A NATO külügyminiszterei vádolták azzal meg Oroszországot, hogy megsérti azt az egyezményt, melyet még Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov írt alá 1987-ben. A hidegháborút lezáró egyezmény előírta az olyan közepes hatótávolságú rakéták tilalmát, melyek nukleáris robbanófejet is hordozhatnak (INF). A NATO szerint az oroszok már rendszerbe is állítottak ilyen rakétákat.
Oroszország ezt cáfolja. Putyin elnök egy orosz televízióban úgy nyilatkozott: az amerikaiaknak kedvük van ilyen közepes hatótávolságú rakétákat építeni, ha ők ezt csinálják, akkor mi is ezt fogjuk tenni!
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a NATO tanácskozás után közölte: Oroszország kap 60 nap haladékot. Ha ezalatt nem szereli le a közepes hatótávolságú rakétákat, akkor az USA és szövetségesei ezt az INF egyezmény megsértésének tekintik. Fenntartják a jogot, hogy ebben az esetben olyan közepes hatótávolságú rakétákat építsenek, melyeket ez a megegyezés tilt.
Katonai szakértők szerint minden hadseregben rájöttek arra, hogy olcsóbb rakétákat telepíteni, mint hadosztályokat mozgatni. Putyin spórolni akart a költségekkel, mert Oroszországban mind kisebb az olajbevétel, mely a költségvetés jelentős részét biztosítja. Trump és Putyin rövid ideig találkozott ugyan Buenos Airesben a G20 csúcson a hétvégén, de komolyabb eszmecsere nem folyt közöttük. A közepes hatótávolságú rakéták ügye elsősorban Lengyelországot és a balti államokat zavarja, mert az oroszok ilyen rakéták telepítését tervezik Kalinyingrád környékén, sőt egyes jelentések szerint már meg is kezdődött a közepes hatótávolságú rakéták telepítése az egykori Kelet-Poroszországban, melynek egy része a második világháború vége óta Oroszországhoz tartozik.
