Kína látványos lépéssel jelezte, hogy nem engedi át az irányítást a mesterséges intelligencia stratégiai területén: Peking megakadályozta, hogy a Meta felvásároljon egy kínai AI‑startupot, mindezt közvetlenül Donald Trump tervezett látogatása előtt. A döntés újabb fejezete az USA és Kína között zajló technológiai és geopolitikai versengésnek.
Kína saját eszközeivel kíván válaszolni az amerikai technológiai nyomásra: a pekingi hatóságok nem hagyták jóvá a Meta (Facebook) decemberben bejelentett felvásárlási ügyletét, amely a Manus nevű kínai mesterségesintelligencia‑startup beolvasztását célozta volna az amerikai vállalat AI‑rendszereibe.
A Meta 2 milliárd dollárért vásárolta volna meg a Manus fejlesztőcsapatát, ám a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság egyetlen döntéssel megakadályozta az üzletet. A vállalat szóvivője közölte:
„Minden kínai törvényt és szabályt betartottunk.”
Mark Zuckerberg különösen fontosnak nevezte a felvásárlást, mivel a Manus olyan AI‑technológiát fejlesztett, amely önállóan hajt végre összetett feladatokat, míg a versenytárs rendszerek minden lépéshez újabb jóváhagyást igényelnek.
A Manus időközben Szingapúrba költözött, de mivel eredetileg Kínában alapították, a felvásárláshoz továbbra is szükség van pekingi engedélyre — ezt azonban most megtagadták. A kínai hatóságok már korábban is jelezték fenntartásaikat: a startup két alapítóját nem engedték elhagyni az országot.
USA–Kína informatikai háború
A döntés egy hosszabb technológiai konfliktus része. Korábban a Trump‑adminisztráció kényszerítette a TikTok amerikai leányvállalatának eladását, arra hivatkozva, hogy a platform több mint 150 millió amerikai adatait oszthatja meg a pekingi hírszerzéssel. Most Kína hivatkozik nemzetbiztonsági kockázatokra.
A Fehér Ház pénteken közleményt adott ki, amelyben biztosította az amerikai technológiai cégeket, hogy megvédi őket a fejlesztéseik „külföldi lemásolásától”, különösen Kínában.
A kínai nagykövetség azonnal reagált Washingtonban:
„Kína ma már nemcsak a világ műhelye, hanem egyre inkább globális kutatólaboratórium is. Az Egyesült Államoknak ezt tudomásul kell vennie, és nem akadályoznia a kínai vállalkozásokat.”
A ritkaföldfém‑fegyver és a geopolitikai háttér
A két ország közötti kereskedelmi háború tavaly új szintre lépett. Amikor Kína bevetette a ritkaföldfém‑fegyvert — ezek feldolgozását 90%-ban monopolizálja —, az amerikai chipgyártás veszélybe került, és Trump visszavonulót fújt.
Az amerikai elnök ezt követően a saját közösségi oldalán már „G2‑ről” írt, vagyis az USA és Kína egyenrangú globális szerepéről — egy olyan koncepcióról, amelyet Hszi Csin‑ping már egy évtizede javasolt, de Washington mindeddig elutasított.
Trump eredetileg április elején látogatott volna Pekingbe, hogy a Tiltott Városban tárgyaljon Hszi Csin‑pinggel, ám az iráni háború miatt az utat elhalasztották. Az új időpont május 14–15., de az amerikai elnök közel-keleti szerepvállalása miatt kérdéses, hogy a csúcstalálkozót valóban megtartják‑e.
