Kezdőlap Címkék RMDSz

Címke: RMDSz

“Én Románia Orbán Viktora vagyok” – hirdeti a szélsőjobb vezére

“Az AUR-nak és a Fidesznek ugyanaz az ideológiája” – hangsúlyozza a szélsőjobboldali párt vezére. George Simion most arra pályázik, hogy Románia elnöke legyen.

Klaus Johannis államfő mandátuma lejár az idén. A szász elnököt annak idején nem engedték be Németországba, mert a Securitate tisztjeként szolgálta Ceausescut, de időközben “kiváló európaivá vált”, aki megkapta a Nagy Károly császárról elnevezett érdemrendet.

Románia – ellentétben Orbán Viktor Magyarországával az Európai Unió és a NATO mintadiákja, amely meg is kapja az uniós eurómilliárdokat annak ellenére, hogy korrupcióban nem marad el Magyarország mögött.

Ki áll az AUR mögött?

Kérdezi Markó Béla a Népszavában. Az RMDSZ egykori vezetője, aki gyakran bírálja Orbán Viktor politikáját, melyet veszélyesnek tart az erdélyi magyarok számára, joggal véli úgy, hogy a szélsőjobboldali AUR vagyis arany mozgalom legfőbb támogatója nem más – éppúgy mint a kilencvenes években – mint maga a Securitate utóda, a Romániában majd mindenható titkosszolgálat, melyhez az elit szinte minden tagjai kapcsolódik.

Amerikai és orosz támogatással a kilencvenes években Iliescu lett Románia elnöke, aki tanulmányait a Szovjetunióban végezte, és Ceausescuhoz hasonlóan kapcsolódott a KGB-hez. Csakhogy az USA Ceasescu bukása után fontos szövetségessé nyilvánította Romániát, amely Lengyelországgal együtt Washington számára a régió kulcsországa lett.

Következett a nagy tisztogatás: Laura Codruta Kövesi főügyész az amerikai nagykövetség dossziéi alapján korrupciós perekkel söpörte ki az elitből az oroszbarát elemeket.

Akik azután a nacionalista pártokban leltek vigaszra: az AUR oroszbarát és szemben áll Ukrajnával éppúgy mint Orbán Viktor. Aki épp Erdélyben Tusnádfürdőn szeret hangzatos bejelentéseket tenni politikájáról. Orbán Erdélyben igyekezett megbuktatni az RMDSZ-t, de miután nem járt sikerrel inkább azt az utat választotta, hogy lepaktált vele. Míg Markó Béla még óvakodott attól, hogy Orbán politikáját kövesse az RMDSZ élén, utóda Kelemen Hunor már lepaktált a magyar miniszterelnökkel, mert nem tehetett mást.

Orbán Viktor népszerűsége Romániában az egekbe emelkedett, mert a magyar kisebbség még soha nem kapott ekkora figyelmet és ennyi pénzt Erdélyben Budapesttől.

Mi lesz, ha az RMDSZ nem éri el az 5%-os küszöböt, és kicsöppen a parlamentből?

Markó Béla szerint az RMDSZ-nek benne kell lennie a parlamentben és lehetőség szerint a kormányban is, hogy tenni tudjon valamit a magyar kisebbségért  Romániában. A kormányból már kicsöppent, és fennáll a veszély, hogy a parlamentből is kiesik, mert nem éri el az 5%-os küszöböt.

Románia lakossága is fogy, de a magyar kisebbségé még inkább. Ceausescu idején 23 milliós volt a lakosság, ma nem éri el a 20 milliót.

A rendszerváltás után milliók mentek Nyugatra, végképp eltávozott a gazdasági és kulturális életben igen aktív német és zsidó kisebbség. Az AUR épp azt használja ki, hogy míg Románia gazdasága sikeresebb volt az elmúlt évtizedekben mint a magyar, de mindkét országban milliók érzik vesztesnek magukat. A lakosság döntő többsége még mindig az európai szegénységi küszöb alatt él minden perspektíva nélkül. Ők alkotják Orbán Viktor szavazó táborát, és rájuk számít az AUR Romániában. Csakhogy míg az AUR ellenzékben szervezkedik, Orbán már 14 éve hatalmon van. Míg Bukarestben az elit Európa és Amerika barát addig Orbán Viktor szemben áll Brüsszellel és Washingtonnal. A román diplomácia mindig is jobban tudta olvasni a globális változásokat mint a magyar, de a kontraszt most különösen éles. Az

RMDSZ pedig beleesett Orbán csapdájába: se vele se nélküle nem boldogul.

Orbán politikája következtében Szlovákiában már elveszett a magyar parlamenti képviselet, most ugyanez a veszély áll fenn Romániában, ahol még mindig több mint egymillió magyar él.

Orbán Bukarestben

A magyar miniszterelnök Marcel Ciolacu román kormányfő vendége volt Bukarestben, ahol az ebéden részt vett Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is.

Megvitatták a Budapest- Kolozsvár – Bukarest gyorsvasút helyzetét, melyet az Európai Unió szeretné, ha 2040-re befejeznének. Ennek a nyilvánvaló gazdasági előnyökön kívül komoly lélektani hatása is lenne hiszen Erdélyben él a legnagyobb határon túli magyar közösség. Igaz, hogy létszáma folyamatosan fogyatkozik, de ez igaz egész Romániára és Magyarországra is.

Nem véletlen, hogy épp Tusnádfürdőn mondja el évente iránymutatónak szánt beszédét a magyar miniszterelnök.

Békeharc Orbán módra

Erre koncentrál majd Orbán Viktor idén Tusnádfürdőn, mert jó politikai érzékkel sejti: a béke üzenet mögé valamiféle konszenzust lehetne teremteni. Csakhogy

békeharc eléggé lejáratódott a szovjet időkben amikor Moszkva érdekeinek álcázására szolgált.

Netán ma is ez lenne a helyzet? Miközben a magyar diplomácia elszánt békeharcával Putyint támogatja közben harcot folytat Brüsszellel és Washingtonnal, Ukrajna két fő támogatójával. Vajon miért? Ilyen baráttal mint Putyin, kinek hiányzik az ellenség? Oroszország elveszíti a jövőjét. Putyin szinte minden barátja elhagyja a süllyedő hajót, de Orbán kitart mellette. Vajon miért? Molotov orosz külügyminiszter 1941-ben azt ígérte a magyar kormánynak: ha nem támadják meg a Szovjetuniót, akkor megtarthatják Észak Erdélyt. Horthy Miklós a hadüzenet mellett döntött, ezért a háború után Sztálin – rövid habozás után – a románok javára döntött, és Észak Erdély újra Románia része lett.

Románia most száz százalékig a NATO irányvonalat követi míg Orbán Viktor szembeszáll vele. Az Egyesült Államok számára a térségnek csakis katonai jelentősége van, az egész közép-kelet-európai régió különben Washington számára közömbös. Katonai szempontból Magyarország nem oszt és nem szoroz. Régiónkban az USA számára két állam számít: Lengyelország és Románia.

Blinken amerikai külügyminiszter tervében ez a két állam játssza a kulcsszerepet az ukrajnai háború utáni rendezésben. Mire számít Orbán Viktor, akit kiírtak a szereposztásból? Ígért neki valamit Vlagyimir Putyin? A magyar miniszterelnök nem lehet olyan naív, hogy Putyin bármilyen ígéretét elhiszi. Már csak azért sem, mert Putyin aligha lesz olyan helyzetben a háború után, hogy bármilyen ígéretet teljesíthessen.

Orbán békeüzenete Tusnádfürdőről ezért aligha lehet világmegváltó szónoklat. Félő, hogy nem lesz több mint az agyhalott Leonyid Iljics Brezsnyev békeszózatának korszerűbb változata. Brezsnyev halála után kilenc évvel a Szovjetunió megbukott.

Orbán politikája visszaüthet az erdélyi magyarokra

Az RMDSZ nem került be az új kormánykoalícióba. Részben azért, mert a román elit mind idegesebben szemléli, hogy az RMDSZ autonómiája eltűnőben, Orbán politikájának követése vált a hivatalos irányvonallá.

Stefano Bottoni történész erre hívta fel a figyelmet a Transtelexben. A magyar-olasz történész korábban érdekes könyvet publikált Sztálin a székelyeknél címmel, melyet Csíkszeredában adtak ki. Most Orbán Viktorról írt könyvet, melyet a Magyar Hang közadakozásból tudott megjelentetni miután a kiadók és nyomdák nem merték vállalni a kiadást tartva attól, hogy feketelistára kerülnek a nemzeti együttműködés rendszerében.

“Egyáltalán nem csodálkoznék azon, ha Washingtonból finoman megüzenték volna, hogy ki kell hagyni az RMDSZ-t a kormányból” – mondja Stefano Bottoni, aki jelenleg Firenzében tanít. Emögött a történész szerint az áll, hogy az Egyesült Államokat zavarja Orbán Viktor oroszbarát politikája:

”Magyarország lényegében kiírta magát a NATO közösségből miközben Románia szerepe geopolitikai szempontból jelentősen megnőtt például a Fekete tengeri kijárat miatt.”

Mi lehet a következménye annak, hogy az RMDSZ kimaradt a kormányból: ”kevesebb pénzt kapnak a jelentős magyar lakossággal rendelkező megyék, kisebb lesz az RMDSZ lobbi ereje. Romániában megvan az a nemzetbiztonsági szemlélet, hogy a magyarokkal vigyázni kell! Ez mindig is megvolt a román politikai elitben, és a magyar kártyát elő is veszik, ha úgy érzik, hogy ez az érdekükben áll. A mai román elit szinte csak katonákból áll. Könyvem állítása kicsit durvának tűnik:

Romániát egy NATO és EU kompatibilis katonai titkosszolgálati elit irányítja, de van ebben valami.

Ezt Bukarestben is elismerik két sör után. A pártok politikai szerepe nulla, az állam azért működik, mert a katonák és a különböző titkosszolgálatok működtetik. Mi lenne, ha nem így volna? Egy komplett maffia állam alakulna ki.”

Mit tehet az RMDSZ?

“Ha megpróbálnának távolodni a magyar kormánytól, akkor azt el kellene magyarázniuk a saját közösségüknek. Ehhez viszont túl mély Erdélyben az Orbán és Fidesz imádat. Létrejött egy lojalitás Orbán Viktorhoz, és ez komoly veszélyeket hordoz”

– állítja Stefano Bottoni.

Nem teszi itt fel a miért kérdést, mert akkor kiderülne, hogy Orbán Viktor az első magyar miniszterelnök a rendszerváltás óta, aki komoly támogatást nyújtott Erdélynek. Ez nemcsak a szavazatok miatt fontos a magyar miniszterelnöknek hanem a legitimitása miatt is. Hatalmi apparátusában sok az erdélyi és más határontúli magyar, akiknek a lojalitása sokkal nagyobb mint a hazaiaké, akik gondolkodhatnak alternatívákban.

Nemrég a magyar Pravdában, a Magyar Nemzetben Földi László egykori titkosszolgálati ezredes felvetette: Orbán Viktornak is Wagner hadseregre és titkosszolgálatra lehet szüksége! Honnan lehet őket toborozni? Elsősorban a határon túli magyarokból, akik sokkal lojálisabbak Orbán Viktorhoz mint a hazaiak. A hadsereg és a titkosszolgálat meg a rendőrség ugyanis Magyarországon is nyugatbarát, és igen visszafogott a lelkesedés Orbán Viktor oroszbarát diplomáciája iránt. A magyar elit is szeretne részesülni a NATO védelemből és az EU pénzekből mint a románok. Ráadásul arra is sokan emlékeznek Magyarországon, hogy mindkét világháborúból sokkal jobban jött ki Románia mint Magyarország. A Nyugatnak is millió problémája van, de Putyin kaotikus csődpolitikájához képest az mégiscsak maga a Kánaán Oroszországhoz képest.

A román diplomácia már réges-régen rájött arra, hogy a nemzeti érdekek szempontjából sokkal jobb a rugalmas alkalmazkodás a nagyhatalmakhoz mint egy olyan szuverenista politika, melyet Orbán Viktor folytat, aki azt képzeli, hogy befolyásolhatja a világpolitikát egy pénzügyi csőd szélén táncoló nem egészen tízmilliós ország.

ELVESZETT MAGYAROK

Genocidiumról beszél az Erdélyi Magyar Szövetség a romániai népszavazás eredményeit kommentálva. Az derült ki ugyanis, hogy a tíz évvel ezelőtti népszámláláshoz képest 225 ezerrel, 20 százalékkal, a harminc évvel ezelőttihez képest 620 ezerrel, 40 százalékkal csökkent a romániai magyarok létszáma, és már alig haladja meg az egymilliót.

Ez a csökkenés, ha nem tévedek, még mindig kisebb, mint a vajdasági magyaroké, ami nagyjából a felére csökkent, de gyorsabb, mint a szlovákiai magyarok fogyása, ami harminc év alatt 25 százalék volt, és ma már a számuk 450 ezer alatt van.
„Békeidőben elkövetett csendes genocidiumról” beszélni még sem indokolt. Romániában a magyarok száma nagyjából hasonlóan csökken, mint a románoké, a magyarok részaránya a 23 millióról 20 millió alá csökkent népességen belül változatlanul 6 százalék, a csökkenés fő oka tehát az elvándorlás, részben Magyarországra, de növekvő arányban Nyugat-Európába is. Emellett szerepet játszik az asszimiláció, ami bizonyos mértékig természetes. Figyelemre méltó, hogy a szlovákiai népszámlálási adatok nemcsak azt mutatják meg, hogy a magyar anyanyelvűeknél kevesebben vallják magukat magyar nemzetiségűnek (462 ezerből csak 422 ezren), de a korábbi, 2011-es népszámlálás azt is felmérte, hogy az akkori, még 509 ezer magyar anyanyelvűből csak 472 ezren használták elsősorban a magyar nyelvet otthon, és csupán 392 ezren a nyilvános érintkezésben: a munkahelyen, sz oktatásban, a boltban. Szlovákiában a magyarok részaránya is csökken, a rendszerváltáskor még 10 százalék fölött volt, ma pedig már csak 8 százalék (anyanyelv szerint kicsivel több, nemzetiség szerint kicsivel kevesebb). A román népszámlálás a különbségből csak annyit mutat meg, hogy a magukat magyar nemzetiségűnek vallók 6 százalékos arányához képest 6,3 százalék a magyar anyanyelvűek részesedése, de ezek a számok nem tükrözik, hogy a válaszadók egy része nem nyilatkozott a nemzetiségéről, illetve az anyanyelvéről, s köztük lehetnek számosan a magyar anyanyelvüket elhagyók.
Korábban, az 1989-90-es fordulat előtt az asszimilációt joggal lehetett erőteljes állami kényszerre visszavezetni, azóta viszont létrejöttek a magyarok politikai pártjai, megerősödött a magyar nyelvű sajtó, konszolidálódott a magyar iskolarendszer, és még bővült is a magyar nyelvű felsőoktatás.

A természetes asszimiláció azonban folytatódik, ami ugyanúgy természetes, mint az elvándorlás.

A kisebbségi lét példáiként emlegetett finnországi svédek köréből is létezik elvándorlás Svédországba, és a dél-tiroli németajkúak közül is van, aki Németországban vagy Ausztriában, anyanyelvi környezetben keresi a boldogulását, csinál szakmai karriert. Hogyne látnánk ezt a szomszéd országokban élő magyaroknál! Az elvándorlás pedig a magyarországi magyarokat ugyanúgy érinti, mint a szomszéd országokban kisebbségben élőket. Ennek nem is a népességszám csökkenése az igazán aggasztó következménye, hanem a népesség korösszetételének kedvezőtlen alakulása, hiszen a fiatalok, aktív korúak mennek el, és az idősek maradnak, ami viszont nehezíti a nyugdíjrendszer és az egészségügy finanszírozását. A kisebbségek esetében az elvándorlásnak speciális hátránya, ha egy kisebbségi populáció saját értelmiség nélkül marad: nem lesznek pedagógusai, népművelői, könyvtárosai, ügyvédei, anyanyelvén beszélő orvosai, ápolói, bolti eladói, postásai, hivatali ügyintézői, ezért az élet mind több területén kényszerül a többségi nyelv használatára.

Amikor két évtizeddel ezelőtt Kolozsváron jártam, és fogadott az RMDSZ egy magasrangú vezetője, elmondta nekem, hogy azért támogatják az első Orbán-kormány státusztörvényét, mert azzal meg lehet úszni a kettős állampolgárságot, ami fokozná az elvándorlást, persze elsősorban a fiataloknál, aktívaknál.

Amikor azután a második Orbán-kormány a kettős állampolgársággal teljesítette ki a határon túli magyaroknak a magyar államhoz kötését, már Románia is az EU tagországa volt, és nem volt szükség magyar útlevélre az áttelepüléshez. Az RMDSZ pedig a Fidesz fenntartás nélküli híve lett. Az elvándorlást, a magyar kisebbség létszámának csökkenését ez már nem érinti.

Az RMDSZ elnöke másképpen, józanul értékeli a friss népszámlálási adatokat: szerinte azok sem büszkeségre, sem pánikra nem adnak okot. Ebben igazat adhatunk neki.

Már csak azért is, mert nem indokolt az olyan erkölcsi elvárás, hogy valakinek a szülőföldjén kellene maradnia. Ki-ki maga dönti el, hogy Romániában, Szlovákiában, Szerbiában vagy éppen Magyarországon marad, a szülőföldjén éli le az életét, élvezve az anyanyelvi környezet komfortját, az ismert környezetet, és ugyanakkor vállalva az együttélést olyan körülményekkel, amelyekkel nehezen tud megbékélni, vagy pedig odébb áll egy idegen, de jobb egzisztenciát, biztonságosabb életvitelt ígérő világba. Szerencsére ma már – vagy még? – nem kötnek adminisztratív akadályok senkit a szülőföldjéhez. Az államoknak ugyanakkor határozottan dolguk az, hogy – legalábbis a demográfiai és államháztartási egyensúly fenntartása érdekében, de azért is, hogy legyen Magyarországon is és a kisebbségi életben is elegendő szakember – igyekezzenek vonzóvá tenni a maradást. A magyarországi állam ugyanúgy nem tesz eleget ennek a követelménynek, mint a romániai, szlovákiai, szerbiai. Ehhez mérten lehet a szomszéd államokon bármit számon kérni.

Bukik Orbán erdélyi médiabirodalma?

Az év végétől felfüggesztjük a nyomtatott lapok kiadását, a lapterjesztést, a kézbesítést valamint a lapkereskedelmet – tudatta a székelyhon.ro oldal.

Demeter Szilárd, aki a Székelyföldről érkezett a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum élére, hozta össze a médiabirodalmat Orbán Viktornak Erdélyben. Ez a sikeres akció katapultálta Demeter Szilárdot a magyar kulturális életbe, melynek egyik pénzosztója lett. Csakhogy már Orbán Viktor legutóbbi tusnádfürdői látogatása során kiderült: elfogyott a pénz! A nyilvánosság előtt erről nem beszélt a miniszterelnök, de akik hozzáfordultak pénzért, azok megtudhatták: vége a régi szép időknek amikor áradt a pénz a kormánypárti médiába Magyarországon és a határokon túl.

Évi ötmillió euróból hízik a kisgömböc

– írta Orbán erdélyi médiabirodalmáról az Átlátszó portál tavaly.

Az eredmény meg is mutatkozott: az erdélyi magyarok döntő többsége lecsatlakozott  Orbánhoz hiszen ennyi pénz még sosem jött Budapestről Erdélybe. Az RMDSZ is letette a hűségesküt pedig ez Markó Béla elnöksége idején elképzelhetetlen lett volna. Markó ugyanis tisztában volt azzal, hogy az RMDSZ Orbán nyílt támogatásával kétes helyzetbe manőverezte magát: a román nacionalisták joggal vádolhatják azzal, hogy Orbán érdekeit képviselik Romániában.

Pénz hiány – lelkesedés hiány?

Orbán médiabirodalma nem omlik össze csak átalakul: a rádiók és az internetes portálok megmaradnak. A média birodalom 80 munkatársa közül sokakat nyilván kirúgnak, de a papír sajtó visszaszorulóban van mindenütt a világon.

Az erdélyi magyarok azt is tudják, hogy az ellenzéktől sok jót nem várhatnak.

Orbán viszont fenntartja a Sapientia egyetemet, támogatja a magyar egyházakat és sport klubokat Erdélyben. A pénz hiány persze ott is megmutatkozik, de alternatíva hiányában az erdélyi magyarok többsége kitart Orbán mellett. Azt viszont látniuk kell, hogy az unortodox magyar modell megbukott: míg a román lej jól tartja magát addig a forint mélyrepülése folyamatosnak látszik. Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta, hogy a jövő év lesz a legnehezebb. Orbán Viktor hét szűk esztendőt jósolt. Ez nem épp vonzó perspektíva Magyarország határain túl sem.

Sztálin elvtárs murkot dugott az oláhok seggébe

0

Székelyföldön, hetven évvel ezelőtt bejelentették a Maros-Magyar Autonóm Tartomány megalakulását. A magyar nyelv használata ebben a tartományban, ahol a lakosság döntő többsége magyar volt, ezt követően természetesnek számított. Ekkor kezdték mondani, hogy Sztálin elvtárs murkot dugott az oláhok seggébe.

Miért kellett ehhez Sztálin elvtárs, akitől a román kommunisták úgy féltek mint a tűztől? Észak Erdélyt Hitler adta vissza Magyarországnak, épp ennek évfordulóján ajándékozta meg a magyarokat a Maros Magyar Autonóm tartomány megalakításával Sztálin elvtárs.

1941 nyarán amikor a magyar nagykövet átadta a hadüzenetet Molotov szovjet külügyminiszternek, akkor felajánlotta a Szovjetunió, hogy amennyiben Magyarország nem vesz részt Hitler hadjáratában, akkor megtarthatja Észak Erdélyt akkor is, ha a Führer elveszíti a háborút. Horthy kormánya nem élt az ajánlattal, mert a román hadsereg részt vállalt Hitler hadjáratában, ezért Magyarország sem akart kimaradni. Emiatt 1947-ben a párizsi béke eredményeképp Románia visszakapta Észak Erdélyt.

Harcok Románia kommunista pártjában

A harmatgyenge kommunista pártban nagy szerepet játszottak a nemzeti kisebbségek mindenekelőtt a magyar zsidók. Ők voltak az internacionalisták szemben a nemzeti kommunistákkal, akiket Gheorghe Gheorghiu-Dej vezetett, akit a Székelyföldön csak Dési Gyurinak neveztek. Sztálin, aki antiszemita pereket tervezett az egész szocialista táborban beáldozta a zsidó kommunistákat, de cserében létrehozta a Maros Magyar Autonóm Tartományt, hogy sakkban tartsa a nacionalista kommunistákat. Akik annyira féltek Sztálin elvtárstól, hogy a diktátor halála (1953) után is fenntartották a Maros Magyar Autonóm Tartományt egy ideig.

Színre lép Ceausescu

A trónörökös magyar ellenes és antiszemita volt hiszen a magyar zsidó kommunisták művelt értelmiségiek voltak miközben Ceausescu csak elemi iskolai képzettséggel rendelkezett. Igaz, hogy ehhez komoly kiképzés járult a Szovjetunióban, ahol a cseka egyéves tanfolyamát végezte el. Haláláig kiváló kapcsolatot ápolt a szovjet titkosszolgálattal. A szovjetellenesség csak megjátszott vállalkozás volt az USA félrevezetésére. Erről Pacepa tábornok, Ceausescu titkosszolgálatának vezetője tájékoztatta az amerikaiakat. A KGB csak azt követően engedte el Ceausescu kezét, hogy Gorbacsov és Reagan megállapodott arról, hogy a Szovjetunió elengedi a második világháború után megszállt országokat. Ceausescu szüntette meg a Maros Magyar Autonóm Tartományt, ő árusította ki Románia zsidó illetve kisebbségét Izraelnek illetve az akkori Nyugat Németországnak.

A román nemzeti kommunizmus nyomorba taszította az egész országot, de Ceausescu nem emiatt bukott meg hanem, mert a feje fölött ebben egyezett meg Moszkva és Washington. A nagyhatalmak példát akartak statuálni, de ez nem sikerült. Ceausescut a saját emberei árulták el, hogy átmenthessék a hatalmukat. Iliescut, az utódot is a Szovjetunióban képezték ki. A Securitate a helyén maradt, ahogy azt épp Marosvásárhelyen, a Maros Magyar Autonóm Tartomány egykori székhelyén igazolta: magyar ellenes provokációt szervezett a rendszerváltás után. Ennek során kiütötték Sütő András erdélyi magyar író fél szemét. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) első vezetője Domokos Géza lett, aki a Szovjetunióban együtt tanult és futballozott Iliescuval, aki átmentette a kommunista pártot a demokratikus Romániába.

Búcsú az erdélyi független sajtó zászlós hajójától, a Transindextől

Politikai okból az egész szerkesztőség felállt Kolozsváron, ahol 1999 óta működött. Rövid közleményben indokolták meg döntésüket. Eszerint „a sajtó már csak két út között választhat: vagy kapitulál és szócsőként működik tovább különböző politikai érdekek elvárásai szerint, vagy pedig megpróbálja ellátni feladatait viszont ebben az esetben azt kockáztatja, hogy ellehetetlenítik. Most csomagolunk, mert más választásunk nem maradt.”

A közlemény szerint a Transindex fő tulajdonosa részesedésének eladására készül.

Miért?

A Fidesz lepaktált az RMDSZ-szel, amely jelenleg is benne van a román kormányban. Sőt az RMDSZ benne maradt abba az Európai Néppártban, amelyből Orbán Viktor saját maga távozott mielőtt kirúgták volna. Az RMDSZ, amely korábban igyekezett egyensúlyt találni a budapesti pártok között, mára a Fidesz támogatója lett. Kelemen Hunor, a párt vezetője a Fidesz közgyűlésen tett hűségesküt Orbán Viktornak. Mindez persze azzal is magyarázható, hogy az erdélyi magyar közvélemény jórésze Orbán Viktor mögött áll, aki az állampolgárság megadása mellett jelentős összegekkel is támogatja a legnagyobb határon túli magyar kisebbséget. Orbán megbízásából Demeter Szilárd kezdte meg az erdélyi magyar sajtó „átszervezését”. A korábban sokszínű sajtó egyre jobban kezdett hasonlítani a magyarországi mintához. Demeter Szilárdot érdemei elismeréseképpen kinevezték a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójának és a magyar kulturális élet egyik irányítójának.

Független sajtóra senkinek sincs szüksége

Ez derült ki most Erdélyben is, ahol-éppúgy mint Magyarországon – a sajtóban is a pénz dirigál. A szponzorok csakis szócsőként használható sajtót illetve médiát akarnak, ahol a kiszolgáltatott újságírók szabadon írnak arról amiről szabad. A hatalom iránti szervilis elkötelezettség maradt az egyetlen út, melyet a Transindex újságírói nem akartak vállalni. Döntésük – pozitív alternatíva híján – teljességgel érthető. De mi lesz a több mint egymilliós magyar közösséggel Romániában? Románul vagy angolul kell olvasniuk, ha pártos propaganda helyett valódi híreket szeretnének látni?

Miért olyan alacsony az oltási hajlandóság a Székelyföldön?

36%-os az oltottsági arány (ez két oltást jelent) a Székelyföldön miközben Románia egész területén 48% – ezt állapította meg egy felmérés, melyet két magyar szociológus készített, és a Transindex portál ismertetett.

Mindössze 9% azok aránya a Székelyföldön, akik három védőoltást kaptak a Covid 19 vírus ellen – közli a tanulmány, melyet Kiss Tamás és Toró Tibor készített. Miért ez a vírus és oltás szkepszis a Székelyföldön?

Nem az általános bizalmatlanság miatt, mert az Románia egész területén elterjedt: a legszűkebb családon kivül senki sem bízik senkiben! A szerzők szerint a fő baj az, hogy az elit a Székelyföldön nem állt be az oltási kampány mögé. Az RMDSZ ugyan hivatalosan kampányol, de a helyi polgármesterek jórésze egyáltalán nem. Probléma ezenkívül a katolikus egyház, amely a román ortodox egyházhoz hasonlóan elég kétértelmű magatartást tanúsít miközben Ferenc pápa Rómában mindenkit arra buzdít, hogy oltassa be magát.

Szegénység és tudatlanság

Ez is erősíti a vírus és oltás szkeptikus magatartást. A Székelyföld Románia egyik legszegényebb régiója éppúgy mint Moldva, amely szintén igencsak vírus és oltás szkeptikus.

Az Erdély más részein lakó magyarok sokkal közelebb állnak az európai normákhoz mint a Székelyföldiek. Románia lakosságának 44%-a van azon a véleményen, hogy helyes, ha csakis védettségi igazolvánnyal látogathatók egyes helyek. A Székelyföldön mindössze a megkérdezettek 19%-a helyesli ezt.

Nagyon sokan hisznek a különböző összesküvés elméletekben, és nem adnak hitelt a hivatalos tájékoztatásnak.

Orbán hatás?

Sokan reménykedtek abban, hogy a magyar miniszterelnök, aki igen népszerű a Székelyföldön, befolyásolja a közvéleményt, és megindul az oltási kampány támogatása, de ez nem következett be. A felmérés azt mutatja, hogy Orbán hatása, amely más tekintetben ugyancsak jelentős, erre nem terjed ki. A magyarországi politika iránt érdeklődők körében ugyan nagyobb az oltási hajlandóság, de ez általában a jobban képzett társadalmi rétegekre jellemző, akik különben is komolyabban veszik a járvány elleni harcot. Az RMDSZ támogatói általában pozitívan viszonyulnak az oltási kampányhoz míg a bizonytalan választók többsége vírus és oltás szkeptikus. Az RMDSZ vezetője a Fidesz legutóbbi kongresszusán letette a hűségesküt Orbán Viktornak. Aki a Székelyföldön, Tusnádfürdőn szokta elmondani ideológiai szónoklatait, de a COVID járvány ezt is megakadályozta. A magyar miniszterelnöknek Magyarországon is az az egyik legnagyobb problémája az oltási kampánnyal, hogy lelkes hívei között nagyon sokan vírus és oltás szkeptikusak annak ellenére, hogy a járvány halottainak száma Magyarországon immár meghaladta a 40 ezret is.

Öt RMDSZ prefektus

Miután a magyar érdekképviselet belépett a bukaresti kormányba, így a súlyának megfelelő képviseletet kapott a prefektusok között is. Hegedűs Csilla, az RMDSZ szóvivője elmondta a maszol.ro portálnak, hogy öt prefektus és 11 alprefektus helyet kaptak.

Románia közigazgatási rendszere sokban a francia mintát követi. A prefektusok a megyék élén álló legfontosabb állami tisztviselők, akiknek különösen nagy szerepe van a vírusválság idején.

Kovászna megyének magyar prefektusa lesz

Romániában két székelyföldi megyében maradt meg a magyar többség. Ezek közül az egyik Kovászna, melynek székhelye Sepsiszentgyörgy. Itt lesz ezentúl magyar prefektus éppúgy mint Arad, Kolozs, Szatmár és Szilágy megyében. Mindegyik megyében jelentős számú magyar kisebbség él.

A többi erdélyi megyében alprefektusa lesz az RMDSZ-nek – kivéve Szebenben, ahol a szászok alkotják a legnagyobb nemzetiségi kisebbséget. Ezenkívül alprefektusa lesz az RMDSZ-nek Bukarestben is, ahol szintén sok magyar él.

Ellentétek

Az elmúlt években gyakran előfordult, hogy jogviták alakultak ki a prefektusok és az önkormányzatok között Erdélyben, ahol a román prefektusok egy része kifogásolta a magyar jelképek használatát. A jövőben – a magyar prefektusok és alprefektusok kinevezésével – feltehetően enyhülni fognak ezek az ellentétek.

Bekerül-e a kormányba az RMDSZ?

A romániai választások a kormányzó liberálisok visszaesését és a szélsőjobb előretörését hozták. Meglepetésre a szociáldemokraták végeztek az első helyen. Az RMDSZ 6%-ot szerzett, így biztos helye van a törvényhozásban Bukarestben.

A negatív szenzációt a szélsőjobb előretörése jelentette: az AUR, amely Nagy Romániát akar elérni Moldova és Románia egyesítésével, a magyar kisebbség legelszántabb ellenfele. Kissé meglepő módon a külföldön dolgozó románok közül sokan rájuk szavaztak míg korábban ők a kormányzó liberális pártot támogatták.

Ludovic Orban miniszterelnök, aki a választásoktól pozíciója megerősödését várta, veszített, mert csak a második helyet tudta megszerezni az ősi ellenfél, a szociáldemokraták mögött. (A szociáldemokraták a régi állampárt utódai, a liberálisok a nyugati világ támogatását élvezik. Dacian Ciolos egykori román miniszterelnök az európai parlament liberális frakciójának vezetője Brüsszelben – Macron francia elnök támogatásával).

Mindkét nagy párt megpróbálhatja a kormányalakítást az RMDSZ-szel, amelyiknek nagy gyakorlata van az ilyen típusú rugalmas együttműködésben.

Megkísérelhetik ugyanakkor a kormányalakítást a szélsőjobboldali AUR-ral is, de ez igen negatív visszhangot váltana ki külföldön.

Mindeközben Románia is a Covid-19 járvánnyal küszködik illetve a vele járó gazdasági válsággal.

Ludovic Orban, Románia miniszterelnöke az elmúlt napokban ezért többször is bírálta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt mondván: vétója akadályozza azt, hogy az uniós tagállamok mielőbb hozzájussanak a nagyon is szükséges pénzekhez a költségvetésből illetve a válságkezelő alapból.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK