Kezdőlap Címkék Gorbacsov

Címke: gorbacsov

Meghalt Jazov marsall, a Szovjetunió utolsó hadügyminisztere

Meg akarta menteni a Szovjetuniót, ezért vett részt a puccsban Gorbacsov ellen, de ezzel siettette a rendszer bukását és a birodalom szétesését. Ahromejev vezérkari főnök öngyilkos lett, mert nem tudta elviselni a Szovjetunió bukását.

Dmitrij Jazov 17 éves korában jelentkezett a szovjet hadseregbe, hogy harcolhasson a nácik ellen. Ettől fogva folyamatosan ívelt felfelé a katonai karrierje. A távol-keleti katonai körzet parancsnoka volt amikor Mihail Gorbacsov pártfőtitkár kiválasztotta őt hadügyminiszternek. Kivételesen lojális tiszt volt vagyis semmiféle politikai ambícióval nem rendelkezett. A Szovjetunió híres marsalljait mint Zsukov vagy Konyev korábban azon a címen állították félre Moszkvában, hogy katonai hatalomátvételre készülnek.

A bukás

1991-ben a birodalmi titkosszolgálat vezetője, Krjucskov tábornok puccsot szervezett Gorbacsov ellen, mert attól tartott , hogy szétesik a Szovjetunió. Ehhez a puccshoz csatlakozott Jazov tábornok is, aki korábban mindent megtett a Szovjetunió fennmaradásáért. Parancsára a szovjet hadsereg véresen leverte a lázongó polgárok tüntetéseit Azerbajdzsánban és Litvániában. Emiatt 2019-ben egy bíróság tízéves börtönbüntetésre ítélte – távollétében – Jazov marsallt. A puccs megbukott. Jelcin hatalomra, Jazov börtönbe került. A Szovjetunió utolsó hadügyminisztere nem sok időt töltött börtönben. Hamarosan kiszabadult és katonai tanácsadó lett. Vlagyimir Putyin kilencvenedik születésnapján kitüntette Jazov marsallt. A Szovjetunió utolsó hadügyminisztere 95 éves korában halt meg mint köztiszteletben álló veterán, aki olyan rendszert védelmezett  melynek a napja már letűnt …

Újraírni 1989-et – 2019. április

„A román jobboldal mozgolódik, s megpróbálja a belpolitikában is megsemmisíteni a politikai ellenfél hitelét és legitimitását. És eközben láthatóan örömmel fizeti meg annak árát, hogy saját hatalmi játékán keresztül új, hatékonyabb formában újjáéled az a „mély állam”, amelynek töretlen befolyása volt az ország 20. századi történelmére, s mely megakadályozta, hogy megvalósulhasson egy valódi, európai civilizációs váltás.”

Hiába a nagyszabású álmok arról, hogy Kelet-Európa államai ilyen vagy olyan formációban társítsák erejük, s hallassák nagyobb nyomatékkal hangjukat az unión belül és kívül, az efféle kísérletek – hívják ezt V4-nek, Intermariumnak vagy épp Észak-Balkáni Együttműködésnek – mindaddig csődbe jutnak, amíg ezek a népek gyakorlatilag semmit sem tudnak egymásról. Bár a környező államokban élő magyar kisebbségek hozzásegíthetnék volna például Magyarországot, hogy hitelesebb képe legyen a térségről, ez elmaradt, sőt egyre távolabb kerülünk egymástól.

Az 1989 után bejárt történelmeink is jobbára nagyon különböznek. Egyvalami van, melyben osztozik az unióhoz csatlakozott Kelet-Európa valamennyi állama: elitjének és közösségi tudatának egyre fokozódó válsága mindenütt tapasztalható.

Nem csak az érdektelenség okozza ezt, hanem a helyzetek kuszasága és a kibontakozás megjósolhatatlan, néha egészen abszurd iránya is. A napokban hozta nyilvánosságra a bukaresti katonai ügyészség, hogy hűtlenséggel, árulással és összeesküvéssel vádolja Ion Iliescut, az 1989-es úgynevezett forradalom levezénylőjét; azt az embert, aki összehangolta a fegyveres erők és a civilek azon követelését, hogy számolják fel Nicolae Ceauşescu rendszerét s állítsák Romániát egy demokratikusabb pályára.

A vádirat aprólékosan elemzi azokat az intenciókat, amelyek állítólag mozgatták a „forradalmi összeesküvést”.

Ceauşescu jó két évtizeddel 1989 előtt fordulatot hajtott végre, s a két legfontosabb erőszakszervezetet, a hadsereget és a titkosszolgálatot (Securitate) megtisztította a korábbi, nem hozzá kötődő elemektől. Iliescuék – állnak most a vádakban – reaktiválták ezeket a „sztálinista relikviákat”, akik 1989 után feltűntek az úgynevezett Nemzeti Megmentési Front élvonalában. Ezzel – sugallja az ügyészi irat –

Iliescuék ismét a szovjetekhez akarták kötni az államot, annál is inkább, mert a forradalmi napokban állandó érintkezésben állt a Nemzeti Megmentési Front és a KGB.

Ezek a gyanúsítások persze nem újkeletűek, mindössze eddig – az összeesküvés-elméletek kedvelőin túl – senki sem vette őket komolyan. És az is nóvum, hogy a katonai ügyészség adja most mindehhez a maga hivatali tekintélyét. Az is észbontó, hogy efféle vádakat Iliescuék fejére épp a Ceauşescuhoz leghűbb elit olvasott a forradalom alatt és után, annak kockázata nélkül persze, hogy rajtuk kívül azt bárki is komolyan vegye. Ugyanilyen abszurd, hogy az ügyészi dokumentum egy elszigetelt kört vádol árulással, miközben ha csekély bizonyíték is került elő az 1989-es események hátteréről, az viszont az elmúlt három évtizedben egyértelműen bebizonyosodott: a hadsereg és a Securitate erői álltak a lövöldözések mögött, melyek valamivel több, mint ezer halálos áldozatot követeltek, nem pedig a rendszer megdöntését megszervező, Iliescu által vezetett viszonylag kis, bár befolyásos csoport. A mostani ügyészi vádirat viszont nem átall szembe menni ezekkel a bizonyítékokkal és ártatlan áldozatot csinál Ceauşescuból, ugyanakkor felmenti mind a Securitatét, mind pedig a hadsereget.

Marian Lazăr katonai ügyész a hét elején már arról beszélt egy sajtótájékoztatón, hogy tudatos provokáció volt Nicolae Ceauşescu utolsó beszédének megszakítása s a televíziós közvetítés leállítása, mely – szerinte – szintén hozzájárult a rendszer megdöntéséhez.

Akkor válnak az ügyészségi vádak igazán abszurdakká, amikor Iliescut a szovjet kapcsolat rehabilitálásával vádolják.

Iliescu és a Nemzeti Megmenti Front valóban számos óriási hibát elkövetett. És persze csak olyan erőkre támaszkodhatott, amelyeket a minden ízében megnyomorított román társadalom felkínált nekik. Igaz az is, hogy megjelent legalább három (!) egykori prominens sztálinista is a színen, viszont ők gyorsan el is tűntek. Ezzel szemben a fordulat hangadói között olyan agilis fiatalok is feltűntek, akik már egy vadonatúj generációt képviseltek – ilyen Petre Roman, aki egy ideig a kezdet miniszterelnöke is volt –, s akikről így utóbb elmondható: aligha lehetett közük a szovjetekhez, egyrészt azért, mert inkább nyugati kapcsolataik voltak a meghatározók, másrészt

Gorbacsovnak esze ágában sem volt a régi – képtelenül költséges – módon összetartani a szovjet befolyási övezetet.

A legérdekesebb nyilvánvalóan az, hogy milyen politikai csoportosulás áll a vádirat mögött és, hogy milyen politikai megrendelést teljesít a katonai ügyészség? A nyilvánvaló válasz erre az, hogy a megrendelők a magukat ma jobboldaliként definiáló politikai csoportosulások, illetve Klaus Johannis államfő. Az ennél valamelyest adekvátabb válasz: a megrendelő a szellemében és befolyásában máig élő titkosszolgálati „mély állam”, valamint e struktúra bábja, Johannis.

Pinterest, 1989. december 21, Bukarest. Ceauşescu utolsó beszédét mondja, de a tömeg belefojtja a szót. December 25-én már halott.

Magyarországgal szöges ellentétben, Romániában máig él a biztonsági szervek – elsősorban a titkosszolgálatok és a hadsereg – által átörökített struktúra. (Erről itt már írtam.) Nem személyi feltételei maradtak meg ennek, hanem inkább annak széleskörű nemzetvédelmi legitimitása. Ahogy az elvakult fideszes tömeg retteg a nemlétező migránsoktól, úgy retteg az elvakult román jobboldal a magyaroktól, hogy azok egyszer visszaveszik Erdélyt, melyet csak nemzetvédelmi eszközökkel lehet és kell megakadályozni. És bár e tekintetben Ceauşescu óta alapvető változások történtek, a rettegés megmaradt, mert jól hasznosítható a politikai identitás-teremtésben, főként a jobboldalon, de nem csak ott.

A jelenleg is kormányzó román baloldalt iszonyatos – de tegyük mindjárt hozzá: megérdemelt – csapások érint az utóbbi időben.

Pár napja függesztették fel a Szociáldemokrata Párt (PSD) tagságát az Európai Parlament S&D frakciójában, nem véletlen reflexióként arra, hogy március végén az Európai Néppárt felfüggesztette a Fideszt. A román jobboldal tehát mozgolódik, s megpróbálja a belpolitikában is megsemmisíteni a politikai ellenfél hitelét és legitimitását. És eközben láthatóan örömmel fizeti meg annak árát, hogy saját hatalmi játékán keresztül új, hatékonyabb formában újjáéled az a „mély állam”, amelynek töretlen befolyása volt az ország 20. századi történelmére, s mely megakadályozta, hogy megvalósulhasson egy valódi, európai civilizációs váltás.

Most pedig a román politikai elit és részben a civil társadalom is tapsol mindennek.

Ha más okok miatt is, Magyarországon ugyanez történik, még ha itt nem is léteznek „mélyállami” struktúrák. De a Fidesz minden megmozdulása azt sugallja: van kereslet rá.

Ara-Kovács Attila

Az USA új rakétákat telepít Európába

Mark Esper amerikai hadügyminiszter nyilatkozott újságíróknak hangsúlyozva, hogy az egyezményt az oroszok sértették meg. Hivatkozott Jens Stoltenberg NATO főtitkárra, aki többször is elmondta: az oroszok szisztematikusan megsértik azt az egyezményt, melyet még Gorbacsov és Reagan kötött meg a nyolcvanas évek végén.

Oroszország támadó kapacitást épített ki, mellyel szemben a NATO-nak is lépnie kell – hangsúlyozta a főtitkár. Az amerikai hadügyminiszter közölte: föld-levegő rakétákat telepítenek Európába, hogy ellensúlyozzák az orosz fejlesztéseket. Lengyelország és Románia már korábban jelezte, hogy szívesen állomásoztatna ilyen fegyvereket a területén.

A NATO szakértőit különösen a kalinyingrádi rakéták zavarják. Az egykori Kelet Poroszországba az oroszok olyan rakétákat telepítettek, melyek fenyegethetik a közeli NATO tagállamokat. Lengyelországban és a három kis balti államban ezért különösen komolyan veszik az orosz fenyegetést.

Moszkva természetesen mindent tagad, és az amerikaiakat hibáztatja a fejleményekért. Az oroszok szerint az amerikaiak gyűrűt építenek Oroszország köré. Moszkvában különösen nehezményezik azt, hogy a volt Szovjetunió egykori tagállamai közül néhány a NATO tagja lett (például a három balti állam), és az USA szeretné, ha Ukrajna és Grúzia is bekerülne.

Ezen a ponton Magyarország szerepe is érdekessé válik. Orbán Viktor ugyanis blokkolja Ukrajna NATO tagságát. A hivatalos indoklás az, hogy ennek oka a nyelvtörvény, mely hátrányos az Ukrajnában élő magyar kisebbség számára. Egyes NATO szakértők viszont azt gyanítják, hogy Orbán Viktor miniszterelnök valójában Putyin kérésének tesz eleget amikor megakadályozza Ukrajna NATO tagságát.

Bundeswehr: új nemzetközi egyezmény kell a közepes hatótávolságú rakétákról

0

Trump felmondta és az oroszok is kiszálltak az INF egyezményből, mely szabályozta a közepes hatótávolságú rakéták telepítési lehetőségeit. Az egyezményt még Reagan elnök és Gorbacsov főtitkár írta alá 1987-ben, és komoly előrelépést jelentett a leszerelés felé.

Az 500-5500 kilométer hatótávolságú rakéták, melyek nukleáris fegyvert is hordozhatnak meghatározóak Európa biztonsága szempontjából. Washington úgy ítélte meg, hogy az oroszok új rakétatelepítései közel a nyugati határokhoz fenyegetik Európát és ezért az egyezmény megsértését jelentik. Putyin ezt nem ismerte el, de az egyezmény így is megsemmisült.

A legnagyobb vesztes Európa – hangsúlyozta Eberhard Zorn tábornok, aki a Redaktionsnetze Deutschland médiának nyilatkozott. A Bundeswehr főfelügyelője szerint mindenképp szükség van egy új INF egyezményre. Ebben Zorn tábornok szerint már Kínának is benne kellene lennie. A Bundeswehr főfelügyelője az interjúban hangoztatta: Oroszország fokozódó fenyegetést jelent az Európai Unió és általában a nyugati világ számára. Ezt mutatja a Krím annektálása éppúgy mint a beavatkozási kísérletek a nyugati választásokba illetve az informatikai hadviselés a NATO tagállamokkal szemben.

Európa továbbra is rá van utalva a NATO-ra és ezen belül az Egyesült Államokra biztonságának védelmében. Trump elnök arra akarja rászorítani vonakodó szövetségeseit, hogy növeljék katonai kiadásaikat mindenekelőtt úgy, hogy amerikai fegyvereket vásárolnak. A NATO előírása az, hogy a GDP 2%-át kell erre költeni, de ezt a tagállamok döntő többsége – így Németország vagy Magyarország – nem teljesíti. Lengyelország viszont az élen jár és egyre jobban fejleszti hadseregét. Varsó kétmilliárd dollárt ajánlott az Egyesült Államoknak azért, hogy katonáit állandóan állomásoztassa az ország keleti részén. A lengyelek megígérték Trumpnak: az új óriás támaszpontot róla fogják elnevezni…

Az oroszoknak bizonyítaniuk kell, hogy nem sértették meg az INF szerződést

0

A labda az oroszok térfelén pattog – hangsúlyozta Heiko Maas német külügyminiszter, aki Washingtonban tárgyalt Mike Pompeo-val, az amerikai diplomácia vezetőjével. Trump elnök felmondta a közepes hatótávolságú rakétákra vonatkozó szerződést arra hivatkozva, hogy az oroszok új rakétái megsértik azt.

Az INF szerződést a hidegháború végén Reagan elnök és Gorbacsov írta alá 1987-ben. Németország attól tart, hogy az amerikaiak és az oroszok új fegyverkezési versenybe kezdenek. Ez azt jelentené, hogy megnő Európa fenyegetettsége.

Heiko Maas szerint az oroszoknak tényekkel kell bizonyítaniuk, hogy nem sérti a szerződést az új rakétájuk! Moszkva a maga részéről beéri egy cáfolattal. Közben pedig nyugodtan telepíti a rakétákat olyan orosz támaszpontokon, melyekről a rakéták könnyű szerrel elérhetik szinte egész Európát. A NATO tagállamok egy része épp erre hivatkozva kéri az amerikaiakat, hogy növeljék katonai jelenlétüket Európában. Lengyelország egyenesen két milliárd dollárt ajánlott fel erre a célra. Sőt azt is közölték Washingtonnal a keleti határhoz közeli erődítmény Donald Trump nevét viseli majd. A balti államok hasonló aggodalmakat fogalmaznak meg.

Németország – Franciaországhoz vagy Magyarországhoz hasonlóan – kevésbé tart az orosz fenyegetéstől. Legutóbb Aachenben Merkel kancellár és Macron elnök a közös európai hadsereg mellett tettek hitet. Mindeközben persze elismerték: az USA katonai támogatása nélkül Európa nem képezne megfelelő elrettentő erőt Oroszországgal szemben.

Sakkbajnoka volt a Szovjetuniónak és az USA-nak is, de most Izraelbe költözik

0

Két sakk nagymestert kap Izrael, mert Borisz Gulko és a felesége, Anna Aksarumova egyaránt elérte ezt a címet – közli a Haaretz, mely arról tudósít a két érdemdús sakk veterán New Jersey államból Izraelbe költözik. A most 71 éves Borisz Gulko az egyetlen olyan sakk nagymester, aki képes volt megnyerni a bajnokságot előbb a Szovjetunióban később pedig az Egyesült Államokban. Azon kevés sakkozó közé tartozik, akinek pozitív a mérlege Garri Kaszparovval szemben, mert sikerült háromszor is legyőznie a világbajnok sakkozót. Magának Borisz Gulkonak a pályája nem alakult olyan szerencsésen, mert szembeszállt a szovjet rendszerrel.

Refuznyik lett és ennek megfizette az árát

Hét évig nem engedték ki külföldre, mert bírálta a szovjet rendszert. Brezsnyev idejében ezzel nem vicceltek: a KGB emberei többször el is páholták a Szovjetunió sakk bajnokát! Végül Gorbacsov utasítására emigrálhatott, de hét év elveszett a karrierjéből. “Túl öreg voltam ahhoz, hogy megpályázzam a világbajnoki címet és túl fiatal ahhoz, hogy edző legyek!”- nyilatkozta erről az időszakról. Az Egyesült Államokban azért két bajnoki címet is begyűjtött és megalapozta az egzisztenciáját. Most öreg napjaikra úgy döntöttek a feleségével alijáznak Izraelbe. A zsidó állam tele van a nagy Szovjetunió egykori polgáraival. A nemrég lemondott honvédelmi miniszter, Avigdor Lieberman például Kisinyovból, Moldávia fővárosából alijázott csaknem egymillió honfitársahoz hasonlóan a Szovjetunió felbomlása után.

Putyin: Ha az USA rakétákat készít, akkor mi is azt fogjuk tenni

0

A NATO külügyminiszterei vádolták azzal meg Oroszországot, hogy megsérti azt az egyezményt, melyet még Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov írt alá 1987-ben. A hidegháborút lezáró egyezmény előírta az olyan közepes hatótávolságú rakéták tilalmát, melyek nukleáris robbanófejet is hordozhatnak (INF). A NATO szerint az oroszok már rendszerbe is állítottak ilyen rakétákat.

Oroszország ezt cáfolja. Putyin elnök egy orosz televízióban úgy nyilatkozott: az amerikaiaknak kedvük van ilyen közepes hatótávolságú rakétákat építeni, ha ők ezt csinálják, akkor mi is ezt fogjuk tenni!

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a NATO tanácskozás után közölte: Oroszország kap 60 nap haladékot. Ha ezalatt nem szereli le a közepes hatótávolságú rakétákat, akkor az USA és szövetségesei ezt az INF egyezmény megsértésének tekintik. Fenntartják a jogot, hogy ebben az esetben olyan közepes hatótávolságú rakétákat építsenek, melyeket ez a megegyezés tilt.

Katonai szakértők szerint minden hadseregben rájöttek arra, hogy olcsóbb rakétákat telepíteni, mint hadosztályokat mozgatni. Putyin spórolni akart a költségekkel, mert Oroszországban mind kisebb az olajbevétel, mely a költségvetés jelentős részét biztosítja. Trump és Putyin rövid ideig találkozott ugyan Buenos Airesben a G20 csúcson a hétvégén, de komolyabb eszmecsere nem folyt közöttük. A közepes hatótávolságú rakéták ügye elsősorban Lengyelországot és a balti államokat zavarja, mert az oroszok ilyen rakéták telepítését tervezik Kalinyingrád környékén, sőt egyes jelentések szerint már meg is kezdődött a közepes hatótávolságú rakéták telepítése az egykori Kelet-Poroszországban, melynek egy része a második világháború vége óta Oroszországhoz tartozik.

Orosz megerősítés: háborúra készülünk az Egyesült Államok ellen!

0

Trump elnök felmondta azt a nukleáris rakéta egyezményt, melyet még Reagan elnök és Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió első embere írt alá a hidegháború végén. Washington szerint erre azért van szükség, mert Oroszország megsérti az egyezményt. Válaszul az ENSZ-ben Andrej Belouszov külügyi főosztályvezető helyettes elmondta: készülünk a háborúra, mert az Egyesült Államok is arra készül! Szerinte az amerikai rakéták fenyegetik Oroszországot. Putyin elnök hangsúlyozta Trump döntésével kapcsolatban, hogy Oroszország célbaveszi azokat az európai államokat is, melyek területéről amerikai rakéták fenyegetik Moszkva biztonságát.

Trump célja nem más mint a katonai költségvetés folyamatos emelése az orosz veszélyre hivatkozva – állítja az Rt.com portál, mely általában hűségesen tolmácsolja Putyin elnök épp aktuális nézeteit. John Bolton, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója nemrég járt Moszkvában. Trump meghívta Vlagyimir Putyint Washingtonba. Az USA és Oroszország elnöke nemzetközi tanácskozások szünetében találkozhat egymással Párizsban és Argentínában is. Legutóbb Helsinkiben volt csúcstalálkozó az amerikai elnök és az orosz államfő között. Akkor még semmi sem utalt arra, hogy az Egyesült Államok hamarosan felmondja azt a stratégiai fontosságú nukleáris rakéta egyezményt, mely véget vetett a hidegháborúnak a nyolcvanas évek végén.

20 milliárd dollárból mentette volna meg Gorbacsov a Szovjetuniót

0

Az ezt tartalmazó levelet Robert Maxwell, a több titkosszolgálattal is intenzív kapcsolatban álló brit média mágnás juttatta el Thatcher asszonyhoz. A levél magántitkára, Charles Powell irattárából került elő.

Eszerint a találkozó időpontjában, 1990 márciusában a Szovjetunió a gazdasági összeomlás küszöbén állt. Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó vezetője azt kérte Thatcher asszonytól, hogy 20 milliárd dolláros gyorssegéllyel mentse meg a rendszert, mely különben szerinte a fasizmus irányába fordul. A pénzből az oroszok élelmiszert és gyógyszereket vásároltak volna, valamint létfontosságú egészségügyi berendezéseket. Cserébe ásványi kincseket ajánlottak illetve egy repülőgépet.

Thatcher asszony jó kapcsolatot ápolt Gorbacsovval, de nem volt 20 milliárd dollárja erre a célra. Különben is, pozíciója odahaza meggyengült és hamarosan lemondásra kényszerült. A Szovjetunió gazdasági csődjét mindenekelőtt az okozta, hogy a kőolaj ára mélyrepülésbe kezdett. Márpedig ez volt az oroszok fő exportcikke.

Robert Maxwell 1990 márciusában nyújtotta át a levelet Thatcher asszonynak. Másfél éven belül mindhárom szereplő helyzete radikálisan megváltozott: Thatcher asszony és Gorbacsov megbukott, a Szovjetunió felbomlott.

A postás, Robert Maxwell – titokzatos körülmények között -meghalt.

Ki volt ő, aki ebben a drámában a postás szerepét alakította? Zsidó családban született az egykori Csehszlovákiában. A második világháború idején életveszélyes küldetéseket vállalt a brit titkosszolgálat megbízásából. Amikor az oroszok elfoglalták Csehszlovákiát, akkor az orosz titkosszolgálattal is jó kapcsolatot épített ki. Izrael megalakulása után /1948/ a Moszad munkatársa lett.

A hidegháború idején nyomoztak utána, mert fennállt a gyanú, hogy az orosz titkosszolgálat érdekében tevékenykedik Londonban. Média birodalmat hozott létre, mely jelentős mértékben befolyásolta a közvéleményt Nagy Britanniában. 1990-ben a média birodalom már nagy bajban volt, hiszen pénzének egy részét az oroszoktól kapta korábban, de Moszkva immár képtelennek bizonyult a finanszírozásra. A média birodalom a Szovjetunió bukásával szinte egyidőben összeomlott. Robert Maxwell kiesett jachtja fedélzetéről és meghalt. Sokan öngyilkosságra gyanakodtak. Özvegye szerint baleset történt. Robert Maxwell holttestét végakarata szerint Izraelbe szállították és ott temették el.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK