Két olyan állam vezetői találkoznak Oroszország fővárosában, melyeket egyaránt szankciókkal sújt az Egyesült Államok.
Oroszországot amiatt, hogy 2014-ben annektálta a Krím félszigetet illetve, hogy megpróbálta befolyásolni a tavalyi amerikai választásokat. Venezuelában pedig a népszavazás nyomán létrejött vákuumot bírálják. A népszavazáson megválasztott alkotmányozó nemzetgyűlés ugyanis csaknem diktátori hatalmat biztosít Maduro elnöknek. Ebben a tekintetben persze Putyin sem panaszkodhat nagyon.
Maduro részt vesz azon az energiahéten, melyen
Oroszország vendégül látja a világ legnagyobb olajtermelő államait.
Moszkvában lesz például Szaúd Arábia királya, aki szintén együttműködésre törekszik Oroszországgal. Putyin pozíciói így rendkívüli mértékben megerősödnek a Közel Keleten és Latin Amerikában, miközben Amerika visszaszorul.
De ez csak a diplomáciára igaz, mert
a gazdaságban mind Oroszország, mind Szaúd-Arábia, mind pedig Venezuela rosszul áll.
Mindhárom állam ugyanis az olaj és a földgáz kivitelére alapozta jövőjét. Minthogy az olaj ára mélyrepülésben van, mindhárom állam kénytelen valamiféle reformon gondolkodni.
Ebben Szaúd Arábia tart legelől, mert a fiatal trónörökös, Mohamed bin Szalman már közzétette Vision 2030 programját. Ez egy olyan Szaúd Arábiát vázol fel, mely több lábon áll és nem kizárólag az olaj és a földgáz exportjából akar megélni.
Oroszországban Putyin nemrég kedvenc oligarcháival tárgyalt arról, hogy hogyan tovább. A legrosszabbul ezen a téren Venezuela áll:
közel a pénzügyi csőd és Madurónak halvány fogalma sincs arról, hogy miképp lehetne ezt elhárítani.
Tulajdonképp segélyt kérni jött Moszkvába, ahol valószínűleg kap is pénzt és ígéreteket, cserébe viszont az oroszok szép csendben felvásárolják Venezuelát
