Ha nem is a keleti, de a déli nyitás legalább bejött

0
2092

Noha a teljes magyar árukereskedelemben elenyésző az afrikai kontinens részesedése és jelentős hullámzások figyelhetők meg évenként. Az afrikai külkereskedelem fejlesztését két magyar intézmény tűzte ki célul, a Magyar Nemzeti Kereskedőház, azaz MNKH, és a Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központ – htcc.org.hu. Az importban jellemző a feldolgozott áruk és az élelmiszerek, a kivitelben pedig folyamatosan növekvő értékben a gépipari termékek.

Vastag kiviteli többlet jellemzi az Afrikával fenntartott külkereskedelmet, és a nagy kontinens egyelőre kis részt hasít ki magának a teljes árukereskedelemből (16,5 ezer milliárd forint behozatal és 18 ezer milliárdos kivitel az idei január-júliusi időszakban).

A hagyományos célterületeken és a turizmusban fontos szerepet játszó országok (Egyiptom, Tunézia) mellett vannak olyan államok, amelyekre kisebb figyelem fordul Magyarországon. A „fekete” országok közül ötben van jelentősebb méretű magyar diplomáciai (és kereskedelmi) jelenlét. Egyébként a kontinensnek ez az a része, amellyel a fél világ kereskedni akar, s ahová például Kína – erősen vitatható módszerekkel – óriási pénzt öl befektetésként.

A térség két országa, Dél-Afrika és Ghána az, amelyekkel már rendre milliárdos nagyságrendű az árukereskedelem. Közös vonás ebben az országcsoportban, hogy a magyar kivitel lényegesen meghaladja az importot.

Dél-Afrika legutóbb azzal hívta fel magára a figyelmet Magyarországon, hogy egy ottani cég, érdekeltsége, a New Europe Property Investments (NEPI) Rockcastle vásárolta meg a budapesti Aréna Plaza bevásárlóközpontot. Ez a körülbelül 84 milliárd forint vételár értelemszerűen még nincs benne a statisztikában, amely tavaly 7,7 milliárdos importot és 61 milliárdos exportot rögzített, idén júliusig majd másfélszeresére, 6,2 milliárdra ugrott behozatalt és kissé visszaeső, 32 milliárdos behozatalt mutatott.

Annak ellenére jelentős a forgalom alakulása, hogy a külgazdasági és külügyi tárca aktuális értékelése szerint

a legdélibb afrikai állam nemzetközi versenyképessége nagyot zuhant

az erodálódott intézmények és pénzügyi rendszere miatt, s változatlanul nagy probléma a rossz közbiztonság, a korrupció és a politikai instabilitás, a rendkívül magas, majd 30 százalékos munkanélküliség. A dél-afrikai gazdaság most emelkedőben van, bár a növekedési kilátások nem túl biztatók.

A másik nagy külker-partner ebben az országcsoportban Ghána, amellyel azonban rendkívül féloldalas az árukapcsolat. Tavaly például mindössze 25 millió forint behozatalt és 13,5 milliárdos kivitelt mért a KSH, idén júliusig 13,5 milliós importot és csaknem 3 milliárdos exportot. Az ország idén igen intenzív, 9 százalékos növekedést produkált eddig.

Ehhez hasonlóan

az importban tagja a „milliárdosok klubjának”

Nigéria, amelytől tavaly 31 millióért, idén fél év alatt bő nyolcmillióért vásároltunk. Eközben a magyar kivitel 9,9 milliárd, illetve 6,1 milliárd volt.

Igen különösen alakul az angolai külker-forgalom. Tavaly egész évben jószerivel nem volt magyar import az egykori portugál gyarmatról, tőlünk viszont másfél milliárdért vettek termékeket. Ezzel szemben idén fél év alatt nagyságrendet ugrott mindkét érték: hatmilliós importunk és majd’ 23 milliárdos exportunk volt; utóbbi mögött nagyobb, a teljes export 90 százalékát elérő gépipari szállítások állnak. Ugyanez a minta figyelhető meg Nigéria esetében, amelytől 2016-ban 32 millióért vettünk termékeket, az idei első félévben 8,3 millióért, kivitelünk pedig csaknem tízmilliárd után eddig 6,1 milliárdnál tart.

A huzamos háborúval sújtott, jelenleg is terrorizmussal körülvett térségű Etiópia is csupán 310 millióért tudott nekünk eladni, de 6,3 milliárdért vásárolt tőlünk tavaly, idén júliusig 136 millióért vettünk etióp árut, és 753 millióért küldtünk magyar termékeket.

Valamikor Afrika egyik legfejlettebb – a brit gyarmatosítók által kiépített – infrastruktúrájú országa volt Kenya, amely méretét és súlyát nézve alulértékelt a magyar külkereskedelemben 400 milliós (2016) és 87,5 milliós (2017 júliusig) importtal és csaknem 5 milliárdos, illetve 1,2 milliárdos magyar kivitellel.

Jellemző, hogy hazánkból gépek, szállítóeszközök és egyéb feldolgozott termékek mennek ezekbe az országokba, és sok feldolgozott árut, valamint nyersanyagot és mezőgazdasági terméket vásárolunk.

Ahol az egész fejlett világ pozíciókat keres és talál, ott egyre növekvő pozíciót szerez magának két magyar intézmény: a Magyar Nemzeti Kereskedőház, azaz MNKH, és a Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központ – htcc.org.hu .
Néha joggal lehetünk büszkék.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .