Az ellenzék vezére Kiskunlacházán üzent Putyinnak és Orbánnak – miközben kiszivárogtak újabb orosz kapcsolatok.
Magyar Péter, az ellenzék vezetője a kampány egyik legélesebb beszédét tartotta Kiskunlacházán, ahol Moszkvának és a hazai oroszbarát politikának is üzent. Azt mondta: „Putyin hiába támogatja Orbán Viktort, a magyar történelmet nem Moszkvában írják.” A nyilatkozat azután hangzott el, hogy újabb kompromittáló hangfelvételek kerültek nyilvánosságra a magyar–orosz diplomácia rejtett szálairól, és közben Washingtonban is változik a viszony: Trump elengedni látszik Orbán kezét.
„Ruszkik haza!” – újra skandálja a tömeg
Kiskunlacházán egy orosz tudósító kérdésére reagálva Magyar Péter kijelentette:
„Putyin hiába fárad Orbán Viktor támogatásával. Magyarország jövőjét nem a Kremlből fogják diktálni.”
A politikus megjegyezte, hogy az orosz tudósító akár fedett GRU‑ügynök is lehet, mire a tömeg – felidézve Orbán 1989‑es beszédét a Hősök terén – hangosan skandálta: „Ruszkik haza!”
Beszédében Magyar Péter a ’56‑os forradalom szimbolikáját is elővette:
„A forradalom hetvenedik évfordulóját már egy valóban szabad, független és szuverén Magyarországon fogjuk ünnepelni.”
Kisúgott titkok: ki hallgatja le Orbánékat?
A magyar–orosz kapcsolatok témája újra a nemzetközi sajtó címlapjaira került. A Washington Post orosz szakértője, Catherine Belton brit újságíró nyugati titkosszolgálati forrásokra hivatkozva írta meg: az Orbán‑kormány kifejezetten szervilis viszonyban áll Moszkvával.
A rendelkezésre álló információk szerint Budapesten magát Beltont a Karmelitában is fogadták, ám a tárgyalásairól semmi nem szivárgott ki – annál több viszont azóta.
Először az ellenzéki sajtó közölt Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közti telefonbeszélgetéseket, majd a bloomberges kiszivárogtatás jött: Putyin és Orbán Viktor tavaly októberi tárgyalásának tartalma is napvilágra került.
A források szerint ilyesmit lehallgatni csak a CIA képes – ami újabb kérdéseket vetett fel: vajon ki és miért szivárogtat ezekről a beszélgetésekről.
Az ominózus megbeszélés idején Orbán egy Trump–Putyin találkozó reményében közvetített; célja az volt, hogy Budapest adjon otthont a háborút lezáró csúcstalálkozónak. A Karmelitában úgy hitték, ez hozza meg Orbán nemzetközi áttörését. A terv azonban összeomlott.
„Iránért Ukrajnát” – a kudarc diplomáciája
Putyin azóta is próbálja újraéleszteni a kapcsolatot Washingtonnal.
Amikor Trump megtámadta Iránt, az orosz elnök felajánlotta a nagy alkut:
Iránért cserébe Ukrajnát.
Trump néhány hétig fontolóra vette, majd elutasította a javaslatot. Az alku meghiúsulásával Orbán Viktor külpolitikai álma is porrá omlott: nem lesz „Budapesti békecsúcs”, és nem lesz Trump–Putyin‑paktum sem.
Trump tanul a hibáiból – Putyin nem
Az amerikai elnök – ellentétben orosz kollégájával – felismerte, hogy az iráni háború végzetes hibává válhat. A népszerűségi mutatók mélypontra estek, miután az Egyesült Államokban egy gallon benzin ára meghaladta a négy dollárt.
Trump most mindenáron véget akar vetni a konfliktusnak, és májusban Kínába utazik, ahol Hszi Csin‑pingen kíván megállapodni a világ új egyensúlyáról.
A Fehér Házban úgy látják: Peking a valódi vetélytárs, Moszkva viszont „lecsúszó, ideges hatalom”.
Orbán magára marad
Trump februárban telefonon még üdvözölte Orbánt a Vance‑alelnök budapesti gyűlésén, de a washingtoni források szerint az amerikai elnök egyre kevésbé tekint partnerként a magyar miniszterelnökre.
„Trump nem szereti a veszteseket” – idéznek egy Fehér Ház‑beli tanácsadót. A korábbi elnök Orbánt azért csodálta, mert 16 éven át hatalmon tudott maradni, miközben Európa többi vezetője sorra elbukott. Most viszont Orbán népszerűsége megrepedezett, és a republikánus körökben is nő a vélemény, hogy „a magyar modell kifulladt.”
„Mentsük meg Orbánt” – de meddig?
Trump állítólag ezzel a mondattal küldte Budapestre alelnökét: „Mentsük meg Orbánt!”
De a realitás az, hogy a magyar kormányfő bukása Washington számára nem lenne tragédia. Az amerikai döntéshozók szemében Magyarország elvesztette stratégiai értékét, a térségben Lengyelország és Románia a valódi partner – nem Budapest.
Ha Orbán április 12-én vereséget szenved, Trump legfeljebb annyit mondhat:
„Sajnálatos, de nem az én gondom. Kit érdekel egy tízmilliós ország, amit egy átlag amerikai meg sem talál a térképen?”
Európa válaszút előtt
Magyar Péter Kiskunlacházán elmondott szavai ezért többek, mint kampánybeszéd: a történelmi figyelmeztetés ismét aktuális. 1989‑ben Orbán kiáltotta: „Ruszkik haza!”, ma pedig Magyar Péter idézte fel ugyanezt a jelszót, de már Orbán ellen.
A kérdés, amely továbbra is Magyarország előtt áll:
Ki írja a magyar történelmet – Moszkva, Washington vagy végre maga az ország?
