Lengyelország kormányzati vezetői példátlanul élesen üzentek Budapestre a háború negyedik évfordulóján. Karol Nawrocki lengyel államfő szerint Oroszország Ukrajna elleni agressziója „súlyos fenyegetés Európa biztonságára”, míg Radosław Sikorski külügyminiszter Magyarország Ukrajna-politikáját „sokkolónak” nevezte. Varsó és Brüsszel szavaiból kiviláglik: Magyarország egyre inkább elszigetelődik szövetségesei között.
„Az ukránok Európát védik” – Varsó újra figyelmeztet Moszkvára
A háború negyedik évfordulóján Karol Nawrocki, Lengyelország jobboldali államfője – aki politikai értelemben Orbán Viktor egyik legközelebbi szövetségesének számított – egyértelmű nyilatkozatot tett:
„A történelem arra tanít bennünket, hogy Oroszország birodalmi ambícióinak figyelmen kívül hagyása mindig tragédiához vezetett. A demokratikus világnak egységesnek kell maradnia az ilyen kihívásokkal szemben. Elvárjuk minden olyan tevékenység leállítását, amely destabilizálja régiónkat. Tisztelettel adózunk azok bátorsága előtt, akik nap mint nap kiállnak a szabadság védelmében.”
Az elnök szerint Ukrajna Európát védi a frontvonalon, és a kontinens jövője azon múlik, hogy képes lesz-e kiállni a keleti agresszióval szemben.
Nawrockit meghívták a G20-csúcstalálkozóra az Egyesült Államokba – egy gesztus, amely Washington elismerését is jelzi Lengyelország határozott diplomáciája iránt.
Sikorski: „A magyar vétók sokkolók és kontraproduktívak”
A lengyel külügyminiszter, Radosław Sikorski, még keményebben fogalmazott. Varsóban tartott sajtótájékoztatóján kijelentette:
„A magyar álláspont önző és rövidlátó. Nemcsak borzalmas, hanem sajnos már nem is meglepő.”
Sikorski szerint Magyarország folyamatosan gátolja az Európai Unió egységes politikáját Ukrajna támogatása ügyében.
Külön kiemelte, hogy a magyar kormány továbbra is orosz olajat és földgázt vásárol, holott a piacon számos alternatíva elérhető lenne.
Az EU célja egyértelmű – mondta – : elvágni Oroszországot háborús finanszírozási forrásaitól, vagyis attól a több tízmilliárd eurós bevételtől, amelyet az olaj- és gázexportból szerez.
A volt amerikai nagykövet, David Pressman, szerint a magyar kormány oroszbarátságának hátterében „gazdasági összefonódások” is állhatnak. Pressman adatai szerint Budapest az ukrajnai háború kezdete óta 2,2 milliárd dollárnyi kedvezményes támogatást kapott Moszkvától különféle energetikai megállapodásokon keresztül.
Nem véletlen, hogy Donald Tusk lengyel miniszterelnök tömören úgy fogalmazott:
„Orbán Viktor Putyin ügynöke Európában.”
Brüsszel Kijevben: az EU kitart Ukrajna mellett
A háború negyedik évfordulóján Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már tizedik alkalommal látogatott Kijevbe.
A találkozón Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel ismét megerősítette:
„Az Európai Unió pénzügyileg, katonailag és humanitáriusan is Ukrajna mögött áll ezen a kemény télen. Támogatásunk nem lankad mindaddig, amíg olyan béke nem születik, amely elfogadható Ukrajna számára.”
Brüsszel egy új, 90 milliárd eurós segélycsomagot készített elő, amely az ukrán hadsereg fegyverellátását és az ország gazdasági stabilizálását segítené. Ezt a csomagot azonban a magyar kormány megvétózta, azzal indokolva, hogy Ukrajna ideiglenesen leállította az orosz olaj szállítását a Barátság kőolajvezetéken Magyarország és Szlovákia felé.
A döntés sokak szerint politikai indíttatású volt, hiszen az ukrán infrastruktúra elleni orosz támadások következtében Ukrajnában számos városban megszűnt az áram- és vízszolgáltatás, így a tranzit is akadozik – Moszkva viszont éppen ezt használja ki.
Tettrekészek Szövetsége – új Európa születik Kijevben
A háború negyedik évfordulóján rendezték Kijevben a Tettrekészek Konferenciáját, amelyhez azok az európai államok csatlakoztak, amelyek politikailag és katonailag is támogatják Ukrajnát. A kezdeményezés különösen fontossá vált azóta, hogy az Egyesült Államok Donald Trump visszatérése miatt fokozatosan visszavonult az európai biztonságpolitikai támogatásból.
A szövetséghez Finnország és Svédország is csatlakozott – mindkét ország feladta korábbi semlegességét, és a háború hatására belépett a NATO-ba. Magyarország e lépéseket is hátráltatta, többek között a parlamenti ratifikációs folyamat elhúzásával – elemzők szerint Moszkva kérésére.
A lengyel sajtó szerint Putyin a lojalitásért a legmagasabb külföldinek adható orosz kitüntetést, a Barátság érdemrendet ajánlotta fel Orbán Viktornak, aki azonban végül Szijjártó Péter külügyminisztert küldte maga helyett – „leghűségesebb janicsárját”.
Európa választása: szolidaritás vagy szakadék
Lengyelország, az Európai Unió és a skandináv államok egységes üzenete világos: a kontinens biztonságát az ukrán fronton vívják meg. Miközben Varsó, Berlin és Brüsszel közös fellépést sürget, Budapest még mindig lavírozik Moszkva és Brüsszel között.
Karol Nawrocki szavai így nemcsak Oroszországnak, hanem Orbán Viktornak is szólnak:
„Az Oroszország iránti önáltatás még soha nem hozott békét Európának – csak háborút.”
