Kezdőlap Címkék Vétó

Címke: vétó

Miért nem vétózott Orbán?

Polonius
-
0
Miért nem vétózott Orbán?

Stratégiai reggelin kapitulált Brüsszelben a magyar miniszterelnök, aki Ursula von der Leyennel, Olaf Scholz német kancellárral és Giorgia Melonival vitatta meg az 50 milliárd eurós ukrán segély ügyét. Később csatlakozott a stratégiai reggelihez a spanyol, a belga és a holland miniszterelnök is.

Brüsszelben ugyan hivatalosan azt közölték, hogy a Magyarországnak szánt befagyasztott 20 milliárd eurónak és az 50 milliárd eurós ukrán támogatásnak semmi köze sincs egymáshoz, de a brüsszeli Politico szerint mégiscsak ez volt a stratégiai reggeli egyik fő témája. Orbán Viktor korábbi vétójának is ez volt a fő oka nem pedig Ukrajna. Magyarországnak ugyanis égető szüksége van a 20 milliárd euróra. Nemcsak magára a pénzre hanem arra, hogy a nagy hitelminősítő intézetek kedvezően ítéljék meg Magyarország gazdasági kilátásait. Jelenleg ugyanis a magyar nemzeti bank kénytelen 2,5%-os kamat prémiumot adni, ha hitelhez akar jutni a nemzetközi pénzpiacokon. Magyarországot egyelőre befektetésre ajánlják a nagy hitelminősítő intézetek, de Görögország, melyet nem ajánlanak, már alacsonyabb kamatprémiummal jut kölcsönhöz mint Magyarország – mondta Surányi György ex jegybank elnök a Pénzügykutató Intézet tanácskozásán.

Mi történt a stratégiai reggelin Brüsszelben? Emmanuel Macron francia elnök és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök megpróbálta megkönnyíteni a magyar kormány helyzetét, és a 20 milliárd euró kiutalása mellett érvelt. Olaf Scholz kancellár viszont azt hangsúlyozta, hogy Magyarország csakis akkor kaphatja meg a pénzt, ha teljesíti a jogállami kritériumokat. Ez ugyanaz az álláspont, melyet Ursula von der Leyen előadott az Európai Parlamentben. A brüsszeli bizottság elnökasszonyát az Európai Parlament bírálta a korábbi 10 milliárd eurós átutalás miatt. Az Európai Parlament emiatt perre is vinné az ügyet, de mandátuma hamarosan lejár. Orbán Viktor abban reménykedik, hogy a júniusi választásokon megerősödik a szélsőjobboldal, amely támogatja politikáját annak ellenére, hogy Ukrajna ügyében ellentétes állásponton vannak.

Meloni és Morawiecki keblére öleli Orbán Viktort

Olaszország szélsőjobboldali miniszterelnökasszonya és Lengyelország ex miniszterelnöke egyaránt jelezte, hogy szívesen fogadják új Európa Parlament-i frakciójukba a Fideszt, amely kilépett az Európai Néppártból mielőtt kirúgták volna. Orbán Viktor eredetileg az egész szélsőjobboldalt egyesíteni kívánta volna, de kiderült, hogy az Alternative für Deutschland mozgalommal, melyben neonácik is vannak, sok szélsőjobboldali párt nem hajlandó együttműködni a hitleri korszak emlékei miatt.

Orbán Viktor stabil hazai uralma miatt előnyösebb helyzetben van mint az uniós tagállamok vezetőinek többsége, mert azok komoly belpolitikai feszültségekkel néznek szembe: paraszt mozgalmak Franciaországban és Németországban, Hollandiában a szélsőjobb nyerte a választást, de nem tud kormányt alakítani, ezért Orbán Viktor régi ellenfele Rutte ülhetett az asztalnál a stratégiai reggeli idején Brüsszelben.

Ukrajnában mindenki lophat, Magyarországon csak az elit

Kenderessy Milán
-
0
Ukrajnában mindenki lophat, Magyarországon csak az elit

Orbán Viktor a legutóbbi uniós csúcsértekezleten a többi között azzal az indokkal vétózta meg az Ukrajnának szánt 50 milliárd uniós támogatást, hogy a háborúban álló országban óriási a korrupció.

A G7 ebből az alkalomból összehasonlította a korrupciót Magyarországon és Ukrajnában, és arra a következtetésre jutott, hogy míg nálunk a nemzeti együttműködés rendszerében csakis Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei lophatnak, a többieket bünteti a törvény. Ukrajnában viszont e tekintetben demokrácia van: mindenki lophat! Tegyük hozzá, hogy Ukrajnában olyan alacsonyak a jövedelmek, hogy a korrupció szinte szükségszerűség a társadalom minden szintjén.

Lánczi András, a Corvinus Egyetem korábbi rektora, akinek a fia a Szuverenitásvédelmi hivatal főnöke lett vagyis igencsak Orbán közeli családról van szó, így fogalmazta meg korábban a helyzetet:

”amit korrupciónak neveznek, az a Fidesz legfőbb politikája.”

Tavaly Mészáros Lőrinc újra az ország leggazdagabb emberévé vált, mert csekély 150 milliárd forinttal gyarapította vagyonát egy olyan évben amikor Magyarországon a döntő többség életszínvonala csökkent az infláció miatt. Mégis miből?

A Transparency International szerint az Európai Unió mintegy 30 milliárd eurót utalt át Magyarországnak az elmúlt periódusban, ebből Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei 10 milliárd eurót nyúltak le!

Lánczi András szerint “mindezt a nemzeti érdekért tesszük.”

Miután a választási győzelmek visszaigazolták Orbán Viktor politikáját, ezért a korrupció egyre csak nő Magyarországon – állapította meg a Világbank. Ukrajnában viszont az ellenkező tendencia valósul meg: nyugati nyomásra az állam új intézményeket hoz létre a korrupció elleni harcra. Ezek – Magyarországtól eltérően – érintik a kormányzati elitet is: a hadügyminiszternek például azért kellett távoznia Kijevben, mert nem ellenőrizte a korrupciót a hadseregben.

A Transparency International szerint Ukrajna korrupciós mutatója javult bár még mindig pocsék míg Magyarországé egyre romlik 2010 óta. Az Európai Unióban már csak Bulgária áll Magyarország mögött korrupció tekintetében. Ugyanez a helyzet a fogyasztás terén is vagyis a legszegényebb uniós tagállamok egyben a leginkább korruptak is az Európai Unióban.

Orbán leleménye: az államosított korrupció

Míg Ukrajnában a korrupció mindenekelőtt az oligarchákhoz kötődik, Magyarországon az állam az, amely meghatározza, hogy ki kaphat a korrupciós tortából.

Ezért mondhatja azt Orbán Viktor, hogy “az állam én vagyok!” – ugyanis ő maga a legfőbb elosztó, akinek a hatalma pontosan azon nyugszik, hogy ezt mindenki tudja is róla. A posztszovjet világban nem ritkaság ez megoldás: a Türkménbasi és utódai  így osztják  el a földgáz exportból származó sok milliárd dolláros bevételt, amelyből szinte mindent a hatalmi piramis csúcsán üldögélők vágnak zsebre míg a nép éppoly gyengén él mint a szovjet időkben. Ebből a szempontból Ukrajna és Moldávia a mélypont az egykori szovjet tagállamokban: ebben a két országban az életszínvonal átlaga alacsonyabb mint a Szovjetunió idején! Ez így volt már azelőtt, hogy Putyin megtámadta volna Ukrajnát, és azóta a helyzet csak romlott. Ukrajna jelenleg lélegeztető gépen van: minden tekintetben a külföldi segélytől függ. Jelen pillanatban mindkét fő támogatás a levegőben: Biden elnök ellenzéke nem szavazta meg a külföldi segélycsomagot, benne Ukrajna 60 milliárd dolláros támogatását, az Európai Unióban pedig egyelőre Orbán Viktor blokkolja az 50 milliárd eurós Ukrajnának szánt csomagot.

Orbán fütyül Ukrajnára, csakis az uniós eurómilliárdok érdeklik

A nemzeti együttműködés rendszerét tartósan nem lehet működtetni a Brüsszelből érkező euró milliárdok nélkül. Orbán Viktor ezért mindent meg is tesz annak érdekében, hogy megszerezze a pénzt anélkül, hogy a nemzeti együttműködés rendszerén különösebben módosítana. Ukrajna támogatása jelentős mértékben megnövelte Orbán Viktor zsarolási potenciálját, és a magyar miniszterelnök gátlástalanul él is ezzel a lehetőséggel. Bár Macron elnöknek megígérte a legutóbbi csúcs előtt, hogy nem vétózza meg az ukrajnai segély csomagot, ha megkapja az uniós pénz első részletét, mégiscsak vétózott. Emiatt Macron elnök tisztességtelennek nevezte Orbán Viktort, aki belenevetett a markába hiszen nem adta fel zsarolási potenciálját, és mégiscsak megkezdődött a pénzek csordogálása Brüsszelből.

Orbán arra is rámutatott Brüsszelben, hogy az Európai Unió jóval több pénzt költ a GDP arányában Ukrajnában mint az Egyesült Államok, amely viszont úgy ad pénzt Ukrajnának, hogy annak nagy része megmarad az USA-ban hiszen amerikai fegyverek érkeznek Ukrajnába. “A pénz 90%-a az Egyesült Államokban teremt munkahelyet” – fejtegette Blinken amerikai külügyminiszter.

A magyar miniszterelnök kihasználja a NATO és az Európai Unió Ukrajna politikájának gyengeségét: a megnyerhetetlen háború befejezésével kapcsolatban éppúgy nincs elképzelése Brüsszelnek és Washingtonnak ahogy Moszkvának sincsen.

Mindeközben a korrupció virágzik a háborúban álló Ukrajnában éppúgy mint az állandó szükségállapotban leledző Magyarországon. Az ukrajnai háborúnak kettős haszna van Orbán Viktor számára: egyrészt erős zsaroló potenciált jelent Brüsszelben másrészt pedig a hazai közvélemény előtt indokolni lehet a gazdasági nehézségeket hiszen a tavalyi életszínvonalcsökkenést a hatalomnak is be kellett ismernie Magyarországon.

Macron meghívta Orbánt az uniós csúcs előtt

ki
-
0
Macron meghívta Orbánt az uniós csúcs előtt

A francia elnök arra szeretné rábeszélni a magyar miniszterelnököt, hogy ne vétózza meg az ukrán csomagot, amely egyrészt 51 milliárd eurós támogatásból áll, másrészt pedig azt tartalmazza, hogy meg kell indítani az uniós csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával.

Nemrég Charles Michel, a Tanács elnöke járt ugyanebben az ügyben Budapesten. Két órán keresztül tárgyalt Orbán Viktorral a Karmelita kolostorban, de nem jutottak eredményre. Időközben a magyar miniszterelnök a Külügyi Intézet fennállásának ötvenedik évfordulóján kifejtette:

Magyarország radikális külpolitikát folytat, mert csak így veszik észre az európai színtéren.

Orbán Viktor azt is egyértelművé tette, hogy Magyarországon ő csinálja a külpolitikát. Ezt eddig is mindenki tudta, sőt azt is, hogy elődeinek többsége is ebben a “betegségben szenvedett”, azt hitte, hogy ért a diplomáciához. Már Rákosi Mátyás is igyekezett jó benyomást kelteni nemcsak Moszkvában, de Washingtonban is. Az Egyesült Államokban kezdetben örültek is, hogy van a magyar vezetésben valaki, aki beszél angolul, és ismeri a világpolitikát. Aztán persze Sztálin elvtárs “arra kérte” Rákosit, hogy vezesse be a szovjet rendszert Magyarországon. Később szovjet emigrációban Rákosi már úgy nyilatkozott:

”ha Roosevelt kért volna meg arra, hogy az amerikai rendszert vezessem be, azt is megtettem volna.”

Kádár Jánosnak is kedvenc időtöltése volt a diplomácia noha egy nyelven sem tudott.

Antall József is maga szerette intézni a fontos külügyeket. A taxis válság idején betegágyából hívta fel Kohl akkori német kancellárt, hogy támogatást kérjen.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök saját lakásában látta vendégül Putyin elnököt.

Orbán Viktor is azzal dicsekedett nemrég, hogy megvan neki Macron elnök saját telefonszáma, melyet bármikor hívhat. A két politikus sok mindenben nem ért egyet, de abban igen, hogy Európának önálló diplomáciát kellene folytatnia a világban nem pedig “az USA vazallusának” szerepét eljátszani – ahogy Emmanuel Macron fogalmazott Pekingből hazatérőben.

Amerikai indián a Külügyi intézet elnöke Budapesten

A szuverén magyar diplomáciát Gladden Pappin vázolta fel a Pesti Vigadóban, ahol Orbán Viktor részvételével megemlékeztek a Külügyi Intézet megalapításának ötvenedik évfordulójáról. Az Oszázs indián törzs tagja Dallasban volt egyetemi oktató, és 2021 óta él Budapesten. Szerinte nem a globalizáció volt helytelen hanem az, hogy eltérítették kezdeti kiindulópontjától. Ez az álláspont érthető hiszen a nagyon is konzervatív Margaret Thatcher brit miniszterelnök és Ronald Reagan amerikai elnök indították el a globalizáció folyamatát, amely megbuktatta a Szovjetuniót és megszüntette annak birodalmát.

“2016 után Trump elnök és Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója felismerte, hogy káros döntések születtek. Nincsen viszont terv az Egyesült Államok újraiparosítására, ehelyett Kínát támadják, mert ez az ország sikeresebb volt a globalizáció előnyeinek kihasználásában. Ezzel rossz helyzetbe került Európa” – állapította meg a Külügyi intézet elnöke. Aki hangsúlyozta, hogy az USA által vezetett egypólusú világnak vége van. Magyarország és sok Európán kívüli állam felkészült erre az új helyzetre, maga Európa azonban nem” – hangsúlyozta a Külügyi intézet elnöke, az indián oszázs törzs büszke tagja.

Kissinger bevándorolt európai zsidóként lett az USA diplomáciájának meghatározó alakja, akinek még százéves korában is kikérték a tanácsát, és nemcsak az Egyesült Államokban, de Kínában is, ahol idén még találkozott Hszi Csin-ping elnökkel.

Lehet, hogy Orbán Kissingere lesz egy amerikai indián? Félő, hogy a magyar miniszterelnök már teljesen a saját “lángelméjének” rabjává vált: maga találja ki és csinálja is a magyar külpolitikát. A kaotikus világhelyzetben az ösztöneire támaszkodik, és arra a kínos felismerésre, hogy a világ vezető nagyhatalmai sem tudják: merre van előre?

Orbán, a kerékkötő

FüHü
-
0
Orbán, a kerékkötő

Orbán Viktor miniszterelnök kategorikusan nem támogatja az Európai Parlament azon felhívását, hogy fontolja meg szankciók bevezetését az azerbajdzsáni kormány képviselői ellen a karabahi tűzszüneti megállapodás megsértése és az emberi jogok megsértése miatt.

Az Európai Igazság beszámolója szerint ezt az EU-vezetők október 6-i granadai informális találkozója előtt a médiával folytatott beszélgetésében mondta.

Orbánt arra kérték, hogy kommentálja az Európai Parlament legutóbbi Azerbajdzsánról szóló határozatát, amelyben a képviselők a Bakuhoz fűződő kapcsolatok felülvizsgálatát és a szankciók mérlegelését kérték.

„Azerbajdzsán kulcsfontosságú ország. Azerbajdzsán nélkül nem érjük el az energiafüggetlenséget… Ha meg akarunk szabadulni az Oroszországtól való energiafüggőségtől, szükségünk van Azerbajdzsánra, ez nagyon nyilvánvaló. Stratégiailag fontos ország.” – mondta Orbán Viktor.

Az Európai Parlament 491 igen szavazattal kemény állásfoglalást fogadott el Azerbajdzsánról és a hegyi-karabahi helyzetről.

Emlékeztetni kell arra, hogy az Európai Politikai Közösség október 5-i granadai csúcstalálkozójának margójára Örményország és Azerbajdzsán vezetői közötti tárgyalásokat tervezték, de Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök lemondta a részvételt. Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök szintén elfoglaltságára hivatkozva nem ment el a granadai csúcstalálkozóra.

Nem hivatalosan arról számoltak be, hogy Alijev elutasításának oka az volt, hogy a nyugati partnerek vonakodtak Ankarát bevonni a tárgyalási formátumba, valamint Franciaország reakciója miatt Azerbajdzsán hegyi-karabahi hadműveletére.

Orbán a zsaroló mohikán

ki
-
0
Orbán a zsaroló mohikán

20 milliárd eurót szán Ukrajnának a brüsszeli bizottság, a magyar diplomácia vétója csaknem biztosra vehető.

Az Európai Unió külügyi főképviselője, Borrell 20 milliárd eurós alapot szeretne létrehozni, hogy ebből finanszírozzák az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat. Minthogy Magyarország kivételével szinte minden uniós tagállam szállít fegyvert Ukrajnának, ezért a magyar diplomácián kívül aligha vétóz bárki is. Szijjártó Péter, Orbán első janicsárja viszont elszántan vétóz. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint az Orbán kormány így akarja megzsarolni a brüsszeli bizottságot: fizesse ki az uniós milliárdokat, melyeket a jogállami problémák miatt tart vissza. Csakhogy a brüsszeli bizottság állítólag már megüzente a magyar miniszterelnöknek:

a feje tetejére is állhat, de nem kap pénzt amíg nem hajt végre lényeges módosításokat a nemzeti együttműködés rendszerén.

A brüsszeli bizottság is bajban van hiszen egyre újabb eurómilliárdokat kér a tagállamoktól az ukrajnai háborúra miközben tudja: senki sem akar befizetni a kasszába! Amikor Ursula von der Leyen meghirdette 50 milliárd eurós  csomagtervét, akkor Lindner német pénzügyminiszter sietett közölni: a német költségvetésben erre nincsen pénz! De akkor honnan lesz?

Orbán a magányos koldus szerepében

“Csak nem Ukrajnának akarjátok adni azt a pénzt, melynek a helye itt lenne, az én zsebemben?”

– kérdezné a magyar miniszterelnök, ha tévedésből őszinte lenne. Orbán profi, vele ilyen sosem fordulna elő. Ő védekezés helyett inkább támad, és fölteszi a teljesen jogos kérdést: miből finanszírozza az Európai Unió Ukrajna támogatását?

Netán közös hitelfelvételt terveznek?

Amikor Merkel kancellár elérte, hogy az Európai Unió tagállamai közösen vegyenek fel kölcsönt, akkor letette a nagy esküt: ez először és utoljára történt meg. Németországban senki sem akar második közös hitelfelvételt hiszen egyáltalán nemcsak a magyar kormánnyal kapcsolatban él a gyanú az Európai Unióban, hogy saját zsebébe helyezi a pénzt. Csakhogy az Ukrajnának megígért pénzt valahogy össze kell hozni. Annál is inkább, mert Ukrajna újjáépítésének hatalmas költségeit is jelentős részben az Európai Uniónak kell vállalnia – ez 431 milliárd dollár a Világbank becslése szerint.

A közös hitelfelvétel viszont lépés lehet az Európai Egyesült Államok felé. Tulajdonképp Hamilton amerikai pénzügyminiszter egyesítette a 13 felszabadult brit gyarmatot azzal, hogy közös kölcsönt vett fel – egyesítve a helyi adósságokat.

Orbán Viktor ezt végképp nem akarja hiszen “szuverenista” alapállása pontosan azt célozza, hogy mindenről egyedül ő döntsön. Egy globalizált rendszerben a pénzügyi csőd szélén tébláboló miniszterelnök esetében ez kissé tragikomikus egy nem egészen tízmilliós országban. A magyar miniszterelnök az EU-Latin Amerika csúcsról utazott Tusványosra, hogy évi nagy beszédét megtartsa a “magyar Mekkában”.

A latin-amerikai országok sorsán Orbán Viktor tanulmányozhatta, hogy mit ér a szuverenista politika egy periferikus világban, amelynek súlya nem túl jelentős a globális gazdaságban, de nagyobb mint a közép-kelet-európai régióé, ahol meglehetősen magányos harcosként a magyar miniszterelnök előadja magát.

Orbán az utolsó mohikán szerepében tragikomikus hős, aki csak azzal vigasztalhatja magát, hogy mások is nyakig ülnek a szószban az Európai Unióban.

Orbán megvétózná Finnország és Svédország NATO tagságát?

Kenderessy Milán
-
0
Orbán megvétózná Finnország és Svédország NATO tagságát?

A New York Times, a befolyásos amerikai lap szerint Orbán Viktor miniszterelnök elkötelezettsége Putyin orosz elnök iránt közismert. Ezért előfordulhat, hogy a magyar miniszterelnök vétót emel Finnország és Svédország NATO tagságával szemben. Éppúgy mint ahogy vétójával akadályozza az Európai Unió olajembargóját Oroszországgal szemben.

A brüsszeli Politico szerint az Európai Unió egyelőre felfüggeszti az olajembargó elfogadtatását, mert a magyar kormány ellenállása miatt nem lát esélyt a konszenzusra.

Orbán és a NATO

Míg a magyar miniszterelnök évek óta harcot folytat Brüsszel ellen addig az észak-atlanti szerződéssel kapcsolatban nem ez a helyzet. Orbán tisztában van azzal, hogy Magyarország biztonsága a NATO-tól függ, ezen belül is elsősorban az Egyesült Államoktól.

A magyar miniszterelnök híve annak, hogy erős európai hadsereg jöjjön létre vagyis a NATO két lábon álljon.

Ne függjön kizárólag az Egyesült Államoktól Európa biztonsága. Ebben a tekintetben közel állnak nézetei Macron francia elnökhöz, aki szintén azt szeretné, hogy az Európai Unió játsszon önálló szerepet a globális diplomáciában. Ezt erős hadsereg nélkül nem tudja megtenni.

Ebből a szempontból nézve nem látszana épp okos ötletnek Finnország és Svédország NATO tagságának megvétózása. Nagyon nehéz lenne Magyarország érdekeire hivatkozni ebben.

Sokan úgy gondolják, hogy Putyin Magyarországra miniszterelnökére, Orbán Viktorra fog támaszkodni, hogy elutasítsák a kérelmeket.

Putyin kérése felülírhatja ezt? Nagy kérdés. Orbán Viktor ellensúlyoz, de semmiképp sem szeretne szembekerülni az Egyesült Államokkal. Márpedig ez azt jelentené.

Az orosz diplomácia realista: aligha kívánja beáldozni utolsó uniós barátját egy olyan ügyben, amely amúgy is veszett fejsze…

Vétó vég az Európai Unióban?

Kenderessy Milán
-
0
Vétó vég az Európai Unióban?

Mario Draghi miniszterelnök pragmatikus és egyre föderalisabb Európai Uniót szeretne. Strasbourgban ezért azt mondta, hogy hozzá kell nyúlni az európai alap szerződéshez is, melyben benne van az, hogy fontos ügyekben a tagállamok vezetői csakis konszenzus alapján dönthetnek.

Jelenleg mindegyik tagállamnak vétójoga van. Ettől játszik béna kacsa szerepet az Unió. Ez Orbán Viktor egyik legerősebb fegyvere is. Mario Draghi viszont azzal érvel, hogy enélkül sokkal hatékonyabb lenne az uniós döntéshozatal.

Ez ilyenkor háborús időkben különösen jól látszik.

Mit javasol Draghi? Minősített többséget. Ez az uniós gyakorlatban 15 kedvező szavazatot jelentene a 27 tagállam közül oly módon, hogy a döntést támogató államoknak el kell érniük az Európai Unió lakosságának a 65%-át.

„Egy ilyen Európa hitelesebb lenne a saját polgárai és a világ felé is”

– érvel Mario Draghi olasz miniszterelnök.

Itt jegyezzük meg, hogy a magyar kormány ellen inditott jogállamisági eljáráshoz is csak minősített többség kell. Vagyis nem vétózhatnák azt meg Orbán barátai. Igaz, hogy a magyar miniszterelnöknek nem is nagyon maradtak barátai a tagállamok vezetői között.

Orbán és az EU

A tagállamok többsége olajembargót követel Oroszországgal szemben. Orbán Viktor ezzel szembenáll. Érvei logikusak: Magyarországnak ez túlságosan is sokba kerülne. Fiala cseh miniszterelnök is pedzegette, hogy nem szabad megengedni azt, hogy „az Oroszország elleni olajszankció jobban fájjon Csehország polgárainak mint Moszkvának”.

Orbán kedvenc publicistája is tollat ragadott az ügyben a Magyar Nemzetben, ahol legutóbb Kaczynskivel és Morawieckivel közölte, hogy „kinyalhatják a seggét”. Most hasonló stílusban üzent az Európai Uniónak az orosz olajembargó ügyében.

„Az Európai Uniót ma idióták, gazemberek, hazaárulók és idegen ügynökök irányítják”

– írja a Fidesz alapító tagja.

Aki így folytatja: „a lengyel kormány, amely lélektanilag érthető, ám józan ésszel fel nem fogható orosz gyűlölettől vezérelve beállt az önsorsrontó hülyék közé, jól számolt. Talán önök is észrevették, hogy ezen árulás következtében Lengyelországban kitört a jogállam… Bayer Zsolt ezek után levonja a tanulságot:

„szarunk az Európai Unióra a maga összeségében…”

Tartalmas program Orbán következő brüsszeli tanácskozásaira.

Jeszenszky: a magyar kormány nevetségessé tette magát

Polonius
-
0
Jeszenszky: a magyar kormány nevetségessé tette magát

Az Európai Gazdasági Térség közös nyilatkozatának megvétózásával a magyar kormány nem nyert semmit, és semmilyen kárt sem okozott Norvégiának viszont a magyar diplomáciának sikerült magát nevetségessé tennie – hangsúlyozta Jeszenszky Géza, az első demokratikusan megválasztott magyar kormány külügyminisztere, aki épp a Norvégiával mesterségesen keltett feszültség miatt mondott le Oslói nagyköveti posztjáról.

Az Európai Gazdasági Térségben az Európai Unió tagállamain kívül Norvégia, Izland és Liechtenstein van jelen. 30 éves története során most vétóztak először. A magyar vétónak az égvilágon kivül semmilyen jelentősége sincs. Nem más ez mint amit Orbán Viktor úgy fogalmazott meg, hogy „tüske legyünk a köröm alatt”.

A magyar miniszterelnök rossz vesztes. Norvégia nem fogadta el a magyar álláspontot a civil szervezetek támogatásának ügyében, mert úgy vélte, hogy annak ad pénzt, akinek akar.

Orbán emiatt ráuszította a rendőrséget is az érintett civil szervezetekre. Az Európai Bíróság időközben kimondta: a civil szervezetekkel kapcsolatos magyar törvény ellentétes az uniós jogelvekkel.

Orbán ugyanazt az utat követi mint Putyin: Oroszországban külföldi ügynöknek bélyegzik a nemkívánatos civil szervezeteket, sőt az ellenzéki újságírókat is.

A magyar miniszterelnök nemcsak ebben követi orosz barátját hanem abban is, hogy a titkos szolgálatokat is felhasználja az ellenzék elleni háborúban. Ez szigorúan tilos az Európai Unióban és bármilyen jogállamban.

Kövér László: az ellenzék jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot

A magyar parlament elnöke, aki az első Orbán kormány idején a titkosszolgálatokat felügyelte, a titkosszolgálatok vezetői előtt nyíltan kifejtette, hogy számukra a fő ellenfél az ellenzék, amely külföldi érdekeket képvisel Magyarországon. Ez pontosan ugyanaz, amit Putyin gondol az ellenzékről. A beszédet Kövér László még tavaly februárban mondta el az Alkotmányvédelmi Hivatal új központjában, de a Direkt36 csak most tette közzé. Miután a leleplezés megtörtént Kövér László hivatalos oldalán is megjelent a beszéd vagyis a hatalom is elismerte annak autentikus voltát.

Jogállamban hogy tarthat ilyen beszédet a parlament elnöke? Erre a kérdésre egyelőre nem siet válaszolni a hatalom, amelynek be kellene vallania, hogy egyáltalán nem új jelenségről van szó.

Andropov árvái

A magyar állambiztonság fontos szerepet játszott a Fidesz létrehozásában és méginkább helyzetbe hozásában. Ezért is akadályoz meg Orbán Viktor mindig minden olyan kísérletet, amely az állambiztonsági listák nyilvánosságra hozását célozza.

A nemzeti együttműködés rendszerének kialakításában is kísért az állambiztonsági múlt. A hasonlóság egyáltalán nem véletlen Putyin és Orbán rendszere között. A kiváló kapcsolat sem.

A baj csak az, hogy a totális kontroll elve, amelyet Sztálin nyomán Andropov alkalmazott, csődbe vitte a Szovjetuniót. A putyini-orbáni javított kiadás sem sokkal sikeresebb.

A demokratikus Norvégia százszor eredményesebb mint a magyar nemzeti együttműködési rendszer, amely a kontroll elvére épül anélkül, hogy valamiféle fejlődési perspektívát nyújtana. Ezért is hárul óriási szerep a titkosszolgálatokra, amelyeknek olyan rendszert kell fenntartaniuk, amelyikben az emberek többsége nem találja meg a számítását.

Ceausescut Romániában olyan bíróság ítélte halálra nejével együtt, amelynek élén Stanculescu tábornok, a katonai titkosszolgálat vezetője állt. Őt maga Nicolae Ceausescu nevezte ki.

Zelenszkij: az oroszok Ukrajna megtámadására készülnek

Polonius
-
0
Zelenszkij: az oroszok Ukrajna megtámadására készülnek

Az ukrán elnök a frontvonalakat járja, ahol a CNN stábja követi. Volodimir Zelenszkij elmondta, hogy az oroszok jelentős erőket vontak össze Ukrajna határán. Bármikor megkezdődhet a támadás.

Az ukrán elnök Volodimir Zelenszkij felkérte Biden amerikai elnököt: garantálja Ukrajna szuverenitását. Egyben megismételte, hogy Ukrajna szeretne mielőbb a NATO tagja lenni.

A magyar vétó

Moszkva szemében vörös posztó Ukrajna NATO tagsága. Oroszország álláspontja szerint Washington megígérte Gorbacsovnak, hogy a NATO egykori szovjet köztársaságokat nem vesz fel a tagjai közé. Ehhez képest a balti államok a NATO tagjai lettek , és az amerikaiak igen aktívak mind Észtországban mind pedig Lettországban és Litvániában.

Ukrajna érzelmi és stratégiai okból is igen fontos Oroszországnak. Kijev az orosz városok anyja, ott alakult meg az orosz állam, amely a mongol invázióig ott is működött. Stratégiai szempontból Ukrajna NATO tagsága miatt át kellene írni Oroszország egész védelmi rendszerét. Annál is inkább, mert az USA nem ismeri el a Krím félsziget annektálását. Márpedig Szevasztopolban van a fekete tengeri orosz flotta főhadiszállása.

Magyarország vétóval akadályozza Ukrajna NATO tagságát mondván : a nyelvtörvény sérti a magyar kisebbség jogait Kárpátalján.

Ukrajna szerint a magyar kormány összejátszik Putyinnal, hogy megakadályozza Ukrajna NATO tagságát.

Blinken, az USA külügyminisztere legutóbb Brüsszelben erősítette meg a NATO közgyűlésen: stratégiai ellenfélnek tekintik Oroszországot és támogatják Ukrajnát. Ebben a helyzetben manőverezik a magyar diplomácia, amely sokkal jobb kaocsolatot ápol Moszkvával mint Kijevvel.

Az uniós pénzek döntő fontosságúak a magyar gazdaság újraindulásához

FüHü
-
0
Az uniós pénzek döntő fontosságúak a magyar gazdaság újraindulásához

Ez derül ki A Fitch most közzé tett jelentésből kitűnik, hogy z uniós pénzek döntő fontosságúak a magyar gazdaság újraindulásához.

A jelentés azt vizsgálja, hogy a 750 milliárd eurós uniós válságkezelő csomag milyen hatással lesz várhatóan a keleti uniós államokra. Korábban a magyar miniszterelnök meg akarta vétózni az uniós válságkezelő alapot arra hivatkozva, hogy ahhoz politikai feltételek járulhatnak. Később

Orbán Viktor lemondott a vétóról márcsak azért is, mert tisztában volt vele: a magyar gazdaságnak égetően szüksége van minden uniós euróra!

6,2%-os visszaesés

2020-ban ilyen súlyos mínuszba jutott a magyar gazdaság a Covid-19 vírus válság miatt. Az EU épp ezt a válságot kívánja enyhíteni a 750 milliárd eurós alappal, melynek egy része vissza nem fizetendő támogatás, a másik része pedig kedvezményes hitel, melyért az uniós tagállamok közösen vállaltak garanciát. Ennek sem igazán örült a magyar kormány pedig az EU kedvezőbb kamat feltételekre számíthat mint Magyarország hiszen Németország, a világ negyedik legerősebb gazdasága biztos garanciát jelent.

A Fitch szerint az idei első félév rámegy a Covid-19 járvánnyal folyó küzdelemre, fellendülésre csak a második félévben számíthatunk. Magyarország esetében ez valószínűleg  4,2% lesz vagyis várhatóan csak 2022-ben tudjuk újra elérni a 2019-es színvonalat. 2022-ben már 6,9%-os növekedésre számít a Fitch.

A választások viszont minden bizonnyal 2022 tavaszán lesznek vagyis akkor amikor a válság következményeit még mindenki nagyonis érezheti. Különösen így lehet ez akkor, ha a magyar kormányzat folytatja az uniós pénzek elosztásának korábbi gyakorlatát, amely lojalitás alapján osztogatja a Brüsszelből érkező euró milliárdokat.

Az EU épp ezt kifogásolja, mert mindenképp azt szeretné, ha a válságkezelő uniós pénzek oda jutnának, ahova szánták őket: a magyar családokhoz és vállalkozókhoz nem pedig a hatalom embereihez, akik az utóbbi években elképesztő tempóban gazdagodtak – jelentős részben épp az uniós pénzekből.

1231. oldal a 3-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan