Kezdőlap Címkék 7. cikkelyes eljárás

Címke: 7. cikkelyes eljárás

Néppárt-Fidesz: kifelé?

Nagy lépést tett a Fidesz a Néppártból távozás felé az Európai Parlament elítélő szavazása után, s a döntés mintha megszületett volna. A Néppárt nagy többsége vett részt, kétharmada a magyar és lengyel kormány ellen szavazott. A fideszesek nem mindegyike védte meg a kormányt.

„Kis kétharmados” többséggel mondta ki az Európai Parlament, hogy a lengyel és magyar kormány elleni 7. cikkelyes eljárást folytatni kell, mert az eddigi eredmények elégtelenek, a két országban romlott a jogállamiság állapota. A 751 tagú EP 665 tagja vett részt az eljárásban, 446-an támogatták az állásfoglalást, 178-an elutasították, 41-en tartózkodtak.

Vagyis az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot (az állam- és kormányfők testületét) további intézkedésekre felkérő döntést az EP 88 százalékos részvételével a jelenlévők éppen kétharmada szavazta meg.

Nem jó jel a Fidesz európai néppárti (EPP) tagságának jövőjére nézve, hogy

a jobbközép pártcsalád csaknem 85 százaléka (!) felvonult a szavazáson

és a 182 tagú frakció több, mint fele, 99 (a szavazók 63 százaléka) értett egyet a magyar és lengyel helyzet elítélésével. Az eredményt pedig hangos tapsvihar fogadta, sokan felállva ünnepelték.

A szavazási listából az is kiolvasható, hogy a szocialista frakció minden jelen lévő tagja és a Renew Europe (liberálisok), valamint a Zöldek elsöprő többsége az igen gombot nyomta meg. Érdekesség, hogy a 12 fideszes (plusz egy KDNP-s) közül ketten (Kósa Ádám és a hosszas vitába harciasan beleálló Deutsch Tamás) nem vett részt az eljárásban.

A magas részvételi aránnyal megemelt súlyú szavazás azt sejteti, hogy

a Fidesz látványosan elvesztette a Néppárt támogatását.

Ez még akkor is igaz, ha az EP mostani szavazása arról is szól, hogy a képviselők helyet kérnek maguknak az efféle eljárásokban, részt követelnek a kormányok meghallgatásán. Komoly figyelmeztetés, hogy az EP megszavazta azt a módosító indítványt is, amely azt javasolja, hogy az uniós támogatások kifizetését kössék az alapjogi kötelezettségek teljesítéséhez.

Az eredmény után az első reakció lejárt szavatosságú petárdaként puffant. Hidvéghi Balázs EP-képviselő a strasbourgi szavazás után a szokásos retorikai paneleket vonultatta fel: a bevándorláspárti erők „újabb nyomásgyakorlási akciója” Magyarországra, szoros együttműködésben a különböző Soros-szervezetek embereivel és szervezeteivel, akik sorozatban gyártják a lejárató anyagokat Magyarországgal; a jogállamiság kérdése „csak fedősztori”, valójában politikai vitában áll Magyarország a továbbra is erős bevándorláspárti erőkkel. Továbbá „gyalázatos”, hogy a magyar ellenzéki EP-képviselők folyamatosan, és szinte kizárólag azzal foglalkoznak, hogy Magyarországot támadják és besározzák az európai politika színterein.

Ennél sokkal messzebb ment Novák Katalin családügyi államtitkár, aki azonban a Fidesz alelnökeként az elmúlt egy év valóságos politikai üdvöskéje a Fideszben. Ő az atv.hu-nak Washingtonból egyenesen úgy fogalmazott, hogy

„amikor arról döntünk, hogy maradjon-e a Fidesz a Néppártban, a mai szavazás súlyos érv lesz amellett, hogy új szövetségeseket keressünk”.

Erre rövidesen sor kerülhet, attól függően, hogy a február 3-4-i politikai közgyűlésen döntenek-e a novemberben napirendre se vett „Fidesz-ügyről”. Arról, hogy mi legyen a sorsa a magyar párt tagsági jogának: fenntartják a felfüggesztést, visszaveszik vagy kizárják. (Az EPP honlapján egyelőre semmi sincs a tervezett napirendről.) A mostani EP-döntés és ennek szavazási háttere egyre inkább az utóbbi felé billenti a mérleg nyelvét.

Az ellenzék soraiban meglehetősen egyöntetű az esemény értékelése. Dobrev Klára (DK) EP-képviselő szerint „itt a vég, az EP kereszténydemokratái most már pontosan látják, hogy a Fidesz kormány se nem keresztény, se nem demokrata, se nem európai, Orbán napjai meg vannak számlálva a Néppárt családjában”. Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője szerint objektív tényeken alapuló mérőszámokkal is ki lehet mutatni: nincsen rendben a demokrácia helyzete Magyarországon, és az Európai Parlamentnek fontos, hogy a magyar emberek szabadságban és demokráciában élhessenek.

A Fidesz számára hogyan tovább egyelőre göröngyös utat kínál. Az mindenesetre egyértelmű, hogy az EPP-től jobbra álló Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), a lengyel kormánypárti többséggel, valamint az Identitás és Demokrácia (ID), benne Matteo Salvini és Marine Le Pen pártjával, valamint a lényegében neonáci német AfD-vel elsöprő többségben a határozat ellen szavazott. Orbán célja nyilván az lenne, hogy ezeket egybefésülve nagyjából másfél-száz fős nagy frakciót (akár a harmadik legnépesebbet) hozzon össze, bár ezzel annyira jobbszélre kerülnének, ahonnan már szinte lepottyannának.

EP: romlott a magyar helyzet

Nagy többséggel szavazta meg az Európai Parlament: romlott a jogállamiság helyzete hazánkban és Lengyelországban. Egyben fellépésre kérik az Európai Tanácsot. Veszhetnek a támogatások is. Még a Fidesz pártcsaládja, a Néppárt is az állásfoglalás mellé állt.

Az Európai Parlament 446 szavazattal, 178 ellenszavazat és 41 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban kimondta, hogy az Európai Bizottság, az ENSZ, az EBESZ és az Európa Tanács jelentései és nyilatkozatai egyaránt azt mutatják,

„Lengyelországban és Magyarországon (…) romlott a helyzet”

a 7. cikkelyes jogállamisági vizsgálat elindítása óta. Megállapítják, hogy a Magyarországgal és Lengyelországgal folytatott

uniós egyeztetések eddig nem vezettek eredményre az unió alapértékének tiszteletben tartása terén.

Az állásfoglalás elsősorban az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság, a korrupció, a kisebbségek jogai, és a bevándorlók és menekültek kezelése terén tapasztalt romló tendenciák miatt született.

A két országgal szemben 2018 őszén elindított 7. cikkely szerinti eljárás során tartott meghallgatásokról az állásfoglalás kimondja: ezek nem rendszeresek és strukturáltak. Az EP ezért felkéri az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsot, hogy az uniós jogszabályok tiszteletben tartásának garantálása érdekében

adjon többek között határidőket is magába foglaló, konkrét ajánlásokat az érintett országoknak.

„Továbbra is aláássa a közös európai értékek integritását, a kölcsönös bizalmat és az unió egészének hitelességét az, hogy a Tanács nem alkalmazza hatékonyan az EU-szerződés 7. cikkét” – fogalmaz a parlamenti állásfoglalás.

Az állásfoglalás sürgeti az Európai Bizottságot, hogy az teljes mértékben használja ki a rendelkezésre álló eszközöket annak érdekében, hogy ne sérüljenek súlyosan az unió alapértékei. Ilyen eszköz lehet például a kötelezettségszegési eljárás vagy az Európai Bírósághoz benyújtott, ideiglenes intézkedések iránti kérelem.

A képviselők bírálják, hogy eddig nem vehettek részt a meghallgatásokon annak ellenére, hogy a magyar eljárást a parlament kezdeményezte. A képviselők ismét leszögezték, hogy

a parlamentnek lehetőséget kell adni az indoklással ellátott javaslatának hivatalos tanácsi bemutatására.

Az állásfoglalás végül hangsúlyozza:

„sürgősen szükség van a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmusra”.

Évi rendszerességgel ismételt eljárásról lenne szó, amely az összes tagállamban ugyanazon kritériumok alapján értékelné jogállami értékeknek való megfelelést.

Az EP megszavazta azt a módosító indítványt is, amely szerint

az uniós támogatásokat kössék a jogállami elvek tiszteletben tartásához.

Ez ellen foggal-körömmel küzd a magyar kormány.

Az EP 2018. szeptemberében kezdeményezte, hogy az Európai Tanács akadályozza meg a magyar hatóságokat az unió alapértékeinek megsértésében. A képviselőket elsősorban az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság, a korrupció, a kisebbségek jogai, és a bevándorlók és menekültek kezelése aggasztotta.

Lengyelország esetében 2017 decemberében az Európai Bizottság kezdeményezte az eljárást azért, mert úgy vélte, veszélyben van a lengyel igazságszolgáltatás függetlensége. Az Európai Parlament egy 2018 márciusában elfogadott állásfoglalásban egyetértett a lengyel jogállamisággal szemben megfogalmazott kritikával. Az unió miniszterei eddig kétszer, 2019 szeptemberében és decemberében hallgatták meg a magyar kormányt.

A mostani állásfoglalás tehát az EP azon törekvését tükrözi, hogy kapjon nagyobb súlyt az ehhez hasonló vizsgálatokban. Ám a szerdai plenáris ülésen egyértelmű vált, hogy már az Európai Néppárt (EPP) se áll ki tagja, a Fidesz mellett. Az EPP-frakció nevében felszólaló máltai Roberta Metsola azt mondta, hogy a jogállamiság híján az uniós szerződések csak szavak, független igazságszolgáltatás nélkül pedig nincs jogállam. Ráadásul

az EPP frakciófegyelmet követelt képviselőitől a szavazáskor.

Ez cseppet se jó előjel a Fidesz számára, amely az elmúlt hetekben egyre gyorsuló tempóban távolodik az EPP-től. Lehetséges, hogy a Néppárt februári kongresszusán (novemberben már elmaradt) napirendre tűzik a Fidesz tavaly márciusban felfüggesztett tagságának sorsát.

Gulyás: nem kérnek bocsánatot

A kormány nem kér bocsánatot a keddi brüsszeli esemény miatt – mondta Gulyás Gergely. Szerinte Kovács Zoltánnak joga volt Twitteren kommentálni a zárt ülést. A luxemburgi külügyminiszter viszont elmondta: már akkor bocsánatot kért a magyar delegáció, és egyébként is „torkig van” a magyar kormánnyal. A felek egymásra mutogatnak.

Nincs oka bocsánatot kérnie a magyar kormánynak Kovács Zoltán brüsszeli viselkedéséért – mondta a Kormányinfón Gulyás Gergely. A kancelláriaminiszter úgy véli, hogy a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár szólásszabadságát senki se korlátozza.

Kedden az általános ügyek tanácsában (az EU-ügyi miniszterek értekezletén) óriási felháborodást keltett, hogy a magyarországi 7-es cikkelyes eljárásban a zárt tanácskozáson a magyar delegációban részt vevő Kovács folyamatosan Twitteren kommentálta az eseményeket. A zárt ülésekről tilos információt kiadni, ráadásul az államtitkár végig sorosozós megjegyzésekkel illette az elhangzottakat és a részt vevő minisztereket.

Akkor Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter

kilátásba helyezte, hogy távozik a teremből, ha Kovács marad

(addigra az ülés éppen véget ért, ezért erre nem kerülhetett sor). A soros elnök finn miniszter pedig

írásos magyarázatot kért a magyar kormánytól.

A luxemburgi külügyminiszter mindenesetre most is elmondta, hogy a magyar kormány lábbal tiporja az uniós szabályokat, és kizárólag saját nemzeti érdekeihez szabja tetteit.

„Torkig van”

ezzel a viselkedéssel – tette hozzá Asselborn.

Gulyás szavaiból kiderül, hogy semmi bocsánatkérésre nem fog sor kerülni. Csakhogy időközben a Politico megírta: Asselborn elmondta nekik, hogy már akkor,

az ülés után elnézést kért a magyar delegáció

(minden bizonnyal az azt vezető Varga Judit miniszter) a történtekért.

A kancelláriaminiszter egyébként „elégedett” államtitkára teljesítményével. Szerinte Kovács sorosozós tweetjei „szellemesek” voltak. A kormány egyébként az ilyen tanácskozások nyílt lezajlását támogatná, az Európa Tanács főtitkárságának javaslatát a zárt ülésre tudomásul vették, de azt látták, hogy a szeptemberi meghallgatás jegyzőkönyvét – egy CEU-s vendégprofesszor kérésére – kiadták, s az megjelent a Twitteren.

Egy EU-s diplomata – aki szerint Kovács viselkedése „szánalmas” volt – viszont azt mondta, hogy ha a magyar kormány a nyilvános meghallgatásokat szeretné, megteheti, hogy ezt kéri. Ez csak könnyebbé tenné a dolgokat – fűzte hozzá.

Gulyás szerint ezt követően számon kérni, hogy a magyar kormány egy államtitkára a saját véleményét rögzítve Twitteren tudósít a meghallgatásról, a kettős mérce megnyilvánulása – amelyet Magyarországgal szemben szokássá vált alkalmazni -, és az uniós tagállamok közötti lojális együttműködés elvét is sérti. Azt mondta: az új Európai Bizottság az új kezdet lehetőségét is hordozza, de ezeken a meghallgatásokon azt látni, hogy néhány tagállam képviselői a különböző, Soros György által támogatott szervezetek dokumentumaiból olvastak fel. Ha kizárnák ezeket a véleményeket, alig hangzana el bármilyen ellenérv a magyar állásponttal szemben.

Botrányt okozott Kovács Zoltán

Távozásra szólította fel a magyar államtitkárt a luxemburgi külügyminiszter a 7. cikkelyes meghallgatáson Brüsszelben, és írásos bocsánatkérést várnak a magyar kormánytól. Kovács végig sorosozott az ülésen.

A Magyarország ügyében zajló 7. cikkelyes eljárás keretében újabb jogállamisági meghallgatást tartottak az Általános Ügyek Tanácsában (az EU Tanácsában), amelyen magyar részről Varga Judit igazságügyi miniszter és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter vett részt, ott volt továbbá Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár is.

Kovács a szabályokat megszegve végig „élő közvetítést” adott a zárt ülésről a Twitteren, ráadásul egyfolytában sorosozott. Ahogyan a Euronews írta, egyfolytában a Soros-kórus („Soros orchestra”) megnyilvánulásáról írt. Michael Roth Németország EU-ügyekért felelős minisztere visszaszólt a magyar államtitkárnak. „Kedves államtitkár úr, sajnos nem vagyok zenész. Csak egy egyszerű politikus vagyok világos elkötelezettséggel az európai értékek iránt” – írta. A magyar politikus válasza: „csatlakozzon a klubhoz”, ők mindannyian az európai értékek hívei. Majd azt kérdezte, hogy „mi történt az eljárás szabályaival a mai napon”. A Népszava szerint azt is írta a Twitteren, hogy „a sorosisták megint egy ideológialag vezérelt politikai csatába rángatták bele az EU Tanácsát”.

A posztokat megelégelték az európai politikusok. A meghallgatás vége felé Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter azt mondta:

elhagyja az üléstermet, ha Kovács nem távozik onnan azonnal.

Ekkorra azonban véget ért a meghallgatás. Az EU soros elnökségét ellátó Finnország külügyminisztere, Tytti Tuppurainen magyarázatot kért a magyar kormány képviselőitől az „elfogadhatatlan” és az EU szabályait sértő magatartásra.

Az EU-elnök közölte: elvárja, hogy Magyarország írásban kérjen bocsánatot a történtek miatt.

A Tanács jogi szolgálata megerősítette az Euronewsnak, hogy a szabályzatban van olyan kitétel, amely szerint zárt ülésről nem szabad semmilyen információt megosztani a nyilvánossággal.

A mintegy kétórás ülésen 12 tagállam képviselője kért szót. A miniszterek az akadémiai és a sajtószabadságot, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségét vették nagyító alá. A megbeszélésen Varga Judit igazságügyi miniszter és Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter ismertették a magyar álláspontot a három kérdéskörben.

Húszperces beszámolójuk után a jogállamiság érvényesítésért felelős két európai bizottsági tag, Vera Jourová alelnök és Didier Reynders fejtették ki a véleményüket. EU-s diplomaták a Népszavának elmondták, hogy mindketten leszögezték, Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárások folynak például a CEU ügyében, és

a kormánypárti médiamonopólium létrehozása Brüsszelben is aggályokat kelt.

A két biztos az ülés előtt tett sajtónyilatkozatában a 7. cikkelyes eljárás folytatását ígérte, és közölte, hogy

az Európai Bizottság minden rendelkezésére álló eszközt be fog vetni a jogállam tiszteletben tartása érdekében.

A meghallgatáson sorrendben a svéd, a belga, a francia, a dán, a luxemburgi, a holland, a portugál, a német, az olasz, a szlovén, a spanyol és az ír tárcavezető kért szót, illetve tett fel kérdéseket.

A svéd és a dán hozzászóló arra volt kíváncsi, hogy miért „egyszínű”, vagyis csak Fidesz-delegáltakból álló a médiatanács, illetve a kormányzati médiamonopólium miért kerülhette el a versenyjogi vizsgálatot Magyarországon. A belga és a francia hozzászóló alkotmányügyi témákban várt felvilágosítást a magyar kormány képviselőitől, a luxemburgi és az ír pedig a CEU távozásának okairól és azt ezt követő európai tiltakozási hullám okairól érdeklődött. Michael Roth német miniszternek mindhárom kérdéskörben volt mondanivalója: rákérdezett

az újságírók parlamenti tevékenységét korlátozó újabb szabályokra és a kutatás-fejlesztés intézményi átalakítására.

Varga Judit, Palkovics László és Bóka János igazságügyi államtitkár válaszait „részletesnek és jogi természetűnek” nevezték EU-diplomaták.

Az ülés után Michael Roth azt nyilatkozta, hogy a jelenlegi magyar jogalkotási kezdeményezések arra utalnak, hogy a jogállamiság helyzetét tekintve a helyes irány helyett visszaesés fordulhat elő. Kijelentette, a szövetségi kormány attól tart, hogy a jogállamiság tovább romlik Magyarországon.

„Aggodalommal  szemléljük  a jelenlegi helyzetet”

– mondta a német EU-ügyi miniszter.

Az EU Tanács ülése előtt az uniós soros finn elnöksége informális találkozót rendezett a 7. cikkelyes eljárást kezdeményező Európai Parlament küldöttségével. A megbeszélésen részt vett Gwendoline Delbos-Corfield zöldpárti francia EP-képviselő, aki a dosszié felelőse a képviselő-testületben. A politikus a Népszavának azt mondta: minden tagállam részt vett miniszteri vagy nagyköveti szinten. (Magyarország és az ugyancsak 7. cikkelyes eljárás alá vont Lengyelország jogi szakértővel képviseltette magát.) Delbos-Corfield „bátorítónak” nevezte, hogy valamennyi résztvevő felkészültnek mutatkozott a tárgyalt témákból, és figyelmesen végighallgatta a hozzászólásokat. Több tagország – például Németország, Hollandia és Dánia – képviselője hangoztatta, hogy

az eljárást végig kell vinni.

Az EP-küldöttsége arra kérte a kormányokat, hogy világos határidőket szabva tegyenek ajánlásokat a magyar kormánynak.

Mindezek után lemondták Varga Judit sajtótájékoztatóját. Az általános ügyek tanácsán elhangzottakról beszélt volna a magyar igazságügyi miniszter.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK