Kezdőlap Címkék Kiadatás

Címke: kiadatás

Fővárosi Törvényszék: Gruevszki marad

Megtagadta a hazájában korrupciós és más bűncselekmények miatt elítélt, illetve megvádolt Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök kiadását a Fővárosi Törvényszék csütörtökön kihirdetett jogerős határozatával. Gruevszki szabadon távozott a bíróságról.

Szóbeli indoklásában a bíró hosszan részletezte, hogy a macedón hatóságok milyen bűncselekmények miatt kérik Gruevszki kiadását. Elmondta, hogy a magyar bíróság csak a kiadatás törvényességét vizsgálhatja, és miután a magyar Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal menekültstátuszt adott a volt miniszterelnöknek,

a jogszabályok szerint nem adható ki annak az államnak, ahonnan elmenekült.

A bíró azonban arra is figyelmeztette Gruevszkit, hogy a szkopjei hatóságok által kiadott nemzetközi elfogatóparancs, illetve kiadatási kérelem továbbra is érvényben van, csak Magyarország területén nem hajtható végre.

A döntést az ügyészség, Gruevszki és a jogi képviselők is tudomásul vették, így az jogerős.

A tárgyalásra még vezetőszáron bekísért expolitikus ezután szabadlábon távozott a bíróság épületéből.

Gruevszki ellen az azóta Észak-Macedónia névre keresztelt állam terjesztett elő kiadatási kérelmet, mert a volt miniszterelnököt gazdasági bűncselekmény miatt 2 év szabadságvesztésre büntették (vásároltatott magának egy méregdrága páncélozott luxusautót) és további büntetőeljárások vannak ellene folyamatban. Az FT eljárása során csak a kiadatás feltételeit és nem azokat az ügyeket vizsgálta, amelyek miatt a hatóságok a kiadást kérik.

A törvényszék végzése szerint a külföldi ítéletben foglalt és a folyamatban lévő büntetőeljárásokban leírt cselekmények a magyar Btk. szerint is bűncselekménynek minősülnek, és büntethetőségük sem évült el. De a bíróság azt is megállapította, hogy a kiadatás nem rendelhető el, mert Gruevszkit a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal 2018. november 20-án menekültként ismerte el, és a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény rendelkezései alapján nem adható ki a menekült annak az államnak, ahonnan elmenekült.

Nikola Gruevszki megbukott volt macedón miniszterelnök tavaly novemberben – börtönbe vonulásának megkezdése előtt – bukkant fel Magyarországon, és ezt közösségi oldalán tudatta a világgal. Ezután kiderült, hogy egészen (kém-)regényes körülmények között történt az utazás. Előbb Szkopjéból a szomszédos Albániába, onnan magyar diplomata gépkocsikkal Montenegróba, majd tovább Szerbiába szállították. Végül teljessé válva a történet, feltárult, hogy a magyar diplomácia utaztatta Gruevszkit a határokon át.

Ezután kérte az észak-macedón kormány a kiadást és bocsátott ki ellene nemzetközi elfogatóparancsot az Interpol útján.

Macedón válaszok: akár súlyos diplomáciai lépések jöhetnek

Kevés jogi, annál több politikai-diplomáciai lehetőséggel élhet Macedónia, ha a magyar kormány nem adja ki Nikola Gruevszkit. Az pedig érdekes kérdésnek ígérkezik, hogyan dönt a hazai bíróság a kiadatási kérelemről.

Egyelőre a belpolitika hangos a volt macedón miniszterelnök ügyében, aki két éves jogerős börtönbüntetés ellen Magyarországra szökött, s azóta erősen vitatott érvekkel politikai menedékjogot kapott.

Szkopjében már a múlt héten bejelentették, hogy hivatalos kiadási kérelmet nyújtanak át Magyarországnak. Kedden ezt meg is tették. Macedónia lehetőségeiről Valki László nemzetközi jogászt, egyetemi tanárt kérdeztük.

Macedónia lehetséges nemzetközi jogi és diplomáciai lépései azután következhetnek, hogy hivatalosan is elküldték a Gruevszki kadására vonatkozó kérelmet. Ennek gyorsasága érthető, még úgy is, hogy egy ilyen több száz oldalas jogi anyag összeállítása nem egyszerű.

Ennek megérkezése után következik a magyarra fordítás itt, Budapesten – feltéve persze, hogy a macedón hatóságok nem takarítják meg Magyarországnak ezt a munkát – mondta Valki László.

Vagyis a magyar kormány

jó sokáig elhúzhatja az eljárást

anélkül, hogy állást foglalna a kiadatási kérelemről.

Valki László nem ért egyet azokkal a véleményekkel, hogy a menekült státusz megadása akadálya lenne a kiadásnak. Az európai kiadatási egyezmény és ennek kiegészítései egyértelműen szabályozzák az országok kötelezettségeit.

A macedón politikust a korrupció miatti ítélet nyomán éppenséggel kötelező kiszolgáltatni hazájának.

A kiadatási kérelmet először a Fővárosi Törvényszék bírálja el. Ha úgy látja, hogy az abban foglaltak meggyőzőek, akkor a kérelem teljesítéséről dönt. Ezt a kormánynak – elvben – kötelező végrehajtania. Az igazságügyminiszter azonban minden jogi következmény nélkül

megteheti, hogy nem írja alá a kiadáshoz szükséges papírokat.

Macedónia nem EU-tagként csak a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordulhat, amely aztán hosszú évek múlva kötelezheti Magyarországot Gruevszki kiadására.

Ennél előbb is eredményre juthatnak a macedónok, igaz, ehhez külső segítségre lenne szükségük. Az EU működését szabályozó alapszerződés előírja a köztörvényes bűncselekmények esetében a kiadást. Nem EU-tagként Macedóniának „nem osztottak lapot” ebben, de az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat Magyarország ellen.

Ezt az unió luxemburgi bírósága bírálja el,

s ennek döntése már kötelező.

Nagy súlya, kötelezést előíró eredménye viszont nincs annak, ha Macedónia az Európa Tanácshoz vagy az ENSZ menekültügyi főbiztosságához fordul.

Teljes magyar visszautasítás esetén a macedón kormány természetesen végigjárhatja a diplomácia le nem írt, de a nemzetközi gyakorlatból ismert „büntetőintézkedéseit”. Éleződő konfliktus esetében szokták határozatlan időre hazarendelni az ország nagykövetét; az ezt megelőző lépcsőfokot már elérte Szkopje, amikor a múlt héten berendelték a magyar nagykövetet a külügyminisztériumba és szóbeli jegyzékben követelték Gruevszki kiadását.

Ha ez hatástalan marad, netán „fokozódik a helyzet”, akkor

nem kívánatos személynek nyilváníthatnak

a küldő országból egy vagy több diplomatát (ezzel az eszközzel élt Ukrajna nemrégen, amikor kiutasította az egyik magyar főkonzult az oktatás nyelvhasználata miatti vita keretében).

A súlyos válaszlépések sorába tartozik

a diplomáciai kapcsolat felfüggesztése, végül megszüntetése.

Előbbire láttunk példát, amikor a „baltás gyilkos” hazaengedése miatt Örményország ehhez az eszközhöz nyúlt Magyarországgal szemben.

Mindezekkel párhuzamosan a kormányok szoktak élni azzal a lehetőséggel is, hogy egyes kétoldalú kapcsolatokat, programokat felülvizsgálnak, megszakítanak. Ezek országspecifikusak, konkrét állami kapcsolatok függvényében választható megoldások.

A nemzetközi jogi-diplomáciai lépésektől valamennyire függetlenül megindulhatnak olyan nyilvános vagy informális nyomásgyakorlások, amelyek jellemzően Magyarország NATO-szövetségesi és uniós tagsága mentén várhatók.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma már két ízben adott ki határozott közleményt Gruevszki kiadását szorgalmazva. Az EU-n belül eddig távolságtartó megnyilatkozások voltak olvashatók. A legmagasabb rangú megszólaló az Európai Bizottság bővítési biztosa volt, aki „alapos magyarázatot” vár a magyar kormánytól arról, hogyan egyeztethető össze Macedónia EU-tagságának támogatása és a menedékjogi döntés.

Azt természetesen nem tudjuk, hogy a nyilvánosság kizárásával milyen megkeresések érkeztek már eddig is a magyar kormányhoz. Az viszont biztos, hogy az USA erőteljes megszólalása annak következménye, hogy Orbánék beletenyereltek a balkáni amerikai-orosz rivalizációba. Pontosabban nyugati szövetségesként

a magyar kormány szembekerült az orosz beavatkozás visszaszorításáért küzdő amerikaiakkal.

Ebben az érdek-összecsapásban figyelemre méltó, hogy Gruevszki megszökése után szinte azonnal nyilvánosságra került tiranai magyar nagykövetség szerepe, a politikus útvonala és határátlépéseinek pontos ideje, a közreműködő magyar diplomataautók rendszámai és diplomatáinak nevei, majd az esetleges külföldi (fehérorosz) közreműködés is. Később aztán, hogy Gruevszki szeptemberben kiürítette bankszámláit, megszabadult minden vagyontárgytól. Vagyis legalább azóta készült a szökésre.

Ez arra utalhat, hogy akár több ország titkosszolgálata figyelhette Gruevszkit, s az sem kizárt, hogy tudtak arról a sokak által valószínűsített ígéretről (a menedékjog esetleges megadására), amit tavaly tehetett Orbán, amikor a már egy éve ellenzékben lévő macedón politikust meglátogatta.

Abban vita van a hivatalos információk és értesülések tengerében, hogy mi az érdeke a mostani szocdem macedón kormánynak. Kívül tudni Gruevszkit, vagy éppen mielőbb otthon rács mögé dugva végleg leszámolni előző és lehetséges jövőbeni riválisával. Véletlen volt-e, hogy szem elől tévesztették Gruevszkit, akkor is, amikor november 8-án nem vonult be a börtönbe, s csak három nappal ezután adták ki ellene a nemzetközi körözést (egy nappal azt követően, hogy a politikus világgá kürtölte Budapestre érkezését).

Mert az mindenesetre tény, hogy Gruevszkit eddig az alighanem legkönnyebben bizonyítható korrupciós ügyben, a méregdrága Mercedes törvénytelen megszerzésében ítélték el, de további négy büntetőper még folyamatban van. Ezekben klasszikus korrupció („visszaosztás” közbeszerzésekben), tömeges törvénytelen lehallgatások, szélsőségesek erőszakos cselekményre bujtogatása és hasonlók találhatók nem csak Gruevszkivel szemben. Ezek alapján a végső ceh a mostani két év sokszorosa lehet.

Hernádi Zsolt kiadatásáról tárgyalt a bíróság

0

Rövid közleményt kaptunk a Fővárosi Törvényszéktől, szó szerint idézzük:

“A Fővárosi Törvényszéken a mai napon 14.00 órakor kezdik tárgyalni annak a férfinak az átadási ügyét, aki ellen a horvát hatóságok bocsátottak ki európai elfogatóparancsot egy vesztegetés bűntette miatt indult eljárásban.”

A szöveget értelmezve nehéz másra gondolni, mint arra, hogy a bíróság Hernádi Zsolt Mol-vezér kiadatásáról tárgyal. Az ügyről ide kattintva olvashat részletesen.

A közlemény érdekessége amellett, hogy nevet nem tartalmaz, az is, hogy már a tárgyalás megkezdése után érkezett meg szerkesztőségünkbe (és információink szerint máshova is) az email.

Az Index információi szerint valóban Hernádi Zsoltról volt szó, ez kiderült a bíróságon, ahol a tárgyalási jegyzékben már szerepelt a neve. A kiadatási kérelmet elutasította a törvényszék.

Több mint két hét múlva döntenek a volt katalán vezetők ügyében

0

December 4-ére halasztotta döntését az illetékes bíróság a Belgiumban tartózkodó öt korábbi katalán vezető ügyében – közölte Carles Puigdemont leváltott elnök ügyvédje. A spanyol állami főügyész később lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt büntetőeljárást kezdeményezett a menesztett katalán kormány, illetve a barcelonai parlament elnökségének tagjai ellen.

Paul Bekaert arról tájékoztatta a helyi sajtót, hogy a nagyjából egy órás meghallgatáson az ügyészség a spanyol hatóságok által kiadott európai elfogatóparancs végrehajtását kérte, egyelőre azonban nem született semmilyen döntés.

Puigdemont feloszlatott kabinetjének több tagjával együtt októberben váratlanul Brüsszelbe utazott, miután Madrid rendkívüli intézkedésként menesztette őket és előrehozott helyi választásokat írt ki Katalóniában.

A spanyol állami főügyész később lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt büntetőeljárást kezdeményezett a menesztett katalán kormány, illetve a barcelonai parlament elnökségének tagjai ellen.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK