Elhúzódó válság is lehet abból a konfliktusból, amely a szocialisták és az Együtt politikusai között alakult ki.
MTI Fotó: Soós Lajos
Mint arról hírportálunk is beszámolt, a Demokratikus Koalíció és az MSZP közötti hosszan tartó tárgyalások eredményeként a két párt megegyezett a koordinált indulásban, egészen pontosan abban, hogy a 106-os listán ki hány helyet kap. Ezek alapján alakult ki az 58-46-2-es számkulcs, amely szerint delegálhatnak a szocialisták, illetve a DK-sok egy-egy jelöltet, aki majd felveszi a versenyt a Fidesz nomináltjával. A harmadik szám, az a bizonyos kettes, ami körül most a viharok vannak.
A megállapodás alapján, amelynek írásos változatát nem láttuk, így aztán csak szóbeli közlés alapján beszélhetünk róla,
az egyik körzet Szabó Szabolcsé, a másik Kész Zoltáné lenne,
az előbbi négy éve Csepelen nyert, teljes ellenzéki támogatással, de az Együtt színeiben, az utóbbi pedig időközi választáson, ugyancsak a komplett ellenzék felsorakozása mellett, de függetlenként.
E két hely egyébként, ha jók az információink, az MSZP felségterületeként lett megjelölve, ezért is kérte a szocialista párt Szabó Szabolcsot, hogy névleg MSZP-sként vállalja el a körzetet. A Független Hírügynökséget úgy tájékoztatták, hogy
nem kérték, hogy lépjen be a pártba, sőt azt sem, hogy ne legyen a későbbiekben az Együtt politikusa,
de a koordinációban fogadja el az MSZP támogatását/jelöltségét. Szabó ezt visszautasította, ezért lépett be a ringbe Bangóné Borbély Ildikó, mint szocialista jelölt.
A konfliktus, sokak szerint, oda vezet, hogy a csepeli képviselő hely át fog csúszni a Fidesz, konkrétan Németh Szilárd kezébe, mivel a két politikus versenye hátrányt jelentene az ellenzék számára.
Hétfőn ülésezett az MSZP elnöksége; sokan azt várták, hogy a grémium a tárgyalások újrakezdéséről, vagy felvételéről fog dönteni. Nem így történt, legalább is a Független Hírügynökség információi szerint.
Úgy tudjuk, hogy a grémium most elfogadta Bangóné jelöltségét, azzal persze, hogy a végső döntést a nevekről a február 9-én, vagy 10-én tartandó kongresszus mondja majd ki.
Vagyis az a tény, hogy most a vezetés látszólag lezárta a megegyezés felé vezető utat, nem jelenti azt, hogy ne lehetne februárig a problémára megoldást találni.
Az ATV Nap híre című műsora szavazást rendezett, hogy vajon a nézők kinek adnak nagyobb esélyt, vagy kinek szurkolnak inkább a két jelölt közül. Az adásba 3300 szavazat érkezett és ezek megoszlása alapján Szabó Szabolcsot 52 százalék, Bangónét 48 százalék látta esélyesnek, vagyis szignifikáns különbség nem alakult ki kettőjük között.
A pillanatnyi helyzet tehát mindenképpen döntetlennek látszik. Az MSZP úgy ítéli meg, hogy Bangónénak igenis komoly esélye van Szabóval szemben, az Együtt viszont ebben az áldatlan helyzetben azt helyezte kilátásba, hogy mindenütt elindít egy jelöltet az MSZP-s kandidánssal szemben. Nos,
ez lesz az a helyzet, amelyben garantálható a Fidesz kétharmada,
és amely lényegében feleslegessé is teszi a DK-MSZP paktumot. Ráadásul a jelenlegi helyzetben a DK, igaz külső megfigyelőként, az Együtt mellett tette le a voksát.
Ez a mostani válság azt is előrevetíti egyben, hogy hasonló konfliktus Kész Zoltán esetében is kialakulhat. Aki azt gondolná, hogy olcsó cicaharc folyik, azt igyekszünk tájékoztatni arról, hogy komoly pénzek forognak kockán: amennyiben bármelyik párt az előírt létszám alatt indít képviselőjelöltet, jelentős költségvetési támogatástól esik el. A maximumot nyolcvan feletti számú jelöltnél lehet megkapni, ezt, a megállapodás miatt mindkét párt elbukta, a mostani vita tehát arról is szól, ne kelljen újabb 150 millióról lemondani.
