Ezzel a címmel közölt elemzést a Foreign Policy. Steve Bannon hiába próbálja eladni Kelet-Európában a trumpizmust, mert a közös ideológia mit sem számít, ha beleütközik a gazdasági és katonai szempontokba.
A Fehér Ház korábbi tanácsadója nemrégiben felhívta a magyar és a cseh kormányt, hogy azok csatlakozzanak az USÁ-hoz a zsidó-keresztény kultúra védelmében. Az üzenet sok mindenben megfelel az errefelé honos retorikának, egy olyan térségben, amely a migrációval szemben tanúsított idegengyűlölő ellenállás, valamint az EU-nak tulajdonított „kulturális marxizmus” folytán mind inkább a szélsőjobb világító tornya lesz.
Csakhogy úgy tűnik, Trump és volt famulusa nem veszik figyelembe a régió vezetőinek érdekeit. Az „Amerika az első” gazdasági nacionalizmusa és a Nato gyengítése komoly és konkrét fenyegetés az érintett országok stabilitása és biztonsága számára. Körútján Bannon nem sokat bíbelődött a közép-európai gondokkal, nem bizonyította, hogy az amerikai szélsőjobb valóban szorosan követné a „populista-nacionalista lázadást”.
Ennél fogva budapesti kommentárok gyorsan ki is nyilvánították elégedetlenségüket. Hiszen a politikus a Fehér Ház vonalát szajkózta Kína és Irán ellenében, jóllehet mindkét állam az orbáni törekvések egyik alappillére. Vagyis a jelek szerint az USA nem érti, hogy a gazdasági valóság miként szabja meg a politikai célokat e kis országokban. Trump pl. a kereskedelemben ellenségnek minősítette az EU-t, ám éppen az árucsere tartja a magyarokat, lengyeleket és a többieket bent az unióban, függetlenül attól, hogy kormányaik mekkora politikai tőkét kovácsolnak odahaza Brüsszel ostorozásából. Arról nem beszélve, hogy a vámháború milyen kockázatokkal járna az autóiparuk számára. Magyarországon pl. mindjárt 25 ezer állás kerülne veszélybe.
A térségbeli barátokat az is a tengerentúli szélsőjobb, illetve Trump ellen hangolja, hogy az Egyesült Államok felpuhította a korábbi, kőkemény biztonsági garanciákat. Pl. amikor az elnök a Helsinki csúcs után kijelentette, hogy kölcsönös segítségnyújtás ide vagy oda, miért támogatna egy olyan agresszív államot, mint Montenegro. A feszültség ezek után kézzel fogható Varsóban vagy Vilniusban. A Fehér Ház jóformán nem vesz tudomást a közép-európai populista vezetőkről. Helyi diplomaták arra panaszkodnak, hogy a régióért felelős helyettes külügyi államtitkár, Wes Mitchell idáig nemigen fordult meg náluk. Ebből következően egyre kevésbé vevők az amerikai törekvésekre, hogy az USA bátorítani igyekszik a populizmust és az euroszkepticizmust.
Foreign Policy/Szelestey Lajos
