Orbán Viktor lyukra futott, neki csak a blama jutott: választania kell Nyugat és Kelet között. Az USA és Kína között folyik a nagy egyezkedés, de Trump nem köt alkut Putyinnal, mert nem fogadhatja el a nagy kontinentális együttműködést Bismarck, Merkel, Putyin és Orbán közös álmát.
Lengyelország miniszterelnöke reméli: a bíróság nem adja ki Németországnak azt az ukrán férfit, akit Berlinben az Északi Áramlat 2 földgázvezeték felrobbantásával gyanúsítanak. Lengyelország korábbi erős embere, Jaroslaw Kaczynski annak idején a Hitler – Sztálin paktumhoz hasonlította Merkel kancellár és Putyin elnök megállapodását.
“Lengyelországnak nem érdeke ennek a külföldi állampolgárnak a kiadása Németországnak”
– hangsúlyozta Donald Tusk, akit szélsőjobboldali ellenfelei korábban német ügynöknek bélyegeztek hazájában.
“Európa, Ukrajna, Litvánia és Lengyelország problémája nem az Északi Áramlat 2 felrobbantása hanem az, hogy a földgázvezeték egyáltalán megépült”
– írta Facebookon Donald Tusk.
A földgázvezeték, mely Oroszországból közvetlenül szállított volna földgázt Németországba sohasem kezdte meg a működését, mert az ukrajnai háború kitörése miatt – 2022 február 24 – megszűnt az együttműködés lehetősége az agresszorral, Putyin Oroszországával. Az Északi Áramlat 2 vezeték felrobbantására Sikorski lengyel külügyminiszter így reagált: “köszönjük USA!“ Aztán villámgyorsan törölte a gratulációt, mert a Biden kormányzat nyíltan nem vállalta fel a gázvezeték felrobbantását, melyet egy ukrán kommandós csapat végezhetett el amerikai, és brit támogatással.
Volodimir Z-t, az egyik ukrán kommandóst szeptemberben fogták el Lengyelországban nemzetközi körözés alapján. Egy lengyel bíróság úgy döntött, hogy továbbra is őrizetben marad, amíg döntenek arról: kiadják-e Németországnak?
Donald Tusk nevének megemlítése nélkül bírálta Angela Merkel német kancellárt:
”Oroszország európai államok és cégek pénzéből építette meg a földgázvezetéket holott az Északi Áramlat ellentétes volt nemcsak az érintett államok, de egész Európa érdekeivel is”
– írta Donald Tusk.felrobbant
Angela Merkel nem bánt meg semmit
A német kancellárasszony, aki nemrég Budapesten járt, hogy önéletrajzi könyvét népszerűsítse, nyugodtan elénekelhetné Edith Piaf híres dalát: Je ne regrette rien! Nem bánok semmit!, mert semmilyen önkritikát sem gyakorolt. Az ukrajnai háborút azzal hozta összefüggésbe, hogy a Covid pandémia nem tette lehetővé a személyes találkozást Putyinnal, aki emiatt dönthetett a fegyveres agresszió mellett Ukrajnában. Merkel kancellárnak híresen jó volt a személyes kapcsolata Vlagyimir Putyinnal, mert fiatalkorában az orosz elnök szülővárosában, melyet akkor Leningrádnak neveztek, folytatta fizikusi tanulmányait, és így kiválóan beszélt oroszul. Putyin is folyékonyan beszélt németül, mert Drezdában szolgált, az akkori NDK-ban, ahol a KGB helyi irodáját vezette alezredesi rangban. Putyin ott élte meg a rendszerváltást, amely alapvetően meghatározta későbbi karrierjét.
Az orosz elnök állandóan azt hajtogatja, hogy a Szovjetunió felbomlása az évszázad legnagyobb tragédiája volt miközben azok a népek, melyeket Moszkva elnyomott, felszabadulásként élték meg a szovjet rendszer összeomlását.
Sem Putyin, sem Merkel nem érzelmi alapon döntött az együttműködés mellett, hanem valóra akarták váltani Bismarcknak, a vaskancellárnak az álmát: a fejlett német technológia összekapcsolását az orosz nyersanyagokkal. Bismarck ettől remélte a világhatalmat szemben az angolszász országokkal. Merkel és Putyin ezt a képletet kiegészítette Kínával, hogy megteremtse a nagy kontinentális együttműködést.
Az USA létérdeke, hogy ne jöjjön létre az Atlanti óceántól a Csendes óceánig tartó eurázsiai együttműködés
Henry Kissinger ezt elmagyarázta Vlagyimir Putyinnak Szentpéterváron, amikor a jelenlegi orosz elnök még csak Szobcsak polgármester gazdasági tanácsadója volt a kilencvenes évek elején. Kissinger amerikai – orosz együttműködést ajánlott akkor Putyinnak, de az egykori KGB tiszt ezt válaszolta:
”Németországgal fogunk megállapodni, tőlük vesszük a modern technológiát!”
Így is történt, de az együttműködés zsákutcába vezetett, mert Európa nem vette észre idejében a digitális forradalom jelentőségét, Oroszország pedig megmaradt nyersanyagszállítónak versenyképes ipar nélkül.
Közben pedig az angolszász diplomácia ott fúrta a nagy kontinentális együttműködést, ahol csak lehetett. Az Egyesült Államok már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot, és ezzel megkondult a halálharang a Merkel – Putyin együttműködés feje fölött. Orbán Viktor diplomáciája fölött is.
Merkel azért védte Orbánt, mert mindketten a nagy kontinentális együttműködés hívei voltak
A magyar miniszterelnök Donald Trumpban bizakodott: Washington változtathat a Biden kormányzat elképzelésein, és Ukrajna és Európa feje fölött lepaktálhat Putyinnal. Alaszkában erre nyílt esély, de mindkét fél számára kiderülhetett: az USA ellenérdekelt a nagy kontinentális együttműködésben! Ezért aztán Donald Trump Károly király biztatására Európával paktált le Putyinnal szemben, míg az orosz elnök végképp Kína mellett kötelezte el magát annak ellenére, hogy tudja: ezzel feladta világhatalmi ábrándjait hiszen Peking mellett csak másodhegedűs lehet.
Orbán a Trump – Putyin paktumra alapozta terveit, de ebből semmi sem lett. Az USA világhatalma azon nyugszik, hogy Európa mellette áll: már a második világháború idején azért hozták előre a partraszállást 1945-ről 1944-re nehogy Sztálin csapatai elérjék az Atlanti óceánt, és így olyan erős birodalom jöhessen létre, amely ellensúlyozhatja az Egyesült Államok világhatalmát. Trump ebben Angela Merkel
útját követi, így Orbán Viktornak előbb vagy utóbb választania kell a Nyugat és a Kelet között. Donald Tusk lengyel miniszterelnök az informális csúcstalálkozón Koppenhágában neki is szegezte a kérdést Orbánnak:
”Viktor, te melyik oldalon állsz?!”
