Kezdőlap Címkék Kijev

Címke: Kijev

Orbán Kijevben

Az ukrajnai háború kitörése óta először látogat el a magyar kormányfő Kijevbe nem sokkal azután, hogy Magyarország átvette az Európai Unió elnökségét. Brüsszeli források szerint Orbán Viktor ígéretet tett arra, hogy ellátogat Ukrajna fővárosába, és ott nem a saját nézeteit képviseli hanem az Európai Unióét.

Ha a magyar kormányfő nem vállalta volna ezt a látogatást, akkor Magyarország nem kapta volna meg a soros uniós elnökséget. Orbán Viktor többször is megvétózta Ukrajna uniós támogatását, és minden módon akadályozta, hogy az orosz agresszió áldozata jelentős nyugati támogatáshoz jusson. Az európai választáson is a béke jelszavával kampányolt a magyar miniszterelnök szembeállítva Brüsszel és Washington “háborús politikájával.”

Orbán – Zelenszkij találkozó Kijevben

Ez erős szimbólum, de aligha változtat azon, hogy a magyar diplomácia egyedül az Európai Unióban sokkal megértőbb Putyin álláspontja iránt mint a megtámadott Ukrajna politikájával. Ürügyként Orbán Viktor szívesen használja a magyar kisebbség ügyét, de Ukrajnában román kisebbség is él, a mindenkori bukaresti kormány mégiscsak egyértelműen támogatja az Európai Unió és a NATO Ukrajna politikáját, mely jelenleg azt jelenti: kiállnak Zelenszkij elnök mellett. Az ukrán elnök álláspontja az, hogy fegyverszüneti tárgyalásokra csakis akkor kerülhet sor, hogyha az oroszok kivonulnak Ukrajnából. Minthogy ennek a  valószínűsége nulla, ezért ez a háború folytatását jelenti beláthatatlan ideig. Putyin a területért békét megoldást kínálja, és ezzel ért egyet Orbán Viktor is. A döntés persze nem az ő kezükben van hanem az USA elnökében. Zelenszkij elnök erről Washingtonban úgy nyilatkozott:

”Biden elnök öt perc alatt megállapodhat a fejünk felett Putyinnal, de ezt mi nem fogadnánk el.”

Legutóbb Podoljak, Zelenszkij elnök kabinetfőnöke már úgy nyilatkozott a Bloombergnek, hogy Oroszországot is meg lehetne hívni egy békekonferenciára. Ukrajna támogatottsága mind Washingtonban mind Brüsszelben gyengül: Biden elnök siralmasan leszerepelt azzal a Donald Trumppal szemben, aki azzal kampányol, hogy napok alatt megoldaná az ukrajnai konfliktust. Hogyan? Úgy, hogy leállítaná az amerikai támogatást Zelenszkij elnöknek, ha az nem lenne hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni Putyinnal.

Brüsszeli támogatása azért gyengülhet meg Ukrajnának, mert Macron elnök súlyos vereséget szenvedett a választásokon, ellenfele, Marine Le Pen pedig éppúgy Putyin “barátai” közé tartozik mint a jelenleg épp Kijevben tárgyaló Orbán Viktor miniszterelnök.

12 év után

Orbán Viktor magyar miniszterelnök július 2-án reggel érkezett Kijevbe – hosszú évek óta ez az első látogatása.

A hírek szerint megérkezett a magyar nagykövetségre a számos autóból álló miniszterelnöki csapat. Orbán nem járt Ukrajnában sem Volodimir Zelenszkij, sem az előző elnök, Petro Porosenko idején. Orbán legutóbb 2012-ben járt Kijevben, ahol Janukovics akkori elnökkel találkozott.

Európa egyik legoroszbarátabb vezetőjének váratlan látogatása keretében, amelyre akkor kerül sor, amikor Magyarország veszi át az EU soros elnökségét. Orbán Viktor várhatóan kedden tárgyal Volodimir Zelenszkij elnökkel és más vezető tisztségviselőkkel.

Új útvonalon az Odesszai kikötőből induló gabonaszállító hajók

Az első teherhajó elhagyta a Fekete-tenger partján fekvő ukrajnai odesszai kikötőt a Kijev által kialakított új tengeri folyosón keresztül – jelentette be szerdán az ukrán infrastrukturális miniszter.

„A Joseph-Schulte (…) konténerhajó elhagyta Odessza kikötőjét, és a polgári hajók számára kialakított ideiglenes folyosón halad” – erősítette meg Olexandr Kubrakov, akit egy sajtóközlemény idéz. Oroszország azonban azzal fenyegetőzött, hogy potenciális katonai célpontnak tekinti az ukrán kikötőkbe induló vagy onnan induló hajókat a gabona -megállapodás lejártát követően.

Július közepén Oroszország felmondta azt a megállapodást, amely tavaly nyár óta lehetővé tette az ukrán gabonafélék számára, hogy az Oroszország által bevezetett blokád ellenére elhagyják az ország déli kikötőit. Néhány nappal később, július 19-én Moszkva figyelmeztetett, hogy az ukrán kikötőkbe tartó vagy onnan induló hajók potenciális célpontnak számítanak. Kijev másnap úgy reagált, hogy megerősítette az orosz hajókra vonatkozó kölcsönösséget.

Azóta a Fekete-tengeren mindkét oldalon megnőtt a támadások száma, és az orosz hadsereg többször is csapást mért Odesszára, Dél-Ukrajna egyik jelentős kikötőjére, de támadja Izmail és Reni folyami kikötőit is, amelyeket Kijev exportjának akadályozása okán ítélt el.

Zelenszkij-Hsz Csin-ping az első lépés

0

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy Hszi Csin-ping kínai vezetővel „hosszú és tartalmas” telefonbeszélgetést folytattak szerdán, ami az első ismert kapcsolatuk azóta, hogy Oroszország több mint egy évvel ezelőtt megtámadta Ukrajnát.

Az egyórás beszélgetés két hónappal azután érkezett, hogy Peking, amely régóta Oroszországhoz igazodik, közölte, hogy közvetítőként kíván fellépni, és egy hónappal azután, hogy Hszi Moszkvába látogatott. A telefonhívás egybeesett azzal is, hogy Ukrajna tavaszi ellentámadásra készíti fel haderejét.

Zelenszkij lelkesen fogadta a hívást, amely lehetőséget kínált számára, hogy ismertesse véleményét a Moszkva és Peking közötti kétoldalú párbeszédbe. Vlagyimir Putyin orosz elnök azért tartja magához közel Hszit, hogy ellensúlyozza az Ukrajna mellett álló Egyesült Államok politikai súlyát.

„Úgy gondolom, hogy ez a felhívás, valamint Ukrajna kínai nagykövetének kinevezése erőteljes lökést ad kétoldalú kapcsolataink fejlődéséhez” – mondta Zelenszkij a Facebookon.

A honlapján található hivatalos feljegyzés „produktívnak” nevezte a beszélgetést, és azt mondta, hogy ez utat mutat a „lehetséges interakció felé, amelynek célja egy igazságos és fenntartható béke megteremtése Ukrajnában”.

Zelenszkij hangsúlyozta az összes ukrán föld visszaszerzésének szükségességét, és kijelentette:

„Nem lehet béke a területi kompromisszumok rovására”.

Közvetett hivatkozással azokra az amerikai jelentésekre, amelyek szerint Kína fontolóra vette fegyverek szállítását Oroszországnak a háborúhoz, Zelenszkij hivatala azt mondta, arra kérte az országokat, hogy tartózkodjanak ettől, mert „bármilyen támogatást – akár részlegesen is – Oroszország agressziójának folytatására fordítja.

Kína kijelentette, hogy egyik félnek sem szállít fegyvert a konfliktusban.

A bucsai vérengzés évfordulóján

2022. március 31-én az orosz hadsereg kivonult Bucsából és egész Észak-Kijevből, egy hónappal azután, hogy Vlagyimir Putyin elnök utasítására megindította az ország invázióját.

Ukrajna ezen a pénteken emlékezik meg az oroszok kivonulásának évfordulójáról ebből a mártírvárosból, amelyben két nappal később mészárlást fedeztek fel. Az orosz megszállók hidegen kivégzett civilek holttestét hagyták maguk mögött, így ez a helység a moszkvai csapatoknak tulajdonított atrocitások legszembetűnőbb jelképe.

Az AFP újságírói így április 2-án megtalálták a járművek elszenesedett tetemeit, lerombolt házakat és mindenekelőtt több száz méteren szétszórva húsz civil ruhás férfi holttestét, köztük hátrakötözött kezű holttesteket is. Ezek a jelenetek sokkolták az egész világot, Kijev és a nyugatiak elítélték a civilek kivégzéseit és a háborús bűnöket.

twitter.com

A Kreml tagadta, hogy bármi köze lenne hozzá, és azt állította az ukránok rendezték az egészet.

A felfedezés után két nappal tett látogatása során Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, láthatóan feldúlva, „háborús bűnöket” rótt fel, amelyeket „a világ népirtásként fog elismerni”. Azóta szinte minden Ukrajnába látogató külföldi vezető tett egy kitérőt, hogy Bucsába menjen.

Egy évvel Bucsa felszabadulása után az AFP újságírói csütörtökön újjáépítési munkálatokat láttak a korábban békés kisvárosban, amelynek a háború előtt 37 000 lakosa volt. Több tucat építőmester szorgoskodik ásók, kotró-rakodók és billenő teherautók közepette a házak újjáépítésén és az úttest felújításán.

Ha a trauma továbbra is fennáll, az AFP által megkérdezett lakosok felismerték, hogy a „fájdalom csillapodik”, mert „tovább kell élni”. A helyi plébániát vezető Andrij főpap, aki nem akarja elfelejteni a halottakat, hangsúlyozza, hogy

„ne a múltban éljünk, hanem a jövőben”

ez nagyon fontos.

Kijev és az ukrán hatóságok többszörös visszaélésekkel vádolták az orosz erőket, miután több száz holttestet fedeztek fel Bucsában és más városokban, több száz sírt Izium közelében vagy „kínzókamrákat” a visszafoglalt városokban. Oroszország továbbra is tagadja, hogy erői visszaéléseket, gyilkosságokat követtek volna el.

Csütörtökön Maria Zakharova, az orosz diplomácia szóvivője ismét „durva és cinikus kijevi provokációnak” minősítette a Bucsa-ügyet.

Vagif Alijev, a leg…

Vagif Alijev olyan fejlesztő, akire sok „leg” előtagú jelző alkalmazható: a legnagyobb, a legambiciózusabb, a legravaszabb. Minden kijevi ismeri projektjeit – „Parus”, „Gulliver”, Lavina Mall.

Az 1990-es években egy türkmenisztáni születésű azerbajdzsáni türkmén gáz cserekereskedelemmel foglalkozott Ukrajnának. Társa ebben az ügyben a Naftogaz botrányos volt vezetője, Ihor Bakai volt.

A keleti gázért cserébe Ukrajna számítógépekkel, kávéval és sok más addig hiánycikkel látta el Türkmenisztánt. Ennek köszönhetően Alijevnek sikerült nagy vagyont keresnie. Amikor a kezdeti tőkefelhalmozás időszaka véget ért, miami birtokán azon kezdett gondolkodni, hogy mi legyen a következő lépés.

A mennyország találkozót küldött az üzletembernek Donald Trump amerikai fejlesztő személyében New Yorkba. A vele folytatott beszélgetés a Trump Towerben évtizedekre meghatározta a vállalkozó sorsát. Alijev visszatért Ukrajnába, partnernek vette Igor Nikonovot és Volodimir Krapivint, és megalapították a KAN céget.

Első projektjük a besszarábiai negyed nagyszabású rekonstrukciója volt Kijev központjában, amely magában foglalta a Mandarin Plaza bevásárlóközpontot, a Dominant üzleti központot és az Arena City szórakoztató központot.

Alijev nemcsak az ingatlanépítésért felelős, hanem azért is, hogy világmárkákat vonzzon az ukrán piacra. Az ország neki tulajdonítja a Chanel, a Tiffany, a Dolce&Gabbana, a H&M, a Zara és az IKEA megjelenését.

A 2010-es évek elején a fejlesztő azt a célt tűzte ki maga elé, hogy legalább nyolc nagy bevásárlóközpontot épít Kijevben, amivel a kereskedelmi ingatlanpiac királya lesz. A cél elérését járvány, nagy háború, népességvándorlás és fizetőképességi válság akadályozta meg.

Az új gazdasági körülmények arra kényszerítik Alijevet, hogy változtasson tervein?

Az EP-vel folytatott beszélgetés során az üzletember optimizmust sugároz. Azt mondja, három-négy hónap múlva „megmérgezik Putyin bunkerét”, véget ér a háború, Kijev pedig nagy európai metropolisz lesz, a főváros lakossága jelentősen megnő, a turisták száma pedig tízszeresére nő.

A Blockbuster Mall sikertelen elindítása, az Ocean Mall építésének ötéves késése és az orosz oligarcháktól való finanszírozástól való függésről szóló pletykák hátterében a piaci szereplők úgy vélik, hogy Alijev nem építhet a tervek szerint.

Az üzletember elutasítja az ilyen előrejelzéseket, és megosztja az EP-vel a válságból való kilábalás stratégiáját.

Biden látogatás Kijevben

Meglepetésszerű látogatást tesz Ukrajna fővárosában az Egyesült Államok elnöke, akinek Volodimir Zelenszkij államfő ukrán és angol nyelven köszönte meg a támogatást.

“Egy év eltelt a háború kezdete óta, és Kijev ellenáll, Ukrajna ellenáll, a demokrácia ellenáll” – jelentette ki Joe Biden Kijevben, aki mindenkit emlékeztetett arra, hogy “én voltam az az elnök, aki figyelmeztetett mindenkit, hogy Putyin Ukrajna megtámadására készül.”

“Addig támogatjuk Ukrajna védelmét amíg az szükséges”

– jelentette ki az amerikai elnök még a Fehér Házban.

Az ellenzéki republikánusok mindinkább a kétségeiket hangsúlyozzák miután csökken az amerikai közvélemény elkötelezettsége is Ukrajna mellett – írja a Voice of America portál.

“Kedden érkezik Biden elnök Varsóba, ahol megvitatja a lengyel vezetőkkel a kollektív erőfeszítéseket Ukrajna támogatására és a NATO elrettentő kapacitásainak növelésére” – mondta el a sajtónak Washingtonban a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője.

John Kirby az elnök európai programját ismertetve közölte: Joe Biden találkozik a Bukaresti kilencek vezetőivel is. Ezek azok a NATO tagállamok, amelyek közvetlenül határosak az ukrajnai háború következtében kialakult veszélyzónával. Ide tartozik Magyarország is.

A bukaresti kilencek döntő többsége kiáll Ukrajna maximális támogatás mellett – Magyarország kivételével. A magyar miniszterelnök azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szeretne.

Franciaország és Németország támogatja Ukrajna védelmét, de nem törekszik Putyin megbuktatására és Oroszország felbomlasztására – ahogy azt Soros György javasolta a müncheni biztonságpolitikai konferenciának elküldött videó üzenetében.

A német kétségeket Jürgen Habermas fogalmazta meg a Süddeutsche Zeitungban. A híres baloldali filozófus szerint az USA-nak el kellene döntenie: Ukrajnát akarja-e megvédeni vagy pedig Putyint megbuktatni? Ha Oroszország felbomlasztása a cél, akkor az erősítheti Putyin pozícióját. Jürgen Habermas szerint célszerű lenne, ha az USA rávenné valamiféle kompromisszumra Ukrajnát.

Mit akar az USA elérni?

“A nagy fegyverszállítások azt célozzák, hogy az ukrán hadsereg gyors harctéri sikereket érjen el anélkül, hogy a NATO-t közvetlenül belevonná a katonai konfliktusba”

– nyilatkozta a Voice of Americanak a Quincy Institute stratégiai igazgatója.

John Beebe rámutatott arra, hogy az idő nem Ukrajnának dolgozik, mert Oroszország hatalmas méretei, gazdasága és hadiipara fölényben van. Ezért Putyin most az ukránok kifárasztására törekszik.

“Nagyon nehéz megtalálni az egyensúlyt, mert mindenképp igyekszünk elkerülnie a harmadik világháború kockázatát”

– hangsúlyozza a Quincy Institute stratégiai igazgatója.

“Nem valószínű, hogy Biden elnök ráveszi Zelenszkij ukrán államfőt egy korai kompromisszumra” – fejtegeti a German Marshall Fund East ügyvezető igazgatója. Michal Baranowski azt hangsúlyozza, hogy az ukránok nem hajlandók területet áldozni a békéért.

“Az USA tűzszünethez szeretne valószínűleg  eljutni amikor mindkét fél mint megoldhatatlan problémát félreteszi a területi kérdéseket “

– hangsúlyozza John Beebe, a Quincy Institute stratégiai igazgatója.

Közben Ukrajna katonai támogatása mind nagyobb gondot jelent a NATO-nak: Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára nemrég kijelentette, hogy Ukrajna gyorsabban használja fel a nyugati lőszert mint ahogy azt gyártani tudják a NATO tagállamokban, ahol emiatt hiány alakulhat ki.

Átfogó ukrajnai békejavaslatról szavaz az ENSZ közgyűlés a jövő héten. A békejavaslat egyik szerzője az Egyesült Államok. Vang Ji, a kínai diplomácia vezetője a müncheni biztonságpolitikai konferencián arról beszélt, hogy ezen a héten Kína is előáll egy békejavaslattal, hogy mielőbb véget érjen az egy éve megkezdődött ukrajnai háború.

Biden elnök Kijevben

Joe Biden amerikai elnök meglepetésszerű látogatást tett Kijevben február 20-án, hétfőn lengyelországi útja előtt, ahol várhatóan kedden megerősíti eltökéltségét Ukrajna támogatására és az Európa keleti szárnyán fekvő országok védelmére abban az esetben, ha orosz agresszióval kell szembenézniük.

Az elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok „ameddig szükséges” Ukrajna mellett áll, és újabb szankciókat jelentett be Oroszország ellen. Az elnök 500 millió dolláros kiegészítő segélyt is bejelentett, ennek részleteiről a napokban adnak tájékoztatást. Ez a segély több katonai felszerelést is tartalmaz majd, beleértve a tüzérséget, a és lőszert.

Ez a látogatás „a támogatás rendkívül fontos jele ”

– mondta Volodimir Zelenszkij.

Ezt az utazást egy háborúban álló országba, amire amerikai elnöknél még nem vállalkozott, a Fehér Ház előző nap megtagadta, kétségtelenül biztonsági okokból. Hétfőn délelőtt az ukrán főváros egy részét elzárták a forgalomtól, és három amerikai megfigyelő repülőgép szelte át az eget a lengyel határnál, ami kivételes esemény jele.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az utolsó pillanatban lemondta hétfőre tervezett brüsszeli útját is. Amerikai elnök legutóbbi ukrajnai látogatása Richard Nixonhoz nyúlik vissza, 1972-ben.

Mit keresett a CIA igazgatója Kijevben?

William Burns, aki korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt, Kijevben tárgyalt a hétvégén Zelenszkij elnökkel – jelentette némi késéssel az AP hírügynökség, mely szerint az USA további támogatásáról biztosította Ukrajna államfőjét a CIA igazgatója.

Az Egyesült Államok újabb fegyverszállítmányának értéke 2,5 milliárd dollár. Az amerikaiak nemcsak fegyvert szállítanak Ukrajnának, de információkat is adnak. Amerikai műholdak figyelik az Ukrajnában harcoló orosz csapatokat, és az adatokat átadják az ukrán hadseregnek, amely ezek alapján komoly károkat tud okozni az oroszoknak. Emiatt Moszkvában azzal fenyegetőznek, hogy kilőhetik az amerikai műholdakat, de erre aligha kerülhet sor, mert az USA figyelmeztette Putyint: erre megfelelő válasz érkezik!

A CIA igazgató az ukrán titkosszolgálat vezetőivel is tárgyalt. Ukrajnában nemrég lezuhant a belügyminiszter helikoptere, sok magasrangú tiszttel együtt. Nagy kérdés tehát, hogy most milyen formában van a titkosszolgálat Ukrajnában. Nem oly rég Zelenszkij egyik tanácsadója úgy nyilatkozott, hogy az ukrán titkosszolgálat toronymagasan áll az orosz fölött. Eddig ez talán így volt, de a belügyminiszter helikopterének lezuhanása azt mutatja, hogy az oroszok nem adták fel a kísérleteket az ukrán elit destabilizálására.

Tárgyal-e az USA Putyinnal Zelenszkij feje felett?

Kissinger egykori amerikai külügyminiszter folyamatosan ezt ajánlgatja Biden elnöknek. Az idén már 100 éves Kissinger mindenképp alkut szorgalmaz Oroszországgal mondván: nem lenne jó konfliktusba keveredni egy olyan állammal, melynek több mint 15 ezer nukleáris fegyvere van! Az USA könnyen rá tudná venni Zelenszkij elnököt a tárgyalásra hiszen nyugati támogatás nélkül Ukrajna 24 óráig sem tudná tartani magát. Zelenszkij azt is tudja, hogy jelenleg ugyan ő a liberális média kedvence, de hogyha szembeszegülne az USA akaratával, akkor hamarosan kiderülne róla, hogy off-shore számlákon hány millió dollárt tart.

Putyin minden bizonnyal arra vár, hogy felhívják Washingtonból hiszen így megmenthetné az arcát. William Burns, a CIA igazgatója ugyanis nemrég kijelentette:

“stratégiai szempontból ez az ukrajnai háború kudarc Putyin számára.”

Ukrajna szenved

Az orosz agresszor tovább folytatja Ukrajna energetikai infrastruktúrájának létesítményeinek elpusztítását. Célzott támadások során légi és tengeri bázisú cirkálórakétákat, légvédelmi irányított rakétákkal támadtak Ukrajna városaira.

Az orosz támadás során az előzetes adatok szerint összesen 69 rakétát indítottak amiből az ukrán védelmi erők 54  cirkáló rakétát semmisítettek meg.

Herman Galuscsenko energiaügyi miniszter elmondta, hogy a áramtermelő létesítményekben és az elektromos hálózatokban december 29-én bekövetkezett károk miatt nehéz a villamosenergia-helyzet Ukrajna nyugati részén, a kijevi és az odesszai régiókban. Délelőtt 11 órától az ország nyugati részén, Odessza és Kijev térségében kritikus energiaszolgáltatási helyzet alakult ki ezért vészhelyzeti áramkimaradások várhatók.

Klicsko, Kijev polgármestere szerint az ukrán főváros energiarendszerének 40%-a sérült meg a mai támadásban. Az eddigi jelentések szerint a támadásnak két sérültje van. A villamoshálózat helyreállításán már dolgoznak az energetikai szakemberek.

„A Kreml folytatja a hatalmas rakétatámadás-hadjáratát, brutálisan felhasználva a hideget és a sötétséget Ukrajna ellen… Köszönöm az ukrán légvédelem ügyességét – Ukrajna győzni fog” – kommentálta Twitterén az Egyesült Államok nagykövetsége. A rakétatámadást Maya Sandu moldovai elnök és a francia külügyminisztérium vezetője, Catherine Colonna is elítélte.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK