“A magyar középosztály egyharmadának az életszínvonala csökkent, a kétharmad pedig ettől fél.” Erről is beszélt Petschnig Mária Zita a Pénzügykutató Intézet összejövetelén, melyet ezúttal a Radnóti Miklós művelődési házban tartottak Budapest tizenharmadik kerületében.
A Pénzügykutató Intézet főmunkatársa jelenleg férjével, Kéri Lászlóval együtt járja az országot, hogy a Tisza szigetek közönségét tájékoztassa Magyarország gazdasági és politikai helyzetéről, amely nem túlságosan rózsás, de hát ebből is jöhetnek a proteszt szavazatok Magyar Péter számár, hiszen Orbán Viktor tizenötéves teljesítménye igencsak szerény végeredményt mutat: Magyarország Bulgáriával és Romániával együtt küzd a legszegényebb ország címéért az Európai Unió szegényházában.
Az általános elszegényedés, amely csak a felső egy százalékot kíméli, egyik legfőbb oka az infláció, mely jóval magasabb nálunk mint az Európai Unió többi tagállamában: 2010 és 2025 között a magyar infláció várhatóan 205% lesz, míg az Európai Unió átlaga 140%.
Miért? Orbán Viktor tudatosan játszik az inflációval, hogy megtartsa hatalmát: a 2022-es választások előtt 1500-2000 milliárd forintot osztott ki a szavazópolgárok között, hogy aztán annak jórészét az inflációval visszaszedje. Most ugyanez a folyamat zajlik: Orbán Viktor 3%-os hitel konstrukciói mögött semmilyen fedezet sincsen. Vagyis az új kormányra megszorító csomag várhatna, hacsak a beérkező uniós eurómilliárdok nem teszik ezt elkerülhetővé.
Orbán Viktor a Covid járványig igyekezett betartani a 3%-os költségvetési hiányt, és megállítani az államadósság növekedését, de azóta – politikai okból – ezt egyáltalán nem veszi már figyelembe. Tegyük hozzá, hogy sok más országban is ez történt, innen a mostani francia kormányválság hiszen 44 milliárd eurós lyuk tátong a költségvetésben, amelynek hiánya így is csaknem 5%.
A nemzeti együttműködési rendszer 15 éve illetve a magyar demokrácia 35 éve azt eredményezte, hogy ma sem lehet tisztességesen megélni az átlagfizetésből vagy az átlagos nyugdíjból. Hogy védekezik a kínos számokkal szemben Orbán Viktor?
A hatalom alternatív valóságot teremt
Ezt nemcsak Petschnig Mária Zita hangsúlyozta, hanem a Pénzügykutató Intézet összejövetelének egy másik előadója is: Katona Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, aki a Szovjetunióban végezte tanulmányait, ahol számítógépes ismereteket is szerzett. Így amikor a nyolcvanas évek során leállt a belügyminisztérium nagy nyilvántartási rendszere, akkor ő vezette a kis csapatot, amely azt megjavította, és ezzel nemzetbiztonsági kockázatot hárított el. A Központi Statisztikai Hivatal elnökeként igyekezett olyan rendszert kialakítani, amely megfelel az uniós normáknak hiszen Magyarországnak mint uniós tagállamnak az Eurostat számára is kell adatokat szolgáltatnia. Ez másutt sem kockázatmentes vállalkozás: Görögországban hadbíróság elé akarták állítani a bátor statisztikusokat, akik hosszú évek hazudozása után reális számokat közöltek a világgal.
A hamisítást a mindenkori kormány utasítására követték el a görög statisztikusok, és mind Katona Tamás, mind Petschnig Mária Zita a kétségeit hangsúlyozta a KSH adataival kapcsolatban.
Katona Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy a KSH Rogán Antal felügyelete alá tartozik éppúgy, mint a titkosszolgálat és a média. Ez egyáltalán nem véletlen, hiszen
Orbán Viktor egy alternatív valóság képével akarja befolyásolni a közvéleményt a választások előtt.
Ez különösen azzal a 40%-kal kapcsolatban lehetséges, akik a legszegényebbek a nemzeti együttműködés rendszerében, és a legkevesebb információval rendelkeznek a világról és Magyarországról.
Zsákutcában hol van előre?
Katona Tamás arról beszélt hogy amennyiben nyer Magyar Péter, akkor az új kormány jelentős pénzekhez juthatna a vagyonadóból. Magyar Péter többször is beszélt arról, hogy kormányra kerülve az első dolga lenne Orbán Viktor vagyonának vizsgálata. Katona Tamás más módszert javasolt: azokat a cégeket kellene megadóztatni, melyek Orbán oligarcháinak tulajdonában vannak! Erre precedenst teremtett maga az Orbán kormány, amely szisztematikusan adóztat meg bankokat és vállalkozásokat.
Mind Petschnig Mária Zita, mind pedig Katona Tamás felhívta arra a figyelmet, hogy míg Orbánnak korábban jeles közgazdászok adtak tanácsot, ma már csak talpnyalók és hasbeszélők maradtak a miniszterelnök körül, aki akarat vezérelt gazdaságpolitikát folytat vagyis jelenleg mindent alárendel annak, hogy mindenáron megnyerjék a jövő évi választásokat.
Orbán számára is, Magyar Péter számára is például szolgálhat Giorgia Meloni rendszere. Olaszország első női miniszterelnöke megőrizte politikai támogatottságát miközben profi gazdasági tanácsadói között ott találhatjuk Mario Draghit, Olaszország ex miniszterelnökét, aki korábban az Európai Központi Bankot irányította. Egyben pedig ő írta a nevezetes jelentést arról, hogy miért veszítette el Európa a versenyképességét.
A zsákutcából Draghi szerint úgy lehetne kijutni, ha az Európai Unió újra közösen venne fel többszáz milliárd eurós kölcsönt hiszen így a tagállamok sokkal olcsóbban jutnának pénzhez mintha egyedileg próbálkoznának. Draghi javaslata gazdaságilag teljesen ésszerű, de politikailag tökéletesen népszerűtlen.
A szükség azonban törvényt bonthat hiszen csaknem minden uniós tagállam költségvetési gondokkal küszködik éppúgy mint Magyarországon a nemzeti együttműködés rendszere. A Bloomberg szerint Magyar Péter esetleges kormánya, ha megkapná a befagyasztott uniós eurómilliárdok egy részét, akkor jóval nagyobb bizalmat élvezne a nemzetközi pénzpiacokon mint Orbán Viktor, akinek renitens magatartását az Európai Unióban olyan negatív megítélés övezi, hogy Magyarország csak egyre drágábban jut külföldi hitelekhez.
