Németh Zsolt szerint Tarr Zoltán nemzetpolitikáért felelős minisztert is meghívhatják az idei tusnádfürdői találkozóra, amelyet Orbán Viktor a Fidesz egyik legfontosabb politikai színpadává tett. A választási vereség ellenére a volt miniszterelnök idén is felszólal, miközben kérdésessé vált, hogyan alakul a határon túli magyar intézmények finanszírozása és milyen irányba fordul a magyar egyházpolitika az új kormány alatt.
Tarr Zoltán nemzetpolitikáért is felelős minisztert meghívhatják Tusnádfürdőre. Erről is beszélt Németh Zsolt, a tusnádfürdői találkozó egyik alapítója a közszolgálati televízióban. A rendezvény eredetileg párbeszédnek indult a határon túli magyarok és a románok között, ám később a Fidesz teljesen kisajátította, és Orbán Viktor olyan fórummá alakította, ahol rendszeresen bejelenthette új politikai irányvonalait.
Németh Zsolt megerősítette: Orbán Viktor idén is ott lesz Tusnádfürdőn. Sokan úgy gondolták, hogy a súlyos választási vereség után a volt miniszterelnök inkább elkerülné egykori sikereinek helyszínét, ám a Fidesz kongresszusa nagy többséggel újraválasztotta őt pártelnöknek. Orbán kijelentette: ott folytatja, ahol abbahagyta, és nem kíván változtatni politikáján, noha a magyar választók többsége elutasította azt április 12‑én.
Erdélyben Orbán továbbra is népszerű: ott a többség rá szavazott, annak ellenére, hogy súlyos politikai hibát követett el, amikor a magyarellenes George Simiont támogatta a román elnökválasztáson. Az erdélyi magyarok azonban nem követték Orbán ajánlását, és az Európa‑barát Nicușor Dan lett az államfő – jelentős részben a magyar kisebbség támogatásával.
Orbán azért állt Simion mellé, mert – kritikusai szerint – Simion éppúgy Putyin embere, mint ő maga. A volt miniszterelnök Putyin európai szövetségeseiből hozta létre a patrióta mozgalmat, amelyet jelentős összegekkel támogatott. Simion azonban cserbenhagyta: pártja, az AUR végül az Európa‑barát szélsőjobboldali frakcióhoz csatlakozott az Európai Parlamentben. Ez Giorgia Meloni irányvonalát követi, aki jó kapcsolatot ápol Brüsszellel, és ennek köszönhetően Olaszország több mint 200 milliárd eurót kapott az uniós helyreállítási alapból – miközben Magyarország Orbán idején egyetlen centet sem.
Mi lesz az erdélyi magyar intézmények budapesti támogatásával?
Orbán politikai szempontból kiemelten fontosnak tartotta az erdélyi magyar intézmények finanszírozását, és erre jelentős közpénzeket fordított. Más kérdés, hogy – akárcsak Magyarországon – ezeknek a pénzeknek egy része a volt miniszterelnök rokonainál, barátainál és üzletfeleinél kötött ki.
Jellemző példa a kolozsvári Szent Mihály-templom felújítása: bár a végeredmény látványos, a támogatásnak csupán egyharmadát fordították ténylegesen a munkára, a kétharmad pedig „annál landolt, aki hozta az üzletet”.
A korrupciógyanús ügyek miatt román politikusok is jelezték: szükség lenne az elmúlt tizenhat év magyarországi beruházásainak kivizsgálására. Ez különösen kényes kérdés, mivel az RMDSZ Kelemen Hunor vezetésével teljesen Orbán Viktor befolyása alá került.
Ebben a helyzetben az erdélyi magyar intézmények finanszírozása válhat kritikus ponttá, hiszen a jelenlegi budapesti költségvetés aligha vállal olyan mértékű elkötelezettséget, mint az Orbán‑kormány tette.
Tarr Zoltánhoz tartozik a nemzetpolitika és az egyházügy
Orbán Viktor idején ez a két terület Semjén Zsolt fennhatósága alá tartozott, aki miniszterelnök‑helyettesként jelentős befolyással és komoly források felett rendelkezett. Magyar Péter kormányában azonban mindkét terület egy helyettes államtitkárhoz került – ez jól mutatja, hogy az új kormány prioritásai máshol vannak.
A határon túli magyar szervezetek és az egyházak új helyzetben találják magukat: befolyásuk csökken a budapesti döntéshozatalra, és kevesebb pénzre számíthatnak.
Válságban a magyar katolikus egyház
A püspöki karból mindössze egy főpap vett részt Magyar Péter miniszterelnöki beiktatásán, noha mindenkit meghívtak. Erdő Péter bíboros távolmaradását betegsége indokolta.
Meg nem erősített hírek szerint Leó pápa Erdő Péter leváltását fontolgatja. Lehetséges utódja a másik magyar bíboros, Német László belgrádi érsek, aki közel áll a pápához, és elkísérte őt például Barcelonába is a Sagrada Família felszentelésére. Német László – akárcsak Ferenc és Leó pápa – szerzetesi háttérrel rendelkezik, és nézetei közelebb állnak a Vatikán jelenlegi irányvonalához, mint a magyar püspöki kar többségéhez.
Sem az egyházak, sem a határon túli magyar intézmények nem dolgozták még fel Orbán Viktor bukását, de előbb-utóbb reagálniuk kell az új helyzetre. Magyar Péter gyors ütemben halad Európa‑barát politikája megvalósításában, és ehhez mindenkinek alkalmazkodnia kell – különösen azoknak, akik eddig bőséges támogatást kaptak Budapestről.
