Nagy többséggel szavazta meg az Európai Parlament: romlott a jogállamiság helyzete hazánkban és Lengyelországban. Egyben fellépésre kérik az Európai Tanácsot. Veszhetnek a támogatások is. Még a Fidesz pártcsaládja, a Néppárt is az állásfoglalás mellé állt.
Az Európai Parlament 446 szavazattal, 178 ellenszavazat és 41 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban kimondta, hogy az Európai Bizottság, az ENSZ, az EBESZ és az Európa Tanács jelentései és nyilatkozatai egyaránt azt mutatják,
„Lengyelországban és Magyarországon (…) romlott a helyzet”
a 7. cikkelyes jogállamisági vizsgálat elindítása óta. Megállapítják, hogy a Magyarországgal és Lengyelországgal folytatott
uniós egyeztetések eddig nem vezettek eredményre az unió alapértékének tiszteletben tartása terén.
Az állásfoglalás elsősorban az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság, a korrupció, a kisebbségek jogai, és a bevándorlók és menekültek kezelése terén tapasztalt romló tendenciák miatt született.
A két országgal szemben 2018 őszén elindított 7. cikkely szerinti eljárás során tartott meghallgatásokról az állásfoglalás kimondja: ezek nem rendszeresek és strukturáltak. Az EP ezért felkéri az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsot, hogy az uniós jogszabályok tiszteletben tartásának garantálása érdekében
adjon többek között határidőket is magába foglaló, konkrét ajánlásokat az érintett országoknak.
„Továbbra is aláássa a közös európai értékek integritását, a kölcsönös bizalmat és az unió egészének hitelességét az, hogy a Tanács nem alkalmazza hatékonyan az EU-szerződés 7. cikkét” – fogalmaz a parlamenti állásfoglalás.
Az állásfoglalás sürgeti az Európai Bizottságot, hogy az teljes mértékben használja ki a rendelkezésre álló eszközöket annak érdekében, hogy ne sérüljenek súlyosan az unió alapértékei. Ilyen eszköz lehet például a kötelezettségszegési eljárás vagy az Európai Bírósághoz benyújtott, ideiglenes intézkedések iránti kérelem.
A képviselők bírálják, hogy eddig nem vehettek részt a meghallgatásokon annak ellenére, hogy a magyar eljárást a parlament kezdeményezte. A képviselők ismét leszögezték, hogy
a parlamentnek lehetőséget kell adni az indoklással ellátott javaslatának hivatalos tanácsi bemutatására.
Az állásfoglalás végül hangsúlyozza:
„sürgősen szükség van a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmusra”.
Évi rendszerességgel ismételt eljárásról lenne szó, amely az összes tagállamban ugyanazon kritériumok alapján értékelné jogállami értékeknek való megfelelést.
Az EP megszavazta azt a módosító indítványt is, amely szerint
az uniós támogatásokat kössék a jogállami elvek tiszteletben tartásához.
Ez ellen foggal-körömmel küzd a magyar kormány.
Az EP 2018. szeptemberében kezdeményezte, hogy az Európai Tanács akadályozza meg a magyar hatóságokat az unió alapértékeinek megsértésében. A képviselőket elsősorban az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság, a korrupció, a kisebbségek jogai, és a bevándorlók és menekültek kezelése aggasztotta.
Lengyelország esetében 2017 decemberében az Európai Bizottság kezdeményezte az eljárást azért, mert úgy vélte, veszélyben van a lengyel igazságszolgáltatás függetlensége. Az Európai Parlament egy 2018 márciusában elfogadott állásfoglalásban egyetértett a lengyel jogállamisággal szemben megfogalmazott kritikával. Az unió miniszterei eddig kétszer, 2019 szeptemberében és decemberében hallgatták meg a magyar kormányt.
A mostani állásfoglalás tehát az EP azon törekvését tükrözi, hogy kapjon nagyobb súlyt az ehhez hasonló vizsgálatokban. Ám a szerdai plenáris ülésen egyértelmű vált, hogy már az Európai Néppárt (EPP) se áll ki tagja, a Fidesz mellett. Az EPP-frakció nevében felszólaló máltai Roberta Metsola azt mondta, hogy a jogállamiság híján az uniós szerződések csak szavak, független igazságszolgáltatás nélkül pedig nincs jogállam. Ráadásul
az EPP frakciófegyelmet követelt képviselőitől a szavazáskor.
Ez cseppet se jó előjel a Fidesz számára, amely az elmúlt hetekben egyre gyorsuló tempóban távolodik az EPP-től. Lehetséges, hogy a Néppárt februári kongresszusán (novemberben már elmaradt) napirendre tűzik a Fidesz tavaly márciusban felfüggesztett tagságának sorsát.
