Kezdőlap Címkék Külkereskedelem

Címke: Külkereskedelem

Ha nem is a keleti, de a déli nyitás legalább bejött

0

Noha a teljes magyar árukereskedelemben elenyésző az afrikai kontinens részesedése és jelentős hullámzások figyelhetők meg évenként. Az afrikai külkereskedelem fejlesztését két magyar intézmény tűzte ki célul, a Magyar Nemzeti Kereskedőház, azaz MNKH, és a Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központ – htcc.org.hu. Az importban jellemző a feldolgozott áruk és az élelmiszerek, a kivitelben pedig folyamatosan növekvő értékben a gépipari termékek.

Vastag kiviteli többlet jellemzi az Afrikával fenntartott külkereskedelmet, és a nagy kontinens egyelőre kis részt hasít ki magának a teljes árukereskedelemből (16,5 ezer milliárd forint behozatal és 18 ezer milliárdos kivitel az idei január-júliusi időszakban).

A hagyományos célterületeken és a turizmusban fontos szerepet játszó országok (Egyiptom, Tunézia) mellett vannak olyan államok, amelyekre kisebb figyelem fordul Magyarországon. A „fekete” országok közül ötben van jelentősebb méretű magyar diplomáciai (és kereskedelmi) jelenlét. Egyébként a kontinensnek ez az a része, amellyel a fél világ kereskedni akar, s ahová például Kína – erősen vitatható módszerekkel – óriási pénzt öl befektetésként.

A térség két országa, Dél-Afrika és Ghána az, amelyekkel már rendre milliárdos nagyságrendű az árukereskedelem. Közös vonás ebben az országcsoportban, hogy a magyar kivitel lényegesen meghaladja az importot.

Dél-Afrika legutóbb azzal hívta fel magára a figyelmet Magyarországon, hogy egy ottani cég, érdekeltsége, a New Europe Property Investments (NEPI) Rockcastle vásárolta meg a budapesti Aréna Plaza bevásárlóközpontot. Ez a körülbelül 84 milliárd forint vételár értelemszerűen még nincs benne a statisztikában, amely tavaly 7,7 milliárdos importot és 61 milliárdos exportot rögzített, idén júliusig majd másfélszeresére, 6,2 milliárdra ugrott behozatalt és kissé visszaeső, 32 milliárdos behozatalt mutatott.

Annak ellenére jelentős a forgalom alakulása, hogy a külgazdasági és külügyi tárca aktuális értékelése szerint

a legdélibb afrikai állam nemzetközi versenyképessége nagyot zuhant

az erodálódott intézmények és pénzügyi rendszere miatt, s változatlanul nagy probléma a rossz közbiztonság, a korrupció és a politikai instabilitás, a rendkívül magas, majd 30 százalékos munkanélküliség. A dél-afrikai gazdaság most emelkedőben van, bár a növekedési kilátások nem túl biztatók.

A másik nagy külker-partner ebben az országcsoportban Ghána, amellyel azonban rendkívül féloldalas az árukapcsolat. Tavaly például mindössze 25 millió forint behozatalt és 13,5 milliárdos kivitelt mért a KSH, idén júliusig 13,5 milliós importot és csaknem 3 milliárdos exportot. Az ország idén igen intenzív, 9 százalékos növekedést produkált eddig.

Ehhez hasonlóan

az importban tagja a „milliárdosok klubjának”

Nigéria, amelytől tavaly 31 millióért, idén fél év alatt bő nyolcmillióért vásároltunk. Eközben a magyar kivitel 9,9 milliárd, illetve 6,1 milliárd volt.

Igen különösen alakul az angolai külker-forgalom. Tavaly egész évben jószerivel nem volt magyar import az egykori portugál gyarmatról, tőlünk viszont másfél milliárdért vettek termékeket. Ezzel szemben idén fél év alatt nagyságrendet ugrott mindkét érték: hatmilliós importunk és majd’ 23 milliárdos exportunk volt; utóbbi mögött nagyobb, a teljes export 90 százalékát elérő gépipari szállítások állnak. Ugyanez a minta figyelhető meg Nigéria esetében, amelytől 2016-ban 32 millióért vettünk termékeket, az idei első félévben 8,3 millióért, kivitelünk pedig csaknem tízmilliárd után eddig 6,1 milliárdnál tart.

A huzamos háborúval sújtott, jelenleg is terrorizmussal körülvett térségű Etiópia is csupán 310 millióért tudott nekünk eladni, de 6,3 milliárdért vásárolt tőlünk tavaly, idén júliusig 136 millióért vettünk etióp árut, és 753 millióért küldtünk magyar termékeket.

Valamikor Afrika egyik legfejlettebb – a brit gyarmatosítók által kiépített – infrastruktúrájú országa volt Kenya, amely méretét és súlyát nézve alulértékelt a magyar külkereskedelemben 400 milliós (2016) és 87,5 milliós (2017 júliusig) importtal és csaknem 5 milliárdos, illetve 1,2 milliárdos magyar kivitellel.

Jellemző, hogy hazánkból gépek, szállítóeszközök és egyéb feldolgozott termékek mennek ezekbe az országokba, és sok feldolgozott árut, valamint nyersanyagot és mezőgazdasági terméket vásárolunk.

Ahol az egész fejlett világ pozíciókat keres és talál, ott egyre növekvő pozíciót szerez magának két magyar intézmény: a Magyar Nemzeti Kereskedőház, azaz MNKH, és a Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központ – htcc.org.hu .
Néha joggal lehetünk büszkék.

Külkereskedelem: lassuló dinamika

Lassult az euróban számolt magyar külkereskedelmi forgalom dinamikája, a behozatal növekedési üteme meghaladta a kivitelét, az egyenleg értéke pedig csökkent júniusban. Kérdés, mi lesz a többi nyári hónapban. A múlt héten kijött ipari adat nem kecsegtet túl sok jóval.

A tavalyi év első hat hónapjához képest – euróban számolva – az idei első fél évben a magyar külkereskedelemben a behozatal gyorsabb ütemben bővült (11,3 százalékkal), mint a kivitel (10,9 százalékkal), s ennek megfelelően kevesebb többlet teremtődött, mint tavaly. Ezzel együtt is jelentős a forgalom többlete, mert – mint a Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatójából kiderül – az export közel 51, az import ugyanakkor csak valamivel több, mint 45,5 milliárd euró volt. Az egyenleg még így is meghaladja az 5 milliárd eurót, ami azonban 41 millióval elmarad a tavalyi év hasonló időszakában regisztrált értékétől.

Ehhez a 41 millió eurós mínuszhoz egyébként maga a június jócskán hozzátett:

a többlet 97 millió euróval csökkent a tavalyihoz képest, s így lett alig több, mint 1 milliárd euró. Az idén júniusban ugyanis az export euróban számított értéke 4,5, az importé 6,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, azaz az import-export olló szétnyílt, 2 százalékpontos volt.

A részletes adatok a hónap végén látnak napvilágot, egyelőre csak annyi plusz információt tett közzé a statisztikai hivatal, hogy a kivitel 79, a behozatal 78 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le.

A fentiek tükrében érdemes megnézni az egy hónappal ezelőtti adatokat: akkor az első öt havi exportdinamika 11,1 százalék volt, az import esetben pedig 12,4 százalék. Májusban az export az egy évvel korábbi – szintén euróban számolt – növekedése 20, az importé 19 százalék volt – ahogy a KSH második gyorsbecslésében látható.

A héten kijött (első) ipari termelési adat is a korábbinál gyengébb havi dinamikát mutatott: a júniusi hó/hó alapú ipari termelés 1,2 százalékkal csökkent. Ennek hatásai minden bizonnyal még a következő kereskedelmi statisztikáiban is láthatóak lesznek. S szakértők szerint az ipari termeléseben a nagy autógyáraink nyári karbantartással indokolt leállásai miatt a fekete leves még hátra van. Ez feltétlenül kihat majd a külkereskedelmi forgalom alakulására is.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK