szerződött cégek is kifeküdtek.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy

az audis bérmegállapodás egyértelműen kihat a régió béreire

– derül ki a Kisalföld írásából. Sragner László, a VOSZ megyei elnöke szerint a kis- és középvállalkozások 30–40 százaléka komoly bajba kerülhet a markáns audis béremelés után. A térség cégeinek dolgozói addig voltak elégedettek a nyolc-kilenc százalékos, van, ahol két számjegyű emeléssel, amíg nem szembesültek az egyébként is magasabb alapszintről induló audis 18 százalékkal.

A belső elszámolások

Az Audin belüli bérvita legfontosabb támasztéka volt az, hogy az AHFSZ által közöltek szerint a győri üzem a leghatékonyabb, ellenben itt fizetik a legkisebb béreket, nem csak a nyugat-európai, hanem a térségi cégekkel összehasonlítva is. Az AH nyilvánosságra hozott vitairata cáfolni igyekezett ezeket a számításokat, de ezenközben lényegében elismerte azt a közismert tényt, hogy nemzetközi cégcsoportként belső elszámolásaiban téríti el a bevételeket és a költségeket. Ebben Magyarország a „nyerő” oldalon áll, a 9 százalékos (nagy multiknál ennek nagyjából fele) társasági adóval, szemben a német 30 százalékkal.

Ezzel az Audi ráirányította a figyelmet arra, hogy a nagy cégcsoportokon belüli pénzmozgatással lényegében

megállapíthatatlan, hol mennyi nyereség keletkezik,

a dolgozók azonban azt látják, hogy harmadát-ötödét keresik annak, amit nyugat-európai sorstársaik kézhez kapnak.

Nagyon izgalmas az a kérdés, hogy a VW-csoporton belüli korábbi sztrájkok és a mostani győri munkabeszüntetés megnyitja-e a tabula rasa igényét a térség szakszervezeteiben. Benne azt, hogy a győriek sztrájkját támogató nyugati, például a német szakszervezetek tisztában vannak-e azzal: az adatok arra engednek következtetni, hogy a hozzáadott érték előteremtése és a javadalmazás arányában ők jelentős előnyben vannak a térségi országokkal szemben.

Forrás: etui.org/Publications2/Working-Papers/Why-central-and-eastern-Europe-needs-a-pay-rise

A kormány öncsapdája

Feltűnő, hogy a kormány lényegében hallgatott ebben a talán rendszeralkotó vitában. Semmitmondóan nyilatkozott a sztrájk napjaiban Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár: csak egy megoldás van az ilyen viták rendezésére, ez pedig a kompromisszum a munkáltató és a munkavállalók között. Amikor pedig véget ért a sztrájk, akkor is csak a látszólag „kötelezőt” hozta Gulyás Gergely kancelláriaminiszter. Ha a magyar munkavállalók több hozzáadott értéket visznek a termelésbe, jobban meg is kell őket fizetni, ezért a kormány a munkavállalóknak szurkolt – mondta az InfoRádióban.

Csakhogy a kormány belecsavarodott egy olyan spirálba, amely lefelé vezet. Hatalomra kerülése után mindent arra tett fel, hogy a munkanélküliséget minél gyorsabban leszorítsa, bármibe kerüljön is. Ennek módja

az alacsony bérekre alapozott tőkebarátság,

szemben a mindennap hangoztatott tőkeellenes kirohanásokkal. Az uniós támogatások elherdálása miatt a magyar gazdaság beleszorult az összeszerelő-üzemektől függésbe. Ha nagy hozzáadott értékű termelésből nincs több, akkor nélkülözhetetlenek a bérmunka-jellegű befektetések.

Ennek legújabb példája a Hauni Hungária Gépgyártó Kft., amely 5,7 milliárd forint értékű beruházást hajt végre, a fejlesztést 977 millió forinttal támogatja a kormány.

Forrás: Eurostat

Magyarország térségi leszakadásához adalék az Eurostat legújabb jelentése, amely azt szemlélteti, hogy idén januárban a minimálbér Magyarországon 464, a szlovákoknál 520, a lengyeleknél 523, a cseheknél pedig 519 euró. A különbség mindhárom országgal szemben legalább 15 százalék.

Megállapodtak az Audiban

Inkább a szakszervezet számára kedvező megállapodással lezárulhat a sztrájk az Audiban. A megoldás kompromisszumos, este újraindul a munka.

Megszületett az egyezség az Audi Hungaria Zrt. és az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) között szerda délután.

Este nyolc órakor újraindultak a gépsorok az üzemben.

A megegyezés részletei.

Forrás: AHFSZ

Mint látható, a fő számokban az AHFSZ alapkövetelése teljesült (18 százalék, de minimálisan 75 ezer forint alapbéremelés). Elérték a havi egy szabad hétvégét, de csak májustól. A cafeteria (VBK) 400 ezer forintra csökken 620 ezerről. Utóbbiban ide-odaugráltak az ajánlatok-követelések. Az érdekvédők eredetileg 787 ezer forintra emelést igényeltek, a cég aztán az engedmény fejében ezt 300 ezerre csökkentette volna. Végül mégis megnövelte a keretet.

Előreléptek a lojalitási és a jubileumi bónusz terén is. Engedett viszont az AHFSZ abban, hogy lemondott arról az igényéről, hogy 4 százaléknyi mozgóbért alapbéresítsen a cég. Elfogadta az Audi azon ajánlatát is, hogy ne egy évre szóló, hanem 15 hónapos megállapodást kössenek.

Ezzel lezárult a rendszerváltás utáni időszak legkomolyabb munkabeszüntetése.

A 2000-es évek második felének mozdonyvezetői sztrájkjában pár száz dolgozó volt képes megbénítani a fél országot, de akkor az egyik legszűkebb keresztmetszetben okoztak dugulást. Most azonban a sok közül egy cég állt le, majd nyomában egy nemzetközi konszern egyre több tagja.

Néhány tanulság levonása ide kívánkozik, ha már „történelmi” eseményről beszélünk szűk harminc év távlatában. Az események mindenekelőtt rámutatnak arra, hogy

mekkora ereje van a szervezettségnek,

annak, ha az alkalmazottak 70 százaléka (több, mint 13 ezerből kilencezer) szakszervezeti tag.

Az egész országban még csak hasonló arány sincs.

Felhívja a figyelmet arra, hogy a gazdasági észszerűség alapján kifinomultan felépülő nemzetközi multiláncok adott esetben

mennyire kiszolgáltatottá válnak egy-egy tagjuk által.

A nagy versenyelőnyt lehetővé tevő bérkülönbség miatt Győrben kiépített központi motorgyártó üzem a konszern jó részének okozhatott volna komoly fennakadást megállapodást híján.

Megerősíti azt az ismeretet, hogy milyen kesze-kusza belső elszámolási rendszerek vannak az ilyen multikon belül. Rajtuk kívül voltaképpen

senki se tudja, mekkorák a tényleges bevételi, költség- és termelékenységi számok.

A transzferárak alkalmazásával a cégek ide-oda mozgatják a pénzt hálózaton belül, ahogyan azt az Audi beismerte az AHFSZ-szel folytatott számháborújában.

Nem kizárt, hogy az Audi példája sok cég munkavállalójának ad muníciót, talán a szakszervezeteket is megmozdítja. Továbbá a céghálózatokon belül inspirálhatja a különböző országokban lévő egységek dolgozóit a bérkülönbségek feltárására és „kisimításának” kezdeményezésére. Netán néhány kormányt is, hogy megpróbálják tisztábbá tenni a multik fentebbi elszámolásait, mérsékelni az „adóoptimalizálást”, és leszámoljanak az alacsony bérek gazdaságpolitikájával.

Audi: dőlnek a dominók – közelebb a megegyezéshez?

Már magyar üzemek is leálltak az Audi-sztrájk miatt. A legutóbbi céges ajánlat jelentősen közelít az AHFSZ igényéhez. Közben egyre többen figyelmeztetnek, mások szerint viszont valamit tenni kell a bérekkel.

Újabb dominók dőltek el a győri sztrájk miatt. Meghosszabbították az Audi központi, inglostadti üzemének zárva tartását a hiányzó motorok miatt, tegnaptól zavar van a pozsonyi VW-gyárban, a neckarsulmi egységben pedig várhatóan holnaptól várható zavar a termelésben. Mára aztán már hazai beszállítók is szüneteltetni kényszerülnek a gyártást, értesült a napi.hu: leállt a gyártás a Lear Corporation Hungary Kft. autóüléseket készítő győri üzemében, és a Rehau-Automotive Kft. lökhárítógyártó-üzemében, illetve az Audi logisztikai partnereinél, köztük a Syncreon Hungary Kft.-nél is szünetel a munka.

A hatodik napja tartó sztrájk során az Audi Hungária tegnap új ajánlatot nyújtott át az Audi Hungária Független Szakszervezetnek: teljesítik a 18 százalékos, de minimum 75 ezer forint alapbér igényt, a cafeteria összege pedig 300 ezer forintról 400 ezer forintra nőne. (Utóbbi most 620 ezer, az AHFSZ eredetileg 787 ezerre növelést akart, az Audi előző ajánlatában ment le a 300 ezerre.)

Az érdekképviselet azt írja, hogy

„fontos döntés előtt állunk, hiszen fel kell térképeznünk a további lehetőségeket, valamint az ezután következő lépéseinket”.

A sztrájkbizottság egész nap ülésezik, a tárgyalás „fokozódott” – közölték nemrég a Facebookon -, s van mit meghányni-vetnie. Az AHFSZ oldalán egyre több az olyan beírás a gyári dolgozóktól, amelyekben erősen megfontolandónak tartják ezt az ajánlatot, de legalábbis enyhítenének az eddigi követelésen.

Többen felhívják a figyelmet, hogy a cafeteria (az audis meghatározással VBK) túlnyomó részt teljes kulccsal adózik, elvesztette korábbi előnyét. „A VBK-t előbb vagy utóbb el kell engedni. Teljesen értelmetlenné válik. Az építés és vásárlás vagy törlesztés volt jó benne, meg kicsit olcsóbban lehetett nyaralni, mar aki ment nyaralni, de ez ma mar elértéktelenedik. Ha ki kell meg tartani, akkor az ne a VBK miatt legyen” – írta például egy audis.

Ha nem lesz egyezség, akkor „fokozódhat a nemzetközi helyzet” is. A Magyar Járműalkat-részgyártók Országos Szövetségének (MAJOSZ) elnöke, Nyírő József szerint egy hetes sztrájk

az Audi éves bevételét 2 százalékkal csökkenti, és ez a már GDP-ben is érzékelhető érték.

Valóban láncreakció indulhat, ami béníthatja a külföldi vállalatok működését is. A problémát nehéz orvosolni, mert az itthoni gyártási kapacitást, a sztrájkból adódó kiesést nem lehet előállítani teljes mértékben más vállalatoknál. Jellemzően alacsony készletszintek miatt a gyártás hamar megakadhat – magyarázta.

Az Audi kezdettől fogva érvel azzal, hogy a „túlzott” béremelés (és a sztrájk okozta bevételkiesés) azt eredményezheti, hogy elmarad új modell idehozatala, s általában is ronthatja a győri egység jövőjét. Sokan zsarolásnak minősítik ezt mondván: egy ekkora, 25 éve folyamatosan fejlesztett üzemet nem lehet csak úgy átköltöztetni máshová.

Ez igaz, csakhogy a Volkswagen konszernben (is) komoly számításokon alapuló munkamegosztás van, a győri egység így vált a csoport legnagyobb motorszállítójává, és idővel elindították a komplett autó-összeszerelést is. Erről itt írtunk bővebben.

Ha tehát jelentősen emelkedik a költségszint, akkor szóba kerülhet, hogy a jövőbeni fejlesztéseket legalább részben máshová teszik (a konszern most áll át az elektromos autókra, ezek motorjait is elkezdték készíteni Győrben). Vagyis távlatilag értékelődhet le az üzem.

Amint arról tegnap írtunk, az Audi közleményben igyekezett cáfolni az AHFSZ számokkal megtámogatott érveit, amelyek szerint az itteni alkalmazottak javadalmazása nem csak nominálisan marad el jelentősen a nyugati és a térségi üzemekétől, hanem a termelékenységi arányoktól is. (Cikkünk erről itt, az AHFSZ egyik táblázata pedig itt tekinthető meg.)

Felhívtuk a figyelmet arra, hogy az Audi – büntetőjogi zsargonnal –

„őszinte beismerésben van”:

az AHFSZ állításainak nem valós voltát voltaképpen azzal is alátámasztja, hogy a konszern a belső elszámoló, vagyis transzferárakkal módosítja a kimutatásokban olvasható bevételi számokat (vagyis drágábban számol el termékeket és szolgáltatásokat például a győri egységben). Ezt nevezik „adóoptimalizálásnak”, a bevételeket és a költségeket mozgatják az eltérő adószintű országok között. Ami persze felveti annak lehetőségét, hogy részben csak papíron létező kiugró termelékenységről beszélünk.

Ezzel sajátos módon éppen azok kezébe ad érvet, megerősítést, akik szerint „valamit tenni kell” az itteni bérekkel, ezek alacsony volta nem indokolható és gátja a további gazdasági fejlődésnek. Legutóbb Pitti Zoltán közgazdász, egyetemi tanár (az APEH egykori elnöke) tett közzé közösségi oldalán egy rövid értékelést.

Eszerint a közvélemény ellentmondásosan értelmezi, hogy miért a hazai bérátlagnál kedvezőbb pozícióban levő járműipari vállalkozásnál alakult ki sztrájkhangulat, s tart már napok óta. A mellékelt grafikonnal Pitti arra hívja fel a figyelmet, hogy a járműiparban – Anglia után –

nálunk van a legnagyobb szakadék az egy főre jutó munkateljesítmény és javadalmazás között.

Előzetes adatok szerint a 2016. évi állapothoz képest az értékek módosultak, de az arányok „műemlékileg” védettek – írja.

Forrás: Pitti Zoltán

Nem egészen két éve az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) „Európának béremelés kell” elnevezésű kampányában Galgóczi Béla közgazdász írt elemzést, amelynek egyik megállapítása az, hogy a bérek nem csak a nyugat-európai bérszínvonalhoz képest alacsonyak, hanem annál is rosszabbak, mint amit a térségi keleti országok gazdasági fundamentumai megengednének.

Magyarországon például ugyan csökkent a bérarány (vagyis a megoszlás a munka és a tőke, a hozzáadott érték között) 1995 és 2015 között (mintegy 10 százalékponttal, a GDP 66 százalékáról 56 százalékára), de ez nem javította az ország versenyelőnyét.

Ez az érték átlagosan

hét százalékponttal alacsonyabb a térségi országokban, mint Nyugat-Európában.

A bérfelzárkózás alakulását mutatja az ábra.

Forrás: Galgóczi Béla

A 2008-as válság véget vetett a bérfelzárkózásnak, és az EU válságkezelési intézkedéseinek fontos szerepük volt abban, hogy a régiót a már meghaladottnak tekintett alacsony bérekre épülő gazdasági modellbe visszatoloncolja – értékeli a számokat Galgóczi.

Ez a bérarány jelzi azt is, hogy

ezen országoknak nincs alapvető költség-alapú versenyképességi problémájuk,

még ha korábban jelentős is volt a bérnövekedés.

Galgóczi hoz egy másik mutatót is, a bérekkel korrigált termelékenységet (az egységnyi munkaerőköltség által termelt hozzáadott értéket), amely a feldolgozóiparban az összes térségi ország esetében lényegesen magasabb, mint Németországban.

Forrás: Galgóczi Béla

Látható, hogy a reálbér Németországban magasan a termelékenység felett áll, szemben a keleti országokkal.

A közgazdász megállapítja, hogy

Németországban a legalacsonyabb a bérekhez igazított termelékenység:

a német feldolgozóipar 51 500 euró munkaköltséggel 67 900 euró hozzáadott értéket teremtett, azaz 100 euró munka költség 132 euró hozzáadott értéket állított elő. Magyarországon 100 euró munkaerő-költség 211 euró többletértéket hozott. A feldolgozóiparban a bérhez igazított termelékenység az összes térségi országban, de különösen Lengyelországban, Lettországban és Romániában lényegesen magasabb volt, mint Németországban.

Ez arra utal, hogy ez a kulcsfontosságú ágazat, ami a leginkább van kitéve a nemzetközi versenynek, lényeges tartalékokkal rendelkezik. A kialakult „kényszerű” alacsony bér-szakosodás mára a jövőbeni fejlődés korlátjává vált, és a régiót a nemzetközi munkamegosztásban alárendelt és függő szerepben tartja.

Audi: pszichológiai és számháború, a pozsonyi gyárban is baj van

A pozsonyi VW-gyárban is fennakadás van a győri sztrájk miatt, holnap újabb német gyár állhat le. Közben az Audi és a szakszervezet között élesedik a számháború és a pszichológiai küzdelem.

Megegyezés nincs, a gépsorok állnak Győrben. Hétfőn az ingolstadti üzem termelése bénult meg, a motorkészlet szerdáig tart ki a neckarsulmi egységben. Ma a pozsonyi Volkswagent érte utol az Audi Hungaria kiesése.

A Volkswagen Slovakia szóvivőjének nyilatkozata a régi időket idézően arról tudósít, hogy a gyár termelését is „befolyásolja”, az itteni sztrájk „egyelőre a luxus SUV-ok pozsonyi gyártására volt hatással, a városi kisautók (NSF szegmens) gyártása viszont korlátozások nélkül folytatódik”. Azokat az alkalmazottaikat, akiket ez érint, időben értesítették a korlátozásokról.

A pozsonyi Sme napilapnak nyilatkozó gazdasági elemző szerint ha a sztrájk folytatódni fog Győrben, akkor egyes típusok gyártása teljesen leállhat a pozsonyi üzemben, mert ott a költségtakarékosság miatt az autómotorokból viszonylag kisebb készleteket tartanak raktáron. Az elhúzódó sztrájk sorra utolérheti a kontinens több üzemét.

A múlt csütörtök óta tartó – egy hétre meghirdetett – sztrájk idején naponta, most már akár négyszeri alkalommal tartanak a tárgyalások az Audi Hungaria és az Audi Hungária Független Szakszervezet között.

Most került nyilvánosságra, hogy három napja a cég két variációs emelt ajánlatot adott az eredeti 10+10 százalékhoz képest: két év alatt 11+11 százalékos emelés, vagy 2019-ben 10-15 százalék közötti sávos és 2020-ban 5 százalékos emelés.

Tegnap

ennél nagyobb, és egy helyett másfél évre szóló ajánlattal állt elő,

ahogyan írják, a szakszervezet sztrájkkövetelésének legfontosabb elemeit emelte bele: 18 százalékos, de minimum 75.000 Ft-os alapbéremelés 2019. január elsejétől. Ennek fejében azonban a béren felüli keret (cafeteria) 620 ezerről 300 ezerre csökkenne (utóbbi elem már az előző ajánlatnak is része volt), holott az AHFSZ 787 ezerre emelést akart. Megadnák a legalább egy szabad hétvégét minden alkalmazott számára.

Az AHFSZ ezt

a cafeteria-keret megfelezése miatt elutasította,

de maga is átadott egy két változatú új igényt. Ebben ők is 12 vagy 15 hónapra szólóan számoltak. Egy évre maradna a 18 százalék, de minimum 75 ezer forint alapbér-emelés, a másikban 22 százalék és 100 ezer. A cafeteria növeléséről viszont lemondtak, ahogyan a 4 százalék mozgóbér alapbéresítéséről is.

A felek eddig kölcsönösen elvetették az ajánlatokat, amelyek ezzel tegnap éjfélkor hatályukat veszítették. Az AHFSZ visszatért az eredeti követelésekhez.

Az Audi ma közzétett egy írást, amelyben

cáfolni igyekszik az AHFSZ követeléseit alátámasztó számítások megalapozottságát.

Ebben különféle gyártási modelleket állít egymás mellé, amelyekben eltérő anyagköltség és árbevétel mutatkozik (az nem egyértelmű, hogy az Audi Hungaria saját magát a szóba jöhető kettő közül melyikbe sorolja). Vitatják a bérköltség/árbevétel összevetését a térségi és anyacégi adatokkal, és a hozzáadott érték/árbevétel alapon kihozott számokat is.

Ezek alapján állítja azt az AHFSZ, hogy a győri egység a leghatékonyabb, de itt a legalacsonyabbak a fizetések, az árbevételre vetítve náluk a legalacsonyabb a bérköltség. Az árbevételre rakódó hozzáadott érték (nyereségtartalom) kapcsán az Audinak van egy figyelemre méltó mondata. Eszerint

„az adózás előtti eredmény nagyban függ a vállalat üzleti modelljétől (belső elszámolóárak)”.

Vagyis attól, hogy a konszern mennyi egymás közti szolgáltatást számol el és mennyiért. Ez a módszer az ilyen nagy multiknál arra, hogy átáramoltatják a nyereség egy részét.

A kommunikációs hadjárat részeként most már nem a cég állítja – ahogyan a sztrájk kezdetén -, hogy a győri egység eleshet újabb modell gyártásától, hanem más szájába adják ezt. Szó szerint közlik a Portfólió gazdasági portál cikkét, amelyben a megszólaló szakértő is az Audi álláspontját támasztja alá, miszerint „a járműgyártásban az autó-összeszerelés és az alkatrészgyártás közti bérszint akár 60-70 százalékos különbséget is mutathat az előbbi javára”. És ha a magyar leányvállalat pozíciói gyengülnek a cégen belül, akkor sem arról lesz szó, hogy összecsomagolják az itteni gyárat és arrébb költöztetik, arról viszont igen, hogy

fejlesztenek-e az országban a későbbiekben.

A figyelmes olvasó persze azt is felfedezheti, hogy „nemzetközi összehasonlításban a magyar bérek most még kifejezetten alacsonyak, így az Audinak megéri nálunk termelni”.

A képünkön látható figyelmeztetés pedig a legújabb a cég részéről. A honlapjukon (nem az ismert audi.hu-n, hanem a nehezen megtalálható személyzeti oldal) is látható képet sugározzák az üzem tévékészülékein.

Lassan „beérik” az Audi-sztrájk: leállt az első német üzem

Leállt az Audi ingolstadti gyára a győri motorok hiánya miatt, egy másik üzemben még két napnyi tartalék van. A tárgyalások eddig eredménytelenek voltak, a szakszervezet kitart.

Hétfőn reggel leállt a termelés az Audi központjában lévő ingolstadti gyárban, mert elfogytak a Győrből érkező motorok – tudatta a cég. A közlés szerint több ezer járművet nem lehetett előállítani, mert a motorok hiányoznak Győrből.

A Neckarsulmban lévő üzemet egyelőre nem érinti a magyarországi sztrájk, a hét közepéig elegendő motor áll rendelkezésre.

A győri üzemben naponta átlagosan 8800 motort állítanak elő. Ez a gyár a cégcsoport legfontosabb erőforrás-szállítója évente csaknem kétmillió darabbal. A mostani németországi gyárleállással bekövetkezett az, amiről pár napja írtunk: rövid idő alatt eléri az egész konszernt a győri sztrájk.

A csütörtök hajnal óta tartó – egyelőre egy hétre meghirdetett – munkabeszüntetés az Audi Hungária Független Szakszervezet számítása szerint 3,5 nap alatt okozott akkora bevételkiesést, amennyi az ő követelésük összege. Eddig nem kaptak olyan ajánlatot a cégvezetéstől, amit el tudnának fogadni.

A sztrájk oka az, hogy az AHFSZ számításai szerint súlyos béraránytalanságok vannak a konszernen belül. Az érdekvédők hangsúlyozzák: sem kárt okozni nem akarnak a cégnek, sem a német béreket nem követelik maguknak, de a teljesítmény és a javadalmazás közelítését egymáshoz igen.

Audi-sztrájk: merevek a frontvonalak

Az eddigi eredménytelenség után az AHFSZ szombat délután várja az Audi ajánlatát. Ezt nehezíti, hogy alighanem a cégcsoport egészét érinti a hazai munkabeszüntetés.

Végre leülhettek tárgyalni, de eredményre nem vezetett – olvasható az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) péntek esti közleményében. A sztrájk tehát folytatódik.

Az AHFSZ kérésére a cég vezetése szombat délután adja át ajánlatát a szakszervezetnek. Utóbbi igénye az, hogy „almát az almával” összehasonlítható legyen az Audi előterjesztése. Vagyis igazodjon ahhoz a szerkezethez, ami a munkavállalók igénye: általános, mindenkire kiterjedő béremelés (a szakszervezet követelése 18 százalék), és ezen felüli juttatások tételes listája. A cég korábban két évre 10+10 százalékot kínált, de differenciáltan.

A szakszervezet célja a mihamarabbi bérmegállapodás és nem a további károkozás

– írják.

Ezért a felajánlott tárgyalási időpont előtt – akár az éjjeli órákban is – bármikor készek leülni és tárgyalni.

A cég új ajánlatának kidolgozását nehezíti, hogy a sztrájk alighanem túlnőtt a magyar határon. Lassan az egész konszern termelésében okoz fennakadást a központi helyzetű győri egység motorgyártó üzemének leállása. Ráadásul a követelés mögött felsejlettek a német óriás különböző országaiban lévő gyáraiban tapasztalható számottevő aránytalanságok a termelékenység és a bérek között.

Máris támogatják pénzzel az Audi-sztrájkot

Ötmillió forintot ad az Audi-szakszervezetnek egy másik, szintén német multiknál szerveződő érdekképviselet. Az ÉTMOSZ „újkori mohácsi csatának” tartja a győri sztrájkot.

„A tét óriási, az AHFSZ „all-in”-t (mindent egy lapra) mondott, ez a küzdelem azonban nem csak az Audiról és az AHFSZ-ről szól. Ez a bérharc a magyar munkavállalók általános érdekérvényesítő képességéről és a tőkeerős, a világ vezető járműgyártója erőfölényének ellensúlyozásáról szól” – áll abban a Facebook-kiírásban, amelyet az Életre Tervezett Munkavállalók Országos Szakszervezete (ÉTMOSZ) tett közzé.

Az érdekvédők 5 millió forintot adnak

az Audi Hungária Független Szakszervezetének arra, hogy abból a munkabeszüntetés idején kieső bért tudják fizetni.

Az ÉTMOSZ először tavaly februárban a német Bosch itteni üzemében tartott – szintén bérvita miatti – figyelmeztető sztrájkkal hívta fel magára a figyelmet. Azóta a szintén német ThyssenKrupp jászfényszarui üzemében és a Magyar Postánál alakult szervezete.

Az újkor mohácsi csatáját most az AHFSZ Győrben vívja – fogalmaz az ÉTMOSZ. Szerintük ha itt elbuknak a munkatársak, akkor

az ország munkavállalói a teljes kiszolgáltatottság szélére sodródhatnak.

Egy esetleges sikertelen általános sztrájk visszavetheti az egyébként sem erőtől duzzadó munkavállalói érdekérvényesítésbe vetett hitet.

Ezért a szakszervezet az ötmilliós adomány mellett közösségi pénzgyűjtést indított.

Ahogyan arról a nap folyamán írtunk, az Audi sztrájkja a Volkswagen csoport egészét érintheti a motorok gyártásának leállása miatt. Az AHFSZ sztrájkalapjának van tartaléka a munkabeszüntetés egy hetére.

A VW konszern egészét sújthatja az Audi-sztrájk

Komoly fennakadásokat okozhat a Volkswagen csoport termelésében egy elhúzódó leállás Győrben. Ez ugyanis a német óriás első számú motorgyártója a kisautóktól a Bentley-ig, és speciális kasztnielemeket is itt készítenek. A raktérkészletek minimálisak a gyárakban.

A legfrissebb hírek szerint egyelőre nincs előrelépés az Audi Hungaria Zrt. és az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) közti patthelyzetben. Az AHFSZ felhívása nyomán a gyár reggel hatkor – megegyezés híján egy hétre – leállt. A sztrájk hátteréről, okáról itt írtunk.

A munkabeszüntetés nyomán a teljes üzem, a motor- és az autógyár is áll, hasonlóan a figyelmeztető sztrájkhoz mintegy 4 ezer emberrel. A munkatársak a műszaknak megfelelő beosztás alapján a helyükön vannak, de nem dolgoznak.

Kardinális kérdés ilyen megmozdulások idején, hogy

az érdekképviseletnek mennyi pénze van a kieső bérek fedezésére a sztrájkalapban.

Ezt az AHFSZ elnökhelyettese, Háromi László se árulta el kérdésünkre (ez az egyik legbizalmasabb szakszervezeti adat), mindössze annyit mondott, hogy van tartalékuk. Az Audi 13 ezer alkalmazottjának csaknem 70 százaléka tagja az AHFSZ-nek.

A leállás nem csupán a győri üzemnek okoz hatalmas kárt, hanem

a tulajdonos Volkswagen csoport jelentős részét érinti.

A cég tavaly százezer autót állított elő, ebből kizárólagosan gyártja a TT sportkocsikat és az A3 limousine-t, valamint A3 cabriót (12 ezer, 62 ezer, illetve 9,5 ezer darab), és 2018-ban elkezdték kibocsátani a Q3 hobbiterepjárót (fél év alatt 15 ezer darabot). 2017 óta gyártják az Audi RS 3 Limousine-t, amely az Audi első RS változatú kompakt limuzinja. A tervek szerint rövidesen hozzálátnak a Q4-es gyártásához is; valószínűleg erre vonatkozott a gyárvezetés zsarolásszerű megjegyzése, hogy a sztrájk veszélybe sodorja új modell készítésének elkezdését.

A győri Audinak azonban emellett

kulcsszerepe van a konszern motorgyártásában.

Tavaly 1,954 millió különféle erőforrást gyártott. A cég tájékoztatása szerint 1 099 385 három- és négyhengeres Otto-, valamint 343 651 négyhengeres dízelt, 300 720 hathengeres Otto- és 175 070 hathengeres dízelt. Az öthengeres Otto-motorból, amely tavaly sorozatban kilencedszer nyerte el az Év Nemzetközi Motorja díjat, 10 045 darab hagyta el a gyártósort. Továbbá 15 977 nyolc- és tízhengeres motort, valamint 9 453 elektromos motort gyártottak Győrben. Mindezeken felül itt készülnek sűrített földgázzal és benzinnel hajtott CNG-motorok is.

Győrben készülnek tehát az Audik motorjai, de amint a fenti felsorolásból kiderül,

lényegében a teljes modellpaletta kap erőforrásokat innen:

a Volkswagen, a Seat és a Skoda is, továbbá a legnagyobb motorok kerülnek a Bentley-kbe és Lamborghinikbe. A győri motorokat a vállalatcsoport 32 telephelyére szállítják.

Még tucatnyi üzemben készülnek motorok, de a legnagyobb, központi helyzetű a győri. A térség autóiparát elemezte két éve a szlovákiai felvidek.ma: mint írják, pár száz kilométeres körzeten belül (a visegrádi térségben) tíz autó-összeszerelő központ működik, amelyek évente 2,5-3 millió autó és 5 millió autómotor gyártására képesek (utóbbinak tehát csaknem a fele Győrben). Ez a koncentráció jótékonyan hat a közeli beszállító üzemek fejlődésére, mert a munkaszervezésben alapkövetelmény a pontos szállítás, a gyárak ugyanis már

nem igen tartanak fenn raktárkészleteket.

Ez utóbbi általános gyakorlat a hosszú beszállítói láncú céghálózatokban, az autóiparban is. A költségek minimalizálása érdekében rendkívül feszített a külső partnerekkel szembeni szállítási követelmény. Az olyan koncentrált részegység-gyártás, mint a győri motorkészítés egy hét kimaradása akár komoly fennakadást okozhat a minimális vagy nulla raktárkészlet mellett.

Ezen túlmenően az Audi Hungaria más területen is kapott kizárólagos státuszt. Tavaly állították be azokat a gépeket, amelyekkel szerszámokat készítenek a többi prés- és karosszériaüzem számára, valamint karosszériaelemeket a teljes VW konszern egyes modelljeihez. Utóbbi esetében naponta 120 egyedi exkluzív és sportmodell számára szállít karosszériaelemeket: motorháztetőket, csomagtartókat, ajtókat, sárvédőket és oldalfalelemeket többek között az Audi R8, RS3, RS4, RS5 modellekhez, valamint itt készül a győri Audi TT RS Coupé és Roadster spoilere is.

Leállt az Audi

A győri Audi egész területén áll a termelés a szakszervezet sztrájkfelhívása nyomán. Az AHFSZ tegnap hirdetett egy hetes munkabeszüntetést a sikertelen bértárgyalások után.

A komplett gyárban, tehát az Audi Hungaria Zrt. teljes területén megállt a munka – tudatta Facebook oldalán az Audi Hungária Független Szakszervezet ma reggel. Az AHFSZ szerdán döntött a munkabeszüntetés mellett, mert erre az évre 18 százalékos, de minimum 75 ezer forint béremelést akarnak elérni. Az Audi ajánlata ettől messze áll: két évre 10+10 százalékot kínál, azt is differenciáltan, ahogyan ezt ismertettük korábbi írásunkban.

Közben érkeznek a Volkswagen konszern különböző üzemeiből a szolidaritási üzenetek. Olaszországból a Ducati motorkerékpár-gyár és a Lamborghini sportkocsikat előállító munkások, miként a pozsonyi VW-szakszervezet, és a lengyel Szolidaritás VW-szervezete küldött buzdító levelet.

Az AHFSZ számításai szerint a győri gyár a leghatékonyabban működő egység, ennek ellenére itt a legalacsonyabbak a bérek a német konszernen belül.

Egy hétre leállhat az Audi Győrben

Holnap reggeltől egy hétig tartó sztrájkot hirdetett az Audi Hungária szakszervezete. A bértárgyalások eredménytelenek voltak, de folytatják a tárgyalásokat.

Ahogyan azt a Független Hírügynökség korábban elsőként megírta, sztrájkot hirdetett az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) – amit a szakszervezet elnöke, Németh Sándor jelentett be délután.

A sztrájk csütörtök reggel hat órakor kezdődik és január 31-én reggel hatig tart.

Az ok, hogy eredménytelenek voltak az idei bértárgyalások.

Németh Sándor azt is elmondta, hogy a leállás a gyár egész területére (autó- és motorgyár) kiterjed, amelyhez mindenki csatlakozhat. Ez idő alatt is folytatják a tárgyalást az Audi Hungáriával, és a ha elfogadható ajánlatot kapnak, leállítják a sztrájkot.

A felek álláspontja igen távol áll egymásétól.

Ennek részletei itt olvashatók.

Elhangzott a sajtótájékoztatón, hogy bíztak abban, a sztrájkbizottság kilenc nappal ezelőtti megalakítása óta eltelt időben sikerül jobb ajánlatot kapniuk a cégtől. Ennek érdekében tartottak két órás figyelmeztető sztrájkot múlt héten. Ezen négyezren vettek részt, lényegében az egész üzem leállt.

Az Audi azonban változatlan ajánlattal állt elő kedden. Ezután nyilvánította eredménytelennek az egyeztetést a szakszervezet.

Az AHFSZ követelése az, hogy a bérmegállapodás egy évre szóljon, az alapbéremelés

kombinált béremelés alkalmazásával 18 százalékkal,

de minimum 75 ezer forinttal növekedjen.

Ezen felül az alapbérbe a mozgóbér négy százalékát építsék be, kapjon minden munkavállaló egy hónapban legalább egy teljes szabad hétvégét, a gyermekek és az életkor után járó szabadságokkal pedig a munkavállaló rendelkezhessen. A választható béren kívüli juttatás keretösszegét a jelenlegi 620 ezer forintról 787 ezer forintra növeljék (ez a cafeteria kedvezményes adózásának megszüntetését ellensúlyozná), fejlesszék tovább a lojalitási bónuszt és vezessék be a jubileumi jutalmat.

Az Audi két év alatt 10+10 százalékos béremelést ajánlott,

amelyet később közel azonos tartalommal, új elemekkel bővítve ismételte meg.

Ahogyan azt előzőleg megírtuk,

a 10 százalék nem lenne egységes,

hanem bizonyos szervezeti egységenként a munkahelyi vezetőkre bízná az átlagérték elosztását. Van olyan alkalmazott, aki 5+1-5 százalék adható béremelést kapna a két évben.

Az AHFSZ belső felmérése szerint a munkavállalók támogatják az érdekképviselet álláspontját, és szolidaritási nyilatkozatokat kaptak a wolfsburgi, az ingolstadti, a bolognai, a szlovák, a cseh és a lengyel gyárak szakszervezeteitől is.

Az eddigi adatok alapján információnk szerint

70-80 százalékos a támogatása a sztrájkfelhívásnak,

ami azt vetíti előre, hogy hat napra teljesen leállhat az Audi-gyár.

Az AHFSZ-nek mintegy kilencezer tagja van, a több, mint 13 ezres alkalmazotti létszámából. győri Audi mintegy 13 ezer embert foglalkoztat.

Az Audi Hungaria Zrt. kommunikációs osztálya az MTI érdeklődésére közölte, hogy a vállalat tudomásul vette a sztrájk tényét, felkészülnek az esetleges következményekre.

FRISS HÍREK

Soros nyitot...

Vereséggel a...

tévhitek fogságában

Utat keres a...

Orosz támasz...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK