Kezdőlap Címkék Moszad

Címke: Moszad

Miért nem akadályozta meg a Hamász erősödését Netanjahu izraeli miniszterelnök ?

0

Netanjahu nem számolta föl a Hamász pénzügyi hálózatát pedig megtehette volna – ezt a vádat fogalmazta meg a Moszad egyik régi vezetője, aki korábban többször is javasolta Izrael miniszterelnökének, hogy “tegyék tönkre a Hamászt pusztán pénzügyi hálózatának felszámolásával.”

Udi Levy, aki a BBC-nek nyilatkozott hangsúlyozta: ”nagyon sok pénztől megfoszthattuk volna a Hamászt, amely így nem tudott volna olyan erős terrorista hálózatot kiépíteni mint amilyennel szembe kellett néznünk október hetedikén. A Hamász szörnyeteg nem ugyanaz lett volna október hetedikén” – mondta a Moszad egykori pénzügyi hírszerző főnöke, aki többször is javasolta Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek: csapjanak le a pénzügyi támogató hálózatra, amely lehetővé teszi a Hamász erősödését a gázai övezetben. Nagyon nagy pénzekről volt szó: “a Hamásznak dollár milliárdokra volt szüksége ahhoz, hogy kiépítse azt a hatalmas földalatti alagút hálózatot, amely lehetővé teszi az ellenállást az izraeli hadsereggel szemben.”

Levy már 2014-ben felhívta Netanjahu figyelmét arra, hogy komoly pénzek érkeznek a Hamászhoz Törökországon keresztül. Mit tett Netanjahu miniszterelnök? Semmit!

A Hamász pénzügyi birodalma nagy és erős

“Két fő szponzora volt a Hamásznak: Katar és Irán. Törökország is legalább ennyire jelentős, mert a Hamász ott intézi a pénzügyei legnagyobb részét” – jelentette ki a Moszad pénzügyi hírszerző részlegének egykori vezetője. Aki elmondta a BBC Panorama műsorában, hogy a Hamásznak legkevesebb negyven cége van, melyek a Közel Keleten és Észak Afrikában működnek, de javarészük Törökországban van bejegyezve. Mivel foglalkoznak ezek a cégek Algériában, Egyiptomban, az Öbölben, Szudánban és Törökországban? Vannak útépítő vállalkozások, de a Hamász érdekelt az egészségügyben és a gyógyszeriparban is. Vannak aranybányái, turista irodái és nyakig benne van az ingatlan bizniszben is.

A Hamász üzleti befektetéseinek összegét a Moszad 422 millió dollárra becsülte 2018-ban. A terrorista szervezet, amely Izraelnek a létét sem ismeri el, a pénzét ingatlanba fekteti, hogy így védekezzen az infláció ellen.

2022-ben az USA pénzügyminisztériuma a Hamász hat vállalkozását tette feketelistára.

“A Hamász pénzügyei szempontjából ideális befektetés az ingatlan, amely őrzi az értékét” – nyilatkozta a BBC-nek a Royal United Services Institute – Rusi – pénzügyekkel foglalkozó vezetője. Tom Keatinge kiemelte, hogy a Törökországban bejegyzett ingatlan vállalkozások kulcs szerepet játszanak a Hamász vagyon értékének megőrzésében és gyarapításában. Az egyik ilyen Törökországban bejegyzett ingatlan cég, a Trend GYO, melyet az USA feketelistára tett. Ennek alapító elnöke, aki 2022-ben távozott a cég éléről, dicsőíti az Al Aksza hadműveletet – a Hamász így nevezi az október hetediki borzalmas mészárlást és túszejtést. A BBC írt ennek a Hamid Abdullah al Ahmarnak, de természetesen nem kapott választ.

A Trend GYO, melyet az USA szankcióval sújtott, úgy nyilatkozott, hogy “működése megfelel a nemzetközi pénzügyi szabályoknak, és az USA szankció megalapozatlan és igazságtalan.” A török hatóságok is megvizsgálták a Hamászhoz köthető céget, de nem találtak semmi kivetnivalót annak működésében.

Jahja Szinvar a pénzügyi birodalom megteremtésében is kulcsszerepet játszott

A Hamász katonai vezetője, aki az első számú felelős az október hetediki terror támadásért, korábban nagy figyelmet fordított a pénzügyi hálózat kiépítésére.

2007-ben, egy évvel azután, hogy a Hamász hatalomra jutott a gázai övezetben Izrael és Egyiptom szigorított a blokádon, hogy meggyengítse a terrorista szervezetet. Jahja Szinvar ekkor felvette a kapcsolatot Iránnal, amely síita szemben a szunnita Hamász-szal, de éppúgy elutasítja Izrael létét mint a terrorista szervezet.

“Jahja Szinvar üzenetet  küldött Iránba: pénzt és fegyvereket kért az Izrael elleni harcra. Iránból a válasz az volt: mindent megkaptok, ami a harcotokhoz szükséges”

– mesélte a BBC-nek az izraeli nemzetbiztonsági szolgálat egyik tisztje, aki 150 órán keresztül hallgatta ki Jahja Szinvart. Az izraeli nemzetbiztonsági szolgálat tisztje később rájött arra, hogy Jahja Szinvar a börtönből is kapcsolatot tartott Iránnal.

Katar volt Irán mellett a Hamász fő szponzora. Katarban élnek a Hamász politikai vezetői, akikkel a Moszad és a CIA vezetői is rendszeresen tárgyalnak a túszok kiszabadításáról illetve a fegyverszünetről. A Katarból érkező pénzekről az izraeli kormány is tudott hiszen a Hamász abból fizette a közalkalmazottakat a gázai övezetben.

Hogy ment ez a gyakorlatban?

“Minden hónapban megjelent Rafahban, a határátkelőnél a katari emír embere, aki különgépen érkezett. Egy nagy bőrönd volt nála tele pénzzel. Ezt átadta a Hamásznak, és már ment is vissza Katarba”

– emlékezik Udi Levy, a Moszad pénzügyi hírszerzésének egykori főnöke. Aki hangsúlyozta: ”ebből a pénzből sok jutott a Hamász katonai szárnyának is.”

Sok támogatás érkezett az ENSZ-től, az Európai Uniótól, a palesztin hatóságtól, amely Ciszjordániában működik. Ezeket a pénzeket humanitárius célokra szánták, de az izraeli titkosszolgálat szerint jelentős részük a Hamász katonai szárnyát erősítette.

Mit tett Netanjahu miniszterelnök, aki semmiképp sem akar palesztin államot?

Már 2019-ben így magyarázta stratégiáját:

”Mindenkinek, aki meg akarja akadályozni egy palesztin állam létrejöttét támogatnia kell a Hamászt, és meg kell könnyíteni, hogy az pénzhez jusson. A stratégiának célja az, hogy minél távolabb kerüljön egymástól a gázai övezet és Ciszjordánia”

– mondta Izrael leghosszabb ideig hatalmon levő miniszterelnöke.

“Netanjahu célja az volt, hogy erősítse a Hamászt a Fatah palesztin szervezettel szemben nehogy létrejöjjön egy egységes palesztin szervezet, amellyel tárgyalni kellene egy palesztin állam megalakulásáról” – hangsúlyozta egy washingtoni Közel Kelet Kutató Intézet vezető kutatója. Khaled Elgindy, a Middle East Institute palesztin szakértője ugyanazt a vádat fogalmazza meg Benjamin Netanjahu ellen mint az izraeli baloldal, amely felelősnek tartja a miniszterelnököt azért, hogy a Hamász brutális terrortámadása felkészületlenül érte Izraelt.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök tagadja, hogy szándékosan erősítette meg a Hamászt a mérsékelt Fatah-hal szemben, közölte: csakis humanitárius okokból járult hozzá, hogy Katar jelentős összegű pénzeket küldjön a Hamasz terrorista szervezetnek.

Netanjahu miniszterelnök hangsúlyozta, hogy célja a Hamász terrorista szervezet teljes megsemmisítése, “addig folytatjuk a hadműveletet, amíg nem marad senki, akit terrorizmusért pénzelni lehetne a gázai övezetben” – mondta Izrael miniszterelnöke.

Meghalt a Moszad vezér, aki figyelmeztette kormányát a Jom Kippur háborúra

0

98 éves korában meghalt Moszad Zvi Zamir volt izraeli tábornok és az izraeli titkosszolgálat korábbi igazgatója. Cvi Zamír, aki 1968 és 1974 között vezette az izraeli hírszerző szolgálatot figyelmeztette Golda Meir kormányát, hogy Egyiptom és Szíria arra készül, hogy megtámadja a zsidó államot Jom Kippur idején.

A Moszad főnöke  is az utolsó pillanatban kapott hírt erről amikor Londonban találkozott Nasszer egyiptomi elnök vejével, aki együttműködött a Moszaddal. Nemcsak a tervezett támadást, de annak részletes haditervét is leleplezte az egyiptomi elnök veje, de Golda Meir kormánya nem hitt az információnak, és nem mozgósította a hadsereget Jom Kippur idején. Egyiptom és Szíria épp azért időzítette a nagy zsidó vallási ünnepre a támadást, mert az arab vezetők tudták, hogy az izraeli kormány csak nehezen tudja mozgósítani a hadsereget ilyenkor. A támadás időzítésének tippjét Egyiptom és Szíria állítólag a Szovjetuniótól kapta, amely mindkét arab állam katonai tanácsadója volt akkoriban. Henry Kissinger amerikai külügyminiszter viszont kihasználta Egyiptom katonai vereségét arra, hogy átállítsa a legnépesebb arab államot a Nyugat oldalára.

A Hamász múlt októberi meglepetésszerű támadását sokan hasonlítják a Jom Kippur háborúhoz hiszen a Moszad most is elkésett. Vezetői vállalták is ezért a felelősséget. Benjamin Netanjahu miniszterelnök bírálói viszont azt állítják, hogy sokkal inkább Pearl Harborról volt szó amikor Roosevelt elnök tudott a tervezett japán támadásról, de hagyta azt megtörténni, hogy mozgósítsa az USA közvéleményét a háború mellett. Benjamin Netanjahu és szélsőjobboldali támogatói végképp meg akarják semmisíteni a palesztin állam esélyét, ezért el akarják tiporni a Hamászt.

Cvi Zamír vadászta le a müncheni olimpiai terroristákat

A Fekete szeptember palesztin terrorista szervezet elfoglalta az izraeli csapat szállását a müncheni olimpián 1972-ben, és ott túszokat ejtett. Több izraeli sportoló meghalt, és Izrael bosszút esküdött. A most elhunyt Moszad vezér irányította a hajszát a palesztin terroristák után. Ali Hasszan Szalamat, a terrorakció irányítóját  a Moszad 1979-ben likvidálta. Korábban ugyanis egy rá igen hasonlító pincért lőttek le Norvégiában.

Zamír 1925-ben született Lengyelországban, családjával együtt kivándorolt. Ő már Palesztinában nőtt fel. Egyik legjobb barátja, akivel együtt futballozott nem volt más mint Jichak Rabin izraeli miniszterelnök, aki 1967-ben a győztes izraeli hadsereget irányította. Rabin miniszterelnököt egy szélsőjobboldali izraeli terrorista megölte, mert elvben beleegyezett egy palesztin állam létrehozásába.

Cvi Zamír, a Moszad most elhunyt ex vezére, benne volt abban a vizsgálóbizottságban, amely Rabin meggyilkolásának körülményeit tárta fel. Izraelben a palesztin probléma azóta sincsen megoldva…

Netanjahu: Utasítottam a Moszadot, hogy lépjen fel a Hamász ellen

Netanjahu kijelentette, hogy az izraeli Moszad ott fog fellépni a Hamász-vezetők ellen, „ahol vannak”, jelezve ezzel, hogy potenciálisan hajlandók megcélozni őket Gázán kívül.

A Moszad utasítást kapott, hogy lépjen fel a Hamász vezetői ellen, bárhol is legyenek – mondta Benjámin Netanjahu miniszterelnök szerda este újságíróknak, miközben megvédte a részleges túszegyezményt, amely négy-kilenc napos szünetet tartalmaz a gázai háborúban.

„Nehéz döntés volt, de helyes döntés”

– mondta Netanjahu.

Felszólalt egy nappal azután, hogy a kormány jóváhagyta azt a megállapodást, amellyel 98 túszt szabadulhat a háború első szünetéért, valamint a bebörtönzött palesztin nők és kiskorúak szabadon bocsátásáért cserébe.

Netanjahu kemény hangot ütött meg, amikor arról biztosította az újságírókat:

„Utasítottam a Moszadot, hogy lépjen fel a Hamász vezetői ellen ott, ahol vannak”

– mondta Netanjahu, utalva arra, hogy Izrael Gázán kívül is célba veheti őket, beleértve Katart is.

Kedden a Hamász azt közölte a libanoni médiával, hogy a Hamász al-Kasszam-brigádok libanoni szervezetének parancsnok-helyettese, Khalil al-Kharaz meghalt egy izraeli légicsapásban Dél-Libanonban.

Libanoni jelentések szerint Kharaz életét vesztette egy légicsapásban, amely egy járműre irányult a Csaaitije és Qlaileh közötti úton, Tírusztól délre.

Netanjahu azt a közvetlen kérdést tette fel, hogy Izrael megpróbálja-e meggyilkolni a Hamász vezetőit a szünetben, vagy leállítja erőfeszítéseit, amíg a szünet véget nem ér.

Kemény hangon biztosította az izraeli közvéleményt, hogy a szünet átmeneti lesz, és Izrael katonai hadjárata a Hamasz kiszorítására Gázából folytatódik, ha annak vége.

„A háború addig tart… amíg el nem érjük az összes célunkat: vissza kell juttatni az összes túszt, felszámolni a Hamászt, és biztosítani, hogy a Hamászt követő napon ne legyen olyan elem, amely támogatja a terrorizmust, nevelje gyermekeit a terrorizmusra, és fizessen a terroristáknak vagy családjaiknak. A Hamász többé nem irányíthatja Gázát.

„Gáza többé nem jelent fenyegetést Izraelre. Visszaállítjuk a biztonságot délen és északon egyaránt. Nyerünk, és továbbra is az abszolút győzelemig fogunk küzdeni”

– jelentette ki.

Gázai túszok alkudozása

Úgy beszélt, hogy David Barnea, a Moszad főnöke Katarban tartózkodott, egy olyan országban, amely Egyiptommal együtt közvetítette azt a megállapodást, amellyel az október 7. óta Gázában tartott több mint 239 túsz közül 50-98-at kiszabadítanak.

Netanjahu azt is megígérte, hogy az összes túszt szabadon engedik, beleértve a Hamász által 2014 és 2015 óta fogvatartott két izraeli foglyot is – Avera Mengistut és Hisham al-Sayedet. Utalt a 2014-es gázai háborúban meggyilkolt két katonára is, Hadar Goldinra és Oron Shaulra.

„Mindenkit hazaviszünk És amikor azt mondom, mindenki, mindenkire gondolok”

– mondta.

A Hamász akkor fogta el a túszokat, amikor beszivárgott Izrael déli részébe, és több mint 1200 embert ölt meg. Izrael azóta katonai kampányt folytatott a Hamász kiszorítására Gázából.

Netanjahu köszönetet mondott Joe Biden amerikai elnöknek a megállapodás biztosításáért és kibővítéséért tett erőfeszítéseiért anélkül, hogy elismerte volna Biden közvetlen szerepvállalását.

Orbán, Soros és az izraeli Black Cube magán hírszerző ügynökség

A Reuters szerint Izrael egyik vezető magán hírszerző szervezete, a Black Cube Magyarországon is igen aktív szerepet játszott a választások befolyásolására – az Orbán kormány javára.

Az érintettek természetesen nem sietnek nyilatkozni hiszen már a Pegazus botrány során is kiderült, hogy az Orbán kormány igen szorosan együttműködik Benjamin Netanjahuval a hírszerző szolgálatok terén is. A Pegazus okostelefon megfigyelő rendszert annak idején Czukor József, a magyar titkosszolgálat nagy öregje szerezte meg Izraelben. A moszkvai Dzerzsinszkij hírszerző akadémián diplomát szerzett magyar ász akkoriban Orbán Viktor miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadója volt, jelenleg pedig Magyarország svájci nagykövete. Svájcban működik a Berni Unió, melynek keretében az USA európai szövetségesei egyeztetik titkosszolgálati információikat. Czukor Józsefet akkor fogadta Netanjahu miniszterelnök is, ezzel is hangsúlyozva a két kormányfő politikai barátságát. Netanjahu intézte el Orbán Viktornak, hogy fogadja őt Donald Trump a Fehér Házban. Így

nem csoda, hogy a Black Cube – fekete kocka – amely tele van a Moszad egykori tisztjeivel aktívan támogatta Orbán Viktor kormányát a választások idején.

A magán hírszerző cég nemzetközi tanácsadó testületében benne van például Meir Dagan, a Moszad egykori parancsnoka is. A Forbes Israel már évekkel ezelőtt azt írta, hogy ez a zsidó állam legmenőbb új exportcikke: hírszerzés a politikában és a gazdasági életben.

A célpont Soros György

A 2018-as választások előtt a magyar dollármilliárdos vált Orbán Viktor célpontjává mint a globalista tőke szimbóluma, aki a szuverén magyar kormány megbuktatására törekszik. Korábban a CEU kényszerült jórészt elhagyni Budapestet, később pedig a nemkormányzati szervezetek kerültek nehéz helyzetbe – és ebben része volt a Black Cube-nak is. Hogyan? Londonban létrehoztak egy fedő céget Smart Innotech néven a magyar választások előtt – az izraeli hírszerző cégnek három irodája van a világban: Tel Aviv, London és Madrid. A londoni fedőcég felvette a kapcsolatot a Migration Aid Hungary szervezettel, és találkozót hoztak össze vele Bécsben. Csakhogy a Migration Aid Hungary résen volt, és felvette a beszélgetést, melyet azután át is adott a magyar Alkotmányvédelmi Hivatalnak.

A Black Cube nem állt le: egyre másra szállította az információkat a “Soros hálózatról” a magyar kormánynak, de hamarosan kiderült, hogy hamis állításokról volt szó, de a választási kampányban így is jól fel lehetett ezeket használni.

Soros György Nyílt társadalom alapítványa, a magyar Helsinki bizottság és az Amnesty International magyarországi szervezete is a Black Cube célpontjává vált. Az információkat folyamatosan szállították az Orbán kormánynak.

A 2022-es választások előtt is igen aktív szerepet játszott a Black Cube a magyar ellenzék és a média megfigyelésében és manipulálásában a LinkedIn hálózaton keresztül. A Black Cube titokban beszélgetéseket készített ellenzéki személyekkel, és ezeket az interjúkat azután leadták a kormányzati médiában. Az egyik célpont Jeney Orsolya, az Amnesty International Hungary egykori igazgatója volt. Minderről Mona Damien kutató számolt be egy virginai konferencián.

A Black Cube módszereit több országban is éles kritika érte, mert az izraeli hírszerző cég szisztematikusan besározott politikusokat, üzletembereket, újságírókat és emberi jogi aktivistákat.

A New York Times egykori tényfeltáró riportere, Barry Meier könyvet adott ki 2021-ben a Black Cube szerepéről Észak Amerikában: Spooked: the Trump dossier, Black Cube and the Rise of Private Spies címmel.

Black Cube megbízók az Orbán kormány előtt

A leghíresebb kétségkívül Harvey Weinstein, Hollywood bukott sztárja, akinek botránya megindította a világméretű metoo kampányt. Az izraeli film producert Hollywood híres színésznői vádolták meg szexuális zaklatással. Weinstein azért fizette a Black Cube privát kémeit, hogy lejárassa az őt vádoló színésznőket és újságírókat. A New Yorker hosszú cikket szentelt az ügynek 2017-ben: Harvey Weinstein and his army of Spies címmel.

Világpolitikai szempontból ennél sokkal fontosabb az a nem nagyon publikált tény, hogy Trump elnök megbízta a Black Cube-ot, hogy gyűjtsön információkat az Iránnal kötött atomalku megfúrására. Obama elnök idején az USA és öt másik nagyhatalom alkut kötött Iránnal arról, csak békés atomkutatást folytat, és nem törekszik atombomba előállítására. Benjamin Netanjahu miniszterelnök minden eszközzel meg akarta buktatni ezt az egyezményt, és meggyőzte erről Trumpot is, aki végül fel is rúgta az iráni atomalkut – felhasználva ehhez a Black Cube információit és akcióit is. A Black Cube azt állította, hogy Irán megvesztegette az Obama adminisztráció egyes fontos embereit és vezető amerikai újságírókat az atomalku érdekében. Ezt az állítást ugyan nem sikerült igazolni, de kellő érvet adtak Trumpnak ahhoz, hogy felrúgja az atomalkut Iránnal.

Dollármilliárdosok a Hamász vezérei

0

Miközben a 2,3 millió lakosú gázai övezet népe nyomorog és az ENSZ élelmezési segélyéből él már a háború előtt is, sokan dollár milliomosok, hárman pedig már dollármilliárdosok a Hamász vezetői közül.

3-3 milliárd dolláros vagyona van Musza Abu Marzuknak, Kaled Masalnak és Iszmail Hanijehnek – írja a londoni Daily Mail az izraeli nagykövetség információira támaszkodva. Nemcsak a vezérek gazdagok, de a szervezet sem szűkölködik: egymilliárd dollár körül alakul az éves bevétele. Ez azt jelenti, hogy a második leggazdagabb terrorista szervezet a világon az Iszlám Állam után.

A Hamász, melyet 2006-ban megválasztottak a gázai övezetben, félretette mérsékelt palesztin vetélytársait, és azóta egyeduralkodó a területen. A Hamász a Muzulmán Testvériség helyi szervezete, nem ismeri el Izraelt. Fegyveres erőinek létszámát 40 ezerre becsülik, ők hajtották végre az október hetediki terrortámadást, melynek több mint 1400 halálos áldozata volt javarészt gyerekek és nők. A katonai szárny most azt állítja, hogy a politikai vezetés rendelte el a brutális terrorakciót a polgári lakosság ellen, ők csak az izraeli hadsereget akarták támadni. A katonai szárny vezetői bent élnek a gázai övezetben miközben Iszmail Hanijeh, a Hamász vezére Katarban tölti napjait egy márvány palotában.

A 61 éves Hanijehnek a hírek szerint négy felesége és tizenhárom gyereke van. Családjának egyik része Katarban, a másik pedig Törökországban él.

Erdogan török elnök nemrégiben szabadságharcosoknak nevezte a Hamász terroristáit, és tűzszünetre szólította fel Izraelt. A német Bild magazin azt írta a Hamász vezérről, hogy magángépen repdes Katarból Törökországba, Iránba vagy épp Moszkvába. Nemrég Putyin elnök meghívására magasrangú Hamász küldöttség tárgyalt az orosz fővárosban. Maga az elnök állítólag nem fogadta őket, de közel-keleti tanácsadója, Bogdanov hosszú ideig tárgyalt velük. Később bekapcsolódott a tárgyalásokba Irán külügyminisztere is.

Iszmail Haniyeh két fia is szépen gazdagodik, egyikük, Maaz a gázai övezet ingatlan királya. Természetesen ő maga nem lakik a gázai övezetben hanem Törökországban, ahol gyakran látni csinos szőke orosz lányok társaságában különböző luxus szállodákban, ahol vígan fogyaszt alkoholt, noha a Korán ezt tiltja. Testvére, Abdel Szalam lebukott, mert meglopta a Hamászt, melynek ő a sport nagykövete. Az i24 portál a Haniyeh család vagyonát 5 milliárd dollárra becsüli.

A 67 éves Kaled Masal vagyonát izraeli források 4 milliárd dollárra teszik, ő is Katarban él luxus körülmények között. Ő a Hamász pénzügyminisztere. A 72 éves Abu Marzuk a Hamász külügyminisztere. Ő 14 éven keresztül az Egyesült Államokban élt, de 1995-ben letartóztatták és kiutasították a terrorizmus támogatása miatt. 2022-ben az USA pénzügyminisztériuma szankciókkal sújtotta a Hamászt. Akkor megállapították, hogy

“a Hamász 500 millió dolláros beruházási alapja számos céget birtokol és irányít Algériában, az Egyesült Arab Emirségekben, Szaúd Arábiában, Szudánban és Törökországban.”

A Welt am Sonntag szerint a Hamász külföldi beruházási alapjának jelenleg több mint 750 millió dollárja van.

Kik a Hamász fő szponzorai?

Irán, amely éppúgy nem ismeri el Izrael létét mint a Hamász, évente legkevesebb 100 millió dollárt ad a terrorista szervezetnek. Legalább ugyanennyit kap a Hezbollah síita milícia is Libanonban, amely szintén fenyegeti Izraelt.

Törökország is a Hamász támogatói közé tartozik bár Ankara azt állítja, hogy csak a politikai szárnynak adnak pénzt, de a fegyveres erőket nem támogatják a gázai övezetben.

Katar, mely az Egyesült Államok stabil szövetségese a térségben-itt van a legnagyobb amerikai támaszpont – a Hamász fő pénzügyi támogatója. Katar emírje fizette a közszolgálati dolgozókat a gázai övezetben a háború előtt. A Reuters szerint Katar havi 30 millió dollárt utalt át erre a célra a Hamásznak. A Washington Post értesülései szerint az USA és Katar megállapodott abban, hogy az emírség

“átértékeli kapcsolatait a Hamász-szal az október hetediki terror támadás után.”

Katarban lakik a legtöbb Hamász vezető, és ez megkönnyíti a közvetítő  szerepet  Izrael és a Hamász között: a túszok egy része ilyen módon szabadult ki az elmúlt napok során. Katar már 1996-ban felvette a diplomáciai kapcsolatot Izraellel, és ezzel megelőzte a térség legtöbb államát.

David Barnea, az izraeli titkosszolgálat, a Moszad  vezetője személyesen is ellátogatott Katarba – írja a CNN.

“Jelenleg Katar diplomáciai szerepe döntő fontosságú”

– írta a Twitter utódán, az X-en Tzachi Hanegbi az izraeli kormányfő nemzetbiztonsági tanácsadója.

Tamir Pardó piros vonala

A Moszad egykori főnöke, Tamir Pardo a legutolsó a volt vezető tisztségviselők sorában, aki átlép egy határt Benjamin Netanjahu miniszterelnök és jobboldali kormánya megbuktatásának érdekében – írja a Jerusalem Post.

Az Associated Pressnek adott szerdai interjúban Pardo azt állította, hogy Izrael „apartheid állam” politikát hajt végre a ciszjordániai palesztinok ellen.

„Olyan területen, ahol két embert két jogrendszer alapján ítélnek meg, ez apartheid állam”

– mondta Pardo, aki 2011 és 2016 között a Moszad vezetője volt. Ez nem egy „szélsőséges” nézőpont – mondta –, „ez tény”.

Pardo megjegyzéseinek nagyobb következményei

Bár megjegyzéseit Ciszjordániára korlátozta, szinte bizonyosan arra fogják használni, hogy egész Izraelt megtámadják nemzetközi platformokon. Az a tény, hogy Pardo ilyen magas rangú pozíciót töltött be, úgy tűnik, hitelt ad szavainak. Sajnos megjegyzései tényszerűek.

Amint azt a Posta Tovah Lazaroff a múlt héten kifejtette, Ciszjordánia (Júdea és Szamária), amely több mint kétmillió palesztinnak és félmillió izraelinek ad otthont, három részre, A, B és C területre van osztva, a rendelet értelmében. az 1993-as Oslói Megállapodás Izrael és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet között.

A Ciszjordánia területének 40%-át kitevő A és B terület a Palesztin Hatóság égisze alatt áll.

Ciszjordánia fennmaradó része, mintegy 60%-a Izrael katonai és polgári ellenőrzése alatt áll. Az ott élő közel félmillió izraeli az IDF katonai uralma alatt, de ugyanazokat az egyéni jogokat élvezik, mint a szuverén Izraelben élők. Az ott élő több mint 300 000 palesztin az IDF katonai uralma alatt is ezt teszi, de fenntartanak maguknak bizonyos jogokat a Palesztin Hatóságtól.

Nem optimális, de nem apartheid

Ez a helyzet, bár nem optimális, nem is apartheid. Könnyen elképzelhető, hogy a nemzetközi felzúdulás ellenére Izrael egyoldalúan izraeli törvényt kényszerítene a palesztinokra.

Az izraeli állampolgárokat ugyanolyan jogok és kötelességek illetik meg (például adófizetés és katonai szolgálat), bárhol is élnek. A palesztinok, akik nem akarnak izraeli állampolgárok lenni, nem. Azonban jogosultak petíciót benyújtani Izrael Legfelsőbb Bíróságához, és gyakran élnek ezzel a jogukkal.

Ez a bonyolult helyzet azóta áll fenn, hogy Izrael 56 évvel ezelőtt átvette az irányítást a területek felett a hatnapos háborúban, egy háborúban, amelyet az arab világ indított a zsidó állam ellen azzal a céllal, hogy megsemmisítse azt.

A 30 éve ebben a hónapban aláírt Oslói Megállapodások a konfliktus megállapodás útján történő megoldására tett kísérletek voltak, de megzavarták a palesztin terrorizmus és a normalizáció ellenes retorika és intézkedések ezt követő hullámaiban.

Milyen furcsa, hogy Pardo, akit Netanjahu a Moszad élére nevezett ki, beleegyezett, hogy ennyi éven át ilyen magas rangú pozíciót töltsön be, amikor úgy vélte, hogy az általa védett ország erkölcsileg rossz. Az általa leírt helyzet nem új keletű; jóval azelőtt kezdődött, hogy Netanjahu belépett a politikába.

Az „apartheid” rágalmazás hasznos eszközzé vált olyan testületek számára, mint az Amnesty International, a Human Rights Watch és a határozatlan végű ENSZ vizsgálóbizottság. Erőfeszítéseik csak Izrael feltételezett bűneire összpontosítanak, és a világ egyetlen zsidó államának delegitimizálását szolgálják.

Az Izrael-ellenes uszításhoz való üzemanyag torzítások és félrevezetések révén nem oldja meg a palesztinokkal fennálló konfliktust. Sokkal inkább segít fenntartani az ellenségeskedést.

Ha Pardo valóban aggódik Izrael biztonságáért és a palesztinok jólétéért, alaposan meg kell fontolnia szavait és azok következményeit.

Pardo és mások ilyen támadásai, amelyeket a jelenlegi kormány és annak feje elleni személyes motivációk inspiráltak, gyengítik a zsidó államot, miközben felbátorítják ellenségeit és ellenzőit. Ha ezt a helyzetet az apartheidhez hasonlítjuk, az nemcsak Izraelt sérti, hanem lekicsinyli azt, amit a fekete dél-afrikaiak szenvedtek el az ország tényleges apartheid rezsimje alatt.

Teljesen jogos Netanjahu és politikájának kritizálása, de az egész ország rágalmazásával megpróbálni kikényszeríteni a változást, nem az.

Pardo átlépett egy piros vonalat. Neki ezt sokkal jobban kellett volna tudnia.

Yossi Cohen, a fecsegő kémfőnök

Yossi Cohen a Moszad főnöki posztjáról nemrég ment nyugdíjba. Az izraeli hírszerzés ászának számított, és akit eddig mindenki csodált, mert kulcsszerepe volt abban, hogy Irán nukleáris programját sikerült lelassítani. A csodálat eddig tartott.

Kiderült, hogy Cohen nem tudta tartani a száját: szeretőjének, sőt annak férjének is mesélt méghozzá szigorúan titkos ügyekről. A férj kitálalt, és Izraelben áll a bál: hogy lehetett ennyire vigyázatlan a Moszad vezetője?

A sajtóban is dicsekedett a mesterkém

Az izraeli hírszerzés az iráni atombomba atyját eltette láb alól, ezzel alaposan visszavetette az egész iráni nukleáris programot.

Yossi Cohen felvállalta az iráni atombomba atyjának meggyilkolását mint a Moszad mesterművét. Ez visszatetszést keltett, mert noha nagyon sokan sejtették, hogy a gyilkosságot az izraeli hírszerzés hajtotta végre, de korábbi Moszad főnökök ilyesmit sosem ismertek volna be nyilvánosan. Annál kevésbé, mert ezek után Teherán terrorizmussal vádolta meg Izraelt. Mindez nem zavarta Yossi Cohent, aki azzal is eldicsekedett, hogy izraeli információk alapján végzett egy amerikai drón Szulejmani iráni tábornokkal, aki a forradalmi gárda külföldi akcióit irányította. Yossi Cohen kiváló kapcsolatokat ápolt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, és ezért sérthetetlennek érezte magát.

Szinte egyidőben távoztak a hatalomból, és azóta megszaporodtak a bírálatok a Moszad egykori főnökének nem egészen ortodox viselkedését illetően. Míg a korábbi kémfőnökök diszkrétek voltak, ahogy azt a szakma megkívánja, Yossi Cohen fecsegett. De nemcsak ez volt a baj. Benjamin Netanjahu körében elharapózott a korrupció, és ez Yossi Cohent is érintette. Egy ausztrál dollár milliárdos 20 ezer dolláros nászajándékot küldött Cohen lányának. Vajon miért?

Cohen kormányfő akar lenni?

Benjamin Netanjahu bizalmasa át akarja venni a stafétabotot a 72 éves ex miniszterelnöktől, aki eddig a legtöbb időt töltötte a kormányfői székben Izraelben. Jelenleg Netanjahu ellenfelei kormányoznak Izraelben, de Yossi Cohen abban bízik, hogy előbb utóbb felbomlik a szivárvány koalició, melyben a baloldal éppúgy benne van mint a szélsőjobb illetve a palesztinok egy csoportja. Pénze lesz bőven a választási kampányokra Yossi Cohennek, mert napokkal azután, hogy távozott a Moszadtól a japán Soft Bank izraeli igazgatójának nevezte ki Japán egyik leggazdagabb embere, a milliárdos, Maszajosi Szon.

Újságírók megkérdezték Yossi Cohent: akar-e kormányfő lenni?

„Gondoltam rá, de még nem döntöttem”

– válaszolta a mesterkém, aki az izraeli sajtó szerint lenyűgöző hatással van a szebbik nemre.

Moszad főnök: Trump miattunk lépett ki az iráni atomalkuból

Az izraeli titkosszolgálat nagyszabású akciót hajtott végre Iránban, amellyel korábban hat nagy hatalom kötött nukleáris egyezményt. Eszerint Irán felhagy az atombomba kifejlesztésével, és cserébe a nagyhatalmak megszüntetik a szankciókat, melyek fojtogatták Irán gazdaságát. Erről Joszi Cohen, a Moszad távozó főnöke beszélt, aki részletekkel is szolgált.

Izrael kormányfője, Benjamin Netanjahu kezdettől fogva ellenezte az iráni atomalkut. Miután Donald Trumpot megválasztották az USA elnökének, kiadta az utasítást a Moszadnak: hozzanak bizonyítékokat arra, hogy Irán átveri a külvilágot, és valójában tovább folytatja nukleáris programját.

20 Moszad ügynök hajtotta végre az életveszélyes feladatot abban az országban, mely Izraelnek még a létét is tagadja. A megszerzett információkat Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök továbbította Donald Trumpnak, aki fel is mondta az egyezményt Iránnal.

A Moszad végzett Irán vezető atomtudósával

Fahrizadeh irányította Irán nukleáris programját, amely gyors ütemben újrakezdődött miután az USA felrúgta az atomalkut. A tudóst, aki az iszlamista forradalmi gárda altábornagya volt, az izraeli hírszerzés likvidálta Teherán közelében.

A Moszad információi alapján végeztek az amerikaiak Szulejmáni tábornokkal, aki a forradalmi gárda külföldi akcióit irányította. Az izraeli hírszerzés tudatta az amerikaiakkal, hogy Szulejmáni tábornok mikor érkezik Bagdadba. Amint beszállt autójába a repülőtéren egy amerikai drón telibe találta!

Netanjahu távozása előtt kinevezte a Moszad új főnökét

Az izraeli miniszterelnök politikai helyzete megrendült, de utolsó pillanatban még végrehajtotta kulcsfontosságú kinevezést. Az új Moszad főnök eddig műveleti helyettes volt. Első nyilatkozatában az Irán elleni hírszerzést nevezte meg a Moszad fő feladatának. Ez annál is inkább aktuális, mert a legutóbbi palesztin lázongások mögött is Irán állt. Iráni rakétákkal lőtték Izraelt, ahol több polgári áldozat is volt.

Az új amerikai elnök nem támogatja Netanjahu izraeli kormányfő kemény vonalát, ehelyett új atomalkut szeretne Iránnal. Bécsben folynak a tárgyalások az irániak és a hat nagyhatalom képviselői között. Netanjahu arra szerette volna rávenni Donald Trumpot, hogy támadja meg Iránt, de az amerikai tábornokok lebeszélték erről. Biden elnöknek esze ágában sincsen hadakozni Iránnal.

Elit kommandós a Moszad élén

David Barnea éppúgy a Szajeret Matkal elit kommandóban szolgált mint a Netanjahu fivérek. Joszi Netanjahu a túsz szabadítás hőse Entebbe repülőterén veszítette életét. Benjamin Netanjahu Izrael miniszterelnöke lett. Ma is az, de lehet, hogy már nem sokáig.

Netanjahu már tavaly ki akarta nevezni David Barneat a Moszad élére, most június elsejétől hivatalosan is ő az új parancsnok az izraeli hírszerzés élén. Eddig helyettes volt az idén 56 éves Barnea, akinek családja a náci Németországból menekült Palesztinába, ahol 1948-ban megalakult Izrael.

Irán a fő ellenség

Az iszlamista rendszer Izraelnek még a létjogosultságát is tagadja. A legutóbbi palesztin lázongások idején egy iráni altábornagy dolgozta ki a rakéta programot Izrael ellen. Irán jelen pillanatban is folytatja nukleáris programját. Benjamin Netanjahu miniszterelnök  az USA-t próbálta rávenni arra, hogy akár katonai erővel is akadályozza ezt meg. Trump elnök hajlott volna erre, de tábornokai lebeszélték róla mondván ezt a problémát nem lehet egyetlen jól irányzott csapással megoldani. Az elhúzódó háborúk pedig kétes kimenetelűek- ahogy ez Amerika számára Afganisztánban és Irakban kiderült.

A Moszad ért el sikereket Iránnal szemben: az izraeli titkosszolgálat információi alapján likvidálták az amerikaiak egy jól irányzott drón csapással Szulejmani tábornokot, az iráni forradalmi gárda külső hadműveleteinek parancsnokát.

A Moszad emberei végeztek Irán egyik vezető atomtudósával, aki altábornagyi rangban szolgált a forradalmi gárdában.

David Barnea legfőbb feladata az lesz, hogy tovább gyengítse Iránt, amely ambivalens politikát folytat. Egyrészt támogatja a radikális palesztinok és a libanoni Hezbollah harcát Izrael ellen, másrészt pedig tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal és más nagyhatalmakkal egy újabb atomalkuról.

Trump bukása után az USA közel-keleti politikája érezhetően megváltozott: Netanjahu miniszterelnök elveszítette Washington feltétlen támogatását. Netanjahu hamarosan elveszítheti kormányfői posztját is, mert baloldali és szélsőjobboldali ellenfelei összefogtak ellene.

Izraelben a hadsereg elvben mentes a politikától, de nem véletlen, hogy a kormányfő nevezi ki a Moszad főnökét. David Barneanak arra is kell gondolnia, hogy Netanjahu utódai másképp ítélhetik meg a közel-keleti helyzetet mint Izrael jelenlegi miniszterelnöke, aki megegyezésre törekedett a szunnita arab államokkal, hogy szabad kezet kaphasson az Irán és szövetségesei elleni háborúhoz.

Irán ellen csakis akkor van esélye Izraelnek, ha az USA mögötte áll. Netanjahu egyáltalán nem élvezi Biden bizalmát. Az USA új közel-keleti politikát folytat, amely nem kizárólag Izrael feltétlen támogatására épül mint Trump korában. A Moszadnak létfontosságú az amerikai kapcsolat. Ezt elősegítheti, hogy David Barnea évekig tanult New Yorkban, és éppúgy mint az izraeli elit nagyrésze kiváló személyes kapcsolatokkal rendelkezik az Egyesült Államokban, ahol az elmúlt 25 évben mint a Moszad tisztje folytatott tárgyalásokat amerikai partnereivel.

A szuperkém, aki kibékíti Izraelt a szomszédaival

A zsidó állam évek óta szeretné normalizálni kapcsolatait az arab országokkal, de azok elzárkóztak eddig – főként a palesztin problémára hivatkozva.

Joszi Cohen, a Moszad főnöke azonban sohasem adta fel. 2011-ben lett a kormányfő nemzetbiztonsági tanácsadója, és 2016-ban a Moszad főnöke. Az izraeli titkosszolgálatot a legjobbnak tartják a világon, mert sikeres akciók tucatjait hajtotta végre a legrendkívülibb helyzetekben a világ minden részén.

A Moszad főnök Netanjahu legfőbb bizalmasa

Egyikük sem titkolja, hogy milyen közel állnak egymáshoz noha a hírszerzésnek elvben pártatlannak kellene lennie.

A manöken – így hívják Joszi Cohent a Moszadnál, ahol nyílt titoknak számít: a főnöknek politikai ambíciói vannak! Ő szeretne a 71 éves Benjamin Netanjahu utóda lenni – a miniszterelnök jóváhagyásával.

Netanjahu már megdöntött egy rekordot: ő töltötte a legtöbb időt a kormányfői székben Izraelben. Pozíciója azonban most meggyengült, mert túlságosan is szoros kapcsolatba került Donald Trumppal, aki távozni kényszerül a Fehér Házból. A kapcsolat igen gyümölcsöző volt Izrael szempontjából: Trump Jeruzsálem és a palesztin területek ügyében is Izrael javára döntött.

Benjamin Netanjahu és Joszi Cohen azonban realisták: tudják, hogy végső soron a térség államainak döntésén múlik minden. Ezért titokban szorgosan építgetik a kapcsolatot a szunnita muzulmán államokkal – élükön Szaúd Arábiával.

Az Egyesült Arab Emirátusokkal, Bahreinnel és Szudánnal már sikerült elérni a diplomáciai kapcsolatfelvételt. A sokkal jelentősebb Szaúd Arábia esetében még várat magára. A sivatagi királyságban még emlékeznek Szadat egyiptomi elnök sorsára: nem sokkal azután, hogy megállapodott Izraellel, saját hadseregének egyik hadnagya meggyilkolta!

Azóta sok idő telt el, de az iszlamista fanatizmus nem csökkent. A Moszadnak azt sikerült elérnie, hogy ennek célpontja immár nem annyira Izrael mint Európa vagy Észak Amerika.

Benjamin Netanjahu és Joszi Cohen résztvett azon a békemeneten, melyet Párizsban rendeztek meg a Charlie Hebdo merénylet sorozat után. Izrael kormányfője arra szólította fel a Franciaországban élő zsidókat: költözzenek Izraelbe!

Most először jelentkeztem be a saját nevemben Párizsban – mondta ekkor mosolyogva Joszi Cohen, aki a Moszad főnökéből Izrael miniszterelnöke szeretne lenni.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!